Keresés

Részletes keresés

cyprus_people Creative Commons License 2007.11.23 0 0 1798
jamaica2 Creative Commons License 2007.07.26 0 0 1797
A kisbolygó közelében nem 1/r2 van, de 10000 km-re már 1/r2 és gömbszerű tömegközéppont.
Előzmény: jamaica2 (1796)
jamaica2 Creative Commons License 2007.07.26 0 0 1796
Lokálisan összelehet hozni olyan helyet ahol a gravitációs állandó változása közel van az 1/r hez, nem gömbalakú kisbolygók furcsa felszínén pld.
Előzmény: jamaica2 (1795)
jamaica2 Creative Commons License 2007.07.25 0 0 1795

Fehér törpe csillag felszíne közelében az effektus nagyobb szabadesés különbséget mutatna. Tehát a nem lineáris dolgok játszanak itt szerepet.

Tehát vegyünk egy gondolat kísérletet, egy végtelen egy nemű Co59 izotópból álló 5000 km vastag rétegből álló világegyetem felett valaki (gondolat kísérlet) 10 km magasságból akarna ejtési kísérletet végezni akkor a szabadesési effektus különbség még vagy jó néhány nagyságrenddel kisebb lenne, mert itt a gravitációs távolság gyengülés függvénye nem 1/r2 szerint csökkenne a távolsággal. Ha a gravitációs távolság függés sima 1/r lenne akkor Gallilei megint támadhatatlan.

Előzmény: jamaica2 (1794)
jamaica2 Creative Commons License 2007.07.25 0 0 1794
Természetesen a lemez alakú tárgy szabadesése elindítási pontja mindig a tömegközéppont azonos magasságánál kellene lenni.

Előzmény: jamaica2 (1791)
jamaica2 Creative Commons License 2007.07.25 0 0 1793
Tehát lehet az ejtési eltérés valóban létezhet, de a mai fizika is talán megtudja magyarázni.
Előzmény: jamaica2 (1792)
jamaica2 Creative Commons License 2007.07.25 0 0 1792
Miért mondom ezt? Mert a test távolsága nagyobb akkor a föld felszínhez közelebbi pontot nagyobb erővel vonzza a föld, de a távolabbi pontot kevésbé.

Tehát az árapály erőt le kell vonni a gyorsító erőből amit a tárgy tömegpontra számolt tömegére számolva adunk meg. De a sűrűség különbség hasonló hatású lehet.

Nem vagyok fizikus vagy csillagász, csak mint kívülálló gondolom ezt.

Tehát az árapály erő.

Előzmény: jamaica2 (1791)
jamaica2 Creative Commons License 2007.07.25 0 0 1791
Kérdésem a következő:

 

Valaki lemez alakú test (négyzet alakú lapra gondolok) ejtési kísérletét elvégezte e? Élével elengedve, vagy lapjával elengedve. Azonos izotóp összetételű lemez esetében van e különbség a szabadesésben ?

Előzmény: iszugyi (1785)
varhun Creative Commons License 2007.07.25 0 0 1790

Na, itt irhatok...

 

Ez is valami...

cyprus_people Creative Commons License 2007.07.23 0 0 1789
Te most tudós vagy csaló vagy? Vagy mindkettő? Csaló tudós?
Előzmény: zgyorfi (1788)
zgyorfi Creative Commons License 2007.07.22 0 0 1788
Írni tanulj meg magyarul, Fülöp! Majd azután ugass a magyarért, Te szerencsétlen féleszű!
Előzmény: odovaker (1786)
NevemTeve Creative Commons License 2007.07.21 0 0 1787
Aki azt írta, az se nem csaló, se nem tudós... leginkább "agyament mélymagyar" lenne a precíz leírás, tehát itt off-topik.
Előzmény: odovaker (1786)
odovaker Creative Commons License 2007.07.21 0 0 1786
"Az akadémia közbeszól

 

   Ha egy római megírta Róma történelmét, nem csupán az eszével, hanem a szívével is írta. Ha nem így tett, nem volt igazi római, esetleg a neve volt az. Úgy írta, ahogyan szeretett édesanyjáról írt volna. Egy idegen erre képtelen. Azt a szívvel és szeretettel is írott történelmet szívesen vallotta magának minden nemzet hű fia és az iskolában is ilyen történelmet tanítottak és tanítanak. Ez minden népnek, nemzetnek egyszerre joga és kötelessége. Csak mi magyarok nem írhatjuk így, tehát szívünkkel is a történelmet, mert közbeszól rögvest az akadémia.

 

   Minden más nép megteheti szent kötelességének tartja azt, nemzettársainkat megtaníthatják igaz történelmükre, csak mi magyarok nem tehetjük meg. Csak mi nem szólhatunk bele abban, hogyan írják, hogyan tanítják a történelmet, a mi történelmünket. Ezt nem is Isten, nem is valamiféle idegen hatalom tiltja, mint a monarchia vagy a szovjet megszállás idején, hanem főként a magyar adófizetők pénzéből létesített és fenntartott magyar pénzből élő Magyar Tudományos Akadémia. Az akadémia illetékeseinek meg kéne már tanulnia egyszer, hogy nem a nemzet van az akadémiáért, hanem az akadémia van a nemzetért. A nemzet akaratát érzéseit tartsa tiszteletben az akadémia és a minisztérium egyaránt. Ha ez a kérés és jogos követelés nem tetszik az akadémia és az illetékes minisztérium egyes urainak, akkor le is út, fel is út, nagy a világ, menjenek máshová.. Nagyon is tisztában vannak azzal az emlegetett urak, hogy a pénz nélkül nem kutathatja egyetlen nemzet tudós múltját sem.

 

   Aki eltér a megkövesedett, mumifikált akadémia hivatalos dogmáitól, az ne számítson állami kitüntetésekre, érdemekre. Csak „demokráciánknak" köszönhető, hogy nem nyilvánítják bolonddá, hogy nem küldik rács mögé, mint felforgatót. Bizony egyes magyar pénzből élősködő intézmények többet költenek népünk butítására, mint tanítására és az igazság keresésére. Jó példa lehet erre a jelenlegi magyar média és benne a „nemzetköziek" a másként „gondolkodók" döbbenetes túlsúlya. Így aztán ne is csodálkozunk azon, hogy nemzetünk őstörténetéről jóval többet tudnak a külföldi tudósok, mint a magyar tudósok.

 

   Míg egyes népek, nemzetek mesékből alkotják meg a történelmüket, a magyar nemzet történelmének kezdetét akadémiánk urai mesékké nyilvánítják, bár tisztában vannak azzal, hogy minden nép történelme regékkel, mondákkal kezdődik, s aki ezt tagadja az hazudik azzal kár is vitatkozni.

 

   Ők a magyar történelem meghamisítói, s aki ezt tagadja, az hazudik, azzal kár is vitatkozni. E hamisítás sokkolta nagyobb bűn, mint a minden államban szigorúan büntetett pénzhamisítás. De jó pénzért hajlandóak ezek a nem is olyan régi és sokak által ismert történelmi tények események meghamisítására is. Gondoljunk csak az 1956-os forradalomra, amikor ellenforradalomként tüntették fel.. Mióta csak ránk telepedtek a Habsburgok majd a németek, oroszok megállás nélkül tart az új urak parancsára a magyar történelem meghamísítása és folytatódik ma is.

 

   Tehát az igaz magyar történelem megismerése céljából is szükség van a gyökeres politikai változás bekövetkeztére azaz most regnáló egygyökerű politikai elit leváltására. Ezt a célt pedig csak a valódi nemzeti erők képesek megvalósítani, amelyek tettekben is hajlandóak vállalni a haza mindenek előtti képviseletét, nemcsak szavakban.

 

                                                                                                                    Harangi Fülöp sk."

iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1785

emp: "bocs, de mi a "fizika első feltétele"?"

 

Bocs elírtam magamat, a fizika elsö feltételezése lett volna a helyes, ez Galilei egyetemes szabadesés törvénye.

 

 

Előzmény: emp (1784)
emp Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1784

bocs, de mi a "fizika első feltétele"?

komolyan kérdem, mert nem értem a kifejezést.

Előzmény: iszugyi (1783)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1783

2004 óta világszerte tudják a fizikusok, különösen a gravitáció kutatók (erröl gondoskodtam), hogy Galilei egyetemes eséstörvénye nem stimmel.

 

Megfigyelhetitek majd meddig fog még tartani a tudományos falazás ahhoz, hogy a fizika elsö feltétele már nem volt helytálló.

 

 

Előzmény: iszugyi (1782)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1782
Magyarul mondva az ekvivalencia elv nincs kísérletekkel igazolva, ez az elv nem is érvényes a természetben.

Előzmény: iszugyi (1781)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1781
Az Eötvös-féle torzíós inga kísérleteknél a gravitáció kutatók a |F(e.m.)| << |F(grav.)| feltételt figyelembe sem veszik, ezért az ilyen féle kísérletek nem hoznak hiteles eredményeket a kétfajta tömeg relációjára!

Előzmény: iszugyi (1778)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1780
Az elemi gravitációs töltésekböl kiindulva egy A tömegszámú izotóp súlyos tömege

m(A-ozotóp;g) = A (m(P) - m(e))

a tehetetlen tömege meg

m(A-izotóp) = A (m(P) + m(e)) + 2 M m(e) - E(kötés)/c^2,

kifejezve a proton és elektron elemi tömegével, a magkötést képzö (e,p)-neutrínók M számával és a magot alkotó részecskék kötési energiájával.

Nyilvánvalóan az izotópok kétfajta tömege ezreléknyi nagyságrendben különbözik és ezt ejtökísérletes szabadeséssel kitünöen ki is lehet mutatni:

nmkt.extra.hu







Előzmény: iszugyi (1779)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1779
Az elektromágneses erdetü eröt elhanyagolva az

m(test;i) a(test) = - G(grav.) M(g) m(test;g)/r^2

mozgásegyenlet marad fent, és a tehetetlen és súlyos tömeg relációjával

m(test:i) = m(test;g) (1- delta(test))

a nehézségi gyorsulás a test összetételétöl függ

a(test) = a0 (1+delta(test)).

A vas esik a leggyorsabban és a hidrogén a leglassabban.

Előzmény: iszugyi (1778)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1778
A japán 490 m-es ejtötorony már 2003 óta nem müködik, de ez a jóval nagyobb készülék nem is felelt volna meg az én feltételemnek. A vákuumot az ejtöcsöben computeres vezérléssel szimulálták a japánok. Mivel én az

m(test;i) a(test) = F(e.m.) + F(grav.)

mozgásegyenletet ellenörzöm az ejtökísérlettel, arra törekedtem, hogy a szabadon esö próbatest közelében lehetöleg nem legyen zavaró anyag, vagyis a környezetböl eredö elektromágneses eredetü zavaró erö jóval kisebb legyen mint a gravitációs erö, tehát az |F(e.m.)| << |F(grav.)| feltétel a lehetö legjobban legyen teljesítve. (Ezért is én nem tartom a STEP-projektet célhoz vezetönek, amivel a gravitáció kutatók egy ürszatellitben probálják az UFF-et 10^-18-as pontossággal kimérni 2012-ben.)

Ne felejtsük el, hogy a statikus F(e.m.) erö kb 10^40-nel nagyobb mint a statikus F(grav.) és az izotópok tömeghiányából elvárható effektus a gravitációs erö ezreléknyi nagyságrendjében lép csak fel.
Előzmény: élőlény (1776)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1777

Ejtökísérlettel kimutattam, hogy a nehézségi gyorsulás az izotópösszetételtöl ezreléknyi nagyságrendben függ

 

a(Al) > a(Pb) > a(C) > a(Li),

 

mint ahogy ezt az izotópok tehetetlen tömege mérése (tömegspektromos mérések, F. Aston) után elvárjuk.

 

 

 

Előzmény: elsoszulott (1775)
élőlény Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1776
Mintha valaki írta volna régebben, hogy Japánban is van lehetőség ilyen kísérlet elvégzésére. Miért nem ismétled meg ott az ejtőkísérletedet?
Előzmény: iszugyi (1769)
elsoszulott Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1775
Ön úgy véli, hogy a különböző testek, különböző sebességgel esnek légüres térben? Ezt kísérletileg ellenőrizte?
Előzmény: iszugyi (1770)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1774
-> 1752
Előzmény: pint (1773)
pint Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1773
senki nem tagadja le, hogy te ott bohóckodtál brémában. csak sajnos a mérés maga nem ért egy fabatkát sem. elpocsékolt idő és pénz.
Előzmény: iszugyi (1772)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1772

Ejtökísérletem dokumentálásához:

 

2004.VI.21.-én a ejtökísérletemröl egy GLP-protokoll készült kb. 10 jelenlevö aláírásával.

 

A GLP-protokoll egy másolatát a DLR-nél örzik, egy meg nálam van.

 

A GLP-protokoll azért készült, hogy ne lehessen senkinek letagadni az UFF ellenörzését.

 

(A brémaiak/Dittus által világszerte szétkülödött e-mail másolata is nálam van. Ezt egy potenciális refereetöl kaptam az U.S.A-ból.)

 

Ne ennyit még a fizikai tudományban végbenmenö csalásokról.

Előzmény: iszugyi (1769)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1771

Fefe: "Na de ha ilyen jelentős a különbség különböző anyagoknál, akkor ezt az űrállomásokon miért nem vette még észre senki?"

 

Elöször is valószinüen nem figyeltek oda senik kellöen (nem tudták hogy mitöl függ).

Másodszor meg nem kell az űrállomásokre feszállni, hogy a jelentös különbségek kimutathatóvá válljanak!

 

 

Előzmény: iszugyi (1770)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1770
A különbözö testek szadadesése kísérleti ellenörzése elmulasztása (és a mérések eltitkolás) nagy tudományos bün. (Valami büzlik Dániában!)



Előzmény: iszugyi (1769)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1769
Fefe: "Na de ha ilyen jelentős a különbség különböző anyagoknál, akkor ezt az űrállomásokon miért nem vette még észre senki? Nem tudom, te mekkora eltérésekre gondolsz, de mondjuk egy ezrelék már baromi látványos lenne. Persze egy ppm eltérés is forradalmasítaná a fizikát, de ha ilyen biztos vagy a dolgodban, miért nem dokumentálod le hitelesen a kísérleteidet?"


Mindig fel merül az a kérés: ".. miért nem dokumentálod le hitelesen a kísérleteidet?"

A válasz többréteges:

a) Elöször is ledokumentáltam: A "Physics of Elementary Processes" címü könyvem tartalmazza az ejtökísérletemet a kiértékeléssel együtt, ami szerint ezreléknyi nagyságrend különbség van az Al, Pb, C és Li-ból álló testek nehézségi gyorsulása között. Egy kivonat megtalálható itt

nmkt.extra.hu

A 2004.VI.21-én a brémai 140 m magas ejtötoronyban elvégzett ejtökísérletem alatt rögzített relatívmozgása a Pb/C/Li próbatesteknek, az alumíniumból álló ejtökapszulához képest, egy videófilmre van felvéve, és a DLR-nél is van egy hivatalos filmmásolat. A DLR-töl minden kutató elkérheti, az én (mint kísérletezö) engedélyezésem után, a digitális videófilmet kiértékelés céljából. A videófilmröl a próbatestek 4.7 s-ás mozgása kb. 1 mm pontossággal leolvasható 118 idöpontban (0.04 s idöpont távolságokban). Az elérhetö relatívgyorsulás mérés kb. 10^-5 volt. Nincs tehát semmilyen 'titkosítás' sem az ezreléknyi nagyságú UFF kísérleti cáfolásáról az én oldalamról.


b) A 'hitelesítést', a folyoíratokban történö leközlést, az akadémikus fizika akadályozta meg: A brémai gravitáció kutatók maffiaféle akciója után (világszerte elküldött e-maillel felhívták a refereek figyelmét, ne hozzák nyilvánosságra az ejtökísérletem eredményét) a fizikai szakfolyóiratok (pl. Phys. Rev.Lett., New J. of Physics) nem közölték le a kísérletemet. Dokumentált ügyvéd ügy is lett belöle. Ez azért is sajnálatos, mert hasonló ejtökísérletek nincsenek a fizikai szakirodalomban nyilvánosságra hozva. A fizika a szabadesés egyetemessége feltevését használja, mint egy dogmát, kísérleti ellenörzés nélkül.

Ezen túl a brémaiak azóta mindent elkövettek az ejtökísérlem megismétlése megakadályozására, amit kezdetben a DLR még támogatott is. A kisérlet megismétlésére a kísérleti berendezéssel és anyagilag is fel vagyok készülve, de az akadémikus fizika ezt megtíltja. Mi ez, ha nem a szabad fizikai kutatási lehetöség megfolytása? Ez ellen én a leghatásosabban protestálok! (Itt megjegyzem, hogy a brémaiak az ejtötornyukban nem tudták eddig az UFF-et igazolni, de a STEP-projekttel 10^-18-as pontosságú méréset akarnak csinálnia világürben, ami 2012-re van elnapolva, mert nem sikerülnek az elökísérletek.)





Előzmény: _Fefe__ (1754)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!