Segítséget szeretnék kérni. A fényképen látható citromfa jelentősen elhullajtotta a levelet. Ami megmaradt felül annak a levele pedig kezd összecsavarodni. Mi lehet a probléma, mit csináljak?
Köszönöm a tippeket vakond/pocok ügyben, nem fogom bántani. Ha rovar lenne, jobban aggódnék.
Az alábbi körtékről: ilyen nálam is minden évben előfordul, mindenféle körtén. Sosem sikerült egyértelműen kórokozóhoz vagy időjárási jelenséghez kötni, növényvédelmi tevékenységtől is független (a kezeletlen és a rendszeresen permetezett fákon is előjött). Mindemellett sem a terméssel, sem a hajtásnövekedéssel nem szokott gond lenni. Az elbarnuló leveleket le szoktam szedni. Igaz ez mind idősebb fa volt, most van két csemetém, azokon még nem tapasztaltam. Lehet, hogy a "korral jár".
Ez a körte fám minden évben így néz ki. Zöld metszésben le szoktam vágni a levél-barnuló hajtásokat.
Info: ez a fa egy rézsű oldalában áll, építkezéskor magasan fel lett töltve (kb. 70 cm) rissz-rossz agyaggal. Gondolom az esővíz sem áll meg a rézsűn, ezért akár vízhiányos is lehet.
1 méterre van tőle a ház polisztirolos (nyáron délről felforrósodó) oldala (hőstressz??).
Amúgy a fajtáját nem ismerem - aki felismeri a körtéről, elárulhatja:-)
A birfához adtunk pár tanácsot de nem írtad le hogy elvégezted az általunk javasolt vizsgálatokat, végül is mire jutottál? Mikor kapta meg a kezelést a fa és ha véletlenül atka akor ezek a szerek teljesen hatástalanok. Készítenél egy közeli képet a levél fonákjáról?
Hétfőn fújtam többek között a körtefáimat topsin-m+topas+mospilan+levéltrágya keverékkel. Tegnap már így néztek ki.... Azt látom, hogy legalább két kártevő/kórókozó is ,,dolgozott". Az egyik a hajtáshervasztó darázs, de mi okozza a levélbetegséget? A kép egyébként bosc kobak/alexander fajtáról készült, de így néz ki a közvetlen közelében levő clapp kedveltje is. A tőlük nem messze levő (de ugyanezt a koktélt kapó) téli körte nem mutat tüneteket, a mellette álló erdei vajkörte némi tünetet mutat. A tőlük még messzebb levő nyári és vilmoskörte szintén semmilyen tünetet nem mutat.
És még egy kérdés:
Ezt a képet a birsemről körbemutattam már itt. Akkor felmerült az atka/tetű/lisztharmat mint lehetséges probléma. Megkapta ugyanezt a kezelést, tegnapra szinte az egész fa ilyen volt.
Vakond szellőztetője. Ne foglalkozz vele, had éljen. Gyümölcsfák, bokrok, nagyobb zöldségnövények között csak hasznot hajt, kárt nem okoz. Évekig ugyanott éldegél.
Itt le vannak ám írva a tutik ! Én már növény orvossal is találkoztam aki megkérdezte a gazda boltost mit ajánl tafriniára !!! Ha jól van ráfújva a rezes és a nevikénes lemosó nincs ilyen betegség ,de ha valami miatt nem eléggé van lemosva ,mert sajnálják a vegyszert és nem folyik meg a fákon akkor ugye megjelenik és akkor már semmit sem tudsz tenni a mi látványosan látszódna egy fán ! Ha vissza nézed a tavalyi képeket amiket én tettem fel nekem sem sikerült a fa épp túlélte de termés szinte semmi nem volt ! Rosszkor csináltam, rossz szert választottam, a tél is langyi volt nem permeteztem a tél folyamán ,a tavasz is esegetős volt sokáig, a betegség megjelent a fán, és akármit is fújtam rá nem ért semmit ! Pergett le a levél a levél lyukacsosodástól a szerek nem értek semmit ! Ennyi ! A lemosást nem kell sajnálni ! Létezik olyan füzetke aminek a neve Szőlő-gyümölcs technológiai füzet és növényvédő szer ajánlat ! Ebben ott van a fenológiai állapot és a hozzá tartozó vegyszer ,ez egy szórólap ingyenes ! Történetesen a Syngentáét kaptam nem rég !
És ha már kártevők: tudna valaki tippet adni, hogy mi fúrja/ássa az alábbi képeken látható lyukakat? Átmérőjük körülbelül 4-5 cm, és elég sok helyen a fák körül felásott földtányérban is megtaláltam már - rengeteg vizet nyel el egy-egy ilyen járat, így locsolás előtt mindig kénytelen vagyok előbb betemetni a lyukakat. Korábbi években nem fordult elő ilyen a kertben. Vakondtúrás néha 1-1 db megesik, de nem jellemző, ezek a furatok viszont annál jóval kisebbek, nincs is körülöttük annyi föld. Ez valami apró emlős lesz, vagy nagy rovar?
+1 kis adalék a mondandómhoz: még alapos, rendes növényvédelem esetén is benne van a pakliban a kudarc. Van pl. 3 meggyfám, egymás mellett. Mindig egyszerre vannak permetezve, ugyanazt kapják. Ehhez képest a legnagyobb és a legkisebb hibátlan, a középső levelein valamilyen "rozsdás" betegség jelent meg, kicsit olyan, mint a sztigmina, de hasonlít a blumeriellás levélfoltosságra is, meg emlékeztet arra, amikor gyomirtót sodor a szél (ez a helyzetéből adódóan kizárt), de igazán egyik sem. Szóval néha hiába a gondos kezelés, ki tudja miért, nem jön össze. Egyéni érzékenység, kevésbé szerencsés lokális talajkémia, gyökérkártevő, az április eleji fagy utólagos hatása (sérült rügyek gyengébb hajtásai), ki tudja? A kertészkedésben ez a bizonytalansági faktor mindig benne van.
Honnan veszem észre, ebben és bármilyen más esetben, hogy egy permetezés hatékony volt-e? kérdezi Taormina001.
A kérdést spapda ugyan nagyon jól megválaszolta, de én még szeretném kiegészíteni néhány szemponttal.
1. Inszekticidek esetében viszonylag könnyen megállapítható, hogy a kártevő rovar vagy hernyója a permetezést követően elpusztul-e vagy sem. Komplikálja a dolgot, hogy egyes kártevőknél a tojások ottmaradnak és újra indulhat a károsítás.
2. Fungicidek esetében, azt, hogy egy permetezés hatékony volt-e nagyon nehéz megállapítani. Ahhoz, hogy egy szer hatékony-e, ahhoz rendszeresen használni kell és elsősorban megelőzésként. Ha a betegség a heti (7-10 napi) legalább 2-3x-ri rendszeres használat esetén is semmiféle csökkenést nem mutat, akkor már váltanunk kell. Sőt ettől függetlenül is egyes fungicidcsoportokat csak 2-3x használhatunk. De ez általában fel van tüntetve az engedélyokiratban és a neten megtalálható.
3. Azok a szerek amelyeknek van érvényes engedélyokirata, azok többszörösen kipróbált és "dogmatizmus" nélkül állítható, hogy hatásos készítmények. Senkinek sem érdeke, sem a gyártónak, sem az engedélyezőnek, hogy hatástalan szert propagáljon. Ellenkező esetben komoly kártérítési proceduráknak vetné alá magát. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a szert maga a gyártó éveken át teszteli különböző gombákon és növényeken, miközben végzik az egyéb engedélyezéshez szükséges (pl. élelmezésügyi várakozási idő stb.) vizsgálatokat. Ez az egész 8-10 évbe is beletehet. Amikor aztán ez befejeződik és a cég forgalmazni akarja Magyarországon is, akkor itt Magyarországon is el kell végezni hatóságilag ellenőrzött módon a hatásosságát kísérleti parcellákon. Ha minden rendben van, hatásos a készítmény és az egészségügyi oldala is elfogadott, akkor adják ki az engedélyokiratot.
Persze ez nem azt jelenti, hogy nincs különbség az egyes szerek között. A hatásosság mértékében és a felhasználhatóság mikéntjét illetően jelentős különbségek lehetnek. De ezt "egy" permetezéssel nehéz megállapítani.
Mikor nem saját magát, családját mérgezi, hanem haszonszerzés céljából teszi:
A hetvenes években volt egy ütős foszforsav észter hatóanyagú talajfertőtlenítő szer: Furadán 10G.
Vörösesbarna granulátum, mákszem méretű. Naná, hogy lopott volt. Egy időben feltűnt a piacokon, a mamókák mák-ként árulták-vették. Volt aki mákostésztát főzött-először és utoljára.
Ma hallottam a rádióban, hogy még mindíg használják dúvad irtásra, és pl. a réti sasok pusztulnak, eszmei értéke 1 millió Ft( a sasnak). Pedig már legalább 20 éve nem kapható!
Az őrölt fűszer paprikát egy időben ólom-oxid-dal színesítették(mínium). Képzelhetitek, mi lett a következménye!
Szerintem onnét tudni, hogy hatékony volt-e a beavatkozás, hogy egyrészt megáll a kártétel növekedése (pl. nem lesz több tafrinás/likacsos/megrágott/dudoros levél), másrészt a beteg/sérült levelek/termés eltávolítása után nem jelennek meg újabb jelek, sőt sokszor friss, egészséges hajtások/levelek nőnek az eltávolítottak helyére. Máshogy nem nagyon lehet mérni a dolgot, fennmaradó, nem eltávolítható sebek/elváltozások (pl. foltosodás, varasodás, lisztharmat) esetén meg persze ezt nehéz is kiszúrni.
Én igyekszem ezért inkább a prevenció jegyében permetezni, megelőzni a kártételt, a szomszédok kertjeit elnézve joggal. Náluk ott a tafrina, tetvesek a cseresznyék, meggyek. Én inkább időjárás és növényvédelmi előrejelzés alapján, megelőző kezeléseket folytatok, azóta elkerülnek többnyire a bajok.
Honnan veszem észre, ebben és bármilyen más esetben, hogy egy permetezés hatékony volt-e? Azt hiszem, ezt még soha nem sikerült megállapítanom. Állítólag a lisztharmat nem komoly ellenfél, pedig itt egyike a legkomolyabbaknak, de nemcsak arra vonatkozik a kérdésem: Permetezés után mindig várok és várok, hogy hogyan fogom észrevenni, hogy valami változott, holott tudjuk, hogy növényeknél ugye az egyszer megbetegedett részek soha nem gyógyulnak meg. Aztán csak azt veszem észre, hogy valami nem hogy meg nem gyógyult, de meg sem állt a fertözés, hanem inkább rohamosan terjed. És akkor jön a találgatás, hol van a hiba: a szerválasztásban? Vagy az idöpont kedvezötlen? A szer adagolása, vagy a kezelések száma elégtelen? Söt, esetleg rosszul ismertem föl a kezelendö betegséget?
Pl. a Tafrinával se volt eddig sok szerencsém, legföljebb azokban az években, amikor nem volt amúgy se jelentös fertözés. De idén nem látom, hogy jelentkezne.
Ti hogy intézitek ennek a sokismeretlenes egyenletnek a megoldását?
Köszönöm a tanácsot, de most hirtelenjében nem fogok tudni hozzájutni. Meg ugye van itthon már Thiovit, meg Folicur, söt egy ampulla Score is, amit ugye sajnálnék bevetni 2 egresbokor kedvéért. Igazán nem tudom, mihez kezdjek velük? Mégegy Thiovit? Mégegy Folicur? Vagy beszerezzek jó drágán még egy további szert?
Vagy hagyjam veszni az egrest és vágjam ki? Úgyse lesz már belöle semmi? Nálunk abból viszont sok fogy, és az összesen két megmaradt bokorral így is válságos a helyzet.
Jut eszembe a múltkori lisztharmatos kérdésed kapcsán: Cyflamid. Általában én szoktam ajánlgatni itt a fórumon, mert próbáltam és nekem bevált, valóban van kuratív hatása, ráadásul mehet rotációban a szokásos azolokkal (Score, Topas, Folicur), mert más hatóanyagcsaládról van szó. Ugyan az engedélyokirat nem beszél egresről, de hát arról szinte egyik okirat sem. Egy próbált megér.
Attól még, hogy érintkezett a levegővel, nem feltétlenül lesz baja. Elég csak arra gondolni, hogy itt sokan vagyunk, akik nem a kis ampullás kiszerelést vesszük Score-ból, Topasból, Actarából, Folicur Soloból, Cyperkillből stb, és akár évekig nyitogatjuk a gyári csomagolást, mire elfogy, ennek ellenére a szer tökéletesen betölti szerepét, nem érezni, hogy az idő múlásával kevésbé lenne hatékony.
Én idén érek a végére egy 2015-ös "évjáratú" Actarának (amit szintén a mértéktelen és felelőtlen használat miatt vettek el a kiskertiektől és korlátozták engedélyokirat szintjén is a felhasználhatóságát), de permetezés után másnap végigjárva a kertet látom, ahogy a leveleken fekszenek a belekóstoló rovarok tetemei, szóval garantáltan működik. Ugyanígy van "évjáratos" Topasom, Mospilanom, Folicur Solom, meg még pár olyan dolog végszükség esetén, amit leírni sem merek az "önkéntes házmesterek" miatt. Szekrényben elzárva, télen-nyáron 18-20 fokon tárolva. Bevált.
Nem emiatt kellene aggódni, hanem a fogalmatlan gazdaboltosok által adott hibás tanácsok miatt, meg a rossz technikával, rosszkor végzett permetezések miatt. És mindig van hová fejlődni. Én például már egy ideje arra is figyelek, hogy permetezés előtt nyírom a füvet a kertben, mert gyep helyett sok a virágzó gaznövény, és ezekre is szállnak a méhek, hiába van vége a gyümölcsfák virágzásának. A fűnyírással csökkenthető az esélye a véletlen mérgezésüknek, ilyenkor egy ideig nem virágzik annyi bizbasz a fák körül. Apróság, nem kerül semmibe, füvet úgy is kell nyírni, a kettő tevékenység összehangolásával viszont lehet picit vigyázni a szövetségeseinkre, a méhekre.
Mindenképpen komplex világunkban nincsen. A kémiában sem. Attól függ, hogy milyen szerröl van szó, az a szer pl. hömérsékletérzékeny-e, és pl. attól is, hogy utána légmentesen visszazárta-e.
Vagy talán az operatív törzs megtiltotta a józan ész használatát is? Hozzám még nem jutott el a hír.
Ez nem tűzelhalás, a tünetek nem azonosak. nem látszanak a levéltőnél izzadságszerű csepek és a hajtásvégek nem konyulnak le pásztorbot szerüen és nem feketednek el a hajtások.
Arra mit mondasz szer eltarthatóságban, hogy a folyadékok nem fagymentes helyen vannak tárolva, s nem is látszik rajtuk amúgy semmi minőségi elváltozás. Attól még szerkezetileg megváltozhattak?
Nagyon fontos rézzel lemosni a fákat rügypattanásig ,sőt még a téli meleg időszakokban sem árt egy -egy rezes lemosás ! Ezeket a betegségeket megelőzni meg lehet de gyógyítani nem csak fűrésszel ! Ha úgy gondolod tűzelhalás vissza kell vágni az ép részekig ,mást nem tudsz ellene tenni , Cuprosan FW,vagy Champion 50-nel alacsony dózissal naplemente után megpróbálhatsz permetezni de óvatosan fújd nem lehet tudni a fa mennyire érzékeny rá ! Inkább a legkisebb dózissal fújd és ismételd meg 5-6 nap múlva . Mást ellene tenni nem lehet ! Már több fámat elvesztettem ezen betegség miatt !
Én örülnék a legjobban, ha más lenne, de ez illik rá a legjobban. Tavaly áprilisban kezdődött, akkor voltak többnapos 18C feletti periódusok már márciusban. Talán azért lehet nem teljesen tipikus, mert korán, már a virágzás előtt, alatt, kihajtáskor károsít, leszárít mindent az érintett ágakon.
A lilás elszineződés a háncsban elég egyértelműnek tűnik. Ilyesmit mi okozna más?
(Az épebb levelek egy része a csúcsától kezd elfeketedni, elszáradni. Aztán tavaly nyáron újra kihajtottak a le nem vágott ágak, lecsupaszodott ágak, ez meglepő volt.)
Valami másról lehet szó, mert Erwinia fertőzés még nem jelent meg az idén.
Az Erwinia fertőzésre a következő jellemző:
Akkor veszélyes, ha virágzásban a hőmérséklet több mint 24 C, vagy a maximum több mint 21 C és a minimum több mint 12 C.
Az erwiniás fertőzés beazonosításához nagy segítséget nyújt, ha a leírásokban (egy csomó képet és leírást találsz a Googlban) szereplő szimptómákat összehasonlítod a saját fáidon megjelent tünetekkel.
Az általad leírt tünetek nem az Erwiniára jellemzők.
Köszönöm a segítséget. Tegnap volt alkalmam kimenni és ellenőrizni a tüneteket. Sajnos erwíneás tűzelhalásnak látszik, ha nem is mindenben tipikusak a tünetek, de a levágott gallyakban látott lilás foltok és az elszáradt, nem lehulló virágok egyértelműen erre utalnak.
A további csonkolással nagyon féloldalas lenne a fa, talán még megpróbálom az ajánlott Aliette nevű gombaölőt, hátha használ. Bár inkább virágzás előtt és alatt, megelőzésképpen lehet csak permetezni ellene. A szomszédos fáknak talán még nem késő.
elfeketedni, elszáradni. Aztán tavaly nyáron újra kihajtottak a le nem vágott ágak, lecsupaszodott ágak, ez meglepő volt.)
