Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
Elfelejted, hogy a londoni polgármesterét Sadiq Khannak hívják.
A nagyszülei Lucknow-ban (ma egy indiai város) születtek, onnan menekültek Pakisztánba India megalakulása után. A szülei 1968-ban vándoroltak ki Pakisztánból Angliába, ahol az apja buszsofőrként, az anyja varrónőként dolgozott. Ő viszont már egyetemet végzett jogász.
Az oláh nép közszellemében nem ellensége semmiféle szomszédjának, legkevésbbé a magyarnak; az oláh köznép engedelmes, munkás, kevéssel megelégedő, könnyen barátkozó; a mi rossz, a mi félelmes benne: az a közműveltség elhanyagolása. Statisztikai adatokkal fogok bizonyítani. Zarándmegyének ezelött tíz évvel megjelent statisztikájában, a mit maga Zarándmegye egykori főispánja dolgozott ki, ilyen hivatalos adatok olvashatók: «néhány elemi tanodán kívül nagyobb tanoda e megyében nincs, azok közül is csak hat áll több év óta. Nagy-Halmágyon egy magyar és egy oláh, Kőrös-Bányán egy katholikus és egy református, mindkettő magyar, végre Bojczán egy kamarai tanoda, melyben az ottani bányászok és más lakosok kedveért németül tanítanak. Tehát még a hat iskola közűl is csak egy az oláh; és a mellett van ennek a megyének ötvenegyezer román ajkú lakosa! Ennyi népre jut az összeírás szerint 17 (!) iskolamester (ennek csak fele oláh), hanem van azután százöt korcsmáros. Tanult 1846-ban a téli fél évben hat tanoda padjain összesen 305 fiú és leány, s találtatott az összeíráskor írni, olvasni tudó ember 1540 magyar és német ajkú lakosság közt 559; és 51,323 oláh ajkú között 503 (!)» A ki ebből sem érti, hogy mi baj? annak nem tudom, hol kezdjem a magyarázást. Százezer abécze és katechismus kell ennek a népnek, meg egy pár száz becsületes iskolamester, nem pedig politikai vezérczikkek és pártszónokok, és akkor lesz belőle derék, becsületes, életrevaló nép, mely minden szomszédjával barátságos egyetértésben fog megférni.
Szerintem sem érdemes már a kultúrfölénnyel jönni mert azóta már megváltozott a világ, mindenki tud olvasni, vannak tudósok még romániában is, senkit nem hat meg a százéves statisztika. Ettől függetlenül magyar kultúrfölény volt, ez természetes, erre épült a magyar állam. Ahogy minden más állam is. Ezért nem Pakisztán fővárosa London, hanem Angliáé, hiába van egymillió paki taxis. De például a második generációs bevándorlók már eldönthetik, hogy a brit nemzethez tartozónak vallják-e magukat. Ez az ára a társadalmon belüli pozíciónak. A magyar nemzethez való tartozás nálunk is garanciát jelentett arra, hogy a társadalmi elit elérehtővé válik. A románok alapvetően nem ide tartoztak, ők megtartották identitásukat, jellemzően maradtak tanulatlan pásztornép. Pontosan erről beszéltek az itt állomásozó amerikaiak, britek is, hogy Európa saját sírját ássa, ha a kialakult viszonyokat nem tiszteli, és uralkodó pozícióba helyez úgymond primitívebb népeket, és uralmuk alá hajtja a kultúra képviselőit.
Azért a 12 éves korig tartó tankötelezettséggel nem büszkélkednék. És ezt sem tartották be maradéktalanul, a XIX. század végén a gyerekek negyede egyáltalán nem járt iskolába.
Akkor mi akadálya a magyarlakta területek újraegyesülésének, hogy 12-13 milliós országként kapjuk a képviselői helyeket az EP-ben, hogy az elszakított településeink hivatalos neve újra a magyar megfelelőjük legyen?
A románok nyugodtan visszaadhatják Erdélyt ahogy a többi rabló is a területeinket, mert őket is vigasztalhatja-kárpótolhatja az EU-s belhatárnélküliség.
Vagy már megint csak a magyarságot nézi hülyének valaki személyedben?
Tudod, az a helyzet venyige elvtárs(nő), hogy halvány fingod sincs az elszakított magyarság helyzetéről, de azért belekotyogsz.
Pedig, mielőtt hülyeségeket beszélsz, itt is tájékozódhattál volna a romános, szerbes, szlovákos és ukrános topikokban, és több száz olyan esetet olvashattál volna magyarellenes intézkedésekről, megynyilvánulásokról, különböző hétköznapi megaláztatásokról, sőt fizikai erőszakról is...
Hogyne lett volna magyar kultúr- és civilizációs fölény, mikor a magyar iskolarendszer, közművelődési intézményrendszer (pl. könyvtárak, kultúrházak, stb.), a közigazgatás, közművesítés út- és vasúthálózat, stb., sokkal fejlettebb szinten volt, mint pl. a királyi Romániában, vagy Szerbiában. Szlovákiáról ilyen értelemben nem lehet beszélni, mivel az hazánk része volt...
De persze ezt már csak akkor rebegitek el, ha valaki felhozza szomszédaink viselt dolgait, mert addig kizárólag a "magyaroknak változniuk kéne" szöveg megy.
Magyarországnak a lehetőségeihez képest magyarvédő volt a politikája és nem volt nacionalistább, mint másoké a szomszédságunkban vagy távolabb.
"majd két elvesztett világháború az oka."
Érdekes, hogy az elsőben Szerbia kivételével (bár a szarajevói merényletet figyelembe véve az is tekinthető agresszornak) a területeinket vagy velünk egy oldalon harcoló (Ausztria, Csehország) vagy ránk támadó (Románia) országhoz csatolták.
A másodikban is szomszédaink jórészt egy szövetségi rendszerbe tartoztak velünk.
Szóval ne mondd azt nekem, hogy ez így érthető, rendben van és fogadjuk el, mert az egész messziről bűzlik az igazságtalanságoktól és az egyoldalúságtól.
"az egyetlen, amit tehetünk: normális viszony kialakítása a szomszédos országokkal. időbe fog telni, de érdemes."
Ja, szóval most nem normális a viszonyunk velük? Miért, mit kéne még tennünk a teljes önfeladás érdekében, hogy egy számukra kedvező Magyarország és magyarság alakuljon ki?
Nem az volna-e az egészséges magatartás részünkről is, hogy a magunk számára kedvezzünk?
Nem inkább a ránk acsarkodó szomszédainknak kellene a normális viszonyért tenni - és nem is keveset?
nem jószívűségből és nem baráti szándékból. hanem két vesztes háború után, nemzetközi szerződések által elismerve azok immáron az ő területeik. sem módunk, sem lehetőségünk nincs ezen változtatni. az egyetlen, amit tehetünk: normális viszony kialakítása a szomszédos országokkal. időbe fog telni, de érdemes.
Bozgorélet....igen, ez tekinthető ma a tipipkusnak. Bozgorok vagyunk, maradjunk csendben mert visszajönnek a sötét idők. Jó lenne, ha ebből kiszakadna a magyarság, de jelenleg az van, hogy egy magyar többségű felvidéki városban Google fordítóval kell bevásárolnom mert minden szlovákul van - és ez senkit nem zavar. Mi lenne, ha Baselben minden franciául lenne? Na szóval nagyon messze vagyunk még attól, hogy kiálljunk a jussunkért.
Hanem csak pusztán jószívűségből és baráti szándékból tartják megszállásuk alatt szomszédaink hazánk területének 2/3-át és tekintik másodrendűnek, asszimilálandó kisebbségnek az ott őshonos magyarságot?
Szeretném megtudni azoktól, akik tojnak arra, hogy mekkora kiterjedésű és milyen területeket birtokol hazánk azt, hogy nekik van-e egyáltalán egy kialakult országképük, ami alá ők sem engednék csökkenni az országunk területét vagy adott esetben tovább jótékonykodnának el részeket szomszédaink számára?
Előbbi esetében mivel garantálnák a csökkenés megállítását: az Afganisztánban szolgáló Honvédségünkkel?
Egy ország népének, lakosságának életrevalóságát és egészséges hazafiságát mutatja, hogy mennyire törődik-érdeklődik hazája nagyságával vagy éppen teljesen közömbös és közönyös iránta, csak éli a maga "bozgoréletét" és homokba dugja a fejét az ilyen sorskérdések hallatán.
Talán be kéne ismerned - legalább egyszer - az elkövetett aljasságod a nyekergés és tekergés helyett, ahelyett hogy otrombán hazudozol és rágalmazol másokat...
Ez az egész olyan béna. Miért ne lehetne kimondani, hogy mi nem örülünk, hogy nemzetünk egy része Romániában kell éljen. Miért kell hazudni? Más kérdés, hogy mi a realitás, de ne legyen már tabu, hogy ez nekünk rossz. Emlékszem Vona, amikor még a pártja volt a "legnagynemzetibb", interjút adott egy román tévének, és ezt megkérdezték tőle (ti. szeretné-e ha egyszer még a magyarok egy hazában élhessenek), amire ő is csak maszatolt, hogy fontosak nekünk a határon túliak meg jó kapcsolat kell a szomszédokkal bla bla. Lófaszt, hát persze, hogy szeretnénk. Más kérdés, hogy jelenleg úgy tűnik, nem lehet. De a magyar-román focimeccsen is magyar győzelmet szeretnénk, és (Észak-)Erdély tekintetében is nyilván magyar uralmat, nem románt. Miféle őrült nép örül az idegen uralomnak; a románok is pont így vannak vele, ez a természetes.
