A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A modern fizikát jelenleg dogmák tartják fogságban. Vannak olyan témák, amelyekről beszélni sem szabad, és vannak olyanok is, amelyeket akkor is kötelező elmondani, ha nem is kapcsolódik a mondandóhoz.
Az elsőre példa az fényközeg, amelyről csakis annyit szabad említeni, hogy nem létezik. Hasonló a fénysebesség feletti mozgás is. Ezekről nem illik beszélni, mert mindkettő fenekestül forgatná fel a mai elméleteket.
A másodikra példa a fényelektromos jelenség fotonos magyarázata, amelyet minden lehetséges alkalommal sulykolnak. Ez az Einstein-féle magyarázat téves, ma már ismerjük a helyes magyarázatot.
Mint már többször említettem, a Szuperfizikában lesz valóságos (abszolút) mozgás. Megszűnik az a megoldhatatlan probléma, ami a mai relativista fizikában újra és újra felbukkan, hogy melyik koordinátarendszerben kell leírni a mozgási folyamatokat.
Az inerciarendszer szintén kiesik a jövő fizikájából, hiszen ilyen a valóságban nem létezik. Már Einstein is rájött, hogy "Nem ismerünk olyan módszert, amellyel inerciarendszert találhatnánk." Így nem lesz inerciális megfigyelő sem.
Továbbá megszűnik a fénynek az a mesés tulajdonsága, hogy minden megfigyelő ugyanannyinak mérné a sebességét, mozgásállapottól függetlenül. Ez logikailag értelmetlen, és semmiféle kísérlet sem támasztja alá. Sőt, a Doppler jelenség helyből cáfolja.
Egyszóval a jövő fizikájából kiesnek a fikciók, csakis a kísérleti tényekkel alátámasztott elvek maradnak meg.
Az ukrajnai háborúnak akkor lesz vége, ha egy hosszadalmas tárgyalás után rögzítenek egy státuszt, egy minimum ötven évre szóló megállapodást. Ennek még semmi nyoma. Az nem lesz jó megoldás, hogy az ukránok emigrálnak, a férfiak hősi halottak, az amik, meg honfoglalók lesznek. Az Orosz néplélek ezt nem viseli el. Úgyhogy készülj egy többéves proxy háborúra! A könyved kéziratát, meg őrizd meg az utókornak! :(
Azt tudod e, hogy a remény hal meg utoljára? A Földön folyamatosan háborúk zajlanak. Az egyik véget sem ér, már kezdődik a másik. A béke nem más, mint egy újabb háborúra való készülődés. Olyan korszakban élünk, amiben az adott szó, egy kézfogással megpecsételve, jelentéktelenné vált. Az uralja a világot, aki erősebb propagandában, anyagi javakban, fegyverekben, technológiában. Az a nyerő fél egy háború végeztén.
Nem hiszem. Akit a tudomány érdekel, az sajnálja az időt a céltalan fantáziálásra.
A fantázia hasznos dolog. Aki azonban a tudomány híve, az a megfigyelések és a kísérletek eredményeinek ismeretében, a tényeket figyelembe véve fantáziálgat.
A fényközeg nem fantázia kérdése.
A kísérleti eredmények alapos ismeretében el lehet jutni hozzá.
Voltak és vannak is néhányan, akik már megfejtették, de egyet sem ismerek, aki tovább is gondolta volna a felismerés következményeit.
"Amennyiben a diszkrét téridő csatolásban van az anyagot képező energiával..."
Diszkrét téridőt még egyetlen kísérlet sem tudott kimutatni. Ez csak fikció.
Az anyagot nem az energia képezi, hanem az anyagnak van olyan tulajdonsága, hogy munkát képes végezni. Ezt a munkavégző képességet nevezzük energiának.
"...a „fényatomok”, a fotonok ott villannak meg a téridőben, ahol azok abból kicsatolásra kerülnek."
Sem fényatomok, sem fotonok nem léteznek. Ezek létezésének a kísérletek ellentmondanak.
"Máskülönben az egész téridő vakítóan világos lenne."
Persze, ha létezne. De nem létezik, így nem tud vakítóan világos lenni.
"Ezzel szemben sötétnek mutatkozik számunkra..."
Ezt a sötétséget mikor figyelted meg?
"a téridőben elnyelődve, „virtuális fotonok” formájában rejtőznek."
Foton sem létezik, nemhogy virtuális foton.
Próbáld meg a fantáziádat kordában tartani a tények által. Mert az olyan fantáziálásnak, aminek semmi köze a valósághoz, annak a tudományhoz sincs semmiféle köze.
Persze a céltalan fantáziálás is lehet jó időtöltés annak, akit a tudomány nem érdekel.
„Newton még úgy hitte, hogy a fény apró fényatomokból áll, amelyek tömeggel rendelkeznek, így az égitestek mellett elhaladva az égitest gravitációja téríti el a fényatomokat. Ebből a feltevésből született meg az a képlet, amelyet ma is használnak a fényeltérülés szögének a kiszámítására.”
Amennyiben a diszkrét téridő csatolásban van az anyagot képező energiával, a „fényatomok”, a fotonok ott villannak meg a téridőben, ahol azok abból kicsatolásra kerülnek. Máskülönben az egész téridő vakítóan világos lenne. Ezzel szemben sötétnek mutatkozik számunkra, mert a téridőben elnyelődve, „virtuális fotonok” formájában rejtőznek. ;-)
Például, ha ezer felvétel van a gravitációs lencsék működéséről, akkor értelmes fizikus nem tagadhatja le a létezésüket.
Persze az a tény, hogy léteznek gravitációs lencsék, nem jelenti azt, hogy minden rendben lenne. A gravitációs lencsékkel kapcsolatos mai elmélet alapjaiban hibás. Ugyanis a Newton féle tömegvonzásra épül a mai hibás elmélet.
Newton még úgy hitte, hogy a fény apró fényatomokból áll, amelyek tömeggel rendelkeznek, így az égitestek mellett elhaladva az égitest gravitációja téríti el a fényatomokat. Ebből a feltevésből született meg az a képlet, amelyet ma is használnak a fényeltérülés szögének a kiszámítására. Ez teljesen hibás.
A fény ugyanis hullámokból áll, nem fényatomokból, ezért gravitációs erő nem hat rá. A fényelhajlásnak nem ez a valódi oka.
De sajnos Einstein ugyanezt a képletet vette át, csak 2-vel megszorozta. Mondván, hogy a fényelhajlás fele részben a Newtoni tömegvonzásból származik, fele részben pedig a téridő görbületből. Ez még nagyobb tévedés, mégis ezt a képletet használják ma is. Ennek a hibás képletnek köszönhetik a "létezésüket" a feketelyukak.
Persze vannak törekvések a fényelhajlás valódi okának kiderítésére és a helyes képlet megtalálására is. De ez még gyerekcipőben jár. Hátráltatja a munkát hibás berögződés.
A jövő fizikájában a fénysebességnek nem lesz semmiféle kitüntetett szerepe. Nem lesz állandó, és pláne nem lesz egyetemes állandó.
Az elavult fizika szerint a fénysebesség valami misztikus dolog, elérhetetlen és átléphetetlen.
Mindentől független állandó, amely nem változik sem hely szerint sem idő szerint.
Olyan állandó, amelyet bárki bármikor megmér, az mindig ugyanannyinak adódik, függetlenül attól, hogy a fénysugárral szemben mozog, vagy a fénysugárral egyirányban.
Csakhogy mindez mese.
Egy letűnőfélben lévő, "modern fizikának" nevezett mesevilág dogmája.
A jövő fizikája megszabadul ettől a dogmától (is).
