mindenki fideszbérenc aki nem hajlandó behódolni: Járai, Szász, Kondor, Liszkai, Polt, Ombudsmanok, de most már Urbán is.
Nem tudtad, te fideszbérenc? :-)
peto legalabb mar nem poltra hegyezi ki, talan raebredt, hogy nem polt az egyetlen ugyesz magyarorszagon. igaz, hogy a vad igy meg keptelenebb, mert peto ertelmezeseben az osszes ugyesz es ugyeszsegi dolgozo fideszberenc.
A "sértett" adott esetben jogi dogmatikai vita tárgya lehet, amely hol így dől el, hol úgy. Közpénz ellopásáról lévén szó elvileg minden polgár (nem fideszpolgár) sértett lehet, ahogy pl. a közösség elleni izgatás esetében is elvileg a közösség bármely tagja lehet sértett.(Ez utóbbi esetben mindkét értelmezésre volt példa a magyar igazságszolgáltatás gyakorlatában, miszerint az egyén magára veheti-e a sértést, vagy sem.)
Mindazonáltal a dolognak ez a része már akadémikus, mert mint a cikkben olvasható a végetájt, úgy tűnik lesznek olyan intézményi sértettek, amelyek sértettségét az ügyésznek minden bizonnyal respektálnia kell.
Pető Iván parlamenti képviselő rámutatott: az ügyészség nyomozást megszüntető határozata után pótmagánvád elkészítéséről döntöttek. Az ügyészség azonban úgy határozott: nem kapnak lehetőséget a betekintésre a pótmagánvád elkészítését segítő iratokba. Hozzátette, az ügyészség arra hivatkozott, hogy nem ők a sértettek és ez esetben a feljelentőnek nincs betekintési joga.
Közölte: azért kívánták megnézni az ügyészségnél lévő iratokat, hogy a pótmagánvád elkészítésekor tájékozottak legyenek. "Az ügyészség célja, hogy privilegizált helyzetben legyen vádemelésügyben, és semmiképp se kerüljön bírósági szakaszba ez a feljelentés" - mondta Pető Iván.
Ez azt hiszem, hogy már a sapka meg a nyuszi esete. Polt Péter betartja a törvényeket? Akkor mondjon le!!!
Elképesztö dilettantizmus!!! És jelzem még mindig bölcsészek, közgazdászok, mérnökök és érettségizettek nyilvánulnak meg a Polt ügyben kormányoldalról.
Budapest, 2003. október 2. (MTI) - Az ügyészség minden technikával igyekszik keresztbe feküdni azon törekvés előtt, hogy az MTV-nél korábban bekövetkezett "hallatlan közpénz-elherdálásra" fény derüljön - közölték SZDSZ-es politikusok csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatójukon.
No, ezt sem hittem volna, hogy arra a "pervesztésre" Magyarországon kultúrember hivatkozni fog. Mer' ha a fidesz karikás uccai harcosaiknak mondod, akiknek abból áll az élet, hogy győzünk (ordít a boldogságtól) vagy vesztünk (ordít a dühtől), rendben van (már ha szereted az alja munkát alja söpredékkel intéztetni).
a Máv-ot ezekkel nem lehet összehasonlítani.
itt voltak cégek sok-sok pénzel még több adóssá a pénzt kivették és eladták/odaatták a tartozást vállalkozó szellemiségü Kaya Ibrahim és Josip Tot-nak
Az, hogy Debrecenben mit használnak, sztem indifferens, inkább pörögjenek rá az akreditáció megszerzésére... :-))) Nálunk egészen addig a szegedit kérték, amíg a tanszék nem írt egy - mellesleg félelmetesen színvonaltalan - saját jegyzetet. Ezt az egyet hidd el nekem, négyszer vizsgáztam a szegedi könyvekből... :-))
Mindazonáltal igazad van, tényleg hagyjuk már ezt. A kérdést majd eldöntik a halálközeli professzorok, nekik van idejük ilyen hülyeségeken gondolkodni... :-))))
Persze kibogarászhatom gugliból, de egy kissé egyszerűbb pontosan megjelölni a forrást. Meg a gugli nem fogja nekem kitalálni, hogy melyik kiadásból idézel.
Csak tudnám, hogy miért gondolod, hogy kötekszem. Vagy neked mindenki kötekszik, aki vitába száll veled? Nem így ismertelek meg...
ELTE, és csak fél év múlva végzek... :-))) Ebből is látható, hogy nálunk is a szegedi tankönyvek mennek... :-)))) Tehát leszögezhetjük, hogy a négy nagy kar közül csak Pécsett tanítanak Földváriból. Akkor hogy is van a nézeteik elfogadottsága? :-)))))
A címet meg nem találtad volna ki sehogy se, ugye?
Ha a gugliba beírod, hogy "Földvári büntetőjog", többszáz találatból válogathatsz, ahol elolvashatod a mű könyvészeti adatait.
Igenis kötekszel. Csak nem értem, miért.
(Egyébként a bibliográfiai leírásban a sorrend és a központozási jelek nagyon is számítanak - gondolj csak az idegen nyelvű kutatókra. De ezt már csak a könyvtárosok értik.)
Fogadjunk, hogy Szegeden végeztél!
Úgy tűnik, egy vita tárgyát képező jogdogmatikai problémába ütköztünk. Jómagam Földvári professzor álláspontját fogadom el. (Naná, nála fogok vizsgázni!) Polt is ezen a platformon van.
Tényleg röstellem, de esmeg egy tekintélyérv következik. Nagy F. jegyzetét Szeged mellett csak Miskolcon használják, a többi jogi kar Földváriból okítja a jövő jogásztársadalmát. Valószínűleg a törvényi tényállásról vallott nézetik elfogadottsága is ebben az arányban oszlik meg.
Igazából leszarom, hogy itt hogyan szoktak idézni, ha azt akarod, hogy vitába szálljak egy tudományos szöveggel, elvárom, hogy olyan módon hivatkozd be, hogy utána tudjak nézni. A idézés pedig nem attól szakszerű, hogy milyen sorrendben írod le az adatokat, hanem hogy miket írsz le. A szerző és az oldalászám nem elég...
Ez volt az idézeted: "törvényi tényállás nem foglalja magában a [...] bűncselekmény valamennyi ismérvét."
Szerinted erről lehet vitát nyitni? Az egy dolog, hogy nem derül ki a szövegkörnyezet, ezen túl tudnám tenni magam. De az, hogy a mondat néhány része hiányzik, már megnehezíti a pontos elemzést...
"A törvényi tényállások a büntető kódexben rögzített befejezett tettesi cselekményt határozzák meg."
Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog általános része. Korona Kiadó, Budapest, 1998., 108. oldal
Ebből legalább azt is megtanulod, hogy hogyan kell pontosan idézni...
tudomásom szerint a MÁV is jelentős késlekedsében volt (van) a TB járulékok befizetésével, nincs miből. Nyilván ez nem menti fel a mindenkori TV vezetőjét a járulékok időbeni befizetésétől, nekem ebből az a tanulság, hogy vannak olyan intézmények ahol van bocsánatos "adóbűn".
"Büntet?jogban a törvényi tényállás a különös részi tényállások elnevezése." No, nem éppen.
Ismét csak Földvári professzort kell idéznem: "Vagyis a törvénykönyv Különös részének egyes rendelkezései nem foglalják magukban egy-egy bűncselekmény teljes törvényi tényállását." (Kiemelés tőlem.)
NSZ • 2003. szeptember 26. • Szerzõ: Tanács István
Mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni, de a jó erkölcsbe ütközik, ha él ezzel a jogával – így módosulhat a Tocsik-ügy precedensértékû ítéletével Simicska Lajos örökbecsû szellemessége. A Legfõbb Ügyészség pernyertes lett Tocsik Márta ügyében, hiszen õk indítottak újabb pert a jogásznõ és az ÁPV Rt. ellen a jó erkölcs megsértése miatt. Így most megnyílik az út a Legfõbb Ügyészség elõtt, hogy ugyanezen a jogcímen maga jelentse fel például a Mert 2000 Rt.-t, a Happy End Kft.-t, és az Országimázs Központot.
Laikus szemmel nézve ugyanis az az eset nagyon hasonlít a Tocsik-ügyre. Ott az Országos Rendõr-fõkapitányság Szervezett Bûnözés Elleni Igazgatóságának nyilatkozata szerint 822 millió forint kár érte az államot. Az összeg nem sokban különbözik Tocsik Márta 804 milliójától. A Legfõbb Ügyészség a Tocsik-üggyel ellentétben ott úgy vélekedett, hogy nem történt jogszabálysértés, a Mert 2000 Rt. a Milleniumi Országjáró, és néhány más kiadvány elõállítása körül „kimutatható és számon kérhetõ munkát végzett”. Nemrégiben azt kérdeztük ezeken a hasábokon: mit mennyiért? Nyilvános eljárásban tisztázzák, milyen költségei voltak, miféle számlákat csatolt be, mennyit fizetett a Wermer-rokonoknak ingatlanbérlet fejében? Hasonló kérdések tisztázására utasította most a Legfelsõbb Bíróság a Tocsik-ügy új eljárásában a Fõvárosi Bíróságot.
A Legfelsõbb Bíróság úgy fogalmazott: a jó erkölcs – a társadalom értékítélete – a szerzõdéskötési szabadság egyik korlátja az üzleti életben. A közpénzek hanyag kezelése, a bizonytalan, átalakulóban lévõ gazdasági, társadalmi struktúra adta lehetõségek kihasználása, a magasan kvalifikált munkáért járó éves díjazás több százszorosát meghaladó jövedelem nyilvánvalóan kiváltja a társadalom rosszallását. Megállapítja: a törvény nem fogadja el érvényesnek azokat a szerzõdéseket, amelyek nyilvánvalóan sértik az általánosan kialakult erkölcsi normákat. Ez az indokolás számos ügyben szinte biztatja a Legfõbb Ügyészséget, hogy az általánosan kialakult erkölcsi normák és a társadalom nyilvánvaló rosszallása szempontjából is gondolja végig ne csak a Tocsik-ügyet, hanem a Fidesz kormányzati ciklusához kapcsolódó közpénzügyeket is.
Hogy csak egy példát említsünk: a Legfelsõbb Bíróság ítéletének indokolása alkalmat ad például az alcsútdobozi Szekér csárda ügyének újrafelvetésére. Mint emlékszünk, a Fõvárosi Fõügyészség abban az ügyben is megtagadta a nyomozást, noha azt az ügyészség is elismerte, hogy a Magyar Fejlesztési Bank által az alcsútdobozi vállalkozónak nyújtott hitel odaítélésének körülményei nem feleltek meg az állami pénzeket kezelõ pénzintézet saját kockázatvállalási szabályainak sem. Az akkori nyilvános vélekedések szerint az alcsútdobozi vállalkozó azért élvezhetett elõnyt, mert Orbán Viktor szülõfalujában építette a csárdáját. A Legfõbb Ügyészség ezek után elvárható feljelentése alapján a bíróság majd megvizsgálhatja, hogy ez a tény játszhatott-e szerepet a kivételes elbírálásban, a jó erkölcsnek megfelelõen viselkedett-e a saját szabályait is áthágó állami bank, illetve nem akadályozhatta volna-e meg a történteket Orbán Viktor, amikor a jó erkölcs kérdését felvetõ történet nyilvánosságra került.
Vannak azért nyitott kérdések. Például, hogy a jó erkölcs ügyében menynyi az elévülési idõ? Mennyi idõre visszamenõleg tehet feljelentést a Legfõbb Ügyészség, ha most leporolja az összes visszautasított nyomozás, vádemelés nélkül lezárt közpénzügy aktáját? És mi van, ha erre a mostani ítélet után sem lát okot Polt Péter és csapata? Fölvethetõ-e a jó erkölcs, a tisztességesen gondolkodó emberek értékítélete a vádhatósággal kapcsolatban is, ha a Tocsik-ügyben homlokegyenest más álláspontot képvisel, mint például a Happy End-ügyben?
Büntet?jogban a törvényi tényállás a különös részi tényállások elnevezése. A kísérlet az Általános Részben kerül meghatározásra, nincs olyan, hogy "kísérlet törvényi tényállása". Akkor beszélünk kísérletr?l, ha az elkövet? a szándékos b?ncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. Tehát azt kell nézni, hogy a törvényi tényállás valamennyi eleme megvalósult-e. Ha ez így van, akkor befejezett b?ncselekményr?l beszélünk. Ha legalább egy tényállási elem megvalósult, de az összes nem, akkor kísérletr?l. Mivel a kísérlet is b?ncselekmény, nem igaz Polt azon kijelentése, amely szerint csak akkor lehet szó b?ncselekményr?l, ha a törvényi tényállás minden eleme megvalósult.
A Földvári idézetre azért nem reagáltam, mert nem adtad meg a pontos forrást. Egy hiányos idézetr?l - a szövegkörnyezet ismerete nélkül - nem szokásom vitázni.
Nem kötekszem, csak próbálom bebizonyítani azt a korábbi állításomat, amely szerint Polt nem egy büntet?jogász-zseni.
Csak annyi bert fizethetsz, amennyinek a kozterhere van fedezeted vagy minden alapod megvan annak feltetelezesere, hogy fizetesi hataridore rendelkezesedre all a penz. Jelen esetben errol szo sincs.
Itt nem a tv adosai mentek csodbe csapatostul s ragadt be az adossaguk. Nem a koltsegvetesi tamogatast kurtitottak meg. A tv vezetese tokeletesen tudataban volt annak, hogy eselye sincs kifizetni a kozterheket. Ennek ellenere koltotte a milliardokat.
