Ha mostantól közérthető magyar mondatok helyett felfoghatatlan marhaságokat is el kell fogadni érvként, arra itt a válaszom. Ebben világosan le van vezetve, hogy butaságot beszélsz:
"a hajszárító belépő és kilépő hőmérséklet deltájából és vagy az adatlapról vagy a fogyasztásmérőről leolvasott teljesítmény alapján számolható a térfogatáram."
Hőmérséklet különbségből nem lehetséges levegő köbméter/órát számolni.
Sőt, ventilátor wattból sem lehetséges. Két ugyanakkora energiafogyasztású ventilátor közül ez egyik szállíthat akár százszor kevesebb levegőt is.
2. módszer: a hajszárító belépő és kilépő hőmérséklet deltájából és vagy az adatlapról vagy a fogyasztásmérőről leolvasott teljesítmény alapján számolható a térfogatáram.
Már vagy 10 éve szenvedünk a száraz levegővel (Zehnder ComfoAir 350), de eddig mindig visszarettentem az entalpiás betét árától. Párásítunk, meg időkapcsolóval minimumra van véve télen a működés, de előbb-utóbb meg kell ezt oldanom.
Tudtok jó külföldi beszerzési forrást entalpiás betétre? A magyarokat már meg se kérdezem, mindig dupla áron akartak rám sózni mindent.
Legjobb lenne ha cserélni tudnék valakivel, akinek túl magas páratartalom problémája van a házában. :)
"házilagos eszközökkel ki se nagyon lehet mérni, hogy eltér a térfogatáram a megálmodottól. "
Egy pillekönnyű marhanagy szemeteszsákkal némi gondolkodás+mérés után tűrhető pontossággal lehet légmennyiséget saccolni.
Vagy egy jó érzékeny (és nagy lapát-átmérőjű) anemométerrel, feltéve hogy figyelembe vesszük, hogy a levegő kilépő nyílás melyik részén gyors és hol lassú a levegő.
Ha esetleg a ventilátor fordulatszáma nem finomszabályozható (pl csak egy vagy két fix sebességes ventilátort vettünk), akkor a túl alacsony fojtás eredménye az lehet, hogy a szükségesnél sokkal több levegő cserélődik (pl télen vacogás, nyáron izzadás).
De szerencsére egy túl jól sikerült csövezést nagyon könnyű elrontani (pl mesterséges szűkítéssel) hogy pont optimális legyen a légszállítás. De az energiatakarékos megoldás akkor is a venti fordulatszám fokozatmentes szabályozása.
"Kimaradt a kilépési veszteség, ami minden kilépési/belépési pontnál érvényes."
Némelyik beszívó/kifújó anemosztát annyira örvényes, hogy jelentős pascal-okkal terheli a ventilátort (persze helyiségbe hideg levegő befújásnál az örvények akár hasznosak is lehetnek).
Ráadásul az elszívó rendszer számításokból rendszeresen kifelejtődik pl a bejövő légáram útvonal (légbeejtők/beeresztők) fojtásának beleszámítása is.
Nem véletlenül írtam itt néhány hozzászólással ezelőtt, hogy már sok amatőr próbálkozott a ventilátorra jutó fojtás papíron előre kiszámolásával, de szerintem még egyiküknek sem sikerült a valós/tényleges értéket még megközelíteni sem :)
Köszi. Nem tudtam, hogy a levegőnél ilyen nagyok is lehetnek a ki-be lépései veszteségek. A víznél emlékeztem.
Anemosztát: zsákos módszerrel próbáltam mérni, de nem nagyon tudtam kimérni különbséget, túl kicsi időket kellett stopperolni, illetve nekem nem is anemosztát van hanem sugar irányban terítő rács.
3m/s nél szerintem esélyes, hogy már magától is lesz zaj belépésnél.
Kimaradt a kilépési veszteség, ami minden kilépési/belépési pontnál érvényes. Bár nem túl jelentős ez a veszteség, ha kicsi az áramlási sebesség. Ha lesz a rendszerben anemosztát, akkor annak az adatlapja megadja a veszteséget. Amennyiben nincs anemosztát, csak a csőben végződik (ennél kisebb veszteségű rendszer nem elképzelhető), akkor 22fokos levegőnél 0,6-szor a csőben áramló levegő sebességének a négyzetével kell számolni. Vagyis 0,6*v^2. Ez 350m^3/h-áél 200-as csőnél 3m/s légsebességgel 5,4Pa. A 150-es csőnél (bár ilyen sonoflex nincs) 175m^3/h-nál 2,75m/s, vagyis 4,5Pa. (Ellenben egy KU-160 típusú légszelep 175m^3/h-nál ~13Pa veszteséget okoz (teljesen nyitott állapotában). Látszik hogy rendesen "megfojtja" a rendszert. Dehát ez az ára a szépségnek...)
Ez még 10Pa veszteség, legjobb esetben is. Amint bekerülnek az anemosztátok ez a többszöröse lesz simán.
Számoljunk fordítva. Alacsony fordulaton tud a venti 350m3/h mellett 60 Pa-t.
350m3 mellett a 200as cső ellenállása 1,5 Pa/m
a 150-es cső ellenállása 175m3 mellett 1,6 Pa/m
Véleményem szerint a flexicsőből nagy sugarú ivek alakíthatóak ki, nem túl nagy az ellenállása, legyen 5 Pa.
Így 1,5X13+1,6X14+ 5= 48Pa adódik. Ami kevesebb mint a fenti 60Pa.
Tehát valamivel 350m3/h felett fog menni, de nem sokkal, mert a cső ellenállása rohamosan nő, a ventié meg 400 meg már csak 20 Pa körüli. Valahol 360körül lesz.
Az általam becsatolt ellenálllás görbe a sonoflex/flexi csőé, az egyenes falú spirocsőé ennél lényegesen jobb (olyasmi mint az egy számmal nagyobb flexicsőé) De látszik, hogy ebben az esetben sokat nem lehetne nyerni vele. Talán a magas fordulaton.
Örülök hogy ez így végig lett számolva, mert eddig itt főleg az ment, hogy a flexi cső nem jó semmire, mert nagy az ellenállása.
(én vagyok az a fórumról, aki sonoflex csőből csinálta a komplett hővisszanyerős szellőztető rendszerét és a szintén lesajnált kategóriájú axiális a.k.a. műszerventilátorral hajtja meg méregdrága radiálventilátor helyett)
"A törések nagyobb ívben való lekerekítése segítene az ellenállás csökkentésében?"
Sokat számít, ha egy törés nem éles, hanem lágy ívű (nagy rádiuszú) kanyarban van megvalósítva.
A csőrendszer fojtását leginkább a milliónyi pici örvény okozza és egy NAGYON enyhe ívű kanyar már majdnem egyenes csőszakasznak számít :)
"A gép előtti és utáni szakasz hosszak számítanak?"
A ventilátornak (majdnem) mindegy, hogy a fojtás a szívó oldalán van vagy a nyomó oldalán. tehát az előtti és utáni csőszakaszok fojtása összeadódik. Úgy is mondhatnám, hogy fojtás szempontjából mindegy, hogy hova építed be a csőbe ventilátort (persze pl zaj szempontjából már nem mindegy :)
"A sima TT150PRO gép és ez a vezérlő kombapibilis? RS-1-400"
Én nem merek aszinkron motort nem kimondottan hozzá való fázishasítóval szabályozni, csakis olyan szabályozót használok, ami bele van építve a motorba (Vents TT családnál "U" betűjelzés a típusban). HA a szakboltban megesküsznek rá, hogy az RS-1-400 szabályozó jó ehhez a ventihez, akkor biztosan úgy van. Kérdezd meg, hogy mely százalékok közötti tartományban lesz szabályozható ezzel.
"Úgy gondolom pozitív hatással lenne a légmozgásra, emiatt a levegő minőségre is az elszívás."
Gondoskodni kell frisslevegő utánpótlási útvonal(ak)ról is (ezek eltömése télen elő szokott fordulni!). (rossz hír: a frisslevegő "beszívódási" útvonalak eredő fojtása szintén hozzáadódik a ventilátor fojtási terheléséhez)
Így lenne elvezetve.(falon át, mennyezet alatt, vertikálisan egy síkban, a hosszú szakaszon lenn egy 1,5 méter emelkedés 12 méteren) A törések nagyobb ívben való lekerekítése segítene az ellenállás csökkentésében? A gép előtti és utáni szakasz hosszak számítanak? jobb ha hasonló/kisebb a kivezető csőszakasz? (kraftolós ötletem a flexibilis cső elvezetésre hogy sín,dobozolás stb helyett párhuzamosan kifeszített huzalon támaszkodnának a csövek, a huzalokat pedig több helyen lehetne merevíteni, egymáshoz kötni stb. Így az egyenes talán egyenes is lesz. A pontonkénti rögzítés nem működne flexi csővel ) Illetve A sima TT150PRO gép és ez a vezérlő kombapibilis? RS-1-400, Fokozatmentes fordulatszám szabályzó egyfázisú motorokhoz. Szuper lenne akkor használni és olyan sebességgel amilyen kell, távolról szabályozni. Továbbá a füstelszívás, és a füst tüdőde szívásának csökkentése lenne a cél. A szag elkerülhetetlen.. Úgy gondolom pozitív hatással lenne a légmozgásra, emiatt a levegő minőségre is az elszívás. Egyébként kb 10-20 emberre kéne méretezni. A próba számításomat félve ide rakom, ami esélyes hogy nem jó :D https://i.imgur.com/IiEXwvL.png
1: Az optimális levegő minőséghez (1000 ppm széndioxid szint) fejenként és óránként 30 m3fris levegőt kel biztostani (persze nem mindenütt cél az optimális levegő minőség). De te nem tudod, hogy hány emberre szeretnél szellőztetni.
2: A szellőző csőhálózat fojtása terheli (fékezi) a ventilátorod légszállítását. A ventilátor teljesítményét úgy kell megválasztani, hogy az adott pascal fojtás mellet képes legyen az 1. pontban kiszámolt légmennyiséget szállítani. De te nem tudod, hogy hány pascal fojtású lesz a csőhálózatod.
Egy nyílegyenes 200-as szellőzőcsőnek szinte nincs is fojtása (csupán néhány pascal), nagyon lágy ívű kanyar csupán alig ront a helyzeten, de néhány éles derékszögű töréssel akár százszorosára is növekedhet egy-egy csőszakasz légellenállása!.
Amatőr körökben nem szokás pascal-okat előre számolgatni (mindenki elrontja), megépíted legjobb tudásod szerint, veszel bele egy saccolt teljesítményű ventilátort és megméred, hogy a rendszer tudja-e az elvárt értékeket. Ha nem elég erős, akkor kipróbálsz egy nagyobb ventilátort, a harmadik-negyedik ventilátor már bizosa jó lesz :).
Tehát hiába jó ventilátor a Vents TT150, van esély rá, hogy nem lesz képes elég levegőt elszívni, még a legerősebb (és leghangosabb) fokozaton sem.
Itt vannak a TT család részletes műszaki adatai. A TT 150-es ventilátor görbéin láthatod, hogy a ventilátor kis teljesítményű üzemmódban pl 300 m3/h levegőt csak maximum 75 pascal fojtás mellett képes szálítani, ha a venti erejét felkapcsolod maximumra, akkor ez felemelkedik 450 m3/h-ra.
Ha ott akusztikus bulik is előfordulnak, akkor a lésebességet sehol ne engedd 5 m/s fölé (levegő áramlás, örvénylés zaja) és én mindenképpen fordulatszám finomszabályozós (= csendesíthető) ventilátort alkalmaznék (lehetőleg egy másik helyiségben).
