Lenne még itt egy ilyen kondenzor is, az eladó szerint nem Zeiss, nem tudjuk mihez való. Most hirtelen nem fog kelleni már több kondenzor, de esetleg későbbre jól jöhet ez is még, ha kiderülne, hogy pontosan mire való, és milyen kondenzor ez. (ránézésre nem egy hagyományos fajtának tűnik)
Tiszafa levelének metszete . A formája erősen változó attól függően hol vágom el, ez a csúcsa közeléből származik. A színek nem valósak. A kép szélessége 1mm alatti. Reichert diapan, 10x obj.
Mellékelem az eredeti (zöld hátterű ) képet,de már azt is 6 db fotóból fűztem össze eggyé. (Picolay)
Köszönöm, igyekszem. Úgy látom, hogy a növények szára elég barátságos, a répa pl sokkal nehezebben akar jó lenni. Milyen borotvát lenne érdemes erre? Vettem wilkonson pengéket.
A vékony metszetekhez kézzel két dolog kell: nagyon éles borotva és türelem. Ha sokat metszel, akkor látod Halmos Feri példájából, hogy milyen szép egyenleteseket lehet közülük kiválasztani. Arra nem szabad számítani, hogy mindegyik metszet jó lesz, nincs értelme, úgyis lesz egy csomó belőlük.
A nagyon éles borotvát azért emelem ki, mert a legnagyobb ügyességgel sem lehet tompa késsel vékony metszetet vágni.
Ahogy írta Halmos Feri és Alpár, egészen egyszerűen tudsz remek poláros képeket csinálni, nem kell hozzá drága alkatrész. Amennyiben nem akarsz kvantitatív mérést végezni, nincs szükség gyári megoldásra, optikailag egyenértékű az eredmény. Sokáig például két 3D szemüveg darab volt a "polár feltétem", egyik a kondenzor alatt, másik a tubusban -- de akár okulár fölé is rakható az utóbbi. Ha a lineáris felükkel egymás felé fordítva használod ezeket, akkor célszerű még téphetős Pritt celluxból egy csíkot felragasztani üvegkorongra. Ez az ún. segédtárgy például a talpi szűrőfoglalatba mehet, az alsó polár fölé. Helyette használhatsz bármilyen cellofán fóliát vagy csillámlemezt, a lényeg, hogy szép háttérszínt adjon. Ezt előzetesen keresztezett állású lineáris polárok között tesztelheted. Keresztezett állásban akkor vannak, ha fény gyakorlatilag nem megy át rajtuk.
A 3D szemüveg darabok előnyei közé tartoznak, hogy mivel vékonyak a képsíkot nem tolják el észrevehetően, általában nem is okoznak képromlást, illetve cirkulár módban használva a bal és a jobb "üveg" ellentétes sodrású. Tehát egy korong a balból a kondenzor alá jól dolgozik a jobból kivágott koronggal a tubusban vagy az okuláron. Gyári szűrőnél szerencse kérdése jobb- vagy balsodrású-e, mert ezt nem írják rá általában.
Olvass vissza a fórumon "polár" címszóra keresve, sokszor leírtuk már hogyan csináljuk.
Nekem az ergavalon alul a lámpán egy Hoya pl-cir fotós polárszűrő (ez volt kéznél ), a binokulárfej alatt pedig egy mozis polárfólia darabka jól működik, könnyen kezelhető.
Ez ha jól láttam csúszó asztal (gleittisch). Szétfurkálva elmozdításnál amúgy is excentrikus lenne a két furat, nagy távolságon csúsztatva nem is menne át fény.
Egyik fotós barátom javaslatára kipróbáltam a Topaz Sharpen AI szoftvert. Egész ügyes program, élesítésre, defókuszált részletek előhúzására lehet vele próbálkozni.
Egy kis összehasonlítás:
Közepesen csalás, de már a fókusz stackinget is nevezhetjük annak. :D Egy kész kép hagyma epidermiszéről 10x-es objektívvel, dslr-el.
Egy kis korrepetálást kérnék majd a polarizációs mikroszkópokhoz is. :)
A múltkor mutatott forgatható asztalon még gondolkodom, igazából jobb lenne ha átvilágítható lenne, bár középre egy lyukat biztos tudnék fúrni.
Kérdés, hogy milyen más tartozékokra lesz szükségem még? (speciális kondenzor kell-e, objektívekből mik lennének a jó alternatívák?...stb) Polarizáló lapnak a mozis szemüveget említettétek, ami van is itthon, de esetleg vannak elérhető áron gyári megoldások is? (elsősorban azt szeretném ha ez a mikroszkóp is minél kevésbé lenne barkácsmunka, inkább gyári, aztán ha ez a beszerezhetőség és az árak miatt nem fog menni, akkor jöhet a barkácsolás) Az Amplival vázam is rendbe hoztam már mechanikailag, ebből akarom a polarizációs mikroszkópot megcsinálni majd.
30-40 mikronig tudok vágni. A legtöbb az ennél vastagabb, de könnyen ki lehet válogatni a vékonyabbskat a sztereó mikr. alatt , a többit meg kidobom. A diapan finomfokuszálóján van méret skála, azzal ellenőriztem a vastagságot.
Én szeretem az izopropanol szagát, de volt neki gőze. Sajna csak olyan oldószerrel ment valamennyire (kis pár centis darabok), amelyik után töredezett szeletkék maradtak. A takonyszerű cellulóz-triacetát réteget óvatosan le kellett dörzsikélni róluk, ilyenkor persze ismét csak könnyen repedeztek tovább.
Kis darabokat az inkriminált LCD fóliákból sikerült kinyernem (olyan 4-5 centiseket). Az a helyzet, hogy annyira nem hűha egyenletes a minősége, képalkotó útban nem igazán vált be. Szűrőhöz kondenzor alá jó. Szerintem LCD-hez kisebb minőségi követelmények is megfelelnek, hiszen nem nagyítod fel a képet. De ha berakod egy erősebb objektív fényútjába, akkor minden egyenetlenség fokozottan előjön.
Green.L "nevű" olcsó kínait vettem a fényképezőgéphez -- teljesen jó, nem észlelek vele képromlást. Igen, lutri a dolog, de a kis 23-25 mm átmérőjű ezres körül van Kínából és nem nagy érvágás. Általában 2 mm-rel kisebb a szűrő, mint a menet (szűrőmenet méret szerint lehet rendelni). Múltkor meg a Soósnál a 100 Ft-os kacatok között volt egy Hama márkájú. Ez nem rossz egyébként. Szerintem a minőségbiztosításon spórolhatnak, ahhoz képest meg drágák, ahogy mondod.
A CPL-t azért ajánlom, mert kettő az egyben. Mostanában sokkal többször használok cirkulár-cirkulárt, mint lineárist. Segédtárgy nélkül is szép, a forgatással változó interferencia háttérszínt ad és nincsenek a számomra zavaró izogirek a mintán. Egy Pritt celluxszal a háttérszínt tovább lehet tuningolni.
Interferencia kontraszttal szintén működik cirkuláris módban, más egy kicsit, mint lineárissal.
Akkor már értem, miért nem sikerül nekem a metszetkészítés :DDD Tegnap már egész jól ment a dslr-ezés:
Valamint láttam videót a mikroszkópnál használni érdemes legnagyobb felbontás kiszámításáról. Meglepő volt, bár már a fórumban említettétek a N.A. fontosságát a nagyításnál. Ezek szerint a legtöbb objektívhez egy 5 Mp-es kamera bőven elég. Léteznek olyan objektívek, amik részletesebb képet adnak adott nagyításnál? Kár, hogy ezzel a JIS standarddal kicsit kicsesztem magammal, mert nem nagyon kapni rá jobb obikat.
Próbáltuk. Olyan frankó ragasztóval van felragasztva a kijelzőre, hogy azóta nem jöttünk rá, hogy mivel lehet leszedni a fóliáról, pedig Levente mindent kipróbált, amit a genfi egyezmény nem tilt.
Hetekig beáztatva vízbe lejön, de akkor meg a fólia károsodik, mert akkor a ragasztós fele az üvegen marad.
Feri, ezek tényleg túl jók ahhoz, hogy kézi metszetek legyenek :)
Hidd el, hogy ha valaki ennyire zseni valamiben, azt megéri videón mutogatni. Amint vége ennek a járványnak, inkább segítek, de csináljunk egy videót arról, ahogy metszegetsz.
Jókat szoktam szórakozni (a szórakozás pozitív értelmében) a különböző összeesküvés-elméleteken. Lehetne ehhez valami jó ki sztorit kerekíteni, jól elterjeszteni, aztán figyelni, pár év alatt milyen utat jár be.
Villanykörtét kellett beledugni, pont mint a külső lámpákba ill. a beépített lámpás Nf/Ng/Polmi mikroszkópokba.
Egyébként én nem olyan régen raktam össze magamba, hogy a lámpa és az okulár ugyanakkora méretűek, az okulárt be lehet dugni a lámpaházba, a lámpát meg az okulár helyére. Ti tudtátok? Folyamatosan azon agyalok, hogy mire lehetne ezt használni.
Visszatérve a kondenzorra, a szóbanforgó egyed ,,A'' pankratikus kondenzor. Innen indult az egész történet. Lett volna kedvem letesztelni nektek ezt a kondenzort, de hát az élet másképp alakult.
Megfigyeltétek, hogy gyárilag járt hozzá egy sötétlátótér rekesz? Figyeltek minden részletre.
A mai napban legalább valami jó is lett végül. A T2 adapter működni látszik, a 4x-es objektív nem ad fókuszt így, de a többi igen. A tubusba raktam fekete anyagot, így nem tükröződik már.
Így végre tudok objektív és okulár nélkül fotózni. A vignettálás azért megjelent, de croppolom a képet picit és annyi. A kép 100x-os nagyítással készült kb, fejespenész az egyik mintán. Köszönöm nektek a javaslatokat utólag is a tükröződéssel és minden mással kapcsolatban is. Kinéztem egy jónak tűnő kamerát, ami optimális megoldás lesz majd, ha elvinnék a régit. (https://tavcso.hu/termek/MicroqSP-51)
Nagyon egyszerű a módszerem. Levágok egy minél vékonyabb szárból egy kb 1cm-es db-ot. A sztereomikroszkóp alá rakom egy műanyag doboztetőre, hogy ne a kemény üvegen koptassam a penge élét.
Egy csepp vizet teszek a növényre, hogy a vágás után ne tapadjanak apró buborékok a metszetre. Egy ujjammal leszorítom a növényt és vagdalok 20-40 szeletkét. Vizet csöppentek rájuk, majd a szemcseppentőt függőlegesen leszorítva a műanyagra, leszívom a vizet a metszetekről. Ezt párszor megismétlem, hogy az apró törmelékeket eltávolítsam. Mikroszkóp alatt egy tűvel eltávolítom a selejtes db-okat. A kissé nedves szeletkékre egy tű hegyével nagyon kevés festéket juttatok és amikor eléggé színesek vízzel többször átmosom. . A cseppentő széles nyílásán keresztül vízzel együtt fölszivatom a mintákat és a tárgylemezre rakom. A vizet itt ismét 90 %-ig leszívatom. Egy parányi csepp glicerinnel összekeverem. Ezt ismét leszivatom és tiszta glicerincseppet rakok rá újra. Ekkor tűvel a fedőlemez területének megfelelően elrendezem a metszeteket és befedem őket egy fedőlemezzel. Ilyenkor általában csak a metszeteken és azok körül van nagyon kevés glicerin így azt pótolom. 2-3 cseppnyi glicerint helyezek a fedőlemez szélére 1 helyen ( igy nem lesz benne buborék) ami lassan beszivárog a lemez alá. A sellakkos lezárás nem lett az igazi. Egyrészt nem adott egyenletes zárást mert keveredett a glicerinnel, másrészt helyenként beszivárgott 1-3 mm-re a fedőlemez alá is. Megpróbálom majd körömlakkal is. Az egész móka 1-1,5 óra és nincs aki videózza, ezért írtam le inkább.
Megérkezett az új fej a mikroszkópra, de az átmérője kb fél-1 mm-el nagyobb, mint az eredetié, így nem megy rá. Ráadásul a fotótubus nem is része ennek, holott a képen rajta van. Szóval szerintem visszaküldöm, annyira nem vagyok reszelgetős kedvemben. :D
Sima lineáris meg - használtan - talán még olcsóbban.
"többnyire megfelel a minősége."
Többnyire, de nem mindig, és nem is az ártól függ.
Pl. nekem van két Hama polárszűrőm, kritikán aluli minőség mindkettő. Keresztbe téve (egy jó polárszűrővel párban) a mélykék színűek a rendes kioltás helyett.
Az eldobható 3D-mozi szemüvegek polárszűrője ennél sokkal jobb, játszadozásra tökéletes.
Ez a Hama egy érdekes márka. A '90-es és 2000-es években gyakorlatilag konkurencia nélküli volt a fényképezőgép tartozékok piacán, és talán még most is piacvezető.
És mindezt úgy volt képes elérni, hogy egyszerre volt drága és kiemelkedően silány minden egyes terméke.
Valahogy elérte, hogy minden bolt tőle vásárolt, ezt tartotta, ergo - jobb híján - az emberek is ezt vették.
Bármilyen mikroszkópból tudsz polarizációs mikroszkópot csinálni, feltéve, ha nem mérni akarsz, de azt ne akarj :)
Polarizátornak bármilyen rissz-rossz szűrő megteszi, ha csak a hatás kedvéért csinálod és nem fontos a 100% képminőség, analizátornak olyan kell, ami nem torzít. Segédtárgyak segítségével még színesebb a játék.
Elnézést, hogy nem emlékeztem pontosan és Rád gondoltam. Ha más írta volna amit én most Leventének, és rám asszociál a korábbi mondatért,- még el is vállaltam volna.
De hát mit is kérsz ki magadnak?
Ez egy humoros, jópofa mikroszkópos körökben értett, megnevettető megjegyzés volt pagrustól amit mindnyájan értettünk és most Levente is vette a lapot.
Ez nem degradáció,....otrombaság,...hogy lehet ezt ennyire félre érteni ....Alpár Alpár hol a humor érzéked.
Egy 20-ast kér érte, karc és gombamentes, csak némi tisztítást igényel. Azt nem tudom, hogy ez jó áron van-e, a többi tartozékot pl. teljesen reális árakon kínálja hazai viszonylatban.
Igen csak ez már megint olyan, hogy eredetileg nem akartam én ilyet, hanem azokat elsősorban amikből nagy hiányosságok vannak (okulárok, meg sima achromat objektívek) közben meg jönnek itt a kívánatosabbnál kívánatosabb dolgok, aztán én is a gyűjtők sorsára jutok. :)
Én nem is nagyon számolgattam eddig, de már én is 10 fölött vagyok, igaz ezek egyszerre lesznek is használva mind a tervezett szakkörökön. Van 3db Laboval 2, 2db Ergaval, 1db Amplival, 1db Fluoval, 1db L sorozatú fekete Zeiss, 1db PZO Biolar, 2db PZO Studar és egy Zeiss Technival sztereómikroszkóp. Két éve amikor megvettem a legelső mikroszkópom (PZO Biolar) nem gondoltam volna, hogy most ilyen gyorsan, ilyen sok, és ilyen változatos feladatokhoz használható eszközöm lesz. Az Amplival még ugyan egy csupasz váz, de szerintem azt egy jó kis polarizációs mikroszkóppá fogom felszerelni, mert az még nincs, nekem és a gyerekeknek is érdekesek lesznek a benne látható dolgok. :)
Viszont ezek szerint létezett olyn achr-apl fej, amely lényegesen rövidebb építésű a klasszikusnál.
Ezt ezennel visszavonom. Az előző hirdetést megint megnéztem és látom, hogy a rekesz alatt is van lencse. Tehát ez sem rövidebb konstrukció, csak a rekesz eltolható. Így viszont pankratikus testre se tehető, hiszen az alsó lencsével együtt megint túl hosszú ehhez.
De megmagyaráz pár dolgot. Először is nem lehet pankratikus, mert mindennek a felső részben kellene lennie és ahhoz túl rövid. Tehát a dobbeosztás az achr-apl fejre vonakozik és numerikus apertúrában értendő, ahogy másodjára ötleteltem.
Tényleg klassz kis szerkezet, az eltolható rekesz nagy plusz. Viszont ezek szerint létezett olyn achr-apl fej, amely lényegesen rövidebb építésű a klasszikusnál. De jó lenne ilyen a pankratikus testen...
Egész biztos drágán megy el, de ebben az esetben teljesen érthető. Az eltolható rész pedig azért nem kel ennyiért el, mert önmagában nem ad semmi pluszt a klasszikus eltolhatóhoz képest.
Amit ebbe tudsz tenni az átvilágítós útba, azt a sima fecskefarok foglalatba is be tudod rakni. De leginkább semmit, mert a fecskefark mélyén nincs hely a lencse miatt. A "sima" lencse nélküliekbe oda még egy zárószűrő épp beférne.
Ha a rávilágító útra gondolt, akkor igen, oda lehet gerjesztőt berakni, de azt a Fluoval karjába is lehet (amint teszel bele egy szűrőtartó csúszkát). Szóval így se-úgy se tudnád többre használni -- hacsak nem a Fluovalon kívüli többi mikroszkópra tennéd. Tehát ilyen módon lehetne haszna, egyszerre két géppel fluorozhatnál :)
Egy viszont biztos, ennek a toldatnak fotózáshoz semmi köze, enélkül is lehet és ezzel se tudsz jobban. A trinokuláris tubussal annál inkább, ott az alsó részbe mehet egy szűrőrevolver és a felső, egyenes kiállásra egy rövid, hollanderes fecskefarkas cső a vetítő okulárral.
Az eladó fotókimenetnek mondta, ami vagy az okulárokba, vagy a fotózás útjába irányítja a fényt, mechanikus kapcsolással. Ebbe szűrőt is lehet tenni, pl. polarizációs szűrőt az elmondása alapján.
Amire gondolsz szerintem, az nem ez volt. Az a "Verlauf-interferenzfilter" fogadására képes alátét, amelyikkel fluoros és fáziskontraszt megvilágítást lehet egyszerre csinálni. Nemrég volt szó róla, valamikor tavasszal és a ketyere -- bár ritka -- de benne van az N vázak utolsó(előtti?) verziójának leírásában. Ilyen kondenzort azonban még sose láttam képről sem és az általam ismert egyetlen dokumentumban sincs benne.
Még egy ritka hengeres izé van az N vázakhoz a kar és a tubus közé rakhatóan, amelyet csak egy orosz nyelvű CZJ prospektus oldalán láttam az e-bayjen. Arról se tudtuk micsoda, de legalább láttuk, hogy létezik.
De sztem erről már beszélgettünk egyszer, akkor hoztunk is két képet, Jalpar hozta fel, hogy létezett ilyesmi, és _alulra_ is lehet rá felrakni valamit.
De hogy mit, az most nem jut eszembe.
És felül is fecskefarokja volt, és csak egyetlen Nf doksiban volt róla kép.
Aztamindenit, csak most néztem meg. Én ilyennel még semmi dokumentumban nem találkoztam, pedig láthatóan az N sorozathoz készült. Ez sokkal jobb a szokásos achr-apl-nál, mert a rekeszét el lehet tolni.
Elsőnek a mikroskop-online.de oldalon nézz körül. Van fent egy csomó használati utasítás és prospektus. Ezen a fórumon pedig keress a "pdf" kulcsszóra. Feri, Alpár, Bálint, Gábor és én elég sok dokumentációt tettünk közzé.
Most a fluor feltétről van szó, igaz? Azt szerintem felesleges megvenni. Ha úgyis barkácsolsz LEDet, akkor hozzáigazíthatod a Fluoval hátuljához és meg vagy. A hiányzó mezőrekesz nem nagy dolog, anélkül is menni fog. Inkább arra kell, hogy a nem vizsgált terület ne kapjon feleslegesen gerjesztőfényt. De ideiglenesen ezt lyukas lemezek bedugdosásával tudod pótolni. Az én vázamra azt tervezem, hogy egy íriszrekeszt teszek egy 3D nyomtatott testre.
Igen, átvilágításhoz nem lesz jó sajnos, de azon kívül hasznos lehet ez is talán. Esetleg vannak dokumentációk és képek róla, milyen mikroszkópokon volt ez milyen egyéb tartozékokkal? Pár fotó is jöhetne a vizsgálatokról amik készíthetők ezzel.
Az egy felső megvilágításhoz való asztal felületvizsgálatra. Nemcsak polárhozjó, forgatni tudod a mintát. Átvilágításra nem jó sajnos, nincs rajta lyuk :)
Értem. Valamiért felső megvilágítónak hittem. (Amit Bálint mutatott Ergához nem az volt?) De Fluovalhoz akkor se lenne sok értelme, inkább a lámpát kellene megcsinálni hozzá.
Mutatom mik fognak érkezni az érdekesebb dolgok közül:
Az első képen lévő eszközhöz még fog kelleni kiegészítő, hogy a DSLR gépem + az M42-es objektíveimmel használható legyen. Esetleg ha lesz hozzá itt valakinek hozzá szükséges tartozék, az érdekelne.
Az apochromát sor sem lesz még teljes, egy 10x és egy 16x vagy 20x kelleni fog még hozzá. Az Apl 1.4 kondenzor jó dolog, majd felteszem az egyik Ergaval-ra vagy Az Amplivalra.
Az utolsó képen lévő forgatható asztal igaz polarizációs vizsgálatokhoz való? Később terveztem polarizációs cuccokat beszerezni, de ha már itt az alkalom, élek vele. :)
Hát a profi szorító a fecskefarokban az ami nem egy csavart tol neki a papának, hanem egy ferde pofájú rudat. Aminek a balos M2-es csavarját rendre beleszakítják!
Egy féligáteresztő tükör van benne (és még talán prizma, ebben Feri a szakértő), amelyik a Fluovalodhoz hasonlóan lefelé veri a fény egy részét de részben átengedi alulról felfelé is. Igazából emiatt sincs sok értelme ennek, hiszen a Fluoval fejben ugyanez megvan már, csak jobb hatásfokkal, mert az dikroikus.
Amíg nem konstruálsz lámpát a felső megvilágítóhoz, addig simán fluorozhatsz áteső fényben, csak komplementer gerjesztő- és zárószűrőket kell használni. Királykékhez nagyon sötét sárga vagy közepes narancs színű jó. Abból fogod tudni, hogy a LED+gerjesztő fényét nem fogod látni a zárószűrőn keresztül. A királykék emitter UV-t gyakorlatilag nem sugároz, szóval a szemed nemigen kockáztatod. Igaz, hogy legbiztonságosabb élőképen, de szerintem érdemes szemmel is kipróbálni, egész más élmény.
Hát kérlek ez úgy volt, hogy elkezdtem a lámpafórumon olvasni az elsőnek rendelt LED-ről a beírásom után. Ott jött az újabb szembe összehasonlításként és amikor az Alin rákerestem, akkor láttam, hogy van 90 CRI-jű. Mivel a tápot már megrendeltem vala és ehhez is jó, lecsaptam rá. Menj, rendelj belőle, mert most ingyért szállítják!
Minden rece, ami van rajta, pont olyan, mint ami már volt máskor is Zeiss gépen
A fecskefarok szorítója nem az összetett fajta, csak a sima, rézbetétes csavar, a sűrű recével. Ezt itt egyszer már kitárgyaltuk, még az L vázakon is létezett belőle a profi előtt. Valamiért a Labovalokon ez volt. Gondolom árcsökkentő okból.
A másik két rece, ami a megvilágítóalagúton levő állítócuccokon van pedig a szokvány Mikroval rece.
Ennek bár valamivel kisebb a fényereje de még nagyobb az emittere és ami talán ugyanannyira fontos: az 5000 K színhőmérsékletű H4 3A verziót rendeltem 90 CRI-vel.
Az öntapadó fekete bársony/velúr a leghatékonyabb árnyékoló, csillagászok is előszeretettel használják. De hát Máté egyértelműen amatőrcsillagász a remek képeiből ítélve, úgyhogy biztosan ismeri.
Amit Te mutatsz, az biztos nem ez, ettől még rá lehetne szabni valahogy Fluovalra is, de nem valószínű, hogy megérné a dolog. Ismerek valakit, akinek volt ilyenje, boldogan szabadult meg tőle, amikor lett rá vevő.
Azt tudni kell, hogy a felsőmegvilágítású mikroszkóp az nem egyenlő a nagy nagyítású sztereómikroszkóppal, de nagyon nem. Sík, vagy közel sík felületek vizsgálatára van kitalálva és a sima világos látómezőben egy kifejezetten kontrasztszegény képet ad. Egy ilyen kütyüt még át lehet buherolni valahogy polarizált fényes módra, az sokat dobhat a dolgon, de sötét látótérre már nem.
Ha nem sikerült lebeszélni róla, akkor lehet, hogy nekem lesz pár hónap múlva eladó fémvizsgáló (BF - DF - DIC) mikroszkópom :)
Jó dolog a fekete fotókarton, meg a rollfilm papírja is, rengeteget tudnak csökkenteni a tükröződéseken, de egyik sem igazán matt.
Ha van hely, akkor fekete tépőzár bolyhos részét lehet beragasztani ilyenkor, az tuti fénycsapda. Ha nincs, akkor árulnak extrém mattra és feketére száradó akrilfestéket, nekem ez nagyon bevált:
Új fejlemények: Nem gondoltam volna, hogy előbb lesz egy Apochromat objektív készletem, mint ahogy ideérne Kínából a királykék LED, de most ez a helyzet. Öröm és boldogság van így és hamarosan maximális élvezet a fluoreszcens képeknél. :)
Az objektívek mellett érkezni fog pár érdekes holmi is még a Fluovalomhoz, hamarosan az EOS 5D-m is rá fogom tudni tenni.
Viszont azt mondjátok meg nekem, hogy ezt a felső megvilágítást tudnám-e használni a Fluovalhoz? Az eladónak egy ilyen eszköze van, én igazából nem láttam még azelőtt ilyet és nem is tudom most így elképzelni, ez hogyan menne bele a felső nagyobbik lyukba, majd irányítaná fölfelé a fényt:
Ebbe pont bele fog menni a fecskefarok, mert a legszélesebb részén kb. 41 mm átmérőjű. A három csavart azután úgy kell behajtani, hogy központosan fogják be.
Eddig ez a könnyű rész :)
Most pedig egy fecskefarok-M42 átalakító kellene Neked. Ilyen a Pentacon mikroközdarabok felső része, de ilyet találni kis szerencse is kell.
Természetesen prizmával. Arra fotózásnál semmi szükség.
Ahol a 3 hernyócsavar tartja, oda be lehet illeszteni azt a fecskefarok adaptert, amiről írtam. M42 menetes a msik vége és például egy M42 harmonikakihuzatot rá tudsz rakni. Vafy sima közgyűrűket.
Okulár nélkül úgy kell fotózni, hogy a mikroszkópobjektívek revolverre felfekvő felületei és a szenzor vagy film síkja között 160-10=150 mm legyen. A 10 mm a DIN okulárok illesztési hossza, ennyivel van az objektívek által alkotott kép az okulárcső pereme alatt.
Ez nem az én konfigom,de ez alapján csináltam meg az enyémet,amikor szükség volt rá.
A Zeissnek van eredeti fecske-M42 adaptere (ez ment a vázra). M42 repro (vagy makró) kihuzat (nálam közgyűrű sor elemi voltak egymásba csavarva,szerencsére több garnitúrám van). A Canonhoz van Canon- M42 adapter.
De ha lenne egy régi nagyítógéped (az orosz táska kivitel erre nagyon szuper!),arra is fel leheten tenni a kamerát. Ekkor nem kellene a közgyűrű. A gép és a miki váz közé akár egy rossz,vastag zokiból is csinálhatsz "tubust".
Ezt a barlowos nyújtást nem erőltetném a helyedben. Egy optikai elemmel és annak szerelékével (amit még előbb le kellene gyártani!) több gondod lehet,mint amiért megéri a dolog... De egy próbát megér! :-) Másfelől,pozitív lencsével is lehet fókuszt nyújtani (régi távcsöves trükk). Leírás itt: http://epa.oszk.hu/03000/03054/00179/pdf/EPA03054_meteor_1992_04_09-13.pdf
Mind a két ,egoldásnál egyszerűbb lenne az általam jacasolt megoldás (SZERINTEM!)....
Na, reménnyel telve nézek az SST-70 LED elé, amelyet végre megrendeltem egy táppal együtt. Ha megjön és beállítom, akkor beszámolok róla. A paraméterei bizalomgerjesztőek.
Meg még az UV LEDeken filózok. Azokat is megrendeltem, csak a befogatásukon gondolkodom. Az volna jó, ha az NU2-vel meg a többi mikroszkóppal egyaránt használhatók lennének. Az NU2-re kéne brüggyintenem egy bajonettfoglalatos adapterféleséget, amivel a régi típusú becsúsztathatós foglalatú fényforrásokat tudnám használni.
Hogy néz ki a tubus, levehető a mikroszkóp karjáról? Milyen a csatlakozója? A kínai ex-mikroszkópomon három oldalcsavarral simán fel lehetett Zeiss fecskefarkat fogatni rá. Olyan adapter pedig van, amelyik arról M42-re vált, így a Zoli által ajánlott makrókihuzatot könnyen rátehetnéd.
Most próbálkozgattam, és annak a részeredményeit írtam ide. :) Még eszembe jutott a barlow-s ötlet a rövidítés problémájának megoldására. Munka után előkotrom a távcsöves cuccaimat.
"A boltban azt mondták hogy biztos a fényképezőgép belsejében a szenzoron tükröződik a fény. [...] Végül rájöttem hogy a problémát a T 2 csatlakozó idom menetes része okozza"
A kettő nem mond ellent egymásnak: a szenzor visszatükrözi a fényt, de az megy elfele a szenzortól. Ahhoz, hogy az visszajusson a szenzorba vagy valami igen komoly gravitációra, vagy (picit valószínűbb) még egy fényvisszaverő felületre szükség van.
Nem értelek! Ha nagyon útban van,vedd ki az egész ferde tubust és egy makró kihuzattal tedd a kemerát a "maradék" mikorszkóp váz fölé! Se reflexió,se becsillanás,nincs prizma ami elvesz a fényútból, oda teszed a kamerát,ahová csak akarod.
Pedig reflexió lesz, csak én hittem azt, hogy a led, mert olyan alakja volt. Kivettem a tubust, és csak "levegőben" tartottam oda a kamerát, így nem jelentkezett a hiba. Ami viszont igen, hogy közelebb kell lennie a dslr-nek a prizmához, így kellene egy rövidebb tubus, mert nem kapok fókuszt rendesen. Vagyis rövidül a tárgytávolság, amit egyes mikroszkóp objektívek nem bírnak el.
Ugyanezzel a problémával küzdöttem a Makszutovos sztereo mikroszkópnál. A fekete papír behelyezése a fotó csőbe sokat segített de a megoldás nem volt tökéletes. A boltban azt mondták hogy biztos a fényképezőgép belsejében a szenzoron tükröződik a fény. Végül rájöttem hogy a problémát a T 2 csatlakozó idom menetes része okozza, tehát abba is került egy fekete papír és ez a fajta csillogás teljesen megszűnt.
Ami viszont a nagyobb baj, hogy sajnos a dslr-nek a nagyon mély tüköraknája miatt nincs tökéletes fókusza ilyen nagy távolságban. Kellene egy rövidebb tubus, kb fele akkora, mint ez.
Ezt a kellemetlen jelenséget okozhatja az is, hogy a tubus belső palástja tükröz.
Nem írtad, hogy a revolver fölött milyen toldat, trinófej van dslr elött. Ha megvilágítás mellett simán belenézve a palást fényes , akkor a hibát megtaláltad.(Persze Levente aggályainak is van létjogosultsága .)
Papírboltokban lehet kapni fekete bársonyszerű felületű kartont Ebből akkora darabot vágj ki , hogy hengeresen össze görbítve a tubus belső falára szorosan felfeküdjön. Ha a tükröződés megszűnik
nyertél.
Ez csak egy éca volt és ha az említett hibát nem tapasztalod akkor nincs több lövésem.
Kiegészítés ahhoz, amit Levente írt: Itt a legfontosabb tényező a szenzor, annak a fényes felületéről tükröződik elsődlegesen a fény, majd azt juttatja vissza valami szerencsétlenül álló üvegfelület a szenzorra egy folt formában.
Filmre fotózva ez a jelenség szinte sose fordul elő, mert annak a matt felülete nem tükrözi, hanem szórja a fényt.
Levente, azon kívül, hogy nagyon ellent akartál mondani nekem, más értelme nem sok van annak, amit írtál.
De a gyakorlat felől megközelítve. Van az a típusú kábelcsatlakozó, ami belevág a kábelbe egy éles ellendarab. Minimális felülettel visznek át nagy áramokat.
Ez a a visszatükröződés, a legundokabb jelenség. Ha nem ismerjük pontosan a lencsék görbületét, távolságát, törésmutatóját, akkor előre kiszámolni reménytelen. Csak próbálgatásokkal lehet célt érni igazából. Olyan helyzetet kellene találni, ahol ez minimális vagy nincs. Próbáld távolítani-közelíteni az okulárhoz. Ha nem javul, sajnos másféle objektívet vagy okulárt kell kipróbálni.
Lenne egy érdekes problémám. Megpróbáltam kézben tartva a dslr-t a tubushoz tartani obi és okulár nélkül. Meglepően kicsi a vignettálás, viszont a kép közepén mintha látszana a megvilágítás ledje. Ez ellen mit tudok tenni? Elnézést a rossz minőségű képért, csak nem akartam már behergelni az asztali gépet. :)
Mondom, akármilyen pici a felület, ott nem lesz számottevő ellenállás, legalábbis, ha az a felület érintkezik, ha hirtelen vastagodik a vezető az érintkezés után.
Mondod, de lesz természetesen. Az ellenállásban (Ohm) nincs hossztényező, az a fajlagos ellenállás (Ohm×mm2/m) amiben van. Lehet, hogy a vezeték összellenállását nem növeli meg csak picit, de attól egész nagy lehet helyileg az ellenállás és legjobban ott fog melegedni. Itt csak az a kérdés, hogy kibírja-e ez a rész azt a terhelést tartósan vagy nem. Nem állítom, hogy a LEDnél nem bírja ki, de Bálint azt mondta nála már a vezeték is meleg volt.
,,Tényleg így van, de érdekes, hogy fázishoz (pedig a gyűrű kisebb jóval az apertúránál) mégse az igazi."
Igen, én elsősorban a sima (nem fázis) használatra mondtam.
De most visszagondolva: emlékeim szerint a 10x Planachromat viszont elég jól ment nekem a rendes kondenzorral. (Ezt kaptam az Nf-hez, és akkor még ilyen f=15nn-es lencsém nem is volt)
Mondom, akármilyen pici a felület, ott nem lesz számottevő ellenállás, legalábbis, ha az a felület érintkezik, ha hirtelen vastagodik a vezető az érintkezés után.
A beégés, amiről beszélsz, egy teljesen más tészta, ez akkor van, ha nem ér össze a két érintkező, hanem pillanatokra meg-megszakad, így szikra/ív alakul ki közöttük. Olyankor az ív az ellenállás és az a meleg. Így hegesztünk.
Tényleg így van, de érdekes, hogy fázishoz (pedig a gyűrű kisebb jóval az apertúránál) mégse az igazi. Szerintem a kis nagyítású objektíveknél inkább a fázislemez helye nincs optimális helyen (az objektív fókuszsíkjában) és emiatt nem "találja" el a gyűrűrekesz képe. Én így tapasztalom a kísérleteim alapján, emiatt a kép szélén már nem fedi a gyűrű és a lemez egymást. Az f=15 mm-es fejnél sokkal inkább egy síkban vannak.
Ha nincs meg a szükséges érintkezési felület, akkor beéghet, mert nem tudja a hőt elég gyorsan elvezetni hiába rövid az út. Utána meg még rosszabb lesz a vezetés és tovább nő az ellenállás.
Én használom hozzájuk és szeretem. Ha lejjebb tekerem a felső állásnál még a mezőrekeszt is élesre tudom állítani. A pankratikus rekesz 0,25-ös állásánál lehet egyébként a leginkább felfelé tekerni ilyenkor. Az NU2 használatijában ezt a helyzetet ajánlják a 4× lencséhez, csak az apertúrarekeszt lejjebb kell blendézni a névlegesnél.
[...] Achr 3-hoz való, amiről speciel nem tudom, hogy mi.
Az a kb. 3-szoros akromát (Achromat 3), egy gyengén nagyító lencse. Régi katalógusokban szerepel. Nincs együtt illesztve a többivel, feljebb kell tekerni a tubust élesre állításhoz és a kihuzat változtatásával lehet a nagyítást bizonyos határokon belül változtatni. A numerikus apertúrát nem adták meg a katalógusban.
Nincs olyanom, de van egy még hosszabb fókuszú Achromat 2-m.
,,Azt mondod, hogy ha vettem egy fáziskontraszt szetet Nfpk-hoz, amiben volt egy olyan kihajtós fázisgyűrűs feltét(altét), meg az objektívek, meg a zöld szűrő,''
2db zöld szűrő, egy vékony megy egy vastag.
,,akkor abban még volt egy ilyen lencse is a fadobozban?''
Igen.
,,Hogy nem láttam én erről egyetlen helyen sem fényképet?????''
Erre rajtad kívül bajosan tud bárki válaszolni.
De tessék, egy gyors mobilos fénykép, hogy nyugodtan hajtsd álomra a fejed:
A rekesz le van húzva, hogy ne látszódjon a viseltes állapotú fázisgyűrű.
Hogy miért viseltes, azt meg inkább nem mondom el, mert halálos sértődések lesznek belőle már megint.
Ott egy nyák a revolveren. Ha azon van az elektronika, akkor nem kell nagy áram a kefés érintkezőkön. Amúgy csak szólok, hogy a megawattos generátorokban is keféken adják át a vellanyt a forgórésznél....
Azt mondod, hogy ha vettem egy fáziskontraszt szetet Nfpk-hoz, amiben volt egy olyan kihajtós fázisgyűrűs feltét(altét), meg az objektívek, meg a zöld szűrő, akkor abban még volt egy ilyen lencse is a fadobozban?
Hogy nem láttam én erről egyetlen helyen sem fényképet?????
Szerintem azt a hullámhosszt adja meg, amelyiknél a fényáram a felét visszaveri, a felét pedig átengedi. Tehát azt a hullámhosszt, amelyikre éppen féligáteresztő. Azért gondolom, mert ezt egész logikusnak tartanám :)
Hol adták az f=15mm lencsét a fáziskontraszt feltéthez? Amplivalnál alapkészletbe tartozik, és abban nincs fáziskontraszt
Az N vázakhoz ezt a f=15 mm-es fejet adták a fázishoz. Ugyanis az N pankratikusban mindig 35 mm fókuszú szemüveglencse kondenzor volt és az nem jó erre.
Az Amplinál eleve ilyen van a revolverben, oda minek adtak volna még egyet?
Az Amplivalokon nem tudom mi a helyzet, de az Nf-eken nem ilyen szokott lenni, hanem egy "für Objektiv M 3cm u. Achr. 3" feliratú.
Az NU2-n is f=15 mm-es szokott lenni ehelyett. Az enyémen legalábbis olyan van és a leírás szerint is az dukál hozzá.
A Mikrovalokon már csak a 15 mm-es van.
Nekem van még "für Objektiv M 1; 1,5 u. 2cm" és "für Mikrotar 4,5cm" feliratú is, ezek lefedik az összes szóba jövő Mikrotar-t.
Na, az első a kettő közül az a f=15mm-es szerintem. Hacsak nem 2-2,5 cm-es és akkor kissé hosszabb a fókusztávolsága.
A "f=15mm"-es feliratú lencsét az fáziskontraszt feltéthez adták, a gondolom a 10x-es objektívet kellene ezzel használni, de fura, mert mintha a rendez kondenzorral is használható volna a 10x-es objektív (10x-es 20x-es, 40x-es és 90x-es Achromatok vannak a készletben). Ez erősebb (rövidebb fókuszú) és kisebb átmérőjű az összes fenti lencsénél.
És ezzel is kell használni, mert ha a rendes kondenzorfejjel használod, akkor a látómező szélén már nem jó a megvilágítás. A rövid Phv objektívekkel legalábbis. Én mindig a f=15 mm-est használom fázishoz a 10-es lencséhez, de még a 20-ast is épp elviszi. Egyébként a leírásban érdekes módon a 10-eshez nem említik, ellenben a 6,3-as Phv-hez igen. Ahhoz az aplanatikus fej végképp nem jó.
A NU-khoz tartózó pankratikusban láttam már "für Objektiv M 3cm u. Achr."-t és "f=15mm"-est is.
Szerintem csak a sima NU-hoz. Az NU2-nél már csak az f=15 mm-es van a leírásban.
Őszintén bevallom, a 30 mm-esnek sok hasznát eddig még nem láttam. Szerintem a 20-30 mm-es lupeobjektívekhez jó és olyanom nincsen. A 20 mm-nél kisebbek (16-osom van) elmennek a 15 mm-essel és ott Köhler is lehetséges, míg a 40 mm felettiekhez (az enyém 48 mm-es) még hosszabb gyújtótávú kell. f=65 mm-es binokulár objektívből csiszoltam be egy 35 mm-es foglalatába hosszú fókuszú szemüveglencsét és király. Meg akromatikus.
Köszönöm szépen! Közben már megtaláltam mindkettőt az Alin és megrendeltem.
Bízok bennük, mert helyesen Epiledsnek írja az eladó és nem állítja hamisan, hogy Cree.
Még fogok rendelni egy Luminus SST-70 alapút az NU2-höz. 30 W-os és 2,6×2,6 mm2-es az emittere a Cree XM-L/L2 2×2 mm2-ével szemben. Épp ki fogja tölteni az apertúrát a képe, állítólag max. 3200 lm a fényereje.
Miért, az enyémen pedig a kondenzor legalsó része hiányzik! Az a része, ahová a rekeszt rá lehet(ne) szorítani. Tehát ha szereznék is egy rekeszt, akkor se volna mire fogatni.
Na az a rész ki a fenének kellett vajon? Gondolom nem lehúzta róla a rekeszt, hanem lecsavarta azzal együtt...
"A "f=15mm"-es feliratú lencsét az fáziskontraszt feltéthez adták, a gondolom a 10x-es objektívet kellene ezzel használni, de fura, mert mintha a rendez kondenzorral is használható volna a 10x-es objektív (10x-es 20x-es, 40x-es és 90x-es Achromatok vannak a készletben). Ez erősebb (rövidebb fókuszú) és kisebb átmérőjű az összes fenti lencsénél."
Hol adták az f=15mm lencsét a fáziskontraszt feltéthez? Amplivalnál alapkészletbe tartozik, és abban nincs fáziskontraszt
"A lupekondenzor hiányzik onnan, egy egyszerű lencse volt ott, fejből asszem 15mm fókusztávval"
Az Amplivalokon nem tudom mi a helyzet, de az Nf-eken nem ilyen szokott lenni, hanem egy "für Objektiv M 3cm u. Achr. 3" feliratú.
Ez értelemszerűen a 3cm-es fókuszú Mikrotar-hoz és a Achr 3-hoz való, amiről speciel nem tudom, hogy mi.
Nekem van még "für Objektiv M 1; 1,5 u. 2cm" és "für Mikrotar 4,5cm" feliratú is, ezek lefedik az összes szóba jövő Mikrotar-t. Az előbbi értelemszerűen erősebb, az utóbbi gyengébb lencse, mint a fenti.
A "f=15mm"-es feliratú lencsét az fáziskontraszt feltéthez adták, a gondolom a 10x-es objektívet kellene ezzel használni, de fura, mert mintha a rendez kondenzorral is használható volna a 10x-es objektív (10x-es 20x-es, 40x-es és 90x-es Achromatok vannak a készletben). Ez erősebb (rövidebb fókuszú) és kisebb átmérőjű az összes fenti lencsénél.
A NU-khoz tartózó pankratikusban láttam már "für Objektiv M 3cm u. Achr."-t és "f=15mm"-est is.
Próbálom beszerezni ezt is, bár nem tudom mennyire lehetséges ez. Ilyen komplett kondenzorral se túl sűrűn találkozom, nemhogy még annak egy-egy alkatrészével. Nem értem én sem, hogy miért kellett azt onnan kiszedni. :(
Na ja, már megint a sok kretén, aki elveszít mindent, ami elveszíthető!
Bakker!
A lupekondenzor hiányzik onnan, egy egyszerű lencse volt ott, fejből asszem 15mm fókusztávval, egy olyan foglalatban, amit csak ki lehet húzni onnan, a helyéről.
Szuper, működik! Vízcseppet tettem a kondenzor és tárgylemez közé, plusz némi beállítás kellett még a kondenzoron. Szuper a kép. Köszönöm az ismételt segítséget!
No megjött a pankratikus kondenzorom is végre. Alig vártam, hogy az első sötétlátóteres képet megpillanthassam benne, erre jött a csalódás. Egy nagy fekete semmi látszik, kb. mintha kikapcsoltam volna a megvilágítást. Na most én nem állítottam még be jól valamit rajta, vagy valami baj lehet ezzel a kondenzorával? Az Apl. 1.4 kipróbálva tökéletes, a 3. kondenzorrész meg sajnos hiányzik, pótolni kell majd.
Köszönjük a remek tesztet! Úgy látom a kékek nagyjából ugyanazokat a színeket hozzák ki. Az UV az, amelyiknél már a kékeszöld kibocsátás jól látható, de a háttér sötét marad.
Két kérdésem volna csak:
1. A 395-400 nm-es LED-et UG1-gyel nem próbáltad?
2. Tudnál linket küldeni a LED-ekről, ahonnan vetted őket? Elsősorban a 395-400 nm és a 365 nm érdekelne. Sajnos csak úgy elnevezés meg hullámhossz alapján nem lehet beazonosítani őket, még a fénykép se biztos (sokszor nem is azét rakják be, amelyiket küldeni fogják).
Akkor közkívánatra fluoreszcens LED teszt következik. Hosszú lesz. Akinek nincs kedve végigolvasni, annak elmondom így az elején (SPOILERVESZÉLY!!!), hogy a tapasztaltak alapján nem a LED a lényeg a végeredmény tekintetében, meg nem is a dikroikus tükör, hanem leginkább a szűrők. Nem próbáltam ki minden lehetséges kombinációt, azt majd valaki más csinálja meg majd egyszer :)
A kísérlethez egy Jenamedet használtam, ami gyárilag fluoros, de egy része barkácsolt.
Az L jelöli a ledek helyét, amik egy alumíniumlapra vannak csavarozva. Ezeket mágnes tartja egy darab mosógépházon (M), ami meg függőleges bútorlapra van ragasztva.
A gerjesztőszűrők mehetnek a csúszkába (Cs), de mehet a gyári G' helyre és a házilag kialakított G'' helyre is.
2 csúszka van. Az egyikben 410 és 450 nm-es dikroikus tükör van, a másikban 510 és 570 nm-es. Az egyik uv-hez, ibolyához, a másik kékhez, zöldhöz.
Az Sz szabad fényút, a G és Z pedig helyek gerjesztő és záró szűrőkhöz.
A ledek többsége 10 Wattos, egyedül a 420 nm-es 5. Mindegyik kínai, ebay-es. A zöldet, meg a pirosat most nem használtam. Eredetileg egy 3x3-as mátrixban, tolattyúkkal mozgatható bontott mechanikát álmodtam meg hozzájuk, de az nem lett elég pontos, így majd valami ilyesmit fogok építeni egyszer, jövőre:
Egyazon mintát fotóztam mindegyik beállítással. Az expo értékekkel sokat nem szöszöltem, igyekeztem gyors lenni, hogy ne "károsodjon" a minta a sok gerjesztéstől. A 450, 420, 395-400 nm-es ledek elé BG12 szűrőt raktam, a 365 nm-es elé UG1-est.
A 510 dikro felett G249 zárószűrő volt (sárga), a 450 felett G247 (halványsárga), a 410 felett G244 (majnem tiszta, enyhén sárgás), de a 410 fölé egyszer beraktam a G244-et is.
Minden a képekre van írva, remélem nem rontottam el sehol.
Gondolkodtam, hogyan csinálnék ilyet - mert reszelni nem tudok ilyen szépen. Az jutott eszembe, hogy láttam nálad azt a fullextrás kiesztergálófejet. Azzal nem lehet ilyet csinálni (a kést befele fordítva)?
Esetleg kifúrni és beleütni/forrasztani edzett v. gyorsacél csapokat?
Ez a rugós erőmérő marha jó, Feri! Én is pont azon gondolkodtam, hogy egy tengelyen kis súlyokkal lehetne beállítani a nyomatékot. Egyelőre a teljesen szubjektív nyomatékmérőt használom :)
Az a gond, hogy ilyen szerszámaim nincsenek hozzá. Kedvem az volna csinálgatni ilyeneket, csak az időm kevés. Talán majd a téli, vagy a nyári szünetben. de köszi a képeket és a tippeket, elmentegetem magamnak. Amit tudtam kiszedtem, elmostam mindent benzinben, bezsíroztam és összeraktam. Úgy érzésből húztam meg mindent, kb jó lett. Az asztal nem csúszik vissza, és szép finoman jár a durva élességállító csavar is. Azt nem mondom, hogy tökéletes lett, időnként picit darabos a forgása, de legalább használható lett most a mikroszkóp.
Köszönöm a részletes válaszod! Közben keresgéltem neten, a legtöbb helyen mindenféle ovulációs mikroszkópoknál láttam ilyet, de mivel alapvetően nem vagyok nő, így nem tudtam hova tenni, viszont az biztos, hogy kirstályok.
Ma szerintem cukrozok egy kicsit így, hogy már van felbontásom elég.
Ennek a mechanikának a beállításához ezeket a szerszámokat csináltam meg.
A fék beállításához (8 és 16 kg/cm nyomaték) rugós erőmérőt fabrikáltam egy rugóból és két villanycsőből. A hitelesítést 80 deka cukorral csináltam, amit egy zacskóban akasztottam rá.
A forgatógomb helyére kerül a kar, két furattal, 10 és 20 centire a tengelyvonaltól.
Ez a kulcs egy laposvasból, ezzel lehet forgatni az előző képeden azt a fekete hengert a maghoz képest. Amikor meghúzod, akkor összenyomja a szirmokat, és növekszik az az erő, amivel elállíthatod a fékerőt (ami visszatartja az asztalt a leereszkedéstől)
Ezzel a kulccsal lehet letekerni az aluházát a fókuszálónak. Ha azt leszeded, akkor kijön minden alkatrész a statívból, és jobban el tudod mosni.
Baktériumokat szerintem legegyszerűbben valami poshadt vízben találsz, de a nyálban is szokott lenni.
A nyálban a hámsejteket fogod először megtalálni, a baktérium ennél valami sokkal kisebb pötyi, pálcika, vagy dugóhúzó.
Viszont ahhoz, hogy észre is vedd, már kell némi trükk mert egy átlátszó dolgot keresel a vízben. (A hámsejtek is alig látszanak magukban)
1. Optikai kontrasztfokozás. Vagy fáziskontraszt mikroszkópia (ha van ilyen), vagy ferde megvilágítás. A múltkor belinkelt kerekesféreg videó ferde világítással készült és látsz benne baktériumokat körözni - ezeket eszi az a jószág.
2. Meg kell festeni a baktériumokat (meg a hámsejteket):
- Egy igen kis csepp mintát (poshadt víz, vagy fogpiszkálóval megkapargatod a szádat belülről) vékonyan szétkensz a tárgylemezen vagy még inkább a fedőlemezen.
- Megvárod míg megszárad.
- Fixálod a mintát: Borszeszláng felett áthúzod háromszor mintával felfele a fedőlemezt. A gázégő is megteszi, de akkor gyorsan húzd. Nem kell megégetni, csak, hogy a fehérje kicsapódjon.
- Ráöntesz pár csepp festéket. Pl. metilénkéket, de kék vagy fekete tinta is működni fog.
- Vársz valamennyit (festéktől függ, fél perctől pár percig)
- Egy pohár vízben leöblíted.
Ezután:
A. opció - gyorsan meg akarod nézni:
A fedőlemez hátát szárazra törlöd és mintával lefele rárakod a tárgylemezre (egy csepp vízre, ha nincs elég a fedőlemezen.
B. opció - el akarod tenni. (Lehet az A után):
- A fedőlemezt megszárítod (élére állítva itatóssal a szélén minél több vizet leszívsz). A legjobb, ha előtte desztvízben átöblíted a mintát).
- A tárgylemezre teszel egy kis csepp beágyazót.
- Ráteszed a fedőlemezt (mintával lefele).
- Ha esetleg nem terül szét teljesen a beágyazó a fedőlemez alatt, akkor enyhe nyomással segítesz neki. Ha meg kifolyt, akkor az felitatod.
- Vársz egy napot, hogy a beszáradjon valamennyire.
A beágyazó hagyományosan kanadabalzsam. Manapság boltban árulnak erre szintetikus cuccokat, pl. Eukitt.
Próbálkozhatsz a színtelen körömlakkal is, szerintem az is működni fog.
No, NDK-s zsír vs amatőr szerelő: 0-2 az állás (a múltkori tükörmechanikás mérkőzést is végül csak én nyertem) Kemény meccs volt, de végül csak én győztem. A forró vizes áztatást még mellőzve tovább próbálkoztam a petróleumos áztatással + hőlégfúvózással + minden erőmet összeszedtem és végül csak engedett. :)
Bár ha belegondolok, hogy még vár rám egy sima Amplival, két Ergaval és egy Laboval mechanikája is, egészen alábbhagy a mostani örömöm. :)
Ma ismét sokat mikroszkópoztam. Főleg a vízi apróságokkal foglalkoztam, többnyire ferde megvilágítással. Ha érdekel titeket: https://flic.kr/p/2k8Zwh4 Jobbra lépkedve végig lehet nézegetni. :) Ezek a képek már a Sony-val készültek. Ami viszont érdekesség. Elnézést a fura tartalomért. Gondoltam megpróbálkozok a baktériumok megörökítésével is. Vettem nyálmintát, és hagytam "kiszáradni". Az alábbi érdekes alakzatok keletkeztek:
Ez 200x nagyítással készült. Először azt hittem kristályok, de nem reagáltak a polárszűrőkre. Valamilyen baktériumok lehetnek, vagy só? Vagy valami más? Holnap veszek kefírt, hátha abban is találok valamit. Meg mert szeretem :D
Az első jalpár felé: bocsánatot kérek,amiért tegnap olyaa arrogáns módon kiosztottalak! Ma, nyugodt fejjel átolvasva a hsz.-edet indokolatlan volt a kirohanásom. Tudd: a tudásod miatt nagyon tisztellek. A stílusod soha nem szerettem,de ez mind a kettőnknek egyéni adottsága.
A második bocsánattal a topik lakóknak tartozom,amiért így elcsesztem a topik légkörét. Tudom,itt mindenki tudása legjavát adja,hogy a másiknak segítesen És ezt persze mindenki a saját módján,stílusában és vérmérséklete szerint teszi.
Sajnos, nagyon rá tud ragadni, és általában robbanásszerűen nyílik meg.
Én gyártottam hozzá szerszámot, amivel közvetlenül azt a belső, lépcsős-palástú magot lehet tekerni, méghozzá keményen, de nem tudom, te ezt mivel imitálhatnád:
Ázzon petróleumban, időnként lötyögtesd meg benne. ALKOHOLT NE, mert van a cuccban belül egy műanyag alátétgyűrű, ami tönkremegy tőle.
Holnap térj vissza rá, adjál neki egy masszív hőlégfúvót, legyen jó forró, hogy szétmenjen az a dzsuva.
Ismét vízezek, most már DSLR-el, annyira nem is rossz. Találtam a vízben ilyen telepeket, nekem valamiféle penésznek tűnik. Van ötletetek rá? A kép 40x-es nagyítás mellett készült.
Régen szereltem ilyet, de nekem mindig a kép bal alsó sarkában lévő gyűrű célszerszám nélküli kulturált eltávolítása volt a kritikus pont, utána már ment könnyedén.
Valóban jól rá lehet rohadva, jó dolog ez az NDK zsír, más nyugati országok meg milliókat költöttek fémragasztó fejlesztésére. Szerencsétlen imperialista tulkok!
Viccet félretéve:
- nyomhatsz csavarlazító sprét a tengelyhez
- leszeded a talpat a vázról és a mechanikát a testtel együtt belemeríted kb 80 C°-os vízbe egy órára - innen viszont akkor nincs visszaút, szét kell szedned aznap, hogy ne rozsdáljon be semmi
Ismét van egy kis időm foglalkozni a mikroszkóppal. Először kiszereltem a finom élesség állító tengelyt, majd a fekete tárcsa felől kitekertem és kiszedegettem az említett dolgokat. Beáztattam, hőlégfúvóztam de még így sem jön le ez a fekete tárcsa a tengelyről, erőltetni viszont nem akartam. Valamit még elfelejtettem kitekerni, leszedni? Vagy ennyire rá lehet már rohadva?
"Az utolsó filmben a néni azt se tudja, hogy milyen géppel dolgozik pontosan."
Hát, speciel, amikor én a nyolcvanas-kilencvenes években tanultam fényképezni, elég sokszor megvettem olyan fotós újságokat, mint pl. a Popular Photography, melyekben mindig volt valamilyen téma részletes elemzése, képkészítési tanácsok, akár odáig lemenve, hogy lerajzolták, hogyan volt felépítve a beállítás, mi hova került, mit miért csináltak, sőt, melyik pillanatban sütötték el a gépet.
Egyetlen egyszer sem volt ott a gép típusa, csak az, hogy milyen formátum, és milyen fókusztávú objektív. Ez ugye azért lényeges a perspektíva miatt.
Mindig az a vád szokott érni, állandóan túlontúl belemegyek az elméleti részletekbe. Most az egyszer nem tettem meg - pont azért, mert tényleg bonyolult leírni egy az apertúra témát. Ehelyett ajánlottam egy olyan gondolatkísérletet, amihez hasonlókat te magad rendszeresen leírsz ide. Erre meg megsértődsz.
Igen, valóban az van, hogy én értem ennek a mögöttes elméletét, egyrészt, mert tanultam egy csomó mindent, ami miatt egyáltalán van esélyem megérteni, másrészt meg ezzel az alaptudással felvértezve beleöltem egy igen csomó időt, hogy megértsem ezt a területet: olvastam, számoltam, gondolkodtam, programoztam, kísérleteztem.
Ezekre alapozva mondok optikai témában magabiztosan dolgokat - amit te nyugodtan nevezhetsz nagyképűségnek.
Ezzel szemben te megspóroltad magadnak az energiát, hogy megértsd az optika mélyebb összefüggéseit. Ez teljesen rendben van, a legtöbb ember ezt teszi, és jó eséllyel sokkal értelmesebb dologra fordítottad ezt az idődet mint én.
Viszont ennek ellenére ugyanolyan magabiztossággal nyilatkoztatsz ki dolgokat - és a dolgok természete folytán tipikusan durván melléfogsz. Sajnos ilyenkor megtörténik, hogy én, vagy más kijavít, kioktat. Ezen igazán kár megsértődni.
Mindenesetre - ellentétben veled - én nem minősítem ezeket a megnyilatkozásaidat, és különösen nem a mögöttük levő embert.
És tudod miért nem?
Azért, mert - így ismeretlenül - egy jószívű, másoknak segíteni akaró ember képe él rólad bennem, ezt pedig nagy értéknek tartom.
Te meg valamiért nem ezt gondolod rólam. Nem örülök neki, de elfogadom. Nagy a világ, elférünk benne.
Minden gépnek van előnye, meg hátránya, ezekkel meg kell tanulni együtt élni.
Nagyon szerettem régebben nézni ezeket a videókat - pár link alul - mert megmutatják, hogy a jó fotós egy ipari hulladékkal is tud jó képeket csinálni. Az utolsó filmben a néni azt se tudja, hogy milyen géppel dolgozik pontosan.
,,Eddig egyedül a Sony Full-frame MILC kamerája mozgatta meg a fantáziámat, de az is csak azért mert annyiért a szenzora már kisfilmes méretű. Viszont ugye akkor az összes eddigi kiegészítő helyett lehetne újat venni, rögtön eltűnt az árelőny.''
Az árelőny nem fog eltűnni, mert - ahogy az a másik posztodban megemlíted - nem is volt ilyen. Sajnos az új technológiák mindig drágábban. Egyrészt mert a fejlesztést is meg kell finanszírozni, másrészt meg a szokásos közgazdasági axióma miatt: ha valamire nagyobb a kereslet, és kisebb a kínálat, akkor annak az ára nagyobb.
A legnagyobb árelőny természetesen ott realizálódik, ha azt használod, ami van.
,,Aztán meg a gép csak egy eszköz ahhoz, hogy azt csináld vele amit szeretnél. Eddig senki se mutatott olyan képet, amelyik bebizonyította volna, hogy a MILC jobb mikroszkópon (vagy távcsövön). Nézem például itt a fórumon Bálint képeit, amelyeket DSLR-rel készít és valószínűleg te sem tagadod, hogy nagyon jók. De a verseny nyitva, tessék meggyőzni a népet!''
Már megbocsáss, de ez egy igen buta érvelés. Ennyi erővel azt is mondhatnád, hogy Bálint azért csinál jobb képeket, mint te, mert neki Nikonja van, neked meg Canonja.
A kapott kép minősége nyilván a szenzortól függ, ebben pedig nincs észrevehető különbség a technológiák meg a márkák között.
,,Valami tévedésben vagy, Alpár. Én nem ajánlottam senkinek konkrét típust, hanem csak egyszerűen levehetős objektívest (vagy DSLR, vagy MILC).''
Nem akartalak én kritizálni, csak filozofálgattam a változásról, meg az ehhez való viszonyunkról.
,,Ez nem szubjektív dolog, hanem tény, mert a távcsövön jobban tudom használni a DSLR-t''
Az kérdés, hogy ez nem szubjektív dolog-e. Szerintem az. Meg persze nagyon nagy kérdés, hogy egy aktuális vagy 5 éves modellel hasonlítod össze. A DSLR-ek keresője, semmit se változott, a MILC-eké elképesztő tempóban fejlődik. Manapság pedig éppen azokon a területeken tényszerűen jobb, mint az optikai kereső, mint amiket te említesz. Nevezetesen a manuális fókuszálás és a nagyon sötét tárgyak szemlélése.
Tudatlanságom forrása -mentésgemre a tapasztalás- ,mivel az én kameraobjektívem frontlencséje nem a "feneketlen nagy mélységben" lelledzik,ezért nálam ez nem volt gond. Sőt: a tanultak alapján ez után sem akarok majd úgy fotózni,hogy az okli és a kamera obi között nagy legyen a távolság.
Ellenben minden ilyen alaklommal emlékezni fogok a kioktatásodra.
OFF!
ui.: lehet,hogy csak a személyes ismeretség hiánya okozza,de nagyon rühellem a nagyképű szövegeidet..... Továbbra sem vágyom megismerni személyedet.
Én elég sok fényképezőgépet kipróbáltam a mikroszkópjaimon. Most egy pana g7-et használok és nagyon szeretem használni a következő okok miatt. Össze tudtam egy kábellel kötni egy tv-vel és így nagy élőképet kapok. Egy finom érintéssel a képernyőn teljesen rezgésmentes kioldás érhető el , késleltetve is. Időzíthető fotósorozat -könnyedén készíthető képek stackhez.Egy fotó ,szünet (tetszöleges hosszal) , mikroszkópon fókuszmódosítás,,fotó, szūnet, stb A monitoron olyan kép látható amilyen a kioldáskor készül , nem kell vele kínlódni mint a korábban használt Nikon D 5200 nél. Az akku több órai használatot engedélyez, de olcsón lehet hozzá kapni folyamatos ellátást biztosító szerkentyűt (a meglévő töltő + "dummy" akku ) Forgatható a kijelzője, stb Használtan az ára 75 ezer volt. Annyi beállítási lehetőség van rajta, aminek a tizedét sem használom ki. Hátrány: a videofelvételkor csak a saját monitor müködik, ilyenkor nem ad jelet a tv-nek. Nem a cég reklámozása miatt írtam ezeket, csak gondoltam, hátha segíthetek vele valakinek. Amiket még kipŕóbáltam de valami miatt nem váltak be nekem : nikon d5200, canon m50 milc, sony 5100 milc, pana g6, pana gx80.
Érdekes, hogy a MILC-ekre pont azt mondták, mennyivel olcsóbban gyárthatók, mert ki lehet spórolni a bonyolult tükörmozgató- és zárszerkezetet és kisebb, egyszerűbb lehet a váz. Ehhez képest drágábbak még mindig.
Ezt megértem és pont ezért mondom, hogy mindenkinek magának kell eldöntenie mit használ. Más helyette úgyse fogja tudni megmondani neki mi fontos. Múltkoriban egy beszélgetés során kiderült, hogy azonos árkategóriájú és piaci pozíciójú gépek specifikus tulajdonságaikban mennyire eltérnek egymástól. Olyanokban, amelyek bizonyos célra nagyon fontosak, fontosabbak pl. a megapixelek számánál, és ezeket az összehasonlításokban, leírásokban nem szokták említeni.
Nagyon meglepett például, hogy a kezdő Nikon gépeknél csak saját objektívvel lehet automatikusan fényt mérni és azt sem tudtam, hogy nincs a Canonéhoz hasonló Electronic First Curtain expozíciós módjuk, amellyel feleslegessé válik az előzetes tükörfelcsapás. Mást meg a Canon, az Olympus, a Panasonic, a Sony, stb. nem tud. De az előbbi tulajdonságok nekem például fontosabbak mikrofotózáshoz, mint mondjuk az ultrahangos szenzortisztítás (letisztítom magam, ha akarom).
Én leszek a köztes vélemény. Távcsőre DSLR-t használok, mert olcsó, és vehető bele a megfelelő szűrő, amivel asztrora át van alakítva. Ráadásul sok asztrofotós távcső esetén a fókuszpont nagyon "kint van", így a tükörakna mélysége hozzá van számolva a kihuzathoz. Szoftveresen is támogatott minden, van élőkép, kezelik a fotós programok. A Sony-val pont az volt a gondom, hogy annyira zárt rendszer, hogy sem az APT, sem a PHD2 guiding szoftverrel nem lehetett összekötni. A Canon-Nikon combo nyílt API-t biztosít a külső fejlesztőknek. A másik oldalam a "sima" fotózásnál az SLT gépet használom, ami féligáteresztő tükörrel van szerelve. Mérföldekkel kényelmesebb használni, mint a sima tükröseimet. A folyamatos EVF-el még a készítés előtt látom a képet, fehéregyensúlyt, fókuszt, mindent. Még a mélygségélességet is jelzi, aminek a szemre történő megállapítása mindig gondot okozott. Sima fotózásra nekem jobban tetszik, és biztos valami Sony milc-re fogok váltani etéren, ha lesz feles 150k-m használtra, mert az alatt nem nagyon találni, és Sonyból legalább a 6000-es sorozat, ahonnan érdemes szerintem indulni.
Valami tévedésben vagy, Alpár. Én nem ajánlottam senkinek konkrét típust, hanem csak egyszerűen levehetős objektívest (vagy DSLR, vagy MILC).
Én nem tervezek MILC-et beszerezni és már megmondtam miért. Ez nem szubjektív dolog, hanem tény, mert a távcsövön jobban tudom használni a DSLR-t. Eddig egyedül a Sony Full-frame MILC kamerája mozgatta meg a fantáziámat, de az is csak azért mert annyiért a szenzora már kisfilmes méretű. Viszont ugye akkor az összes eddigi kiegészítő helyett lehetne újat venni, rögtön eltűnt az árelőny.
Aztán meg a gép csak egy eszköz ahhoz, hogy azt csináld vele amit szeretnél. Eddig senki se mutatott olyan képet, amelyik bebizonyította volna, hogy a MILC jobb mikroszkópon (vagy távcsövön). Nézem például itt a fórumon Bálint képeit, amelyeket DSLR-rel készít és valószínűleg te sem tagadod, hogy nagyon jók. De a verseny nyitva, tessék meggyőzni a népet!
Elnézést a félreérthetőségemért, a jelenlegi felállás: mikroszkóp objektív -> okulár -> fényképezőgép objektív. Okulár nélkül túl kicsi a kép még objektívvel is.
"Rábuheráltam az objektívet, annyira nem rossz, de a széleken jelentős a színezés (kék-piros halo)."
Kicsit elvesztettem a fonalat, de ha
mikroszkóp objektív -> fotó objektív -> szenzor
a felállás (azaz nincs okulár a fényútban), akkor ez így van rendjén. A mikroszkóp objektívoknak jelentős transzverzális színhibája (színnagyítási hibája) van. Ez nem minőségi probléma, hanem direkt így van tervezve, és ezt a hibát az okulár - méghozzá az ún. kompenzációs okulár (*) - javítja ki. Ha ilyet nem használt, akkor megmarad ez a színezés
(*) Ezt "K", "AK", "PK", "C", "Comp", "Komp" vagy hasonlóval jelölik az okuláron.
"Nem értelek! Az okulár a végtelenbe veítit a képet,az obi végtelenre van állítva. Miért nem fér a két végtelen közé a szűrő vagy az üveglap?"
Sajnos az élet (meg a fizika) ilyen. Van erre optikai magyarázat, de bonyodalmas. Az apertúrákkal számolni egy fokkal összetettebb dolog, mint a képsíkokkal.
Egyszerűbb, ha kipróbálod: távolítod a szemed (=fényképezőgép objektívval(*)) az okulártól, és megfigyeled, ahogy elkezd vignettálódni a kép.
Ez nem reklám, egyszerűen annak a tudomásul vétele, hogy erre halad a világ: egy-két év, és megszűnik a DSLR piac.
Mert az egy elavult technológia. Igazából már akkor elavult volt, amikor megszületett. A kényszere szülte, mert - bár mindenki tudta, hogy a teljesen elektronikus rendszereké a jövő - még nem voltak adottak a technikai feltételek, és rengeteg "legacy" gyártástechnológia, tapasztalat, eszköz kapcsolódott a régi technológiához.
Azt is megmondom neked, hogy a következő lépés a mechanikus zár eltűnése lesz.
Sok ilyen váltást átéltünk. A fotózásban ilyen volt a film->digitális váltás. Hogy erősködtek az emberek, hogy nem-nem-soha. Aztán hirtelen néhány és alatt eltűnt a filmes fotózás. Gyorsabban, mint a legprogresszívebb embere gondolták.
Vagy a kisfilm bevezetése. Könyveket írtak tele, hogy ha valaki komolyan fotózik, az síkfilmet vagy rollfilmet kell használjon.
Gyerekkoromban átéltem az írógépről szövegszerkesztőre való váltást. Visszatekintve ma már az abszurd humor kategória, hogy az írógéphasználók milyen vehemensen, és milyen nonszensz érvekkel ragaszkodtak a régi technológiához. Aminek már 1990-ben is zéró előnye volt az akkori szövegszerkesztőkkel szemben.
Ami érveket te meg mások felhoznak a DSLR mellett, az egy tipikus logikai hiba. Kiemelünk egy - tipikusan másodrendű - tulajdonságot, amiben a régi technológia jobb (ilyen mindig van), ahelyett, hogy az egészet néznénk.
,,Soha nem fogom lecserélni a kockaladámat, mert az új autókon nincs elefántfül ablak. Pedig az jobb, mint bármelyik klíma. Meg az a sok hülye elektronika, ami állandóan elromlik.''
Félreértés ne essék, nem állítom, hogy ne lennének a szempontjaid - vagy a fenti Ladás szempontai - legitimek. Teljesen azok. Én még olyan embert is ismerek, aki azt mondja, hogy a fekete színű mikroszkópok jobbak, mint a szürkék.
Csak azt kell tudatosítani, hogy ezek nem racionális, hanem érzelmi a szempontok. (Kivéve természetesen a mikroszkóp színét.)
Tetszik az ötlet, a gond azonban, hogy a tubus fizikailag az objektíven belül található fotózásnál. Ilyesmi az obi felépítése: LINK
Felraktam a microQS-t eladónak, meg egy Canon obit, ha azokat elviszik, akkor már nem olyan bitang nagy ráfizetés az 5Mp-es kamera. Az lesz az optimális megoldás. (Ugyanitt 2Mp-es microQS eladó :D )
Szerintem is döntse el mindenki objektív és szubjektív alapon, mit szeretne. Nekem a tükörreflexes egyik legnagyobb előnye -- amiért nem vennék tükör nélkülit --, hogy minden energiafelhasználás nélkül tudok képet komponálni vele és tesztelni a beállításokat. Távcsövön például a folytonos bekapcsolás miatt az akku hamar lemerülne. Gyakran használok szögkeresőt és keresőnagyítót, ezzel a kis kereső egyik hátránya kompenzálható. Bár szerintem az 5D-nél nem kicsi a kereső :)
Nagyobb lenne az, mert nagyít a Barlow. Ha 20 mm a lencse átmérője és 1,5-2× nagyít, akkor a kihuzat mérete már nem vignettál. Az APS-C szenzor átlója 28 mm.
Én szeretem ezeket a nagy és nehéz monstrumokat. :) Meg váltani sem tervezek. Ameddig el nem kopik az 5D-m mechanikája, addig kiszolgál az engem. Márpedig van még benne jópár expo. Na meg a vintage objektíveket is imádom. Többek közt a bokeh miatt jobb szeretem ezeket az újabbaknál, és egész olcsón beszerezhetők.
Van itthon 2 asztrofotós barlow lencsém is, ha esetleg valahogy a 23.2mm -> 1.25"-ra tudnék alakítani, akkor az akár jó is lehetne. Legalábbis próbálkozásnak mindenképp.
Valóban nyújtás kell, igazad van. :) Találtam ebay-en barlowt mirkoszkóphoz, biztos nem egy nagy valami, de hátha jó lesz. Akkor megúsznám azzal, meg egy 23.2mm -> T2 adapterrel ezt a bulit?
A gondom velük hogy vagy objektívvel "nézek vele bele" az okulárba, vagy objektív nélkül, de úgy nagyon kicsi a látott kép a szenzor méretéhez képest. Sok ide az APS-c ha nincs reduktor lencse.
Várjál csak. Neked egy projekciós okulár és egy mikroközdarab kellene. Csak az egész új mikroszkópoknál tölti ki jó minőségű képpel az objektív magában az APS-C formátumot. Pont nem reduktor kell oda, hanem nyújtás. Ha nem kell kompenzáló hatás (nem tudom milyen mikroszkóplencséket használsz), akkor egy kétezer forint alatt megvehető régi M42 fókuszkétszerező az olcsó megoldás. Vagy akár kettő egymásba csavarva. Illetve annak idején Barlow-lencsével csináltam ugyanezt, egy olyan M42 közdarabot dréheltettem Kürti Imrével, amelyikbe belül 1,25" okulármenet volt és abba csavartam a vázhoz közel a Barlow-lencsét. Ez akkor volt, amikor még nem Zeiss mikroszkópom volt és nem kellett kompenzáló hatás az objektívhez.
Használt Canon 50 000 Ft körül is szokott lenni. Olyan, amelyik full HD-be vesz és nem körömpiszoknyi a szenzora.
RAW 10/12 bites filmhez 32GB SD kártyát 7000 Ft-ért (nem írtam el nullát) vettem két hónapja. Lényeg, hogy U3 vagy V30 szabványú legyen. Itt nem kell full HD, mert semmi tömörítése nincs, ledózerolja a full HD tömörítettet minőségben. A RAW akkor jó, ha nagyon finom részleteket vagy nagy dinamikát kell ábrázolni (utóbbi azért mikroszkópnál nem gyakori). Lassú kódolni, de azért egy közepes gépen elmegy. Meg hát nem a Gyűrűk Urát akarom leforgatni.
Egyébként az EOS Movrec kis program a Canon élőképét MJPG formátumba simán lementi USB-n keresztül. Nincs még HD-Ready se képméretre, de szintén jobb a gyári nagyobb felbontású tömörítettnél. Abba szoktam filmezni, mert nagyon egyszerű használni és egész jó a minősége.
Szerintem pont mikroszkóphoz jobb a kisebb felbontású, de tömörítetlen vagy enyhén tömörített formátum, mert "általános" témákra optimalizálják a tömörítő algoritmusokat és a finom kontrasztos struktúrák nagyon csúnyán szoktak blokkosodni.
,,Gondolkodtam én is egy DSLR-en, mert mégiscsak az az igazi,''
Szerintem így 2020 vége fele ne DSLR-ben gondolkozz, hanem tükör nélküliben. Mert az az igazi. A tükörreflexes gépek felett eljárt az idö.
Meg - szerencsére - manapság már az se úgy van, hogy van a Canon meg a Nikon azt kész. Sony, Panasonic, Olympus, ezek mind elörébb járnak mint a két öreg. Az Olympus és a Panasonic ráadásul az optikák terén is.
Ismét lencsevégre kaptam a kis valamit, amiről tegnap a videó készült. Nem találom a fejét, és nagyon nyugodt is, így fenntartom, hogy nem kerekesféreg. A rágógyomor sem volt felfedezhető. A kép 200x nagyítással készült.
Gondolkodtam én is egy DSLR-en, mert mégiscsak az az igazi, de maradtam ennél a megoldásnál. Van egy Canon EOS 5D-m régi manuális objektívekkel, de az még nem tud videózni és live-ozni, kellene minimum az MKII-es váz belőle, de az még használtan is 100 rongy fölött van. Oktatási célra, 10-14 éveseknek meg kicsit "ágyúval lőni verébre" dolog lenne, felesleges oda ilyen cucc. Már így is pislognak a kollégák, hogy én mi mindent hozok a gyerekeknek. :D
Köszi, ezek elég jó cuccnak tűnnek. Most próbálkozom a vízi dolgokkal, és ott jobban vizsgázik a dslr. Főleg videóban. Kár, hogy ezt a régi sony-t nem lehet távolról live view módban használni, de az RCC alkalmazással átküldi gépre a készült képeket. Rövid a záridő, nem mozdulnak be annyira a dolgok, mint a toupcammal. Az az ördögi tervem, hogy ha beválik a dslr, eladom a kis toupcam-et, és úgy már nem olyan bitang nagy ráfizetés a fejlesztés. Ekkora összegben azért kicsit tartok a vámtól, de körülnézek, hátha valahol EU raktáron is lenne hasonló.
Egész tűrhető szerintem és árban sem vészes. Bár ezek a 0,3-as reduktorok picit drágábbak mint a gyakoribb 0,5-ösök, de még így is megáll az egész 37ezer ft körül. És sok heteket sem kellett várnom, a kamerát 2, a reduktort 3 hét alatt leszállították.
Bárcsak az egyéb mikroszkóp tartozékok beszerzése is ilyen jól menne.....ott sajnos nem jutok egyről a kettőre. Hiába a kereslet, ha nincs kínálat.... :)
Köszi a válaszokat, kicsit reflektálok is rájuk így egyben. Itthon DSLR gépekből túltermelés van, a szekrényen 2 pihen, meg egy a táskában (1 sima, 1 DSLT [Sony SLT sorozat], 1 átalakított Canon). A gondom velük hogy vagy objektívvel "nézek vele bele" az okulárba, vagy objektív nélkül, de úgy nagyon kicsi a látott kép a szenzor méretéhez képest. Sok ide az APS-c ha nincs reduktor lencse. A webkamerával az a gondom, amit írtatok is, alapvetően tömöríti a képet, hogy át tudja pumpálni usb-n. Van egy bolygókamerám (ASI-120), azzal próbálkoztam régebben, mert az bír sok fps-t, de kicsi a felbontása (1.3 Mp). Ott fordított a helyzet, mert túl kicsi a szenzor, és túl nagy a nagyítás emiatt, a részletesség viszont nem megfelelő, és a megvilágítással is voltak vele gondjaim (valami hasonló fényesedés, mint amit még korábban mutattam a dslr esetén) Szerintem a legjobb egy trino-fej lenne, és hozzá egy dslr adapter, amiben van lencse. Vagy a kis 5Mp-es USB3.0-s Toupcam egy reduktorral. Mindkét irány legalább 75k, annyit most nem szánok ebbe a projektbe karácsony előtt. Talán a dslr-es objektíves módszerrel lehetne leginkább próbálkozni, de tartok tőle, hogy a lencsék tökéletes szögbe állítása nem lenne pontos, és ha részletességet veszítek, nem vagyok előrébb sokkal. Előveszem a tripodot, játszok vele kicsit, de anno amit az asztrofotózásnál a telefonos projekciózással szívtam, nem bízok benne :D
Csak a tényszerűség okán: az a 30,az csak kerekítve lesz max 24. A 10-14 bit mélység csak addíg igaz,amíg nem csinálsz belőle valami használható videó formátumot,amit monitron is meg akarsz nézni. Ugyan ez igaz a dinamika tartományra: lesz a végén egy 3x8 bites filmed (ez is töménytelen PC-c feldolgozás után:gép és ráfordított idő érdektelen). Játéknak biztos jó,csak kérdés,hogy ez kell-e a mikroszkópikus férgekhez? :-)
Azt csak mellékesen jegyzem meg,hogy az memóriakártya,amivel ki tudod használni a felbontást, és jó esetben ráfér (akdás és szaggatás nélkül) 10 perc videó,még mostanség is 30Khuf körül van (a NET-en talált infók alapján).Pl.: Sandisk Extreme PRO CF 160 MB/s 64GB (SDCFXPS-064G-X46).
Nem győztél meg arról,hogy milyen "haj de jó üzlet" ,amikor a 70Khuf is sok......
Mindegyik mostanában már, szerintem (tükörreflexes vagy MILC), haszáltan 100 000 alatt. Sőt a Canon Magic Lanternnel nem csak 30 fps HD videót tud, de 10-14bit/szín RAW videót. De nem a HD-n van a hangsúly, hiszen hiába HD, ha a tömörítés miatt sokkal kisebb az effektív felbontás.
Szerintem egy kivehető lencsés (tükörreflexes vagy MILC) gép jobban megéri, több mindenre lehet használni és a képe is jobb. Egyedül az IR vagy UV amiben egy blokkszűrő nélküli USB kamera jobb, de asztro átalakított vagy kioperált szűrős használt fényképezőgépgép ismét csak olcsóbb talán. És az érzékelőjük nagyobb, nem kell hozzájuk reduktor, legfeljebb ha projektivet is hasunálsz (de akkor se feltétlenül).
Az általad megjelölt videón medveállatka van, csak rossz a mélységélesség sajnos. Amit én linkeltem lent, azon én is kerekesféregre gyanítottam, mert a mintában csak úgy hemzsegtek, mint itt: https://www.youtube.com/watch?v=FD8DQwdftPs Azonban a videón alig mozog, és nem a fókuszálás során sem jött elő a "többi része".
Következő "Mi lehet a vízben" témám, amire most kivételesen videóval készültem. A kamera 640x480-ra redukálva bírja a 30 fps-t, így ugyan kis felbontású, de megfelelő sebességű videó készíthető. Nagyon érik az az usb 3-as kamera, csak ne kerülne 75k-ba legalább. :D Íme a videó: https://youtu.be/VItjnojSw-w Főleg az az érdekes, hogy valamit "ereget magából". Arra gondoltam, hogy a vizet szűri, de nem látom mivel.
Elég macerás. Egy nagyonnagyon pici glicerincseppbe berakod a metszetet, rá is raksz egy igen kevés glicerint és lefeded fedőlemezzel. Akkor jó a mennyiség, ha szépen lassan - akár egy-két perc alatt - kitölti a glicerin a fedőlemezt, ki nem megy. Ha sok, akkor itatóssal le kell szívatni felesleget, hogy egész rászoruljon a fedőlemez a mintára.
Eddig egyszerű. Ezután viszont körbe kell keretezni a fedőlemezt. Ehhez kell valami keretező matéria(*). Ezzel először a fedőlemez négy sarkán - vagy kör lemez esetén 90°-onként - egy-egy kicsi pötyi keretezővel rögzíted a fedőlemezt. Megvárod míg tökéletesen megszárad. Ezután (pl. fültisztítóval) nagyon alaposan letisztítod az esetleg kifolyt glicerint és körbezárod keretezővel a fedőlemezt két-három rétegben (közben mindig teljesen kiszárítani). A keretezőt 0-s vagy 00-s ecsettel kell felvinni.
Ha vastagabb a metszet, akkor lehet, hogy kelleni fog egy távtartó körben. Ez egy akkora (még inkább: 1-2mm-rel kisebb) papírkarika, mint a fedőlemez maga (igen, ezt kerek fedőlemezzel a legcélszerűbb)-
Összességében a nemrég előjött PVA-G-t ajánlom inkább, azzal sokkal egyszerűbb dolgozni. Nekem van bekeverve, ha ki akarod próbálni szívesen küldök neked.
(*) Keretezőnek szokták ajánlani a körömlakkot. Nem rossz, de nem is jó. Az immerziós folyadék oldja.
Árulnak készen is keretezőt. Angliából rendeltem pár fajtát még régen, nem voltam elégedett velük.
Magam spirituszban oldott shellack-ot használok. A régi könyvek ezt ajánlják, és szerintem tökéletes anyag, azóta se találtak jobbat. Étolaj sűrűségű vagy picit sűrűbb legyen. Szoktam bele tenni egy-két csepp ricinusolajat, ettől állítólag kevésbé rideg lesz, amikor megszárad.
Lámpakorom (vagy más) pigmenttel meg lehet festeni, úgy gyögyörű csillogó fekete keretet lehet csinálni.
Összeírtam egy jó hosszú listát, a hiányos mikroszkópjaimhoz keresett alkatrészekről. Remélem nem gond, hogy egy ilyen hirdetéssel szakítom meg a beszélgetést. Tudom, hogy ezek közül pár dolog nem lesz itt senkinek, amiket már korábban tárgyaltunk is, de a többi általánosabb tartozékokból hátha lenne valami, és hálás lennék ha tudnátok segíteni. Elsősorban nem az ebayről vásárolgatnék, amit csak tudok, itthon szerezném be. (Pl a múltkori PK10-es okulárok ami németből jött volna eltűntek. Se a termék, se a pénz nem került meg :( )
- 1 szett Zeiss Apochromat, vagy Plan-Apochromat objektív (a Zeiss Fluoval 1-hez) - 1 szett Zeiss fáziskontraszt objektív (ez is a Zeiss Fluoval 1-hez)
Teljesen tudatlan vagyok a tartós preparátumkészítésben. A glicerines prep. Készítés miként történik ha pl egy frissen metszett növényi szeletkét szeretnék hosszabb időre eltenni üveglemezen ? Glicerinem van szívesen kipróbálnám. Esetleg mit javasoltok mint legegyszerűbb módszert erre a célra ?
Metilénkék és rodamin volt eddig a legjobb. Iszonyat gyorsan és erősen színeznek. Egy tű hegyét mártom a festékbe , megérintem vele a mintát aztán villámgyorsan már mosom is sok vízzel mert nagyon sötétre színeznek. Föl kell higítanom az eddig használt festékeket.
"Most gumilemez + vákuumedény kombinációt fogok próbálni. Ha így kiűzhető a levegő, akkor nincs mi buborékosodjon később"
A vákummal Levente nagyon óvatosan kell bánni.(gyakorlatból mondom)
A vákum emelkedése közben a preparátumot nem tudod figyelemmel kísérni a vákumtér miatt. A levegő buborék egyre nő és olyan helyeken is megjelenik ahol eddig nem volt. Ez természetes mert a buborékon belül a nyomás mivel lecsökken, a relatív pára tartalom és egyben a levegő - vízgőz parciális térfogat aránya is megváltozik a vízgőz javára és ez még jobban növeli a buborék nagyságát.
Ez a folyamat rombolhatja a gondosan vékony preparátumot. Továbbá a fedőlemez körül töblet beágyazónak kell lennie, hogy a vákum megszűnésével a buborék helyére a visszaszívás lehetőségét biztosítsuk.
Fontos az, hogy a vákum növelésének sebessége alacsony legyen. Ellenőrzésnél minden kiderül.
De mit dumálok én Levente ezt mind tudja csak a többiek kedvéért szólaltam meg aki foglalkozni akar ilyesmivel.
Sajnos a buborék dolog nehéz ügy. Még a polimerizálóban se védhető teljesen ki, mert zsugorodik kötéskor és a pici buborék ilyenkor kitágul. Talán a VTMS a legjobb ilyen szempontból, mert az folyékonnyá tehető viszonylag alacsony hőmérsékleten oldószer nélkül. Melegítéskor pedig csökken a gázok oldhatósága.
Most gumilemez + vákuumedény kombinációt fogok próbálni. Ha így kiűzhető a levegő, akkor nincs mi buborékosodjon később.
"A PVA-s lefedők széle megszilárdul és lezárja a lemezt, de belül általában folyékonyak vagy gélesek maradnak."
Ez egyébként minden oldószeres lefedővel így van. A kanadabalzsam is igazából csak a szélén szárad be. Évtizedek, mire átkeményedik teljesen.
"Hosszabb idő után rendszerint a szilárd rétegen keresztül lassan kipárolog a víz és alámegy a levegő."
Oké, ez az elmélet. De történt veled ilyen?
Nálam a PVA-G-vel ez egyetlen egy esetben se fordult elő.
A tiszta PVA lehet, hogy elég rideg, ha teljesen kiszárad, de ez a glicerines verzió sose szárad csontkeményre.
,,Mekkora a törésmutatója te lefedődnek? Légszárazon 1,52-1,53 receptúrától függően.''
Az tényleg elég magas. A glicerin ugye 1.47 körül van. Gyorsan lemértem a PVA-G-met: 1.39-et mutat a refraktométer. Persze ez erősen függ attól mennyire hígra csináljuk. Ez elég híg verzió, lehetne töményebb.
,,Érdekes, hogy bár a PVA-G a legjobb PVA-s lefedő szerintem, a szakirodalom nemigen ismeri. Inkább a tejsavas variánsokat nyomatják.''
Szerintem azért, mert viszonylag friss találmány, és még csak nem is rendes tudományos helyen jelent meg.
Szerintem Walter Dioni-nak ez a 2003-as cikke az eredeti forrás:
,,Igen, ez általában minden vizes lefedőnél gond, a színezékek vízoldhatók és a glicerin egy oldószer.''
Nálam másról lesz szó, mert a pollenfestés úgy működik, hogy a beágyazóba van keverve a festék és onnan diffundál be a pollenbe.
,,A tartósság összetett fogalom. Maga a lefedő tartós és nem változik meg benne az anyag, de ha pl. lepattan a lemezről vagy repedezik, akkor hiába tartós kémiailag, a preparátum mégsem az.''
Világos. Én azt mondom, hogy a tapasztalatom szerinte a PVA-G nem pattan, nem repedezik. Pont mint a glicerin-zselatin.
,,A vizes alapú lefedőknél van egy másik probléma: a légnedvesség. [...] Ha meg nagyon száraz a levegő, akkor több víz párolog belőle ki, mint szokásos és repedezik.''
Sőt, ez fordítva is előfordul: a glicerin erősen higroszkópos. Ha nincs tökéletesen lezárva a glicerin készítmény, akkor vizet vesz fel, megnő a térfogata és kibugyog a fedőlemez alól.
,,Zoológusok az olyan lefedőket szeretik, amelyeket újra fel lehet könnyen oldani, ha esetleg áttisztítanák az állatot vagy jobban szemügyre vennék olyan irányból, amelyből tárgylemezen nem lehet. A PVA-s lefedőket újra feloldani különösen nehéz szokott lenni, a PVA magas hőmérsékleten oldódik csak fel.''
Igen, bár leoldani az egyébként könnyen oldódó lefedőt is nehéz, ha vékony rétegben van, mert nagyon pici a felület, ahol diffundál befele az oldószer.
A kanadabalzsamot is inkább melegítik és akkor megolvad.
A glicerinzselatint dettó így kell leszedni, ráadásul azt alig kell melegíteni. Ez valóban előnye neki.
Másrészt meg, ha nem akarjuk leszedni, akkor ez meg hátrány.
Nem valamihez képest, hanem magához képest mondom. Egyszerűen nem tesz boldoggá, hogy belerakom a tetvet, vagy az akármit, nézem, hogy milyen jól sikerült, aztán másnap ránézek, és látom, hogy ott egy böszme buborék a rágói között, meg mondjuk a hónaljában.
Megvárom, hogy Levente feltalálja a tutit. Addig preparálok mást, van mit.
Ha immerzióval vizsgálod, akkor nem árt, de egy hét után már lesz annyira stabil hogy óvatosan le lehet törölgetni keretezés nélkül is.
A PVA-s lefedők széle megszilárdul és lezárja a lemezt, de belül általában folyékonyak vagy gélesek maradnak. Hosszabb idő után rendszerint a szilárd rétegen keresztül lassan kipárolog a víz és alámegy a levegő. Azoknál kevésbé, amelyekben sok a glicerin vagy tejsav. Ezek lágyítóként viselkednek.
Mekkora a törésmutatója te lefedődnek?
Légszárazon 1,52-1,53 receptúrától függően.
Én a PVA-G-t használom, ez PVA(+víz)-ből, glicerinből és telített bóraxoldatból áll.
Igen, a bórax nagyon fontos. Keresztköti a PVA-t és a glicerinnel is komplexet képez. A glicerin ahhoz kell, hogy ne álljon szilárd géllé össze.
Érdekes, hogy bár a PVA-G a legjobb PVA-s lefedő szerintem, a szakirodalom nemigen ismeri. Inkább a tejsavas variánsokat nyomatják.
Amit tapasztaltam, hogy a safraninnal festett pollenkészítményeim kifakultak - vagy megváltozott az ízlésem és már az erősebben festett készítményeket szeretem.
Igen, ez általában minden vizes lefedőnél gond, a színezékek vízoldhatók és a glicerin egy oldószer. Van olyan összetételű, egyébként remek lefedőm, amelyikben először kimegy a festék részben, de ahogy a víz párolog szépen visszavándorol a metszetbe. Sajnos az a lefedő vízszívó és emiatt csak állandó páratartalomnál tartós, nedves időben megfolyik.
Ezeket nagyon tartós készítményeknek mondják, és nem látok okot, hogy a PVA-G kevésbé legyen tartós.
A tartósság összetett fogalom. Maga a lefedő tartós és nem változik meg benne az anyag, de ha pl. lepattan a lemezről vagy repedezik, akkor hiába tartós kémiailag, a preparátum mégsem az. A glicerin végig folyékony marad és ha a glicerin-zselatin tartósan kocsonyás, akkor keretezve nem fog lejönni a lemezről. A feszültségeket fel tudja venni deformációval, mert nem teljesen szilárd. Ez egyébként a legnehezebb része a lefedők készítésének, nem a kémiai kompatibilitás.
A kanadabalzsam például bizonyos mértékben folyik még látszólag szilárd formában is. Ebből a szempontból a VTMS ideális. Ha összetöröm darabokra, magától összefolyik pár nap alatt, mert valójában nem szilárd, hanem extrém nagy viszkozitású folyadék szobahőn.
A vizes alapú lefedőknél van egy másik probléma: a légnedvesség. Kanadabazsamnál a környezet ilyen szempontból irreleváns, mert nem szoktunk toluol- vagy xilolgőzzel telített helyeken élni (mivel már nem élnénk akkor). De vízgőz mindig van és állandóan változik a mennyisége. Lehet egy lefedő remek adott légnedvesség mellett, de pl. 100% páratartalomnál nem fog beszáradni vagy újra felázik a kész preparátum. Ha meg nagyon száraz a levegő, akkor több víz párolog belőle ki, mint szokásos és repedezik.
Még valami. Zoológusok az olyan lefedőket szeretik, amelyeket újra fel lehet könnyen oldani, ha esetleg áttisztítanák az állatot vagy jobban szemügyre vennék olyan irányból, amelyből tárgylemezen nem lehet. A PVA-s lefedőket újra feloldani különösen nehéz szokott lenni, a PVA magas hőmérsékleten oldódik csak fel. Ettől még jók, ne érts félre.
Vizest alapú hagyományos tartós (HYP. - hundred years preservation) beágyazó leginkább a tiszta glicerin vagy a glicerinzselatin szokott lenni.
Tiszta glicerines készítményt csináltam párat, jól lehet vele dolgozni, de a lezárása kényes és hosszadalmas művelet.
Ha a buborékok zavarnak a PVA-G-ben, akkor szerintem még nem próbáltad a glicerin zselatint. Próbáld ki, és azt fogod mondani, nem kell neked a száz év eltarthatóság, elég az az 50, amit a PVA-G tud.
Ha immerzióval vizsgálod, akkor nem árt, de egy hét után már lesz annyira stabil hogy óvatosan le lehet törölgetni keretezés nélkül is.
,,és alacsonyabb a törésmutatójuk (ami lehet előny vagy hátrány).''
Mekkora a törésmutatója te lefedődnek?
''Igaz egy darabig elvannak keretezés nélkül, de előbb-utóbb belevegőznek.''
Mit jelent az, hogy "belevegőzik"? Nekem vannak 6-7 éves keretezett és keretezetlen készítményeim is, semmi bajuk nincs. De máshol se hallottam tartóssági problémákról.
Én a PVA-G-t használom, ez PVA(+víz)-ből, glicerinből és telített bóraxoldatból áll. A bórax egy taknyosító anyag(*). Polimerizál?
Valószínűleg ez a bórax a kulcs az egészben.
Amit tapasztaltam, hogy a safraninnal festett pollenkészítményeim kifakultak - vagy megváltozott az ízlésem és már az erősebben festett készítményeket szeretem.
Ez talán a glicerin miatt lehet, azt mondják, annak világosító hatása van. A rovarok meg állati mikrobizbaszok preparálásához ezt direkt előnyösnek szokták mondani.
Érdekes módon egyébként a pollent szintén tiszta glicerinbe vagy glicerin-zselatinba szokták beágyazni.
Ezeket nagyon tartós készítményeknek mondják, és nem látok okot, hogy a PVA-G kevésbé legyen tartós.
(*) A gyerekek nagy kedvence, a boltokban "slime" néven jó drágán árusított, de házilag is elkészíthető műtakony PVA-oldat (papírragaszó) egy kevés boraxoldattal megedzve.
Ez nem 4× objektív, hanem lupeobjektív 48 mm fókusztávolsággal. Egy picike, mikroszkópba csavarható makrolencse fényrekesszel. Nem használok hozzá okulárt vagy projektívet, hanem a kihuzat növelésével változtatom a nagyítását.
Érdekességként el kell mondani, hogy Bálint képeit bizonyos szempontból szintén lupefelvételeknek lehet tekinteni, mert egyszerű nagyítóként használja a mikroszkópot még immerziós lencsével is, azaz nem használ okulárt vagy projektívet az elsődleges kép továbbnagyításához a szenzor előtt. Igaz a "lupe" szóba a kis nagyítást szintén bele szokták érteni, tehát az a felállás egy érdekes határeset.
Hogyan fér a 4x objektíved látóterébe a 9 mm-es szárny ? Ami nekem van azzal legföljebb 3.5 mm a látótér szélessége az okulárokon keresztül szabad szemmel nézve. (Reichert ) Ha fényképezek akkor pedig a 2.5 x projektíven keresztül kb a fele a látótér szélessége. Ha kiveszem az egyik okulárt a helyéről és a T2 adapteren keresztül fotózok, szintén 2 mm körüli a kép szélessége. (4/3-os Pana G7 )
Azokat keretezni kell és alacsonyabb a törésmutatójuk (ami lehet előny vagy hátrány). Igaz egy darabig elvannak keretezés nélkül, de előbb-utóbb belevegőznek. Ez a viszonylag nagy víztartalom miatt van, a PVA viszkózus még viszonylag kis molekulatömeg és koncentráció esetében is. Próbáltam ezen javítani korábban kis móltömegű PVA-val. Annak az a baja, hogy gélesedésre hajlamos, fehéres zselévé áll össze a lefedő hosszas állásnál.
Az új lefedő (ami teljesen nem új, csak a szintézis és a receptúra) még 50%-os oldatban is folyik.
A vízoldható fotopolimernél is van haladás, jelenleg a zsugorodás a legnagyobb gond, amit adalékolással lehet csökenteni. De úgy kell, hogy továbbra se legyen mérgező vagy drága és a törésmutató se csökkenjen le számottevően.
Igazad van, hogy a gyári az tuti. De eddigi tapasztalataim (értsd: spektrofotométeres mérések) alapján mondhatom, hogy amelyik sárga, az többnyire az UV-t is szűri.
De van még egy egyszerű teszt: ha papírpénz megvilágításánál a fénylő szálak látszanak szűrő nélkül és avval együtt nem (természetesen a szűrőt a fényforrás és a pénz közé helyezve), akkor kiszűri az UV nagy részét.
Az embernek olyan kevés szeme egyéb állatokhoz képest, hogy érdemes rá vigyázni.
Lehet, hogy túlaggódom a dolgot, de és úgy vagyok vele, ha UV lámpa van a mikroszkópban, akkor nem nézek bele.
Ha jó live view van a fényképezőgépen, akkor azzal tökéletesen lehet fluor mikroszkópozni.
Az Olympusokban van egy igen hasznos "Live View Boost" opció, ami csökkenti a képfrissítést, cserébe hitetelen megnő az érzékenység. Ezzel még jobb is, mint a szabad szemes vizsgálat.
Küldök már egy képet én is. Ez kettő az egyben, mert egyfelől kísérleti vízoldható lefedő (de erről az ügynököm javaslatára még nem beszélhetek), másfelől lupefotó egy Tachina nembe tartozó légy szárnyáról. Valószínűleg Tachina magnicornis, de még nem határoztam meg faj szinten. Tudni kell a Tachinákról, hogy parazitoid legyek, lárvájuk általában más ízeltlábúakban, pl. hernyókban fejlődik és kikeléskor elpusztítja a gazdaállatot. Az igazi paraziták általában a gazdát nem vagy nem feltétlenül ölik meg. A kifejlett légy -- például ez is itt -- virágokat látogat.
A szárny kb. 9 mm hosszú, ekkora látómező kivilágításhoz egy saját barkácsolmány 65 mm fókuszú akromatikus lupekondenzort használtam. A sarkokban még így is volt sötétedés. Az objektív Bausch & Lomb 4,5/48 mm Micro Tessar, okulár nem volt a fényútban.
Általános célra tökéletes az ilyen fehér (én a semleges fehéret használom). A királykék fluorra jó lehet, bár azt tudnod kell, hogy ez a LED nem eredeti Cree (lehet, hogy a fehér sem, egyébként). Ugyanis a Cree nem gyárt XM-L típusú királykéket, a legerősebb tudtommal a XT-E, amelyik nekem van.
Az e-bay és aliexpress tele van koppintott áruval. Ami ez esetben lehet, hogy teljesen jól működik és beválik, csak sose lehetsz benne biztos tényleg az-e, aminek hirdetik. Leginkább én sem vagyok biztos abban, vajon a LEDjeim tényleg akkora fényáramot adnak ki, mint a Cree adatlapján szerepel, simán lehet, hogy kevesebbet.
Veled már beszéltem a héten. De hogy ne légy szomorú, küldök pár fluoros képet. Van benne tengeri moszat ibolya gerjesztéssel, meg kevéssertéjű pocsolyaféreg UV-vel.
Bezzeg engem nem, pedig a PEG-es biznyákot is én írtam :)
Annyit egyszerűsítek az akkori recepten, hogy növényi anyagnál simán vízbe lehet rakni a metszetet, hiszen a sejtfalak miatt a metszet elég szilárd magában is.
Köszönöm szépen nektek :) Az asztrofotózásban kicsit előrébb járok, ha szabad ilyet mondani. Abban már 3 évem van, a mikroszkópiában ez lesz az első, de nagyon tetszik, és mindig tanulok újat.
Ne csak nyerseket pakoljak ki, a mellékelt linken jobbra lépkedve láthatjátok a képeimet :) Ide sajnos nem enged nagyobb méretben fájlt feltölteni https://flic.kr/p/2k6x5sb
Köszi az infókat, utánuk keresek :) Nem nagyon értek a lámpához, van egy teknős, annak kell, szóval nem a hagyományos "kék UV lámpa", hanem valami más céleszköz.
Már nem emlékszek a sztori elejére. A bevilágító oldalról minden megvan hozzá? Kollektorlencse van ott?, meg a tükrök, amik a dikro tükörig elviszik a fényt.
Ha ezek nincsenek, akkor felső megvilágítós fluoreszcenciát nem fogsz tudni csinálni, de sebaj, átvilágítós fluoreszcenciára bármely mikroszkóp alkalmas. Egyszerűen a normál izzó / led helyére kell a gerjesztőfényforrás.
Közben olvasgattam és lehet elrontottam valamit. A dikroikus tükörről azt írják egy oldalon, hogy az üvegen egy nagyon érzékeny rápárologtatott réteg van, amihez nem szabad hozzáérni és tisztogatni. Na most nálam mindent egy nagyon finom porréteg fedett, ezért letisztogattam minden lencsét, és ezt a tükröt is. Ez utóbbit nem kellett volna?
Jobb, ha van hozzá, csak nehogy azért ne próbálja ki, mert nincs neki. Az NU-hoz például eleve nagyon nehéz fedőlemezes plánapokromátot találni, pedig fluoros feltét is van hozzá. Plánakromáttal is jól megy a fluor, a színvisszaadása némileg rosszabb, de attól még teljesen használható.
Feri nagyon profin nyomja ezeket a metszeteket, nem vitás, de SZÜKSÉGE magára a mikroszkópra sincs, mert nem ebből él. Ez hobbi, ott meg megjön a kedve az embernek ehhez - ahhoz. Neked pl. szükséged volt rá?
Növényt, ha jól beágyazza PEG-be, vagy répába, akkor minimális macerával lehet hogy a mostaninál is vékonyabb metszeteket tudna csinálni.
Én amúgy múlt héten megpróbáltam ezt a kézi dolgot, randán felsültem vele eddig :)
Amiket most írtunk, az a használhatóságát semennyire se befolyásolja. Sőt Neked kész szerencse, hogy nem kell speciális objektíveket vagy revolvert felhajtanod, használhatod így ahogy van. Inkább a kompromisszumokat nem értjük, mert semmibe se került volna egy korrekt telecentrikus sugármenet megalkotása. De ettől még teljes értékűen használható megoldás, a Leitznél is volt ilyen állítólag (pl. Ploemopak) a német mikroszkópos fórum alapján.
Az itt leírtakból még nem minden világos, de úgy értelmezem, hogy akkor ez a Fluoval 1 nem egy túl átgondolt mikroszkópja a gyárnak. Azért remélem megéri teljesen rendbe hozni, és ha nem is kutatási célra, de oktatáshoz jó lesz ez. Mindamellett már nagyon várom, hogy láthassam benne az első fluoreszcens képet.
De még ebben sem voltak következetesek, mert a Vertival doksiban több helyen ennek se felel meg teljesen a rajz. Pontosabban egy ideig oké, aztán egy optikai elem után teljesen fals. Néhol tényleg olyan, mintha a grafikus emlékezetből dolgozott volna, csak már Alzheimeres szegény.
És ha azt a 0.63-at beszorzod a trinófej 1.6x-os tubusfaktorával kapsz egy szép kövér egyest.
Egyébként megfigyeltétek, hogy a Fluoval 2-esnek milyen laposan áll a nézőkéje? A rajz szerint nem a szokásos félpentaprizma van benne, hanem egy sima prizma.
Vagy vszeg inkább egy tetőél prizma, hogy oldalhelyes maradjon a kép.
A félpentaprizmát azért szeretik, mert abban két visszaverődés van, ezért nem romlik el az oldalhelyesség.
Valóban nem olyan nagy a baj, de csak szebb megoldás a korrekt megoldás. Ráadásul a 0,63× tubusfaktor egy fluoreszcens mikroszkópnál előny, nem hátrány.
Egyetlen okot látok erre -- de ez semmiképp se mentség a barbarizmusra --, hogy így maradhatott az eredeti 1× tubusfaktor. A korrekt alul-felül lencse, közte tükör megoldásnál az előbb említett tubus-kompatibilitásnak 0,63×-os tubusfaktor a következménye. Na és akkor mi van? Ezért a Fluoval 2-nél így is lett.
Igazából az összetartó nyaláb bárhol "megszakítható" majd újra összetartóvá tehető megfelelő fókuszú negatív-poztív lencsepárral, de a jó Istenre, miért kellett itt így elgányolni?
Azt a sugármenetet nem lehet így értelmezni, ahogy te próbálod. Sosem úgy rajzolják a sugármenetet, ahogy te rajzolnád, ha ki akarnád szerkeszteni, hol keletkezik kép.
Szóval az, hogy széttartanak a sugarak a rajzon az objektív után, nem jelent semmit.
A későbbi jénai sugárátvezetési rajzok egy kalap lótrágyát érnek. Hansi úgy húzta a vonalakat, ahogy kedve tartotta, erre már korábban rájöttem. A háború előtt helyes sugármeneti rajzok voltak még. És az illusztrációkon az amerikai retus is horrort művelt néha, esetenként gyerekmázolmány szinten van.
És az a "tubuslencse" nem egy igazi tubuslencse. Ez egy "rövid Telan" és csak azért van, hogy a tubusok meg a többi alkatrész használható legyen a Fluoval 1-hez. Enélkül ugyanis lejjebb lenne a képsíkja a fecskefarok felületéhez képest az összes többi jénai mikroszkópénál és speciális (rövidebb) optikai úthosszú kellékeket kellene csak ehhez a vázhoz tervezni. Az a lencse tehát nem tubuslencse, hanem egy optikai úthossz-növelő. Ugyanúgy működik, mint a Fluoval 2-ben csak itt a tükrön kívül van megoldva, ami szerintem rettenetesen béna és illogikus megoldás. Erre hamar rájöttek és szégyenükben gyorsan abbahagyták a gyártását, helyette -- most már logikus elvi alapokon -- megalkották a Fluoval 2-t :)
A szöveg szerint 160-asak az objektívok, nem végtelenesek.
De elég fura, hogy dupla achromat a tubushosszabbító lencse, aztán egyből ott jön meg egy tubushosszabító a trinófejben.
Misztikus. Azt se értem, miért a tükör felett van a kompenzáció, miért nem felette? Így sokkal nagyobb lesz a tubusfaktor, és kevésbé párhuzamos a fénynyaláb a tükörnél.
Szóval a rajz - ellentétben a szöveggel - egy tipikus végtelenes konstrukciót mutat.
Azt megfigyeltétek, hogy a rajz ráadásul egy ,,végtelenen túli'' optikát mutat?: az objektívből kijövő fénysugarak nem összetartanak, de nem is párhuzamosak, hanem széttartanak.
Szóval nem végtelenes sugármenetben van a Fluoval 1 dikroikus tükre. Elég gány megoldás, de Leventének legalább jó hír, nyugodtan használhatja a rendes véges objektíveket vele.
Elnézést, hogy megszakítom a folyamot a saját apróságaimmal, de érdekelne, mik lehetnek ezek ismét :) Ezt a mintát még 2 hete vettem a tóból, azóta az akvárium mellett tartom, ahol kap UV lámpából fényt. Úgy látom, egyre összetettebb dolgok fejlődnek ki benne. Találtam több kandicsrák héjat is, valamint ilyen féreg-szerű élőlényeket is, amik egész gyorsak, karom-szerű lábakkal rendelkeznek.
Eléggé bejött ez a sötét látótér eljárás, nagyon tetszik a látvány.
Én nem vagyok ilyen optimista. A véges lencsét is be lehet úgy állítani, hogy a végtelenbe vetítsen. Inkább az lesz a perdöntő, hogy nagy numerikus apertúrájú száraz lencsével élvezhető képet kap-e vagy sem. Vagy pedig az, hogy immerziós lencsével egyáltalán kap-e képet egy lefedett preparátumról. Ha nem megy, akkor egy végeset próbál végtelenbe állítani -- ugyanis ilyenkor közelíteni kell a lencsét a lemezhez, de az immerziós szabad tárgytávolsága túl kicsi a művelethez.
A Fluo-2 160-as, ez biztos. Telan rendszer, ez is biztos. De a karban vannak a lencsék, a dichroikus tükörblokk alatt, és felett. Most keresem a Jenaer Rundschauban, van-e valamikor az egyesről bármi infó. Eddig nem találtam semmit.
Ja, akkor úgy van. A mikroskop-online dokumentációban a parányi képen nem látszik jól. Lehetne a revolverben de lehetne a kar aljában is. Csakhogy Levente szerint ott nincs semmi, azért gondoltam akkor a revolverre. Ugyanis egyértelműen 160-as objektívek kellene hozzá a Fluoval 2 leírás alapján. Meg aztán a felső fecskefarok tubuslencséjének semmi értelme nem volna különben.
"de most jobban megnézve a Fluoval 2 dokumentációját úgy néz ki, hogy ilyen való bele. Szóval sajna készülj fel lelkiekben, hogy nem lesz könnyű (és olcsó) ilyet szerezni."
NEM!
Nekem van egy Fluoval 2-m, és sima revolver van benne.
Illetve annyival másabb a revolver, hogy a felső lapján van két spéci csavar, nagy fejjel, hengeres nyakkal, s ez alá toljuk be a sárga plexit, ami megakadályozza, hogy a szemünkbe uv jusson, amikor nem a gépbe nézünk, csak dolgozunk rajta, beállítjuk, stb.
De ez egy sima revolver, két plusz csavarral (M2,5 asszem)
Nehezen elképzelhető az, hogy a dichroikus tükröt nem párhuzamos fénynyalábba tették be, ha a sokkal olcsóbb Laboval Fluorban is ott van. Merthogy ott nem okoz mindenféle képrontó dolgokat.
Nem láttunk még képet a kar alsó oldaláról, arról, ahová a revolvert rakod.
Úgy szokták csinálni, hogy a revolver foglalatába van beépítve az alsó lencse, ahogy felül a fecskefarok foglalatba van beépítve a felső lencserendszer. A tükör meg a kettő között. Nem lehet, hogy onnan kiszerelte valaki?
A sima fluovalról nekem sincs semmi dokumentációm, pedig nekem rengeteg van. Mintha csak a Fluoval 2 létezett volna.
Ez nagy kár. Én még nem is láttam ilyen lencsés revolvert, de most jobban megnézve a Fluoval 2 dokumentációját úgy néz ki, hogy ilyen való bele. Szóval sajna készülj fel lelkiekben, hogy nem lesz könnyű (és olcsó) ilyet szerezni. Talán megbarkácsolni egyszerűbb lenne némi fémmegmunkálással, mert egy sugáreltérítő könyökből szórólencsét kioperálni egyszerűbb volna és ilyen könyök van dögivel. Arra kell csak ügyelni, hogy a távolsága az objektívek felfekvő peremétől ugyanakkora legyen, mint pl. egy Ergavalnál.
Megnéztem, nincs. De talán nem is lényeges, mert ami rajta volt a fotón, azt csak próbából tettem fel rá. Valszeg az egyik Ergaval-é volt az a revolver eredetileg. (amikor jött egyben a 4db mikroszkóp, a könnyen bontható részek mind le voltak szedve és külön-külön csomagolva)
Az eredeti revolvere így nincs meg ennek a Fluovalnak, és így nem is tudom akkor, hogy milyen objektívek valók hozzá.
Dokumentációkat sem leltem a neten még ehhez a mikroszkóphoz.
Akkor jól gondoltam a szétszedés menetét, csak biztosra akartam menni, nehogy elrontsam. A hőlégfúvózás tegnap már meg volt, a petróleumos áztatást még nem próbáltam, de köszi a tippet.
Ilyet még nem szedtem szét, eddig csak a jóval egyszerűbb mechanikájú Labovalok voltak a kezem között.
Eléggé macerás bontani a hozzávaló szerszámok nélkül, ha be van állva, mint ahogy szokott.
Először húzd ki belőle a finom-állító tengelyét. Ez csak az egyik oldalra jön ki, és kihúzáskor érdemes finoman forgatni, mert csak egy állásban jön ki, amikor a rajta levő lapolás engedi.
Aztán le kell tekerni azt az anyát, ami benne van a fekete cucc mélyedésében. Eztán le kell húzni azt az alátétet, ami alatta volt, ez pöckös, egy horonyban van a pöcke, emiatt nem tud a tengelyen elforogni, ha redvás a cucc, nem biztos, hogy ezt a kis pöcköt észreveszed. Szóval ne akard forgatni a tengelyen.
Eztán a komplett fékblokk lejön a tengelyről. Ez három alkatrész egyben, a galléros forgatógomb-tartó, egy mag, és egy szorítóhüvely, ami belül van.
A galléros forgatógomb-tartót próbáld meg tekerni.
Ha lejött az egész, akkor már nyertél.
Javaslom, hogy legelőször áztasd be némi petróleumba az egészet, és bontáskor egy hőlégfúvóval melegítsd is meg, hogy könnyebben meg tudjon indulni.
Objektívekből is kell majd párféle, csak ehhez a Fluovalhoz egy Apochromat készlet a fluoreszcens mikroszkópiához, ahogy javasolta Bálint [...]
Azért nem feltétlenül kell apokromát hozzá, nagy érvágás egy egész sorozat megvétele. Megy a fluor plánakromátokkal is, aztán ráérsz egyenként beszerezni a lencséket középtávon.
[...] továbbá egy fáziskontraszt készlet is kell.
Az nincs Neked már? Mintha úgy tűnt volna.
[...] az M19 menetű végtelenes Zeiss Planachromat objektívek a meneten kívül miben különböznek az előbbiektől? Miben jobbak, ha jobbak, mik lehetnek az előnyök?
Abban, hogy nem véges, hanem végtelen tárgytávolságra korrigáltak. A minőségük nagyjából ugyanolyan. Itt nem előny vagy hátrány a kérdés, hanem az, hogy végeshez tervezett mikroszkópba csak végest, a végteleneshez csak végtelenest érdemes használni. (Direkt nem "kell"-et írok, mert végül is senki se gátol meg abban, hogy feltegyed a hozzá nem illőt, csak csapnivaló képe lesz.)
Köszönjük szépen. Nagyon hasonlít a Vertivalhoz, csak valamivel egyszerűbb felépítésű. Ott a féligáteresztő tükör csúsztatása egy billenő mozgással kapcsolt, amelyik a világos látótér lencse és a sötét látótér fényformáló rekesz között vált.
Hogy mennyire lehessen kitolni a tükröt, azért a sárga karikával jelzett csavar a felelős. Nem nyúltam hozzá, gyári pozíciójában hagytam, bár nekem úgy tűnik felülről nézve, hogy még 1-2mm-el lehet jó volna kijjebb tolni, mert a kerete mintha picit beleérne a látómezőbe. De még mivel nem próbáltam így nem bántom, lehet nincs igazam.
Szerintem jól látod, a gyári helyzet nem tökéletes. Egyébként a Vertivalomon ugyanez a helyzet, csak még oldalirányban is decentrált a féligáteresztő tükör. Én biztosan beállítom majd az enyémet, mert bántja a szememet. Azt azért nézd meg nem ütközik-e esetleg fel a tükör széle a burkolaton, ha állítasz rajta. A vignettáló tükörnél rosszabb a törött...
Elkezdtem összeírni az összes mikroszkópomhoz szükséges pótolnivalókat, köztük a tárgyalt Fluoval 1-esemhez is, ami kell. Elég sok mindent kell beszerezni, ami nem lesz olcsó. Objektívekből is kell majd párféle, csak ehhez a Fluovalhoz egy Apochromat készlet a fluoreszcens mikroszkópiához, ahogy javasolta Bálint, továbbá egy fáziskontraszt készlet is kell. RMS menetes Zeiss Planachromat objektíveim vannak már, és kérdezném, hogy az M19 menetű végtelenes Zeiss Planachromat objektívek a meneten kívül miben különböznek az előbbiektől? Miben jobbak, ha jobbak, mik lehetnek az előnyök? Azért kérdezem, mert ha nem szükséges, akkor nem költekeznék egy ilyen készletre külön, plusz akkor az M19-hez való revolverfoglalat se kéne.
Most megnyugodtam. :) Már azt hittem, épp az a gond, hogy a képekkel fárasztom a társaságot. Épp most csináltam meg a dichroikus tükör mechanikáját és már össze is szereltem. Na de az érdeklődésre való tekintettel szétszereltem újra és csináltam pár közelebbi fotót.
A mechanika igazából pofonegyszerű, a tükörrendszer egy sínen csúszkál, amin a gyári zsír ragasztószerű anyaggá volt megszilárdulva rajta. Most viszont mint kés a vajon, úgy csúszik.
Itt a tükörben látszó lilaruhás nőt még kb. 12-13-évesen festettem a híres festmény másolós korszakomban. :) (gondoltam úgyis fel fog tűnni a csapatnak a tükörkép)
A mezőrekesz előtt is van egy lencse....
Hogy mennyire lehessen kitolni a tükröt, azért a sárga karikával jelzett csavar a felelős. Nem nyúltam hozzá, gyári pozíciójában hagytam, bár nekem úgy tűnik felülről nézve, hogy még 1-2mm-el lehet jó volna kijjebb tolni, mert a kerete mintha picit beleérne a látómezőbe. De még mivel nem próbáltam így nem bántom, lehet nincs igazam. (egyébként előttem biztosan nem nyúlt még hozzá senki, minden csavar, és más gyári állapotúnak látszott)
Itt a tükör nincs kitolva:
Itt igen:
A lencsék még láthatóan tisztítás igényelnek, a mechanikával viszont már majdnem meg vagyok. A kondenzort emelő-süllyesztő mechanika jó, finom élességállító is. Még a durva fókuszáló csavart kéne valahogy szétszedni és kitakarítani. Gondolom ezt az oldalt kéne lebontanom, és a másik oldalról (ahol a fogaskerekek vannak) kihúzni az egész tengelyt. Ebben lehet kérnék egy kis segítséget, gondolom ez a rész nem nagyon különbözik a többi hasonló Zeiss-től.
Szerintem lényegesen, mert előtte le kell fagyasztani a mintát. Ráadásul gyakran vágást segítő folyadékba fagyasztanak, amelyiknek át kell legalább a minta külső részét járni. Kézi vágásnál csak megfogod és nyissz.
A fagyasztós főleg a szövettani metszeteknél hasznos, mert a paraffinátitatáshoz képest tényleg sokkal gyorsabb.
Úgy vélem Feri aziránt érdeklődik, hogy Levente direkt szedte-e ennyire széjjel a fejet. A felső (tubus-) lencsét nem lett volna szükséges lekapni, mert utána lehet centrálni megint.
Illetve ajánlom még a napraforgószár belét. Abból jó nagy darabokat lehet kiszedni és a nedvességet se szívja annyira. Rovarászok szoktak minuciatűvel feltűzni rá kis állatokat (pl. apró fürkészdarazsakat), így együtt pedig szokványos rovartűvel átszúrva a gyűjteménybe rakják.
Ha már itt szóba került a metszetkészíté, befogáshoz szoktak ajánlani bodzabelet. A gyalogbodza vagy a fekete bodza belét kell erre használni, vagy mindegy ?
Végre lett egy kis szabadidőm. itt vannak a kért képek. Jó volt a tipp, a binokuláris fej alatt is vannak lencsék, alul is, felül is:
Igen, ahogy gondoltuk. Tehát nem végeztek Jénában félmunkát.
Csak még azt nem tudom hogy lehet a karból kompletten kiszedni a lencserendszeres részt, mert a tekerőkarnak a tengelyét nem tudom áttolni a lyukon.
A Vertivalnál a kar helyett egy hasonló célt szolgáló tekerőgomb van. Az a tengelyre csak fel van tolva és egy csavar rögzíti. A csavar meglazítása után simán le kell húzni. Egy a tengelyből kiálló pöcökbe illik be a bevágás a tövénél, amiatt nem fordul el csak a tengellyel együtt. Szerintem a kart egy kis oldalcsavar rögzíti a tengelyre és csak le kell húzni róla. Ha maga a tengely is kiállna, akkor azt is ki kell tudni húzni. Nézd meg nem csak rá van-e csúsztatva egy hosszabbításra.
Végre lett egy kis szabadidőm. itt vannak a kért képek. Jó volt a tipp, a binokuláris fej alatt is vannak lencsék, alul is, felül is:
Ez pedig a kitolható dikroikus tükör. (a mechanikát még itt is ki kell pucolni mert csak komoly izomerővel lehet most ki-és betolni a tükröt. Csak még azt nem tudom hogy lehet a karból kompletten kiszedni a lencserendszeres részt, mert a tekerőkarnak a tengelyét nem tudom áttolni a lyukon.
Még nyílnak a vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca) sárgás virágai a mezőkön. A virág szárából készítettem mikroszkópos metszeteket és egy kék valamint egy vörös festékkel megpróbáltam megszínezni. A növény különböző sejtjei eltérő mértékben színeződtek és így jobban megfigyelhetővé váltak a részletek. A profik ezt jobban csinálják, nekem ez volt az első ilyen próbálkozásom. Korábban azt gondoltam , hogy a növényi szőrök tűszerű képletek, de mint korábban az ökörfarkkóró esetében volt ennél a növénynél is megfigyelhető egyes gombákra hasonlító virágszőrforma is. Ha valaki tudja, hogy mi a szerepük ezeknek a növények életében örömmel veszem a felvilágosítását !
Bár én sem láttam ilyen tubust eddig, de kivülről nagyon hasonlít a Vertival karra. Igaz abban csak "fél Telan", azaz egy tubuslencse van, mivel az objektívek végtelenesek. Itt viszont szerintem is teljes Telan lesz, ahogyan írod. Ha csak a revolver felett lenne egy párhuzamosító szórólencse, akkor nem adna valós képet, nélküle meg a dikroikus lemez nem volna párhuzamos sugármenetben. Emiatt kell alul-felül lencse.
Alap játszáshoz egy 450 nm-es királykék led talán a legjobb. Azzal szépen autofluoreszkál egy csomó minden, meg lehet hozzá akridinnaranccsal festeni. Egy 5-10 wattos LED már elég fényt ad ehhez, de akkor is érdemes lesötétített szobában használni. Fluorozáshoz viszont nem árt apokromát objektíveket használni ahogy én tudom.
A bino fej alatti részben a karban vannak lencsék? Lefotózod nekünk, hogy néz ki belülről ez a ketyere, hadd lássunk mi is ilyet?
Alapesetben nem bonyolult ez a fluoros dolog. Ledes verzióban még kevésbé.
Rövid hullámhosszú leddel megvilágítva a tárgyat, elkezd fluoreszkálni ahol azt neki kell. A leginkább használt esetben sárgászölden. Ezt a két színt el lehet egymástól választani szűrőkkel. A nagyon kék leddel megvilágítod felső megvilágításban (gerjesztés), és a tubusba valahová meg felraksz valamilyen sárga szűrőt (zárószűrő). A sárgán nem megy át a kék és az uv, de átmegy a sárgászöld. Legegyszerűbb egy papírpénzen kipróbálni, mert abban vannak ilyen fluoreszkáló biztonsági szálak. 470nm led már jó a FITC technikához. Sárga szűrőkből több félével leeht kisérletezni, és akár kettőt, egymástól kicsit eltérő színűt betenni a tubusba. A kéket teljesen kirekeszti.
A gépedhez eredetileg nem olyan lámpafoglalat volt, amit ebayon linkeltem, hanem olyan, amit itt képen mutattam. Azért, mert oda egy olyan inzertet tettek, amin egy bazi nagy lámpaház bajonett volt. Azért ez, mert oda egy HBO50-es higanygőz lámpát tettek, annak van egy csomó klf. uv tartományú sugárzási színe, amit szűrőkkel kiválaszthattak, és azt használhatták.
Köszi a választ! Nem is gondoltam, hogy egy ritkaságot fogok ki. Érdekesen hangzik amit írsz. Amint megcsináltam és pótoltam a hiányzó részeket, szeretném majd kipróbálni akkor ezt a fluoreszcens témát is vele, habár ilyet még sosem csináltam, és elég homályos ez a terület (egyetemen csak egy-két szó hangzott el erről) Ebben is kérnék majd segítséget, tanácsokat, esetleg saját képeket.
Na, az van, amit sejtettünk, és Gábor barátunk jól mondta: az ott egy fluoros dichroikus tükör. a lámpa felől jövő kék(es és uv) fényt letükrözi az objektívbe, és a tárgy felől jövő gerjesztett sárgászöldet pedig felengedi az okulárba. A kékes fényt a tárgy felől eléggé zárja már ő is, de nem teljesen azért.
Szóval akkor ez az Amplival egy Fluoval 1 valójában. Ritka. Inkább a Fluoval 2 volt sok, annak bonyolultabb karja van, és abban ez a tükör cserélhető, tolókás izé.
