(Esetleg GPetivel egyezkedni, hogy könnyen cserélhetőre konstruálja az üveg rögzítő részt, mert így vihetnél egy PC lapot pár hetes tesztüzemre, és korrekt összevetés születhetne az üveges burkolattal... Rengetegen kíváncsiak lennénk az eredményre. :)
Nem akarok egyáltalán PC-t, csak szó volt róla korábban. Ilyen termékmintát találtam és ezen ez a két méret volt feltüntetve és ezeknek a jellemzői. Ettől függetlenül még lehet olyan, aminek jobb a fényátersztése, de ahogy elnézem a mintát ez is elég tiszta.
"Fényátersztésre elég gyenge: 68% a 24 mm vastag és 74% a 16 mm-es. "Miért akarsz ilyen vastag polikarbonátot?Én 8 mm-est néztem,egy hozzászólásban van emlités arról,hogy esetleg középen alá kell támasztani ha nagy táblaméretet választasz.
Azért annyira nem rosz a helyzet. A síkkolektorok prímán tudják hasznosítani a szórt sugárzást is, ezzel jóval megszélesedik a hasznos szögtartomány. Csak azt macerás számolni, viszont tapasztalati grafikonok és táblázatok vannak róla sokfelé, érdemes keresgélni.
Meg régebben voltak próbálkozások dudoros meg bordás üvegfedésekkel, de már régen nem láttam ilyet.
Bocsánat a felesleges kérdésekért, közben alaposabban megnéztem a honlapotokat, és választ kaptam a kérdéseimre. Csak a második része érdekes tehát, hogy mennyire hatékonyan tudom kiváltani a spéci fűtéscsöveket házilagos csőkígyóval?
- Az Apricus kollektorok heat-pipe-ot használnak a hő elszállítására? Mivel oldják meg a hőcsatolást az üveg és a heat-pipe között? Csak úgy bele van dugva? - Az Apricus nem is használ kis tükröket a csövek alatt? Mennyi a csövek közötti távolság?
Azért kérdezem, mert amit Sümegen láttam, ott viszonylag nagyok voltak a csőtávolságok, és kis tükröcskéket tettek alá, rozsdamentes anyagből. Ezzel gondolom csökkenteni akarja az előállítási költségeket (kevesebb cső kell), de kérdés, pótolja -e a tükör a több csövet (szerintem nem)? Szintén Sümegen láttam, hogy ott elég egyszerűen oldották meg a hő elvonását, egy vékony U alkú rézcsóvel, ami egy rézlemez hengerbe volt préselve. A rézhenger meg csak úgy beledugva a csőbe, nem túl szorosan.
Én arra gondoltam, hogy szintén U alakú csöveket használnék, de a vákumcső belsejét feltölteném folyadékkal. A cső ebbe a folyadékba merülne bele. Így meg lenne oldva a hőelvonás, és nem kell túl sok réz. Esetleg meg lehetne próbálni a műanyag csövezést is, amivel még olcsóbban lehetne készíteni. Folyadéknak transzformátor olajat gondoltam, az elég jó hővezető, nem forr fel és nem dermed meg könnyen.
kpl, elolvastam a honlapoat. Nagyon jó, sok okosat olvastam, és egyben el is kedvetlenítettél a síkkollektorral kapcsolatban. Már ami a beesési szöget és a teljes visszaverődést illeti (a jelenséget ismertem, de nem fordult meg a fejemben, hogy fixen telepített síkkollektornál csak napi pár órán keresztül van a nap szöge a hasznosíítható tartományban).
Kezembe akadt egy polikarbonát darabka + ismertető. Fényátersztésre elég gyenge: 68% a 24 mm vastag és 74% a 16 mm-es. Mindkettő kamrás természetesen. Elég messze van az üvegtől.
A megoldassal, csak azt akartam szemlelteni, hogy lehet 1 vezerlessel tobb siktukrot 1 fokuszpontba koncentralni. Termeszetesen mindket tengely mozgatasat hasonlo modon oldanam meg.
Arra akartam torekedni, hogy ne kelljen nagyon nagy terheket mozgatni, tehat a tukroket fel lehessen osztani kisseb darabokra (mondjuk 1/2m2 vagy akar kissebb).
Ha jo a sejtesem, akkor igy elerheto az, hogy akar a tukorrendszer kulonbozo
felosztasban akar mas-mas ablakokat vilagitanak meg. Nyaron at lehetne allitani a fokuszpontot egy medencefuto napkollektorra, igy sporolni lehetne nagy feluletu "draga" napkollektor epitesen.
Az Alternatív energia topicban nem is olyan rég agyaltunk ilyesmin egy csomót. Mármint azon hogy mivel és hogyan lehet relatíve egyszerűbben napkövetni. A (4200)-as hozzászólás környékén megtalálod. Ott parabolatükrök forgatásával jött elő, de Neked is ez kell.
Némi gondolkozás után belátható, hogy csak _egy_ tengely körül kell forgatnod a tükreidet, ami É-D irányú, és a 47 fok körüli lejtése van (nyáron kisebb, télen nagyobb, pontosítás és elmélet itt) és ráadásul teljesen egyenletesen (állandó szögsebességgel), ami pontosan 7,5 fok óránként. Ez fele a Nap szögsebességének.
Este persze a tükröket vissza kell állítani valamilyen alaphelyzetbe...
"TORONTO (Reuters) - Canada, better known for snow than sun, plans to build a 52-home solar powered community in Alberta that will harvest the sun's rays in summer and use them to heat homes in winter, the government said on Wednesday.
The Drake Landing development, already under construction in the western province, will be the first of its kind in North America. Officials say it will cut greenhouse gas emissions by 260 tons a year and supply the homes with more than 90 percent of the heat they need.
"This system significantly reduces greenhouse gas emissions and demonstrates the importance of using clean, renewable energy sources," Tommy Banks, a Canadian parliamentarian, said in a release.
Under the scheme, solar panels mounted on garage roofs will collect energy from the sun and store it underground. Come winter, the thermal energy will heat homes through a central district heating system.
Some C$5.5 million ($4,5 million) has been invested so far in the project, which is jointly funded by the governments of Canada and Alberta and by a number of Canadian companies. "
A napkoveteses rendszerrel kapcsolatban csinaltam 2 kepet. A rendszer lenyege az lenne, hogy a napfenyt az eszaki oldalon levo ablakfeluletre reflektalja.
Gondolkoztam, hogyan lehetne 1db vezerlessel (ez alatt ertem a nap mindket iranyban torteno mozgasat, tehat 2 fograto motor), tobb tukrot egyszerre mozgatni ugy, hogy azok mindig egy megadott pontba koncentraljak a napfenyt.
Most csak az egyik iranyu mozgast, a Nap horizonton leirt palyajat modelleztem.
Amennyiben van egy olyan mechanika amivel ezt a nappalyat kovetni tudom (erre vannak nagyon jo aramkori leirasok ahttp://www.redrok.com/main.htm cimen ), akkor ennek a forgo mozgasnak a 1/2-ed szogsebessegevel forgatva a tukroket allandoan a fokuszpontba tudjuk reflektalni. Tehat a nap horizonti szogsebessege dupla akkora mint a tukoksikor normalvektorainak szogsebessege. Igy a nap-tukor es a tukor-fokuszpont szakaszok szogfelezoje a tukor normalvektora. Persze minden tukrot egyszer be kell allitani, ami annyibol all, hogy amikor mar a napkoveto mechanika pontosan dolgozik, akkor elforgatni ugy a tukrot, hogy az a fokuszba reflektalja a napfenyt. Csatolok 2 kepet, talani igy erthetobb.
Varom a velemenyeket. Lehet, hogy nagyon elneztem valamit es hulyeseg az egesz. Azert irom meg, mert nekem tul egyszerunek tunik a megoldas, hogy egy vezerlessel tobb tukrot egy fokuszba iranyitsunk.
És ha összekötnénk csövekkel néhány sörösüveget és így átöblítve vezetnénk át rajtuk a vizet, valamint kiszívnánk a levegőt a rendszerből, máris megvan a vákuumcsöves kollektorunk! :DD
Ha medencéhez kell, akkor azt egyébként is napsütéses időben célszerű használni. Ha lefested feketére a csöveket, szerintem felmelegíti jól a vizet.
A hétvégén csináltam egy kis kísérletet. Egy 0,33 literes cimke nélküli barna sörösüvegbe tettem 0,3 liter vizet. Az üvegbe hőmérőt állítottam. Az üveget az ablak előtti könyöklőre állítottam, tehát a fény útjában volt 2 síküveg (az ablaké, a külső kissé koszos :) ) és a sörösüveg üvege.
t levegő = 25C
különböző időkben mértem a hőmérsékletet:
t0 = 19oC (a mérés kezdete 14:35)
t20 = 24oC
t30 = 26oC
t40 = 29,5oC
t50 = 32oC
t150 = 42oC (a mérés vége 17:05) - ez lett a hőmérsékleti maximum is egyben.
Sajnos az 50. és 150. perc között nem tudtam mérni, mert el kellett mennem. A hőmérséklet maximumot valószínűleg a 150. percnél hamarabb elérte.
A kis felület/térfogat arányt és a sok üvegen való áthatolást és reflexiót tekintve bizakodóan nézek a jövőbe. Ez a 42 fokos viz majdhogynem égette a kezemet, amikor ráöntöttem a kísérlet végén. Tehát fürdéshez, kézmosáshoz túl meleg.
Tehát a hőátadó felület:
A = 207cm2
Melegített folyadék térfogata:
V = 300 cm3
Az 1 cm3 -re jutó felület (az említett arány) 207/300 = 0,69cm2/cm3
Egy 12mm-es rézcsőnél a belső átmérő 10mm. Ahol 1cm3 folyadékra 4 cm2 felület jut, tehát az arány 4cm2/cm3, ami 5,8-szorosa a fenti kisérleti aránynak.
Ebből azt vonom le, hogy megközelítőleg ennyiszer gyorsabban melegedne a 300cm3-nyi folyadék egy 10mm belső átmérőjű (sörös)üvegcsőben hasonló körülmények között.
Ja, és mégegy: közben kitaláltuk, hogy a gyerekeknek kicsi már az a fél köbméteres pancsoló, vegyünk egy nagyobb medencét. Kinéztem a legkisebb vízforgatóst, de abba is 2 m3 víz megy. Erre ez az egy m2 felület semmi. Még nem számoltam ki, de szerintem sz@rt sem melegít majd. Hát így jártam...
De először is nézzük, hogy hol is tartok a síkkollektorral?
Sajnos sok időm nem volt a hétvégén, de azért valami már van.
A tetőre felmásztam, leszedtem a cserepeket, felszereltem a tartó konzolokat, és visszaraktam mindent, ahogy volt.
Elkészült az OSB ládika, 110x110 cm, 10 cm magas. A szomszédom szerint komlót szárítani pont jó lenne. Ezt kibéleltem Nikecellel, majd erre még teszek 5 mm-es hőtükrös polifoam-ot. (csak a Nikecell UV és hővédelme miatt). Bár körbe fogom bádogozni a fakeretet, azért biztos, ami biztos le is lakkoztam az OSB-t kültéri lakkal.
A lágy rézcsövet hidegen nem sikerült meghajtani. Gázlámpával melegítve sem, akkor is olyan volt, mint hidegen, csak könyebb volt görbíteni. Ezért feldaraboltam, 8 db 1 méteres és 2 db 120 centis darabra (a két végére). Vettem 20 darab 90 fokos ívet (vigyázni kell, mert nem egyforma mind a 20, fele két végén peremezett, fele csak az egyik oldalon. Így lesz belőle 180 fokos ív, aminek mindkét vége peremezett) Az ívek nem voltak nagy összegek. Az egészet összeforrasztottam, nem volt vészes, egy óra alatt meg is volt. Mivel az ívek hajlítási sugara elég kicsi, így a csőkígyó csak kb 60 cm magas volt. Ezt egyszerűen széthúztam, és máris egy méteres lett. Így a csövek nem párhuzamosak, mindig egy kicsit emelkednek. Ez jót tesz a légtelenedésének is.
Utána jött a szopás. Ezt az egészet rá akartam forrasztani az 1x1 méteres rézlemezre. Katasztrófa. Az a helyzet, hogy a lemeznek akkora a hőtágulása, hogy össze vissza görbül, és ahogy elkezdem melegíteni, egyből meghullámosodik, nem fekszik fel. Csak 2 méternyi csövet volt ídőm megcsinálni, de az nagyon csűnya, hullámos lett. És nem ís bírtam végigforrasztani, csak olyan fele hosszában, mert a hullámok miatt ennyit sikerült. Persze még kínlódok majd vele, de szép nem lesz, az már biztos.
Sajna nekem nincs digit gépem, a cégest meg most elvitte más, azért az egyes részfolyamatokat nem sikerült dokumentálni. A végeredmény persze meglesz majd,. Az összeg: hát igen, alég húzós összeg, nem ennyire gondoltam, amikor elkezdtem. Még nem írok számokat, de segédanyagokkal együtt (lakk, sziloplaszt, Pattex) közelíteni fog a 30-hoz. Én olcsóbbra gondoltam.
Hát itt tartok most. Nem vagyok benne biztos, hogy a vákumcsöves négyzetméterét nem lehetne -e ennyiből kihozni. Majd végigjárom azt az utat is.
A vákumcső ára elfogadható, következő kisérletem egy házi vákumcsöves rendszer előállítása lesz. (Van önbizalmam, mi?) Az épületgépészt majd keresem, nagyon jó lenne, ha meg tudnám csinálni. Nagyon szeretném, ha nem is kellene bekötni a gázcsonkot.
Nem tudnám kiszámolni, mert függ az abszorber rézlemez vastagságától is. A lényeg az lenne, hogy a hőszállító csövekhez közel lévő lemezfelület ne legyen lényegesen eltérő hőfokú, mint a távolabb eső felület részek, mert a magasabb hőfokú felületnek nagyobb lesz a környezet felé visszasugárzott vesztesége. Egy kazán több energiát ad le, ha magasabb a hőfoka. A napkollektornak ha magasabb a hője, szintén több energiát ad le, csakhogy a környezete felé, és ez veszteség!!! Ha a szivattyú gyakran ki-be kapcsol az csak azt jelenti, hogy több energiát tud elszállítani, mint amennyi termelődik( pl. felhős az ég), ezért érdemes fordulatszám vezérelt szolárszabályzót használni. Igen, egyszerűbb megoldások mindig vannak, de rendszerint nem védik a pénztárcádat, sem a környezetet( hová tennéd a fagyállót, amikor cserélni kell?) Ha pontszerűen melegíted a felhasználni kívánt rézlemezt, akkor kitapintható a hőeloszlás, ebből következtethetsz, hogy milyen sűrűn szükséges a csöveket betervezni. Üdv: ferembá
"Javasolnám egyébiránt a feltaláló után " Iv görbehárfahúrtechnológiának" elnevezni a szisztémát."Látod nekem már csak a gyakorlati megvalósitás maradt,azthiszem a feltalálótól ezt nem tette meg,már az elméleti megoldás oly örömet jelentett számára .(Igazából a meglévő adottságok határozzák meg a megvalósitás módját :D-re néző fal,nagy tábla nagyon eláll a falsiktól,adott csőátmérő ,Dream-Back rendszermegoldás).Ha fagyállós rendszert készitenék lehet egyszerűbb lenne.Egy kérdésem lenne,hogyan kell kiszámolni ,hogy egy adott felület mikor van túlhűtve,ill mikor túl nagy az átlaghőm.?Ha túlhűtöm többet kell kapcsolni a szivattyút ,ha túl nagy az átlaghőm. szerintem gazdaságosabb mert többet tud emelni a tároló hőmérsékletén?Hol az igazság?
Szerintem 2 görbe "hárfa-húr" elég lehet, egyenletes felületi elosztásban, ne maradjon nagyobb terület hőelvonás nélkül.A cső átmérő jó lesz, és mind a 4 kollektort akár sorosan is kötheted, hiszen a görbehúrok akkor is párhuzamosan kapcsolódnak egymással. Ha lehet akkor kollektorral melegített vizet ne vezess be már másik kollektorba. Javasolnám egyébiránt a feltaláló után " Iv görbehárfahúrtechnológiának" elnevezni a szisztémát. Üdv: ferembá
Kedves Gpeti! Szívesen boldoggá teszlek(férfi-embert ritkán sikerül) néhány vákuumcsővel(hja, az ízlések különbözőek), amelyek 1800 mm hosszúak, és 58mm átmérőjűek, ikerüvegesek, mint a termosz. 2900 Ft +ÁFA/db, emil-ben küldök elérést. A 6-os COP-t, amit tud egy hőszivattyú, azt üzemi körülmények között tartani is lehet, csak kell hozzá egy szakember, aki ismer valakit, aki látott már olyan embert, aki hallott már hőszivattyúról. Véletlenül ismerek egy gépész-tervező mérnököt, aki 30 éve foglalkozik ezzel a témával, emilben küldöm az elérhetőségét. A szivattyúnál figyelj a nyomómagasságra, hogy a Drain- back- hez elég legyen. Üdv: ferembá
