Sir 24.30-34
"Olyan vagyok, mint a folyam mellékága, mint a csatorna, amely átszeli a kertet.
Így szóltam: "Öntözni akarom kertemet, locsolni akarom a virágágyaimat." De nézd csak, az árkom folyóvá változott, a folyamból pedig tenger kerekedett.
Tanításom ragyogjon, mint a hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon sugara.
Prófétai szózatként ontom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a késő nemzedékek.
Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki bölcsességet keres."
"Christos Annesti!" - Alithos Annesti ! Igen Krisztus valóban feltámadt !
Isten Szava él és eleven !
Mózes V. könyve 7,16 Megsemmisíted mindazokat a népeket, amelyeket hatalmadba ad Istened, az Úr. Ne szánd őket, és ne tiszteld isteneiket, mert tőrbe ejtenek!
Bizony a szentkönyvekben döbbenetes mondatok is elférnek.Nehéz a valósággal szembenézni ugye ?!
„Virágozzék fel igazságosságban az a nemzet, amelyet oly nagyon szerettem! Maradjon meg szeretetemben és tartsa meg parancsolataimat! Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet.
Halld Izrael! Aki egykor megvert, az gyűjt egybe most téged, és én úgy fogok vigyázni rád, mint szemem világára, Izrael! Te az én drága fiam vagy, Izrael, te valóban elfogadtál engem Szentlelkem hatalma által. Virágozz fel az én istenségemben és az én szeretetemben! Úgy szeress engem, ahogyan én szeretlek téged!
Mondom neked, magamhoz fogok vonni minden embert, mert bennem van az örök élet és a dicsőség. Legyetek egyek az én Nevemben és kövessetek vértől ázott lábnyomaimban! IC”
”Nem mondtam-e, hogy napjaitokban kiárasztom Lelkemet az emberiségre? És, hogy törvényeimet közvetlenül a szívetekbe helyezem, és elmétekbe írom? Egyetlen jövendölés sem származik az emberektől, hogyan is származhatna? Szavamat a Szentlélek sugallja, Ő indítja az embereket arra, hogy rólam beszéljenek. Én, az Úr, új Eget és új Földet ígértem, és ….., már készítem számotokra!
Az emberek manapság önközpontúak, vallástalanok, szívtelenek, és saját élvezeteiket előbbre valónak tartják, mint Istent. A napok elrepülnek, és hamarosan véget ér mindez a gonoszság, szeretetem tüze elsöpri és megtisztítja.
Mindig lesznek nehézségek, de erőm mindig támogatni fog téged. Hamarosan meglátod az új Eget, és az új Földön fogtok élni, mert ígéretem nemsokára beteljesül. Egyházam megújulása folyamatban van. Már első szülési fájdalmait élitek. Bátorság szeretteim, ti akik Nevemet viselitek és ivadékaim vagytok, ne keseredjetek el! Szavam beteljesedik. Azt mondtam, hogy veletek leszek, és közöttetek fogok élni. Közvetlenül belőlem fogtok táplálkozni, és az élet forrásából ingyen kínálok meg mindenkit, aki szomjas. Tüzem hamarosan leszáll rátok az égből, és felemészt benneteket nagy szeretetével. Ezt az emésztő tüzet sorjában kiárasztom a nemzetekre. Szeretetre váltom gonoszságotokat, meglágyítom és lángra gyújtom megkövesedett szíveteket. Közömbösségeteket Istenetek iránti buzgósággá változtatom. Tüzem szent órája úgy ér el benneteket, mint a tüzes kemence. Az első pünkösdhöz hasonlóan elteltek szeretetem tüzével, Szentlelkem tüzével. Megújítalak benneteket, kiterjesztem az igazság, az egység, az igazságosság, a béke és a szeretet országát. Örvendjetek! Teljes szívetekből ujjongjatok szeretteim! Eljövök, és elveszem minden hiú dicsekvésteket, ami szétszóratástok és bukástok egyik oka volt. Leheletem elfújja mindazokat, akik elfojtják Lelkemet. Szeretetem tüze megtisztít benneteket. Leányom, szeress, imádj engem, szerezz örömet nekem! A Szeretet szeret téged. Megáldalak gyermekem.”
„Öt Szent Sebem mindenki számára nyitva áll, hogy térjen be oda, és fájdalmamat ossza meg velem. Szeretteim, én vagyok az Jézus. Én, Jézus, a ti Megváltótok, e gyenge eszköz által nyilvánítom ki magam, hogy átadjam nektek és minden nemzetnek üzenetemet, a "Béke és szeretet" üzenetét. Én, aki uralkodó vagyok és mindenek felett állok, egészen lehajlok hozzátok, kis virágaim, hogy elérjelek benneteket. Végtelen szeretetemből és határtalan irgalmamból eljövök, hogy felajánljam neked békémet és szeretetemet. Én vagyok e világ Világossága, és azért jövök, hogy világítsak e sötét világ felett, amelyben éltek. Kis virágok, nektek épp úgy szükségetek van szeretetem sugaraira, hogy a szeretetért és a szeretetben éljetek, mivel ilyen az én kegyelmem gazdagsága. Felfoghatatlanul szeretlek, teremtés! Folytassátok imátokat, engeszteléseteket és a szeretet cselekedeteit, mert mindez balzsam Sebeimre! Szeretlek benneteket és irántatok érzett szeretetemben gondoskodom arról, hogy ebben a pusztaságban, amivé korszakotok vált, új magok csírázzanak, a béke és a szeretet magjai. Leszállok a holtak közé, hogy életre keltsem őket, és hűséges szolgáimmá tegyem azokat, akik tisztelik Szent Nevemet és dicsőítenek engem. Kis virágok, olyan közel van az új Földnek és a Szeretet új korszakának ideje, amiről már beszéltem nektek, és ami fölülről érkezik hozzátok. Mindez meg fog történni, és így beteljesedik az Írás. Világosságom szeretett gyermekei, legyetek egységben és mindig az én közelemben! Legyetek velem, és imádkozzatok elveszett testvéreitekért, imádkozzatok azokért a papi lelkekért, akik jeleimet megtagadva megsebzik Szent Szívemet! Terjesszétek a "Béke és szeretet" üzenetét, hirdessétek minden nemzetnek! Dicsőítsetek meg engem, osszátok szét ezt az aratást! Sokakat fog táplálni. Rajtatok pihen tekintetem és Szent Édesanyátok tekintete. A mi békénket adjuk nektek, fogadjátok ezt a békét és osszátok meg másokkal! Megáldalak benneteket!”
Hozzád lépek, hozzám lépsz és belépsz bentre
Tűz melegével jössz, Tűz fényével
Kézen fogsz, karod fejem alá rakod, úgy pihentetsz
Ó pihenhetek Benned, pihenek Veled
Szerelmes mit suttoghat kedvese fülébe, Te azt Tüzeddel teszed
Szerelmes mi virágot szedhet kedvesének, azt Te szívembe teszed
Ó mit érez a leány, mikor vőlegénye égbe emelve mutatja világnak?
Ó azt érzi szívem
Távolról, ha meglátlak, és Rád csodálkozom, közel lépek vagy maradok távol?
Távolról nézve távol marad kezed, távol marad Szíved
Távolról nézve magányban maradok
Mikor szemem útját magamhoz vezetem
Mikor kérdést már magamban teszem fel
Mikor hangodra itt figyelek
Téged itt látlak meg
Itt vagy, amott el nem nyerhetlek, s ha bírlak, amott elveszítelek
Itt erősödhetem Benned, itt tanulhatok Tőled
Az Út itt fut, amott csak rengeteget találok
S ha itt megtalállak, Jósággal találkozom
Irgalom lesz múltam eltörlője
Irgalmad vezet be fényedbe
Ó itt öröm születik minden percben, egy öröm és mégis minden pillanatban más
Jóság megadja mi kell nekem
Többet ad minden másnál
Jó szemeidbe nézni, mosolyodat látom
Jó meglátni jeleidet, bölcsességgel találkozom
Jó lépni Veled, ketten járni jó
„Igen, Édesanyám Szeplőtelen Szíve egyesült az enyémmel. Mindegyikőtöktől azt kívánom, hogy úgy tisztelje az ő Szeplőtelen Szívét, ahogy megérdemli.
Látod leányom, mennyire elborítják Szívünket az emberek tövisei, akik csak hálátlanságot, szentségtörést, és szeretetlenséget nyilvánítanak felénk - bűneik összességét.
….. ; én, az Ige szeretem és tisztelem őt, azt kívánom tőletek, hogy úgy közeledjetek Édesanyámhoz, és úgy tiszteljétek, ahogy én tisztelem. Azt kívánom, hogy minden térd hajoljon meg az ő tiszteletére, azt kívánom, hogy imádkozzátok a rózsafüzért, és köszöntsétek Szent Édesanyátokat. Azt akarom, hogy tegyétek jóvá bűneiteket, kérjétek meg őt, hogy tanítson meg benneteket erre.”
Kis ostyába költöztél, s Téged felemelő kéznek hatalmat adtál, áldás hatalmát, áldás erejét Ó ki meglát elcsodálkozik Ó ki megérez életre kel Fogod magad és ostyából beköltözöl magányos szívbe, s magányos szív már nem mondja egyedül vagyok Fényed táplálkozó ereje Reád néző szemeink Ki meglát, megkapott Körbejárod és segítesz neki Mondod: Nézd ez a te kerted, látod mit tettél vele? fogd meg a kezem és kövess, lábadat helyezzed lábam nyomába, gondolatodat gondolatomba, ha megengeded elárasztom Fénnyel, elárasztom felismeréssel, jöjj tanulj bölcsességet! Tiszta kertben az ostya édes Édessége Te vagy Erőt adsz, s jóságodban jó lehetek Szemeidben boldog lehetek
Szíved nem távoli tünemény, sem nem délibáb
Szíved körbeölelő jóság
Szíved édes ringatás
Szívedben minden tánc, simogató
Ha mondom egyek vagyunk, tudom, egyek vagyunk, érzem egyek vagyunk
Szívedben egyszerű együtt lépni ketten, viszlek magammal, ó nem eresztlek
Én is megölellek, ó mért engedjelek el?
Jó nekem, és jó Neked
Szívemet megfogod szívedbe rakod, ó és ezt Szívedben élem
Én vagyok Benned, és Te bennem
És bennem vagy úgy ölelsz kint, és ott vagy kint mindenütt
Hol vagyok ott vagy, ott léphetek Szívedben beljebb
Utadról le nem térek, és mindig megtalállak
Lehet bár sivatag hol vezetsz, lehet tüskés rengeteg, szomjamat Szívedből olthatom, meg nem szomjazom
Mosolyom mosolyod, fájdalmam fájdalmad
Szőnyeget terítesz elém, lépése puha, szövése szemet gyönyörködteti
Karon fogva megyünk, barátod lehetek, barátodat el nem hagyod
Hűséged oly sokszor felemel, átemel harci eszközök fölött
Ó ki simogatásra emeli kezét Téged simogat, nem látja, de Te viszonzod
Szívedben tudom mi a jó, hisz jóságban élek, jóságod vesz körül engemet
Ha lépésed ma még nem értem, holnap meglátom és megköszönöm jóságod tetteit
Bent tudod vágyam, és tudom vágyadat
Könnyemet letörlöd, és köszönöm, hogy könnyedet letörölhetem
Köszönöm, hogy itt lehetek Szívedben
Mikor nem ismerlek, nem ismerem szeretetedet
Nem értem, hallom, mégsem értem
Látom, mégis fel nem foghatom
Kintről távolinak tűnik, mit bentről megérinthetek
Fájdalmat látok és szeretetről hallok, mi ez? lehet ez?
Ó azt nem értem, mi enyhet adott keresztedben
Azt mi jobban fájt szögek fájdalmánál
Azt mi jobban fájt töviskoronánál
Tested szeretetben lángol, vágyad éget
Olyanok vagyunk előtted mint az enyhet adó víz, ki magától jöhetne, magától enyhet adhatna, magától Hozzád léphetne
Szólsz hozzám és hallom és nem lépek
Szólsz értelmemhez és mégis helyben maradok
Adsz jeleket, megértem és mégis elfordulok
Ó igen, olyan kiszáradt ajkad, mint pergament tekercse és a víz én lehetnék
És enyhet én adhatnék
Sebedet én kötözhetném be
Fájdalmad orvosa „én” lehetnék
Ó szereteted fáj! viszonzatlan szereteted éget!
„Jeleimet nem azért adtam nektek, hogy feltűnést keltsek ezen a Földön! Mindazokat, akik a szenzációt keresik, komolyan kérem, hogy jöjjenek alázattal hozzám és imádkozzanak. Jöjjetek hozzám anélkül, hogy csodákat és jelet keresnétek! Imádsággal jöjjetek hozzám! Legyetek szentek, térjetek meg és kezdjetek böjtölni ti, akik hiábavaló illúziókkal töltitek meg lelketeket, de mivel nem teszek eleget elvárásotoknak, hátat fordítotok nekem. Hol van az a Lélek, akit nektek adtam? Engedjétek, hogy szívetek befogadja törvényeimet. Süssétek le szemeteket előttem, térdeljetek le szent jelenlétemben és bánjátok meg bűneiteket! Én, az Úr, fölemelem a kicsinyeket. Jöjjetek hozzám, hogy meghalljátok hangomat! Jöjjetek, hogy alázattal és őszintén felfedezzétek a Bölcsességet. Szent Szívem nem leli örömét azokban, akik a szenzációt keresik, és azokban sem, akik azt állítják magukról, hogy helyesen cselekednek, miközben kíváncsiságból jönnek. Milyen keveset fognak tanulni!”
Szívemen ha kérést nyújtok, porszem csak Neked
Értékét küzdelmem adja, megmentő erejét Te adod
Kézbe veszed, megvizsgálod és rálehelve visszaadod
Mikor kérést kezedbe adom, megköszönöm és tovább lépek
Keresem következő akaratod
Ha meglátom kérésemet teljesítve, ó rácsodálkozok
Elrejtve világ elől mondom köszönöm Neked
Ha nem kéred, s ha meg nem engeded tetted feltáró szavára lakatot rakok
Hangos dicsérő szó, kit megérintettél, azt illeti
Hálája jó Szívednek
Mikor nyílvessző talál, igaz kincset kapok
Mit teszek vele?
Ha hit, remény és szeretet próbáját megállom, kedves Neked
Panaszom, ha emelem, csak feléd teszem
Perellek szóval, könnyel és Te megérted
Ha utolsó szavam köszönöm, akkor élek
„Boldogok azok a nemzetek, amelyek megtanulják Szentséges Szívemet üdvözölni! Jóindulatom világosságában fognak élni. Boldogok azok a nemzetek, amelyek Szentséges Szívemnek szentelik magukat! Ó, mit meg nem tennék értük! Megtartom ígéretemet, és ők egy napon meglátják trónomat. Megesküdtem Szentségemre, hogy biztonságban megőrzöm őket Szívemben, és így fogok tenni... Sohasem tagadom meg hűségemet. ….. Újuljatok meg Lelkemben! ÉN VAGYOK a ti Vigasztalótok és Italotok. ÉN VAGYOK a ti Kenyeretek. Mit használ, ha valaki megnyeri az egész világot és minden kincsét is, de életét elveszíti? Egyetek engem, és jöjjetek, igyatok engem! Ennél nagyobb kincset nem tudok felkínálni nektek. A teljes igazságban mondom nektek: nem lesz életetek, ha nem esztek és nem isztok engem. Én vagyok az élet Kenyere. Az én Lelkem van rajtatok. Legyetek áldottak az én Szentségemben IC”
„Béke legyen veled! Imádj és szeress engem Oltáriszentségemben! Úgy jöjj, és úgy fogadj engem áldozatomban, mint a szeplőtlen bárány. Tisztán kell hozzám jönnöd! Ha felismernéd, miként vagyok jelen Testben és Vérben, melyek által örök megváltást szereztem mindannyiotoknak, mindig szeplőtelenül és tisztelettel közelednél hozzám. Végtelen szeretetemben tökéletes áldozatként ajánlottam fel magamat, hogy minden embert megtisztítsak a bűntől. Azt akarom, hogy tökéletesen értsétek meg ezt az áldozatot! Igen! Bátorítani akarlak, meg akarom értetni veletek, hogy mi az, amit felkínálok nektek, és ezáltal a szeretet viszonzására indítsalak benneteket. Ez az áldozat a megszentelődésre, az istenségbe vezethet benneteket. Gyermekem, ez az áldozat betöltheti benned szándékomat, és örök tökéletességre vezethet. Kedvesem, áldozatom örökös, és te, akit Lelkem szeret, vedd magadhoz minden nap! E szent pillanatban angyalok sereglettek szentélyembe minden angyali karból. Készen állnak, hogy találkozzanak velem, Istenükkel. Arcra borulnak előttem, imádnak és vigasztalják Szívemet, és ti, akik arra készültök, hogy magatokhoz vegyetek, ti nem akartok imádni engem? Nem akartok imádni? Legyetek szent jelenlétem tudatában, ne aludjatok jelenlétemben, ne engedjétek, hogy lelketek máshol kószáljon jelenlétemben! Vajon a Golgotán, keresztem lábánál is közömbösek maradtatok volna? Szeretteim, vajon mit éreztetek volna, ha ott lettetek volna keresztre feszítésemnél a hegyen? Ott is csak jelentéktelen napi eseményekkel foglalkozott volna lelketek? Vagy arcra borultatok volna keresztem lábánál, és engem, Isteneteket imádtatok volna? Értetek haltam meg a kereszten, nem törődtem a szenvedéssel, amelyet el kellett viselnem. Tudtatok volna akkor és ott is figyelmetlenek és részvétlenek maradni áldozatom előtt? Tabernákulumomban is úgy vagyok jelen, ahogy szent keresztemen, amelyre felszögeztek. Jöjjetek hozzám, és értsétek meg, kit fogadtok, és ki az, aki veletek egyesül, ki tisztít meg benneteket, hogy örök életet adjon nektek!”
”Béke legyen veletek! Egészen ajtótokig jöttem. Én vagyok az, a Szentséges Szív, aki szól hozzátok. Azért jöttem, hogy felkínáljam nektek Szívemet. Ma ezen a különleges módon jövök hozzátok, hogy útjaimra emlékeztesselek benneteket. Azért jövök hozzátok, mert szegények vagytok és bár nincs sok mindenetek, látásotok még van, mert mennyei Atyátok kegyelme veletek van.
Fel sem tudjátok fogni, mennyire szomorú a lelkem amiatt, hogy a magasból olyan széthúzást látok szentélyem szívében, amilyet ezelőtt soha. Testem vérzik, és Szívem egyetlen nagy Seb. A pásztorbot, amelyet egészben adtam át nekik, most szilánkokra törve fekszik, de hamarosan meglátogatlak benneteket, hogy összerakjam a pásztorbotot, amelyet nálatok hagytam. Ezért, szeretteim, akik megkaptátok ezt a kegyelmet, imádkozzatok azokért, akik még nem tudják megkülönböztetni jobb kezüket a baltól! Úgy imádkozzatok, mint eddig még sohasem, hogy ők is megkaphassák ezt a kegyelmet a tisztulás napja előtt. Mondom nektek, hogy hamarosan, igen hamar veletek lesz Szeretetként a Szeretet. Imádkozzatok, hogy mindenki készen álljon és térjen meg, nehogy valaki a sötétségbe és a halál árnyékába kerüljön az egész örökkévalóságra. Irgalomból jövök, hogy figyelmeztessem nemzedéketeket, és szeretetből jövök, hogy kegyelmem Szentlelkének erejével észre térítselek benneteket. A Szeretet arra vár, hogy viszonozzák a szeretetet! Ez az én mondanivalóm.”
Tiszta szándékkal eléd léphetek, mondhatom kinyitottam szívemet
Tiszta akarattal megtalállak mellettem
Tiszta gondolatommal odanyújthatom kérésemet és elveszed vágyamat tőlem
Tiszta szó Téged idéz, tiszta szó Veled beszél, nem kell hozzá szem erőssége
Ugyan mit tehetsz, ha vágyam ruhádat megérinti, nem tehetsz mást megérintesz
Vágyam oly erő, mely Szíved kapuját kinyitja felém
Vágyam okos, kérését egyenesen megérted, egyenesen teljesíted
Ha szó tisztán hívja Nevedet, meghallod, közelebb lépsz
S ha látod akarat küzdelmét, adsz, csodákat adsz, igaz csodákat, miket a szív azonnal megért
Arcom lesz tanúd, türelmed türelmem
Tudom haladok hegyed felé
A lépés könnyű, békéje édes, éhes már nem maradok
„…..Látod mennyi vérfolt van ruhámon? Látod, milyen piros a ruhám? Látod, hogy saját Véremben ázik? A sok tisztátalan tett juttat engem ebbe a szánalmas állapotba... Valóban sokan váltak sóhajommá, és Szívemet azok a kezek sebzik meg, amelyeket én formáztam... De oly kevesen hallják meg sóhajaimat, oly kevesen szentelnek figyelmet véres könnyeimnek. Szemem fáj a sírástól.
Megengedem, hogy képeim sírjanak, hogy lelkiismeretfurdalást és fájdalmat ébresszen bennetek, de csupán rövid sóhajtást hallok, ami akkor enyhe megkönnyebbülést ad nekem, de oly hamar beleegyeztek ismét, hogy szíveteket lefoglalja a világ gondja. Engeditek, hogy szíveteket elvonja attól, hogy engem vigasztaljon, hogy vigasztalója lehessen a Vigasztalónak, aki át tudna titeket változtatni, aki fel tudná támasztani lelketeket, aki istenivé tudná tenni lelketeket...
Mások pedig hitetlenségük miatt maradnak érzéketlenek, amikor a szememből omló könnyek árját látják. Mivel elveszítették csodáim iránti érzéküket, nem tudják megérteni, és megszállottan üldözik jeleimet. Bűnük megfojtotta szívüket, és attól kezdve szívük csak a világi dolgok után repked. Nem döbbennek rá, hogy az ördög vezeti félre lelküket. Ki tudná megérteni mély bánatomat? Miért adnak ellenségemnek lehetőséget arra, hogy titokban, kárörömmel diadalmaskodjon felettük? Ki tudna közületek megkönnyebbülést adni Szívemnek? Ki tudna megpihentetni? A nap minden órájában, minden percében a közeletekben vagyok, és így hívlak benneteket: "Térjetek vissza hozzám, térjetek vissza a Szeretethez!" Ó de mily sokan váltatok kegyetlenné... Látjátok, hogy Véremben ázom, és ti mégis pihenni engeditek szemeteket. Ó még meddig nem halljátok meg sóhajaimat?”
Mikor hagyom lépést másra
Mikor bár ismerek, mégsem lépek
Nem tudom, hisz nem keresem tekinteted
Pedig tudnom kéne, mert megbántalak Téged
Mikor ugyan bűnt kerülöm, de virágot hagyom gyökerével
Kapát nem fogok, meg nem öntözöm
Szeretet ellen vétek
Ellened vétek
Mikor hagyom félelem legyen erősebb
„Mások úgyis megteszik”
Félelmemet elrakom nem rakom elédbe
Pedig kimondva kincset adnék, mégis hallgatok
Mikor hagyom félelem elvegye szót szívemről
Mikor szót csak ajakam szólja, ima ugyan ér valamit?
Kérdés mellől félelem elvezet
Hova vezet?
Ha erőm csak annyit kérne: „lépj helyettem”
Te kérnél magamnak, helyettem
Bizony megismerném különbséget jó és rossz között
Megismerném különbséget boldogság és boldogtalanság között
„Ez a kinyilatkoztatás az én hangom. Ismerjétek fel az idők jeleit, fogadjátok el üzenetemet, ízleljétek meg üzenetemet, táplálkozzatok üzenetemmel, jaj a hitetleneknek!”
Ki vagy Te ott a hegyormon, Ki vagy Te, Ki népedet hívod?
Felelj kérlek népednek, kérlek, felelj neki
Hangodat szél hozza, arany fénybe öltözteti
Hangod békét hoz, édes szelídséged, ó engedj minket meghallani
Ó engedj népednek Hozzád lépni
Nézd, hol állnak köd fedi el tekintetet
Ó, fújd el, fújd el messzire
Nézd mint fáj neki, ó igen nagyon fáj neki
Nézd fájdalmában saját húsába mar
Nézd tehetetlenségében mint csapkod, mint támad
Ó és nézd a könnyeket, ó nézd, hogy ömlik szeméből
Nézd a könnycseppek már patak, ó, érjen el Szívedhez, emeld fel Szívedbe
Engedj édes perbe szállnom Veled, engedd meg nekem
Egy leheleted elég, fénybe öltöztetni szíveket
Egy leheleted elég, zokogó felismerésre, térdre ereszkedésre
Csak egy leheletet, ó ne tagadd meg tőle, add meg nekünk
Ismered vágyamat, ismered ostromomat, kérlek engedj neki
S engedd így megköszönnöm értelemhez – köszönöm Csodaszarvas irgalmas tetteid
„Káin nem fogja végrehajtani tervét, és ezúttal nem fog megszabadulni Ábeltől. Megakadályozom ebben, rajtaütök. Nem is sejti, hogy úgy fogok szobájába lépni, mint a tolvaj, hogy leleplezzem tervét, és megfosszam ruháitól. És Káin mindaddig ruhátlan marad, amíg bűnbánattal elém nem járul. Ez lesz az igazságosság órája, amely esedezést, könyörgést és félelmet vált ki. Imádkozz ezért az óráért!”
"Miért taposol virágomra? Nem adtam-e neked szemet, hogy láss, és fület, hogy hallj? Nem érted? Én, az Úr Jézus Krisztus vagyok, Isten szeretett Fia, én vagyok az, én vagyok az, aki megnyesi a magas fákat, és én vagyok, aki az alacsonyakat megnövelem. Ápold mai műveimet, higgy Gondviselésem műveiben! Azért adtam neked gyermekemet, hogy megvilágosítsalak műveimmel.
Én, az Úr vagyok a végtelen gazdagság. Ne félj! Hogy nézhetném végig, hogy bárányaim szétszóródjanak? Azért jöttem, hogy megkeressem és tápláljam őket. Azért jöttem, hogy széppé tegyem kertemet, azért jöttem, hogy megöntözzem ezt a pusztaságot. Ne taposs rá virágomra! Jöjj hozzám és tarts bűnbánatot, ne hallgass a Sátán hangjára! Végtelenül szeretlek és azért jöttem el, hogy mindannyiotokat egyesítselek; teremtés! Járj velem, Isteneddel, ne mozdítsd el, és ne is dobd félre tégláimat, amelyek házamat építik újjá, azt a házat, amely ma romokban hever. Ne kételkedj soha abban, hogy én vagyok az, az Úr!"
„Én, a Magasságbeli, azért támasztottalak fel, hogy az egység példája légy. Ti vagytok az egység első gyümölcsei. Mondom nektek: Terjesszétek üzenetemet mindenütt, ahol lehetséges! Ne feledjétek: az egység az alázat és a szeretet által fog megvalósulni. És most értékelje szívetek, amit mondok: az egység megvalósulásához vezeklésre van szükségem...”
Kerestem bokrot, metszettem vesszejét, fontam belőle kosarat
Kerestem lépcsőket léptem fokára, s vettem kosaramat
Gyűjtöttem jobbról, gyűjtöttem balról és kosaram tele lett
Fényes és csábos hiábavalóság, igen vele lett tele
És nem mondtam elég, hisz lépcső teteje még nem látszott, hát hogy lehetne elég?
Mondjátok meg kosaramat ajtón, hogy vigyem be?
Megmozdítani nem bírom, megemelni nem bírom, ajtónál szélesebb, most mit tegyek?
Kifutottam mezőre, karomon kicsi kosár, kedvesem adta, szép, könnyű formás
Ahányszor ránézek kedvesem képe jön elő
Kedvesemnek gyűjtök virágot, mezőt azért járom
Hol illatos virágot lelek leszakítom, nézzétek csokromat, milyen tarka
Kedvesem ezt szereti
Illata jön velem, kísér engem
Menyegzőre viszem, tudom megköszöni, táncra kérem táncra jön velem
Énekemre nevetésre fakad, tudom csatlakozik énekemhez
Együtt járjuk a táncot, egymás kezét el nem eresztjük
Ott lesz ahol vagyok, énekét követitek, ott leszek vele
Ő legszebb mind közül, arca sugárzó, megismerhetitek
Hol jár mindenki nevet, ó megérdemli rét legszebb virágait
Ruhája könnyű, járása ott van föld felett
Hangjára ki hallja felfigyel, ó igen jó vele
„Eljöttem hozzátok, hogy megmondjam, milyen nagy szeretetet érzek mindegyikőtök iránt. A ti Istenetek vagyok, aki eszközöm által szólok hozzátok, hogy üzenetet adjak nektek. Eljöttem, hogy szíveteken át szóljak hozzátok és megvigasztaljalak benneteket, barátaim. Mondom nektek, hogy a világ számomra semmi. Ezért ne féljetek a világtól! Jöjjetek hozzám, támaszkodjatok rám, és én örök vizeimhez terelgetlek benneteket! Meggyógyítom és bekötözöm sebeiteket. Nem veszem le rólatok szememet, és mondom nektek, hogy velem mindig tele lesz asztalotok. Velem fogtok enni, barátaim. És amikor utolér benneteket a nehéz korbács, ne zavarjon meg benneteket, szeretteim! Valahányszor rátok ver, tekintsetek Sebeimre, amelyek meggyógyítottak és megmentettek titeket a haláltól. Nézzetek rám, Üdvözítőtökre! Ne tekintsetek se jobbra, se balra! Kövessétek lábnyomaimat! Fel fogjátok ismerni a vérfoltokról. Kövessétek szeretteim, és azok oda vezetnek titeket, ahol ÉN VAGYOK. Mindenkit megáldok közületek, szeretetem sóhaját hagyom homlokotokon. A Szeretet szeret benneteket!”
Kérés szívből Szívedbe ér
Ha kezemből nyújtom, kezeddel átveszed
Ha könnyet ejtek, megremegsz
Ha Szívedbe lépek, megölelsz
S ha szeretetben égek, már nem tudom mit kértem, de tudom sokkal többet adsz, mint mit kértem
Vágyad kérésem
Vágyad jó kérésem
S Te segítesz, kérést oly sokszor kezembe adod
Lépésünk tánc, gondolatunk ének, tanúi szív szerelmének
„Ó romlott nemzedék! Mennyire eltávolodtál tőlem! Odáig jutottál, hogy elhitted, nélkülem is tudsz járni. Odáig jutottál, hogy tiszteletreméltónak érzed magad. Megengedted a Sátánnak, hogy hiúságával tápláljon. Szavakkal nem lehet kifejezni romlottságodat, bűnös vagy és vak. Ne pihenj, légy éber, ne aludj, mert közel az idő , növekedj Lelkemben, bizalommal közeledj hozzám, és nyisd ki szívedet, hogy befogadhass engem ! Sokan imádkoztok, de imátok nem jut el hozzám. Tanuljatok úgy imádkozni, hogy érezzelek benneteket. Sok ima vész kárba a Földön; sohasem ér hozzám.
Igen, az ajkak imájára gondolok. Felkínáltam nektek Szavamat, hogy tanuljatok, és most felkínálom üzenetemet, hogy emlékeztesselek benneteket útjaimra. Jöjjetek és tanuljatok, gonoszságotok helyébe szeretetet adok. Fogadjátok el útjaimat, az erények útját! Hitetlen nemzedék, miért feledkeztetek meg isteni útjaimról? Térjetek vissza hozzám, Szabadítótokhoz! Én nem feledkeztem meg rólatok, és minden bűnötök ellenére is szeretlek benneteket. Szívem határtalanul szeret, és mindent megbocsát!”