Nem maradt bent a régi tok, most szedtünk ki mindent.
A falhoz csavarral lett rögzítve, 3-3 két oldalt, de hogy felül mivel, jó kérdés. Szerintem semmivel ahogy alul a küszöbnél sem, hacsak nem pont a sín alatt, de kétlem.
Hőhidas miért nem lesz? Nem sokkal rosszabb ott a szigetelése?
Nekem is lenne még egy kérdésem, elnézést ha nem ide való. A tok fölött, az áthidalóban lévő ugrást (fotón látszik) mivel tudom megszüntetni? Már nem emlékszem mi volt ott, csak a régi tok, vagy kis téglák is. Falazzam be ytonggal? És a tokot hogy tüntessem el? Nem merem az egészet csak gipszkartonozni, mert az áthidalón eddig is jelent meg penész. Ha meg valami szigetelést rakok bele, az fog bepenészedni.
Valamiért sejtettem, hogy zsalúzia lesz, és nem redőny. Tudni kellene, hogy a vakolható tokos zsalúziának milyen magas a tokja van, és abból már következtetni lehet arra, hogy helyesen tették-e fel a 200 mm-es tokmagasítást, kérdések sora megint... Az a cég szereli-e a zsalúziát, akitől az ajtót vetted, vagy sem... Ha igen, akkor gondolom nem véletlenül rakott 200 mm-t, ha viszont máshonnan lesz a zsalúzia, akkor a nyílászárósnak nem kell feltétlenül tudnia, hogy a másik cég akitől a zsalúzia lesz, milyen rendszerekkel dolgozik, 200 mm-t beszéltetek meg a bemutatóterembe, annyival gyártották le... Én a tok magasítás mértékén annyira nem rugóznék, viszont hogy a milyen anyagból, milyn tartalommal készült, azon már inkább..
Jogos kérdések. Nem redőny lesz, hanem zsaluzia, vakolható tokos, motoros mozgatású. Ezért is kell neki ilyen magas hely. A doboz pontos méretét most sajnos nem tudom. Az ajtó teljes mérete 235 x 230 cm. Ha minden jól megy 12 vagy 14 cm dryvit megy a falra.
Értem, hogy általában az a cél, hogy a doboz nem lógjon ki, de ebben az esetben mivel az ajtó és a fal egy síkban van ezért mindegy hova kerülne. Amúgy meg inkább bevállalnám a kilógást a nagyobb üvegért cserébe :)
A tokmagasítással kapcsolatban hozzá nem értőként én is azt gondoltam, hogy ugyanaz kéne hogy legyen mint a tok máshol. Igazából ez a legnagyobb problémám. Fölhívom a gyártót és megkérdezem, ők mit gondolnak erről.
A bejegyzést olvasván több kérdés is felmerült bennem... Árnyékolástechnika... Vakolható tokos, vagy külsőtokos redőny kerül a szerkezetre? ... Gondolom dryvitozva lesz az épület, a külső falsíkra építésből következtetek erre... Hàny cm szigetelés fog felkerülni a falra, hogy a redőnydoboz ne lógjon ki a falsíkból..?! 20 cm-es toktoldót mi sem szoktunk alkalmazni redőnyelőkészítés miatt, általában 10 cm-es kerül fel... Itt mondjuk tudni kéne valóban a szerkezet méretét, illetve hogy a redőny osztott lesz-e, vagy egyben fog működni motoros vezérléssel pl.. Mert akkor már lehet, hogy csak 55 mm-es lamellából gyártható aluból, és akkor már nagyobb doboz szükséges.. Kicsit összetett a dolog, egyátalán redőny lesz az árnyékoló...?! :-)
... tokmagasítás... Fa szerkezetek esetében ugyanabból a fa alapanyagból készül a toldó is, mint a tok, ugyanaz a keresztmetszet, ugyanazok a tulajdonságok... ezt a deszkás megoldást nem igazán értem.
Fogalmazzunk finoman: nem illik azt csinálni, amit Ön most hiányol. ( Mert akkor meg az lenne a baj, hogy miért áll el a vakolattól a doboz...:-))
Az igaz, hogy - talán - lehetett volna csak 100 mm-es toldót alkalmazni, de 200 mm üvegfelületet akkor sem lehet nyerni, hiszen a tokra felszerelt doboz magassága min. 165 mm, de lehet, h 180.
Nem ismerem az ajtó magasságát, így azt sem tudom, mekkora dobozt kell(ett) alkalmazni.
egy hasonló, nem kellően átgondolt felmérés eredményét nyögöm én is.
Erkélyajtó és ablak csere emelő-tolóra. A cég bemutatótermében előzetes felmérés alkalmával 20 cm-es tokmagasítás került a nyílászáróra, hogy beférjen az árnyékolás tokja. Helyszíni felméréskor viszont végül külső falsíkra való beépítésben állapodtunk meg. Sajnos csak miután bekerült az ajtó esett le, hogy a külső falsík miatt mehetett volna a falra a tok, így nem lett volna 20 cm-rel alacsonyabb az üvegfelület a korábbihoz képest.
Ami visszont még jobban aggaszt, hogy ezt a magas toldást két "deszkával" oldottak meg, ami két végén és középen van összefogva, máshol üreges. Kétlem, hogy emiatt a szerkezet teljesíti a tanúsítvány szerinti 1.1 W/m2K hőátbocsátási tényezőt. Attól félek, ha erre még rákerül az árnyékolás tokja kapok egy jó nagy hőhidat.
Az én felelőségem lett volna a tokmagasítás szükségességét átgondolni? A szerkezet felépítése nem problámás így?
Ablakvásárlás előtt állok, az alábbi típusok maradtak.
Optima 76, Kömmerling 70, Profine 76 műanyag ablak. Van 70mm-es és 76 mm-es beépítési mélységű is a javasolt, kért kínálatoknál . Érdemes mindenféleképpen a 76-ost választani vagy elég a 70-es is?
Még ami felmerült kérdés, hogy a redőnynél érdemes-e aluminium lamellát választani a műanyag helyett illetve motos vagy manuális (gurtni) módon lehessen mozgatni?
elvileg lefele fognak menni, nagyobb lesz 3 cm-el az ablak, és ennyive kerül lejjebb, tehát gondolom egy szintben marad. Újra ki lesz bontva. Fölfele nem mennek az ablakkal.
Mindenkinek megfelelő megoldás született. Az erkély melletti ablakot újra gyártják nagyobb méretben, kapok felülre toktoldót, szigetelést. Újra beépítik majd. Egyébként a felső kék rész nagy része leomlott salak vagy mi. Normális volt a vezető.
Még most nem írnám le a cég nevét, holnap jönnek megnézni, majd a hozzáállásuktól függ. A szaki a kisszobait 165(m)* 175(sz) mérte, a nagyszobában az erkélyt 95*268, az ablakot 142*165. Ezrkrt 25/70 ill 80/70 tokosztóval együtt.
"Az a baj, hogy biztos azt mondják, hogy aláírtam a megrendelést, ami igaz is, de én nem vagyok szakember, mezei nőként, létrára állva méricskéltem, hogy tudjak ajánlatokat kérni."
Nehezen tudnám azt a helyzetet elképzelni, ha a nyílászáró beépítéssel foglalkozó cég a megrendelő által "szabócentivel" lemért skiccre hivatkozna. De ha mégis, abban az esetben a Ptk. elég egyértelműen fogalmaz: "Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot vagy pedig célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni.A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős. Ha azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot, a vállalkozó a szerződéstől elállhat. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni."
De ha jól olvasom, ilyen fel sem merült, úgyhogy ez nem is lehet vitaalap. Mivel az utólagos felmérést a cég szakembere elvégezte, onnantól kezdve nincs miről beszélni. A felmérés pontossága a vállalkozó felelőssége.
Azon felül: "A megrendelő a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti, a szerződésben, illetőleg jogszabályban meghatározott esetben pedig ellenőrizni köteles. Nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el."
Ez esetben érdekes felvetés lenne az, hogy miért készült kb. 10 cm-rel kisebb nyílászáró, ha egyszer a cég szakembere pontos felmérést végzett (?).
De még mielőtt felkoncolnád a vállalkozót, érdemes lenne előbb tisztázni vele a helyzetet, és meghallgatni az ő álláspontját is. Hátha van ésszerű magyarázata. Vagy pedig ha elismeri a hibáját, talán sikerül mindkettőtök számára elfogadható konszenzusra jutni.
Nekem a fa ablakomnál végeztek téves mérést. A redőny szabása miatt mérték meg háromszor is,de aztán közölték hogy mégsem tudják beszerelni a redőnyt. Igy most hivnom kell egy redőnyöst,különben buktam 25 ezret.
ők voltak azok, akik a múlt héten a sógornőmnek Mecsekjánosiban beszereltek két korábban elmért szerkezetet, egy fürdő és egy WC-ablakot. Bonyolult volt a 60*60-as SOFA-k helyére két műa. ablakot bemérni... Pedig még én mondtam, hogy ezt nem lehet elcseszni, rendeljék meg helyben, de most vihetek nekik két, rendes méretű ablakot ( meg építhetem be, amit egyenesen rühellek...)
