Lehet építeni 6 cm vtg. Ytongból kellő merevségű falat. Két rétegből, közte hézag. Minden 3. sor átkötve, hogy együtt dolgozzon a két fal. Szilárdsága majdnem eléri a tömör falét, de sokkal könnyebb. És több munka megépíteni, de ez egy ekkora falnál nem jelentős.
A garázsból szoba lesz, ami a tőle balra lévő helyiségből nyílik. A szomszéd kőműves szerint illene egy 40 - es falat felhúzni a garázskapu helyére, de ahhoz törjem fel a betont és öntsek neki egy rendes alapot amire majd ráfalaz. Én valami egyszerűbb, könnyebb súlyú falra gondoltam, elsősorban 30 centis szendvics panelt szerettem volna,( mert akkor még volt lehetőségem szerezni) de ez idő közben meghíúsult...
Az hogy ennyi idős a statikus tervező meglep. Ezt - amit ő oda betervezett nem lehet megépíteni normálisan. Erre célozgattam már korábban homályosan.Ha a csapokat előre a homloklemezhez hegesztik akkor nem lehet a helyére tenni. Ha a gerendákat előre összehegesztik akkor nem tudja behegeszteni a csapokat. Ha behegeszti a csapokat a homloklemezbe akkor nem tudja körbehegeszteni a gerendákat. Papíron megvan a szükséges teherbírás, a valóságban a fene tudja. Ha csak a gerendák alsó öve van odahegesztve a homloklemezhez, akkor a mozgás hajlítgatni fogja a varratokat és el fognak fáradni mint a drót amikor hajlítgatják. Ha agerendák alja és a szélsők külső oldala van hegesztve akkor a középső gerenda nem dolgozik, akkor meg minek. Ekkora nyíláshoz nem kell 3 db. "I 20"-as tartó, elég lett volna két darab 100-as körüli. Ezen kívül a nyílás át is boltozódik, tehát ha ráépítenek is nem a teljes fölötte lévő terhet kell tartania. Ha nem így lenne akkor nem lehetne alagutat építeni.
A tervhez szerinti eltéréseket még nem, legalábbis nem tudok róla.
Halál pontosan tudom, 55-60 közötti a statikus. Hát így könnyen mondja... :-)
Ha jó a hegesztés, a homloklemez és a csapok kapcsolata nem is értem mire a ragasztó, az nélkül sem kéne kijönnie.
Amit tuti kihagytak, kiégettek, sőt el is húzta az egészet akkor meg pláne nem tart ha volt sem. De egy 8-as lemezt nem húz el taknyolással, maximum nem ment be a helyére és feszegették stb.
De most jut eszembe mégegy probléma, most esik le, ha a hegesztés miatt húzódott el a lemez, akkor azt a falon hegesztették össze. Ha a falon van összehegesztve akkor a homloklemez hátulja nincs összevarrva mert ugye nem fértek hozzá... ez az az oldal ahol lyukat flexeltek a csapokhoz. A másik oldalon nincs is átfúrva a homloklemez, tehát ott nagyobb eséllyel van a lemez mindkét oldala összevarrva, de ott a csapokat a varrat tartja nem a lemez "önmaga" + a varrat.
+ 1 szintet is rátervezett ami ugye nincs felette és nem lesz építve soha valószínűleg, de azt nem is bírná el sztem.
Az hogy a csapok milyen acélból vannak azt már csak az tudja aki beépítette vagy az se...
Pedig csupán az volt itt a gond szerintem hogy nem szereztek be egészben egy nagyméretű V8-as lemezt és amit beszereztek azt sem fúrták előre.
De azt mondta nem kell félni, fog az még mozogni meg repedezni a "rezgésektől", üvegszállal erősített spéci vakolat kell és kész.
Az egész munkáért amúgy annyit fizettek mint én egy komplett házért szoktam. :-)
Az összekötő küszöb (gerenda) hasznossága nem egyértelmű. Ha nyitva van a kapu akkor gyakorlatilag mintha ott sem lenne. Ha csukva van a kapu akkor lehet némi értelme, de csak akkor ha sarokmereven van bekötve a vasalása az oszlopba. Ha nem, akkor nem ér semmit. Praktikusan ugyan azt a szelvényt és vasalást lehet alkalmazni mint az oszlopnál. Elvileg ha a kapuszárny tartósan húzza össze az oszlopokat csukott kapu esetén akkor esetleg megakadályozhat némi összeborulást az évek folyamán.
"Szóval ha annyira gázos lenne csak nem kockáztatna egy élethossz felelősséget... :-)"
1., Írásba adta?
2., Ha megmozdult mert elhúzta a hegesztés akkor, hogy tartanak a csapok a falban? Azt sem értem miért köracélból vannak, miért nem periodikus betonacélból? Abból is van hegeszthető.
Miből lenne a fal és milyen célból? Egy 6 vagy 8 cm vastag válaszfal téglából épült falat még a 10 cm vastag betonpadló is elbírhat. Azonban ezeket a vékony falakat merevíteni kell. A befalazást be kell kötni a meglévő téglafalba. Lehet alulra gerendát is tenni vagy előregyártott kiváltót vagy "U" gerendát, de ezeket is be kell kötni a meglévő teherhordó szerkezetbe. Lehet Ytongból is, de azt is be kell kötni.
Köszi a választ, mondjuk félreértés van némileg, a két oszlopot összekötő "küszöb" keresztmetszetére gondoltam, illetve hogy kell-e egyáltalán és ha igen, milyen vastagon.
Ötletet, segítséget szeretnék kérni tőletek egy falazás ügyében. A képen látható garázskapu és ajtó helyére milyen módszerrel és módon lehetne egyszerűen egy falat építeni? Az aljzatbeton kb 10 cm vastag, alatta kavics réteg, más alap nincs... Bal oldalfal 25-ös, kisméretű teglából rakva, jobb oldala kisméretű teglából rakott oszlop... Köszönöm
Falkiváltás témához: ugye meglett a nyilatkozat, utánna meg is lettek reklamálva a hibák.
Kijött a tervező, megnézte, azt mondta jólvan az úgy, a hegesztés húzta el azért a repedés, nem a tervek szerint készült de kiáll mellette, jöhet bárki felülvizsgálni, egyedül naplózva nem lett.
Szóval ha annyira gázos lenne csak nem kockáztatna egy élethossz felelősséget... :-)
Legalábbis ha nem lesz Eperjes meg Grenfell tower szintű katasztrófa az épületben talán ez sosem kerül majd porondra.
Egy 30x30cm-es 3m magas betonoszlop súlya kb. 700 kg. Ez 30x30 cm-es alaptestnél kb. 0,8 kg/cm2 terhelést jelent. Ritka talaj az amelyik nem tud legalább 1kg/cm2-t. A fő igénybevétel az a kidőlés, a földalatti résznek annak kell ellene tartani. Ha 10 cm körben kinyúlik az oszlop alól az nagyon jó lesz. Ez is csak azért jó, mert a kidőlés forgáspontja a súlyponttól távolabb kerül.
Attól is függ, hogy hózug ki tud-e alakulni. Ha nem akkor lehajlásra kell (feltehetően) méretezni. 10x20 cm gerenda hózug nélkül teherbírásra megfelel, de a lehajlása nagyon nagy lesz. Kb. 1/110. A kívánatos 1/200 (max), de az igazi az 1/300. A fa lehajlása a saját súlya alatt is növekszik az idő múlásával, ezt nem árt figyelembe venni.
Köszi, ez egész jó gondolat. Mondjuk eddig azt se tudtam mi az a BSH, de megkerestem. Ahol én találtam ott 6,75 méter egy szál az már bőven elég nekem. Már csak a keresztmetszetet kell eldönteni. Jónak tűnik ez a BSH bár nem olcsó mert métere kb. 2,5-3-szor annyiba kerül mint egy hasonló normál fenyő gerenda.
Amúgy mi a különbség ragasztott hossztoldott fatartóknál a BSH és a KVH között? A KVH ugyanis kb. 30 %-kkal olcsóbb., n
612 cm-t át lehet hidalni valamilyen fa gerendával, úgy hogy csak a két szélén legyen alátámasztva. 150 cm mélységű könnyű polikarbonát terasztetőt kellene csak megtartani. Ha igen milyen kereszmetszetű gerenda kellene ehhez?
A vasalás része tiszta, csak az alap vastagsága nem, de akkor ezek szerint elég leásni a zsalukövet. Küszöbnek kell 30x30 centis keresztmetszet, vagy kevesebb is elég? Kell egyáltalán?
Köszönöm. Az előregyártottal nyilván gyorsabb lenne, de ha betonozok, akkor inkább zsaluzom, mert annak előnye, hogy vasat ki lehet lógatni belőle a tégla közé is erősítésnek. Meg nem kell felemelni oda. (Csak a betont a fandliba :)
Az előregyártott kényelmesebb. Lehet helyszínen is készíteni. 60 cm fesztávra nem 3 hanem 4 szál vas kell. Alul-fölül 2-2. Viszont kengyelezni is kell, kell bele 7-8 db kengyel. A kengyelnek nem középen, hanem a támasz közelében van nagy szerepe. Fővasnak szabvány szerint fi 12 kell, kengyelnek fi 6 elég.
Erősen javallt vasalni. függőlegesen. 4 fi 10-12-es jó bele. Kengyelezni kell, főleg az alját. Látatlanban ha 20 cm magas az elem akkor négyet, ha 25 cm akkor hármat ásnék le. Ha telibe lesznek lécezve akkor még a 60 kg-t is meghaladhatja a súlya.
Építek egy kerti konyhát, abban a füstölő ajtó fölött lesz egy áthidaló. kb. 60 cm-es távot kell áthidalni és felette lesz meg kb. 160 cm magas kisméretű tégla kémény, ami 90*60 as méretről leszűkül 65*65- cm-re egy idő után.
Azon vacilálok, hogy az áthidalónak vegyek előrefeszített pl. bakonytherm 100*6,5*12-est, vagy inkább ezt a méretet kibetonozva 3 szál 10-es bordásvasat rakva bele készítsem el az áthidalót.
Ahol én veszem mindig hosszabb, 4 méteres pallókból kijött 4 db méteres lépcsőfok és még minimális leeső is volt, plusz ugye a körfűrész lap amit elvitt.
A tapasztalatok szerint fenyő fűrész áruknál pld egy 6 méteres gerenda az pont 600 cm vagy előfordulhat hogy csak 598 vagy esetleg 610 cm is lehet? Mennyire pontosak faáruknál általában ezek a méretek?
Kétszárnyú kapuhoz építenék 7 elem magas oszlopot 30-as zsalukőből. A kérdés, hogy alapnak elég-e, ha 3 zsalukövet leások, vagy jobban járok ha valami vastagabb kútalapot öntök betonból. A másik, hogy milyen keresztmetszetű küszöb ajánlott az oszlopok közé? A kapuszárnyak 40-es zártszelvények, majdnem telibe lécezve, nyomnak majd 50-60 kilót.
Fontos, hogy a lemezalap 1 lépésben készült része egyben az új részt is körülölelő kerettel készült.Aztán jött a második lépés amikor azt kibetonoztuk!
Komolytalan minden felelősség áttolás úgy 15 év 20 év utánra.
Mint ahogy a jótállás, szavatosság is 10 év fölött csak vevő csalogató szlogen.
Persze ez nem jelenti azt hogy emberi alkotások, tárgyak, gyártmányok ne lennének hosszú életűek.
Nekem pl. van 47 éves elekthermax kisvízmelegítőm, 30 éves hőtárolós kályháim, mind működő képesek. Sőt az egyik házam teteje rombusz műpala fedésű pontosan 87 éves, vagy van egy 1890 ben épült házban egy lakásom… kitűnő állapotban.
De a garancia , jótállás szavatosság vagy az ominózus statikusi vélemény hogy az 50 év lenne ? Kizárt.
Ha 10 év múlva meg leomlik akkor kié a felelősség? kérdezte a nagy kérdező !!
A felelősség elsődlegesen mindig a tulajdonosé ill. a használóé !
A statikusi vélemény az csak egy vélemény a kivitelezői nyilatkozat egy nyilatkozat, baj esetén elsődlegesen mindig a gazda, a használó az aki felel.
Sziasztok állunk neki a fürdő járólap, csempe, alsó fürdő 40 x60 as lapok mennek 0,9 vastagok. A fenti fürdőben 60x60 as padlólap, falra is 0,9 vastagok.
Flexibilis ragasztóval, fogas vassal hány minimeter mehet 6 vagy 8 mm? Padló, falra egyaránt köszi
Anno úgy 12 éve éppen kiadtam volna egy lakást. Jött a sok nézelődő a sok szakértő. Az egyi mondá az a padló ott a sarokban lejt, és hogy nyomatékot adjon neki számot is mondott, annyit hogy ott a sarokban 3 mm a lejtés. De nem baj majd ő lamináltat tesz a parkettára.
Ok.lejt ! nem szóltam semmit. Viszont gondoltam, majd a magadéban haver az csinálsz amit akarsz, itt viszont bérlő soha sem leszel.
Tény hogy az a padló lejt, de nem 3 mm-t hanem úgy 15 mm-t, de lakni azért lehet benne. Végül más kibérelte és már 12 éve benne lakik a legnagyobb megelégedésére.
Az ok. A hideg falfelületen kicsapódott a víz és az évek során a parketta alatti alépítmény elkorhadt... párnafa bütű és a vakpadló. Ilyen a szakszerűtlen építkezés.
Úgy kell megkaparni, hogy sávos legyen - azaz az tüskéket a halóig kell benyomni és úgy elhúzni a szerszámot, nem csak a kipergő anyagot kell kiszedni. Akkor jól tapad rá a tapadóhíd. A Mapei tapadóhív két rétegben egy szemcsés felületet képez, arra mehet egyenesen a festék is.
Lábazati festék is jó, de rendelj egy jobb minőséget. Sto-t például.
Nem, nem volt hideg, május elején volt megcsinálva. A képen látszik, hogy hol van árnyékos rész, gyakorlatilag egy vonalban látszik a különbség. Ebből gondolom, hogy ha bedolgozási hiba lenne akkor mindenhol jelentkezne ez a probléma ( 2 cm lépésálló szig + háló, vakolat, alapozás megvolt ha jól emlékszem rá G700-s alapozó és végül jött a lábazati anyag).
A vicces az, hogy a Tüzép ahol vettem, annak a lábazata is így néz ki...
Köszönöm, akkor először a kipergő anyagok eltávolítása, utána műgyanta alapú alapozó ( műgyanta alapú tapadó híd is kell ezután? ) és jöhet az új lábazatai vakolat.
Esetleg még lábazati festék használatával is rendbe lehetne hozni?
Igen. Minden féleképpen mellé menne az új rész. A tető amúgy jónak tűnik. Szerintem azt valamikor felújították.
Nekem is pont ez a bajom, hogy a régi épületből nem sok maradna. A bontás csak azért baj mert így 30M az ára. A bontás 1-2 Misi akkor 31-32 vettem egy telket :(
Nem val., hogy anyaghiba, lehet, hogy hidegbe húzták fel.
Van egy vakolat kaparó szerszám, amivel a gépi vakolásnál kihúzzák a falat síkba. Ennek van egy tüskés változata, azzal kell alaposan kihúzni a felületetet. Ami megbomlott azt el kell távolítani.
Alapozónak egy Mapei primer G kéne alkalmazni, talán két rétegben.
Ugye ezt nem lehet ellenkező irányban visszatennni? Egy kis részen nem lett tökéletes az alja. Fel kéne szedni az egészet faltól amit nem szeretnék ugye. Ez a kalapálós típus amit egyesével kell beütni a rövid oldalnál, nem az egész sort csak "beklikkelni". Mondjuk szerintem max mégegy jönne fel jobbról, a harmadik esélytelen rombolás nélkül mert az már 3 oldalról fogja a többi. De már ettől a kettőtől is parázok mert nem ez az iránya.
2009-ben került a házra homlokzati és lábazati hőszigetelés is. Az elmúlt években a lábazati szigetelés olyan mértékbe került, hogy a benne lévő finom kővázat szinte kézzel ki lehet szedni ( weber pas mozaik 0004 ), ott ahol direkt napfény érte. Érdekes, mert ahol "árnyékban" van, ott nem fakult, a kőváz továbbra is bevont felületű ( gondolom, hogy anyaghiba lehet )
A kérdésem az lenne, ezt hogyan és mivel lehet felújítani? Az hogy emiatt leverjem az egészet tégláig és újra csináljak mindent nem akarom.
Műgyantás alapú tapadóhíd, alapozó, stb használata után újra rá lehet rakni a lábazati vakolatot?
Nagy valószínűséggel Tesco takarékos épület. A padló azért nem vízszintes mert A.S. (ahogy sikerül) rendszerben épült. Természetesen a belső falakat át lehet helyezni (statikussal ellenőriztetni, építész nem az igazi), de az új falakat ajánlatos gipszkartonból építeni mert a padló a vakondtúrás ellen jó. Hozzáépíteni csak úgy érdemes (ha nem minimál igény van és baj ha reped), hogy melléépíteni. A közös oldalon lesz két fal, ez van.
A tetőről nem tudunk semmit, de ennyi idő után az is valószínűleg beteg. Ha komolyan föl kell újítani nem sok fog maradni a régi épületből, megfontolandó a dózer, esetleg robbantás.
Fiamék vettek egy 1970-ben épített családi házat 13 x 12,5m. A derékszöget és a vízmértéket annak idején úgy látszik nem ismerte senki . Kalákában épült minden , lényeg az volt , hogy kész legyen . Az igények nem voltak olyan magasak , mint ma :-) Nálunk is a falak szétfutnak , van ahol 8 méteren 12cm-ert. A vízszint , hát inkább nem írom . Szemmel láthatóan lejt a padló . Megoldás . Felkértünk egy sztatikust , mert volt két fal amit kiakartunk venni . Kijött , megnézte és jóváhagyta , természetesen papíron leírva és bélyegzö . Nekiláttunk kiszedtük . Mi a gipszkarton mellett döntöttünk . Mennyezet korrektan elkészítve . Falakat most csinálom . természetesen az ablaknál kezdtem , hogy ott a könyökölönél egyforma legyen a fal . A többi falat ahhoz igazítva készítem derékszögben . A talajt ugye kiöntöttük betonnal , hogy a vízszint meglegyen mindenhol .
Az árat nem tudom neked megsaccolni , mert rajtad múlik , hogy mit , hogyan és miböl szeretnéd megoldani.
1.van egy 1966-ban nyaralónak épített épület. 45 nem az egész +tetőtér. A lényeg, hogy elég komolyan fel kellene újítaani és hozzáépjteni. De az mitől lehet hogy szinte minden helység lejt valamerre? Terasz a ház felé, a nappAli a terasz felé. A konyha a nappali felé stb. Falon repedést nem láttam.
2. Ha a belső elrendezés nem tetszik akkor azt át lehet variálni? Természetesen nem fő falakról beszélek. Ez sokba kerül?
Az jutott eszembe, hogy hogy ha hátul csak 6 m széles helyed van, akkor ott két autónál több nem fog parkolni. Hátul ugye fal, elöl 3 oszlop, középen kétoldalt 1-1.Mindjárt nem 8,5 métert kell áthidalni.Sőt, ha az abszolút közepébe is teszel oszlopot, akkor már teljesen rendben vagy, nem kellenek extra anyagok. Arra az egy középső oszlopra nem fogod rányitni az ajtót, kb. 3 m/autó hely azért elég nagy.
Nem drága, ha van egy elképzelésed és meg szeretnéd valósítani.
De akkor meg kell tervezni minden részletet, hogy összhangba legyen a környezetével.
Általában egy új lakoház esetében az udvarrendezés keretében megcsináljuk a kerítést, a kocsibeállott, a kerti tárólót és a flekkensütőt is- plusz a nyári konyhát- egy tető alá hozva.
Még szoktunk késziteni egy nagyobb hintát is és egy játszóházat, de ez mind egyedi tervezés. Megrajzoltatom az nagyából az elképzelést egy tervezővel, aztán elkészitem a kivitelezési rajzokat.
Mindig rétegragasztót elemeket használunk, kivéve a pallókat, értékelik a megrendelők. De a kerítés (léc) és minden más egyfajta felületkezelést kap, egy hozzá illő térkövezéssel.
fogalmam sincs, hogy bsh-ból mekkora kéne ilyen fesztávra, gondolom azért lenne vagy 20x30 minimum. a rácsos tartó persze 50 magas, de "lyukas" és harmadannyiba kerülő fából van. de tény, hogy a végén mindkettő drága :))
Nekem több fénykép kéne róla több irányból, hogy biztosabban tudjak véleményt mondani róla. Nem csak részlet, hanem totálkép is. A részletfotókon én oda szoktam tenni egy doboz gyufát (esetleg cigarettát) a képen az ábrázolt rész mellé viszonyítási alapnak. Jobban szeretem mint a zollstockot mert jobban látható.
Nem, de 9 meterest nehez kapni es draga is. Csinaltatni kell valoszinuleg. Persze meg is lehet toldani, de az mar nem lesz BSH. Ha megveszed a BHS a racsostartonak, akkor a talpszelemeneket es a szarufakat is
meg kene venni BSH-bol es keszitesz magadnak egy mutatos tetot, de akkor a lemezfedes is legyen ra korcolt horganylemez es legyen a szarvazat szep lamberiaval leburkolva.
Egy kis munkanal, ha sokat kell utanna jarni, az ido es az ido az penz.
Egy olyan megoldast irtam le, aminek az anyagot meg lehet venni egy epuletfa kereskedesben.
Nekem van asztalosmuhelyem, igenyes megrendeloknek osszeallitom az elotetoket es pergolakat a muhelybe es le is kezelem, majd a helyszinen csak szerelunk. De retegelt gerendabol dogozunk, mi retegjuk ossze presen. Draga... de az illesztesek tokeletesek, nem lancfuresszel vagjuk es csapoljuk az elemeket.
Keszitettem 70 nm-is oktogon is, kotoelem nem latszik, patinalt horgany korcolt tetovel. Meg mindent mast, amit el tudsz kepzelni, altalaban egyedi munkakat.
Már beszínezték a homlokzatot kívülről, az állványt elbontották, de egy elektromos kiállást (kb. 4 cm átmérő, 5 m magasban) el kellene tüntetni. Megoldható ez utólag javítva, színeltérés (fehér) és egyéb nyom nélkül?
Üdv. Latex festék (dulux nagyvilág színei) keverhető más diszperziós falfestékkel? Egy mellékhelyiséget szeretnék kifesteni fehér festékkel aztán gondoltam, hogy ezzel kicsit megszínezném mert maradt belőle még a múltkorról.
A 2-3 centis heftek eltörhetnek könnyen és építkezésen betonacélt nem hegesztő hegeszt sok esetben mert az a legalja az nem szakma és a 2- 3 cm heft ugyan annyi idő mint a 10 cm ,ami viszont biztos hogy nem törik.Viccből azt szoktuk mondani egy heft egy tonna ,de ez nem igaz :) viszont ha sűrűn van heftelve akkor nem törik el ,de valószínű nincs,mert ha arra lett volna idő akkor a 10 cm-re is.
Ez egy vélemény 17 éve hegesztek ez a szakmám ,bár Magyarországon nem hegesztettem eddig csak magamnak :)
Először egy levél, hogy adják írásba, hogy megfelel. Ha írásba adják, vagy azt válaszolják, hogy már naplózták, hogy megfelel akkor lehet tovább lépni.
Tervező és kivitelező ugyanaz a cég. A tervező statikus fényképekkel illusztrált frappáns felmérést és javaslatot adott, amit ti is leokéztatok hogy jó. Tehát a tervekkel elvileg nincs baj. A baj az hogy a kivitelezést lehet valami alvállalkozó csinálta aki mint láthattátok milyen munkát végzett.
Engedélyeztetés? Elvileg nem engedélyköteles már, kivitelezési szerződés is van velük ami leírja hogy a tervek szerint dolgoznak.
Ez nem az én házam, nem az én megrendelésem, elvileg tutira ment a megrendelő, tehát a gyakorlatban nem mondhatják azt hogy ott sem járt egyik sem, pláne hogy utalással lett fizetve és számla is van a szakvéleményről és a kivitelezésről is.
Ez nem egy felszívódós cég és meg is kérték az árát.
Ezért állok én értetlenül hogy a végén kiderül hogy nem riogatás hogy szar munkát végeztek...
De akkor ne soroljunk nekik hibákat, csak egy igazolás hogy "fenntartja hogy megfelel" ? :-)
És nem leírni a hibákat. Ha válaszol (HA!!!!) akkor megkérdezni, hogy fönntartja-e, hogy megfelel? Szerintem nem fog válaszolni, mert ő még abban a városban sem járt...
4mm-es tompavarratokkal III. osztályú minőségben, 15 centi hosszban a két végén, amúgy 10 centis hézagok maradhattak a varratok között. Ez volt a előírás, a gyakorlatban meg 2-3 centit megpöttyintettek 2-3 helyen.
Ilyenből vannak elvileg az acélcsapok, legalábbis ottmaradt a lakásban:
De mivelhogy sem a varratminőség, sem a varratok mennyisége, sőt az acéllap sem az előírások szerint készült a kérdés hogy így leesik-e?
Mivelhogy ezt javítani necces és drága ha tényleg szar, a pereskedés helyett egyszerűbben és olcsóbban lehet-e számottevő biztonsági tényezőt növelni ha két oldalt zsalukővel vagy ytonggal felrakatják?
De jó ötlet Csokis felvetése, tértis levél, leírni a hibákat, kérni a papírt hogy ez megfelel.
Mert azért szerintem ez a kép arról tanúskodik hogy elmozdult:
Ha meg elmozdult akkor a csapokat sem ragasztották be...
Én írnék egy tértivevényes (lehet, elég az ajánlott is) levelet, amiben leírnám, milyen tervtől való eltérések történtek, mellékelném a fotókat a munka minőségéről, és kérnék a tervezőtől egy írásos nyilatkozatot, hogy "jojazúgy". Ha megadja, azzal rögtön át is vállalja a felelősséget.
Sziasztok! Gres lapot akarok kültéren ragasztani. Maradt 1 zsák polisztirol lap ragasztóm. Elhasználhatom gres lap ragasztásra, vagy csak a flexibilis csempe ragasztó a jó? Nem akarom a PS ragasztót kidobni, meg nincs hova kidobni...
Vagy kiszámoltatod, akkor drágább a munka, de lehet hogy nem kell a panó:), vagy felteszed a panót és nem számoltatod ki, mert tutti, hogy az megbír bármekkora hónyomást.
Ezen kivül, látszó rácsos szerkezetnél szépen kell dolgozzon az ácsnak, ahhoz kell jó száraz fa, hogy a gerendákat az összeácsolás elött meggyalulja és le is csíszolja.
A látszónál a gerendák toldásánál egy spéci csapolást kell alkalmazni:
De lehet, hogy 14x14-es gerendákat használnék, 14x14 oszlopokat és 14 pallókat az andrásoknak.
És talán megnövelném 65-70cm magassra.
A masszívabb látszó ácskszerkezet szebb is, nem mindig a terhelhetősége számit.
Megnyugtattatok hogy jó, de beparáztattam ismerőst hogy elmozdult, ugyanis megrepedt a homloklemez melletti vakolás. :-)
Mert lehet a terv az jó volt, nade a kivitelezés is?
Statikus terv szerint 8-as vastag lemezre kellett volna előre lyukakat fúrni, ideiglenesen rögzíteni a falra, majd a falba befúrni a csapok helyét a lemezen keresztül, majd beragasztani műgyantával, végül a csapokat blokkolni a lemezhez való hegesztéssel.
A gond az, nem tudom mennyire gond hogy a 8-as lemez nem egy anyagból van hanem apránként rakták ki és összehegesztették azokat is. Tehát eltértek eleve a tervtől.
Sőt az egyik oldalt látszik hogy átfúrták,a másik oldalt át sem fúrták..
Még rá se ült a fal szerintem, de olyan mintha az önsúlyától mozdult volna és elvált a habarcstól..
Azért gondolom hogy rá se ült még a plafon, mert a fennmaradt rész nem repedt meg, de ki se injektálták nagyszilárdságú cementhabarccsal, mint ahogy írta a terv.
Ilyen cementhabarcsot hogyan lehet készíteni?
Ui: azért tőletek és nem a kivitelezőtől kérdezzük ezeket, mert a statikus meg a kivitelező csapat ugyanazon céghez tartozott. Tehát szerintük jóvanaz ígyis-úgyis... lenne a válasz ha tőlük kérdeznénk.
Sziasztok! Gres lapot akarok kültéren ragasztani. Maradt 1 zsák polisztirol lap ragasztóm. Elhasználhatom gres lap ragasztásra, vagy csak a flexibilis csempe ragasztó a jó?
Aham... Milyen igazad van! Erre nem is gondoltam, hogy nem köt össze!
Én azt hittem a hézagra szükség van a két beton között akkor is ha két ütemben készül. Azt gondolnám hogy kell pl egy centis osb lap neki a 7méter utáni részre
Teljes fölösleges bármit is vágni. A két beton nem fog összekötni. ha nagyon akarod dilAtáltatni a két ütemet akkor ehy fóliával elég elválasztani a két részt, vagy Bonobit "H"-val lekenni. De nem fog összekötni a két beton.
Van még vele egy kis gond.... az egész rész kb 6méter x11méter lenne. Ennek a képen látható részen már elkészült meglévő betonozása van kb 6*7 méter + körben a széleknél. Ez egy egyben készült lemezalap. A belső rész nincs betonozva. Ott ált egy épület. Azt kellene most betonozni.... oda gondoltam a diletácíót. Vágjam el a betont a szaggatót vonalnál azaz magát a beton keretet is? létrehozva igy egy-egy kb 6*7 + 6*4 méteres beton testet
A diletációs rész a fekete szagatótt vonal lenne,még a betonozás előtt, a régi betonozott részt pedig el tudom vágni ha ott is kell a diletációKültéri betonozás a két szélében garázs/fészer ,közöttük fatároló lenne
Ha már mindenáron hagyod magad rábeszélni az "I" tartóra akkor már az IPE jobb. Csak szólok, hogy az acélgerendát oda kell vinni, a helyére beemelni (2 ember nem fogja tudni beemelni), az acélgerendát a falhoz (koszorúhoz) rögzíteni. Ez is pénzbe kerül. A szarufákat be kell vágni, hogy felfeküdjenek a gerendán (nem vízszintesek), méghozzá a legnagyobb igénybevétel helyén. A szarufákat le kell kötni, mert a szélszívás 50-80 kg/m2, a tető súlya pedig ennél kevesebb. A csavarluk gyöngítést a gerenda teherbírásából le kell vonni!!!
Komplikált körbebukolni és biztos, hogy nem elég egy I180-as profil, majd meglátod, ha felszerelitek, hogy mennyire leng ezen a fesztávon. A szarufák rögzítésénél legalább egy 70mm
vastagságú anyag kéne legyen a :talpszemlen:, hogy legyen hús, amibe a szerelőcsavarok fognak.
Beszéld meg az áccsal a változatot amit leírtam, egy ilyen rácsos tartót pár óra alatt elkészit két ács.
Készitetünk pár hete egy 78cm magass szinpadot, 55 négyzetméterest, rácsos tartókkal, padló beton volt.
15x5 talpak, 15x15 oszlopok, 15x15 andrásolások, kb. 120cm-res tengelytávra szerelve, táncolni fognak rajta, néptáncokat. A rácsostartók közé és beépítettünk andársolásokat.
Keresztbe rácsavaroztunk 15-ös pallókat, a pallók alá a gerendákra ráragaztottunk 1 cm vastag polifoam csikót is. Utánna a gerendák irányában 2 cm hajópadlóval burkoltok le.
Nagyon masszív lett, 20-an ugráltuk rajta és meg se mozdult és nem recseg.
Minden illesztést csapoltunk. kb. 3 óra alatt készitett el két jó ács egy 9 méteres rácsostartót- a gerendákat toldani kellett.
Ha beburkolják az "I" gerendát akkor nem lehet festeni. Hozzávetőleges számítás alapján "I 180"-nál nagyobb kell lehajlás miatt. Továbbá hogy lesz rögzítve az "I" gerendához a tető többi része? A csavarlyuk gyöngítést figyelembe kell venni (!!!) a gerendáknál.
lapostető lesz és hátrafelé lesz lejtetve terveink szerint, viszont egyelőre hajlunk az I gerenda felé (az fával körbeburkolva is max. 25x15 cm), de köszi a részletes leírást!
Tegyél rá egy lapostetőt a hatsó fel felé adott lejtéssel, mondjuk trapézlemezből. Két vízben nehéz összehozni, egy nyeregtetőt, ha trapéz az alaprajz.
Hátul kell egy talpszelemen.
Előre a 8.5 méterbe készits egy rácsostartót.
Veszel néhány 200x50x2-es rétegelt fenyő zsalupanót.
És 7x15-ös szarufának való anyagot.
A szarufákat lapjára fordítva, két gerenda, oszlopocskák, andrásolások, szépen összecsapolva, két külön darabból, excentrikusan összetoldva (pl. az egyik gerenda legyen 6 méteres, egy 3 méteres toldással, a másik 3+6), min. méterenként egy oszlop és összeresztett andárkötés a oszlopok között.
Egy középen készitett támasztással két ember beemeli a helyére.
Aztán erre felcsavarozod, a zsalu panókat, azaz lesz egy 50cm magass és 19 cm széles gerendád, amire bátran fel lehet srégen kármizni a szarufákat. Azért kell lapjára szerelni a rácsostartóba a gerendákat, hogy bírja a lehajlást is, amit a szarufáktól kap: magyarán, ne forduljon ki. A zsalu panók helyet mehetne 22-es OSB is, de én
személy szerint utálom.
Belül, kell egy combos 10mm vaslemezből készitett vinkli jár (100x300x400x10), amivel a tartót ráfogod a koszorúra.
Tetőtéri 10-es gipszkarton válaszfalba milyen hangszigetelő anyagot javasoltok? Maradt a hőszigetelésből Rockwool Multirock, az mehet közé, vagy esetleg tudtok jobbat ajánlani?
Fűtéskorszerűsítéssel kapcsolatos problémák feltárását kutatom. Ha az utóbbi években végeztél fűtéskorszerűsítést (fűtési rendszer átalakítása, fűtési rendszer vagy eszköz cseréje, javítása) és szívesen megosztanád tapasztalataidat, akkor Téged kereslek. A kérdőív kitöltése anonim módon történik és maximum 5 percet vesz igénybe. A kérdőív a következő linken keresztül érhető el: https://forms.gle/h9ZvU6AaezvJFLeV8 Köszönöm azoknak, akik kitöltötték, ezzel segítve a kutatásomat.
I 180-as ekkora fesztávnál kicsinek tűnik. De lehet, hogy jó.A lehajlása viszont l/100 körül várható. Alárendelt helyen sem illik l/200-nál nagyobb lehajlást tervezni.
Szeglemezes tetőszerkezetet lehet rendelni készen néretre gyártva, csak be kell emelni a helyére, az ácsnak nem sok dolga van vele. Szerintem az is rácsos tartó. Mondjuk nem feltétlenül olcsó.
Mindkét irányba lehet tenni változó magasságú rácsostartót, ezek meg is támasztják egymást fölborulás ellen. Lehet toldani acélgerendát is (hidaknál is toldják), vagy "Z" hegesztéssel, vagy hevederek szegecselve/NF csavarral. Házilagosan mindegyik macerás. Az ács nem fog lelkesedni a rácsostartóért, munkás.
Ha a belmagasság megengedi akkor rácsos tartó lehet a nyerő. Azt meg lehet csinálni kisebb keresztmetszetű fából is, akár házilagosan is ha valaki kiszámolja. Főleg a csavarok/szögek mérete, db.száma az érdekes. A nagy keresztmetszetű gerenda m3-e sokkal drágább mint a kisebbeké. És azokat még szállítani is kell. I tartót szintén. Az "I" tartó toldása házilag macerás (hegesztés vagy NF csavar+hevederek). Összegezve a fából készült rácsostartó néz ki nyerőnek közbenső megtámasztás nélkül.
az (1) és (2) a kérdéses gerenda. a tető lapostető lesz, enyhe lejtéssel "balra". a héjalás bármi lehet, ami alkalmas. már ha az egész egyáltalán kivitelezhető.
Milyen tető lesz rajta? Mármint a tetőgerinc párhuzamos vagy merőleges a bejárati falra? Kontyolt, nem kontyolt a tető?
Lehet érdemesebb lenne megkeresned egy statikust, pláne, ha még ezekre a hosszú gerendákra is akarod terhelni a tetőt.
Egyébiránt valszeg acél "I" gerenda (pontosabban IPE) lesz a megoldás, esetleg rétegragasztott fagerenda, de még szeglemezes tartóból is megoldható tán.
Ennyire minimális infó alapján ne itt várjál megoldást, azért, 8,5m már nem az a kategória, hogy jó lesz oda ez meg az.
- illetve kb. 3 méterrel mögötte még egy keresztbe (7,5 m, mert szűkül hátrafelé a beálló).
(- leghátul azért nem kell spéci gerenda, mert a hátsó fal egy támfal, oda mehet talpszelemen)
A kérdés leginkább az, hogy megúszható-e, hogy ezt a 8,5 és 7,5 méteres gerendát a közepén alá kelljen támasztani. Jó lenne, ha nem kéne emiatt plusz oszlopokat tenni. A gerenda lehet bármi, ami ezt biztosítja, ha van ilyen.
A gerendáról kéne valamivel többet tudni. Vannak fagerendákból ennél hosszabbak is. I tartóból is a sarki boltban legfeljebb 6 m hosszút tudnak adni, ennél hosszabbat ritkán. I gerendába 12-14 m a max. gyártási hossz.
Egyáltalán valami rajz jó lenne az elképzelésről. 6,3m hossz az lehajlás szempontjából elég nagy, le nem szakad csak nem szép. Magasabb tartóval csökkenthető.
Jogos, végülis a műszaki megoldások és a műszaki állapot csak egy dolog, társasháznál a lakóközösség is legalább annyira számít. Mert azt elég nehéz javítani.
Befedni készülünk egy kocsibeállót. Szabálytalan (trapéz) alakú, a bejáratánál 8,1 m széles, a hátoldalánál 6,3 m széles. nagyjából 6,3 m mély. A bal széle és a hátoldala zsalukő támfal. Jól sejtem, hogy ezt a bő 8 métert ne akarjam rétegragasztott, hossztoldott fagerendával áthidalni, hanem inkább egy I-gerenda a célszerű? (Tudom, ezt rendesen meg kell tervezni. Első körben csak elkezdtem gondolkodni/fórumozni rajta)
Én is tégla-alapos házban lakom, nincs vele semmi baj.
A baj a régi lakókkal van, akik 30 éve szarért-húgyért megvették a lakásokat az önkormányzattól, aztán azóta se költöttek túl sokat a házra, és persze most se nagyon van rá hajlandóságuk. A tető meg már 100 éves lassan.
Van valakinek közelítő száma, hogy manapság hogyan alakulnak az új építésű egyszintes családi házak m2 árai? Pest megye. Minden közmű adott, mivel egy kádár kocka újragondolását tervezzük az alaptól kezdve. Könnyűszerkezetes és gyorsház ára is érdekelne, ha valaki annyira képben van. Semmi extra igényünk nincs, csak toldozás-foltozás helyett talán egyszerűbb lenne a tabula rasa.
Egy szigeteletlen házban a külső része a téglának gondolom ilyen túlzottan átnedvesedett helyzetben azért a fagyástól tud károsodni... nem néznek szépen ki sok esetben az ilyen régebbi lakásoknak a lábazatuk közelében levő téglái.
Köszönöm a választ! Az jó, hogyha azoktól sem kell félni.
Kicsit más jellegű kérdés, de alapvetően tégla falaknál, ha rossz az alap vízszigetelése, akkor a probléma elsősorban esztétikai és a földszinti lakó egészségét veszélyeztetheti vagy esetleg akár szerkezeti gond is lehet a nedvesedésből? Családi házaknál a vályog falaknál olvastam (itt a fórumon is felmerült ez témaként korábban), hogy ez szerkezeti gond is lehet, a vályog drasztikusan veszt a teherbírásából, de normális téglánál azért csak nem...
A régebbi alapok sem veszélyesek ha normálisan meg vannak építve. Vannak több száz éves épületek és gond nélkül állnak. A rómaiak ismerték a betont (Nagy Teodorik sírján a kupola is beton), de aztán elfelejtették, majd újból föl kellett találni. A kettő között tégla alapot (vagy követ) használtak. Esetleg cölöpöt. A munka milyensége a meghatározó.
Akkor végülis a "veszélyesebb" födémfajták és a tégla-alap is a 20-as évek előtti időszak problémája eszerint, szóval ott fokozott óvatosság kellhet olyan épületeknél, amik azelőtt épültek gondolom. Mondjuk ahogy nézem amúgy építészetileg is lehetnek kevésbé kényelmes megoldások akkoriban, szóval később talán élhetőbben benapozott házak épülhettek például...
Mélyalapozás az a cölöp és a szekrény (kút) alap. A sokemeletes házak alá sem szokott kelleni, de a panelházak alatt általában cölöpalap van. A téglaalap az már az első vh. környékén kiment a divatból. A beton minőségén illetve a sávalap szélességén vagy/és a mélységén azonban okos kivitelezők szoktak spórolni.
Nem az a lényeg, hogy össze legyenek ragasztva. Ha megterhelik őket akkor mind a kettő meg fog hajolni. A két egyforma hosszú deszka hossza meg fog változni. A fölső deszka alja hosszabb lesz mint az alsó deszka teteje. Ez a nyírás miatt van így. A kengyelnek ezt kell megakadályozni. Ha terhelés előtt több helyen összejelölöm a két deszkát akkor látszani fog, hogy középen a két jel egymás fölött marad, a széle felé pedig egyre jobban eltávolodnak egymástól. Ebből következik, hogy a széle felé egyre sűrűbben kell a kengyel. A kengyelkiosztás az igénybevételi ábrákból számítható. A megengedett legnagyobb tengelytávolság (ha számításból nem jön ki sűrűbbre) a gerenda magasság kétharmada. A túl sűrű kengyelnek nincs értelme, mert kell beton is hozzá.
Csak még egy apróság erejéig a többemeletes társasház témával kapcsolatban szeretnék egyet kérdezni. Ezen emeletes társasháznaknál az alapozás nem szokott gond lenni nem?
Szóval ezek rendes betonalapok gondolom már régóta, sőt mélyalapozások is lehetnek gondolom, nem csak a családi házaknál szokásos síkalapozások. Csak mert talán itt is írva volt, hogy családi házaknál azért egész későn (1900-as évek közepe?) kezdtek talán szélesen elterjedni a beton alapok és talán kevésbé robosztus megoldásokba is futhat az ember gyakran.
Koszorúnál is már akkor bukik ki ez főképp mikor süllyed a ház és kireped a koszorú is... vagy kiesik a terasz mint a cikkben. :-)
Apropó, házimonolitos háznál annyit tudok hogy akár centinként is van benne kengyel a födémben. Az már más dolog hogy a vas amit összefog az már kitudja milyen...
Ilyen esetben hasznos a sok kengyel vagy tökmindegy? :-)
Bár ha túl vékony az a két egymásrarakott gerenda hiába ragasztom őket össze vagy szögelem végig össze akkor se fog sokat osztani...
Ha látni akarod akkor két téglára tegyél két egyforma hosszú deszkát. Egymásra. Aztán tegyél a közepére annyi sújt, hogy meghajoljon. Ha nem látszik akkor elmondom. Az igazság az, hogy egy gerendánál amit nem terhel koncentrált teher csak megoszló, kell egy kengyel középre utána a két széle felé egyre sűrűbben. Ha van egy koncentrált teher is a gerendán akkor a gerenda környékén is sűríteni kell a kengyeleket.
"Kisméretű tégla, agyaghabarcsba rakva, a falon 6 (!) cm agyagvakolattal. "
De ez se semmi: "Ez a rész tetőtérbeépítéses, valaha egy erkéllyel is rendelkezett. Ami kiszakadt a falból, feltárva a koszorú vasszerelését. A betonkoszorú kengyelei 60 cm-ként vannak egymástól! Mindez a '90-es években építve..."
Ui: azt nem írta le hogy az agyaghabarcs miatt lesz-e állékonysági probléma?
Egy új építésű garázs ( és "hobbi"akna) esetén szvsz nem érdemes forintokat számolni ezen mert kb x, vagy x+1napot dolgozik a kőműves, ill. y, vagy 1,02*y lesz a költség.
Az aknában (ha vigyáznak rá és tiszta marad) lehet meszet, krumplit stb tárolni...
Ez nem mindig van így. Akár 500e Ft körül / alatt is lehet kapni új emelőt. És ez már összemérhető egy rendesen megcsinált akna költségével. Persze az emelőhöz kell rendes belmagasság, megvannak a maga biztonsági kockázatai (persze az aknának is), és sokszor az akna egyszerűbben használható egy hobbista esetében. De árban nem feltétlenül mindig jobb az akna.
A téglának sincs hajlító szilárdsága (egészen pontosan nem számottevő), csak az önsúlyából adódik némi ellenállása a hajlítással szemben. Magyarul a zsalukő kevésbé rossz. Az igazi a vasbeton.
Lehet kapni, mint írták műanyag szerelőaknát. Én nem ismerem, de egy 80 cm átmérőjű lukban dolgozni nem lehet egyszerű. Ebből kiindulva használható a méteres átmérőjű kútgyűrű is, abban mégis csak több a hely. Helyszínre szállítani viszont drágább, de le lehet süllyeszteni úgy, hogy csak azt a földet szedi ki a dolgozó ami belül van.
Kell bele vízszintes vas is, de az csak osztó (szerelő) vas lesz. A két falat alul össze kell vasalni egymással a fenéklemezen keresztül. Az is a rövidebb irányban dolgozik.
Miután a szerelőakna fala függőlegesen szokott dolgozni ezért a zsalukő nem ideális erre a célra. De azért lehet, csak függőleges vasalás lesz a fővas, ezeket be kell kötni a vb. fenéklemezbe, mert konzolként méretezendő a szokásos méretek esetén.
Üdv! Két éve lett a tetőnk felújítva, lécezték, és cserepet cseréltek. Utána vettük észre, hogy az egyik kötőgerenda vége elkorhadt. Állítólag ez nem nagy gond, de szívesen venném más véleményét is. Próbáltam fényképezni, nem tudom, látható-e a probléma így?
Ezekben a régi házakban borzalmas a hangszigetelés. A régi parketta recseg, a hidegburkolat kopog, ez persze fentről mind jön lefelé. Persze ha normális a feletted lakó, vagy éppen felújít, akkor lehet szerencséd, és megcsinálja.
Ha meg te laksz a zárószinten, akkor meg a fődémszigetelés nem-léte miatt nyáron 40 fok lesz.
Ez jogos sajnos igen. De melyik használt, régebbi (90-előtti? Nem tudom mikortól lett a hangszigetelés fontosabbnak tartva) lakásban jó a hangszigetelés? Panelban laktam kicsit nem zárószinten, ott nincs csönd. Most zárószinten vagyok épp, itt jó csönd van, de minimális beázás sajnos egy helyen van, de tényleg csekély.
Ez a hangszigetelés téma talán csak az utóbbi időkben jött be a képbe és az új lakások eszelősen drágák, illetve mókányolás lesz ott is szép számmal. Legalábbis szüleim családi házas kivitelezőkkel való szenvedését nézve tuti.
Saját kertesházban lesz csend talán.
A zárószint meg ahogy írod sajnos más problémákat vet fel.
Köszöönm szépen a részletes vélemény megosztást. Érdeklődve olvasom a fórumtéma közösségének hozzászólásait, érdekes a helyzet, meg jó erről olvasni egy picit.
Azt látom, hogy olyan, hogy tutijó, olyan nincs, de talán ahogy írjátok is bizonyos időszakokban egyszerűbb jó épületet kifogni.
Illetve, ha olyan nincs is, hogy "tutijó" olyan még lehet, amivel nayon vigyázni kell vagy leginkább elkerülni.
Aztán pl. a palotanegyedben is sok sok ház van benne a lakások fafödémmel és sokember még álmodni sem mert ,hogy valaha ott lakhat.
A fafödém kényes lehet és jó alaposan meg kell nézni eszerint, ámde ahogy írod léteznek tökéletes példányok is. Inkább általánosságban kérdeztem, hogy hol jó kifejezetten óvatosnak lenni.
De jó volt hallani itt a Mátrai födém problémáját Töck Jenőtől. Rákerestem, elég durva dolgok vannak vele, sok találatot dob. Az ilyet akkor jobb mindenképpen lekerülni. Legalább egy olyan lista legyen, amivel nem szabad foglalkozni.
Az ilyen betonból készült házak nagyrésze kb. max. 15 év alatt épült... jobbára Bp.-en, mondjuk úgy 1925 és 40 között, de lehet még szűkebb az időhatár.
Hasonlóra gondoltam én is... Esetleg az lehetne még jó megoldás, ha ezt a módszert csak azon a részen alkalmaznánk, ahol egyébként is 2m alatti a belmagasság, ezen a részen a nyeregtetőben van egy törés, ahol a lejtés enyhébb lesz (ez viszonylag az alföldön egy gyakori házforma). Tehát a padlás nagy része megmaradhatna, csak az enyhébb dőlésszögű résznél lehetne nyitott a födém. Nem tudom, hogy technikailag ez egyáltalán kivitelezhető-e.
Köszi a választ! Egy ilyen igazolást biztosan adna nekem, mert ha baj lesz én futok a pénzem után és nem ő. Van fotó a vasszerelésről, de csomópont sehol sem látszik... és ha rosszindulatú vagyok azt mondom, hogy az sem látszik hogy az én házam koszorúja van-e a fotón.
Ha jól értm akkor nem volna padlás födém. Kis alapterületű helységeknél nem hiszem, hogy jó lenne egy kút fenekén élni. Meg meleg is, akárhogy hőszigetelik.
Nem mindig, ki lehet vakolni síkra, ha nem túl nagy a gerendák távolsága.
A Mátrai-födém az egy monolit vb. szerkezet, alul sík. Igazság szerint ha tudja valaki, hogy mikor épült a ház és akkor mik voltak a divatos szerkezetek nem árt. A repedésképe a Mátrai-födémnek más mint a gerendás födémnek. Első kérdésem mindig az, hogy mikor festettek utoljára? Egy-két év után a gerendák melletti repedések megjelennek. Utána összehasonlítom az épület többi részével stb. Azért nem minden esetben lehet fölismerni a Mátrai-födémet.
Elsődlegesen a kivitelező hibázott, mert neki értesítenie kellett volna a műszaki ellenőrt. Némileg a műszaki ellenőr a hibás egy kicsit, mert azért tudnia kellett volna, hogy milyen munkák várhatóak. A kivitelezőt elzavarhatod, beperelheted vagy kérheted tőle az igazolást, hogy a szerkezet terv szerinti.
Felújítás előtt állunk, a ház elülső részén az alacsony belmagasságot szeretnénk kiküszöbölni. A kivitelező egyfajta "nyitott födém" jellegű megoldást javasolt, ami gyakorlatilag úgy nézne ki, hogy a ház belseje is tartaná a nyeregtető formát. A ház kb 65 nm alapterületű, viszonylagosan kis terekkel 16-20 nm és kisebb helyiségekkel. Namármost ez a megoldás mennyire érvényesülne pozitívan a kis alapterületű helyiségekkel? Foglalkozott már valaki ilyesmivel? Esetleg fényképeket is szívesen fogadnék. Köszönöm előre is a segítséget!
De mátrai födémet hogyan lehet kiszúrni laikusként egy társasházban?
A poroszsüveget könnyedén mert hullámos alul de az megbízható is viszonylag.
E gerendás béléstestes modern, betontálcás, beton blokkos ugyanúgy csak csíkrepedések vannak a födémen ami nem mondja el mi lehet, akkor akár lehet mátrai is. De van olyan is mint a poroszsüveg csak hullámba rakva a téglák...
Az én házimonoliton meg minimális felületi repedések, ha felülről takarva lenne a kutya meg nem mondaná mi az, de ha én megmondom akkor meg visszasírjátok a mátrait födémet is. :-)
A generál kivitelezőm (ill. sok éve neki dolgozó alvállalkozója) elkészítette a betonkoszorút (30-as téglafal, heratekta u zsalu) a családi házam falára kb 10 napja, amiről csak később értesültem, de nem csak én hanem a műszaki ellenőröm is! Most nem tudom milyen vas van a betonban. A cégnek utánajártam régóta működik és jókat halottam róla, erre most mégis gondjaim vannak miatta. Takarás előtt értesíteni kell, nem? E-naplóba 5 nappal később jegyezték be. Nekem is figyelni kell, tudom, de nem tudok mindennap ott lenni, ezért van ellenőröm. Ki mulasztott, hibázott itt? Kivitelező? Ellenőr? Én? Első építkezésem, mit tanácsoltok?
Az én házaimra is van aki azt mondja hogy semmi baj, más meg hogy életveszélyes...
Én körfolyosós régi bérházi lakást akkor sem vennék ha lottónyertes lennék.
Levéltárban érdekes kutakodni, sokszor leírják a háborús sérülést és javítást is. De egy bombaütés eleve trauma az épületnek, kitudja mi reccsent el , repedt el, ami leomlott hogyan javították, aztán az meddig bírja.
Fa vagy mátrai födém, lehet eleve spórolósan vagy szarul csinálták, aztán az utóbbi évtizedekben vagy fűtöttek vagy sem, vagy kapott nedvességet vagy sem, de elég egyetlen csöpögő vízvezeték, lyukas lefolyó hogy tönkretegye az épületet. Aztán a farontó gombák, bogarakról nem is beszélve.
Csak az ilyenek akkor buknak már ki mikor jön egy földrengés, tűz, robbanás az épületben, bepakolnak egy páncélszekrényt, akváriumot, cserépkályhát, illegális falépítés, bontásokat csinálnak stb stb.
Szoktak dicsekedni hogy milyen jó a régi vastag fal, tuti erős stb... Aztán mikor jön a feltárás jön a meglepetés... :-) Mert van amikor üreges falat építettek és abba dobálták a sittet.
Ezek a háborút is megélt házak némelyike kb hasonlóan biztonságos lehet mint az énáltalam nézegetett szocpolcsalásos csodaházak.
ha már szóba hoztátok,ez csak nekem furcsa,hogy mondjuk a statikus SZÓBELI véleményt ad? ok ha ráfizetek,akkor le is írja,de nem a papírt kell megfizetni hanem az adott szót,mintha a szóbelinél "ződséget" is beszélhetne,hiszen a duplája a díj ekkor
Azért hívtuk a mérnököt, hogy legyen valami papirunk hogy szabályosan ment a dolog. Meg hát a hozzáépítést engedélyezteti, meg ilyesmi, mer azért nagy építkezést csaptam össze biztos láttad.
Ezekben a régi házakban borzalmas a hangszigetelés. A régi parketta recseg, a hidegburkolat kopog, ez persze fentről mind jön lefelé. Persze ha normális a feletted lakó, vagy éppen felújít, akkor lehet szerencséd, és megcsinálja.
Ha meg te laksz a zárószinten, akkor meg a fődémszigetelés nem-léte miatt nyáron 40 fok lesz.
"az nem nehéz, a mérnöknek amúgy nincs tapasztalata. Én többet tudok mint ő!"
Akkor minek kellett 2 ilyen nagy gerenda, mondani kellett volna neki, hogy fölösleges. Meg kellett volna mondani neki a helyes méretet. Egyáltalán minek kellett mérnököt hívni?
A menetes szár kiváltása a laposvasakkal rendbe van, mert így sem nem tudnak kifordulni a I gerendák.
De egy tartófalnak, ami összeköt két tartófalat, számos szerkezeti szerepet tölt be, amit az áthidaló át kell vegyen.
Ha a mérnök erre a megoldásra azt mondta, hogy rendbe van, akkor nincs tapasztalata ekkora nyilású kiváltók tervezésében.
Mivel nem falaztad ki a belsejét, az áthidaló lengeni fog, mert nincs elég súlya és nem elég merev ekkora nyíláson és szét fogja repeszteni a gipszkarton burkolatot.
"Megnyugtatásul én egy jóval még az első világháború előtti ház egyik lakásában is élek és semmi baj."
Az elég nagy szerencse. Épp elég házat vizsgáltam Bp.-en ahhoz, hogy ne legyen jó véleményem róluk. Az első világháború környékén Mátrai-födémmel épített házakkal az a baj, hogy szulfát tartalmú salakot használtak hozzá sok helyen. A szulfát szétmarta a betont is, meg a vasat is ha vizet kapott. Vizet pedig sok helyről kaphatott. Rendszeresen előforduló feladat volt ezeknek a födémeknek utólagos megerősítése leszakadás megelőzése végett. Nem véletlen, hogy nagyon gyorsan abbahagyták az ilyen épületek építését.
A körfolyosós épületeknél alig van olyan amelyiknél a körfolyosót ne kellett volna cserélni vagy komolyan javítani. Ráadásul sokszor fafödémesek. A fa jó építőanyag amíg nem kap vizet és nem találják meg a kártevők. Azok a házak amiket poroszsüveg-födémmel építettek elég jó állapotban vannak.
Összefoglalva maradjunk annyiban, hogy borzasztó dolgokat láttam. Igaz, jó épülethez nem hívnak statikust. Az is igaz, hogy nem én vagyok az egyetlen aki ilyesmivel foglalkozik. A legfurcsább az volt, hogy minden házban volt több lakó is aki állandóan bizonygatta, hogy a háznak semmi baja, ő már régóta ott lakik, tudja. A szomszéd ház az egy romhalmaz, de az amiben lakik az jó . A másik a háborús sérülések kérdése. Alig találkoztam olyan lakóval aki elismerte volna, hogy a házat súlyos károk érték a háborúban.
"gy 10 éve lakást kerestem és a Tűzoltó u.-ban a Klinikák metro állomástól egy köpésre belebotlottam egy jónak hírdetett bauhaus épületben egy kb. 50 nm -es lakásba. A Bauhaus volt a bűvszó, a hívó szó.. Két emelet talán 12 lakással. Megnéztem 2 x is. Hát nem lettem elragadtatva a csodás bauhaustól. de főleg a környéktől..."
A környék elhanyagoltságáról nem a Bauhaus tehet. Meg minden épület megköveteli a karbantartást. Tűzoltó utca nem Bp. legdrágább része...
"De értem, hogy nem lehet akkor általános kijelentéseket tenni végülis annyira."
Mindig a konkrét házat kell nézni.... először a mikro környezetet, hogy az milyen. Egy elhanyagolt lakást is rendbe lehet hozni, de a legatyásodott környezetet lehetetlen.
A 70 -es évek , hát épültek már akkor is jó épületek, az a kistársasházak korszaka inkább a 60 -as évek második fele.
" hogy akkor az Ön véleménye szerint a 30-as évek vége jó minőségű épületeket szült," na ja a Jenő véleménye.
A csodás 30 -as évek !!
Úgy 10 éve lakást kerestem és a Tűzoltó u.-ban a Klinikák metro állomástól egy köpésre belebotlottam egy jónak hírdetett bauhaus épületben egy kb. 50 nm -es lakásba. A Bauhaus volt a bűvszó, a hívó szó.. Két emelet talán 12 lakással. Megnéztem 2 x is. Hát nem lettem elragadtatva a csodás bauhaustól. de főleg a környéktől... úgy nézett ki mint Drezda a bombázás után. Maga a ház sem volt valami megnyugtató, pl. a pince zárva, mondá az egyik vénassszony hogy a közösképviselő egyszerűen lezárta mivel szerinte trehányak a lakók, inkább ne használják. Na meg a közösköltség is pont a duplája volt mint amit a hirdetésben írtak. Tovább álltam. Megnéztem vagy 100 lakást. Egyet megvettem, most pont a duplája mint 10 éve.
Nos olvasgatom ezt a hozzászólást és a .. 62 folytatott kór-képet a tárasasházakról meg úgy általában a lakás építészetről. Azért az hogy a háború után az nagyon hosszú időszak... pár nap és itt a 3/4 évszázad amikor vége lett.
Megnyugtatásul én egy jóval még az első világháború előtti ház egyik lakásában is élek és semmi baj.
És a kérdéseidre :
-pl. a bauxitbetonnal épült épületekkel kapcsolatban vannak problémák.
Vannak, de inkább voltak. Az ilyen betonból készült házak nagyrésze kb. max. 15 év alatt épült... jobbára Bp.-en, mondjuk úgy 1925 és 40 között, de lehet még szűkebb az időhatár. A bauxit beton szilárdsága idővel csökken. Ezeket az épületeket nagyjából már kiszűrték... megerősítették vagy lebontották. Ikonikus megjelenítője a nagy OTI épület tornya amit már vagy 30 éve lebontottak, de az épület még áll és még 50 évig biztos.
"Itt írva volt, hogy bizonyos salak feltöltések a szerkezetekben korróziót okozhatnak acélszerkezetekben"
Bizonyos időszakokban csak salakfeltöltések voltak... inkább a hirük a rossz.
-Találni még ma is fafödémes társasházakat, azok gondolom kerülendők.
Akad még bőven ilyen. Az említett házban a lakásom is ilyen még 50 évig elmegy az a födém.
Aztán pl. a palotanegyedben is sok sok ház van benne a lakások fafödémmel és sokember még álmodni sem mert ,hogy valaha ott lakhat. De a körúti házaknál is akad nagyon kitűnő és kettőházzal arrább nyomortanya,
hogy abból, amit találtak az emberek abból építettek épületeket akkoriban..
Volt ilyen is, főleg úgy a 'dicsőséges' szociálizmus kamaszkorában, főleg vidéken. 45 után jó 5 évig majd semmit sem építettek, csak újjá építettek, újabb 10 évig főleg bontott anyagokból, aztán úgy a 60 -as évektől szép lassan kezdődtek az építkezések.
Sőt volt olyan időszak is amikor egyenesen tiltották a magánépítkezéseket... kispolgári csökevénynek tartották, főleg azok akik a nagypolgárok elorozott/elrabolt lakásaikban laktak. Hirdették az igét, hogy milyen marhák az emberek szombat vasárnap is keverik a maltert.
a mérnök menetes szárral akarta, csak én vetettem fel hogy hegeszteni nem e lenne jó? azt mondta a mérnök h jó. A tartópillér be van kötve a főfalba, újat építettem.
Komoly vételi szándékkal mindenképp szakember szemrevételezése sem árt persze az adott épületet végignézve. Ezt inkább ilyen előszűrési szándékkal kérdeztem, hogy valami támpont legyen, hogy milyen korszakban számíthat az emberfia/lánya egy stabil, hosszú életű épületre, legalább szerkezeti szempontból.
Jó tudni, hogy akkor az Ön véleménye szerint a 30-as évek vége jó minőségű épületeket szült, igazándiból ilyeneket nézegettünk egy picit mostanság.
De értem, hogy nem lehet akkor általános kijelentéseket tenni végülis annyira. Meg vasbeton szerkezet is lehet rossz eszerint minden további nélkül.
Azt tudom, hogy nagymamámék lakásában (70-es évek temréke) mindig volt valami baj. E gerendás födém kirepedezett szépen (persze ez megesik az E gerendánál, de itt elég intenzív volt ez), az erkélybeton újkorában lerepedt a korlát mellől, újonnan is beázott a lapostető, a fűtésrendszer is egy csőd volt, iszonyú áramlás-hangos volt, gyárilag rosszul voltak összerakva a falban a szennyvízcsövek több helyen, voltak lejtés helyett emelkedős szakaszok, a WC cső gyárilag fele keresztmetszetre lett deformálva stb. (a tervekbe belenézve köze nem volt kb. a megépített épületgépészeti rendszereknek a tervezetthez, csőnyomvonal hasonlók). Így kissé ezen időszaktól félünk családilag, persze biztos épültek jó épületek akkor is.
Nem igazán. Vasbeton már a múlt század elején is volt. Akkoriban vasbetonból nagy divat volt a Mátrai-födém. Az Isten mentsen meg tőle. 1938-40 közti időre tehető a háború előtti lakásépítések fénykora. Némi fenntartással. Ügyes kivitelezők akkor is voltak. A háború után főleg acél hiány volt. Ez úgy a hatvanas évekre rendeződött. Minden korszakban készültek jó és kevésbé jó épületek. A háborús sérülések javítása olyan amilyen.
Társasházi lakásoknál vannak kerülendő épületszerkezetek és időszakok? Gondolom a második világháború után voltak gányolások. Arról még itt a fórumon is szó volt, hogy abból, amit találtak az emberek abból építettek épületeket akkoriban...
Én ilyenekről olvastam, hogy
-pl. a bauxitbetonnal épült épületekkel kapcsolatban vannak problémák.
-Itt írva volt, hogy bizonyos salak feltöltések a szerkezetekben korróziót okozhatnak acélszerkezetekben
-Találni még ma is fafödémes társasházakat, azok gondolom kerülendők.
De pl. 30-as, 40-es években már akár vasbeton födémek is lehetnek nemde? Tehát mondjuk onnantól az ember nagyobb biztonságban van, vagy ez így nem kijelenthető?
Én is most építettem egy faházat! Kivűl OSB, ugyan még nincs kész. Mert más melót is csinálok! De idáig, 600-ba van! És a tető rajta van. Csak hobbi szintem építem de halad!
Egyetértek az általad leírtakkal, de bizonyos estekben nincs más megoldás. Az a legdrágább a végére amit több ütemben építenek, de ha muszáj akkor muszáj így csinálni. Én is mindent elkövettem, hogy egyből megépülhessen, sikerült. De lehetett volna úgy is, hogy nem.
A mobil házakat tömegesen lehetne eladni ha olcsó lenne. Csodálom hogy még nem repült rá valaki vállalkozó aki effektíve a kis lakható házakat építeni, a kalákázás joghézagot kihasználva és "fészerként" értékesítve.
Statikussal terveztetni egy fém vázat, szendvics vagy SIP paneleket szerelni rá és azt értékesíteni, a megrendelő meg saját felelősségére használja életvitelszerű lakhatásra.
Pont úgy hogy egy lemezgarázst összedobnak 150 ezerért csak legyen meg az alapod hozzá, még össze is szerelik ennyiért kulcsrakészre.
Ittvan ez, 30 nm2 405 ezerért úgy hogy kiviszik és össze is rakják.
Egy majdnem ekkora alapterületű 40' konténer minimum duplaáron van úgy hogy még nem hozták házhoz.. Az igaz hogy a konténer mindent kibír, a lemezgarázs meg statikailag nem tudom mennyire erős egy szél ellen, illetve mennyire tolerálná ha kapna egy dryvitot esetleg?
Nagyon kicsit épületet nem érdemes építeni, mert a folyamatot végig kell csinálni akkor is, ha 30 vagy a 50nm.
Valamennyivel többe kerül, de az utánnajárá ugyanannyi. És meg kell szabadulni egysze és mindenkorra a kosztól is, meg a stressztől, amivel egy építőlelep jár.
Szerintem az alapozást meg a terveket meg kell csinálni a végleges méretű épületre. (én is így csináltam) Az alaprajzot úgy kell megcsinálni, hogy az első ütem is lakható legyen. Aztán ha van pénz lehet bővíteni. A folytatás módjának megfelelően kell abbahagyni az épületet. (pl. a következő szobának vagy ki kell hagyni a nyílást és elzárni, vagy az ajtót be kell rakni.) Végül is nekem nem kellett két ütemre bontani az építkezést, de ez csak közben lett egyértelmű. A kivitelező nem értette, hogy minek terasznak ugyanolyan alapozás mint egy főfalnak. Mondtam, hogy ha még egy szobát hozzá akarok építeni akkor ne repedjen szarrá a csatlakozásnál. Jó-jó, de olcsóbb ha kisebb az alap, Kiderült, hogy elenyésző a különbség.
Veszel egy telket, 3milláért, ledózerolod az épületet. Készitessz egy sávalapot, egy 30cm magas lázattal, min 8x8-est
Arra feldobsz egy könnyűszerkezetes házat fából - kis nappali, szélfogó, szoba, konyha, mosdó, 45nm, 20 fokos nyeregtetővel, trapézlemez fedéssel. Hogy kell papír rá, azt nem tudom, de biztos, hogy sokkal olcsóbb és élhetőbb, mind egy beton-falazás, amit vakolni kell kivül belűl, zsaluzni és vésni bele szereléseket.
Eladni nem szeretném, papírmunkával nem szeretnék törődni tehát ezzel is spórolnék. A villanyszereléssel sem foglalkoznék, sárga hosszabbító és kész. :-)
A vizet is szépen összelehet pakolászni házilag 5 rétegű műanyag csőből.
Ami nem tégla annál rögtön azért nem veszik meg mert tuti azért eladó mert szar.. de nem eladásra kell.
Az abonyi nyaralóféle, na pl ilyen kategóriát szeretnék, de ezeknek szerintem eleve gázos szokott lenni a hőntartása. De én nem bontatnám le hanem kb pont megfelelne egy olyan árban és kinézetben is...
Konténert én simán lerakatnám 4db zsalukőre, vagy egy kicsit leásott gödörbe, alapot tuti nem betonoznék neki, merev szerkezet az. A nagyobb gond az ára. Üresen 1 misi és lehet ebbe még nem fér bele a daruzás, szállítás, aztán ajtót, ablakot, hőszigetelést kell venni, beépíteni, + tető is kell akkor hogy ne ázzon le róla a hőszigetelés.
Ezért mozdultam el a szendvicspanel felé. Vasszerkezetet zártszelvényből hegesztgetni, mivelhogy papírozni nem akarnám így az ÉMI engedélyt is mellőzném, igaz az belülről brutálisan nézne ki, nade lehet ha a kinézetet nem nézném olcsóbb és élhetőbb lenne mint bármely más hasonló árban.
Esetleg vasbetonvázat csinálni és azt körbeépíteni szendvicspanellel? Családi ház méretben esetleg árulnak előregyártott betonvázakat?
A konténert is vakolni kell kívülről. Sőt, még előtte szigetelni is, ami a SIP panel belsejében már adott.
A belső burkolásnál is egyszerűbb a SIP esetén a helyzet. A teljesen sík OSB felületre elég könnyű gipszkartont, vagy bármit felrakni, de talán glettelni is elég.
A szú szerintem nem eszi az ilyen ragasztós fadarálékokat, és a tűzállósággal sincs gond. (Nézzél meg ilyen videókat.)
Az viszont ténykérdés, hogy a hazai ingatlanpiac nem kedvez a könnyűszerkezetes házak eladásának. Ha tehát később el akarod adni, akkor az problémásabb, mint ha a legvacakabb téglából lenne építve. De ez a házibarkács konténerházadra hatványozottan igaz.
Most, hogy újra lehet kalákában építeni, talán mégis érdemes ebben a SIP panelben gondolkozni. Szlovákiából hozatsz EU engedélyes panelt, és kb. 100e Ft/m2 áron megépíted a házadat.
A konténer ennek csak a harmada, de az még kb. a semmi.
- Szigetelned kell kívülről. (De hogy is rögzíted a rozsdás vasra a szigetelést?) És hogy oldod meg a hullámos konténeren, hogy a szigetelésed szép síkba legyen?
- Utána a hálózás/vakolás munkaigénye attól függ, milyen sík a felület. Ez a SIP panel esetén eléggé adott. Tehát ez is olcsóbb, mint a konténer esetén.
- Villanyszerelés sem bonyolult gipszkartonos szerelvényekkel, az EPS-ben vitt kábelcsatornákkal. De a konténer esetén ehhez kell valami gipszkarton váz, ... mintha megépítenél egy újabb könnyűszerkezetes falat.
Lehet, hogy nem jó egy SIP panel építmény, de ilyen "olcsó legyen" ház esetén a konténernél tuti jobb.
Csak ne akard lakóházként papíroztatni, mert az nem fog menni. Terménytároló, gazdasági épület, ilyesmi. De -gondolom- te sem lakóövezeti telekben gondolkodsz, ha ez a keret. De abban is lehet gondolkodni, hogy veszel egy üdülőtelket egy ramaty faházzal, és felújítás címén lecseréled egy ugyanakkora újra. Annak nincs akkora bontási költsége, mint egy téglának, mert hullámpalából kerítés, vagy komposztáló lesz, a fa részeket szépen elsütögeted szalonnának. :-)
A szú a legkevesebb. Tele van az ország a 70-es, meg 80-as évekből származó cseh, meg Erdért faházakkal. A szú a legkisebb bajuk, pedig akkoriban a csónaklakknál komolyabb impregnálás nem volt, és nem hiszem, hogy az Erdért fenyő alapanyagánál létezhetett gázosabb dolog. Azon előző héten még fütyült a madár. Persze utólag mindet (már ami ma is áll) átkenték Xylamonnal, meg Xyladecorral, és 5-10 évente ma is újrakenik őket, de működnek. Ha ugyanezt telített fából csinálod meg, azt sem hiszem, hogy rövidebb ideig állna, mint ameddig élsz. :-)
Szerintem leginkább azért selejtezik, mert a Kína-Európa forgalom nagyon egyenlőtlen, sokkal kevesebb cucc megy innen oda, mint fordítva. Ezért mindig lesz egy rakat üres konténer, ami jobb eladni, mint üresen visszaszállítani.
Viszont ha egy 40 lábasban gondolkodsz, akkor a belső szigetelés szóba sem jöhet. A mi klímánkon kell vagy 20 centi rá, ha azt belülről teszed fel, akkor nem marad belső tered. 20 centi hőszigetelés 4 centi bramac léc a szerelvényezéshez, 2 centi gipszkarton. Mindez kétszer, az 52 cm mínusz az eleve csak kb. 235 centiből. Esetleg két 20 lábas egymás mellett?
De pl egy kissebb 40nm2-es családi ház fémszerkezettel meg szendvicspanellel lehet olcsóbb lenne mint konténerekből ugyanekkora?
Nem vagyok benne biztos, mert két dolog drága:
1.) Az ÉMI engedély megléte. (Mai nevén Nemzeti Műszaki Értékelés) Csak olyanból építhetsz, aminek papírja van arról, hogy ő ház teherhordó szerkezetéhez való. Ezért nem rakhat össze neked egy ács egy vázat a Tüzép gerendákból, amit aztán te befejezel, mert a deszkának nincs ilyen papírja. És -sajnos- a konténered sem lesz. Amikor kész konténer házat veszel, abban benne van, hogy az átalakító cégnek már megvan a papírja arról, hogy ő csinálhat ilyet. És az acélvázas könnyűszerkezetes háznak is van ilyen papírja, meg annak az ára.
(Mellékes: azon mindig elgondolkodtam, hogy tisztán fából nem csinálhatsz házat, akkor sem, ha statikus tervezi, méretezi. De ha 1 méter tégla falra felmegy 5 méter tető, az már jó. Mint régen a Poniklec faház, csak téglából. Csak hát az ekkora falra is rögtön koszorú kell, meg talpgerenda, akkor már mindegy, akkor lehet az a fal 3 méter is.
2.) A munkaerő, és te épp azon akarsz spórolni a saját munkáddal. Ezt még megoldhatod, mer ha mindent becsövezel, kiásol, előkészítesz, akkor a szakinak már nem kell sokat dolgoznia. (Csak legyen, aki így elvállalja.) Meg ugye gázról itt szó nincs, ha jól körbeszigeteled, alig kell fűtés. (Aztán ha lesz pénzed, betetetsz egy hűtő-fűtő klímát.)
Példa: gipszkarton - 15 cm kőzetgyapot - OSB lap U=0,22 W/m2K
gipszkarton - 20 cm kőzetgyapot - OSB lap U=0,17 W/m2K
Azt nem tudom, hogy egy ilyen konténer ház milyen alapozást igényel? Mert hát merevnek elég merev, nem csa arra van méretezve, hogy kétszázévenként jön egy kisebb földrengés. Nem elég neki olyan pontszerű alátámasztás (beton tuskók), mint régen az Erdért faházaknak? Mert akkor rögtön beljebb vagy pár százezerrel. Az egyetlen "necc" a csatorna bekötésed lehet, mert ha úgy csinálod, a KPE cső, meg a villany légvezeték pár centit kimozog, ha kell.
De a SIP panelt is kívülről vakolni, belülről is burkolni kell elvileg. Az ilyen faházak meg a faszerkezetes könnyűszerkezetes ház engem kicsit távoltart, egy kis avartűz odakint vagy egy zárlatos konnektor és semmi nem maradt a házamból.
A szubogarak, gombákról stb nem is beszélve.
De ahogy látom itthon nem terjedt el sem a konténerház, sem bármilyen könnyűszerkezetes épület sem. De ennek jogszabályi okai lennének, vagy csak sima idegenkedés, vagy esetleg tényleg szarok és árban sem olcsóbbak végül?
Amit látok újépítésű családi ház mind kivétel nélkül tégla. Ami meg a 90-es, 2000 es évek környékén épült könnyűszerkezetesek ( alig látni ilyet) azok meg szarok is ráadásul.
OSB se olcsó, az is felfúrni, majd rá a hőszigetelő hungarocell majd rá a hálózás, vakolás, színezés... macerásabbnak így drágábbnak is tűnt nekem. De ez esetben a konténer csak egy fémváz úgymond aminek minden oldalát szinte ki kell váltani valamivel.
De ha már fémváz akkor lehet olcsóbban kihozható mint egy konténer + daruzás.
A nagyobb méretű mobilgarázsoknak is meglepően vékonynak néz ki a váza:
Ezért gondoltam a szendvicspanelre mert akkor azt ha felrakom akkor már kész is, nem kell se festeni se semmi, önmagában hőszigetel, oldalfal szerepet is betölti stb.
2-3 millióért amennyiből kiakarok hozni egy 20-40nm2-ert, ennyi pénzért eleve tudjátok milyen minőségű km téglanyaralót, vályogházat stb kap az ember.
Ha már mindenképpen olcsó ház, akkor miért nem SIP panel, talajcsavarokra?
A talajcsavart betekered kézzel, a SIP paneleket meg egy haverral és egy csavarbehajtóval összerakod egy nap alatt. (Jó beszerzési forrást nem tudok, annak utána kell járni, de nem lehet bonyolultabb, mint konténert venni.)
A SIP panel OSB-ből van, így azt nem jó ötlet elásni, de a gödörásás árából vehetsz egy jobbfajta klímát, amivel fűtheted és hűtheted is a házat.
A konténer dryvitozására vannak megoldások, pl.: Osb-t felrakni és máris van egy sima, hőszigetelhető felület.
Szendvicspanel. Ne má! :) kb 10-12cm vtg PIR habos szendvicspanel felelhet meg, hasraütésre. De ez se olyan, hogy csak szendvicspanel oszt kész, kell hozzá mindenféle szegő, lezáró, valami lábazat, stb. Amennyibe ez kerül, abból simán megcsinálod a dryvitot
Kiburkolják belülről szendvicspanellel, vagy a hullámlemez oldalfalat egy az egyben szendvicspanelre cserélik a jobbik cégek.
Tehát igazatok van, a konténer 2mm-es acéllemeze hőtechnikailag semmi, a beásás tényleg kevés lenne, de ha meg szendvicspanelezni kell sokat nem fogok az áron a házi átalakítással sem.
De ha már úgyis kell a szendvicspanel, akkor a konténer meg a borsos szállíttatása, daruztatása helyett nem lenne olcsóbb egy eleve szendvicspaneles épület?
Mint ahogy a nagy gyártócsarnokok sem csupa vasbetonból meg téglából vannak mint a régiek hanem szendvicspanelből.
Egy meglévő, 8 éve szigetelt és baumit duotop színesvakolatú házhoz építettünk hozzá. A régi és az új rész hőszigetelése ugyanakkora,tehát egy síkban van. Egybe szeretném színezni az egészet.
Kérdés az lenne hogy a "régi" színes vakolatra csak ragasztó + háló ráteszem vagy kell előtte vele még csinálnom valamit?
Magasnyomásúra gondoltam.... De alapozó vagy bármi?
A földmunkát géppel végeztetném, de úgy gondoltam a gépi földmunka olcsóbb mint a hőszigetelés amit a hullámos oldallemezre eleve érdekes mutatvánnyal lehetne felbűvészkedni.
Mikor kihoznák a konténert eleve a lyukba tetetném bele és akkor nem kell se alap se semmi. Valamennyit a földbetétel csak stabilizálna a hőmérsékleten, bár pincét sem próbáltam még kifűteni...
De nagyon meleg öltözőkonténerben voltam már ahol nem bírta a klíma sem a hőszigetelés ellenére, ezért lenne a leásás, max 5 centi föld rajta.
Laikus eszemet az vezeti hogy a vályogházon is van egy fapalló, rajta 10 centi sár és mégse fagytak ki belőle.
Apropó, ha coracél meg lassan rozsdásodik, akkor mégis mi okból szokták ezeket kiselejtezni? Nem mindegyik coracél, sőt hazudhatják is rá, de valami oka csak van ha kiselejtezik...
Arra tudok gondolni hogy eleve szétlehetnek rohadva valamilyen szinten a sós tengervíztől, hogy már a teljes terhelést, daruzást rakottan stb biztonsággal nem bírja, de mondjuk őrbódénak meg ilyeneknek jólesz az.
A konténerek általában corten acélból vannak, ami rozsdásodik, de csak felületi rozsda, ami megvédi a belső acélt. Sokkal lassabban rohad el, mint a sima acél.
A föld az nem jó hőszigetelő, azzal, hogy félig vagy a tető síkjáig beásod a földbe nem sokat érsz el. Egy tengeri konténer esetén közel nulla lesz kb a hőszigetelésed.
A leásást ha nem is teljesen, de minimum mondjuk félik, ablakvonalig azért gondoltam hogy spóroljak az aláalapozással, szigeteléssel és legyen valami hőntartó réteg is. A talaj oldalnyomása nem tudom mekkora lenne, bírná-e a konténer, de mondjuk a kisméretű téglafalakat sem szokta benyomni.
Talajnedvességet a környékbeli igaz szellős pincékben nem érezni, a coracél nem tudom mennyire állna ellen neki, illetve mennyire jönne be a doh és a penész.
Fagyhatár alá nem, csak talajszint alá maximum, hogy a konténer teteje kilátszik.
Mert most hiába az üres konténer, ha azt normálisan hőszigetelni, aztán a tetőt is hőszigetelni majd rá valami hogy ne is ázzon akkor sem lesz tuti. Ezért gondoltam a teljes leásást mondván lehet az ásás olcsóbb mint hőszigetelgetni stb.
Nem tudom ez a leásás miért lenne jó, kell hozzá gép, meg ott a talajpára, rozsdásodás, a föld nem jó hőszigetelő, pláne a felszínközelében. Fagyhatár alatt meg stabil max 10+ C fok van, szóval még nyáron is lehet kell fűteni, ha bunkert építesz.
kb a legértelmesebbnek az néz ki, hogy talaj felett valami beton fogadó felület pl betonlemez vagy a sarkoknál pontalap. Felemelve annyit a konténert, hogy ne érintkezzen közvetlen a földdel és lehessen alá rakni valamennyi XPS-t + valami vízszigetelés féle sem árt. Amennyiben nem tervezel örök életre, akkor Dörken lemez folytonosítva.
A falakra dryvit, a tetőre meg egy kis magastető, zsindellyel fedve vagy ami van. Az eresz túlnyúlás segít nyáron árnyékolni és védi a falakat.
A föld közelében lévő felületeket takarás előtt lehet érdemes festeni eltakarás előtt.
Szerintem kb ez egy értelmes, viszonylag gazdaságos(abb) valameddig tartós konténer ház.
Sok földet nem szabad rárakni. A konténer csak az élei mentén és a sarkainál teherhordó, maga a födémlemez nem bír sok terhelést. A falak sem meg a padló sem mondjuk :(
Meg azért a szilikátnak a nyomószilárdsága is kisebb nem? Valahol olvastam alig jobb mint egy izmosabb vályogé..
De köszönöm a választ, akkor megnyugodtunk. :-)
Más: olcsón szeretnék magamnak lakható házat. Egy telek már adott amely 1,5 méterrel magasabb dombon van mint a környező részek, homoktalaj van, pont olyan mint a játszótéri homokozóban.
A konténerházaknak készen is horror áruk van.
Egy 40' -es kb. 12 x 2,34 x 2,34 m méretű konténer ára kb 1 millió Ft rozsdásan használtan.
Arra gondoltam hogy egy ilyet leások, szennyvíz átemelővel, gépi szellőztetéssel és már csak be kell rendeznem.
Valahogy így naturba mert talajvízzel nem nagyon kell számolni:
A kérdés hogyha a tetőszint lesz a földszintben mint a fenti képen, akkor hőszigetelés nélkül mennyire lenne ez lakható pár tetőablakkal?
Mert tapasztalatom az hogy hőszigeteléssel is az ilyen konténerházak elég melegek meg hidegek, ezért gondolkoztam hogy mindenféleképp le kéne ásni valamilyen szinten.
Ti ilyen konténerekből hogyan gányolnátok össze egy lakható házat a legolcsóbban?
Pl. keretszerkezetek külső és belső falazatára kitünő, mert nagyméretű, géppel lehet vágni és nagyon gyorsan lehet vele falazni. Annyi, hogy a nedvességet nem bírja olyan jól mind az üreges tégla. A hőszigetelése is elég jó, egy 10cm kőzetgyapott bőven elég egy 30-as falazóblokkra.
Készitettünk egy 5000nm öregotthont a fele keretszerkezet volt, a fele falazatott szerkezet (oszlop-koszorú- monolit födém sávalapokta). A keretszerkezetnél nagyon hosszú belső falakat készitetettünk ytongból, ezeknél meg kell oldani, a hőtágulását a falazóblokkoknak, azaz illesztési hézagokat kell késziteni a vasbeton szerkezet és a tőltőfalazat között, másképp ezerszer megreped.
Az összes vizes blokk válaszfala 12-es ytonból készült, halózva és glettelve, huzalozva.
Nekem van tervezési segédletem a szilikát téglára, de nálunk csak vasbeton szerkezettel (oszlop-koszorú) szabad falazni. Van egy 50cm falfűl. Azért tervezte így a sztatikus, hogy ne bántsa a másik ajtónyilást.
Ha átfúrta volna a 20-as vasbetont, akkor külön ki kellett volna támasztani, talp-oszlop-gerenda, hogy is érjen valamit, de lehet, hogy a malter akkor is meglazult volna.
Köszönöm, időközben meg is valósították most jött az infó!
A 20-as betonvasakkal való alátámasztást a kivitelező is benézte mert csak a födémet támasztotta alá, a falat ( mert nem teljes magasságban történt a vágás) nem. Le is szakadt...
Szóval ezért kellett volna a falat is átfurkálni és azzal megfogatni. Na mindegy, kitéglázták a lyukat:
Az oldalsó feltámasz meg így néz ki:
Tehát akkor túl is méretezett, nem fogja magát kirúgni onnan? Mert ugye ha a rajzot megnézitek egy fél méteres falszakasz ottvan és rögtön egy ajtónyílás.
Csak valahol a szilikát téglára olvastam hogy nyomásra nem sokkal erősebb mint a vályog, tehát ez a szilikát téglához hasonló kohósalakbeton a minimális vasalással kb ugyanaz lehet.
Köszönöm mindenki a választ! Maga a pincében lévő gerendázat nem zavar,inkább csak az,hogy ne legyen nagyobb baj,alszok rá egyet és lehet ráhívok egy statikust,hogy tuti legyen,de a szóbeli szakértésnél többet nem áldoznék rá,az meg milyen.
Széles a nyilás, nincs túlméretezve az I gerenda, kettő is elég lett volna- 4 db. M16-os menetesz szárral összekötve, de akkor a belselyüket ki kellett volna falazni és az elég körülményes. A 8mm vastag vaslapok jó megoldás.
A 20-as betonvasakkal való alátámasztást nem nagyon értem- nincs leírva, val. le volt, talán az idéglenes ducolást úgy tervezték, hogy néhány 20mm vastag betonvas szárat átfúrva a falon és a fal két oldalával alátámasztva (talp-gerenda- oszlopok) kitámasztották a falat, de mi biztos a födémet támasztottuk volna ki, (talp-gerenda- oszlopok).
Tömör téglafalnál mi ezt úgy oldottuk volna meg, hogy két 2600mm hosszú 200x100x15-es L profilt bevéstünk volna a fal két felébe- egymással szembe, kibontottuk volna falat és alúlról ráhegesztettünk volna 6 darab 60x6-os laposvasat.
De ez a megoldás egy könnyűbeton falazóblokknál nem alkalmazható.
zöldár:
Nem fontoskodás, le kell írni műveletek sorrendjét.
A múltkor volt itt szó az alagútzsalus kohóhabsalak betontömbökből épült társasház főfalkivételéről.
Ismerős megrendelte szakcégtől akinek a statikusa papíron faszán kinézve megtervezte.
Ezek a tervek és a méretek:
A gerendát meg nem "túlméretezéssel" mint egy áthidalót raknának be, hanem csapokkal rögzítenék a megmaradt falba.
- a kivágott ajtónyílás minkét oldalán a v= 8 mm vastag acél homloklemezek (melyeken az acélcsapok számára a minimum Ø20 mm átmérőjű furatokat előre el kell készíteni) elhelyezése és ideiglenes rögzítése;
- a kivágott ajtónyílás minkét oldalán az acélcsapok számára minimum Ø20 mm átmérőjű furatok készítése az ideiglenesen felrögzített acél homloklemezeken keresztül, melyek legalább 12 centimétert kell hogy benyúljanak a falblokkokba (a furatok kialakítása ütvefúró géppel is történhet);
- a falblokkokban kialakított furatokba minimum Ø18 mm átmérőjű sima felületű acélcsapok (az acél oldallemezeken átvezetve) beragasztása kétkomponensű műgyantával, majd az acélcsapok blokkolása azoknak az acél homloklemezekhez való hozzáhegesztésével;
- a 3 db I 200 szelvényű acél kiváltó gerendákat 4 mm-es tompavarratokkal (varratminőség: III. o.) egymáshoz előre össze kell hegeszteni alul és felül egyaránt (az acélgerendák két végén a tompavarratok hossza minimum 15 cm, az acélgerendák további szakaszain az 5 cm hosszú tompavarratok között 10 cm varrat nélküli szakaszok hagyhatóak, alul és felül váltakozó ritmusban kialakítva);
- az előre összehegesztett I 200 szelvényű acél kiváltó gerendák elhelyezése és körbefutó 4 mm-es sarokvarratokkal (varratminőség: III. o.) való hozzáhegesztése a v= 8 mm-es acél homloklemezekhez;
- az I 200 szelvényű acél kiváltó gerendák kiékelése mindkét helyiség felöli oldalon acéllemezekkel az acélgerendák feletti falblokkokhoz (két szélen, valamint középen);
- az acélgerendák felső síkja és az acélgerendák feletti falblokkok közötti hézagok kitöltése nagyszilárdságú cementhabarcs alkalmazásával;
- a nagyszilárdságú cementhabarcs megszilárdulását követően az ideiglenes aládúcolások elbontása és a min. Ø20 mm átmérőjű betonacélok eltávolítása
Az alkalmazandó acéllemezek anyagszilárdsági osztálya S235, az alkalmazandó acélcsapok anyagminősége 5.6. Az előírt szilárdságoktól negatív értelemben eltérni nem lehet!
A kérdésem, szerintetek így megfelelő-e?
Mert ha még vasbeton lenne, de nem, kohósalak izé amiből szerintem simán kitudja magát vágni a becsapolás.
Mert vályogháznál fogtam már ki benézős statikust..
" ,a társasház pl tiltja az airbnb-t..."tiltani lehet, de amúgy jogellenes. Érvényesíteni úgy sem tudja .
Mostanában éppen álprobléma, mert az airbnb megszűnt.
Nálunk is az egyik 45 lakásos társasházban megjelent valamikor az ősszel... 1 lakás funkcionált így. Természetesen a jajgatók a februári közgyűlésen napirendre tűzették, a legnagyobb problémájuk az volt hogy állítólag sok szemetet termel az a lakás. Én meg megkérdeztem , hogy hányás, óbégatás volt é. Nem volt, aztán napirendre tértek az álprobléma felett.
igen ez a gondom,hogy sem a tulaj aki 20 éve lakik ott nem tud,- vagy nem akar? tudni,- erről pedig ilyen méretű gerendákat behordani,felácsolni csak nem tudtak észrevétlenül
a közös képviselő is régóta a ház ura,de Ő sem hallott semmiről,talányos
most kérdezgessem végig a szomszédokat? nekem olyan elképzelésem van,- az alátámasztott helyiség melletti pincerész plafonjának a vakolatról betonozásra való lecserélése miatt,- hogy valaki ki akarta pofozni ezt a szuterént és mondjuk egy üzlethelyiséget,raktárt kialakítani belőle,de megrekedt a munkálatokkal,nem engedték meg neki,engedélyt meg nem kér,a társasház pl tiltja az airbnb-t...
Az én gépemen jól állnak a képek. Azon kívül, hogy vizesedés van, különösebb probléma nem látszik a képen. Az kétségtelenül fontos, hogy ki és miért támasztotta meg az épületet.
Milyen talaj van? (homok/iszap/agyag) Iszap nem azt jelenti, hogy folyik mint a balatoni iszap! Szemcse nagyságot jelentenek, fölülről lefelé a fontosabbak:
Én inkább beázásnak vélem..-. Az első képen- ahol az andráskereszt a falnak támaszkodik mintha meg lenne repedve a fal. Ez a támasztól ered, vagy már előtte is ott volt?
üdv.,szerintetek nézessem meg statikussal ezt a pince födémet? az első két kép az alátámasztott, aggályos részt mutatja,a 3. közvetlen mellette lévő terület és olyan mintha ott valami munkát végezték volna el
Tegnap ózonozták az autómat. Ez egy hordozható ózongenerátorral történt. A generátor tulajdonosa szerint nem csak fertőtlenít hanem szagtalanít is. Azt mondta, hogy az ő házában is fogja használni a dohos szagok ellen. A kocsi nem volt büdös, úgyhogy szagra nézve nem tudok biztosat mondani. Miután elég messze lak(hat)unk egymástól nem hiszem, hogy elmenne oda. Kell közelben keresni hasonló céget.
Talán tud valaki segíteni. Albérlők után kellemetlen szagú lambéria maradt a lakásban. Levenni nem akarom, mert komoly munka lenne alatta a falat javítani. A szag azoknak a régi bútoraiknak a "terméke", amivel együtt költöztek.
Szerintetek el el lehet ezt a szagot tüntetni valahogy házilag? Mivel lehetne megtisztítani a fát?
Egy 40 nm -es kávézóban szeretnénk ipari betonpadlót kivitelezni (nem műgyanta!)
Bp-en tudtok ajánlani olyan céget,aki korekt árban kivitelez ,vagy ötletet az anyaghasználatban amiből ezt mi egy jó munkaerővel képviselni is tudjuk minőségben ?!
Mekkora a mérete? (szélesség/hosszúság) Utólagos javítás nem szokott beválni, mert nem köt össze rendesen a két beton. Minden esetre a túl nagy méret (egyben) nem sok jóval biztat.
Köszönöm a részletes leírást. Az alaprajz elég bonyolult, már egy ideje itt lakunk, de még mindig el kell gondolkozzak mi hogyan van. 93 ban fejezték be az építkezést. A lépcsőház és a fürdő között csak egy tízcentis válaszfal van. A pincében nincs is alátámasztva mert a lépcső alatt tároló van. Nem vagyok statikus, de azért számoltam csak a fürdő méretét, mert az a lemez amivel egyben van a ház közepén alá van támasztva egy 80cm széles látható gerendával, a másik statikai elem körbe a ház beton koszorúja és a tartófalak. Tehát ha a lemezt elképzelem akkor a fürdő az egész lemez szélén egy kis kiugró csücsök amit a lépcsőház levág, inkább úgy képzelném el, hogy nem az tartja a lemez többi részét. De egyértelmű, hogy a furkálással gyengítem.
Téli hőkamerás felvételen nekem úgy tűnik, hogy a beton koszorút a tartófalak tartják, nincsenek plusz beton oszlopok.
2019 06 hóban. A legnagyobb nézetkülömbség a vasalat készítés terén alakult ki. a "jó lesz az úgy ahogy szoktuk" és a "lexikális pontosságú" skálának teljes spektumát felölelve.
Közel egy évvel ez előtt folyt itt eszmecsere (néhányak által észosztás) a műhelyépítésem kapcsán.
Most leírom a megépüléshez alkalmazott (előtte kérdezett) végleges megoldásokat, tapasztalatokat. Hátha valakinek hasznosulhat a jövőben.
Tehát a 3 oldalfalazat ytong 20-as lett. Az itt eldöntött monolit födém végül a negyedik -meglévő főépületi oldalfalba nem került bekötésre, hanem 7 m-en 4 db pillérre támaszkodik. a 4 falon a monolit födém vasalatában egy rejtett koszorú fut körbe, ami a pilléreken áthidal egyben. Az agyonvitatott vasalási kérdésben ragaszkodva az általam olvasott "hivatalos" építési előírásnak, a sámli vasakat alá fűztem az alsó hálónak. Így a sámli vasak tartották a felső vashálót és a rajta járkáló munkásokat. Az alsó háló csak a sűrű aláékeléseket terhelte. DE! Mindezek xps lapokra feküdtek fel. A kialakult rétegrend lesz magyarázat a miért kérdésre.
Födémrétegrend: 5cm xps lap; monolit födém (amibe alacsony térfogatszázalékban mikroszil-T -t kevertem - vízmedence betonok); és mostanában évvfordulóra készül rá még: folyékony vízzáró fólia; csemperagasztó-járólap.
Tapasztalatok:
A régi és új terasz közt mm-es repedés keletkezett. A ház falánál a vártaktól eltérően nem keletkezett hasonló repedés a monolit födémbeton és dryvit házszigetelés közt. Az ytong falon repedések nem keletkeztek (hálós ragasztó + légáteresztő külső nemesvakolat) Átlagos szigeteltségű SK garázsajtóval is az idei télen 6-9 C fok-nál kevesebb nem várt reggelente (fűtetlenül).
Pénzügyi fel és elismerés -feleségemnek-: jó választás volt a nem járható, de még a lamentált járható fa födémhez képest is a monolit födém. Így nagyjából kétszeres bekerülésért egy teljes értékü nagy felületű teraszt kaptunk. De fő hozadék, hogy a ház összértékén (2019-es piaci árakon) cca 3M ft többletértéket hozott. Ami szorzatosan viszonyul a befektetési külömbséghez.
Segítségeteket szeretném kérni, adott lenne egy 5 méter széles 6 méter hosszú melléképületem, amelyre szeretnék új tetőt rakni, beton cserép lenne a fedése. A kérdésem a szarufák méretezésében lenne, arra gondoltam, hogy talpszelemennek, valamint torokgerendának 12x12-est használnék és 60 cm-ként 5x15 cm szarufa állásokkal fogópárokkal. De keveslem az 5x15cm szarufát inkább 5x20- ra gondoltam ebben kérném a segítségeteket.
Ami a bemásolt tervrészleten van az a fszt. részlete. Abból ami látszik a ház korát nem több mint 10-145 évnek becsülöm. A szerkezet statikai szempontból nem egyszerű (kevésbé udvariasan zavaros). Ez nem jelenti azt, hogy nem jó, csak azt, hogy első ránézésre nehéz véleményt mondani. Az ábrázolt rész trapéz alakú, a födém láthatóan oszlopokkal (rövid falszakaszokkal) van alátámasztva. Az érintett területen egy lépcső is van, nyílással. Az oszlopok között nagy valószínűséggel gerendák is vannak. Ezek nem föltétlenül láthatóak, lehetnek u.n. rejtett gerendák is a többlet-vasalással kialakítva. Mivel a födém alaprajzi elrendezése nem egyszerű, ezért többféle vasalási elrendezés is elképzelhető. Az viszont biztos, hogy lemezek szabad széleiben nagyobb az igénybevétel mint beljebb. Nem az az érdekes, hogy a fürdőszoba mekkora, hanem az, hogy a lemez mekkora. Ha jól értem akkor az ábrázolt rész alá van pincézve. Nyilván a fölötte levő szint alaprajza is hasonló.
Véleményem a következő:
A vasalási terv (számítás nem nyert) ismerete nélkül biztos véleményt mondani én nem tudok. Az előbbiek alapján jóval szerencsésebb lenne (vaskiosztás ismerete nélkül) ha a csövek nem a sarokba kerülnének hanem beljebb (lehet, hogy elviszik a rejtett gerenda egy részét), ráadásul még egy válaszfal is van, ami (rejtett)gerendát feltételez. Ha mégis a sarokba kerülnek a lukak és elviszik a fal alatti megtámasztás egy részét az a válaszfal egészségére nem lesz jótékony hatással. Ha a válaszfal alatt a lépcső mellett teherhordó fal van akkor az itt leírtak nem érvényesek.
Legrosszabb esetben elképzelhető, hogy a csövek körbefalazása (legfölső födémig) km. téglával megoldja a helyzetet. Legrosszabb esetben!
Javaslom az eredeti vasalási terv készítőjének a véleményét kikérni.
Ha van vasalási terv (nem szokták odaadni) akkor annak alapján biztosabb véleményt tudok mondani.
A fürdő egyik sarkában lesznek a csövek, jelenleg a szennyvíz csöve is ott van. A képen a 10-es helység és nagyjából bejelöltem pirossal a lyukakat. A fürdő egy kisebb helység, nagyjából 3x2.5m széles. Az alatta és a fölötte lévő beton födém is át lenne lyukasztva, alatta a szuterén van, fölötte tetőtér. Mellette meg végig lépcsőház. Tehát relatíve kicsi az a felület amit tart.
A szellőztetős szakember a szellőztetéshez ért. Talán. Egymáshoz közel nem szerencsés, de ő el akar adni. 18 cm furat (darabja) egy vasat majdnem biztosan elvisz, de lehet, hogy kettőt is. Én nem szoktam szeretni ha két luk között kevesebb marad mint a nagyobb luk nagyobbik mérete. Ez kör, tehát értelemszerűen átmérője. Németországban - ha nem akarták számolni - a luk által megszakított vasmennyiség dupláját kellett berakni mindkét irányban. Ezt persze csak építés közben lehetett megcsinálni, utólag már nem. A szellőztetős szakembernek (?) nyilván nem fog tetszeni, hogy nem fúrhat akárhol mert ez többlet munka, lakni meg nem ő lakik ott. Nyilván nyafogni fog, hogy úgy drágább (azt feltehetően nem fogja mondani, hogy úgy nem lehet). Egyébként tényleg nem kell hozzá engedély. (Az sem mindegy, hogy mi van fölötte, meg az sem, hogy milyen hosszú és széles a födém.)
Sziasztok! 16cm beton födémbe szeretnék két egymáshoz relatíve közel 180mm -es lyukat fúrni a szellőztetés 160mm-es csöveinek. A szellőztetős ember szerint ilyen méretben nem szükséges statikai vélemény kérése. Mi a véleményetek? Üdv
A pincénkben látható még egy "érdekesség" egy nagyjából függőleges repedés a beton pincefalon/alapon (ez része 9m hosszú, ki tudja hogy vasalták 80 körül...). A kis levegő beeresztő nyílásnál van, megáll a repedés alja a pincepadló alja alatt és efelett van a koszorú, meg a gerendák is erre az oldalra terhelnek. Ez semmi extra nem? A lakószinten semmi repedés nincs a falakon, ez nagyon régen itt lehet már...
400-as beton. Ha nincs terhelve akkor van terhelve a húzott oldalon a beton(!). Terhelés hatására a nyomott oldalban nő a terhelés, ezért kell a 400-as beton. Nagyon kényes egyensúlyi helyzete van a feszítőhuzaloknak és a betonnak. Utoljára vb. gyakorlaton számoltam feszítést, nem volt sem egyszerű, sem gyors. De most zavarban lennék ha számolni kéne.
Sajnos valóban érthetetlen, hogy miután el lett mondva, hogy lehet arrafelé E gerenda és még komoly munka is átfúrni egy iéyet, hogy hogy nem észlelték a helyzetet...
De szerencsére még az elfogadhatóbb helyen lyukasztották ki, már ha ilyet lehet mondani. Ha ezeken múlik középen is simán elvágták volna, ott kell egy csövet levezetni...
E gerendába nem ütvefúróval fúrúnk hogy ne rezegjen és nem vasat, mert az gyengíti, amúgy téli van huzalokkal hosszában keresztben, nehéz nem vasat fúrni.
Hát ebbe nem csak egy dűbelt fúrtak, hanem át küldtek egy csövet az állatok. Pedig erőlködni is kellett hogy át mennyen. Én vágtam ki már E gerendát a spéci gyémánt korong úgy szikrázott a beton részén mintha az egész gerenda vasból lenne, rohadt kemény. Dűbeleket elbírja ha nem ér vasat, de úgy látszik a vas csövet is :D
Szerencsére semmi extra teher nincs felette. Illetve egy 6cm tégla válaszfallap van nagyjából ezen a gerendán. Meg a másik oldalán, ahol ép a gerenda afelett a falon a konyhabútor, de itt épp semmi extra, ahol meggányolták.
Ez szerencse, hogy pont a falnál lett akkor kicsit rongálva, mert ott még érvényesül tán a nyírási vasalás pozitív hatása nem? Szóval ennél "jobb" helyen nem tudták volna a szerelők áldásos tevékenységüket végezni. Szerencse, hogy a másik csőnél csak a betont fúrták át, a vas érintetlen maradt, az már távolabb volna a végétől a gerendának, eszerint kellemetlenebb hatásokra lehetne számítani, ha ott vágják el.
De azt nehéz lesz megértenem, hogyha szóltunk, hogy azon a tájon ahová a törülközőszáratót rakták, ott gerenda lesz, akkor amikor otthagytuk őket miért kellett mégis átfúrni. Még szerencse, hogy van biztonsági tényező, amit ezáltal kicsit megcsorbítottak azért...
Attól függ, hogy mit értünk ez alatt. Ha megoszló, végig egyenletes teher van a gerendán akkor középen a legnagyobb az igénybevétel hajlításra. Ha ezen kívül mondjuk van egy nagyobb szekrény is a gerenda egyik végéhez közelebb akkor a max. hajlító igénybevétel elmászik a szekrény felé. Abból a szempontból viszont nemcsak a közepe kényes, hogy a megfeszített huzal vékonyabb lesz (haránt kontrakció). Ha valahol a gerendában elvágom a hozal(oka)t akkor az elvágott végekben megszűnik a feszítőerő, de ez a vágástól távolodva helyreáll. A szabad végek azonban visszadagadnak. Ezt a gerenda tengelyére merőleges erőt a gerendavég erre rendszeresített vasalása fölveszi. A gerenda belsejében ilyen vasalás viszont nincs. Ez a gerenda teherbírására hátrányosan hat.
Sajnos nálunk, amikor a fürdőszoba radiátort kötötték be a fűtésszerelők, akkor hiába mondjuk, hogy ott egy E gerenda lesz, ők állították, hogy nem lesz gond, persze átfúrták. Ehhez gondolom még erőlködniük is kellett...
Nem szép. Még szerencse tán, hogy nem a fesztáv közepén van ez. Gondolom ott lehet a legérzékenyebb. Az egyik vasat is sikerült elkapniuk nagy nehezen... még jó, hogy többet nem.
Olyan 20 éve volt ez. Óriása probléma nem lett ezután, de ez a gerenda gondolom, most a gyárihoz képest -25%-ot tud kb, nem? Nem egészséges az biztos, persze van még benne 5 másik van tán.
Több évtizedes pályafutásom alatt néhányszor láttam olyat, hogy a konzolon ülő dolgozó a gerendát maga és a fal között vágta. Jó magasan. Végül is a gerenda fővas betéteit elfúrni hasonló tevékenység.
Lemezben sok vas van egymás mellett. Ha egyet elfúrnak akkor nincs semmi komoly következménye. Ha gerendában fúrnak meg (vágnak el) alsó vagy fölső vasat lehet, hogy komoly következménye lesz. Gerendát nem alulról hanem oldalt, valamivel a közepe alatt illik megfúrni ha már mindenáron gerendát akarsz fúrni. Azért nem középen, mert nyírásra a közepe dolgozik.
Azért nem állnék alája mert a lehetséges következmények ettől visszatartanak.
Nem, jól nézted, beton is lenne ott, csak eddig hatos átmérőről volt szó, ott ez nem működik. Elméletben az mehetne, hogy kezdeni hatos betonfúróval, amikor vasat talál, akkor átváltani rendes gyorsacél csigafúróra, ha átért a vason, akkor megint kőzetfúró. Gyakorlatban ez nem lesz pontos furat, kérdés, mennyit visel el a tipli. És akkor még marad az, hogy a betongerenda vasát nem igazán kellene megszakítani.
Jobb lenne valami megfelelő módszer ajánlani álmennyezet rögzítésre...
Csak karótával lehet kifúrni a vasbetont, de csak födémet vagy diagfragmát fúrúnk, gerendát és oszlopot nem. De az nem 6mm furatokra való.
Probáld azt, hogy a gerenda oldalá fúrj fel egy segédszerkezetet, mert ott nem kapod el a fővasakat, csak esetleg a kenyeleket, de azokat ki lehet kerülni, mert 15-20 cm távolságra vannak egymástól.
Van, csak nem tudom hol lehet kapni. Illetve 6mm-es vastagságban nem találtam sehol eddig.
Muszáj a gerendába rögzíteni, mert a beton kefnibe nem ajánlatos mert megreped . Csak a gerendába lehet. Szitát meg nem akarok belőle csinálni, próbálgatva mikor esik a furat vasmentes részre...
"Tükörrel benéztek a pincében levő tisztítónyílásba azt annyi"
Untam a félévenkénti ellenőrzést és lehúzást, így legközelebb feldugtam csomó újságpapírt a tisztítónyíláson.
Jöttek ellenőrizni és elővette a tükröt, benézett és mondta minden rendben. Ekkor én kihúztam az orra előtt a papír dugót. Majd elküldtem őket ahova kell. Többet nem jöttek...
Ez megerősít az elképzelésemben. Gázkazánhoz való furánflex kémény nem nagyon koszolódik talán (valamint a Honeywell CO-érzékelő biztosabb, mint az évi egyszeri álmunka amit végeznek rajta). Ámde ha bármi is van, akkor megoldják a kijutást a padlásról okosan, a kibúvó pont ott van, ahol kell. És a korábbi képnél már alacsonyabb a kémény amúgy. Persze bentről a tetejét még nem lehet elérni.
Annyit a "maiak" javára kell írni, hogy viszont ha van valami, azt komolyan veszik. Az egyik földszinti lakásban bejelzett a CO érzékelő, felhívta hát a katasztrófavédőket. (Ez is milyen szó már, ugyanúgy, mint az árvízvédelem) Ki is jöttek szép, nagy, piros autóval, szerencsére nem szirénázva, úgyhogy frászt nem kaptunk, csak kicsit meglepődtünk, amikor szombat reggel két totál beöltözött tűzoltó kopogott be, hogy akkor most végigmérik az összes készüléket a házban. Végigmérték, megnézték, a néni készüléke, vagy kéménye rossz-e, kihívták a gázműveket, azok lekötötték a lakásban a gázt (mi meg gyorsan összedobtuk a ház teljes hősugárzó készletét, mert tél közepe volt), és csak utána mentek el. Aztán, amikor megvolt a javítás, akkor leellenőrizték, és a gázasok csak utána kötötték vissza a lakást. Elég profinak nézett ki az akció, még ha vicces is volt, ahogy a fürdőből épp kiugrasztva, félig borotválva, nagyjából egy szál gatyában álltam a légzőkészülékes tűzoltó mellett. :-)
Nos valamikor nem is olyan régen nincs még 10 éve sem, az egyik legjobb vállalkozások voltak Mo.-n.
Kijelőlt fix ügyfélkör,
fix adók módjára behajtható bevétel, a tevékenységről semmi kontrol,. hát persze az útóbbi időkben a tevékenységük majdnem kimerült az ellenőrzésből.
Főleg a lakosságot vegzálták.
Voltak jólmenő kis vállalkozások, voltak nekik minálbéren foglalkoztatott alkalmazottaik, akik a frontvonalban küzdöttek a lakossággal a sokszor átláthatatlan nem egyértelmű előírások értelmezésében.
Aztán jött egy gonosz ember, aki mindezt megváltoztatta.
Volt az elején nagy sírás rívás, tömeges halál jóslása , aztán minden a normál kerékvágásba került.
Előtte is utána is CO mérgezésben meghal vagy 15 ember évente, béke poraikra.
Más balesetben lényegesen többen hunynak el.
Ja a sok felsíró között volt olyan is aki azon siránkozott, hogy hát nekik listájuk van, el vész, milyen nagy kár érte. Meg mondta hogy ő azt bizony nem adja át a gonosz katasztrófa védelemnek.
Amúgy a kémény és a gáz tényleg veszélyes üzem, figyelni kell rá.
De nem attól lesz biztonságos, hogy szép fényes inox a kémény ajtóm. Tény az is hogy ha lassan is ,de azért a belvárosi nagy társasházak tetején széplassan kicserélődnek a régi fa kéményseprő járdák csillógó villogó horganyzott acél járdákra, azokon viszont nem igen járnak... de minek is.
Ja az egyik társasházban pont a nagy ellenőrzés időpontjában voltam otthon. kijött egy brigád talán 4 -en vagy 5 -n lehettek ( nyilván a lincstől féltek )Ö aztán 20 perc múlva eltűntek, mert pechükre az a két fogyasztó aki még hagyományos kéményes nem volt otthon.. a többi lakást pedig a műszeres csoport ellenőríze volna máskor. De Már ez is elmúlt, csend van a kémény fronton.
Oké, mondjuk a lányom egy újabb húszasért kiássa a mardékot, de utána? Fel kell falazni, kell rá egy vasbeton, plusz egy acél fedlap, ahhoz betonozni kell, amihez megint csak embert kell hívnom, mert mindent azért nem csinálok meg a társasháznak grátisz. Tuti nem állok meg 200e alatt. Ha veszek egy előregyártott aknát 120-ért, a vége ugyanez, mert egy húszas a szállítás, és ha megszakadok, akkor sem teszem be az elemeket a gyerekkel, ahhoz is ember kell. (Leírás szerint csak a leemeléshez 2-3 ember kell.) És mondom, ebből előbb-utóbb kell még kettő, mert három kerti csap van a telken. Szóval most marad a gányolás, aztán elkezdem gyűjtögetni a pénzt az egész kerti ág és a víztelenítés vízóra aknába való felvitelére.
Én amikor a járda miatt kötözködtek, mondtam, hogy természetesen felrakom de innentől a papírra rávezetem azt a tényt minden ellenőrzésnél, hogy nem ment ki rá és nem végezte el az ellenőrzést....tetőablakból amúgy elérhető volt a teteje a kéménynek a lakásban állva....eltekintettek a járdától és azóta sem ellenőriztek soha semmit....szintén vállalkozás van bejelentve.
Annyi extra van, hogy Édesanyám vállalkozó és neki ugye van még kéményseprős lehúzás, mert oda van a cég bejelentve. Ámde tényleges munkát nem végeznek, soha nem voltak még a tetőn az elmúlt 20 évben, ezután csak még kevésbé lesznek.
Egy magáncégnek kell majd még kijönni, valami végelemet rárakni a furánflex bélésre. De ahogy írod ők megoldják majd valahogy...
Illetve, ha csak olyan megoldás van, amikor szét kell fúrni a Gerard-ot az nem célszerű, azt kihagynánk. (A "gyári" is olyan... plusz még 60 ezer az ára :D Viccesek a Gerard kiegészítő árak.)
Nem érdemes foglalkozni vele, kötelező kéményseprés nincs, majd ha 10 év múlva ki kell mászni teszel oda létrát, vagy ácsol valami ideiglenest magának a szaki.
Azt a vasalással ellátott kéményt csak példaként hoztam, nekünk a sima pillér van. Arra gondoltam, hogy hasonló mennyire volna elszabadult ötlet.
De a válaszaitok alapján inkább nem kéne erőltetni a kéményre rögzített tetőjárdát akkor...
Csak 60 ezer a Gerard megoldása és jól megfurkálja az elemeket az is, nem úgy mint pl a túlárazott napkollektor tartójuk, ami lemezfúrás mentes, ügyes szerkezet... Annak még indokolt is az ára.
Amúgy a közeli kibúvóból simán létrázni is lehetne akár, csak utólag nagy baj lenne ha mégis kéne a tetőkilépő. Nem a kéményseprő miatt, azok soha fel nem mentek oda. Tükörrel benéztek a pincében levő tisztítónyílásba azt annyi. Manapság annyi se. De a bélést egyszer lehet cserélni kell. Mondjuk a furánflex elég hosszú életű....
Eddig a tetőjárda talán szokatlanul volt megoldva, a kéményhez rögzítve. Ez épp nincs a régi fotón még, de az látszik, hogy a kibújási lehetőség nagyon közel van a kéményhez magához, talán még létrával el lehetne érni a kéményt kibújó nélkül is.
Most a tető újjáépül, a kéményt a kéményesek alacsonyabbá építik.
Ez a kéményhez rögzített "járda"/kiálló ez nagyon nem elfogadott? A Gerard járda 60 ezer körül van, szóval valami ésszerű alternatíva jó lenne. Ha persze nagyon gáz a kéményhez rögzített megoldás, akkor oké a gyári Gerard is 60-ért...
Csak láttam a neten máshol is ilyen kéményhez rögzítéses megoldást, mondjuk ez nagyobb pillér, mint a miénk.
Akkor a gödör, hogy belehasalva tudok benne dolgozni. Ebbe max egy műanyag hordót tudnék beletenni (a 200 literes kb. egy méter magas), de abban már nem fogok tudni belehajolva dolgozni. Vagy van valami más tipp, mit használhatnék aknának? (betonozni most nem "szeretnék", annál még a 15 méter ásás is jobb) Ráadásul három kerti csap van, három fagycsappal, szóval még kétszer megcsinálhatom majd. :-)
--Ha nem áll ki a fala a földből akkor nagyon-nagyon ajánlatos udvartéri födémnek méretezni, az további 400 kg/m2-t jelent (szabvány szerint). (bárki, bármikor, bármivel rámehet.
-Ha kiáll akkor kisebb esetleges terhet kell még számolni a földnyomáson kívül.
-Kell rá szigetelés és szigetelésvédő rtg. (beton a legjobb).
-Ezek további kb. 200 kg/m2-t jelentenek.
-Illik a padló alatti szigetelést az oldalfalon fölvinni a tetőszigetelésig, azzal összedolgozva.
-Pincetégla megáll ilyen magasságig, HA nem megy el a közelében autó (legközelebbi kereke olyan távol van amilyen mély). Ez számítás nélkül is megfelelő biztonságot ad.
-Statikailag előnyösebb ha az oldalfal is vasbetonb kell.ól van, mert megfelelően összevasalva a födémmel segítenek egymásnak a teherviselésben. (Cross módszerrel számítható az igénybevétel átrendeződés)
Hirtelen ennyi jutott eszembe amire figyelni kell. Nagyon komolyan ajánlom statikai terv készítését, a födémen 5-600 kg/m2 terhelés lesz jármű nélkül, biztonsági szorzó nélkül.
Üdv mindenki! :) Az álmom, föld alatti garázst szeretnék 1 autónak 4m széles és 5 m hosszú lenne. Az lenne a kérdés hogy kivitelezhető lenne pincefalazó téglából tetejére beton áthidaló kőrbe betonkoszorúval közé béléstégla rajta10cm beton bevasazva aztán 30 cm főldetrá. Ha igen mekkora tégla kellene meg milyen szigetelés?? Előre is köszönöm a válaszokat.
Praktikusan azt kéne, amit C20NE is mond, hogy felviszem az egész elágazást a vízóra aknába, csak az cefet drága, én meg már nem vagyok olyan fitt, hogy 15 métert kiássak.
Fasza! :-( Az a gond, hogy ahhoz, amit a többiek mondanak, és rendes, végleges megoldásnak tekinthető, ahhoz fel kéne túrni a fél kertet, mert most valahol a föld alatt van az évente elzárandó "kerti ág", meg a házba menő "állandó ág" elágazása. Ha ezt ki akarom ásatni (kézzel kell, mert lejtős a telek, oda még egy Bobcat sem jön be, ráadásul jófajta budai agyag, márgával keverve), akkor a lakók meglincselnek, amikor ki kell fizetni. Már a mostani kiásás plusz cserére is nyolcvanezres ajánlatot kaptam, úgyhogy a lányom a húszasért kiásta (nekem épp meg volt reccsenve a derekam), a vizes egy tízesért ledugózta, én meg most ingyen helyreállítom, és a nyugdíjasok örülni fognak. :-/ Ahogy elnézem, az egyetlen, amit tehetek, hogy pl. veszek pár zsák homokot, és azzal töltöm fel a gödröt, hogy legközelebb könnyebb legyen kiásni.
Gondolom azért kellene új számítás, mert az megint pénz :) számokról illetve számításokról nincs szó a statikai tervben. Csak annyi, hogy a kötelezően alkalmazandó szabványok és szabályok figyelembevételével készült...
Mi a francért kéne új számítás? A két U gerenda súlya megegyezik az egy darab HE-B 260-as gerendáéval (1 kg/m a különbség), ezen nincs mit számolni, az igénybevétel nem változik. Az előző számításban megtalálható a szükséges Wy és Wz éréke, táblázatból kinézem azt, hogy a HE-B többet vagy kevesebbet tud a számítás szerintinél. Oszlopnál lehet hogy újra kell számolni a kihajlást. Ez az egész tíz perc ha nincs valami egyedi a szerkezetben.
5.5meter az áthidaló nyilas és befelé néz az U gerenda gerince, csavarozva . Vízszintes teher. Azert gondoltam, hogy itt megkérdezem, mert a statikus szerint új számítások és az megint 40e ftba kerülne + 3 hét mire megint elkészül vele..
1 db HE-B 260-as teherbírása egyenlő FÜGGŐLEGES teherre 2 db U 300-al. DE lehet, hogy vízszintes teher is van és akkor a két U 300-as sokkal többet tud. Az egy db. HE-B talpa jóval szélesebb mint a két U 300-é. Azt meg nem tudjuk, hogy a két U gerenda gerince befelé vagy kifelé áll. Nagyon nem mindegy. Amit itt előbb írtak, meg kell kérdezni a statikus tervezőt, ő kapásból fog tudni válaszolni.
Miért nem a statikust kérdezed, ha már egyszer pénzt adtál neki hogy megtervezze? Ha egy fórumon azt egy ismeretlen azt írja, hogy persze jó lesz oda más is, akkor tényleg rábízod a gyerekeid életét?
Én nem fagycsapozok, a vízaknában elzárom, a ház főcsapját elzárom, a kerti csapokat kinyitom és a vízóra aknába beépített víztelenítő csapon leengedem egyszerre az összesből majd elzárom az aknában a kerti csapok felé menő ágat. Nekem a kerti csapnál a talajszint alatt nincs elzáró. Plusz a garázsban van egy csap ahonnan bármikor, télen is tudok vizet vinni a kertbe.
A statikus betervezett 2db 6 méteres U300as gerendákat fal kivaltasra. A kérdésem, hogy esetleg más acelgerenda pl Hea, heb vagy Hem gerendákkal is kiválthato lenne úgy hogy kisebb magasságban azonos teherbirassal ? (Minel magasabb a gerenda annal alacsonyabb lesz a belmagassag,erre keresek megoldást)
csak azért kérdeztem, mert az átlag fagycsap pár évet bír, utánna ilyen lesz mint a tied most. vannak akik szerint jó minőséget kell venni, és akkor csak több mint 5évente kell ásni. meg vannak, akik szerint nem szabad ilyen gyári fagycsapot használni.
- Valamennyire elvezeti. Mennyi jön ki egy víztelenítéskor? 1 liter? (homok van, kavicsot hoznom kell valahonnan)
- Hát ez most kimarad, mert hegeszteni nem tudok. De a tipp jó, majd körülnézek a garázs sarkában, mi van.
- A vödröt azért mondták, hogy nagyobb legyen a "földmentes üreg" a csap környékén. Nem tudok képet beszúrni, mert attól mindig összeomlik a FF, de úgy képzeltem, hogy a vödör kap 50-es PVC-ből egy "kéményt", abban lesz az elzáró toldója, és akkor csak a felső 30-40 centin kell beletalálnom az őszi elzáráskor. A kettő találkozását meg kiszilózom.
Sziasztok! Kéne egy kis segítség, mert a Víz-, gáz-, fűtésszerelés topikban nem jött válasz. Télen elkezdett szivárogni a kerti csap, úgy tűnik, kikopott a fagycsap, már nem zár rendesen. Akkor kiástuk (mire nem jó egy állandóan pénzszűkében levő kamasz gyerek! :-) ), és ledugóztuk a KPE csövet, de most már helyre kéne állítani.
A vizes topikban egy korábbi hozzászólásban találtam képeket a fagycsap cseréről, de ezzel kapcsolatban szeretnék kérdezni.
A csap alá-mellé mit tegyek szivárgónak? Homok, vagy kavics a jobb?
A csap alá közvetlenül megy két tégla támasztéknak. Ahhoz kell (tudom?) valahogy a csövet rögzíteni, vagy majd a föld lenyomja, és kész?
A harmadik, hogy azt mondták, húzzak rá az egészre egy öreg diszperzites vödröt, amit két oldalt felsliccelek, hogy a cső át tudjon rajta menni (úgy, mint a képeken a csatorna cső), plusz felül kilukasztok, hogy az elzáróval azért le tudjak nyúlni, és csak erre menjen rá a PVC cső, ami kiáll majd a föld felett. Mert ha ez a vödör ott van, lassabban telik meg földdel a csap környéke, és lassabban reszeli el újra a csapomat.
Már oda cuccoltak, de még végleges megegyezés nincs . Egy szobánál azért pontosabban meg lehet állapítani a területet.
Így legyen az 22,5 nm és annak lebetonozása 270 eft + ÁFA
A bontás ? 5eft / nm....én ennyit ajánlok
Így az lesz 112 eft + ÁFA a sitt szállítás és a lerakás legyen 60 eft + ÁFA és most írod ,hogy "szigetelések még nincsenek benne (plusz összeg)." Bizony plusz ráadásul nem tudni mennyi.
Egyébként kétféle szigetelés van és kell ide is . Víz és hőszigetelés. Sőt elvileg két réteg beton.
Nagyjából így elplanírozott föld, rá minimális sóder, rá egy betonréteg, rá víz szigetelés rá hőszigetelés és rá egy másik beton.... vastagságot nem írtam, de 5 - cm nagyjából elég, A vasat is elmismásoltam, de ha ragaszkodsz legyen benne.
Ha magamnak készíteném : sóder … 5-6 cm szerelő beton, rá vízszigetelés bitumenes olvasztva, rá 10 cm -es lépésálló hőszigetelés, rá 5 cm aljzat beton rá a burkolás. Ha megvan hogy mi, akkor következik a mennyiség, majd jön az ár.
A ' mit' a tulaj dönti el /néha kérhet tanácsot / a mennyiség objektív, az árat viszont a vállalkozó.
Egy kicsit elvannak szállva az árak az biztos, de sokat számít az áraknál, hogy emeleten kell e? Betonozni? Vagy földszint?, vagy hogy a sittet zsákba kell e pakolni és ugy lehordani? És elszállítani? a vízszigetelés: milyen anyaggal kell szigetelni? több infó kellene!
De az biztos, hogy csak egy szobát elvállalni, nagyon nehéz m2-árba. Mert alig éri meg, mire a szaki oda cuccol, meg elcuccol! (Sokan nem is vállalnak csak egy szobát):)
Köszi a sok tippet és tanácsot. Úgy lett ahogy sejtettem. Mindannyian vak sötétben vagyunk, és csak értetlenkedünk a hülyébbnél hülyébb építési szabályokon, ami például egy ilyen egyszerű gépkocsibeállóval kapcsolatos.
Ennek ellenére, még egy utolsó ötletem van erre a megoldásra, amit szintén két képpel mutatnék meg nektek, hogy véleményezzétek.
Ahogy látjátok is a két képen, úgy gondoltam, hogy a ház alap tetőszerkezetéből nyúlna kifelé egy tető ami az oldalhatár (szomszéd) felé leejt. De a 4 méter oldalkertbe nem lóg bele. Illetve az előkertre vonatkozó 5 métert sem rúgja fel. Ha ez egy járható út, akkor az egyedüli megoldandó feladat hogy úgy sakkozzam ki a szobák méretét, hogy ez a gépkocsi beálló olyan széles legyen hogy kettő autó kényelmesen elférjen egymás mellett.
Köszi előre is az ötleteket, javaslatokat! Szép estét!
Légy szíves, segítsetek véleményezni egy árajánlatot.
Budapesten, közepes szobányi területen utólagos aljzatbetonozás 6 cm (zsákos esztrich), vízszigeteléssel, acélhálóval anyagár: nettó 6700/m2 + munka: 5400/m2 (tehát kb. 12e / m2), és erre jön rá még bontási, építési törmelék szállítási költség.
Ez nekem túlzottnak tűnik, de még az is lehet, hogy ez ma tipikus, csak én nem vagyok tisztában az árakkal.
Sima aljzatbetonozásra találtam árajánlatot, az sokkal kevesebb, de nem tudom, hogy a vízszigetelés mennyivel drágítja meg.
Jogos, sajnos nagyon be van ez korlátozva. Főleg újépítésnél, de réginél sem egyszerű a mai rendszerben új kocsibeállót csinálni.
Netán ha olyan a helyi szabályzás, akkor talán kerti tető épülhet, talán nem. Ennek utána kell járni. Ez különben is jogi gányolás. Mi ennek pont az elszenvedői lettünk volna. A szomszéd az oldalkertbe a kerítésre építve rakott volna kocsibeállót (jogtalanul), amivel pont ráépített volna egy 2x40m2-es könnyűszerkezetes gazdasági épületre, tűztáv ilyesmi nuku. Szóval ez nem volt okés, persze ettől függetlenül talán túlszabályozott ez (talán nem, mert ráépíteni a szomszédra, netán az építési jogát korlátozni sem szép).
Ugyanakkor a mi kocsibeállónk 80-körül épült, legalábbis az alapja. Most már ilyen öregen jogilag szürke lett, de anno nagyon nem nézték a törvényeket az eredeti építők, az is belelóg az oldalkertbe, de legalább nem a kerítésre ment, nem fojtogatja a szomszédot.
*Bocsi azt hozzátenném, hogy a mi esetünk más, nem lehet belőle a tiedre feltétlen következtetést levonni. Plusz ez csak a saját véleményem, amit az főépítészeti ilyen-olyan irodától kapott felhízlalt jogi katyvaszból leszűrtem. Szóval kezeld fenntartással, a közeledben levő hivataloktól kérj állásfoglalást. Illete ahogy Csokis írta új építésnél sok helyen szigorúan szabályozzák ezt, abban az esetben nálunk is köteleznek a fő épülethez csatlakozó zárt gépjármű tárolóra amúgy. Nekünk ez egy nem mai építésű épület kapcsán volt.
Ezzel pont mostanság volt egy vélemény kérésem a Kormányhivatal (ők elég megkérdőjelezhető módon lepíttintottak) és az építészeti iroda irányába (ők valamennyire válaszoltak). Bár nekünk szabadon álló a házak vannak a környéken, de a tanulságok talán számodra is hasznosak lehetnek.
Nálunk a helyi/kerületi építési szabályzat - a régi OTÉK, mára nem érvényes egy kitétele miatt - tévesen a 20nm alatti kerti tetőt "műtárgy"-nak veszi. De csak az első ilyet. Körmönfont jogi szöveg, de a kapott értelmezésnek ez a lényege kb. A második kerti tető már épület. Nonszensz.
De a lényeg, hogy ha a különálló kocsibeálló "épület", akkor nem épülhet oldalkertbe (gyakorlatilag azért, mert épület oda nem kerülhet, nagyon kevés kivétel van lásd OTÉK-ben oldalkert-re rákeresni). Ha kerti tető, aminek okosba falat (nem minden oldalról) építesz az szintén épület akkor már.
Hátsókertbe épületként is rakhatod, ha belefér a 100 légköbméterbe. Meg gondolom kerti tetőként is, bár annak a szabályozása neccces ahogy fentebb írtam és még ha meg is engedi a joghézag, akkor sem jó a szomszéddal emiatt összeveszni. Az oldalkertnek oka van. Ha túllősz a megengedett méreten, akkor engedélyt kell kérni rá.
Elvileg építeni az "építési helyre" lehet. Illetve nem is elvileg, hanem ez a szabály, és pont. Az építési hely meghatározását a helyi építési szabályzat általában leírja, sőt le is rajzolja, mert nem egyszerű. (Sajnos a FF-om mindig összeomlik, ha képet akarok berakni, de töltsd le az önkormányzatod honalapjáról a HÉSZ-t, és benne lesz.) Ráadásul a helyi építési szabályzat tovább korlátozhatja, hogy mit, hová tehetsz. Egy példa: "Új épület elhelyezése esetén a járműtárolást lehetőleg a fő rendeltetésű épület tömegén belül kell megoldani, de megengedett a járműtárolónak az önálló épületben való elhelyezése is, mely azonban csak a hátsó telekrészen helyezhető el, a fő rendeltetésű épülettel azonos oldalon az építési helyen belül."
A képeket,fotókat, nem hencegésből vagy unalom űzőnek rakom ide! Csupán azért, ha esetleg valaki ilyet munkálatokra adja a fejét, akkor tudjon valamit, vagy lássa hogy, hogy nem szabad:)) van benne jó ötlet, van benne rossz, csak segíteni akarok olyannak, aki rá van arra kényszerülve hogy saját maga megcsináljon valamit!
Így nem fogod tudni megcsinálni, de hálózást le lehet festeni. Megcsináljátok a nemes vakolatilag onnan meg homlokzatfestékkel lefesteni. Amennyiben szebb felületet akarsz, akkor a polisztirol ragasztóval, meg kültéri glettel, csiszolással sima felületet lehet csinálni, amit alapozó után le lehet festeni homlokzat festékkel.
Budapest környékén volna általatok ajánlott fatelep? Komplett tetőszerkezet újraépítés volna. Nem tudom, hogy van-e nagy minőség különbség az anyagban vagy netán az impregnálás minőségében a telepek között... Vagy elég az árat nézni...
Akkor van igazad, ha kiment hozzá egy statikus és azt mondta: ne csináld mert összedől. Csakhogy ez egy fórum, ahol nem tudni melyik nick mögött rejtőzik szakember és melyik mögött unatkozó foteltudósok, vagy kiöregedett ígyszoktuk szakemberek, vagy 13 éves trollok. Ha jó tanácsot adsz de nem fogadják meg az nem téged terhel, de ha rosszatt adsz és a fejére dől akkor sem fog senki számonkérni, ő volt a hülye aki hallgatott rád.
Ha orvosi fórumba beírod hogy fáj a fejed, a sok focianyu mindenféle doktorosan hangzó nevek mögött tutira agyrákot diagnosztizál nálad, te meg csak nézel hogy mindjárt itt a vég.
Egy érdekes kérdéssel állnék ide. (persze lehet hogy nem a jó topicba írom, akkor viszont segítsetek nekem kérlek hogy hova rakjam). Ház építésen gondolkodunk, és előtte próbálom ésszerűen átgondolni hogy mi hogy legyen a kivitelezéskor. Nagyon jó volna a garázst bele építeni a házba, viszont azt hiszem mindannyian tudjuk hogy jelen világban ez borzasztóan megnöveli a költségeket.
Mivel a telek oldalhatáros beépítést igényel, ezért egy külön melléképület/garázs jöhet szóba. Ezzel több problémám is van. Jelen jogszabályok meghatározzák hogy 100m3-nél nagyobb melléképületet nem lehet építeni. Ez a légköbméter szerintem kevés két autó tárolásához és még valami kis műhely használathoz. Továbbá a ház mellett végig bejárót kellene készíteni mondjuk térkövezéssel, ami manapság sem saját kezűleg sem cég által elkészítve sem olcsó.
Ezért hát végül elengedtem azt a luxust hogy az autók fedett garázsban álljanak. És arra gondoltam, hogy egy fedett kocsibeállót kellene építeni. A kérdés erre irányulna. Próbáltam mindenféle építési szabályzatban utána járni hogy egy ilyen nyitott de felülről fedett kocsibeállót hová lehet építeni a telken belül. A legjobb lenne a ház elé építeni, az 5 méteres előkertbe, vagy a házhoz képest jobb oldalra. (a telekkel szembe állva, bal oldalra kell építeni a házat) Viszont ha jobb oldalra építenénk előfordulhat hogy az állítólag 4 méter oldalkertbe belelóg ennek a beállónak a tető része.
Ezzel kapcsolatban mi a ti véleményetek? Ezek közül valamelyik egy lehetséges megoldás? Csatoltam még képet is hozzá, amit egy házról fényképeztem le. Ez a megoldás az ami igazán tetszik nekem. Viszont valamiért az a gondolatom, hogy ez svarcba lett megépítve, használatbavétel után, és abszolút nem szabályos. Pedig nagyon praktikus.
Elvileg bordákkal felfele, a legtöbb képen is úgy mutatják, ha rákeresel. Ellenben engem idegesít a gondolat, hogy megállhat a bordákban a mocsok, a víz, így folyamatosan rohad, télen feszíti a fagy. Szóval addig rágódtam rajta, míg a megvásárolt deszkákból hinta lett meg sörpad, a teraszra meg gresslap került. :-)
Ti félre értitek Zsenic.-et. Nem tanácsért jön, hiszen akkor előtte kérdezné amit tudni akar nem utólag mutogatná. Ráadásul bármilyen tanácsot adtok sosem fogadja meg.
Ez kínlódás- lásd lejebb, le kelett volna bontani, új alap, utánna pár nap alatt már a koszorúnál vagy.
A bontás után a téglából elég sokat tudtál volna megmenteni, ami nincs megfagyva az jó, abból a falazat egy részét meg tudtad volna oldani. Így lett volna egy áttekinthető munka...
A tetőt meghosszabítani is macera. Két I gerenda áthidaló drága- csak akkor építünk be, ha tényleg kell- nekem van egy mágneses talpas fúrógépem, amivel a vastag fém profilokat ki tudom fúrni (karotával), hogy átfűzzem rajtuk a menetes szárakat. A két I között ki kell falazd az üreget.
A pillért be kell kötni a tartófalba, de az gyenge. Az I gerendának kell késziteni egy betoncsutakot a pillér tetejére (legalább 30cm magassat), oda be kell vasalni egy 20mm vastag fémlapot PC12-es pipákkal, arra ha ráhegeszted a I gerendákat, akkor az I vonórúdként is dolgozik, mert a fal amit kibontottál az összetartótta a két tartófalat (márha a kibontott fal össze volt kötve a tartófalakkal) is és annak a szerepét is át kell tudja venni az áthidaló.
Hogy ékeled ki az áthidalót? Mire falaztad a pillért?
Az állítható vasoszlopok vékonyak (csak a szeg van terhelve), vettem 3.5 tonnás vasoszlopokat ilyen célra. Létezik egy táblázat a födém zsaluzásnál, keresd meg és nézd meg hány vasoszlop kell négyzetméterenként egy monolit födém zsaluzásának alátámasztására.
Amúgy mindegy, hogy milyen az a födém, amit alátámasztassz és mit tart, be kell tartani a szabványt, persze nem fog leszakadni így sem, de tudhatod, hogy mi van a padló alatt, amire rátámasztottad. Így oda egy combos gerendát kellett volna lefektetni.
Értem! De itt Fóton nem volt fagy! Semmi, egy kicsit hideg volt! Régen ha télen betonoztam, tettem minden beton kevésbe 1-dl fagyállót, sima kocsi fagyállót! Rózsaszínűt felhígítottam, nagyon szép beton lett, -8 fokban is! Semmi takarás!
Nagyon szerencsés vagy, mert nálunk - 5 és - 6 között volt a talajnál.
Nekem sajnos már volt olyan betonom amit ősszel készítettek a szakik és megfagyott - az én hibám annyi, hogy öntöztem, mert mondták. Azt a betont egy darab vassal tavasszal szét tudtam túrni, úgy mintha egy keményebb föld lett volna. Ahogy vakartam úgy málott szét. Majdnem a teteje jobb volt mint bentebb...
"mert amikor köt a beton! Akkor hőt termel, és nemtud Megfagyni! "
Egy tévhit a sok közül. Attól függ, hogy milyen vastag a beton és hány fok van. Ezek a papírvékonyságú lemezek hamar fagynak. Tény, hogy a kivitelezőnek többlet munka és kiadás.
Még annyi hogy a főfalak alatti szigeteléshez lett össze melegítve a kátrány ami a szerelőbetonon van.Nem is olyan egyszerű lehet kenyecülgetni mire jól össze olvad.
Ugyan így csináltuk mi is ,annyi hogy a szerelő beton 10 cm-re sikerült ,abban nincs vasháló csak az aljzat betonban 10-es háló ,de elég lett volna a 8-as is .A kátrány vízszigetelést én felmelegítettem az alapra egészen a falnak az oldalára ,lehet vele kínlódni nem egy hálás meló.Meg a lépésállóra raktam fóliát hogy majd az aljzatbetonból ne mennyen el a víz . Leástunk vagy 60 cm mélyen a házban az ablak fej magasságban volt ,kurva szar meló ,még egyszer nem állnék neki :)
A líra egyik oldalának nem szabad ragadni, ha az alaphoz is meg a lemezhez is ragad akkor elnyíródhat. Egy közönséges nylon fóliával elérhető, hogy csak egyik oldala legyen rögzítve.
A líra egy nagyon komplikált, költséges valami. Az a lényege, hogy fólia szigetelésnél a hajlásoknál, ahol a vízszintes átfordul függőlegesbe ott nem pontosan kell hajtani, hanem kell hagyni egy laza hurkot a szigetelésben. Nagyjából úgy néz ki mint a görög Omega. Ebben semmi nehézség sincs, gond csak a sarkoknál van. A kőműves tiltakozni fog, mert némi odafigyelést igényel. Ha kell a lírát lerajzolhatom, de nem kell nagy dologra gondolni. A sarok kialakításra kell keresni valmit az interneten.
Van vízszigetelés a fal alatt, néhol kilóg rendesen de legtöbb helyen bontani kell kicsit. Szerintem nem izgalmas mert a felvert beton (6-8 cm) kb alsó harmada volt sötétebb színű csak, felül tök száraz volt. A szerelőbeton vastagságát köműves lőtte be 6 cm-re és vasat se rakna bele. (nem kerül rá válaszfal sehol) Szerencsére a szerelőbeton elkészülte után lesz kb. 2 hónap szünet a vízszigetelés megkezdéséig. A kőműves szerint csak fel kell hajtani a vízszigetelést az aljzatbetonig a falra teknőszerűen. -szóval vinné fel a téglára is. Ez a lírás dolgot nem teljesen értem. Ez valami dilatáló elem?
Lehetőségem van arra, hogy éjjel felkeljek és elárasszam, de akkor értelemszerűen nem takarom le. Viszont akkor reggelig folyatnom kellene szerintem (megoldható max nem alszom) ha így kisebb az esélye, hogy baja lesz akkor azt választanám ha a fólia a jobb akkor azt.
Azért is kérdeztem, mert nekem nincs tapasztalatom.
Feltételezem, hogy a baloldali rajz a tervezett, a jobboldali a meglévő. Ha a fal alatt nincs szigetelés akkor a padló alattit nincs mihez csatlakoztatni. Ha van, akkor lehet, de ehhez meg kell vésni a falat (ha nem lóg ki eleget a fal alól). Kérdés az, hogy mennyire volt vizes a bitumen kenés alatt az elbontott beton. Ha csak kicsit nedves volt akkor nem izgalmas, a vasbeton alaplemezre kell szigetelés amit lirával föl kell vinni az alaptest oldalára. A lira méretét úgy kell megválasztani hogy 2-3 cm mozgás különbséget elviseljen. Célszerű a vasbeton alaplemez elkészülte után várni (lehetséges legtöbbet), hogy az alaplemez mozgásának minél nagyobb része megtörténjen. Várható mozgás normális tömörítés esetén 1 cm körül lesz az első egy-két hétben, utána már nem sok várható. A vb. alaplemez (szerelőbeton) vastagságának én 6 cm-t kevésnek tartok.
Jogos, köszi! Ez valóban problémás lehetne. Ámde én vagyok a "gyerek" és nem élek már a szüleimmel, csak próbálom segíteni őket az építkezésben. Így nehéz olyan szituációt elképzelni, amikor baj lenne a lépéshang szigetelés hiánya.
Bár amíg nem kell ismét betonozni a létesítéséhez addig okés. Szóval XPS meg OSB a klikkes padló alá ha megfelelő erre a lépéshang gátlásra (az úsztatott beton helyett) az simán jó. Azt be tudjuk tenni. Csak a beton, meg a feltétlen mestereket igénylő munkafázisok azok, amiket minimalizálni kéne.
Arra gondoltam elárasztom vizzel a fólia tetejét vagy direktbe a betont, félek a fólia nem lesz elég.
Persze lehet ezzel is rosszat teszek...
Nádam nincs annyi a kerítéselemek lamellái között meg mindehol (direkt) 1 centis rések vannak. Kb semmit nem érnek hő szempontjából. Szalmám, szönyegem 40m2 - re nincsen. Max fóliám.
Fúrt kutam van abban 12 fokos a víz. A sok víz (extrém sok!!!) árthat neki?
Fagy ellen kellene valami biztos amit meg tudok valósítani!
Ne parázd túl a dolgokat. Nem lesz már semmi baja. Nappal locsold meg, estére ne le legyen rajta víz, ami meg tudna fagyni. Amennyiben nagyon aggódsz, akkor takard le estére fóliával.
Letakartam tegnap, hátha az 1 napos betonra özönvíz jön.
Voltak kerítésre vásárolt lamellás elemek, ezeket raktam rá + volt egy 1 méter magas nádkerítés.
Az bizros megtörte volna az özönvízet...
Viszont mit tegyek a faggyal??? Van ahová a met. hu -8 fokot mond nálunk minusz 2 várható, de jellemző a hidegebb itt így - 3 ; - 4 fokra kell készülni.
Ha erre rakok fóliát az rosszabb mintha a fóliára teszem a takarást ugye?
Gyakorlatilag mivel az alsó szinten konyha van, meg fürdő (az fent is volna) és nappali ezért olyan, hogy éjszaka lent legyen valaki gyakorlatilag sosem lenne. Max ha vendég van a nappaliban elszállásolva tán.
Ebből gondolom, hogy annyira nem szükséges.
Persze a klikkes padló párnafái közé XPS-t vagy ilyesmit tudunk tenni, de nagy beruházást külön úsztatott beronra nem tennénk emiatt tán.
"lépéshang-gátlás a födém fölé. Pénzpocséklás lenne az tán."
Ha sohasem vagy csak ritkán fordul elő, hogy az alsó és fölső szinten egyszerre vannak, akkor igen. Nem is beszélve arról, hogy ha valaki éjjel fölkel akkor az egész ház hallja. Nappal is, de az kevésbé zavaró.
Csak bővítés, sima tetőtér beépítés. A szobák elosztása miatt önálló soha nem is lehet sehogysem. Egyetlen "rendeltetési egység"/"lakás" az egész épület.
Így gondolom a jogszabályok szerint, de gyakorlati igények alapján sem kell feltétlen lépéshang-gátlás a födém fölé. Pénzpocséklás lenne az tán.
Egy családi házon belül tetőtér beépítésnél nem feltétlen kell úsztatott aljzat nem? (vagy netán ugyanúgy lépéshang szigeteléses szárazpadló)
Lent volna a nappali, konyha és az egyik fürdő, fent meg a hálószobák, másik fürdő... Így nagy haszna nem volna feltétlen. Az OTÉK az ezt leginkább különálló rendeltetési egységeknél, lakások között kívánná meg nem? Lakáson belül nincs kötelező előírás ilyenre nemde?
De az a 28 napos szilárdság csak egy megegyezéses érték.... nagyjából 90 -95 % -a a véglegesnek. Ami nincs. A beton ugyanis az idők végezetéig szilárdul. De ez sem igaz teljesen. Csak a szilikát beton, a becenevén a portlad cementtel készült beton.
És ez sem teljesen igaz. Mert léteznek un. aluminát cementtel készült betonok.
Ez eddig ugye titokzatos. Csakhogy az aluminát cementtel készült beton bizonyos időben eléggé elterjed volt Mo.-on. Úgy hívták, hogy bauxit beton.
Nos az ezzel készült beton gyorsan kötött és gyorsan szilárdult... mondjuk 2 napra már készvolt.
Aztán volt egy nagy baja... bizonyos idő után viszont csökkent a szilárdsága. Lásd a nagy OTI … majd Sztk székház tornyát, amit aztán lebontottak.
Ja készítettek már a rómaiak is cementet és belőle komoly vízvezetékeket. Ahol nem hordták el még mindig állanak.
Más.
A Mo.-i fehércementek java is aluminát cemet alapú. De nem bauxitból készül hanem a szép fehér timföldből. Jellemzője, hogy 1 -2 nap után (sőt 2 óra alatt megköt ) teljesen megszilárdul és hogy rettentően drága. Cirka 50 x mint a porlandcement és társai.
Az ország elég kis részén lesz, lehet már talaj menti fagy. A beton, a kötése alatt hőt termel, nulla fok körüli hőmérséklet egy 2 napos betonra már nem veszélyes. De ha ne adj isten az olvtárs olyan helyen építkezik, ahol lesz nagyobb fagy lesz (kétlem), akkor takarni kell fóliával.
A beton 28 napos korára éri el a névleges szilárdságát. A húzószilárdsága viszont 28 nap után is elhanyagolható. A fagy viszont repesztő (húzó) erőt hoz létre a betonban. Ez a nyomószilárdságát is csökkenti.
Azért nézz utána annak, hogy milyen időjárás lesz. Az országos eső jól hangzik, de baromira nem mindegy, hogy reggel lesz vagy este, mennyi eső lesz stb.
Én windgurut szoktam használni, településre is rá lehet keresni. Itt látszik, hogy mennyi csapadék és mikor várható.
A betont ne féltsd, holnap reggelre, már járható lesz, óvatosan, de az építkezést is folytathatnátok róla akár. Holnap estére meg már semmi nem tud benne kárt tenni. Reggel is max valami özönvíz tudná a felületé kicsit kimosni.
Üdv ! Én nem akartam ,Te írtad az előző h.sz. " oromszegélyt, szegélydeszkát ",innen gondoltam a fával való "szélesítést " !:-) Amúgy konkrét megoldásod is lenne v csak az v ez ezért nem jó ??:-(
Üdv ! Ha a tetőt szeretnéd hozzá szélesíteni ,akkor azt csak akkor tudnánk megoldani ,ha a tető szintje magasabb lenne a befedendő felületnél ,nálam a kép szerint ez nem áll fenn !:-)
Kültéri betonozás a két szélében garázs/fészer ,közöttük fatároló lenne
Üdv! Két éve lett a tetőnk felújítva, lécezték, és cserepet cseréltek. Utána vettük észre, hogy az egyik kötőgerenda vége elkorhadt. Állítólag ez nem nagy gond, de szívesen venném más véleményét is. Próbáltam fényképezni, nem tudom, látható-e a probléma így? 
