Szolárszônyeg futés medencéhez A kapilláriscsô rendszerben a vizet a napsütés felmelegíti. A medence különálló (nem függesztett) szurôberendezéséhez kapcsolható. Egy szolárszônyeg maximum 25 köbméter víz futésére használható. Hosszú élettartam és egyszeru szerelés jellemzi.
A Praktiker legfrissebb számában van egy "álló indirekt villanyboler 80 PT" ISEA márkájú, 35990 Ft. Akinek kell hőcserélő, esetleg jó lehet. Kép is van róla: a bojler palástja ki van vágva, hogy látszódjon a belseje. Ahogy elnézem, 3-4 menetszámú lehet a leadó közeg spirális csöve - ami szerintem kevés. Ipari hőcserélők sokkal nagyobb felületűek, bár azok nem töltenek be tároló szerepet.
A szöveg elég egyoldalúan (a bojler szemszögéből) jellemzi:
Az új ISEA indirekt bojlerrel 70% áramot áramot takaríthat meg, mert:
- a központi fűtés hálózatára kötve a rendszer maga melegíti fel a vizet (1), vagy
- a fűtési szezonon kívül hagyományos bojlerként működik, vagy
- szükéség esetén a központi fűtés energiája (1) és az elektromos fűtőegység egyszerre használható, a víz így gyorsabban, de még mindig takarékosabban melegszik fel.
(1) csak azt elfelejtik megemlíteni, hogy igy a fűtés vize hidegebb lesz, így annak a melegítése kerül többe. Bár gázzal tényleg olcsóbb. Ha meg a fűtés visszatérő vize alacsonyabb, mint a bojlerben beállított kivánt hőfok, akkor meg a villanybojlerrel füti a fűtés vizét. Ami meg drágább, mint gázzal.
Dehogy veszem kötözködésnek a kérdéseket, ha annak venném nem lennék itt a topikon.
A polikarbonát nem az én ötletem, vannak és működnek nagyobb rendszerek is ilyen fedéssel. A polikarbonát fedés egy komplett építőipari rendszer. Vannak hozzá tartó, lefogató, szorító, soroló stb. elemek. Mondjuk a "gyári" kiegészítők nagyon drágák, szinte ,meghaladják a lap árát, de kis ötletességgel teljesen korrekt módon lehet szerelni hasonló, csak éppen bárhol beszerezhető alu profilokkal és EPDM gumival. Ez lehetővé teszi a hőtágulás kompenzálását.
Két dologra kell figyelni, csak az egyik fele UV védet, ha fordítva teszed a nap felé, 1-2 év alat elporlad. Ha vékony 6-8 mm -est veszel, az 1000x2000 közepén is egy vékony csíkban alá kell támasztani. (átkötő, ami lehetőleg a legkisebb felületen takarja a napot)
Rendeléseteket vettem, ha megjött a cucc, írok, és megbeszéljük az átvételt is.
Mondjuk télire az ilyen vázszerkezetes "kollektorok" nem igazán lennének hatásosak, hacsak nem vákuumcsövekből lennének összeállítva ;-)
Egyébként úgy gondoltam, hogy a korlátra kívülre síkkollektorokat szerelek, enyhe dőléssel.
A poén viszont benne van, mert alatta is van egy terasz, tehár, ha nyáron a kollektorok alját kibillentem, hogy 45 fokban álljon, akkor máris kapok egy "napellenző-kollektort", meg ideális hatásfokot. Egy flexibilis csatlakozás kérdése csupán!
Sőt !!! Pergola-kollektor vagy lugas-kollektor (télen úgysincs levél a szőlőn meg a többi futó-árnyékoló növényzeten), gépkocsibeállótető-kollektor, előtető-kollektor. Megbolondítva egy kis drain-back módszerrel sok helyre lehetne pakolni.
Volt kollega a hegyoldalra vezető jó hosszú lépcsője mellett lévő korlátban zavarta körbe a vizet, mielőtt a bojlerbe vezette volna. Egyszerű volt és hatásos.
Lehetőség van rengeteg, csak ne gondolkozzon már mindenki mindig téglalap alakú lapos dobozokban...
Régebben olvastam a topicot, de ez valahogy kiesett, úgyhogy köszi a figyelmeztetést!
Ha hozol, kb 8-12 nm-hez kellene a bevonat.
Még nem tudom pontosan, mert a nyaralóra akarom felszerelni a kollektorokat, és még kell a pontos méret.
Egyébként nyáron a meleg vizet, télen a fagypont fölött tartást fogja szolgálni a rendszer.
Most a fatüzelés mellett elektromos hőtároló kályhák vannak beépítve, ami ha egész télen mennek, hogy ne kelljen vízteleníteni, összejön az évi 250 ropis villanyszámla.
A víztelenítés meg nem tesz jót a csöveknek, úgyhogy ezért keresek erre megoldást.
Amúgy érdekes lesz a berendezés, mert a kollektorok egy háromszöget fognak formázni (a homlokzat tető alatti részén), elég meredekre állítva, a téli beesési szöghöz optimálva.
Ha beválik, akkor ki akarom egészíteni a terasz korlátja elé még egy sor kollektorral.
Na még egy, aztán eldugulok. Hogy célszerú elhelyezni? Az osztó és gyűjtő vizszintesen vagy függőlegesen álljon? Én a magam részéről a vizszintes elhelyezést gondoltam, amibe alul balról bemegy a hideg, felül jobbra meg ki a meleg.
Ja, és drain-back lesz természetesen. Magam is vezérlőelektronika fejlesztésébe fogok kezdeni, ahhoz mondjuk értek. Van egy jól alakítható, egyéb célra fejlesztett rendszerem, RS232 kommunikációval, analóg és digitális ki és bemenetekkel, naplózási funkcióval.
De egy kérdésem azért lenne: amikor a kollektor leürül, mert már nincs hőigény (felmelegedett a tároló), majd valaki napközben elkezdi kifogyasztani a vizet, akkor beindul a kollektor feltöltése. Mi fog történni, ha a böven 100 fok fölé emelkedett kollektorba bezúdul a víz? Nem fog ideiglenesen felforrni?
Mint korábban említettem, ez egy kisérleti példány lenne, amit jobb híján a gyerekek medencéinek a fűtésére használnék fel. Azért akarok vele idén kisérletezni, mert jövőre építkezni akarok, és nagy terveim vannak az alternatív energiafelhasználást illetően. Ezt az évet a tervezésre és a kisérletezésre számon.
A kollektort a garázsom tetejére fogom tenni, ami egy igen jó tájolású, 35 fokos hajlásszögű melléképület. Létrával könnyen elérhető. A ház tetejére soha nem fog átkerülni, mert az két emelet magas, oda nem merek felmászni. Majd az új házra.
Beszámoló feltétlenül, fényképpel dokumentálva fog készülni.
Ja, 0.5-ös félkemény vörösrézlemez 5600 Ft/nm, 1x2 m-es táblákban. Ha kell a fele, azt is odaadják.
Ha nem veszed kötözködésnek, megkérdezném: A polikarbonát lemez a Te ötleted? Még nem láttam sehol sem ezzel fedett kollektort, de lehet, hogy csak keveset láttam. (Közelről egyet sem még) Tehát még biztosat nem tudhatunk a jóságárol.
A másik kérdés, hogy rá akarod ragasztani a keretre a lemezt? Hogy fogja kezelni a hőtágulást? Az én tervem az fa keret (OSB lap), amibe három oldalról nútba csusztatom be az üveg (vagy poliÖ lapot. Alulról egy kicsit túllógatom, hogy a víz simán lefolyjon, a három oldalát pedig körbe bádogozom. Én nem merem beragasztani, mert félek attól, hogy nedvesség jut bele, és bepárásodik. Amúgy is kisérleti darab, időnként szétszedném bekukkantásra (csövek állapota, forrasztások hőtűrése, szigetelőanyag nedvesedése, párásodás, UV állóság...)
A festék engem érdekel, de nem kell túl nagy mennyiség, csak olyan 1, max 2 nm-re elegendő. Meg látom győri vagy, hogy vehetném át?
Ha visszaolvastátok az előzményeket, akkor bocsi a zaklatásért, de ha nem, akkor nézzetek szét a 268 - 294 -hozzászólásig.
A többi érdeklődőnek jelzem, hogy ha minden igaz a nyuszi megkésve bár, de hozza a szelektív bevonatot. Ha valakit még érdekel, 10-20nm-re való még akad.
Az én rendszerem is erre a festékre vár, kollektor összerakva, csak festeni kell.
Ha télire is kinnt akarod hagyni (használni) és nem akarsz sok macerát, akkor javaslom a drain-back megoldást. Ehhez a létrás elrendezés a jó.
A csőkígyót meg elég vékony csőből kell készíteni, hogy ne rogyjon be az anyag, ha hajlítod. A kis átmérőhöz viszont nagyon meg kell növelni az áramlási sebességet, hogy jó hatásfokot érhess el. Nehéz ehhez szivattyút találni...
Én először a kertben-teraszon helyezném el a cuccot, hogy lehessen rajta macerálni.
(próbaüzemben hőmérséklet mérés, stb.)
Aztán, ha mindent beállítottál, mehet a tetőre.
Az elején csatlakoztatáshoz javaslom a sima gumislagot, esetleg szigetelőburkolatot rá, hogy kipróbáld a rendszert, még mielőtt valamit komolyabban elméreteznél.
Ami az előbbi linkeken is megjelent: a polikarb.ot fóliás részével fölfelé kell beépíteni, mert ott van az UV védő réteg. Bármennyire is kíváncsi vagy az anyagra, javaslom, hogy csak a leg végén, amikor össze van rakva az egész cucc vedd le róla a fóliát, mert így nem kevés építés közbeni karcolódástól kíméled meg. (ahol ragasztod a lemezt a tokhoz, ott mondjuk előre le kell vágni róla)
Nagyon kíváncsi leszek az eredményeidre, légyszi ne felejts el beszámolni róla.
Egyébként nekem is van egy saját tervem, amit ha minden jól megy tavasszal megépítek. Azzal össze lehet majd vetni, és akkor jönnek be az adatok a topicba :-)
Még azon gondolkodtam, hogy miért is kell nekem ez a létrás-keresztágas-osztós-gyűjtős cucc? Miért nem jó egy lágy rézcsőből hajlított csökígyó, amire ugyan úgy ráforrasztom a rézlemez abszorbert? Így hirtelen nem találom a fizikai magyarázatát annak, hogy jobb vagy rosszabb lenne.
Hétvégén még a nagy sonkazabálás előtt legyártom a tetőtartó konzolokat és a dobozt. Jó lenne már most felrakni, hogy lássam mit tud ilyen időben.
Akinek van otthon ilyen rendszere, attól kérdezem: már tudja fedezni a teljes melegvíz igényt ebben a szép napos nem túl meleg időben?
Nem tudom, hogy a barkácsáruházakban kaphatóaknak milyen a fényáteresztése, de valószínűleg azoknak is hasonló.
NE KEVERJÜK ÖSSZE A FÉNYÁTERESZTÉST A FÉNYSZÓRÁSSAL!
Azért nem látsz jól át a lemezeken, mert szórják a fényt, nem egyenesen a szemedbe engedik.
Az abszorber viszont közvetlenül a lemez mögött van, ahol még kicsi a fényszórás, tehát a fény szinte egésze eléri az abszorbert.
Igaz, hogy így, ha a nap merőlegesen süt a felületre, akkor sem kapja az abszorber teljesen merőlegesen az összes fényt. De a sík kollektorok egyok előnye, hogy jól hasznosítja a szórt fényt is.
Nagyobb felületek alá javasolnék egy-két alátámasztási pontot - egyébként házilagos célra jobb, mint a szimpla réteg üveg.
Ha thermo üveget használsz, az más. Csak elviszi a pénzedet...
A hungarocell mondjuk nekem sem a leg bizalomgerjesztőbb anyag. Azért javasoltam, mert tisztán, egyszerűen szerelhető.
Aki nem szereti, használjon kőzetgyapotot. Azzal meg könnyebb hőhíd mentes konstrukciót kialakítani. (nem kell odafigyelni a pontos illesztésre, mert úgyis inkább nagyobbat tömsz a dobozba)
Ferembától ki fogok kapni, de akkor is, újra meg újra berakom ide a linket azok kedvéért, akik nem olvasnak vissza a topicban:
a leírás: Ezermester és a gyártó: <a href="http://www.aco.hu/page.php?op=almenupont&fokat_sz=2&alkat_sz=6&kateg_sz=3&alkateg_sz=0" target="_blank">ACO</a>
Köszi az infókat és a tanácsokat. Igyekszem megfogadni. A polikarbonát mindegy milyen, csak kamrás legyen? Úgy értem, lehet kapni barkácsáruházakban ilyen lemezeket, azok jók? Biztos olyan magas a fényáteresztése? Azon nem is lehet rendesen átlátni. Szerintem össze-vissza szórja a fényt. Igaz, ha nem verődik vissza és nem nyelődik el akkor már bent van a dobozban a fény, abból hő lesz...
A hungarocell nem esik össze? Egy hőtükör megvédi?
Ha mindjárt csíkokban kell a rézlemez, akkor a Bronzker Bt-t tudom ajánlani.
Így természetesen drágábbra jössz ki, dehát mit lehet tenni...
A Szabolcs utcában vannak.
Általában nagyobb a húrok összterülete, mint a gerinceké, leginkább a kapható csövek átmérőjétől függ. Persze azzal be tudod lőni, hogy mennyit raksz bele, inkább több legyen az össz terület.
A másik:
Felejtsétek el az üveget. Csak az edzett üveget ajánlanék, de inkább használj üregkamrás polikarbonátot. 98% körül van a fényáteresztőképessége, és van némi k értéke is szemben a szimpla üveggel. A tükröződése kicsi, az UV-t meg sokkal kevésbé ereszti át, mint az üveg, nem öregíti annyira a bomlékonyabb alkatrészeket a nap.
Így egy egyszerű, könnyű, jól kezelhető eszközt építesz, lehet pakolgatni, játszani a dőlésszöggel, stb. Első példányoknál, ahol ismerkedsz a dologgal abszolut ideális.
A fent említett boltban még U alakra hajtott alumínium lemezt is kérhetsz, ami éppen ideális keretnek. Aljába is egy méretre szabott alu lemez, mehet bele a hungarocell, egy hőtükör, a megforrasztott csodaabszorber, polikarb, osz kész is.
Ok, a lapradiátorról lebeszéltetek. Amúgy sem tetszik: nehéz, rozsdásodik, és talán illene homokfúvással leszedni a gyári fehér réteget róla a festés előtt. Mekkora csöveket ajánlatok? Én kb 1nm felületre gondoltam. Az osztó-gyűjtő csövek olyan 18-asok lennének, a keresztágakból meg 10 centinként tennék egyet-egyet. Ennek a 10 darabnak a keresztmetszete legyen annyi, mint a vastag csövek keresztmetszete (254nmm) Erre kerekítéssel 6 mm belső átmérő jön ki. Vagy esetleg 20-as csö 8-as ágakkal.
Rézlemezt hol lehet venni? Esetleg csíkok is jók lennének.
A lamellák kötésének minősége azért fontos, mert azok adják a kollektor abszorber felületének a nagyobbik részét. Azokkal viszont nem érintkezik a víz közvetlenül. Tehát, ha nem tud a hő jól átvezetődni a csövekre, akkor igen romlik a kollektor hatásfoka.
Egyébként:
Ami gyári kollektorokat láttam hasonló kivitelben, ott a lamellák csak helyenként voltak forrasztva a csőhöz.
Ha lágyforrasztásal végigvarrod az illesztést, akkor kb. azonos tulajdonságot is kaphatsz. (feltéve, hogy nem olvad le a lamella)
A keményforrasztással annyi a bajom, hogy nincs meg hozzá a technikám. Olvastam egy cikket a forrasztások készítéséről, és ott valami nyakkihúzó eszközről beszéltek. Ezzel a vastag csőbe fúrás után (és kilágyítás után) egy kis csöcsöt lehet készíteni, amibe beledugva a csövet rendesen meg tudod forrasztani. Erre nem látok esélyt, hogy nekem ilyen eszközöm lesz valaha. Keményforrasztani barkácsáruházban kapható pb forrasztó palackkal lehet normálisan? Valaki próbált már ilyent?
Lehet, hogy mégis veszek egy lapradiátort első kisérletnek...
Lehet amiatt hogy nem lenne hosszú az élettartama. Adott nagyon meleg 200fok pl éjjel meg 10 fok és ez napi változásban. Ki tudja meddig bírja , persze a keményet sem tudni.
(Értem a lágyforrasztás hátrányait, de egy kollektornál miért számít annyira a hővezetési képessége? A csövecséknek nem egymást kell melegíteniük, hanem a belsejükben kóricáló folyadékot. Ami mellesleg a keringése miatt pikk/pakk szétviszi a meleget...)
Szeretettel: Szalma
ui.: Az eltérő hőtágulást és a korrózió-érzékenységét kritikusabbnak tartanám...
