tudomásom szerint európában nem volt különösebb jelentősége. viszont az is egy érdekes dolog, hogy a mezőgazdasági forradalom az erdők visszaszorulásának az ideje is
ez ennél összetettebb dolog. az istállóban tartás eleve sokkal egyszerűbb mint legeltetni, csak takarmány kell hozzá. viszont az istállózással már teljesen más okok miatt tartják az állatokat, mint azt megelőzően a legeltetéskor.
a tehén esetén pl. ha legeltetik, nem nagyon van értelme a tejéért tartani, mert a puszta közepéről nehéz elszállítani a stuffot. ha viszont istállóban van, akkor sokkal könnyebb.
a mezőgazdasági forradalom előtti mezőgazdaságnak az volt a lényege, hoyg addig vetettél a földbe, ameddig az ki nem merült, de nem léteztek megfelelő talajerőutánpótló módszerek, hogy a termőképességet fenntarthasd. ezeknek 3 formáját szokás elkülöníteni: - a legprimitívebb a vadtalajváltó, ahol feltörnek egy adott területet, vetnek bele ameddig ki nem merül, aztán otthagyják, mennek a következő területre. ez ugye elég minimális területkihasználást tesz lehetővé. - a kétnyomásos lényege, hogy a földterület felébe vetnek, a másik felét meg parlagon hagyják és adott esetben állatokat hajtanak ki rá legelni. itt már a földterület felét kihasználják - a háromnyomásos hatékonysága már 2/3-os, itt a három részből kettő be van vetve.
mindhárom esetben a talaj a termőképességét az által nyeri vissza, hogy ugaroltatják, vagyis a földek jelentős részét egyszerűen nem tudják termelésre használni.
ezzel szemben az istállózó állattenyésztésnél a talajerőutánpótlás teljesen máshogy működik. eleve vetésforgót alkalmaznak, míg az előbbi esetekben gyakorlatilag monokultúrában termesztettek valamilyen gabonát (leginkább búzát). a vetésforgó meg eleve sokkal hatékonyabb talajerőutánpótlást tesz lehetővé. másrészt lehetővé teszi azt is, hogy ne csak gabonát, hanem mondjuk takarmánynövényeket termesszenek. ez kíméli a talajt is (asszem a lucernafélék képesek a nitrogén megkötésére, ami nagyon nagy előny, mert ez a legfontosabb és legnehezebben pótolható tápanyag), illetve nagyobb állatállományt tesz lehetővé. a nagyobb állatállomány meg több trágyát jelent, ami ugye talajerő utánpótlásra felhasználható. vagyis innentől kezdve nem szükséges ugaroltatni.
vagyis olyan mezőgazdasági technikák elterjedése (vetésforgó - az ugaroltatás kihagyása, istállózó állattartás, )
-- Kedves Igen7 kartács, világosítsd meg az elmémet légyszíves, hogy miért jó az istállózó állattartás. Úgy tűnik, mintha te vágnád a témát. Megfagy a tehén télen, vagy mi a nyű?
a briteknek sem osztott-szozott sokat, ugyanis a gyarmatokkal folytatott kereskedelem nem szűnt meg, és ekkor már ott voltak indiában is. a franciák ellenben elvesztették az összes gyarmatukat és csak az 1830-as években kezdtek újra gyarmatokat szerezni. ja és az amerikai függetlenségi háborúban ne felejtsük el, hogy az angolok az usa-val és a franciákkal szemben lokálisan vesztettek.
egyébként a francia gyarmatosítás első korszaka leginkább a gloire-ról szól, az uralkodó ház dicsőségének növeléséről. jelentősebb kivándorlás a gyarmatokra nem volt (egyedül quebecbe). sőt, a protestánsok is inkább más európai országokba menekültek, nem a tengeren túlra. mondjuk éppen ezért gazdaságilag nem érte őket nagy veszteség a gyarmatok elvesztése miatt.
De a britek elvesztettek a maguket. Szerintem alapvetoen kb. egyenrangu hatalmakrol volt szo, a franciak szarazon, a britek a tengeren voltak kicsit erosebbek.
A britek nem rendeztek le a franciakat, pont a forradalom elott ert veget egy haboru, ahol pont a franciak gyoztek. Nagyjabol egalban voltak, olyannyira, hogy a britek csak ugy tudtak legyozni oket huszonot eves haboruskodas soran, hogy szinte egesz Europa ellenuk harcolt...
Ezek a dolgok kis tulzassal Angliaban szinte a XXI. szazadig fennmaradtak... de mondjuk tulzas nelkul mondhatjuk, hogy a XVIII. szazadban ott se volt modernebb a kozigazgatas, vagy ott se volt kevesbe allamegyhaz (sot utobbi maig van).
"a forradalmom tömegbázisát gyakorlatilag csak a párizsiak adták, hmm, régi hagyomány szerint mondhatni
már akkor is ott, illteve a környéken élt a teljes lakosság jelentős része"
A nagy francia forradalom óta a vidékiek másodrendű állampolgároknak számítanak a párizsiak mögött Frankhonban.
Sőt, minél messzebb lakik valaki Párizstól, annál alacsonyabb fokon áll a társ. ranglétrán.
A legalacsonyabb a presztízsük persze a nem francia anyanyelvű nemzetiségeknek, baszkoknak, bretonoknak, korzikaiaknak, de nagyon alacsony rangja van egy guyenne-i vagy vendée-i parasztnak is.
Ezeket a párizsiak mélyen megvetik és vidéki bunkónak gúnyolják.
?ég egy párizsi arab boltosnak is nagyobb a szemükben a presztízse, mint egy vidéki gazdálkodónak.
a kevés az télleg kevés. nem véletlen hogy anglia , az usa és németország váltak a legfejlettebb ipari hatalmakká a 19.század végére, - nekik van/volt a területükön a legnagyobb szénkészlet. mert a feketekőszén nélkülözhetetlen az acélgyártáshoz, anélkül nagy mennyiségben egyszerűen nem lehet vasat előállítani. (a barna meg a műbenzinez :) ) a franciáknak meg nincs. japán sem véletlenül mandzsúriában építette ki a nehézipari kapacitását. a gondwana utódkontinensein pl komolyabb lelőhely van vagy 5.
manufaktúrák - gyakorlatilag teljes egészében emberi munkára alapozott termelés folyt bennük. a textiliparban pl. nem volt önmagában szükség gőzzel hajtott gépekre, de néhány találmány lehetővé tette, hogy sokkal hatékonyabbá válhasson a termelés (spinning jenny, meg mittom még mik voltak ezek). ezen eszközök használatától kezdve már nem manufaktúrális keretek között zajlott az egész (amikor egy ember elszöszölgetett az adott termék gyártásával). igazából szervezési különbségek is voltak, na meg persze a volumen. ahogy én tudom, a francia forradalom korában a termelés még javában manufaktúrális keretek között zajlott, miközben angliában meg már nem.
A mezogazdasag Japanban es Kinaban a legfejlettebb europai szinten allhatott.
Mit ertesz a manufakturak atalakulasa alatt...?
En ipari forradalomnak a gepesites beindulasat tekintem - az meg XVIII-XIX. sz. forduloja talan, 1789-ben meg alig volt jelentosege. Vagy rosszul tudom?
ráadásul a franciáknak megvolt az a két hátránya is, hogy Angliával ellentétben nem bővelkedik szénlelőhelyekben,amely akkor stratégiai nyersanyag volt, illetve az ipari forradalom indulása a textiliparhoz köthető, ugyanakkor az alapanyagnak számító gyapjú előállításához szükséges feltételek sem a legjobbak az országban.
