A remélhetőleg jófajta málnám miatt figyeltem fel rá.
A tüskétlen szeder magától arrébb megy, már van három nagy tő sorban az egyből. Már csak tápoldattal terem, de azzal rengeteget, sajnos ősszel sok éretlenül rajta marad. Azt találtam ki hogy jól kiritkítom, hogy több nap érje.
Nekem is van egy hasonló ollóm,eddig a gyümölcsfa oltások elég jó arányban sikerültek(a v alakú késsel),próbáltam a szőlő fás oltását( omega késsel),mind megindult , de el is száradt.
Az a valami az utolsó képen a harmadik oltásmódhoz van,ahol csak egy szemet vágunk ki az oltócsapból.
Az a kérdés, hogy mennyire éles a késed. Ha jól meg van fenve és van türelmed esetleg többszöt vágni ha elsőre nem sikerül, akkor jó lesz az oltás. (Ceruzánál ugyanúgy.)
Valóban kérdés hol nyomod az ollót, de a legfontosabb dologról még akkor sem beszéltünk. A 1,5-szeres erő az éles (?) penge miatt nagyon kis felületen oszlik el és az így keletkező nyírási igénybevétel miatt -legalábbis elméletben- vinnie kell(ene) a fát. De ezt a pudingot hétvégén meg is fogom megkóstolni... Addig csak elmélkedek, lehet hogy feleslegesen. :-)
Az aranyribizli nálam egy szemet sem termett soha, a magastörzsű ribizli töve néhány év múltán hajtani kezd, bokrosodik, ezt tőosztással vagy ha gyökér nélkül válik is, dugványozással lehet szaporítani. Épp gondot jelent majd a hajtások kivágása is.
Én évekig szórakoztam vele, hogy oltottam aranyribiszke hajtásba (ebbe vannak oltva a faiskolaiak is) piszkét és ribizlit. Pár évet éltek, de aztán különböző okok miatt kipusztultak. Most már csak bokraim vannak piszkéből és ribizliből is. (Még hajlik a derekam!)
Én azt javasolnám, hogy a magas törzsűidet ásd ki, ássál egy árkot, amibe a korona egy részét is takard földdel. Nyáron locsolgassad és őszre biztos begyökeresedik pár ága. A földbe kerülő ágak kérgét sértsd meg kicsit (nem úgy hogy beszólsz nekik :-)) így erősebb a kalluszképződés.
Ha mindenképpen magastörzsűt akarsz, oltsad zöldoltással JOSTA alanyra.
Szia, Nino "barátunk" kedvet csinált fáradhatattlan kitartásával. Már be is csavarogtam azt a Muravidéket tavasszal, már ami a egy rövid hétbe belefért. ,-))
Ásol egy árkot (21 cm mélyet) a törzstől indulva és abba beledöntöd az egészet úgy, hogy csak a vesszők felső vége látszon ki. (A törzs körül is kibontod, mintha át akarnád ültetni, de nem vágod el a gyökereket, akkor könnyű eldönteni. Betemeted az egészt és locsolod, valószínűleg őszre meggyökeresednek a mostani koronavesszők.)
Ez jó a másikra is.
Biztos, nem oltott? Elég nehéz az egrest saját törzsön fává kényszeríteni, állandóan hajt alulról, furcsa, hogy a tiéd nem. Esetleg egy erőteljes visszametszés is bokrosodásra késztetheti vagy elpusztul, de mindenképpen történik valami!
Nekem csak barackra, esetleg szőlőre, talán-talán körtére kellene ez az cucc, a kéz ügyetlenségem végett. Körtéből is majd csak azon fajták amelyek birsen jól elvannak, mert elég sok birsem van, és ha meggyökeresedik a dugványom, még lesz is bőven.
Na az egres (köszméte) bujtással akkor már lenne kérdésem. (Ha nagyon idegesítő h sokat kérdezek szóljatok!)
Szóval vettem fa iskolában olyat, hogy magas törzsű (talán zöld győztes a fajtája, de nem ez a lényeg), szóval ribizlire vagy nem tudom mire rá van oltva.
Szóval a kérdéseim: Mire lehet oltani. Az ilyet hogyan tudom szaporítani? Érdemleges ága nincs amit dugványozzak, ezért akarom bujtással szaporítani, hátha hozna pár oldalhajtást vagy jobban gyökeret verne és szét szedegetném.
Van ezen kívül nem magas törzsű néven említett, de kb 70 cm törzzsel rendelkező köszméte. Erre van esély, hogy valahogyan bokrot alkossak belől, ne egy törzses fácskát? Ez elvileg nem oltvány. (Legalább is nem írták hogy az lenne és forradást se nagyon látok.)
