E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Igen, ez a vitézi lakótelep, szintén típustervek, kicsit másmilyenek.
Itt is a nagyrészét átépítették, ma már helyi védettség alatt van.
"Vitézi telep.
A főváros közgyűlése 1933-ban határozott úgy, hogy közművesített vitézi telkeket jelöl ki Budapest területén, s mintegy 100 ilyen telek közül ötvenegyet ezen, a még beépítetlen területen tűztek ki. Az építésre a konkrét határozat 1939-ben született meg: 102 lakás (51 ikerház), lakásonként 95 négyszögöl telekkel alakítatott ki. A lakások két szobából, előtérből, fürdőszobából, konyhából, kamraszekrényből, és tüzelőkamrából állnak, beépíthető padlástérrel, 78 m2 átlagos lakásalapterülettel. Az 51 épület közül 18-at Manninger Egon, 9-et Bretz Gyula, 5-öt Frank Ágoston és Goszleth Lajos, 13-at Müller Miksa, 6-ot Megyer-Meyer Attila építész tervezett. A telep egységes megjelenésű együttese jellegzetes települési egysége Nagy-Zuglónak, bizonyos értelemben mintául szolgált későbbi beépítéseknél is. A Vitéz-telepet 1940-ben adták át a lakások tulajdonosainak. " http://wikimapia.org/15027956/hu/Vit%C3%A9zi-telep
Végül csak találtam Ferkainál egy képet egy olyan saroktornácos ikerház-változatról, amelyiknek nincs tégladísze, plusz Ferkai a Lakótelepekben leírja, hogy ide írták ki a tervpályázatot, szóval nincs több kétségem.
Igen, az általam említett könyvben is hasonló képek vannak, csak azok építészeti folyóiratba készültek. Ott nem takarja fa a boltív jobb oldalát, és látszik: a fortepan-fotóval ellentétben nyers-tégla sorok díszítik az ámbitusnak ezt a részét.
Off. Az én mobilommal ugyan nem kattint senki. Telefonálásra használom, azt tökéletesen tudja, mást nem. Passz, és erről nem nyitok vitát.
On. Ha sok időm lenne, utána keresnék, hogy csak Angyalföldön használták-e ezt a típustervet. Előbb vagy később. Sajnos nincs, ezért szívesen elfogadom, hogy ez Angyalföld. De bizonyítékot sajnos ugyancsak nem találok rá.
a típustervet esetleg máshol még tovább variálhatták.
Mivel a telepet 1940-ben kezdték építeni, nem sok idő lett volna még máshol variálni. Ezenkívül egy ilyen variálást az a könyv talán említett volna, vagy valószínű, hogy ennyien már tudnánk róla. Talán inkább az lehet, hogy kb. száz épület készült el, de nem mindegyikről készült vagy jelent meg fotográfia.
(És az adományozónak van még egy Petneházy u.-i kenyérgyárban készült képe, ami szintén jelenthet idevaló kötődést)
OFF sztem a legtöbb esetben nem érdemes ma már szkennerrel variálni, mobiltelefonnal egy kattintás, majd a mobilt egy adatkábellel összekötöd a géppel, ami előtt ülsz. még csak át se kell másolni a harddrive-re, a mobil memóriakártyájáról is feltöltheted ide a kép file-t.
Nagyon könnyen meglehet. Viszont: előttem a Falu a városban: az angyalföldi OTI-telep c. könyv (szerk: Juhász Katalin), amelynek a 82-83. oldalán vannak archív fotók a Magyar Építőművészet 1940. évfolyamából. _Pont ilyen_ ház nincsen a képeken. Vagy az oszlop ívesen duci, vagy a sarokáttörésnél van jó néhány sor téglaburkolat... (Szkennerem már van, egyszer talán rá fogok érni beüzemelni.) Szóval száz százalékra nem adnám: a típustervet esetleg máshol még tovább variálhatták.
A kép a Kékestetőn felépített állomásról készült. Ez az állomás az 1950-es évek elején épült a Budapest-Miskolc mikrohullámú telefonvonal számára, de ez egy másik, ugyancsak érdekes történet. A kőtorony már 1960. elött állt, 1960-ban került oda a budapesti Népligetben lebontott rácsosszerkezetű, ott ejtőernyős gyakorlásra épített acéltorony. Erre szerelte fel a budapesti Elektromechanikai Vállalat a toronyszerelők közreműködésével a TV adóantennát. Ezzel. és a toronyban felállított adóval sugározták 1960. augusztusának elejétől az adást és jelesül augusztus 25.-től a Római Olimpiát. A kőépületet később keresztmetszetében bővítették. Az adóhálózat bővítésének keretében az 1970-es évek során új, vasbeton torony épült Az acéltorony megöregedve az 1980-as évek elején ledőlt, de addigra már működött az új torony.
Az épület tetejéből kinyúló csőoszlopra a Széchenyi-hegyi TV toronyban szereltek antennát, ami 1958 és 1975 között működött.
Semmi bizonyítékom nincs rá, de szerintem az történt, hogy azt a Visegrádi utcai házat tatarozták és előkerült egy korábbi boltfelirat(talán most is ott van a festék alatt), a közelben lakó fotós ezt észrevette és mintegy nosztalgiából gyorsan lefényképezte, a feleségét a boltajtó elé állítva.
A Vojnich képek közül még feltehetőleg több az érdi repülőtéren készült, ahol a Műegyetemi Repülőklub bázisa volt. Ezek közül min. ez a hármat biztosank tűnik. E szerint a dokumentum szerint az egykori reptér az érdi legelő déli részén volt található. A 46359-n sztem a háttérben Érd Ófalu látszik, a domb a Kálvária domb, rajta a Kálvária kápolna, a kéményszerű torony pedig az érdi minaret.
46359
46360 46362 A reptér 1944-ben szűnt meg létezni, amikor a visszavonuló német csapatok felgyújtották a hangárokat.
>Helyesen: A Posta televízió adóállomás tornya és épülete. 1960
1960? Pontos tudásom nincs, csak kételyem.
Annak az épületnek és az antennának három fázisa volt. Először az épület tetejéről nyúlt ki az árboc. Utána terveztek egy új tornyot, emléxem, mikor apám munkahelyére jártam be, a Postavezérigazgatóságra, minden emeleten volt egy makett, volt kelet-berlini féle, volt Osztankinó-féle meg más is. Ez pedig a hatvanas évek közepén volt. Aztán, mivel nem volt pénz, épült egy egyszerű rácsos oszlop az épület mellett, az épület tetejéről meg levették a rudat.
Bátorkodom válaszolni, mivel annak idején láttam a Gyöngyi képek néhány albumát és konkrétan ennek a képnek is a negatívját. A szereplő (feltehetőleg a fotós felesége) életkora és ruházata alapján a kép biztosan a hatvanas években készült. Ha jól emlékszem, ennek a képnek csak negatívja volt, papírkép párja nem, így az 1968 nem százszázalék, de egy-két év ide-oda akkori a kép. Tudnivaló, hogy a közelben a Bulcsú utcában laktak, azért készült néhány kép az ottani erkélyről. Az albumokat átnézve valamennyire kiviláglott a fotós személye, személyisége, ebből többek között az is nagyon valószínű, hogy nem volt éppen a 48 után létrejött rendszer nagy híve. Pl. a hatalmas anyagot, mint ahogy a fortepanra felkerült sorozat is mutatja, úgy fényképezte, hogy szinte teljesen kikerülte a kommunista/szocialista ikonográfiát. Alig vannak vörös csillagok, vörös zászlók, felvonulások, politikusok ábrázolásai, jelmondatok stb. (Ezzel szemben pl. a kassai bevonuláskor lefényképezte a kormányzót és a miniszterelnököt) Ugyanakkor mintha valami nagy dokumentációs erő hajtotta volna, templomok, kastélyok, főterek, főutcák nagy arányban fordulnak elő. Nagy segítségére a fortepannak ötveb-hatvan évvel később. Semmi bizonyítékom nincs rá, de szerintem az történt, hogy azt a Visegrádi utcai házat tatarozták és előkerült egy korábbi boltfelirat (talán most is ott van a festék alatt), a közelben lakó fotós ezt észrevette és mintegy nosztalgiából gyorsan lefényképezte, a feleségét a boltajtó elé állítva.
47418 Budapest, XIII., Angyalföld-Magdolnavárosi lakótelep. Az épületek típusterv alapján készültek, nagy részüket később a felismerhetetlenségig átépítették. A belinkelt kép a Pajtás u. - Rákospalotai út sarkán készült, de a 47418 nem biztos, hogy pont ugyanez. http://egykor.hu/budapest-xiii--kerulet/magdolnavarosi-lakotelep/2930
Bővült a Google Streetview: most már a budai várban és például itt, a győri Káptalandombon is lehet utcaképet nézegetni,
:)) Továbbá pl. a velencei lagúnákban, Izraelben és Szlovéniában is működik már, pár hely, amit modtanában észrevettem, ahol korábban nem volt. Továbbra sincs Ausztriában, Görögországban és Németország jó részén. Magyarországot tekintve még hiányolom pl. hogy Mór és Balatonföldvár elég basic.
