Datolyaszilva vagy diospyros kaki vagy sharonfruit, hurma, kákó, esetleg persimon .../?!/. Akárki, akármilyen néven ismeri ezt a hazánkban is egyre terjedő nem akármilyen gyümölcsöt, ideje, hogy saját topikja legyen!
Üdv. Tápdús talajkeverék és 3 literes fóliakonténerben van. Oltás évében úgysem ülteti ki senki, én sem tenném, szoktam ajánlani hogy 10 literesbe lehet átültetni, 1-2 évig abban elvan, lehet hideghez szoktatni
Az első éves csemetét ősszel kiásom , visszavágom a gyökereket, visszaültetem, még egy évig nevelem szabad földben, utána oltom be, szintén szabad földben. A már kész oltványnak így nagyon jó gyökérzete lesz őszre. Ha magas törzsűre akarom az oltványt, még egy évig nevelem az alanyt.
Tudom, hogy kereskedelmi célra így nem gazdaságos, de nekem soha nem ez volt a szempont, hanem a fagytűrést próbálom javítani azzal, hogy sem nem tápozom, sem nem hajtatom az alanyt.
Egy év alatt szabadföldbe vetve simán megnövi a lótus a 80cm-t.
Nem túl tápanyagdús talaj, minimális tápozással (vagy anélkül), napos helyen.
Csak az a probléma, hogy ha az ember 20-30cm magas cserépbe akarja beültetni, akkor a gyökérzet nagyobb részétől meg kell szabadulni és kapunk egy szép nagy nehezen gyógyuló sebfelületet.
Simán megnövi a gyökérzet a 60 centit. Elágazás nélküli karógyökér.
Emiatt a következő évben a cserépben vagy kidöglik vagy csak senyved, gyakorlatilag nem oltható, mert gyenge a nedvkeringés, növekedés.
A virginiai 1. éves korában megnő 10-15cm magasra.
És a gyökérzet simán lenő 50cm mélyre.
A törzs ceruzabél, míg a gyökér közel ceruza vastagságú lehet 1. év végén.
Laza talaj, homokos vályog és csak akkor locsoltam, amikor lógott a levél vagy akkor sem, mert nyár 2. felében ki szokott száradni a kutam...
Vagy 8 évig hirdettem magot a vaterán, (lotus és virginiai), de átlagban évente 1 magcsomagot adtam el ezért tavaly már nem indítottam újra a hirdetést.
Üdv. Bajban lennének a faiskolások ha évek alatt tudnának eladható facsemetét kitermelni. Egy év alatt el kell érni az oltható méretet, nálam a lotus magvetés őszre eléri a 80-90 cm magasságot és 8-10 mm átmérő lesz a töve.
De elárulnátok hol lehet valamelyik maghoz hozzájutni?
A tél folyamán kerestem a neten lótusz szilva magot. Találtam is két hirdetőt. Az egyik csak ígérte hogy küld a másik csak oltvánnyal együtt adott volna. Még megis vettem volna de akkor jött a március végi fagy. Attól féltem hogy a felszedett szabadgyökerű oltványok hátha megfáztak. Szóval mag nem lett.
Ha netán van vagy lesz valakinek engem érdekelne. Cserébe esetleg ajánlhatok citrom fát (termö, dugvány,)gránátalmát, esetleg régi almafajtákról ágat szemzéshez ,oltáshoz.
Choccolatino 1 ágán vannak virágok. Úgy láttam, mintha egy részük gyöngyvirág alakú, azaz fiú virág lenne... meglátjuk! (ha lehullik, az lehetett. ha mag lesz, biztos az volt.)
Sziasztok! Van egy tavaly ősszel kiültetett datolyaszilva fánk, ami idén tavasszal szépen elindult, leveleket és virágokat is hozott. Most 8db termésünk maradt, reméljük ez meg is érik majd... Viszont a szomszéd macskája pár napja a fa törzsén élesítette a karmait és elég szépen "felszántotta"... hosszanti irányba több helyen kissé megrepesztette a kérget. Ez mennyire gáz? A fa egészsége érdekében tudok/kell valamit tenni??
Van benne valami, mert elég csak az idei tél végére gondolni, Akkor jött az erős lehülés mikor már a datolyaszilvák lében voltak. A fiatal fák elfagytak vagy kéreg repedést szenvedtek. Ilyen körülmények között előny, ha később fakadnak a fák.
Kevés tapasztalat áll rendelkezésre, nekem is csak lótuszra oltott Nikitám van, de vannak már virgyinia csemetéim is.
Összehasonlításra még nagyon soká tudok sort keríteni, de ha megosztod tapasztalataidat az csak hasznára válik mindenkinek.
Nikitának nagyon jó az affinitása lótusszal is, de tény, hogy Ukrajnában virgyinia alanyt használnak. Mivel később indul és ősszel hamarabb leáll a virgyinia jobb téltűrő képességűek lehetnek a ráoltott ukrán hibridek. Tartok tőle, hogy virgyinia alanyon később éri el a lassabb fejlődés miatt a termő kort a ráoltott hibrid káki.
Miben nyilvánul meg a virginiai jobb affinitása a az ukrán hibridekkel?
Az idén sikerült szereznem Nikitat, lutusra oltottam, egyenlőre nagyon szépen fejlődik. Rossejankát pedig egy magvas kaki ágába oltottam, az is szépen nő.
Az idén újabb fajta datolyaszilvát tettem a kétféle alanyra, tesztelem, hogy hogyan nőnek.
Az már kipróbáltam, hogy virginiait oltottam lotusra, sokkal vastagabb, mint az azonos idejű virginiai. Ha tényleg jobb az ukrán hibrid virginiain, akkor közben oltással is lehetne nevelni azokat.
Akkor hagyd a helyén a fákat és ahogy Ali-bá is javasolta folyamatosan tartsd nedvesen a fák földjét. Ha nagyobb terület áll rendelkezésedre, akkor az egyik fát ültesd nagyobb távolságra, mert a két méteres távolság nagyon kevés. Most még
megteheted, de később ahogy a fák fejlődnek nem fognak elférni egy más mellett.
Ha földlabdás csemetéket vásároltál, akkor ez majdnem olyan mint a szabad gyökerű. Folyamatos öntözés és akkor van remény, hogy megfakadnak a fák.
Szorgalmasan öntözzed. Az én egyik datolyszilvám , amit február végén ültettem ki, június elején hajtott csak ki. Azóta már félméteres hajtásai vannak. (Már ki akartam szedni, de mikor vágtam belőle néhány centit, akkor élőnek találtam. Ezt hetenként megismételtem, már csak vagy 30 cm maradt az egészből, aztán egyszercsak neki lódult. Mindig bőségesen öntöztem.)
Nagyon köszönöm a gyors választ és tanácsot. Az ültetés az trágyás volt, virágfölddel, ahogy gyümölcsfánál kell.
Mindenképpen megpróbálom ma a kérget ellenőrizni.
A gyökerek azok kis zsákfélében voltak, vagy inkább rongyburkolásnak nevezhetném, amit persze leszedtem ültetéskor. De egy kis föld+gyökérlabda az maradt, ezt állítottuk az ültetőgödörbe, ezt fedtük be.
Ezt jeleni a szabad gyökeres csemete? Ha igen akkor a kiásást+vödörbeállítást is megpróbálom, talán lesz foganatja másfél hónap után, ártani már nem árthat talán.
Ha szabad gyökerű csemetéket vásároltál, akkor lehet kicsit kivannak száradva a fák. Ültetés előtt legalább egy napra vízbe kell rakni a fák gyökerét. Ha mód van rá amennyire lehetséges a fa törzsét is, hogy jól megszívja magát vízzel. Ültetést követően a gyökérek körül mindig nedvesen kell tartani a talajt. Ha szabad gyökerű csemeték, akkor ásd ki őket és rakd vízbe , ahogy írtam. Ültetés előtt, ha szükséges vágd vissza a fák gyökerét az egészséges részig. A megeredésük hosszadalmas lesz, folyamatos gondoskodás öntözés elkerülhetetlen. A 2 méteres ültetési távolság nagyon kevés legalább 4-5 méterre kell a fákat ültetni egymástól. Ültető gödör aljára marha trágyát kell rakni, hogy közvetlenül ne érintkezzen a fa gyökerével. Gazda boltban kapható, de ha nincsen megteszi a zsákos virágföld is. Kálium és foszfor tartalmú műtrágya is hasznos, a kálium hatással van a
télállóságra. Nitrogént nem javasolják,mert hosszabb tenyész időt eredményez a fák télállósága csökken.
Vaniglia nekem is van, eléggé fagyérzékeny, ezért télre az oltás helye földtakarással védhető, de a fa törzsét és koronáját is védeni kell. A fiatal fák törzse könnyen leválik az erős fagyok következtében. Sok sikert.