Sir 24.30-34
"Olyan vagyok, mint a folyam mellékága, mint a csatorna, amely átszeli a kertet.
Így szóltam: "Öntözni akarom kertemet, locsolni akarom a virágágyaimat." De nézd csak, az árkom folyóvá változott, a folyamból pedig tenger kerekedett.
Tanításom ragyogjon, mint a hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon sugara.
Prófétai szózatként ontom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a késő nemzedékek.
Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki bölcsességet keres."
"Christos Annesti!" - Alithos Annesti ! Igen Krisztus valóban feltámadt !
Isten Szava él és eleven !
1Tim 4.1-6 A Lélek világosan állítja, hogy a végső időkben némelyek elpártolnak a hittől, megtévesztő szellemekre és sátáni tanításra hallgatnak. Ezek képmutató hazudozók, akiknek meg van a lelkiismeretük bélyegezve. Tiltják a házasságkötést és bizonyos ételek fogyasztását, jóllehet ezeket azért teremtette az Isten, hogy a hívő és igazságot ismerő ember hálaadással fogyassza. Hiszen Istennek minden teremtménye jó, és semmi sem megvetendő, amit hálaadással veszünk magunkhoz, mert az Isten tanítása és az imádság megszenteli. Ha ezt tanítod a testvéreknek, jó szolgája leszel Krisztus Jézusnak, hiszen annak a hitnek és igaz tanításnak szavaival táplálkozol, amelynek követője lettél.
1Tim 6.20-21 Timóteus, őrizd meg a rád bízott kincset. Kerüld a világias, üres fecsegést, az áltudomány ellenvetéseit, amelyeket némelyek átvettek, és el is tévelyedtek a hittől. Kegyelem veletek!
2Tim 2.14-26 Ezeket idézd emlékezetükbe, és hívd Istent tanúul, nehogy üres szóharcba bocsátkozzanak. Nem jó az semmire, csak a hallgatók tönkretételére. Törekedj rá, hogy az Isten színe előtt megbízható maradj, munkás, akinek nincs miért szégyenkeznie, s aki az igazság hirdetésében a helyes úton jár. A haszontalan, üres szócsépléstől azonban óvakodjál. Ezek ugyanis egyre inkább belesodornak az istentelenségbe, s fecsegésük úgy terjed, mint a rákos daganat. Közéjük tartozik Himeneusz és Filétusz is, akik eltévelyedtek az igazságtól, mert azt állítják, hogy a feltámadás már végbement, s ezzel nem kevés embert megzavartak hitében. De azért az Isten alapköve szilárdan áll, s ez van ráírva: "Az Úr ismeri övéit." Továbbá: "Aki az Úr nevét hívja segítségül, szakítson a bűnös élettel." Egy nagy házban nemcsak arany- és ezüsteszközök vannak, hanem fa- és cserépedények is akadnak: azok megtisztelő, ezek alantas használatra. Aki tehát távol tartja magát az ilyen dolgoktól, az megtisztelő rendeltetésű edény lesz, gazdájának megszentelt, hasznos és minden jóra alkalmas eszköze. Kerüld az ifjúkor vágyait, törekedj igaz életre, hitre, szeretetre és békességre azokkal egyetemben, akik tiszta szívvel hívják az Urat segítségül. Az oktalan és értelmetlen viták elől térj ki, hisz tudod, hogy csak veszekedéssé fajulnak. Márpedig az Úr szolgája ne veszekedjék, inkább legyen mindenkihez barátságos, a tanításban ügyes és türelmes. Ellenfeleit szelíden intse, hátha megadja nekik az Isten a megtérést, felismerik az igazságot, és kikerülnek a sátán kelepcéjéből, aki foglyul tartja őket, hogy alávessék magukat akaratának.
„Ezek a jövendölések kifejezetten a ti időtökre vonatkoznak. Azután 2 Tim 3,1-17 részben a ti korszakotok állapotáról szól a jövendölés, arról, amilyennek most mutatkozik, mert ezek az utolsó napok az idők vége előtt. Komolyan kérlek benneteket, hogy kétszerezzétek meg imáitokat a "visszatérésért." Szent Szívem nyitva áll minden lélek számára, aki bűnbánatot akar tartani és vissza akar térni hozzám .”
2Tim 3.1-17 Tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők következnek. Az emberek önzők, kapzsik, elbizakodottak, kevélyek, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, istentelenek, szeretetlenek, összeférhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, lelketlenek, árulók, vakmerők és felfuvalkodottak lesznek. Inkább az élvezetet keresik, mint az Istent; a jámborságnak a látszatát még megtartják, de a lényeget megtagadják. Kerüld az ilyen embereket. Mert közülük valók azok, akik betolakodnak a házakba, és megnyernek maguknak olyan nőket, akiket bűnök terhelnek s mindenféle vágyak hajtanak, akik mindig csak tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem jutnak. Mint ahogy Jannesz és Jambresz ellenszegültek Mózesnek, úgy ezek is szembeszállnak az igazsággal - romlott agyú, ingadozó hitű emberek. De sokra nem viszik, mert ostobaságuk mindenki előtt nyilvánvalóvá válik, mint ahogy azoké is nyilvánvalóvá vált. Te követtél a tanításban, életmódom és életcélom tekintetében, a hitben, a kitartásban, a szeretetben, a türelemben, az üldöztetésekben és a szenvedésekben, amik Antióchiában, Ikoniumban és Lisztrában értek. Mi minden üldöztetést magamra vállaltam! De az Úr mindig kimentett. S az üldözésből mindenkinek kijut, aki buzgón akar élni Krisztus Jézusban. A gonoszok és csalók viszont egyre mélyebbre süllyednek: tévúton járnak és tévútra vezetnek. Te azonban tarts ki amellett, amit tanultál, s amiről meggyőződtél, hiszen tudod, kitől tanultad. Gyerekkorod óta ismered a Szentírást: ez megadja neked az útmutatást ahhoz, hogy a Krisztus Jézusba vetett hitben eljuss az üdvösségre. Minden Írás, amit az Isten sugalmazott, jól használható a tanításra, az érvelésre, a feddésre, s az igaz életre való nevelésre, hogy az Isten embere tökéletes legyen és minden jóra kész legyen.
„Béke legyen veletek! Egész nap veletek voltam, és felétek nyújtottam kezemet: "Népem, örökségem, ivadékom, fordulj felém, köss békét velem! Köss békét velem!... Az örökkévalóságtól fogva szeretlek titeket. Térjetek vissza hozzám, és én is vissza fogok térni hozzátok. Vessetek szeretetet, hogy szeretetet arathassatok! Vessetek békét, és meg fogjátok örökölni békémet! Vessetek kiengesztelődést, Lelkem áldott gyermekei, és el fogjátok nyerni dicsőségemet!...
Ne sírjatok anyagi dolgok miatt, emeljétek tekinteteteket az égre, és szívetek keresse mennyei törvényeimet, hogy ezeken keresztül eljöjjön szívetekbe mennyországom, és akaratom megvalósuljon szívetekben, ahogyan már megvalósult a mennyben élő szentjeim szívében. Ma is úgy kiáltok, ahogy egykor Jeruzsálemben: "Ha ismernéd békeüzenetemet, amelyet mind a mai napig felkínálok neked, nem késlekednél, hogy elfogadd!" De ezek a dolgok el vannak rejtve a tanultak és a bölcsek elől, és csak az egyszerű gyermekek előtt nyilvánulnak meg. A mennyek országa az egyszerűeké és az alázatosaké.
Hozzátok rendbe szíveteket, és végül meg fogjátok kapni jutalmatokat. Ha megkérdezitek: "Mit kínálhatunk fel most Neked?" Mondom nektek: "Ajánljátok fel most szíveteket nekem, és segíteni fogok visszaszerezni hiteteket. Nyissátok ki szíveteket, és mennyországommá teszem, Istenetek mennyországává, hogy szívetekben megdicsőülhessek. Jöjjetek, és addig egyetek a gyümölcsből, amelyet ma kínálok fel nektek, amíg még van idő! Jöjjetek hozzám! Mesteretek már rálépett a visszatérő ösvényre, ezért mondom nektek: Kössetek velem békét, és legyetek egyek Nevemben! Szeretetem sóhaját hagyva homlokotokon megáldalak benneteket Nevemben.”
„Az ördög és az Ő angyalai elszántan mesterkednek azon, hogy véghez vigyék veszélyes tervüket, és mindabból a jóból, amit én küldök nektek, veszélyes utakat készítsenek. Aggodalommal tekintek a Földre, mert sokan nem veszik figyelembe a tanításokat, amelyeket adok, és sok házba behatol a halál. Ennek ellenére sokan nem akarják megérteni, hogy a gonoszság gonoszságot vonz magához. Gyermekem, a világ saját magát fogja elpusztítani hitehagyásában.
….. Így szóltam egykor Mártához: „Márta! Sok mindennel törődöl, sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta. Nem is veszti el soha.” Ezt mondom neki és azoknak is, akik meg akarják tiltani, hogy lábamhoz jöjj, mint most, hogy figyelj rám, írj és folyamatosan velem légy. Sok mindennel törődtök, és sok minden nyugtalanít benneteket, amire nekem nincs szükségem! Valójában ma egyetlen dolgot kérek: Szívből fakadó őszinte beszélgetést, szüntelen imádságot, és imádást lábamnál. Egyesítsétek szíveteket az enyémmel! Ez a jobbik rész!”
Kereszteddel, ha utamon találkozom, kezemet emelem… Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében Kezemmel szívemet emelem S mint kezemet emelem, kezemet látó szem megáll, s Reád néz Észre sem veszi, beszél Hozzád, s beszélsz neki Szobrod előtt lépek, megállok, jó itt megpihennem S mint megpihenek, megpihensz bennem Mikor elindulok ellépek Tőled kereső szemmel Következő lépésemmel meglellek Jó, hogy figyelmezel, jó mikor megtalállak, jó lépésben együtt lépni Veled Jó szemünkkel együtt nézni, együtt meglátni Jó, mikor belsőnk egy, jó egymás felé fordulni Kezemen viszlek, s mint gyermeket viszel engemet Nyújtom, és te örömmel lépsz tovább Szívből szívbe, tűzből parázsba, tűzet gyújtva
"Tanításom ragyogjon mint hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon sugara. Prófétai szózatként osztom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a késő nemzedékek." Sir 24,32-33.
Igen, így szóltam én, az ég és a Föld Teremtője, és tudd, hogy hamarosan teljes tervem megvalósul. Sorra mindegyik városba beköltözöm és újjáépítem őket. Sorra újjáépítem romjaitokat és felállítom oltáraimat. Ha majd egyszer feloldják az átkot, az egész emberiséget felajánlják Szentséges Szívemnek és Édesanyátok Szeplőtlen Szívének. Az Ecclesia új életre kel.
Szavad élő olaj, megadja értelmedet Szavad szelíd, engem keres Ha megtalálom, megtalál Veszem sorát, enni ad, veszem gondolatát, innom ad Mint friss habzó tej, éltet Veszem egyik szavát, veszem másik szavát Mit ad egyszerre adja, együtt adja Ha ki nem nyitom is éltet, de kinyitom, hisz innom kell Szavadat ma adod, ma segít nekem Ma lépek még közelebb Szívedhez, ma találom meg benne akaratod Szelídséged megköti kezemet, szelídséged jó tanácsadó
"Ki az, aki hajlandó eréllyel és szeretettel dolgozni düledező házam felépítésén? Van-e benne valaki, aki kész megvédeni ezt a házat? Van-e valaki, aki megérti, amit mondok? Van-e az Úr házában valaki, aki hajlandó kiterjeszteni Isten országát? "
Ha készen áll erre valaki, fényemmel felragyogok felette, és felruházom saját magammal. Megismertetem magamat vele, és ő látni fog engem, amint előtte állok. Látni fogja az örök és halhatatlan Királyt.
Minden embert hozzám fog hozni, mert gazdaggá teszem lelkét változatlan istenségemmel. Feldíszítem minden elképzelhető ékességgel, így ő királyi adottságaival meggyógyítja ezt a nemzedéket. Hallani fog a süket, és látni fog a vak. Együtt, egy hangon fogják kiáltani: "Mi a Szentháromsághoz tartozunk: az Atyához, a Fiúhoz és a Szentlélekhez!"
Körbejárlak, szeretetem körbejár, vágyam körbejár Elgyöngülsz vágyamtól Vágyamat elfogadod, úgy veszed, ahogy kapod, annak veszed ami S tudom, megteszed
Megfogtál, és kérdeztél S válaszom lépéseim S mint tüzet raktál belém, tüzemmel megkereslek Téged Fogom, átviszem sivatagon, és átnyújtom Neked
S tüzemre tüzet raksz, édes tüzet Akkor lépek bentre, mikor akarok Akkor nézek Reád, mikor akarok Hát nem lépek ki belőled, arcodat le nem teszem
Rajtad állok, és ezt Te tehernek nem érzed Rajtad állok, és ez jó nekem
Ha lépek, Veled lépek Magammal viszlek, s Te viszel engemet Hagyod menjek előre, visszanézek Reád, mosolyod megtalál Mikor táncolsz, még jobban örülök Neked
Te vagy a hívó Szó Te vagy a felkiáltójel Szavad: nézz Rám és megismersz
Tartok valamit, és le nem engedem, és ez eltakar Tégedet Pedig keresnélek, keresnélek ott, hol nem kell lépnem Mi lesz, ha közelembe nézek ? mi lesz, ha magam mellett talállak ? ó
Ha mellettem Rádnézek, megtudom, mi a Szeretet Megtudom, mi a lángoló tűz, megtudom tüzem nem más, mint felizzó parázs Megtudom emlékedet
Oda kell lépnem, ahonnét elkergettem szemeimet Szám megtudja hallgatást, és megismeri beszédet Most nem nézek rá beszédemre, de akkor jó lesz nekem
Ajtót viszem magam előtt, de az ablakon Te kopogsz be: Engedj be! Szívem eleped! Szívem megszakad! nincs pihenésem, nyugodalmam érted ejtett könnyeim nem engedik Első szóra szobádba lépek, csak hívj Első szóra hozzád szaladok, ölembe veszlek, karomat megismered, karom melegéről megismersz engemet, felismered emlékemet Kérlek, hívj!
„Ahogy az írástudókat és farizeusokat figyelmeztettem, úgy figyelmeztetem ma azokat, akik üzenetvivőimet üldözik és elítélik Szavamat. Figyelmeztetem azokat, akik kinevetik a Lelket. Újból figyelmeztetem őket, hogy maguk ellen tanúskodnak, egyikük sem változott meg. Művük ugyanolyan maradt, gondolkodásmódjuk ellenük beszél:
Vezetők! Ti ugyan lelki üzenetekről prédikáltok, mégis semmibe veszitek azt, ami a Lélektől származik! Vezetők! Ti ugyan testemmel tápláljátok bárányaimat, de távol tartjátok tőlük Véremet! Elfelejtettétek tanításaimat?”
„Bizony mondom nektek, hogy az én juhaim felismerik hangomat.
….. Az én prófétáimat mindig üldözni fogják. Elítélik, megostorozzák, elnyomják, városról városra űzik őket; megvetéssel néznek rájuk és megfeszítik őket. Így vonjátok magatokra minden szent ember vérét, amelyet a földre kiontottak. A Szentírás sohasem hazudik. Én vagyok az Ige.”
Ki az ki elesőt felemeli ? Te vagy Ki kérdez az eltévelygőtől ? A kérdést Te teszed fel
S kérdésből válasz fakad, szó megelevenedik, életre kel és megszólít Ki felveszi szó fonalát és kérdez, megtalálja válaszát Válasz végén Te állsz, ott áll vágyad Kérdésből beszélgetés kerekedik
Beszélgetni jó Veled és egyszerű Válaszodat megkapja szívünk Szólsz minden percben, szólsz minden helyzetben Ki kutatja, megtalálja, ki figyeli megérti
Ha veszem a gondolatot, és megosztom Veled Ha kiejtett szó előtt, megkérdezlek Mikor lépés előtt arcodra nézek Örülsz nekem
Kezeiddel átölelsz, barátodnak nevezel Lépsz előttem, és lépsz mögöttem Még gondolatom végig sem ért, és Te már ott állsz Még kérésemet meg sem formáltam, és elém rakod a megoldását
Játszva beszélgetünk és játszva lépünk Nincs benne komorság Mikor örömöd forrást kap, táncra lépsz Mikor megtesszük akaratod, örülsz nekünk
Tűzbe ha lépni kell, meg nem éget Szakadék nem csábít Nyomod követése percről percre felüdít Fogom terhemet, válladra teszem, futok egyet önfeledten, boldogan nevetsz
Bejöttél kertembe Fény Virága Kérdezted: jössze Velem? Kinyitottad ablakomat, kérdezted: itthon vagy kedvesem? Bújtam előled, kerestem menedéket, hangod mégis megtalált Futottam sötétbe, mégis Fényben fürdettél Léptem hátra, megfogtál, mondtad: gyere, lépjünk előre S mint igen hangja felszakadt, örömöd úgy teljesedett Emeltél karodban égre Ó asszonyok között legszebb, énekelj nekem Énekel a szívem, énekel minden gondolatom Kövess Megyek erdőnek, megyek mezőnek, megyek sűrű rengetegnek Ne vigyél mást csak Engemet, ne hagyj el Engemet Lépek mezőre, viharos szélben, öröm a nappalom, lépek szembe süvítő széllel, jó nekem, állok, ha fogódszkodót nem találok, fogom kezeidet, áradattal szemben önként lépek, örömöt találok szél zúgásában, vihar porában Emelsz fel kezeddel tánc örömébe, forgatsz mosolyod fényében, árnyékot messze kergeted Tánc éjjelem,tánc nappalom, tánccal lépem lépéseket, tánccal játszunk Veled Édes a játék, édes a virága, édes a gondolata Nem hagysz engemet búsuló magányban Virágot raksz elém, elbújsz és figyeled, észreveszem? Emelem magasba, nyújtom vissza Neked, ó dobd fel magasba, ne engedd leesni
Mely út mellett állsz ? Az ima oda vezet Mely út mellett állsz ? Az ima megtalál Száraz sorokat megtöltöd élettel Sorok, szavak életre kelnek Beszélnek és kérdeznek, kérdésre választ énekelnek
Szent Szavak kedves magok, veszek egyet és lenyelem Megadja értelmét, úgy adja ma, ma értsem, ma megsegítsen Köszönet rá megigéz Téged Magadat már el nem takarod, előlépsz, miközben megértem, itt álltál mellettem Ha kezemet nyújtom, kezemet megfogod Ha szívemet nyújtom, többet adok virágnál Segítesz illatossá tenni, illatát el nem feleded
Ha küzdök, megérted Hagyod küzdelmem Ha végigjárom feljebb emelsz Küzdelemben látlak, Veled járok Hagyom örömödet Te nyújtsd nekem Tudom, ha állva maradok édes tüzed megtalál Ha elesem, de Nevedet pajzsként emelem, hibámat meglelem Hibám, mégha gyengeségem, kezedben megbocsátásra lel Tanításodban még jobban magadhoz ölelsz
S mit legjobban szeretsz, egyszerű szavak, egyszerű gondolatok, megosztom Veled Te is megosztod velem mindened Örülsz mikor mondom: ketten, örülsz mikor szerelmemet megvallom, ha mondom, ha gondolom egyek vagyunk, egyek vagyunk
„….., de hamarosan, igen hamar eljövök, ledöntöm a lázadót, és uralkodni fogok szívetekben, nemzedék. Isten országa hamarosan veletek lesz. Megáldom drága garabandali gyermekeimet. Tudd, hogy Én vagyok mindig melletted van!”
2Kor 1.10 Ő mentett ki bennünket a súlyos életveszélyből, és ezután is ki fog menteni. Belé vetjük minden reményünket, hogy ezentúl is mindig megment minket. 2Kor 1.11 De ti is segítsetek: imádkozzatok értünk, hogy a nekünk jutott kegyelemért sokak ajkáról szálljon fel hála a nevünkben.
Szent Neved Irgalom Azt a távolságot léped át, mit felépítettünk Azokat az akadályokat, miket eléd helyeztünk S mit kérsz egyszerű: - hívó szó és hívó szív
Erő Téged meg nem ijeszt, vadságra szelíden nézel, magányosan járót magadhoz emeled
Közelséged tisztás, hol szomjamat olthatom Rév, hol a hullámok csendesek Karám, hova önként lépek
S mint Veled idő néhány cseppje földre hull, úgy jön meg az értelem Értelem szétvágja sötétség függönyét Mit eddig láttam árnyék volt csupán Tükörből néztem és tükörből láttam, annyit mit mutatott Szétnézve szép az erdő, szépek vadjai, szépek szárnyasai Szép a folyó és szép a partja, szépek virágai
„Nem... nem mindenki engedelmeskedik. Vannak, akik abba a kísértésbe esnek, hogy inkább az emberek elismerését keressék, mint az enyémet... Mások jobban vágyakoznak arra, hogy elnyerjék az emberek tetszését, mint az én tetszésemet, Istenük tetszését. Sokan vannak, akiket csupán önérdekük késztet engedetlenségre. Mások még nem határozták el, hogy lemondanak szenvedélyeikről, saját kényelmükről, és annyiszor vétkeznek, ahányszor lélegzetet vesznek. Beszéltem mások megítéléséről, és hogy miképpen válik nyelvük elítéltetésük okává, de kiegészítem azzal, hogy azok a szájak, amelyek tüzet köpnek, és beleharapnak az emberekbe darabokra tépve őket, szintén szenvedni fognak, mert megbántják Szentlelkemet.
Szentlelkem útjai oly különbözőek! Akit Szentlelkem vezet, az megkapja a kegyelmet, hogy tiszteletben tartsa törvényeimet és utaimat, amelyek szelídek, szeretetteljesek és tökéletesek. Én vagyok a szeretet Forrása, és Jézus a Nevem. A gonosz lélek azonban a bűn és a gonoszság forrása...”
Nyelvem ki vagy te? önként járod utad, ó mit teszel? Ha majd színről színre látok, ó mit látok éretted? Meglátom, rózsa voltál vagy éles fegyver Meglátom gyógyítottál, vagy sebet ejtettél Könnyet vagy örömet hozol nekem?
Ó nyelvem mit teszel, mikor vért fakasztasz, mit teszel? Mért teszed? Mért hiszem támadó szavamra, jót teszek? S mit tett nyelvem, ha szóra düh fog el?
Ó látom e arcodat, hogy szólni merészeljek? Érzem bent tüzedet? Van e erőm mi van, megfogni, úgy ahogy van, Neked nyújtani? Lesz erőm megértenem?
Fajdalommal vegyes megdobbenessel tudatjuk, hogy Forumunkra irt alabbi hozzaszolasat - amely megsertette moderalasi alapelveinket - toroltuk.
Ha kifogassal szeretne elni a dontes ellen, irjon a moderator@mail.index.hu cimre, fellebbviteli forumaink rendelkezesere allnak, hogy megharcoljon az igazaert.
Ha viszont nincs tovabbi kifogasa, koszonjuk megerteset.
„"Az Úristen jegyzett el engem, saját magával díszítette fel lelkemet! Ó mily nagyon tetszik az Úrnak, ha engedelmes és készséges a lélek, mert akkor felfoghatatlan bölcsessége utat talál benne, és egyre inkább magához vonzza őt."
A Szentírás mondja: "Boldog, akit kiválasztasz és felemelsz, hogy csarnokaidban lakjék."
Igen, valóban boldog, mert választottamnak házamból való jó dolgokat adok, és e jó dolgok szent tanítások, melyek az én szájamból fakadnak. Prófétámat mennyei gazdagsággal és ragyogással, azaz erényekkel teszem ékessé. Azt akarom, hogy templomom szent és tiszta legyen! Azt akarom, hogy oltárom olyan tiszta és tündöklő legyen, mint ezernyi drágakő! Nyelvét kétélű karddá teszem, hogy menjen és beszéljen a gőg és az önteltség ellen, a fennhéjázó szónokok ellen, az emberi büszkeség és mindaz ellen, amit az emberek nagyra tartanak. Beszéljen az igazságtalanság és mindaz ellen, ami ellentmond szeretetem törvényének.
Tetszésemre van lakóhelyem, mert Lelkem megpihen abban, akinek hordoznia kell Szavamat. Prófétámat, aki egybekelt az Igazsággal, elküldöm mint királyi követemet a Föld gonosz sarkaiba, hogy himnuszokat énekeljen nektek az igazságosságról, a jóságról, a szentségről és az erényről, és emlékeztessen benneteket az én útjaimra. Emlékeztessen minden rendű és rangú embert arra, hogy
- ÉN VAGYOK a lélekben szegények kenete, - ÉN VAGYOK a ti jólétetek biztosítója, - ÉN VAGYOK a fényességes Isten és a magasztos szeretet forrása, - ÉN VAGYOK az egész teremtés Uralkodója és Vőlegénye, - ÉN VAGYOK a test és a lélek orvosa és lámpása, - ÉN VAGYOK azok vigasztalója, akiket az igazság miatt üldöznek, - ÉN VAGYOK a betegek és a haldoklók balzsama és kenete. - ÉN VAGYOK a ti Uratok és Istenetek, de barátotok, társatok és Atyátok is.
Szüntelenül neked adom magam, nemzedék, hogy tökéletesítsem képmásodat, amit eltorzítottál és bemocskoltál gonosz tetteiddel, bűneiddel és makacs ellenállásoddal, mert nem ismersz el engem Atyádnak. Hiszen éppen azért adom magamat szüntelenül nektek, hogy a kegyelem által felemeljelek benneteket, hogy a kegyelem által meggyógyuljon látástok, és lássátok a láthatatlan dolgokat, amelyek soha el nem múlnak. Azért támasztok jóakaratomban szájam egyetlen szavával prófétákat, hogy a Szívemhez kössem őket.
Én, a fényességes Isten, már jóval a ti megteremtésetek előtt előre láttam ezt a nagy hitehagyást. Nincs talán jogom ezért prófétákat támasztani? Az egész menny örvendez, mert kegyes leereszkedésünkben megkönyörültünk közömbösségeteken. Prófétákat támasztottam, hogy ők minden időben és közvetlenül megkapják mennyei felszólításaimat kegyelmem áradatával együtt.
Megosztom velük isteni műveimet, mert szívük közel van hozzám. Az én Szívemből leheltem és lehelek sugallatokat a szívükbe, hogy hűséggel tegyenek tanúságot. Előfordul, hogy általuk megbotránkoztatom a gőgösöket, akiknek útjai nem az én útjaim. Buzgóságomban e nemzedék megmentésére prófétákat támasztottam és eljegyeztem magammal őket. Megtanítottam őket arra, miként töltsék velem idejüket, és miként osszák meg életüket velem, míg a Földön élnek, ahhoz a kegyelemhez mérten, amit én adtam nekik.
PRÓFÉTÁVÁ AZ LESZ, AKIT ÉN MAGAM KENEK FEL
E napokban Fiammal és Szentlelkemmel együtt szállunk le mint három tanú. Lélek vagyok és így küldöm az Igazság Szentlelkét, hogy legyen veletek mindenkor, és vezessen el benneteket a teljes igazságra. Gondolj irgalmamra és imádj engem!
Az Ige, velem volt, és öröktől fogva létezett. Ő, aki a legközelebb áll hozzám, tett mellettem tanúságot, és Ő ismertetett meg engem veletek. Az én Igém úgy tesz tanúságot a Földön, miként én és a Szentlélek. Az én Fiam, Jézus Krisztus, aki saját Vére árán vásárolta meg Egyházát, saját Vérével tesz tanúságot. A Szentlélek, aki elvezet benneteket a teljes igazságra, vízzel tesz tanúságot. Mi hárman teszünk tanúságot mindenben, és mi hárman egységben vagyunk, minthogy egyedül mi vagyunk az egyetlen Isten, egy az akaratunk, egy a hatalmunk és egy az uralmunk. Mindhármunknak egyaránt tulajdonítható a hatalom, a szent bölcsesség és a végtelen jóság.
A szeretet indít engem arra, nemzedék, hogy megadjam egyesek számára a prófétaság lelkét, ők pedig véghezvigyék, amit én parancsolok nekik. Mézzel és olajjal táplálom őket, hogy hirdessék Nevem nagyságát. Hogy megtartsam őket az igazság alapjain és az értelmes gondolkodásban, sokszor megdorgálom, rendreutasítom és tanítom őket, hogy kenetté váljanak azok számára, akiket visszahozok házamba. Szent bölcsességgel tanítom őket. A bölcsesség pedig teljes egészében a törvény teljesítésén alapszik.
Prófétáimat arra tanítottam, hogy szemléljenek engem szentségemben. Megengedem és lehetőséget adok nekik arra, hogy közeledjenek nemességemhez, örvendezzenek közvetlen jelenlétemben és megízleljék édességemet. Az egyetlen teológia, és határozottan hozzáteszem, hogy az egyetlen igaz teológia az, ha engem, a ti Isteneteket szemlélitek, ami egyúttal előre megízlelteti veletek az örök boldogságot. Ez az igaz és a szent teológia. Senki sem úgy készül fel a prófétálásra, hogy tanult teológusként teleírja papírjait saját teológiájával. Prófétává csak az lesz, akit én magam kenek fel szeretetem kenetével, jó helyet készítve számára a Szívemben és elrejtve őt benne, hogy átvegye a Szívemben rejlő, belső, isteni és rendkívüli sugallatokat, hogy majd tűzként tudja hirdetni népemnek.
Ó ….. , hányszor hallottam a Földről a gúnyolódó nevetés és a gőg, a neheztelés és a süketség hangját, amikor az én Nevemben helyreutasítottad őket! Igen, a bűnösök visszautasítják a feddést, mindenféle mentséget találnak arra, hogy azt tegyék, amit ők akarnak.
Kimondhatatlan módon nyilatkozom meg prófétáim előtt, igen, ameddig még itt vannak a Földön, és ők tudatában vannak ennek a kegyelemnek. Felékesítem őket saját magammal, felékesítem őket ruhátlanságukban, önmagammal díszítem fel őket, és ők tudják ezt. Tudatában vannak isteni jelenlétemnek a szemlélődés alatt.
Emlékeztetem népemet, hogy a prófécia élő, mert az én hatalmamból származik, én rendelkezem vele. Mire való tehát ez a gőg a nemzetek részéről? Nem hallottátok, hogy én magam adok nekik elismerést közvetlen beavatkozásommal? Igen, valóban! A Szívemhez szorítom őket, miként anya a gyermekét. Ily módon tartom prófétáimat közel a Szívemhez. De jaj! Jaj annak, aki ki meri nyújtani karját, hogy megérintse őket az én felhatalmazásom nélkül!
TOVÁBBRA IS TÁMASZTOK PRÓFÉTÁKAT
Szükséget szenvedtél, nemzedék, és én eljöttem, hogy betöltsem hiányodat, de te nem vagy boldog, mert amióta csak szólok hozzád, zokon veszed tanításomat. Eljöttem, hogy kigyógyítsalak hitehagyásodból, és a bűnbánó szívek meghallgattak engem. Eljöttem, hogy életre keltsem halottaidat, és ők megismerjenek engem Szentlelkem által mint Atyjukat, mert az isteni tudást csak Őáltala lehet elnyerni és felfedni azok előtt, akiket mi választottunk ki, hiszen maga a Szentlélek az ő tanácsadójuk és nevelőjük. Mert nem emberi tudás révén, hanem a Szentlélek által kapták értelmükbe a kegyelmet, hogy lássák a Háromságos Istent és beszéljenek Vele. Az emberi okoskodás semmilyen ügyes érvelése sem képes elhitetni velük, hogy nem találkoztak velem. Mintha csak azt akarnák bebizonyítani nekik, hogy "ruhátlanok", miközben jól tudják, hogy fel vannak öltözve. Én magam ékesítettem fel őket magammal.
Csakhogy az ördög a legjobbat vette elő megbízottjaim közül az Egyházban, hogy tanbeli tévedéssel vádoljon téged. Pedig a Szentlélek által hozzád intézett ismételt sugallataim világossá tehették volna előttük, és megérthették volna, hogy az ördög teszi próbára őket.
A Sátán ugyanis irigyli azokat az adományokat, amelyeket e haldokló nemzedék megmentésére ajándékozok. Irigyel téged, akit én választottam, és akin még meg sem száradt a harmat, ami mennyei udvaromban hullott rád, ahol felnőttél, s ahonnan értékes adományként küldtelek ki minden nemzetnek. Irigységében haragra gyulladva megesküdött, hogy rád önti mérgét és tönkretesz téged, hogy utálatosnak, csúfnak, veszedelmesnek és undorítónak tűnjél.
A te Boldogságos Édesanyád azonban segítségedre sietett és betakart palástjával. Felemeltelek a kegyelem által, hogy hívj, amikor akarsz. Ez oly egyedüli és királyi adomány, amit ritkán adok meg választottaimnak. A Sátán irigységében arra ingerelt sokakat, hogy tegyenek nevetségessé téged, és a maga oldalára csábította őket.
A sok jó gyümölcs ellenére, melyeket összegyűjtöttem, hogy felkínáljam nekik, továbbra is próbára tesznek engem, lázadó módon megvetik gyümölcseimet és tanácsomat, és éppoly bűnösek és hűtlenek, mint őseik fiai, és kihívnak engem magas rangjukkal.
Vannak azonban, akik elhitték, hogy én szóltam, de a Sátán közömbössé tette még őket is. Csodáimmal kapcsolatban olyan nemtörődömségre indította őket, ami idővel lelohasztotta bennük a csodáim iránti érdeklődést, pedig a csoda életadó forrás, ami az örök életre vezetheti őket.
Bizonyára hallottad a magvetőről szóló példabeszédet, mely szerint, ha valaki meghallgatja Isten országának igéjét, de meg nem szívleli, akkor eljön a gonosz és elragadja, amit a szívébe vetettek. Ezek az emberek erőtlenül, megdöbbenten és értetlenül fogadják a kinyilatkoztatásokat. Azután vannak, akik örömujjongással hallgatják küldöttemen keresztül hangom visszhangját, nagy örömmel üdvözlik prófétámat, majd megrohamozzák a többi várost és elmondják, hogy éppen az ország igéjét hallották nyíltan és hatalommal hirdetni. Csakhogy hamar lelohad lelkesedésük, mert szavam köves talajra hullik szívükben, és nem ver bennük gyökeret. Amikor igém miatt az első üldözés éri őket, vagy valami csekély baj támad útjukon, nem tudnak kitartani. Nem, ők nem azok, akik szilárdak maradnak, amikor az emberek gyalázzák őket és mindenféle rosszat és rágalmat szórnak rájuk az én Nevem miatt, mert nem szilárd az alapjuk. Ők lesznek az elsők, akik elbuknak. Nem értették meg, hanem visszautasították a legfelsőbb uralmat… és az én békeköveteim keservesen sírnak az ő kiszáradt szívük miatt.”
Ó lépj hozzám Fenséges, légy hozzám kegyelmekkel Teljes, légy Forrás, miből meríthetek, ó engedd mannádat megízlelnem, ó lépj közelebb, felismerjem irányt, hogy közeledbe lépjek
Szaladtam hegytetőre, szaladtam erdőben, jártam patak partján, kiáltottam Nevedet Hagytam álmot másra, vettem erőt lépni, mégsem leltelek Párom volt a világ, adta mindenét, most is adná mindenét, de kevés nekem, többet kérek Kérem az Eget, kérem a Földet, kérem a bentről felcsendülő éneket Kérem a mosolyt örömből kelve, kérem a tüzet, tűzből kiemelkedve Kérem a vizet, tengerből merítve, Ki adja meg nekem?
Erővel lépek erőt nyerni Kéréssel lépek, kérésemet kiérdemelni Szaladok ellened, hogy megleljelek Szaladok utánad, nyomodat kövessem
Nem kérek többet, csak megleljelek Nem kérek kevesebbet, megízleljelek Szavamat gúzsba kötve leljem Kiáltásom az Égbe emeljem
Kötelemet adnám, ha meglelnélek Tudom köteledet adnád, el ne veszítselek Adnám mit adhatok, s tudom megköszönnéd Azt mi van, s tudom mondanád, elég Kérdeznéd kéred e tüzemet, s válaszom csak egy, Tőled eltakarva is tudom egy Igen Kérdeznéd, lépnél e Értem, s tudom azt válaszolnám mit menyasszony vőlegényének Nyújtanám kezemet, és tudom mikor megérintenéd, boldogság könnyeit kezemre ejtenéd S tudom száraz szemem eleredne, szemed nyomába lépne
Mért hagyod, hogy utánad epedjek? Mért hagyod szemeimet szárazságban égve? Mért hagyod ketrecemben járjak?
Szeretnék Benned elmerülni Szeretnék csodákat kérni és csodákat látni Szeretnék reggel mosollyal ébredni Szeretnék este mosolyoddal lefeküdni Szeretném megtanulni szerelem szavait
Barátommal járok és dicsekszem Vele
Szabadon ki-, belépek
Szabadon szaladok világosságban
Világ Világosságában
Lépek előre és Te követsz
Mosolygok, mikor előttem észreveszlek
El nem hagylak, bár hagyod előre lépjek
El nem hagysz, vágyad Reád nézzek
Hagyom örömöt kezedben
És te örömmel adod
Öröm, mikor megtalálom
Örömöd, mikor adod
Erővel akkor lépek, mikor gyengeségben állok
Erőben lépek
Lépés előtt Reád nézek
Kérdésemet Neked adom, válaszod megadod
Értelem kapuját megnyitod
Kulcsát, ha megtalálom, szereteted pecsét rajta
Ha elalszom, illatod felébreszt
Mondja, itt vagyok, hol jársz nélkülem?
Szereted, ha szavam igaz
Úgy adom Neked, ahogy van
És Te úgy fogadod
Szavamat Neked adom
„A világ ma visszautasítja Szívünket, Szent Édesanyád Szívét és az én Szentséges Szívemet. Ezek az idők, amelyekben éltek, az irgalom idői. Már elmondtam neked, hogy mi következik, amikor feltörik a hatodik pecsétet. Most figyelj és írd:
Közvetlenül azután, hogy a két Szív befejezte tanúságtételét fel fogom törni a hetedik pecsétet és azt egy félelemmel telt csend követi. Ebben a csendben a világi emberek azt gondolják, hogy diadalt arattak Szívünk felett. Örvendezni fognak és megünneplik ezt az eseményt, mert azt gondolják, hogy megszabadultak Szívünktől, akik szócsöveink által tettek tanúságot, mert amiről tanúskodtak, az bántotta fülüket, bántotta érdekeiket és gonosz szándékaikat. Akkor ezt a csendet hirtelen az én napom érkezése töri meg, és jaj a tisztátalannak! Jaj annak, aki nem bánja bűneit! Holttestük e sivatagban fog feküdni, amelyet ők maguk hoztak létre.
Angyalom akkor megtölti parázzsal a tömjénezőt, amelyet trónom és az oltár előtt kezében tart, és ledobja a Földre. És miközben mindenki ezt nézi, heves földrengés keletkezik, a Föld elemei tüzet fognak és szétolvadnak. Sokan elmenekülnek a hegyekbe, hogy elrejtőzzenek a barlangokban és a sziklák között. Felkiáltanak hozzám, de nem fogok figyelni rájuk. Próbára fognak tenni, káromolni fogják Szent Nevemet, és azt fogják mondani a hegyeknek és a szikláknak: „Omoljatok ránk és rejtsetek el a trónon ülőnek színe elől, és a Bárány haragja elől!” Mert eljön az én napom, és ki fogja túlélni? A túlélők térdre fognak borulni, félelem szállja meg őket, és csak engem, az Ő Istenüket fogják dicsérni... Majd ezután eljön az új Föld és az új Ég hozzátok. A világ országa az én országom lesz, és én fogok uralkodni minden szívben. A régi világ elmúlik, Lélek, uralmam a ti napjaitokban fog megkezdődni.”
Kéred szememet figyeljen, kéred értelmemet észrevegyen
Az útra rózsákat ültetsz
Észreveszem? megkerülöm? átlépem?
Nehézség rózsái, kedves szirmok
Ha belőletek készítek kérésnek nyoszolyát, elém jössz
Megelőzöd kérésem
Ha kérést adsz kezembe, és erővel felveszem, próbádat megállom
S mint nehézség ideje múlik, adsz időt pihenésnek, értelem utolér
Mindig ketten, mint megoszthatom veled nehézségemet, megosztod velem örömöd
Ha értelem hitre áll, nehézség nem nehézség többé
Együtt örülünk nehézségnek
Nyilat mit felém küldesz, érték
Kicsomagolom?
Tudom e, ha örömöt okozok Neked, örömödben könnyet ejtesz
Örömödben magadhoz ölelsz
Örömödben kezed nyújtod, s adsz, többet, mint kértem, többet, mint reméltem
Nyomodat kutatom, s ha meglelem, nyomodba lépek
S örülsz nekem
Rád nézek, megosztom Veled örömöm, bánatom
És örülsz nekem
Körbenézek, és Téged látlak
Örömödben már táncolsz
S táncra perdülök örömödben
Könnyed, boldogság könnye