Pfhühhhh !
Átfutottam a topicot. Itt roppant képzett fizikusok vitája és különféle értelmezései kerekedtek ki egy szimpla kérdésbôl
"Van itt valaki, aki meg tudná egyszerü szavakkal magyarázni Einstein relativitáselméletét? ".
Magam részérôl tökhülye vagyok a fizikához. Mindig is utáltam azt a sok képletet, kacifántos számítást, törvényt. De ez az én bajom. Bár lenne némi ismeretem legalább, de béka s. -e alatt van..
Van viszon néhány gondolatom csak úgy általánosságban.
A Newtoni punktum fizika után Einstein megdöbbentette a világot, azzal hogy bebizonyította, azt hogy még sincs igaza a gôgôs, pöffeszkedô, ellentmondást nem tűrô professzor, tudós uraknak. Úgy látom, olyan vitákat indított ezzel amelyek a mai napig tartanak (ld. e topic).
Idôutazás, térgörbület, dimenziók, fekete lyukak; ilyen fogalmak ütötték föl fejüket, pedig ezekre korábban mosolyogva legyintettek.
A legfôbb tanulsága szerintem az, hogy ha tudunk valamit professzionális szinten az nagyon jó, de ha görcsösen kapaszkodunk bele, hallani sem akarunk semmi új vagy más lehetôségrôl elôbb utóbb valaki jön és nevetségessé fog tenni, mert a világ sokkal összetetteb annál amit ember fel tud fogni.
Szavaimmal megfogalmazva a rel. elm. valami ilyesmi:
a tér és az idô a mi világunk, ebben mi energia rendszerekként vagyunk jelen, rendszerünk viselkedésére és kölcsönhatásaira e mi világunkban vannak törvények, de ha nagyon odafigyelünk elôbb-utóbb rá kell döbbennünk, hogy kell leniük más világoknak is más törvényekkel más rendszerekkel, mert vannak jelenségek amelyek másképp nem magyarázhatók.
Végül még valami. Azt hallottam, hogy Einstein nemsokkal mielôtt meghalt valami ilyesmit nyilatkozott: minden amit, állítottam és felfedeztem munkám során értelmetlen és érvénytelen egy minden átfogó, univerzális intelligencia léte nélkül, mely intelligencia tartja fönn világunkat.
Persze nem kizárt, hogy mindezt rosszul gondolom és/vagy tudom.
Kedves Salsa!
Isten bizony nem akarok vitatkozni, mert látom, hogy nehéz egy elfogadott világszemlélet ellen...
Csak egy dologhoz szeretnék hozzáfűzni valamit:Es nem dobjak vissza a fejlodest a teves mellekutak, inkabb eloreviszik a dolgokat.
Bocsi, de hogy vinné előre a dolgokat, ha pl. halakat keresek a sivatagban, és erre pazarlom az időt, amit esetleg azzal tölthetnék, hogy a vizben keresem őket?
De ez költői kérdés. Beletörődtem, hogy anélkül, hogy egy csomó könyvön átrágtam volna magam, és elfogadtam volna egy csomó feltevést, senki sem fog komolyan venni:((
Csak az a baj, hogy pont azért tudok tisztán gondolkozni, mert nem tömtem ilyesmivel tele a fejemet!
Csak folytatva a feketelyukas okfejtést: paradox módon könnyen lehet, hogy a kvazárok, az ismert világegyetem legtávolabb és leggyorsabban távolódó, és mellesleg legnagyobb tartós energiakibocsátó égitestei is gyakorlatilag fekete lyukak, és hihetetlen energiájuk a beléjük zuhanó hatalmas mennyiségű anyag által kibocsátott energiából származik.
Lentebb többször elhangzott már, hogy a Relativitás-elméletet bebizonyították. Nos, ez ismereteim szerint nem így van!
Jelenleg az einsteinin kívül 5 másik hasonló elmélet van forgalomban, matematikai bizonyítottságuk megegyezik az einsteiniével, és a hagyomány miatt tartjuk Einstein elméletét az igazinak!
Fénysebesség: fura kérdés ez! A Relativitás-elmélet valóban kizárja a fénysebességgel utazást, ám nem zárja ki az annál nagyobb sebességet. Egyes vélemények szerint a fénysebesség átléphető, mivel elméletileg "át lehet bújni a küszöb alatt". Mások szerint ugyanakkor a fénysebességnél gyorsabb testek visszafelé mozognak az időben, amit igen komoly kísérletek támasztanak alá!
Na, és fizikusok kapaszkodjatok, mert most véhetően azt a hatás érem el, mint a macska aki beleszart a ventillátorba: szintén komoly kísérletek szerint létezhet távolhatás, azaz gyakorlatilag végtelen sebességű terjedés!!! Ez a mai hivatalos vélemény szerint baromság, és az erre utaló jeleket egyelőre próbálják máshogy értelmezni, de az alternatív tudomány tényként kezeli őket.
Bocs, rolling, de ezek mind feltételezések, és nem megfigyelések, mint írtad. Legalábbis nem tudok róla, hogy valaki pár millió évig figyelt volna egy gázfelhőt, amint fekete lyuk lesz belőle végül.
A másik dolog: ha a fény se tud kilépni a fekete lyukból akkor az amiatt van, mert a fotont vonzza a hatalmas tömeg, tehát a fotonnak is van tömege. A relativitáselmélet szerint aminek van tömege, az a tömeg a fénysebesség elérésekor végtelenné válik. A foton tömege mégse végtelen, pedig fénysebességgel halad. Ez hogy jön össze?
Bocs, de ebben a feketelyuk-elméletben (ismét csak a film szerint) elég komoly tudósok is kételkednek (mások meg hisznek benne), ezért nem kéne másokat ledorongolni.
Ja, amúgy létezett egy Fekete Lyuk, a VIII. kerületben, a Golgota térnél, 1988-tól 1994-ig (kb.).
Kedves Dulifuli, én azért ma ennél többet írtam, ez csak egy kitérő volt. A térgörbület létezése az általános relativításelmélet egyik következtetése.
Kedves Buzgó Mócsing!
Most sem akarlak leszólni, de egy ilyen terület tárgyalásához mégiscsak szükség van bizonyos fokú előismeretekre. Én pl. egy génmanipulációt ízekre szedő topikhoz nem mernék érdemben hozzászólni, mert egyszerűen nem értek hozzá.
De ne keverd a dolgokat. Az igaz, hogy a fekete lyuk kedvenc témája a sci-fi-nek is, de a tudományos megállapítás volt előbb!
Ajánlom pl. az egész témához a következő könyvet: Taylor-Wheeler: Téridő fizika.
De persze nem előítélettel, hanem figyelmesen kell olvasni. Üdv, folyt. köv. holnap(?).
Hmmm... Eleg sokszor mondod azt, hogy ezt nem hiszed, azt nem hiszed es mi miert hiszuk el. Egy baratommal is vitaztam errol es vegulis azt be kell latnom, hogy szemelyesen nem voltam ott minden kiserletnel, igy peldaul nem voltam ott a Michelson-kiserletnel sem, tehat vegulis ha ugy veszuk akkor nem fogadhatom el ezeket az eredmenyeket.
De aztan eszembe jutott, hogy bar soha nem lattam elektront, de valami miatt ha benyomok egy gombot a falon jon feny a lampabol. Nem bizonyitotta nekem senki, hogy letezik, nem is lattam, am megis eleg nekem az, hogy nehany okos emberke meg tudja csinalni. Tehat ha ugy veszuk, "mukodik" az elmeletuk.:)
Meg talan nem kell a tudomanyra mindig ugy gondolni, mint ami "abszolut igazsagot" ir le, hanem csak modelleket allit fel a vilagrol, ami meglehetosen jol kozeliti a valosagot. Newton-nak a maga idejeben igaza volt, de Einstein kimondta, hogy sok helyen nem mukodik az elmelete es mondott egy jobbat, amit a kiserletek igazoltak. Es nem lattam minden kiserletet (sot szemelyesen egyet se :), de bizok abban, hogy mivel az autok mennek, a lampa eg, azert ezek az emberek eleg jol le tudjak irni a valosagot. Egy csomo dolog van meg amit nem tudnak a tudosok es valoszinuleg mindig is lesz. Lehet hogy kesobb bebizonyitjak, hogy Einstein tevedett, de megis zsenialisa talalt ki, mint ahogy Newton is a koraban.
Buzgo Mocsing
A tudomany mindig a sotetben tapogatozik. Ez igy van rendjen. Mindig lesz valaki, aki felkutatja azt a sotet reszt es lehet hogy ugy jon vissza, hogy nincs ott semmi, de legalabb a tobbinek nem kell oda menni. Viszont azt nagyon be kell bizonyitani, hogy nincs ott semmi erdekes.
Es nem dobjak vissza a fejlodest a teves mellekutak, inkabb eloreviszik a dolgokat.
Meg hat nem hinnem, hogy a tudosok duskalnak a penzben. Plane egy olyan vilagban, ahol azert mert valaki szepnek szuletik es nem csinal semmit megis biztositva van nagyjabol az elete.
Én nem tudom, hogy fedeztek-e már fel fekete lyukat, de ha igen, az sem bizonyítja a relativitáselméletet. Csak azt bizonyítja, hogy léteznek olyan nagy tömegű égitestek, amelyek gravitációs tere a fényt sem engedi távozni. Semmi mást nem.
Kedves Rolling!
Off
Visszajöttem, mert ott is moderálnak, cseberből vederbe... De nem is akarok irni, csak ez a fekete lyuk meg féreglyuk, meg ez az egész sci-fi regényken felnőtt tudós szöveg idegesitett annyira, hogy nem birtam ki.
Ne felejtsd el, hogy engem igazán érdekel a dolog, nem csak okoskodni akarok....
De tejesen mindegy mivel akarsz engem leszólni, ha nem is értek hozzá, legalább nem gyártok fantasztikus teóriákat, vagy mi több, nem szajkózom azt, amit valaki kitalált, aki teljesen félreértette Einsteint, aztán elszaladt vele a ló....
Az ilyen teóriákkal az a jó, hogy aki kitalálja, legtöbbször köztiszteletnek örvend, és senki sem mer vele vitatkozni.
Aztán jön a sok "tanitvány" és elkezdi tanitani a tévedéseket, és megint ott a dilemma, hogy kb 20 évre visszadobják a tudomány fejlődését, mert rossz helyen tapogatóznak.
De talán jobb is igy, addig sem találnak a tudósok ki újabb atombombaszerű dolgokat, és legalább fellélegezhetünk.
Csak a pénzünket pocsékolják a hülyeségükre, meggazdagszanak, és mikor már tarthatatlanok ezek a "tanok", és jön valami normális ember, aki ezekre rávilágit, akkor mossák a kezeiket.
BM, mégis visszajöttél az Internettótól?
Hát lehet, hogy a Te unokáid röhögni fognak.
OFF
Tudod, most már őszinte leszek, én azért nem mentem oda Veled vitatkozni, mert nem akartalak megbántani, esküszöm. Egyszer-kétszer kíváncsiságból beleolvastam az ottani "vitába", nem csodálom, egy idő után a szakterületet jól ismerő emberek már nem válaszoltak Neked. Rájöttek arra, hogy nincs értelme.
K ö z v e t l e n ü l valóban nem fedeztek még föl fekete lyukakat, mert ez elég nehéz lenne. Azonban a fekete lyuk környezetében a bezuhanó anyag olyan másodlagos sugárzásokat gerjeszt (úgynevezett anomáliák keletkeznek), pl. gammasugarak, intenzív sugárzás a színkép röntgen tartományában, stb., amiből arra lehet következtetni (valóban előzetes elméleti számítások alapján), hogy ott egy fekete lyuk ügyködik. Nos, ilyen égi forrást már találtak.
Fekete lyukaknak egyébként kell lenniük a csillagok keletkezéséhez és életükhöz kapcsolódó elméletek és megfigyelések szerint. Egy csillag tömege annál nagyobb, minél nagyobb volt az a hidrogénfelhő, amelyből összesűrűsödött.
Egy csillag életének különböző fázisai vannak, ezekre most nem térek ki. Amikor a magfúziós folyamatok teljesen kimerülnek, a belső, kifelé irányuló nyomás már nem tud ellenállni a csillag saját gravitációs erejének, a csillag kezd összehúzódni. Az ilyenkor meglévő tömegétől függ a további sorsa. Ha a tömeg nem túl nagy, egy kiégett, akár bolygóméretűvé zsugorodott törpe lesz belőle. Ha ennél nagyobb, akkor az összehúzódás során az ellenhatás még egyszer ledobatja magáról a külső burkokat (a tömegtől és fényességtől függően ezt nevezzük nova, vagy szupernova jelenségnek). A távolodó gázburok közepén általában ott marad egy iszonyú sűrű anyagú fehér törpe - egy kávéskanálnyi anyaga akár többszáz tonna is lehet -, vagy egy még sűrűbb, ún. neutroncsillag. Ez olyan csillag, amelyben az atomokról már leszakadt az elektronfelhő, az atommagok egymás közelében vannak. Az ilyen akár Hold-méretű is lehet, s gyorsan forog a tengelye körül. Ezek a pulzárok, amik periodikusan rádióhullámokat lövellnek felénk. S ha a tömeg még nagyobb volt, akkor már semmi sem állíthatja meg a csillag önmagába zuhanását (gravitációs kollapszus), így alakul ki a fekete lyuk, amelyből már a csillag fénye sem tud kiszabadulni, mert olyan erősen meggörbíti a teret, hogy a fény is csak ott járogat körbe-körbe, mint egy zacskóban a szentjánosbogár. A mi Tejútrendszerünk, de más galaxisok középpontjában is óriási fekete lyukak vannak, s az anyag úgy zuhan beléjük, mint a kád lefolyójába a szappanos víz, szép spirálisan...
Szóval, mivel v a n n a k ilyen tömegű égitestek, amikből fekete lyuk lesz, de a csillagok életkora nem egyforma, egyesek már el is jutottak ebbe az állapotba. Ezek a számítások egyébként eléggé megbízhatóak. Ilyen alapon semmiben sem kéne hinnünk, még a szabadesésében sem, mert hátha az is tévedés.
off
Tudtam, hogy hiányoztam az egyik órán a suliban. Ezek szerint a fizika volt az. Azt hiszem a helyesbítésed után elmegyek még egyszer diplomázni, annyira szörnyen szégyellem magam. A kritizált megjegyzésemnek egyébként semmi köze nem volt a Föld bármiféle mozgásához, csak érzékeltetni szerettem volna a hiszem ha látom hülyeségét. Egyébként te honnan tudod mindezt ? Talán láttad és lemérted a magad által készített eszközökkel ? Mert másban nem bízhat az ember. Lexikális adatokkal bármelyik olvasni tudó emberke tud szolgálni.
Ha pedig ki akarsz valamit hangsúlyozni vastagítással, akkor legyél következetes és a forog után a kering szót emeld ki, ha már a kettő közötti különbségre hívod fel a figyelmet. A "forog" és a "Nap körül" ugyanis egy kissé értelmetlen párosítás ebben a környezetben.
Bocs, volt egy film Steve Hawkingról a Dunán vagy 3 hónapja, abban még azt mondták, hogy fekete lyukakat nem fedeztek még fel, csak feltételezik, hogy vannak (számítások alapján), de bizonyítani nem tudták eddig. De mi van, ha a számítások hibásak?
chris7:
Én nem hiszem el. Ugyanis a Föld a tengelye körül forog, a szögsebessége 360 fok/24 óra (kb., ~0,00416667 fok/s), ez Egyenlítőn a kerületi sebessége kb. 1667 km/h.
A Nap körül kering, ott viszont mintegy 107 536 km/h sebességgel (ez azért a fénysebességnek csak mintegy 1/10 000 része).
Kedves Dulifuli,
remélem nem fogsz dúlni-fúlni, ha azt merem írni, hogy a probléma úgy is jelentkezik a vitáink során, hogy nem igazán akarsz elszakadni a hagyományos fizika szemléletétől. De hidd el, a relativítás fizikája, vagy pl. a kvantummechanika teljesen más! Csak szemléletváltással lehet őket befogadni. Bocsánat. :-))
Az, hogy egy kísérlet végeredményét ki hogyan értelmezi, magánügy, annál is inkább, mert valóban nem egyszerű dolgokról van szó. Csak annyit jegyzek meg, hogy a topicban felsorolt néhány ilyet a tudóstársadalom bizonyítéknak tekinti.
A téridő problémára azért visszatérek.
- Már Einstein végleges relativításelmélete előtt ismertek voltak bizonyos gondolatok a világ más természetét illetően (Lorentz transzformációk, a Minkowski-féle 4 dimenziós téridő, de alaposan ide sorolható a Bólyai-Lobacsevszkij féle Nem-Euklideszi geometria is).
A Minkowski-féle világban egy részecske helyzetét 4 koordináta írja le, 3 tér- és 1 időkoordináta, vagyis a "hol van" csak a "mikor van"-nal együtt értelmezhető. (A koordinátarendszer középpontja persze egy adott megfigyelő, mondjuk én.) A részecske mozgását egy úgynevezett "világvonal" írja le. Ez eulideszi térben egyenes lesz, gravitációs térben nem. Az euklideszi tér (abszolút tér) matematikailag, vagy mint filozófiai kategória létezik, a Világegyetemünkben azonban nem. Kisebb szeletei azonban jól megközelíthetik az euklideszi teret. Egy analógia: pl. ha kimész a Hősök terére, ezen a távolságon még nem fogod érzékelni a Föld görbületét, az Alföldön sétálva, vagy a tengeren hajózva már igen. A speciális relativításelmélet az egymáshoz képest egyenletesen mozgó rendszerekről szól, a "közepükben" ülők tapasztalatairól. Az általános relativításelméletben megjelenik a gyorsulás, a gravitáció, az idő és a hossz, a tömeg relativítása. De ezek részletezésére itt nincs hely.
- Most inkább a gravitáció és a geometria összefüggéséről, amit az előző hozzászólásom végén említettem. A kettő ugyanaz. Nulla gravitációs mezőben euklídeszi (sima) tér van, gravitációs erőtérben pedig hepehupás, görbült geometriai tér, kis távolságokon, meg globálisan is. Ezt a torzulást az E.-i térbe behelyezett tömeg okozza. Valamelyik topikban már leírtam a következő példát (általában kétdimenziós példákon lehet szemléltetni azt, ami már három dimenzióban képszerűen nagyon nehezen fogható fel).
Feszítsünk ki teljesen egy lepedőt (most tekintsünk el attól, hogy a szövet súlya miatt ez tökéletesen nem lehetséges). Legyen ez az E.-i sík. Helyezzünk rá valahová egy kis vasgolyót. A lepedő be fog nyomódni, a golyó lesz a legmélyebben. Tehát megváltozott a sik geometriája, görbült lett. Ha most egy másik golyót is odarakunk valahová, több dolog történhet. Ha valamelyikük tömege nagyobb, azt fogjuk látni, hogy a kisebbik odagurul hozzá, a nagyobbik "odavonzotta" magához. De ez csak a térre való hatás, vagyis a geometria megváltozása miatt történt. Ha a másik golyót (legyen most kisebb) nem csak odahelyezzük a már benyomódott lepedőre, hanem valamilyen kezdősebességgel rágurítjuk (megint tekintsünk el a súrlódástól), akkor a golyó a következőket fogja tenni a sebességétől függően: a./ ha éppen a nagy irányába gurítottuk, nekiütközik, b./ spirális pályán egyre jobban megközelíti a nagyot, végül nekimegy, c./ egy bizonyos sebességnél keringeni fog körülötte (a sebessége ellensúlyozza a lepedő dőléséből fakadó vonzási kényszert), d./ valamilyen pályán elhúz a golyó mellette és eltávolodik örökre (parabola, vagy hiperbola pályán).
Persze a lepedőre sok golyó helyezhető (égitestek), s a probléma elég bonyolulttá válik. Ha a golyó elég nagy, és a lepedő anyaga elég rugalmas, szinte zsák is kialakulhat belőle, vagy be is záródhat (fekete lyuk!). Fekete lyukakat már felfedeztek, s ez is az általános relativításelmélet egyik bizonyítéka.
Szóval hiszem ha látom ? És azt elhiszed, hogy a Föld a Nap körül forog ? Mert ezek alapján amit mondtál én nem azt sem hiszem el, hiszen sosem néztem meg kívülről. És rajtam kívül senki más sem, hiszen az arányok miatt ez nem látható. Vagy azt elhiszed, hogy egy repülőgép gyorsabban repül a hangnál ? Mert nem hinném, hogy valaha is lemérted volna a hang vagy egy repülő pontos sebességét saját kezűleg.
Kedves Cactus, a magyarázat ugyanaz, amit az előző válaszomban is leírtam. Ha az eltérés mértéke annyi, amennyit Einstein képletei megadnak, az azt jelenti, hogy ezek a képletek alkalmasak lehetnek az ilyen eltérések kiszámítására, de ez nem azonos azzal, hogy a valóságban "másként jár" az idő, csupáncsak az viselkedik másként, amivel mérni tudjuk.
Ami a másik hozzászólásodban írt kérdést illeti, szerintem az idő valóban felfogható egy dimenziónak, amennyiben folytonos, és a tér dimenzióitól független. Viszont egyáltalán nem relatív, az egy koordináta, ami annyi, amennyi, bár a változását nem biztos, hogy mindig helyesen érzékeljük. De az, hogy két esemény egyidejű-e, vagy sem, az nem relatív, csak tudni kell ezt a bizonyos koordinátájukat, hogy megegyezik-e, vagy sem. És ezt nem mindig olyan egyszerű megállapítani.
Ne legyél benne biztos, ugyanis lehet ugyanannak a fénysugárnak azonos a sebessége két egymáshoz képest mozgó rendszerben. A sebesség ugyebár az út és idő hányadosa. Mindössze arról van szó, hogy ugyanakkora idő alatt ugyanakkora utat tesz meg ugyanaz a fénysugár két egymáshoz képest mozgó rendszerben, mégpedig azért mert a kettőben az idő másképpen telik. A mérési eredmény pont emiatt lesz ugyanaz. Csak kissé nehezen elfogadható a dolog, de így van. Ha ta távolodsz a Földtől fél-fénysebességgel és a földről egy fénysugarat bocsátanak ki veled párhuzamosan, meglepő módon azt fogod tapasztalni, hogy a földiek is 299792458 m/s sebességet mérnek a bizonyos fénysugár sebességére vákuumban és te is ennyit mérsz magadhoz képest ugyanarra a fénysugárra. Mindössze a te másodperced nem ugyanaz a másodperc, mint a földieké, ezért ne is csodálkozz, ha hazaérsz és már nem találkozol ismerőssel, legfeljebb a leszármazottaival.
Kedves rolling!
A példád nem rossz, de egyáltalán nem biztos, hogy bizonyítja a relativitás elméletét. Egyrészt mi a bizonyíték arra, hogy a részecske mindig egy meghatározott idő alatt bomlik le? Lehet, hogy más körülmények között, mondjuk, állandó, elég nagy gyorsulás (pl. centripetális, a gyorsítóban) hatására jóval lassabban zajlik le a folyamat. Ez még mindig jóval hihetőbb, elég, ha csak arra gondolunk, hogy erős gravitációs térben a mozgások lelassulnak. Tehát nem a részecske ideje változik meg, csupán a viselkedése.
Amit az űrhajóról írtál, abban van valami, de nem mondhatnám, hogy fordítva egyáltalán nem igaz a dolog, mert ebben az esetben az űrhajóból is azt kellene látni, hogy a Föld ideje is lelassul, de ez csak a látszat.
Viszont a gyorsulás időtartama alatt az űrhajóban a dolgok menete valóban lelassulhat valamilyen mértékben.
Ami a tér geometriáját illeti, az bizony euklidészi, csak éppen a gravitáció miatt görbültnek látszik. Mert a fénysugár elgörbül a gravitáció hatására. De attól még a tér olyan, amilyen, csak a gravitációs tér nem.
Kedves Zéta!
Én egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy az a kísérlet valóban bizonyítja, hogy a fény sebessége nem függ a mozgástól. Szerintem az a kísérlet nem is alkalmas ennek vizsgálatára.
Azt nem tudom, hogy a fény mihez képest terjed fénysebességgel, lehet, hogy nem igaz a ballisztikus elmélet, pedig az lenne a leglogikusabb, de abban biztos vagyok, hogy két egymáshoz képest mozgó rendszerben a fény sebessége (mármint UGYANANNAK a sugárnak a sebessége) nem lehet azonos, mint ahogy semmi másnak a sebessége sem.
Amit te itt leírtál, az igaz. Viszont az az érdekessége, hogy ez is az idő relativitásának bizonyítéka. De ahhoz, hogy én megpróbáljam elmondani, hogy miért gondolom én ezt, fel kell tennem azt a kérdést, amiről a vita végül is folyik:
a te relativitáselméleted szerint mi a magyarázata a köv. elvégzett, dokumentált, megismételhető kísérletnek:
Maga a kísérlet egyszerü, vegyünk két pontos atomórát, amelyek lent a Földön szinkronban járnak. Majd az egyiket vigyük fel egy űrhajóra, hagyjuk ott egy jó darabig, majd hozzuk vissza. Eredmény: a két óra különböző értéket mutat. A relativitáselmélet relatív időre vonatkozó összefüggései szerint kiszámoljuk, hogy mennyinek kellene lenni az eltérésnek, ha ez igaz lenne, és lám, az órák eltérése pont ennyi. Azaz, a fenti óra lassabban járt, pontosan kiszámítható mértékben. Ez tény, nem gondolatkísérlet.
Szóval az érdekelne, hogy ha az idő nem telik máshogy a más sebességű rendszerben, akkor miből jön az eltérés, hiszen az űrhajó csak sebességben és gravitációban tér el a földi óra helyétől, pont abban a két tényezőben, amit a relativitáselmélet leír.
Kedves Dulifuli,
már nem nagyon akartam ehhez a témához hozzászólni, de mégis...:-)
Hinni abban lehet, vagy nem, ami még nincs bebizonyítva. A relativításelmélet már be van bizonyítva, ezért el kellene fogadni. Egy példa: az elemi részecskék egy része nem stabil, hanem van egy jól meghatározott bomlási idejük. Amennyiben egy gyorsítóban pl. felgyorsítjuk őket mondjuk a fénysebesség 2/3-ára, úgy tűnik a megfigyelőnek, hogy tovább élnek, vagyis ilyen értelemben az idejük lelassult. A részecske normál körülmények közötti életideje ugyanis egy nagyon pontosan meghatározható időtartam, s ő maga ettől nem is tér el, tehát a saját idejében pontosan addig él, amennyi a számára tulajdonságai következtében "meg van engedve".
Ugyanennek az analógiája:
Az általad írt űrhajós példára a válasz az, hogy MINDKÉT űrhajó ideje lelassul a MÁSIK SZÁMÁRA, ha fényközeli sebességgel mozognak (mert csak így észlelhető jól ez az effektus)! Hogyan kell ezt érteni?
Ha sikerülne megvalósítani a fényközeli sebességű űrhajót, akkor ennek utasai az űrhajó sajátidejében pontosan ugyanúgy öregednének, mint a Földön, tehát 70-80-90 évig élnének. Úgy is mondhatom, az óráik ugyanúgy járnak, mint ahogyan megszokták. A Földön maradtak számára azonban úgy tűnik, hogy akár több száz évig is élnek. Fordítva miért nem igaz? Azért, mert a Föld ténylegesen nagyon alacsony sebességgel mozog, és nem vett részt egy - a fénysebességet közelítő - felgyorsulásban. Ez a fizikai különbség.
Még egy apró megjegyzés, minden megbántás nélkül: elhiszem, hogy ezek rendkívül nehéz dolgok, és megkockáztatom, hogy elfogadásukhoz a józan paraszti ész bizony nem elég (az elég a klasszikus fizikához!). A világ ugyanis nem feltétlenül olyan, mint amilyennek mi gondoljuk, vagy szeretnénk. Amikor pl. a tér geometriájáról, vagy a gravitációról beszélünk, akkor valójában ugyanannak a dolognak a kétfajta megközelítéséről van szó. Üdv, rolling.
Dulifuli, veled az elején kell kezdeni. Amit írsz, az nem hülyeség; vagy szándékosn játszod el az ördög ügyvédjét; vagy pedig tényleg a relativitáselmélet konzervatív kritikáját képviseled; egyébként voltak igen felkészült fizikusok is, akik hasonlóan érveltek.
Talán azt kellene először tisztázni, hogyan értelmezed a Michelson-Morley kísérlet eredményét? Azt a kísérletet száz év alatt nagyon sokféle felállásban megismételték; különböző méretű berendezésekkel, lézerekkel, volt olyan változat is, amikor a földhöz nem rögzített fényforrást (csillagfényt) használtak. Tudtommal minden alkalommal az az eredmény adódott, hogy a föld mozgása semmilyen hatással nincs a földhöz képest mért fénysebességre. A föld helyett nyugodtan mondhatunk akár űrhajót is (Felteszem egyébként, hogy azóta űrhajón is elvégezték a kísérletet, bár pontos adatot nem tudok).
Első értelmezés (Einstein): Minden vonatkoztatási rendszer egyenértékű, és egy fénysugár sebessége bármelyik vonatkoztatási rendszerben azonos.
Második értelmezés (történetileg valójában ez volt az első; Lorentz és később pl. Jánossy Lajos): Létezik egy kitüntetett vonatkoztatási rendszer, egy "éter" nevű közeg, és a fénysebesség ehhez képest értendő. A Michelson-Morley kísérlet eredménye azzal magyarázható, hogy a a kísérleti eszközök hosszméretei az éterhez viszonyított mozgásuk miatt pontosan úgy torzulnak, hogy a fénysebesség-eltérés ilyen eszközzel nem mérhető. (Ja meg azt hiszem, semmilyen más eszközzel sem :-)). )
Ja, és bocsánat azért is, mert nem Einstein elméletét fejtettem ki, hanem a sajátomat! De talán egyszer majd ez lesz 'A' relativitás elmélete...
Dulifuli
Bocs, de ennyi erővel én is mondhatnám, hogy a relativitás elméletét elhinni csacskaság! A fény elhajlása csak azt bizonyítja, hogy a fotonnak van tömege, a relativitás elmékletét nem.
És szerintem a többi jelenségre is kell lenni ÉRTELMES magyarázatnak. Mert a relativitás elmélete hülyeség, már bocsánat!
Egyébként ezt az utolsó bekezdésben Te is beismerted, gondolj csak bele!
Dulifuli
Kedves attila, egyáltalán nem haragszom, de kíváncsi lennék, hogy az előző bejegyzésem után mit mondasz.. Azt a bizonyos tényt én vitatnám, mi a bizonyítéka?
Dulifuli
