EU-tagország EU-tizenötök EU-rendelkezés GKM-rendelet E. coli-s szaloncukor (gyanítom ez nem jó így) GMO-kukorica (ez nem simán GM kukorica? És akkor -> ) GM-kukorica GM-kukorica-termesztés?
Ha egy szövegben ötvenszer előfordul az ÁFA-törvény, amitől tényleg golyózni kezd a szemed, akkor az feljogosít arra, hogy áfatörvénynek írd, mint az APEH oldalán?
Ha jól értettem néhány korábbi hozzászólást, akkor különböző szakterületek nyelve egyedi elbírálást igényelhet. Különösen kémiai vegyületek, hatóanyagok nevei tudnak rendesen burjánzani, de legalábbis eltérni más, "normális" szavak írásmódjától. Létezik olyan webes adatbázis, ami eligazít abban, hogy egy-egy szakszókincsben (pl. kémia) mi számít összetétel önálló tagjának?
aminosav-szintézis vagy aminosavszintézis?
Vagy ilyen esetben teljesen lemondhatok a mozgószabály mankójáról:
Stimm, felsorolásról van szó, de sajnos kb. ebben a formában:
XY terméket alkalmazó szakterületek:
- elektronikusfizetőeszköz-előállítás / elektronikus fizetőeszköz előállítása - villamosenergia-elosztás / villamos energia elosztása - gyógyszergyártás - fémipar - stb.
Szívás, mert nem tudom egy kalap alá venni őket, hogy az általad javasolt formát használhassam, érzésem szerint a jelölt birtokviszonyos szerkezet sem passzol ilyen jellegű felsorolásba, az összevont írásmód meg, ahogy drac is megjegyezte, elég érdekesen néz ki (még ha ez is a hivatalosan elfogadott).
Üdv mindenkinek! A következő dilemmám van: gyertyatartópár gyertyatartó-pár gyertyatartó pár (természetesen két darab gyertyatartóról van szó, melyek összetartoznak). Ötlet?
Eredetileg a szövegkörnyezet nem nagyon engedné, mégis egyre inkább hajlok a jelölt birtokviszonyos szerkezet felé. Elég erőltetettenek hat az összevonásos írásmód, honlapon megjeleneítve (oda kerül ugyanis a szöveg) első blikkre az átlagnetező biztos azt hinné, hogy csak simán nem tudok helyesen írni.
Hogyan kell ezeket írni? Mihez nyúljak ha ilyen problémáim vannak? A topik elején talált anyagok értő kezekben biztos nagyon hasznosak, de nekem kicsit sok.
> Egy apró kérdés ad vocem génusz: az Általad alkalmazott írás- (és vélhetően ejtés-) mód mennyire elterjedt?
Úgy vélem, abban a szubkultúrában, ahol ez így létezik -- tehát a biológusok közt -- elterjedt. A Google a génusz : genusz arányt magyar oldalakon 497:188-ra adja (az azonos oldalakon lévő találatokat egynek véve 94:77-re). Meglehet ez meg is felel a tényleges elterjedtségnek.
A kérdéshez hozzátenném még a géniusz szó é-jét (ugyanakkor rövid: genitáliák, generikus [gyógyszer], genitívusz). Továbbá páter ’szerzetes’ (de paternalista) stb.
Itt az a megfigyelés hathat vissza, amit a helyesírási szabályzat így fogalmaz meg: „28. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista, szlavisztika; szociális – szocialista, szocializmus; hérosz – heroikus, heroizmus; hipnózis – hipnotikus, hipnotizál, hipnotizmus; szuverén – szuverenitás; irónia – ironikus, ironizál; stb.”
> És ha már a "génusz"-nál tartunk, akkor megkérdezném: a speciest hogy helyes írni magyarosan?
Faj :)
A génusz részemről történt leírása nem volt egyéb, mint a zsargon megjelenítése írásban. Ettől pedig általában tartózkodni szoktunk. Az itteni oldott légkör, a félig-meddig orális médiumjelleg azonban ezt megengedi, különösen, ha – mint esetemben – a szóismétlés elkerülése volt a cél (a magyaros írásmódot pedig azért választottam, hogy jelöljem a névterjedelmet, azaz világosan elváljon a megelőző tudományos névtől.)
A species azonban magyar nyelvi megnyilatkozásba ékelve nem olyan gyakori még a zsargonban sem, mint a genus, ezért a species esetén kisebb a késztetés a magyaros leírásra is. Ennek az az oka, hogy a speciesnek van kitűnő magyar megfelelője, a faj. A genus nem ilyen szerencsés: két megfelelője is van: a nem és a nemzetség. Mind a kettőnek erős áthallása van („ez a taxon nem nem, hanem öregnem”), ráadásul diszciplínafüggő is: a nem a zoológiában, a nemzetség a botanikában használatos. Sokkal egyszerűbb, ha magyarul is genust használunk helyette.
Ami a latin species magyar ejtését illeti ebben a zsargonban, az lehet /speciesz/ és /szpeciesz/ is, az arányuk a Google-ban magyar doménbe tartozó oldalakon 57:282 (az azonos oldalakon lévő találatokat egynek véve 25:7, azaz az /sp/-s ejtést többen használják, de az /szp/-sek szószátyárabbak).
Egy apró kérdés ad vocem génusz: az Általad alkalmazott írás- (és vélhetően ejtés-) mód mennyire elterjedt? Arra gondolok, hogy a szó latin kiejtését alapul véve egyértelműen a "genusz" lenne a korrekt forma, ugyanakkor magyarul pl. mindig Vénuszt mondunk, holott latinul az e ott is rövid. Tehát nem kötözködni akarok, tényleg csak érdekelne, hogy a "génusz"-nál mi a helyzet.
És ha már a "génusz"-nál tartunk, akkor megkérdezném: a speciest hogy helyes írni magyarosan?
Azért tegyük hozzá, hogy a megfigyelés valahol jogos, a 'fi' nem tekinthető egyértelműen szónak, bizonyos művekben félszónak tekintik. Ez persze nem befolyásolja a helyesírást.
Mivel a helyesírás összetétel-fogalma alapvetően formális, a baromfi egyértelműen összetétel. Ezt igazolják az OH. baromfi szócikkének következő tételei is: baromfi-feldolgozás, baromfi-kereskedés, baromfi-kereskedő, baromfi-kiállítás.
Vagyis a baromfi (világfi, egyházfi) összetett szónak számít? A "fi" tekinthető összetétel önálló tagjának? Vagy nem is kell külön "fi"-t keresnem, hanem egyszerűen a "fiú" is megfelel? világ|fi -> play|boy? :)
> Szeretném megkérdezni, hogy miért írjuk egybe a rétisast, illetve ha ezt egybeírjuk, miért írjuk külön a parlagi sast?
Azért, mert különböznek a sas, ill. rétisas nemi nevek. A sas kb. megfelel az Aquila génusznak, a rétisas pedig a Heliaeëtusnak. Ilyenformán a rétisas ’Heliaeëtus albicilla’, mint fajnév csak a közönséges rétisas teljes alak rövidülése. A dologra az világít rá, hogyha tágabb kitekintést veszünk, akkor van fehérfejű rétisas ’Heliaeëtus leucocephalus’, de nincs olyan (faji szintű) parlagi sas, amelynek további jelzője lenne.
Ezt bizony nem tanultad jól. A nyelv szónak több jelentése van, ebből adódik, hogy az angol nyelv szókapcsolat is több dolgot jelenthet. A különírás és az egybeírás közti választás elben csak akkor különíthet el jelentéseket, ha ugyanazon elemek más viszonyba kerülését érzékelteti. Jelen esetben viszon különféle elemek egyazon viszonyáról van szó. NB. Mivel az angol nyelv szókapcsolatnak sokkal hétköznapibb jelentése az ’English language”, mint az ’English tongue’, igen fura lenne, ha épp a bevettebb jelentéshez társulna bonyolultabb írásmód, tehát ha lenne distinkció, annak is fordítva kellene lennie.
A neten helyesírási szótárról nem tudok. Szabályzat van: http://mek.oszk.hu/01500/01547/ ; illetve vannak szabad forráskódú helyesírás-ellenőrző programok, amelyek szójegyzéke – habár nem emberi, hanem gépi felhasználóra van optimalizálva – bizonyos mértékig használható információval szolgál: http://hunspell.sourceforge.net/ , http://magyarispell.sourceforge.net/ .
upsz, elolvastam újra a választ. nekem azt tanították, hogy az angol nyelv így külön mást jelentene, a testrészt és annak hovatartozását, ezért egybe kell írni így: angolnyelv, idegennyelv, németnyelv stb. tudatosan így is használom. mégsem jól tanultam???