"Mink úgy szokjuk a családi házakat hőszigetelni, hogy az oldalfali hőszigetelés csak a verébdeszkáig (eresz aljáig) megy fel, födém hőszigetelést pedig csak a talpszelemenek közötti területre teszünk. Az oldalfali hőszigetelés és födém hőszigetelés között így teljesen hőszigeteletlen (csupasz) marad 40-60 m2 a házból, de ezzel mink nem foglalkozunk"
"egy nyitott kerti tárolóra szabadon beépített trapézlemeznek"
A páraáteresztő fólia működését a világ leg-párazárób anyagával (tömör fém) próbálod megérteni? Ami ráadásul jó hőtároló is, tehát pl a hajnali hideget elég sokáig tartani képes?
Inkább feszíts ki négy oszlop közé egy műanyag szúnyoghálót vagy egy pamut lepedőt és várd türelmesen a párakicsapódást rajta.
"És télen a külső hőmérséklet 2-3 másodpercenként változik?"
Ezzel a kérdéssel nincs cáfolva/bizonyítva semmi.
"most nézzük meg a hazai lakásállományt a gyakorlatban"
A hazai lakásállomány többségét sajnos olyanok csinálják, akik nem értik páranyomást, a hőszigetelések működését, meg további alapvető fizikai jelenségeket sem értenek. Pl a mai napig általános gyakorlat a fali hőszigetelés pogácsás ragasztása. Ráadásul nem véletlenül, mert "arra légrésre szükség van a pára miatt" :)))))
Tehát ne próbáld etalonként (bizonyírtékként) felhozni, hogy milyen sok házon milyen megoldás van alkalmazva. A "mink úgy szoktuk eztet csináni" kezdetű mondatok többnyire csak humor források (tisztelet az elenyésző kivételnek).
Viszont ismert fizikai törvényekre hivatkozást bármikor szívesen látok és bármiféle logikus/észszerű levezetést, ami nem sérti ezeket a törvényeket. Pl az az állítás, hogy "egy kiváló páraáteresztésű anyag két oldala közötti páranyomás-különbség tartósan fennmaradhat" az ugyanúgy nem logikus állítás, mint "halászhálóval vizet merni" :)
Egy közel nulla hőtároló képességű anyag a környezeténél csak úgy lehet hidegebb, ha hűtőberendezés van beleépítve. Minden más esetben felveszi a környezete hőmérsékletét.
Erről majd szólni kellene pl. egy nyitott kerti tárolóra szabadon beépített trapézlemeznek. Vagy a levegő nedvességtartalmának, hogy ne csapódjon le, mert nem illik.
Vékony fólia esetén kb két-három másodperc alatt, tehát a fólia nem marad hideg órákon át.
És télen a külső hőmérséklet 2-3 másodpercenként változik?
Azon túl, hogy maga a 2-3 sec is egyébként baromság.
Egy alulról (a lakás felől) jól hőszigetelt padlástér levegőjének hőmérséklete kb azonos a külső külvilág hőmérsékletével. Ha padlástér melegebb a külvilágnál, akkor szarul hőszigeteltük a födémet :)
Vitatja ezt bárki is?
De akkor most nézzük meg a hazai lakásállományt a gyakorlatban. Aztán, hogy ebből mekkora arány van megfelelő módon leszigetelve és mekkora nincs egyáltalán szigetelve. Sajnos utóbbiak vannak többségben, csupa kádárkocka stb. Ott aztán szökik a meleg a födémen, ahogy a pára is.
Ezzel már megint eltértél némileg a tárgytól, de muszáj vagy rágni a lábtörlőt.
Egy közel nulla hőtároló képességű anyag a környezeténél csak úgy lehet hidegebb, ha hűtőberendezés van beleépítve. Minden más esetben felveszi a környezete hőmérsékletét. Vékony fólia esetén kb két-három másodperc alatt, tehát a fólia nem marad hideg órákon át.
Egy alulról (a lakás felől) jól hőszigetelt padlástér levegőjének hőmérséklete kb azonos a külső külvilág hőmérsékletével. Ha padlástér melegebb a külvilágnál, akkor szarul hőszigeteltük a födémet :)
Viszonylag ritkán járok ide, tényleg nincs időm erre, van mit csinálnom még ebben a kimondottan "vállakozóbarát" fos/áruló/tolvaj/hazug rendszerben is.
Szerintem én is kiixelem majd mindkettőt, bár majdnem mindegy. Semmi közöm itt senkihez, nem ebből élek.
Van egy régi mondás - soha ne vitatkozz idiótákkal, lesüllyedsz a szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.
Átszellőztetett homlokzatburkolatnál (pl téglaburkolat) is alkalmazzák. Pont azért mert az ott a külső levegőből lecsapódó nedvesség nem károsítja a szigetelést.
Nem nem ezért alkalmazzák. TÉVEDÉS.
Hanem azért mert az átszellőztetett légrésben mozgó levegő rontja a felső pár centiméter hőszigetelő képességét. Kihordja belőle a meleget.
Most viccelődsz vagy ezt tényleg nekem kellett elmagyaráznom?
...azonban beépítetlen padlástérnél más a helyzet. A hőszigetelés és a tetőfólia között egy nagy, légüres, télen hideg tér, a padlástér található, az ide feljutó pára pedig nem tud áthatolni a tetőfólia szerkezetén, hanem a hideg, belső oldalon lecsapódik.
Nab@zmeg. WTF?
----
Rockwool is említi a kassírozást, de teljesen más okból kell/lehet.
Láttál már kasírozott hőszigetelést? Átszellőztetett homlokzatburkolatnál (pl téglaburkolat) is alkalmazzák. Pont azért mert az ott a külső levegőből lecsapódó nedvesség nem károsítja a szigetelést. Viszont a fűtött térből érkező párát átengedi.
Gondolod, hogy a tetőre más célból és másfajta kasírozást alkalmaznak?...
----
Milyen meglepő, MINDENNEL számolni kell ami beépül.
Na ez már valami. Érthetően leírva. Csakhát a rockwool pont egy szót sem ejt arról amiről kígyó meg van győződve. És te is támogattad a csorgással meg egyebekkel.
Halandzsa.
Rockwool is említi a kassírozást, de teljesen más okból kell/lehet.
És igen számolni kell páratechnikailag, ha ott a páraáteresztő fólia. Milyen meglepő, MINDENNEL számolni kell ami beépül.
A fóliák hőtárolási ideje kb két másodperc, a fólia mindig a környezet hőmérsékletét veszi fel, a fólia a környzeténél hidegebb nem tud lenni. Ha a környezeti hőmérséklet harmatpont felett van, akkor a fólián nem lehet párakicsapódás.
Ha a hőmérséklet ingadozik, akkor talán, de télen ez nem jellemző. Hidegben bizony hideg marad.
120-150 m2 tűzforró cserép befelé leadott óriási hőmennyiségét a padlástérből csak kb öt percenkénti teljes légcserével lehetne kiszellőztetni, viszont sokan néhány tenyérnyi szellőző lyuktól várják azt, hogy ettől érezhetően hűvösebb legyen a padlás :)
Attól függ, hogy mi a cél. Régi időkben ugye szárításra is használták a padlást.
A mai viszonyokra meg talán egy szóval nem mondtam, hogy a tenyérnyi lyuk elég...
Annyi lenne a kérdésem, hogy amikor fóliát írsz akkor az párazáró vagy páraáteresztő.
Ha annyira tudod az egészet, akkor miért kérdezed?
Belső síkon nyilván párazárás kell, a külső síkon pedig ha teljes a hőszigetelés, akkor páraáteresztő, ha nem ér hozzá a hőszig, akkor még ez sem, mert nem kell figyelembe venni a légréteg miatt.
De hogy hiteles legyen, itt a Rockwool alkalmazástechnikából egy rövid kivonat:
8.1.1. Szarufák közötti hőszigetelés
Magyarországon a szarufák közötti hőszigetelés, ezen belül a két átszellőztetett légréteges magastető a legelterjedtebb szerkezet tetőtérbeépítés esetén. Hátránya azonban, hogy a szarufa magassága behatárolja a hőszigetelés vastagságát: ha a szarufa 20 cm magas, a hőszigetelés csak 15 cm vastag lehet (az átszellőztetett légtér legalább 5 cm vastag legyen). Ha a hőszigetelés külső felületét nem borítja kasírozás, akkor az átszellőztetett légtérrel érintkezik, és így hővezetési tényezőjét korrekciós tényezővel kell módosítani a hőtechnikai számítások folyamán. A legalább 10°-os hajlásszögű tetők két átszellőztetett réteges fedélszékének (átszellőztetett réteg a tetőfólia felett és alatt is) kialakításakor nem kell figyelembe venni a tetőfólia páradiffúziós ellenállását. Egyre gyakrabban alkalmazott megoldás Magyarországon, hogy a szaruzaton belül kiegészítő hőszigetelést építenek a belső burkolatot tartó vázelemek közé. A megoldás logikája részben az, hogy a szarufák hőszigetelő képessége lényegesen, közel ötször gyengébb a kőzetgyapoténál, és a szarufák „hőhíd” szerepét jelentősen csökkenti a belső hőszigetelés. Másrészt a szarufák magassága gyakran nem elégséges ahhoz, hogy csupán a szarufák között megfelelő hatékonyságú hőszigetelést lehessen kialakítani. Az elrendezés nyilvánvaló hátránya az, hogy a hőszigetelés hatékonysága csak a belső tér csökkenése árán növelhető. A szaruzat teljes magasságát is ki lehet tölteni ROCKWOOL kőzetgyapottal, így a tetőtér hőszigetelése sokkal hatékonyabb, mintha átszellőztetett légréteg lenne a tetőfólia alatt. Mivel a hőszigetelés nem érintkezik átszellőztetett légtérrel, ezért a kasírozás nélküli ROCKWOOL hőszigetelés hővezetési tényezőjét nem kell korrekciós tényezővel módosítani. Az egy átszellőztetett légréteges fedélszék (átszellőztetett légréteg csak a tetőfólia felett) kialakításának tervezésekor azonban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ebben az esetben a hőszigetelés felületét borító tetőfóliának is páratechnikai szerepe van, diffúziósan nyitottnak kell lennie (sd <0,3 m), különben a hőszigetelésben páralecsapódás jöhet létre. Egyszeres átszellőztetett tetőszerkezet páratechnikai számítások alapján létesíthető (MSZ-04-140-2:1991).
