Keresés

Részletes keresés

Ormuzd Creative Commons License 2007.11.22 0 0 66
"duplagondol", a felvilágosodás UTÁNI nemzetfogalom ismérveinek EGYENKÉNT és együtt is tere van a hun-ogur(=o'qut), az avar, az Irnák és Dengizik vezette, lassan ONOGURRÁ váló doni-volgai birodalom és a honfoglaló ONOGUR törzsek esetén is.

(A kettős uralkodás megszűnése - 907 - után Árpád törzsének NEVE az NÉPÖSSZESSÉGRE kerül lassan át, aminek az ÖT TÜRK nevű + a göktürk KABAR törzsek aligha örültek. Győrffy György szerint a "MAGYAR" elnevezés CSAK a XII. század végére válik általánossá!)
Előzmény: - duplagondol - (34)
Motun Creative Commons License 2007.11.22 0 0 65
Hoppsz... ha már itt tartunk tőled is megkérdezem, mi a véleményed
Sándor József László-Hadak útja cimü könyvéről ,,
Motun Creative Commons License 2007.11.22 0 0 64

"Motun", rögtön egy kis kötözködéssel nyitok:

ezt igy ebben a formában nem értem, mert nyitott kapukat döngetsz...
a nevek helyes irása szerintem azon áll vagy bukik ki irja a krónikát.. és mely nyelven..
görög,latin,kinai, vagy latinul de gót kiejtéssel stb...
igy a Motun,Modun,Mao-tun,Mete,Modu szerintem mind jó... ki irja, ki olvassa, ki ejti.???
pl.a mongol "nuker" - nálunk nyőgérre deformálódott, mert ugy tudom IV. László tatár testőreit nevezte igy a népnyelv...
kissé parasztos de mindenki tudta miről van szó.....

érdeklődve olvasom további irásaidat......
Előzmény: Ormuzd (60)
Ormuzd Creative Commons License 2007.11.22 0 0 63
A xiungnuk ÉS O'QUT-ok együttes birodalma, METE (MODU) Tengriqut senjü idejében:

METE Birodalma


ORDOS országa, i. e. 1200 körül (!!) kínai források, oroszés török kutatások alapján.

A kialakuló ősi xiungnu-o'qut kultúra gyökerei ide vezetnek.



ORDOS, KANSU,
Előzmény: - duplagondol - (18)
Ormuzd Creative Commons License 2007.11.22 0 0 62
Az O'QUT a török források szerint is EGYENLŐ az OGUR-ral.

Ez szimpla hangzóváltozás, az altayi népek nyelvei közt gykori.

Pl. a bolgártörök "r" szinte minden esetben behelyettesíthető a köztörök, oguztürk, oszmán "z"-vel.

Amúgy a bolgártürköt ÖNMAGÁBAN is OGUR-nak nevezik.

S az O'QUT mint nyelv lehetett a hun nyelv. Mert a "HUN" = ember szó. Nem "nyelv", hanem "alliance of tribes", törzsszövetség.

Minden nép és nyelv ÖNMAGÁT gondolta "ember" -nek.

(Gondoljunk a szlávok "nyemec", "nemec" elnevezésére a germánokkal kapcs. ti. "aki nem beszél", "néma": nem tud szláv nyelven.)
Előzmény: Motun (13)
Ormuzd Creative Commons License 2007.11.22 0 0 61
"MONGOL" mint olyan, e néven, NÉPKÉNT CSAK Dzhingis (Temücsin) óta létezik.

Biztosan NEM IGAZ a mongol kisajátítási törekvés. Ugyanis anakronizmus a 14 évszázaddal ELŐBB létezettre az ÚJ nevét ráhúzni...

A TÜRKÖK ugyanígy vannak. De a "Türk" és annak mégősibb "tuuk" formái CSAK 551-től
ismeretesek!

A HUNOK viszont "Qin Shi Huang-Ti" (a piramisos, agyagkatonás) kínai Császár idején, már az i. e. III. században erős Ordos? Kansu, Ujguristan területére eső birodalommal bírtak.

Vagyis sem MONGOL, sem TÜRK, hanem mindkettő ŐSE!
Előzmény: jamaica2 (5)
Ormuzd Creative Commons License 2007.11.22 0 0 60
Csatlakozom, Uraim!

A már 12 ezredik kommentnél járó egyéb fórumok áttekintése is nehéz. (Origo F., korábbi Index Forumok.)

"Motun", rögtön egy kis kötözködéssel nyitok:

Az általad használt első, nagy jelentésű xiungnu uralkodó a turáni (altayi) türk nyelvekben - és kiejtésben hozzánk is legközelebb állóan - :

M E T E.
Melléknévként, mintegy állandó jelzőként hozzáfűzve a TENGRIQUT szót, amely isteni, szakrális minőségére utal.Az "uralkodő" kínai források szerint "senjün" szó, de a mai mongol, vagyujgur emlékezet is "senjü"-nek mondja.
Van azonban a TANHU -keményebb hangzókkal rögzített ugyanaz a szó - "uralkodó", ami FELTŰNŐ HANGZÁSBÉLI hasonlóságokat mutat a METE tanhu előtt Jakutia és Belső-Mongólia területéről cca 800 - 1000 évvel keletre költözött (MAI nevükön) japán Császárok
TENNÓ
elnevezésével.

METE a kínai forrásokban Mao - Tun néven szerepel.

Ezt a keményebb, nem törökös hangzókkal (mongol, burját, mandzsu)

M O D U
néven is használják, egyes török portálok másodlagos kiejtési módként megjelölik.

S vannak források (angolul is) melyek kizárólag a szakrális személy TENGRIQUT the FIRST nevet használják.

A "MOTUN" foma leginkább kínai.

A hun nyelv az altayi, vagy proto-türk, =OGUR, esetleg dél-szibériai ősnyelv volt,
DE SEMMIKÉPP nem kínai rokonságú.

Ugyanakkor a mai kínaiak szerint akár 2500 északi barbár = XIUNGNU szó is szerepelhet a HAN nyelvben!
Előzmény: Motun (-)
ouzo Creative Commons License 2007.11.22 0 0 59
Fene sem érti ezt a catalaunumot. Ha akkora véráldozat volt ott, hogyan tudta elfoglalni majd egész Itáliát utána olyan könnyedén Attila? Ennél kisebb veszteséggel játó csata még a szultánokat is óvatossá tette évtizedekre..
Szerintem egész eccerűen el kell osztani 10-zel az áldozatok számát, és akkor megkapjuk azt a számot ,ami egy hun blietzkrieg alatt inkább valószínűsíthető.
Meg télleg, miért a gótokkal szövetkeznek a rómaiak, amikor a legnagyobb ellenségek voltak? Nem lehet, hogy ez a csata csak a gótok és a hunok közt zajlott?
Bár a 452-s hadjárat egyértelműen büntető hadjárat...
Előzmény: - duplagondol - (57)
Stratigráfiai Egység Creative Commons License 2007.11.22 0 0 58

Fő tételnek nevezni ezt azért szerintem túlzás, mindenesetre az világos, hogy Bóna a hun elitet úgy mutatja be, hogy voltaképpen az idomulni kívánt egyfelől a római elithez, másfelől pedig a túlsúlyban lévő germánokhoz is, felhasználva a keleti hagyományokat, ezen az alapon kialakítva a hun elitet.
Előzmény: - duplagondol - (57)
- duplagondol - Creative Commons License 2007.11.22 0 0 57
Ha jól emlékszem, az egyik fő tétele, hogy Attila élete végén már kvázi germán uralkodóvá vált, germán főemberek vették körül, seregének nagyobb része pedig közülük került ki. Catalaunumnál (vagy ott, amit utólag így hívnak) Aetius serege centrumának szétverését mégis a hun lovascsapatokra hárította.
Előzmény: Stratigráfiai Egység (55)
Stratigráfiai Egység Creative Commons License 2007.11.22 0 0 56

A hun nyelvet néhány nyelvemléken kívül nem ismerjük.
Az alábbi, amit idézel régóta kering a neten, de az eredetijét soha nem közölte még senki tudományos publikációban.
Előzmény: Motun (48)
Stratigráfiai Egység Creative Commons License 2007.11.22 0 0 55

Bóna alapmunka, ugyanakkor a vegyes érvelése miatt kissé meghaladottnak tekinthető már.
Előzmény: Motun (54)
Motun Creative Commons License 2007.11.22 0 0 54
Hunokról lévén szó, kinek mi a véleménye.....
Sándor József László- Hadak útján cimü könyvéről ....

székelyudvarhelyi író, elmondása szerint harminc év gyüjtőmunkája,
többek közt forrásként jelöli....
pl.. Baráthosi-Balogh B.-A hunok három világbirodalma
Bóna I.-A hunok és nagykirályaik
Czeglédy K.-Nomád népek vánd....
Érdy M.-A hun lovastemetkezések
Polonyi P.-Kína története
Akadémiai Kiadó-Világtörténelem
Stein A.-Ősi ösvényeken Ázsiában
meg más külföldi szerzőket.....kiadványokat....
pl. Erdélyi Múzeum
Ethnografie
Körösi Csoma Archivum ... stb..
Müller szakaszvezető Creative Commons License 2007.11.22 0 1 51
Erről a magyar-francia nyelvrokonság jut eszembe. Mégpedig az a példa , hogy a magyar zsebből származik a francia "la poche" mivel a zseb lapos.
Előzmény: Motun (48)
Motun Creative Commons License 2007.11.22 0 0 50
oké.....
Előzmény: Törölt nick (49)
Törölt nick Creative Commons License 2007.11.22 0 0 49
Az a baj ezzel a szószedettel, hogy egy kifestőkönyvön kívül sehol nem létezik...
Ajánlom, hogy fogadd azért némi - finoman szólva - kritikával...
Előzmény: Motun (48)
Motun Creative Commons License 2007.11.22 0 0 48

FONETIKA:
A hun betűk száma megegyezik a klasszikus örmény betűk számával, eltekintve az örményben nem létező Ü betűtől. Ezt az örmény átírásban UJ-nak, vagy a görög Y alkalmazásával jelölik. A hun szövegek, minden valószínűség szerint, - a fonetikus betűkön túl, - szótagjeleket is használnak ligatúra-szerű összetételben. A magyar fonetika szerinti átírást az örmény betűjelek alapján végeztük el. Tudvalévő, hogy az örmény betűrendszer a legfonémhűbb az írás története során. Az nem dönthető el bizonyosan, hogy a hun betűk tökéletes megegyezése az örménnyel eredeti megegyezés-e, vagy csupán egy "interpretatio armenica".
Betűk a magyar átírás szerint:
a, á, b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, é, f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l,ll, m, n, o, ö, p, ph, r, rr, s, sz, ssz, t, tz, th, u, ü, v, w, z, zs.
Megjegyzés: Mint ahogyan az örményben sincs TY és NY mássalhangzó, úgy a hunban sincs jelölve.
hun: chun(I), többessz.: chunkh + hunok területe
ember (férfi): chun, chunkh(I,K)
(K: szküthai)
nő: inü, többes sz.: inekh(I)
úrnő,uralkodónő: aszuni(I)
FŐNEVEK TÖBBESSZÁMA:
A hun főnevek nagy többsége magánhangzóval végződik. A főnevek többes száma a végző magánhangzótól függetlenül: végmagánhangzó nélküli tő+ EKH, pl. kevi, kevekh. A mássalhangzóra végződő szavaknál: tő+KH. pl. chun, chunkh. A fentiektől eltérő rendhagyó főneveket mindig külön jelöljük.
FŐNEVEK TÁRGYESETE:
Magánhangzóval végződő szavaknál: -T végződés, pl. kevit, mássalhangzóval végződő szavaknál: -ET végződés, pl. kevekhet.
FŐNEVEK BIRTOKOS ESETE:
Magánhangzóval végződő szavaknál: -JE végződés, pl. kevije, többes szám: kevekhé. Mássalhangzóval végződő szavaknál: -É végződés, pl. szömé
FŐNEVEK RÉSZES ESETE:
Egyes szám: -NEKI szóvégi képző, pl. kevineki = kőnek, többes szám: szótő+-EKHNEKI szóvégi képző, pl. kevekhneki = köveknek
FŐNEVEK ELVONATKOZTATÓ ESETE:
Magánhangzóval végződő szavaknál: tő+ -ETÜL szóvégződés, pl. kevetül, mássalhangzóval végződő szavaknál: -ETÜL szóvégződés, pl. kevekhetül, szömetül.
BIRTOK HELYZETŰ FŐNEVEK RAGOZÁSA:
neilim: nyilam neiliam: nyilaim
neilit: nyilad neiliat: nyilaid
neilej: nyila neiliaj: nyilai
neilinkh: nyilunk neiliankh: nyilaink
neilitekh: nyilatok neiliathakh: nyilaitok
neilekh: nyiluk meiliakh: nyilaik
A tárgy-, részes-, stb. esetek továbbképzése a fentiek szerint, kivéve a jelentősszámú rendhagyó formákat: pl. kezim, kezit, kezej, kezinkh, kezithekh, keziekh (alanyeset), de tárgyesetben: kezimet, kezitet, kezET, kezinkhet, kezitheket, keziekhet.
R végződésű egy szótagú főnevek ragozása. Pl. sor(sor), ser(sör), bor(bor), tur(árok), zur(csermely), stb.
a.e.: sor, t.e.: sort, r.e.: sornek, b.e.: sorej, e.e.: sortül.
birtokként: sorim, sorit, sorej, sorinkh, sorthek, sorikh, t.sz.: soriam, soriat, soriaj, soriankh, soriathok, soriakh.
TESTRÉSZEK:
fej: phe(I), fé(K)
agy, agyvelő, csontvelő: ajge(I)
kéz: kezi(I)
kézfej: su(I)
szem: szöm(I), szüm(K), oi(I,b)
arc: girze(I)
orr, hegycsúcs: ore(I)
száj: szá(h)(I)
nyelv: til(I), nyelv mint beszéd: lezu(I)
áll (testrész): alje(I)
fog: pige(I), gogazat: puge, pugekh(I) - fogni, megszerezni: pugin. Pl. Kutha pugutta martit: a kutya megfogta a madarat.
hát: jata(I)
szív: szerti(I) szeretet: szertild(I), szerelem: szirünild(I), szerelmes: szirüni(I), szeretetre méltó:szirünesi(I), szíves: szirünesi(I)
szívtelen: szirünesen(I)
íny: hije(I)
ér(vérér): iri
vér: veri(I)
pénisz ("fasz"): pusz(I) (v.ö.: magy. puca)
láb (alsó lábszár): bana(I)
talp: talba(I)
CSALÁDI VISZONYOK:
apa: atha(I,K)
apai: athaji(n)(I)
anya: maja(I,K)
fia v.kinek: vi(I,K)
lánya v.kinek:ani(I)
unoka: nimere(I), unokaság, unokai viszony: nimrüd(I), unokai viszonyban álló, unoka generációjából való: nimrild(I)
nagyapa: udatha, uda(I)
dédapa, ősapa: ise(I)
nagyanya: ike(I)
öcs: ecse(I)
vő: vede(I)
férj: peri(I)
feleség: eme, meme(I)
anyaméh: ema(I)
nemzés, nemzet: ont(I), nemzeni: ontin(I)
család: önta(I), nemzetség: öntad, nemzetségfő: öntatha(I),nemzetség ősanyja: öntamaia(I), törzs: öntadikh, törzsi: öntadisi(I), törzsfőnök: athama(I)
rokon: akrun(I) rokoni: akruni(I)
barát: baresi(I), baráti(lag): baresild(I)
szeretni, kedvelni: baresin(I)
szerelem: szertild(I),szirünild(I), szeretni(szerelemmel): szertin(I)
szerető(szerelemmel): szertigh(I)
ikrek: jerku(I)
név: ine(j)u(I)
SZÍNEK:
fehér: pé(j)r(I)
fekete: phektej(I), pekté(K)
kék: golka(I)
piros,vörös: verisi(I)
sárga: sarakh(I)
zöld: zezild(I)
szürke, ezüstszínű: szorild(I)
lila: űn, üjn(I)
ÉRZÉKEK:
íz (gustus): iszte(I)
ízlelni: isztin(I), ízleltetni: isztatin(I), ízletes: isztild(I)
szag: szaghu(I), szagolni: szaghin(I)
FÖLDRAJZI FOGALMAK:
víz: vezi(I,K)
tenger: tengir(I), tengér(K), tengird(I). Vmiből rengeteg: tengirdi(I)
Fekete tenger: Phektej tengir(I)
folyó: volgjagh(I)
patak: zu(I)
kiszáradt patak(völgy): szike(I), száraz: sziki, szikild(I)
szikes(?): szikesi(I)
csermely, kis patak: zur(I)
tó: tava(I,K)
part: ugu(I)
föld(terület): maha(I)
iszap, agyag: csepe(I), iszapos, agyagos(terület): csepild(I)
pusztaság, legelő: sziri(I,K)
síkság: sziris(I), szirild(I)
hegy: jagh(I)
hegyalja: soprun(I)
lakatlan határsáv, gyepü: outou(I)
hegység: jaghek, jaghild(I)
lejtő: lüthü(I)
völgy: vüldi(I)
árok, kis völgy, folyómeder: tur(I)
erdős hegyvidék: kert(I)
Duna: Delivolgjagh(I)
Volga: Madüvolgjagh(I)
Don: Kücsüvolgjagh(I)
Dnyepr: Bastevolgjagh(I)
Krim: Khimru(I,K)
Araxész: Uaieia, v. Wuaweia (I,b)
Örményország: Hajkh(I), örmény:hai(I)
Római birodalom: Rimurrukh(I), római: rimi(I)
Kaukázus: Tesjaghild(I)
Kárpátok: Karrabata(I,K)
Ararát: Maszisz(I)
Elbrusz(?) Napijagh(I)
Mezopotámia: Isurrukh(I), mezopotámiai: isurrukhi(I)
Egyiptom: Kemt(I), egyiptomi: kemti(I)
Perzsia: Parszikh(I), perzsa: parszi(I)
India: Hind(I) indiai: hindi(I)
Japán(?), Korea(?), esetleg mindkettő: Szelevu(I)
ég(bolt): ige(I), égi: igesi(I)
Észak: havald, északi: havaldi(I)
Dél: dele, déli: deli(I,K)
Kelet: toka, keleti: tokai(I,K), Toku: keleti tartományok(I)
Nyugat: nise(I), nyugati: nisi(I) Nyugati Birodalom: Nisurrukh(I)
ÁLLATOK:
nagy emlős állat általában: bá(I), szent állat: suchü bá(I)
ló: lú(I,K), többessz.: luvekh
kutya: kutha(I,K)
oroszlán: singa(I)
tigris: sira(I)
hal: kala(I,K)
madár általában: márti(I)
sas: sas(I)
ölyv: hülie(I)
holló: khulla, khullu(I)
bika: büka(I)
ökör: üker(I)
szarvasmarha: ált. bajla(I)
tehén: inke(I)
elefánt: játi(I)
medve: hevi(I)
farkas: jugra(I)
róka: vüla(I)
teve: tüve(I)
juh: hovi, többesz.: hovekh(I)
egér: csucsa(I)
patkány: racsa(I)
majom: majmun(I)
disznó: tonzu(I), tonszu(K)
szarv: szo(a?)ru(I)
sáska: sasaka(I)
béka: beka(I)
csalogány: bulbül(I)
kígyó (nagy): kila(I), kígyó(kicsiny): vomba(I)
gyík: klik(I)
sárkány: vom(I)
NÖVÉNYEK:
erdő: vanta(I), erdős: vantasi(I), erdei: vanti, vantai(I)
tölgy: büldzse(I)
alma: alma(I)
árpa: árpa(I)
len: ini(I)
fa: fo(a?)va(I)
falevél: zize, zezi(I)
tő(növény töve): tüvi(I)
fű: fövi(I)
dió: dzs(cs?)ijágh(I)
virág: virágh(I)
rügy, hajtás: csüma(I)
sás: sás(I)
moha: muha(I)
ÉLETTELEN TERMÉSZET:
föld: teh(j?)i(I)
kő: kevi(I)
szikla: karra(I,K)
arany: zarani(I,K)
réz: vase(I)
bronz: tesvase, szurrvase(I)
vas: tom(I,K)
tűz: teszth(I)
láng: tes(I)
jég: jéj(I)
hó: hava(I)
fagy, megfagyás, heg, hegesedés: jegh(I). (meg)fagyni, hegesedni: jegin(I), megfagyasztani: jegatin
szél: szele(I)
vihar: hua(I), zivatar: dünad(I)
zivatar: zud, zivud(I), kis zivatar: zudor(I)
villám: düna(I)
szivárvány: egelü(I)
só: sava(I), sós(savas?, savanyú?): savesi(I)
üveg: ivej(I)
ír, gyógyír, orvosság: teri(I)
kút: kutu(I)
por: poura(I)
szemét, üledék, szar: sara(I)
TÁRSADALOM:
város, település: urr (I: kaghak, K olisz)
többessz.: urrukh(=állam) (I)
ország, uralom: urruságh(I)
Keleti hun fejedelmségek a Kr.e. 6.-Kr.u. 2. szd.-ban: Sonyu(I), Sonyukh(I)
falu: kügü(I)
tanya: kügili, kügir(I)
hon, otthon: hom(I)
élettér: elve(I)
út: utu(I,K)
ösvény, csapás: pru, puru(I)
isten(?), ősapa: isatha(I)
hit, vallás: hara(I), vallásos: hatesi(I)
szellem: chá'á(I)
diadal: di(gy?)evi, diadalmas (személy) di(gy)evisi, diadalmas(dolog): di(gy?)evild(I)
ősapai, ősi, isteni(?): isathain(I), isztain(K)
törzsfőnök: athama(I,K) törzsfőnöki: athamaji(I); touman(I), egyes K-i hun fejedelmek neve is.
tartományúr, herceg: ishán(I)
férfi, fiú(?): pigu(I)
szövetség: khalka(I)
szövetség, szövetkezés katonai értelmében: bir(I), biren(I): szövetségben lenni
összefogás: subir(I)
"felebarát": keltüdisi(I, lásd: Tizeszava)
ház: laka(I,K)
kapu: kapu(I)
vár, erődítmény: vara(I,K)
fal: bata(I)
ól: holu(I)
birtok: ker(I), birtokos: kerisi(I)
katona, harcos: urrkhes(I), urkhüsz(K)
had(sereg): hada(I)
földműves: szamthagh(I)
út: hutu(I,K)
uralkodó, király: urrusi(I))
juhász: hovesi(I)
íjász, vadász: vijesi(I)
szó, beszéd: szava(I,K)
szótár: szavajülemid, szavajületild(I)
tudás, ismeret: tonde(I)
hír: jiri(I), új hír, ismeret, információ: bevidi(I)
kincs: küncse(I)
kegy: gi(gy?)evi(I), kegyes: gi(gy?)evisi(I)
bölcs: büghücsi(I), bölcs, filozófus: büghücsegh(i)(I)
gazdag: boja(I), gazdagság: bojad(I)
munka: acsata, acsatad(I), dolgozni: acsatin(I), munkás, dolgozó: acsatagh, acsatesi(I)
munkaeszköz: acsatild(I)
kínai: chán(I)
örmény: haj(I)
örmények, Örményország: Hajkh(I)
perzsa: parszi(I)
görög: iun, görögök, Görögország: Iunkh(I)
Konstantinápoly: Konsztantinoszurr(I)
vásár: vásár(I)
kereskedő: táváresi(I), kereskedelem: távár(I)
ének: jenekh(I)
őr: wuri(I)
őrség: würükh, würesi(I)
védelem: sant(I)
szövetség: bir(I), összefogás: subir(I)
jelszó, jel: élü(I)
előkelő: dorga(I)
varázsló: hareo(I), varázslat: hare(I)
jós: huseo(I), jóslat: huse(I)
TÖRTÉNELMI SZEMÉLYEK:
Rutichun: legendabeli keleti hun király, Kína területén háborúzott a tartományurakkal, államot alakított, szövetségese volt a "ti" nép törzsfőnökeinek, ezt a népet egyes sinológusok ősi türk népnek tartják (Kr. e. 6-5.szd.). Később több nyugati hun vezér neve is: valószínű jelentése: kemény harcos.
Madü (a Nagy): Hun fejedelmek neve, rang megjelölést is jelent. Örményre thagavor (király)-ként fordították. /kínai megjelölés: Modu/
Touman (=athaman?). Több ókori K-hun fejedelem neve. Legjelentősebb e néven: Madü Touman (Kr.e. 3.szd.): Kína jelentős részét elfoglalta, Qin Shi Huanti császár ellene építtette a Nagy Falat.
Balamír, Balambér (4.szd.): Welamabiri: kitartó, szilárd szövetséges
Gotekhjebiri: gót-hun származású vezér, Aetius ellen harcolt: a gótok szövetségese
Nimród, Attila nagyapja (4.szd. II. fele): Nim(e)rüd: unoka, valószínűleg Welamabiri unokáját értve alatta.
Bendegúz, Attila apja: Bendeguzi: kiszámíthatatlanul gyors parittya v. Bendeguzisi: u.a. vagy rajtaütő parittyás, parittyával rajtaütő.
Attila: Athira, jelentése atyácska. (az r helyetti l elterjedése vsz. mássalhangzó torzulás, vagy. a gót alak elterjedése. Gótul: Atila: atyácska. Eredeti neve, [rangja mint elsőszülött?]): Madü.(A Nagy)
Buda: jelentése: főpap, v. megvilágosult. (v.ö. szanszkrit)
Tesviju: tűzes íj, keleti hun király 5.szd. végétől 6. szd. első negyedében. Bizánci görög interpr.gr.: Theseus
Kopibar: (Tesviju öccse) jól célzó. Esetleg összefügg a későbbi magyar "Koppány" névvel.
VALLÁSI, MONDABELI SZEMÉLYEK, FOGALMAK:
Asaraszúni(I): világot uraló nő, a világot szülő
Chunkh asarurrasagh(I): hunok világuralma
Azara(I):monda, Suchazara(I): szent monda, szent történet
Isechunkh athama(I):a hunok világot nemző őse
Asaront(I): A világ nemzése Isechunkh és Asaraszuni által
Asarfova(I): világfa
Igejibir(I): égi szövetség
Szuhasar(I): felső világ, menny
Vahasar(I): alvilág
Gal(I): mesebeli óriás, gali(I): óriási
CSILLAGOK:
Csillag: azdigh(I)
Nap: Napi(I,K)
Sirius: Szuoi(I) jelentése (b nyelven?): felső szem
Vega: Aveni(I)
Arcturus: Szureni(I)
Capella: Golkeni(I)
Antares: Vereni(I)
Fomalhaut: Fomalhaut(I)
Rigel: Zarugh(I)
Bethelgeuze: Bethelgeuze(I)
Altair: Athaira(I)
Aldebaran: Aldebaran(I)
Polaris: Egazdigh(I)
Regulus: Bájnekheni(I)
Spica: Memazdigh, Meme(I)
Pollux: Jerkeni(I)
Castor: Jerkaielo(I,b)
Dheneb: Arana(I)
Procyon: Somaielo(I,b)
Hamal: Azrateni(I)
Seratan: Ktüteni(I)
Mezartim: Oredeteni(I)
CSILLAGKÉPEK:
Általános megjegyzés: A hun csillagképek formálása nem megegyező az egyiptomi-mezopotámiai-görög-arab csillagképekkel, inkább mutat hasonlóságot a kínai formációkkal. Ez vonatkozik az állatövi csillagképekre is. Az alábbiakban a hun csillagkép megjelölés mellett feltüntetjük a mai csillagászati megnevezést is. (A +-el jelzett csillagképnevek jelentését nem ismerjük.)
Tejút: Éjalana(I)
Ursa Maior (Göncöl-szekér): Lubba (kanál)I
Orion: Würen(I)+ (talán valamiféle őr)
Geimini (Ikrek): Jerku(I) - itt a név megegyezik a mai asztronómiai megnevezéssel.
Cassiopeia: Bollob(I)+
Draco: Sas(I) jelentése: sas
Corona Borealis: Einaia(I)+
Leo: Kutha(I) jelentése: kutya
Cygnus: Gize(I) jelentése: kereszt
Sagittarius: Vijesi(I), jelentése: íjász
Scorpius: Jijeti(I)+ (talán: rák)
Aries: Doitieloia(I,b?)+
Auriga: Pszak(I) jelentése: koszorú
Taurus: Bara(I), jelentése: lándzsa
Virgo: Virágh(I), jelentése: virág
Capricornus: Beka(I), jelentése: béka
Canis Maior: Chun(I,K), jelentése férfi, harcos
Aquila: Viju(I), jelentése: íj
Delphinus: Kalujnidzsiszegh(I), jelentése: rombusz
BOLYGÓK:
Hold: (H) Aji(I)
Vénusz(bolygó): Feni(I)
Marsz( bolygó): Verilun(I)
Jupiter(bolygó): Prálun(I)
Szaturnusz(bolygó): Jalalun(I)
IDŐSZAKOK:
év: or
nap(idő): bi(I), gin(nappal)(I)
éjszaka(főnév): ichel(I), éjszaka(időhat): ichelt(I), éjszakai: icheli(I)
hajnal: nahal(I)
esthajnal: mer(I), klünichel(I), este: mer(fn), este (időh.): mere, esti(mn): meri
TUDOMÁNYOK, TUDOMÁNYOS ESZKÖZÖK:
tudás: tued(I)
tudós, bölcs: tudzsi, tudzsisi(I, keleti hun)
tudomány: tuedekh(I)
filozófia: bügücstued, bügücsszirtild(I)
könyv: kuna, tuedjülemild(I)
történelem: volgildid, volgildtued(I)
SZERSZÁMOK, ESZKÖZÖK, FEGYVEREK, ÉPÍTMÉNYEK:
fegyver (vérontó eszköz): pegüveri(I)
kard: szurr(I)
sarló: sarlagh(I)
fáklya: wiloia(I, b?)
pajzs: vapa(I)
lándzsa: bara(I)
íj: viju(I), ijász: vijesi(I)
íjhúr, ideg: itekh(I)
nyil: neil(I)
tegez: thegisz(I)
penge, él: tere(I)
csapda, kelepce, tőr: teir, terild(I)
parittya: guzi(I)
kés: saku, szaku(I)
buzogány: tumba(I)
balta: balta(I)
kapa: taka(I)
sisak: sisak(I)
fejvédő kendő, fátyol(?), amelyet a koszorú alá tesznek: thaga(I)
ágy: gaja(I)
szék: athorr(I)
asztal: szeghán(I), szeghild(I), gazdagon terített asztal: madü szeghild v. szeghán(I)
tükör: tiker(I)
üst: hüsti(I)
amfora, agyagtartály: dengi(I)
kehely: glandi(I)
kulacs: budga(I)
kulacs dugója: thum(I)
öv: vüvi(I)
sátor: satur(I)
asztal: szeghán(I)
hurok: kirta(I)
kanál: luppa(I)
gát, elhatároló eszköz: iti, itild(I), elhatárolni, elválasztani: itin, ejtin(I)
vejsze (vízzáró fonott halászati eszköz): vezite (vezi+iti)(I)
sírhalom(kurgán): onga(I)
piramis: gula(I)
ITALOK:
ital: hümild(I)
bor: bor(I)
sör: ser(I)
tea: csaj(I)
ÉTELEK:
étel: hetild(I) etimológiai eredete: lételem
hús: kisjú(I)
zsír, vaj(?), faggyú(?): voje(I)
tojás: moni(I)
étkezés: pala(I), étkezni, falni: palin(I)
CSELEKEDETEK:
harc, háború: viti(I)
harcoló, harcos: vitesi(I)
érkező, (el)jövendő: jüvendegh(I)
élő: eleved, elevesi(személy)(I)
tartani: taretin(I), társ: taretisi(I), társi kapcsolat: taretild(I)
lépés: topa(I), lépni: topin(I)
üzenet: isztild(I)
ütés, csapás: si, sivi(I)
köszönet: súr(I), surin(I): megköszönni: surim: köszönöm
háború (nagy): patera(I)
vadászat: báildi(I); nagy, királyi vadászat: edibáildi(I)
vadászni: báilden I)
vadász: báili, báildesi(I)
üldözés: ildi(I)
üldözni: ilden(I), üldöző: ildesi (személy), ildágh (ált.)(I), üldözött: ildáth(I)
vmit előidéző, kiváltó, előhívó, kiváltó: pegun(I)
rajtaütés: bendi, bendikh(I)
(el)felejtés: velge, velgete, (el)fejeteni: velgetin(I)
metszés, tépés: eju(I), vmit metszeni, harántolni: ejen(I), evezés: ejuvezi, ejuveszi(I), evezni: ejuveszin(I), evező(eszköz): ejuveszild, ejuvezild(I), evező(ember): ejuveszigh(I)
ásás: asild(I), ásatás: asatild(I), ásni: asin(I), asatin(I): ásatni, ásó(eszköz): asava(I), ásó(ember): asagh, asesi(I)
vendég: vünd(I)
vendégség: vündild(I)
tánc: turda(I), táncolni: turdin(I), szent tánc: ruba(I)
parittyázni, parittyával lőni: guzin(I)
ELVONT FOGALMAK:
kezdet, ősállapot, "arkhé"(gör.): esziszkü(K)
koszorú, korona: pszak(I, megjegyzés: u.a. mint az örményben)
Világ: Asar(I)
összes: asresi(I)
egész: idzsesi (v.ö.: idzsi=egy)(I)
tér: teiri(I)
gömb: theke(I), gömbölyű: thekild(I)
egyenes, igaz: ughi(I)
szám: szan
lét (általános, filozófiai értelemben): salke(I), létezni: salkin(I)
egyenes geometriai értelemben: idzsid(I)
sík geometriai értelelmben: ktünid(I)
háromszög: chormuszegh(I)
négyszög: nidzsiszegh(I)
széles: baste(I)
állandó: salkanta(I)
igazhit: ughihara(I)
élet, életkör, élettér: elve(I)
halál: jala(I)
szellem: chá'á(I)
idő(mint folyamat): volgild(I)
ősz(évszak): szüvisz(I)
rés, lyuk: rási(I)
üreg: erig(I)
magasság, magaslat: hega(I)
szabadság: ijjú(I), szabad idő, hely, akarat: ijuld(I), szabad ember: hazati(I)
fél (két oldalból egy, u.a. mint magyar). péle(I)
vmiből rengeteg: bazmati(I), tengirdi(I)
ész: esze(I)
tanúbizonyság: zedauwajild(I, lásd:Tizeszava)
tiszta: timis(I), tisztaság: timsild(I)
kanyar: kompu(I)
vágy: vaugha(I), vágyni vmi után: vaughin(I)
vég, vége vminek: verdzse(I)
baj: bű(I)
rossz szellem, rém: rime(I)
kár: jej(I)
NÉVMÁSOK:
ez: ejsz(I)
az: ojsz(I)
az (ott távol): oti, ote, ota(I)
valamennyi: amenda(I), amenu(I): az összes, egy halmaz minden tagja, valószínűleg főnév és melléknév értelemben is.
TULAJDONSÁGJELZŐK:
nagy: madü(I)
kicsi: kücsü(I)
piciny: pölti, pilti. pöti, piti, pötir, pitir, pöltir, piltir, piri(I)
kiváló, jó: bar(I)
magas: hegi(I)
megelőző: klüni(I)
következő: jüvi(általában)I, vüni(ember)I
felső: szu(I), felső földréteg, humusz, fedő: fedild(I):
alsó: va(I)
boldog: lünde(I)
fő, meghatározó: edi, meghatározni, diszponálni vmi felett: edin(I)
rossz: vatah(I)
sötét: kuma(I), sötétség: kum(I)
gyors: diori, diorisi(I)
lassú: lathag, lathu(I), lasta, lastu(I), lassan: lastum(I)
hős: hideo(I), hősies: hideosi(I)
szent, örök: suchü(I)
eszes, okos: eszisi(I)
kemény: dita(I)
tűzből való: teszthi(I)
tüzes: teszthild(I)
hideg: jüve(I), hideg(ség): jüvetegh(I)
öreg: vüregh(I)
ősz(hajú): szor(I)
régi: avesi(I)
új: vuli(I)
fél (vminek a fele): vele(I)
másik: keltüdisi(I)
iker-, kettős: jerki(I)
messzi: meti(I), nessze lévő ember: metesi, metisi(I)
hirtelen, váratlan, követhetelenül gyors: bende(I), bendi, bendikh(I): rajtaütés
felesleges: berü(I), feleslegesen: berüin(I)
hamis: ullü(I), hamisan: ullün(I)
sivár: sivasi(I)
sivatag: sivasild, sivasad(I)
pusztulás: siva, pusztítás: sivata, sivatad(I), (háborús, emberi): sivatakh
HATÁROZÓ SZAVAK:
most pedig: imaszt(I), mostani: imaszti(I)
akkor, akkoriban: omaszt(I), akkori: omaszti(I)
itt ez: hit(I)
ott az: hot(I)
ki: küh(I), kifelé: eki(I)
be: béh(I)
fel: szu
le: va
iszia(K), (isja?): nyomósító összevonó határozószó: bizony(az), azpedig
együtt v.k./v.m.-vel: jüncsta
feleslegesen: berüin(I)
külön v.k./v.m.-től: klün
H e l y h a t á r o z ó k :
hely, a tér egy része: thege(I)
belülről mozgató lélek, belső üreg, barlang: béla(I)
itt (általában): hithege(I), ott (általában): vojthege(I)
messze: mete(I)
előre: idzsiwra(I), elől: idzsen(I)
hátra: jatawra(I), hátul: jatan(I)
ott fent: oszu(I)
otthon: homolt(I)
ide: hijthe(I)
oda: vojthe(I)
I d ő h a t á r o z ó k :
ma: ma, bima(I)
most: hima(I)
tegnap: klümma(I)
holnap: voljma(I)
sokáig tartó folyamat: volgjama(I), sokára, hosszú idő múlva: volgjama ben(I)
soha: sukhüne(I)
éjszaka: hosszúni(I), éjszaka (napszak): hosszún(I), ichel(I) (napszak), ichelt (időhat.), icheli (mn: éjszakai). A kétféle megnevezés közti fogalmi megkülönböztetés nem világos.
MELLÉKNÉVI HATÁROZÓ nagy általánosságban, számtalan rendhagyó esettel: melléknév+N, pl. berü=felesleges, berün= feleslegesen
IGÉBŐL KÉPZETT MELLÉKNÉV: IN infinitivus végződés helyett: UM képző: pl. lastin: lassítani ---- lassú: lastum
IGÉBŐL KÉPZETT FŐNÉV: IN infinitivus végződés helyett: EMAJN képző, pl.antin: adni, antemajn: adomány, pracein: okoskodni, pracemajn: okoskodás
MELLÉKNEVEK:
alapfok: madü (nagy) kücsü (kicsi/ny/) szu (felső)
középfok: madürb (nagyobb) kücsürb (kisebb) szulb v. szurb (magasabb)
felsőfok: madürelb (legnagyobb) kücsürelb (legkisebb) szuelb v. szurelb (legfelső, legmagasabb)
Megjegyzés: nem dönthető el egyértelműen, hogy a fenti példák képzése általános érvényű formációt mutat-e vagy eleve rendhagyóak. Valószínűsíthető az igen nagyszámú rendhagyóság, s szinte valamennyi melléknév fokozása önálló jellegű.
KÖTŐSZAVAK:
és: aj(I)
éspedig: ajsi(I)
ha: cha(I)
így: idi, ide(I)
mégis, ennek ellenére: idiam(I)
mégpedig (azért): ajsiam(I)
azérthogy: isiam(I)
vagy: us, use(I)
vagypedig: usiam(I)
GYAKORÍTÓ KÉPZŐ: -d, pl. atha - athad: atyaság, atyák intézménye
KICSINYÍTŐ KÉPZŐ: -r, pl. chunur: kis férfi, vantar: kis erdő, virághir: kis virág, rendhagyó módon: majra: anyácska, athira: atyácska, apácska, amri: kislány
NAGYÍTÓ KÉPZŐ: m, pl. chunum: nagy (darab) férfi, orem: nagy hegycsúcs, nagy orr
ELVONATKOZTATÓ KÉPZŐ: - ság, -ség: -S szóvégi képző, pl. nagyság: madüs
JELZŐSÍTETT ELVONATKOZTATÓ KÉPZŐ: -SI szóvégi képző, pl.:. nagyságos: madüsi, hősies: hideosi
ELVONATKOZTATÓ ÁLTALÁNOSÍTÓ KÉPZŐ: -ILD szóvégi képző, pl. jágh: hegy, jághild: hegység
NEM: nen(I), IGEN, ÍGY: ejen(I)
POSZTPOZÍCIÓK(I):
hen: -on,en,ön
ben: -ban,ben
be: -ba,be
wra: -ra,re,reá
irente: vki vmiért, vki, vmi érdekében. Értem, érettem: irentem, érted: irentesz, érte: ürente, értünk: irentünkh, értetek: irentükhet, értük, érettük: ürentükh
elt, olt: valahol a tér egy meghatározott helyén, pontján: pl. homolt=otthon, Konsztantinoszurrolt: Konstantinápolyban
szamar: vki, vmi számára, számotokra: szamtükhra
whet: val, vel
alto: vki, vmi által, vkin, vmin keresztül, alt: igekötő: át, pl. altvün: átjönni
velje: vmi felé, irányában
vojle: vmi fölé
wereji: vmi felé, vimi irányában (haladni)
en: általános tagadó posztpozició, főnevek és igék előtt is.
i: általános elvonatkoztatás: valahonnan, valamitől, alakitől. pl. Párszikhi: Perzsiai, Perzsiából jött, való.
no: vkinek, vminek neki, vkivel, vmivel szemben
dima: ellenében
dergü: vimivel, vkivel szemközt álló, szemben; szemközti melléknévként
p o s t p o s. c u m p r a e p o s.
sopru....hen: vimn lefelé, lefelé menetben, lefelé menet vhol:
veszpru....hen: vmin felfelé, felfelé menetben, felfelé menet vhol
SZÁMNEVEK(I):
Alapszámnevek:
egy: idzsi tizenegy: tiz hen idzsi
kettő: keltü tizenkettő: tiz hen keltű
három: khormu tizenhárom: tiz hen khormu
négy: nijdzsi tizennégy: tiz hen nijdzsi
öt: hütü tizenöt: tiz hen hütü
hat: hotu tizenhat: tiz hen hotu
hét: jeti tizenhét: tiz hen jeti
nyolc: loncsoj tizennyolc: tiz hen loncsoj
kilenc: klüntiz tizenkilenc: tiz hen klüntiz
tíz: tíz húsz: khuszi, huszonegy: khuszi hen idzsi, stb.
harminc: khormu ben tiz száz: száth
negyven: nijdzsi ben tiz ezer: hezer
ötven: hütü ben tiz
hatvan: hotu ben tiz
hetven: jeti ben tiz
nyolcvan: loncsoj ben tiz
kilencven: klüntiz ben tiz
Sorszámnevek:
első: elenisi
második: keltüsi
harmadik: khormusi....N-ik:.....-si
Törtszámnevek:
egyketted: idzsi-keltüdi
egyharmad: idzsi-khormudi
egynegyed: idzsi-nijdzsidi
egyötöd: idzsi-hütüdi
egyhatod: idzsi-hotudi
egyheted: idzsi-jetedi
egynyolcad: idzsi-loncsojdi
egykilenced: idzsi-klüncidi
egytized: idzsi-tizedi
egyhuszad: idzsi-khuszidi
SZEMÉLYES NÉVMÁSOK (I):
Alanyeset:
én: ejn mi: minkh
te: ti ti: tikh
ő: ü(j) ők: üjkh
Tárgyeset:
engem(et): inkmüt minket: minkhüt
téged: tinküt titeket: tenkhtüt
őt: jüt őket: jönkhüt
Birtokos eset:
enyém: imtin miénk: mibinkh
tiéd: tijint tiétek: tibitekh
övé:? övék: ?
Részes eset:
nekem: nikhüm nekünk: nikhünkh
neked: nikhüt nektek: nüketekh
neki: nükin nekik: nükijekh
IGÉK(I):
Az igeragozásról általában: az igék igen nagy része - felthetőleg csaknem a fele, - különösen az egy-két tagú igék esetében - rendhagyó ragozású. A rendelkezésre álló anyag esetében az igeragozás jórésze rekonstruálhatatlan. Az alábbiakban kizárólag a rekonstruálható ragozású igéket mutatjuk be.
lenni: 1. vo(a?)jgen
2. lejnin
VOJGEN és LEJNIN ragozása:
Jelenidő:
ejn vojgum minkh vojgimunkh
ti vojgisz tikh vojgitukh
űj von űjkh vontukh
Jövőidő:
ejn leszim minkh leszinkh
ti leszil tikh lesztikh
űj leszin űjkh leszenikh
Közelmúlt:
ejn volam minkh volankh
ti volajsz tikh volantukh
űj volaj űjkh volanukh
Régmúlt:
ejn voltum minkh voltunkh
ti voltajisz tikh voltajtikh
űj voltaj űjkh voltukh
menni: menin
Jelen idő: minem(?), minesz, minej, t.sz.: minenkh, mintekh, minmekh
jüven: jönni
Jelen idő: jüvem, jüvesz, jüvej, t.sz.: jüvenkh, jüvtekh, jüvmekh , felsz.m.: jüvü!
vün: eljönni, vendégségbe jönni
Jelen idő: vüm, vüsz, vüj, t.sz.: vünkh, vütekh, vümekh, felsz.m.: vü!
látni, nézni(?): szömen
írni, szántani(?): szamthen
írást róni (fába): roven
élni: elvin
szülni: szérin
születni: széritin, szülés: széris, születés: szérild - Szent-születése: Suchü szérild (Karácsony), a Szent születése (Jézus): Suchünek szérild. Születésnap: szérildbi,
Boldog születésnapot!: lünde szérildbi! (új)
(meg)halni: jalen
ölni, megölni: wülin - ne ölj!: ne wüljü! wüljüne!
sijn, sivin: elpusztulni, megsemmisülni
sivátin, sivájátin, sijátin: lerombolni, elpusztítani, megsemmisíteni
kapni, megkapni: asten (rendhagyó, ragozás hiányosan maradt meg) kapott vmi: asta
türen: eltűrni, elviselni
türetin: véghezvinni, kivitelezni vimt vkivel, vimvel szemben(I)
tenni: tün (ragozása valószínűleg u.a. mint vün)
enni: hentin
inni: hümin
tudni, ismerni: tondin
megszentelni, megünnepelni: suchütin
adni: amtin
jelen idő: e.sz.: amtam, amtasz, amtaj, t.sz.: amtankh, amtatokh, amtakh
várni vkire, vmire, vmit: warin
fújni vmit: fuvin
folyni: volgjin, volgün(?)
üzenni: iszten
kapcsolni, összekapcsolni: kapitin, kapcsolódni: kapin, kapcsolat: kap
nyomni vkit, vmit, közösülni (v.ö. "baszni"): batten
enged(ni): engün
járni: járin
magasra jutni, emelkedni, tiszteltni: hegin
felemelni, tisztelni, tiszteltetni: hegatin
előhívni, kivívni vmit: pegin
felvenni, alkalmazni: anuin
kínálni, ajánlani vmit: kenájin
hívni, felhívni vkit vmire: chüvin; híve vkinek, vminek: chü(v)
hívő: chüvigh
beborítani: büretin(I)
gyűlni, felhalmozódni: jülin
gyüjtemény, felhalmozódás: jülemild, gyüjtemény, tár (factitivus érteleben), jületild
célba érni, megérkezni: kopin
találat, becsapódás (nyilazásnál, dárdavetésnél): kopild, cél: kop
gyűjteni: jületin, (össze)gyűlni: jülin, gyűjtemény: jületid, gyűlés: jülemild
(fel)avatni, felkenni vkit, vmit: kenin, felavatás, felkenés, harci díszbe való kifestés: keni
felkinálni, felajánlani vkit, vmit: kenájátin
származni, vadi: származás, vadatin: származtatni: vadin
származni, nem tisztázható a fogalmi különbség előzőtől: okin
elkezdődni: dikün, elkezdeni: dikátün, kezdet: dike(i)
óhajtani vmit: ászin (óhajtó mód segédigéje)
lehetséges lenni, hatni, hetni (megfelel a német "mögen" igének): hetin) a feltételes mód segédigéje: hetin(I)
Régmúlt általános ragja: LT pl. antult = adott, antultmuk = adtunk
Befejezett múlt: -UTTA, pl. anutta = adott, anuttankh = adtuk (tárgyiasított formában)
Felszólító mód (egyesszám második személy) általános ragja: Ü, pl. antü = adj!
összes további eset: -ünüm, -ü, -ün, - ünkh, -ünetekh, - ünükh.
Tiltó mód: felszólító mód+NE, pl. wüljüne=ne ölj! Megjegyzés: a "ne tiltó rag gyakran az ige elé kerül, u.i. a ne wüljü is helyes.
Óhajtó mód: ászi segédigével: ászin+infinitivus, pl. ászim hümin, ászisz hünim, ászi hümin, ászinkkh hümin, ászitekh hümin, ászikh hümin.
Jelenidejű feltételes mód: hetin segédigével: hetin+infinitivus, pl. hetim hümin, hetisz hümin, heti hümin, hetinkh hümin, hetitekh hümin, hetikh hümin.
Jövőidő: egyszerű meghatározott:infinitivus végződés + -im, -isz, - i, -inkh, itekh,-ikh, pl. holnap iszom: voljma hüminim, iszol: hüminisz, iszik: hümini, iszunk: hümininkh, isztok: hüminitekh, isznak: hünminikh.
Összetett meghatározatlan közeljövő: LEJNIN segédige+infinitivus végződés: +I pl.most majd iszom: lejszim hümini, stb.
Összetett meghatározatlan távoli jövő: VÜN segédige+infinitivus végződés+I, pl. majd (valamikor) inni fogok: vüm hümini, stb.
Általános participium praesens: IN, EN infinitum végződés helyett: AGH vagy JAGH, ritkán IGH (pl. hüvigh=hívő) képző: pl. volgjin(folyni)-volgjagh(folyó), szamthen: szántani - szamthagh: szántó, földműves.
Általános participium futurum: IN, EN infinitum végződés helyett: ÁNT képző
Pl. rendhagyó/!!!/: vün(eljönni) - vüjánt(az eljövendő, a jövőbeni, a jövő)
Általános participium perfectum: IN, EN infinitum végződés helyett: ÁTH képző
Gerundium: infinitum tő helyett: - EVE, IVE egyes esetekben: ED(E) végződés. pl. hümeve: (meg)ivandó, megíva, vüve: jőve; jüvede: (el)jőve. A két tipus (v,d) nem feltétlenűl azonos nyelvtani jelentés, megkülönböztetésük az anyag jelenlegi feldolgozási szintjén nem lehetséges.
MŰVELTETŐ IGE: -ÁT toldalékrag az igető után és az infinitivus rag előtt. Pl. sivin elpusztulni, sivÁTin elpusztítani
SZÖVEGEK
Hun és örmény fonetikus betűkkel leírt szövegtöredék (SzKhB/490) - (vagyis Szurb Khács B/490)
"Asari Isechunkhkh(kétszer leírt kh, értelmezhetetlen, esetleg nyomatékos genitivus?) ontutta Asaret Asaraszunihesz(z?). Asarinekh vikh amendachunkh voltukh. Chunkh ai anikh igebul vadoltukh. Isechunekh thaga Éjalana. Amenda azdigh chun ai ani. Asaront ai szertis okinta amenut."
Örmény betűkkel leírt szöveg:
TIZESZAVA (SzKhM/189) - (vagyis Szurb Khács M/189)
- Hegü istahainitet ai urrusaghitet, urritet.
- Leszünüte keltüdisi istahainitekh.
- Aluvüne istahainje inejvet berüin száhátwra.
- Suchütü isabikhet.
- Wüljüne.
- Lopüne.
- Tiknazirüne.
- Hegaratü athaitet ai maiatet.
- Auharüne klübarekatje inüt barunh(j?)át.
- Klübarekat(i)dima tüne ullü zedauwajildet.
Türününkhne sivajatin Isurrukhet (Szövegtöredék :SzKhM/ 112) - (vagyis Szurb Khács M/112)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2007.11.21 0 0 45
nem.

http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b145/

betettem a 0. hszbe. ebben a könyvben van szó a hunokról, ha érdekel, olvasd el. egyébként sztem a neten fellelhető legjobb magyar nyelvű összefoglaló mű a steppevidék történelméről.
Előzmény: Törölt nick (40)
jamaica2 Creative Commons License 2007.11.21 0 0 44
Bocs alánok a később itt élt kazárok területét birtokolták az alább említett korlátokkal.
Előzmény: jamaica2 (43)
jamaica2 Creative Commons License 2007.11.21 0 0 43
A Tarim medence a tochárok és Nyugaton az iráni szakák hazája. Alánok gyakorlatilag helyileg a kazárok területét foglalták el (a gotok miatt átnyúlva az Aral tóig).
Előzmény: lyesmith (42)
lyesmith Creative Commons License 2007.11.21 0 0 42

"fő táplálékuk a hús, a tej, és kisebb mértékben a vér. "

 

A szkíták pl évi 63 000 tonna gabonát exportáltak Athénbe. A szarmaták ugyancsak exportáltak gabonát. A magukat a heftalita hunok városokban laktak és földet műveltek.

 

Na mindegy.

 

Gyakorlatilag lehetetlen beazonosítani hogy a hunok etnikailag hova tartoztak. Főleg azért mert keveredtek etnikailag. Mire európába értek már min 600 éve elkerültek az eredeti hazájukból, és főleg európai népek között éltek. Már amikor először megjelennek a Tarim medencébe az alánok felét elkergetik másik felét beolvasztják. És így zajlott tovább az elmúlt félezer évben.  Ha hódítottak akkor elvették a legyőzöttek nőit. Ha szövetséget kötöttek akkor is házasságot kötöttek az szövetségessel.

Előzmény: Törölt nick (41)
jamaica2 Creative Commons License 2007.11.21 0 0 39
A korai időkben búzát kölest árpát cirokot és ez mellett csak ott volt a rízs is Kínában. Dél Kelet Ázsia a rízs domesztikálási centruma körül (pld a nem kínaiak által lakott Jangcétől délre élők) esetében volt rízsevő kultúrák.
Előzmény: Törölt nick (37)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2007.11.21 0 0 38
ácsi. azt, hogy a hunok milyen nyelven beszéltek, nem tudjuk. nincs olyan hogy ótörök nyelvű hunok, ez csak feltételezés, mivel nincsenek hun nyelvemlékek.

hogy mi a hun, azt leírtam. 3 különböző időben és 3 különböző térségben jelentek meg magukat hunnak nevező népségek.
Előzmény: Törölt nick (36)
jamaica2 Creative Commons License 2007.11.21 0 0 35

Lehet, hogy rosszul emlékszem, de a korai kínaiak nem voltak tisztán rízs evők!!!!

A búza, köles, cirok, árpa mellett a rízs csak egyik volt a fő gabonák közül. Amikor a Jangcétől délre lévő területeket hódították meg (itt nem éltek kínaiak és ma is jelentős területeken élnek nem kínai nemzetiségek itt) akkor vált a rízs a kínai táplálkozásban elsöprő.

Előzmény: Motun (20)
- duplagondol - Creative Commons License 2007.11.21 0 0 34

Úgy mindenképp torzít az összevetés, hogy a nemzetet jobbára XVIII. századi, európai fogalomnak szokás tartani. Egy politikai kategória, ami mögé ideológia vagy érzelmi háttér sorolódik be - passzol ez a törzsszövetségre is, ahol közös a politikai akarat, az önelnevezés és a leszármazástudat. Nézőpont dolga, hogy ezt vagy éppen a középkori rendek testületét 'nemzetnek' tartja -e valaki, vagy annak előzményének.


Előzmény: Motun (25)
Törölt nick Creative Commons License 2007.11.21 0 0 33
A Kassai Kódex-szel, amire Fehér Jenő a legtöbbet hivatkozik, az a legnagyobb baj, hogy jelenleg nem létezik. És nagy az esélye annak, hogy soha nem is létezett - legalábbis abban a formában, ahogy Fehér állítja.
Előzmény: ouzo (31)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2007.11.21 0 0 32
tehát kamu.
na lapozzunk, ez a topik amúgy is a hunokról szól.
Előzmény: ouzo (31)
ouzo Creative Commons License 2007.11.21 0 0 31
Ne:
Fehér Mátyás Jenő (1913-1978) domonkos rendi szerzetes volt eredetileg, akit 1945 előtt már jó nevű rendtörténészként tartottak számon, bár önálló szakmunkája akkoriban még, mint fiatalember, kevés jelent meg. 1942-ben került Kassára és Madarász István megyés püspök kérésére a kassai dóm-plébánia kódex és ősnyomtatvány gyűjteményét kellett felleltároznia. Eközben bukkant rá a Collectio Dominicana nevű anyagra, amelyet 1852-ben P. Rassovszky kikölcsönzött és magával vitt Miszlókára, a plébániára. E Kassa melletti kicsi faluban talált rá 1944-ben Fehér M. Jenő egy régi "egérrágta, molyette, rossz ládában" a nagyon megviselt kéziratra, amelynek egy részét ő nevezte el később Kassai kódexnek. (A Syngrapha Dominicana-t /Domonkos gyűjtemény/ 1227-ben kezdték vezetni, amelyet 1556-bon helyeztek el a kassai városházán, ahol 1690-ben Hoffman Tamás domonkos szerzetes előbányászta, s a birtokrészeket a leleszi konventtel lemásoltatta, a többi részt pedig rövidítve ő maga másolta le. (Ezek közé tartozik a Liber Inquisitorum is.). Az akkori miszlókai plébános a régi kéziratot Fehérnek ajándékozta, aki azonnal hozzálátott a kézirat lemásolásához és a lapokat a kassai Boross Dezső fényképésszel le is fényképeztette, mégpedig úgy, hogy egy kópia Borossnál maradt. Nem sokáig dolgozhattak azonban a régi feljegyzések lemásolásán, mert 1945. február 11-én Kassát is megszállták az orosz csapatok. A nagy értékű régiségek mentését már korábban elkezdték, a Kassai kódexet azonban a megszállás idején mentették át, végül is, (4) Bodrogszerdahelyre, majd onnan Budapestre itt, a domonkos-rendi kolostorban, "páter Böle Kornél segítségét igénybe véve, négy hét alatt sietős munkával" befejezte a másolást. Az ún. Hoffman féle másolatot Fehér M. Jenő a budapesti anyakolostor könyvtárában helyezte el, a saját kezűleg készített másolatot és a Boross által készített fényképeket azonban magával vitte Sopronba. Amikor azonban menekülnie kellett, a holmiját hátra kellett hagynia s az iratait és jegyzeteit csak apránként tudták utána küldözgetni. Az utolsó csomag azonban elveszett, tehát még a másolat másolata is hiányos lett!
Előzmény: Joranne_Sutt (30)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2007.11.21 0 0 30
csak egy példa (amin szétröhögtem magam egyébként : ) )

"Mint már mondottuk, a pokoljárók-irodalma, eredetien magyar motívumokkal vagy az ébredő reneszánsz szellemtől megihletve, országosnak mondható. Az 1288-ban Turuskun vára és környékén tartott inkvizíció alkalmával fráter Gellért kolozsvári perjel és Mykod comes az általuk elkobzott 27 gyanús könyv között megemlítenek két példány ,,descensusad infernum" című iratot(288), 1289-ben a Felvidéken, Sáros-megye Veresalma faluban kobozza el Orbán kassai perjel, Ithe fia Derke hasonló tartalmú könyvét. Itt már egy kissé részletesebbet is megtudunk, mert megjelöli a pokoljáró hős nevét: "Visiones Georgii militis in infernum". Ez a könyv a feljegyzés szerint "nagyon régi"(289). A Dunántúl is ismerte ezt az irodalmi fajt: Győr város Domonkos-rendi perjele, Márkusa Rábaközi Patuna falu papjától Jánostól kobozza el "Sancti Georgii militis visitatio in purgatorio et patadisi gloria" című munkát(290)."

1288. könyveket koboznak el falvakban. ROTFL
Előzmény: Joranne_Sutt (29)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2007.11.21 0 0 29
ne gyere ezzel a dumával. a szakcikk ott kezdődik, hogy lábjegyzetel, van bibliográfiája, és hogy nem állít nyilvánvaló marhaságokat.
Előzmény: ouzo (28)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!