Tökéletesen fog működni. Nyugodtan odarakhatod a közben termelődő konyhai nyers gyümölcs/zöldséghulladékot is. Meg gyakorlatilag bármit ami növényszerű volt valaha :)
Az működhet, hogy a magaságyasomba kevés lett a föld és azt gondoltam, hogy az egyikre félre raktam földet, mert ha beindul a fűnyírás szezon akkor a depózott falevelet és a friss fűnyesetéget rétegezném mondjuk 50 cm magasan, majd arra földet raknék. A nyár folyamán összekomosztálódna, esne és csak jövőre ültetnék bele.
Kilenc hónapos komposztálás után sem a dió, sem a vegyes lombkomposztnak nem volt kedvezőtlen hatása a növényi tömegre, sőt az 1,6-3,8 szorosára növekedett a kontrollhoz képest az alkalmazott dózis függvényében. A diólevelet ne égessük le, nyugodtan komposztáljuk, és legalább 9 havi komposztálás után felhasználhatjuk. (KÜLÖNBÖZŐ ÉRETTSÉGŰ ÉS DÓZISÚ DIÓLEVÉL ÉS VEGYES GYÜMÖLCSLOMB KOMPOSZT HATÁSA MUSTÁR (SINAPIS ALBA) TESZTNÖVÉNY CSÍRÁZÁSÁRATIRCZKA Imre, Matthew HAYESSzent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Agrár-környezetgazdálkodási Tanszék2100 Gödöllő,)
Mint lentebb többször elhangzott, minden ami valaha élt elkomposztálódik, nem nagyon van kivétel, természetesen a diófa levele sem az, ez csak azért lehet egyáltalán kérdéses néhányak számára, mert alapból a diófalevélben növekedésgátló anyagok vannak, és a friss diólevéllel betemetett növények közül a gyengébbek elhalhatnak, de ezek az anyagok a komposztálódás alatt elvesznek.
Mivel a kertet ősszel vettem meg, egyelőre megvárom, hogy melyik fa hogy terem, tehát majd csak ősszel, vagy a következő év tavaszán cserélek fákat. Akkorra már remélhetőleg komposztálódik valamennyire a halom.
Egyébként még azt is lehet csinálni az ilyen ágmaradékokkal, fadarabokkal, meg mindennel, hogy ásol egy árkot, beleraksz mindent, betemeted, így lesz egy kis dombocskád, és rátelepítesz málnát, epret, vagy valamilyen bokrot, esetleg gyümölcsfát. Imádni fogják a növények.
Ezt tanult német permakultúrás barátaink hügelkultur-nak nevezik
Sajnos a képen látható halom csak a föld feletti részek vékonyából jött össze. Mire a gyökereket is kiszedem, nem leszek híján a mozgásélménynek. Persze csak a veteményes alatt kell radikálisan tisztítani, a többi területen lemegyek egy ásónyomnyira, aztán a sarjakat majd lerendezem a fűkaszával. Néhány év után majd csak kifogy a gyökerek életereje.
Először mi is gödörbe raktuk a komposztot. Megbántam, sokkal nehezebb kitermelni. Idővel úgysem fér bele (nem tudom, hány m3, de sok a növényi hulladék), úgyhogy a lebomlás szempontjából nem sokat számít, de gödörből talicskába lapátolni, lemászni, föllépni, visszamászni... Jó torna, de a kert enélkül is elegendő mozgást biztosít.
A halom elfér a kert hátsó részén, mintegy 1000 négyzetméternek kell hat felnőttet meg három gyereket ellátni zöldséggel, gyümölccsel, tehát nincs helyhiányom. Az érés is ráér, inkább az új telepítések alá dolgoznám majd be jó mélyen a kissé kötött talajba.
Én azt javasoltam volna, hogy áss egy megfelelő méretű gödröt, abba menjen bele a cucc, leteríted földdel. Ott ráér évekig komposztálódni.
Én sokáig így csináltam, jól működött. A durván 2 m3-es gödör 2-3 év alatt megtelt, akkor ástam mellette egy másikat. Ha ez is megtelt, akkor kiástam az előzőt és abból jó minőségű komposzt jött ki. Ez a forgó jól működött. Csak idővel ellustultam, már nem akartam áskálódni, így terveztem egy szintén 2 m3-es komposztálót, ami egy perc alatt összerakható és szétszedhető.
Ha megfogadod a tanácsomat, akkor a föld visszaterítésekor deponáljál rá bőven a kitermelt földből, mert elég sokat fog ülepedni a komposztálódással párhuzamosan!
A sok fa miatt ennek azért kell valószínűleg vagy 2-3 év mire lesz belőle valami, de meg lehet próbálni majd esetleg átrostálni 1 év múlva, a maradékot meg visszarakni.
Egyébként nyugodtan csinálhatod azt is, hogy ezt olyan 1-2 méteres körben 15-20 cm vastagon köré teríted a gyümölcsfáknak (ne érjen a törzséhez ha lehet, mert berothaszthatja), elnyomja a gazt, és a tápanyag szépen becsorog a gyümölcsfák gyökérzetéhez. Szerintem ez a legegyszerűbb megoldás.
Vettem egy elhanyagolt gyümölcsöst. Kökény, csipkebokrok, meggyfa surjányok, öreg fák. Lett rőzsecsomó bőven. (A vastagját elviszik kazánba. Na, mire ezeket ledarálom. de hát miért van nekem benzines fűnyíróm? A tárcsával szépen le lehetett darálni. Igaz, maradtak 5-10 cm hosszú darabok is, de raktam közé régi komposztot, földet, füvet, levelet, remélem beérik.
Ez így van. Egyébként sokan nem értik, hogy a mulcsolás valójában helyben komposztálás, pont ugyanaz történik mint a hideg komposztálás során: a szerves anyag lassan talajjá alakul. A mulcs előnye persze még sok minden más is: gazelnyomás, párolgáscsökkentés, hőingadozás mérséklése, stb.
A forró komposztálás más jellegű, de ezen a fórumon erre nincs kapás úgy látom, habár komposztálás lenne a fórum neve :)
Forró komposztálásnál nem a makrobióm (pl. giliszta, pincebogár, rózsabogárpajor, hangya, stb) végzik el a munka nagy részét, hanem hőkedvelő (termofil) mikroorganizmusok, ami azzal is jár, hogy gyakorlatilag minden megfő a magas hőmérséklet miatt, ellentétben a hideg komposzttal, így a forró komposztban nem lesznek életképes gyommagok sem például.
Mindenesetre a legeyszerűbb komposztálás valóban a mulcsozás, a fák, bokrok, zöldségek köré rakott szerves anyag 1-2-3 év alatt kiváló talajjá alakul.
Pontosan igy kepzelem el en is a lusta kerteszkedest... a kertemben nincs betegseg... es nem egetek leveleket meg mas zoldet, amit vissza lehet adni a foldnek. A kertemben a gilisztak jol erzik magukat - ami nagyon nagy szo, mert amikor megvettuk a hazat az egesz kert agyag volt... a sok mulch segitett...
Aztan meg... ha a level ott marad ahoval leesett (viragagyas) akkor ott mulchol ES komposztalodik egyben. Egesz nyaron elveztem a szaraz leveltakaro elonyet... mulcsolni csak ott tettem ahol sokat mozgattam a foldet, ahol atultettem novenyeket es osszekotorasztam nagyon.
Én abszolút egyetértek a lustakertészettel. Illetve azzal, hogy a képződő szerves anyagot minél egyszerűbben és a keletkezés helyéhez minél közelebb kezeljük. A levágott füvet elvitetni igazi botorság, gyakorlatilag kiexportáljuk a tápanyagot a saját földünkből. És komposztálás helyett gyakran valóban jobb helyben mulcsolni. Fűvel, levéllel, ágakkal, bármi szerves anyaggal. A ternészet is így csinálja, ez a múlt és ez a jövő!
A mi városunkban meg van egy zöld hulladék lerakó hely, ahol fizethetsz köbméterenként 600 ft ha oda akarod vinni a zöldedet. A komposztot pedig nem adják oda se ingyen, se pénzért.
A mi vrosunk osszegyujti a zold hulladekot, komposztalja es a lakosok ingyen vihetik... de... most leallt a lenyesett fu gyujtessel... butasag... azonnali nitrogen a funek... igaz, jobb ha surubben vagjak a fuvet, hogy minel kevesebb legyen egyszerre a funyesedek a gyepen...
En lusta kertesz vagyok - es buszke vagyok ra! 😜 A fuvet mulch kessel vagom - elessel - es nincs gondom vele... a faleveleket a virag agyasokon hagyom, ami mulcholasnak szamit, megakadalyozza a teli eroziot - de mire jon a kovetkezo adag level a kovetkezo osszel, addigra mar komposztalodott, ott helyben... szoval...
A legtöbb fűnyíróhoz gyűjtőzsák is van. Ezt azok vásárolják akik szeretik összegyűjteni a füvet általában komposztálás céljából. Bár olyat is sokat látok, hogy kirakják az utcára zöld hulladék szállítási napon. Egyszer próbáltam hazahozni egy ilyen zsákot de annyira nehéz, hogy a biciklire sem tudtam feltenni. :)
Igaz, maradtak 5-10 cm hosszú darabok is, de raktam közé régi komposztot, földet, füvet, levelet, remélem beérik.
