Každý rok si 4. augusta pripomíname pamätný deň Slovenskej republiky Deň Matice slovenskej. Ustanovizeň vznikla 4. augusta 1863 v Turčianskom Sv.Martine.
Minden evben augusztus.4-en emlekezunk emleknap a SZlovak Koztarsasag-ba a Matica Slovenska-
napja,mi 1863.augusztus 4-en alakult meg Turčianskom Sv.Martine. A Matica-Slovenska-Martini-szekhaza.
A szlovákoknak nem volt egységes nemzeti nyelvük, csak a XIX. század derekán egyeztek meg abban, hogy a Zólyom és Liptó megyei nyelvjárásukat alapul véve kodifikálják.
Még a XX. század második felében is kellett olyan rendeletet kiadni a szlovák iskolák számára, hogy nem csupán a szlovák órákon, hanem valamennyi tantárgy tanításánál az irodalmi nyelvet kötelesek használni.
A kelet-szlovákiai és a Pozsonytól nyugatra élő szlovákok nyelvhasználata közt nagyobb a különbség, mint a Halotti beszéd és a mai magyar nyelv között.
Az egységes nyelvhasználathoz pedig egységes történelmet is ki kellett találni.
...
Névhasználat
Az 1995-ös szlovák nyelvtörvény elrendelte, hogy a történelmi neveket a szlovák kiejtés, illetve fordítás szerint kell használni a könyvekben, ami elég zűrzavaros állapotot idézett elő.
Štefan Bočkaj — Bocskai István Peter Pázmaň — Pázmány Péter Helena Zrinská — Zrínyi Ilona Alžbeta Bátoryova — Báthory Erzsébet Štefan Sečéni — Széchenyi István František Vešeléni — Wesselényi Ferenc Ľudovít Košut — Kossuth Lajos
...
A XIX. század második felének történelme úgy néz ki a szlovák könyvekben, hogy a kiegyezés veszedelmet jelentett a szlovákokra nézve, mert a magyar országgyűlés magyarosító intézkedéseket hozott. Dicsőséges nemzeti korszak ez számukra, hiszen a Matica slovenská (Szlovák anyácska) szervezetük megalakult, és valóban egy gazdagodó kulturális tevékenység indulhatott el, viszont egyre erősödött a nagy szláv álom gondolata.
A legnagyobb zsarnokságnak tüntetik fel, hogy a kultuszminiszter betiltott három szlovák gimnáziumot az ott folyó pánszláv propaganda miatt. Arról viszont nem írnak, hogy 1920 után körülbelül 500 magyar iskolát szüntettek meg.
Arról sem szólnak valósághoz hűen a tankönyvírók, hogy Magyarország nem lehetett a világháború kirobbantója, mert az osztrák császár döntött, és a koronatanácsban egyedül a magyar miniszterelnök szavazott ellene.
1938 úgy jelenik meg, mint Dél-Szlovákia horthysta fasiszta megszállása.
Holott a Tiso vezette Szlovákia hadserege Hitler oldalán vonult be Lengyelországba 1939-ben,
rögtön megszüntetve az elfoglalt területen a lengyel iskolákat, és az
elsők között vitette el zsidó lakosságának többségét, s ezért a szlovák állam fejenként 500 márkát fizetett a németeknek.
Erről egy sor sem olvasható, de természetesnek tüntetik fel Edvard Beneš 1945 utáni dekrétumait, a kitelepítéseket,
a magyarok és németek meghurcolását a háború eredményeként könyvelik el.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2007-ben olyan határozatot hozott, amelyben többek között azt is leszögezték, hogy a második világháború utáni rendelkezések nem okai a diszkrimináló gyakorlatnak, a beneši jogfosztások megkérdőjelezhetetlenek és érinthetetlenek, valamint a háború utáni politikai döntések törvényesek és a fasizmus vereségének következményei.
Amíg ilyen határozatok megszülethetnek, addig a tankönyvek nem fognak változni, legfeljebb romlani, az olyan tisztességes szakemberek mint Dušan Škavran és Štefan Šutaj, akiket megillet a dicséret, kevés eséllyel kapnak majd teret tankönyvek írására.
A magyar iskolák tanárai számára pedig megadatik az a rebellis esély, mint minden korszakban, hogy azt tanítsák, ami igaz, és úgy tanítsák, ahogy az helyes.
A Szlovákia hadtörténetét átfogóan bemutatni kívánó, 2007-ben kiadott kötet angol nyelvű fordítása (Slovakia Military Chronicle)
2009-ben jelent meg a pozsonyi székhelyű Perfekt kiadó, valamint a Szlovák Honvédelmi Minisztérium háttérintézményeként működő Hadtörténeti Intézet közös kiadványaként.
Hát igen... mialatt nálunk a Kádár-rendszerben azt verték nemzedékek tudatába, hogy ne sértsük meg a szomszédaink érzékenységét, addig a "kedves" területrabló szomszédaink a legaljasabb rágalmakat, hazugságokat terjesztették (és valószínűleg erjesztik még mindig) rólunk...
„A magyarok vadak és neveletlenek. Idővel átvették a csehszlovákoktól a műveltséget, bár Árpád népe a szláv lakosságot egyrészt kiirtotta, másrészt rabságba vetette”;
illetve, hogy „Kossuth Lajos a tótokat nem szabadságra, hanem akasztófára juttatta”.
Jellemző a sovén Olvasókönyv szerzője, Albert Prozek kisszerűségére, hogy Petőfi Nemzeti dalát szlovák témára átírva annak eredeti fordítóját jelölte meg szlovák szerzőként.
sokkal több jogot élveztek ők Magyarországon, mint bármely más európai, a szám- vagy részarányuknak megfelelő kisebbség az ő országában. Hogy ez így volt, létük is igazolja. Ha csak ővelük, az ő országukban élő kisebbségek – így az ottani magyarság – helyzetével vetjük össze az övéket, erdélyi románokét, szinte ég és föld a különbség. Az óromániai kisebbségek – köztük a magyarok, akik a XVI. században még jelentős részarányt alkottak Moldvában[2], és Munténiban is[3] – soha semmiféle nemzetiségi jogot nem kaptak. Így a moldvai és munténiai magyarság tömegesen olvadt be a teljes jogfosztottságában. Önálló iskolájuk nem volt, anyanyelvükön megszólaló papjaik sem voltak, eredménytelenül küzdöttek az anyanyelvi istentiszteletért, az ahhoz való jogot sem tudták elérni. Miközben az erdélyi románságnak önálló iskolahálózata volt (azaz: adatott!), 1918-ban számszerűleg több román iskola van Erdélyben a 2.800.000 románnak, mint az ókirályságban a hét és fél milliónak. Egyházaik mindvégig – az évszázadokon át – szabadon működnek saját papjaikkal. Olyannyira szabadon, hogy a magyar-ellenes mozgalmak is az ő irányításukkal szerveződnek.
pontosan. saját nyelvükön szólalhattak meg a bíróságokon, templomokban, iskoláikban.
olyan jogaik voltak és vannak a magyarországi nemzetiségeknek, mint náluk a 20.században sem volt.
legalább száz éve olyan jogaik, annyi iskolájuk van a nemzetiségeknek Magyarországon, mint jóformán sehol máshol európában!
ezért kellett volna már régen büntethetővé tenni az olyan kijelentéseket, h a nemzetiségek el voltak nyomva. az ilyen szarházi kijelentések elkövetői ellen büntetőeljárásokat kellett volna folytatni.
de funkcionális analfabétákkal nem lehet funkcionális analfabéták ellen harcolni.
Andrásfalvy Bertalannal szinte mindenben egyet lehet érteni, de a magyar nemesség ostorozása különösen a török kiűzése utáni időkkel kapcsolatban szerintem túlzás. Mert, amit írt róluk az igaz (pl. magyar jobbágyok helyett, román jobbágyok betelepítése a birtokaikra), de a magyarság visszaszorítása Erdélyben és a délvidéki területeken, sajnos a mérhetetlenül eltúlzott, a Habsburgok által meghozott betelepítéspolitika eredménye.
Azt is tudnunk kell, jóllehet erről nem nagyon beszélnek történészeink, hogy a mérhetetlenül eltúlzottHabsburg betelepítéseknek egyik fő céla a «rebellis» magyarság végleges felszámolása, megsemmisítése volt, mivel azzal számoltak, hogy a nagyszámú idegen népességbe a magyarok lassan felszívódnak, beolvadnak. Szerencsére ebben elszámították magukat.
De azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ők voltak az első magyar uralkodók, akik nem állították vissza hazánk területi egységét. Az ország déli területein pl. katonai határőrvidékeket szerveztek, amelyek közigazgatásilag a bécs Udvari Haditanács alá tartoztak. E vidékekre elsősorban szerbeket és horvátokat telepítettek be a magyarok helyére. A Bánság esetében pedig megtiltották a magyarok visszaköltözését, amit csak 1778-ban szüntettek meg. Jóllehet most már magyarok is visszatelepülhettek, beköltözhettek, de ekkorra már az idegen betelepített népesség abszolút többségbe került a területen. De hasonló volt a helyzet Erdély esetében is, amit szintén leválasztottak és különkormányoztak. Ugyanaz a folyamat játszódott le itt is, mint a déli végeken: a nagyszámú román betelepítések, bevándorlások következtében, ekkorra már a románság alkotta Erdély abszolút többségét…
Tót barátunk természetesen hivatkozhat mindenféle állítólagos határokra, birodalmakra, csak aki ilyenekkel jön, azt még az óvodákkban talán komolyan is veszik (a gyerekek szeretik a meséket), de történelmi ismeretekkel rendelkező körökben elnézően megmosolyogják, mert az efféle hivatkozási alap legalább annyira nevetséges és komolytalan, mintha én pl. Samura, a vértesszőlősi ősemberre hivatkozva akarnám „igazoln” azt, hogy a magyarság elődei már kb. 350 ezer éve itt élnek a Kárpátmedencében... 😊
egy kb. 1100 évvel ezelőtti „birodalomra” hivatkozni, mint jogelődre, mint írtam teljesen történelmietlen és finoman szólva is nevetséges
Na, jó, de ha a tót hivatkozik 1100 évvel ezelőtti állítólagos mitológikus határokra, az teljesen rendben van, míg ha te hivatkozol 105 évvel ezelőtti valóságos határokra, az nem komilfó...
Hát ezt le kellett volna már fektetni évtizedekkel ezelőtt. Az egy dolog, hogy mondjuk nem revíziózunk, de azért nevezzük már nevén a dolgokat (call a spade a spade, ahogy a művelt angol mondja), majd még mi írjuk át a történelmet, hogy a nyertesek jobban érezzék magukat, mi? Megszokták volna. Most meg évente 1-2 alkalommal újra és újra jön a hiszti. Hát szerencsétlen Ódor se mondhatja, hogy Orbánnak igaza van, mert egyből vehetné a kalapját.
Még szép, hogy a szerző legalább elismeri, hogy a trianoni gaztett „kíméletlen büntetés” volt hazánk számára. Viszont az okokban súlyosan téved, ugyanis az OMM- és benne Magyarország szétverése egyértelműen a két gyarmattartó nagyhatalom – különösen a franciák - érdeke volt...
„Hogy a mai nyelven szolva hogy mit raboltunk,probalj a idevandorlo,mostani ugynevezett migransoktol teruletet rabolni...”
A mesebeli, tót legendákra épült hülyeségeid nem érdekelnek, ugyanis ezek amellett, hogy kitalált történelemhamisítások, az anakronizmusuk mellett nevetségesek is. Mert ha még igaz is lenne a „Nagymorva birodalom” létének meséje, amit nem mellékesen már többször tényekkel alátámasztva is megcáfoltunk, egy kb. 1100 évvel ezelőtti „birodalomra” hivatkozni, mint jogelődre, mint írtam teljesen történelmietlen és finoman szólva is nevetséges.
Tehát, ha még nem vetted volna észre, mai nyelven írtam azt, hogy területrablók vagytok, mert ez az igazság, ami nektek láthatóan nagyon fáj, mert visítoztok, mint a veszett kutya (zárójelben megjegyezném, az kiabál akinek a háza ég!). Sőt, mai nyelven hullarablók is, mivel egy félkegyelmű és hazaárulóvá züllött magyar miniszter jóvoltából, egy magát védeni képtelen államot támadtatok meg a cseh „tesóitokkal”, ami ugye – hogy finoman fejezzem ki magam – nem éppen egy lovagias tett volt. De hát a sunyi rablók sohasem ismerték az ilyen fogalmakat...
Nem mellékesen említeném meg mégegyszer azt, hogy e vonatkozásban a minisztered is elszólta magát, amikor arról beszélt, hogy a határok megváltoztatása miatt Tóciának súlyos árat kellene fizetnie...
Azert a nagy melegbe meg a ugynevezett Orban-urral is csak,minosegi sort itatnak:)),a reklam szerintpedig a Romanok-megkinalhattak volna a Ciuc-sorrel:)),hiaba minoseg az minoseg:)))