Egy doboznál lehet, viszont egy háznál mivel felfelé száll a meleg a legtöbb fennt megy el, míg a legkevesebb az aljzatnál mert ott meg a föld állandó 10-12 fok hőmérséklete miatt nem tud jobban lehülni így ott kisebb lesz a hőfok különbség. Tehát legtöbb fennt aztán oldalt majd alul, ha a doboz a földön van és belül melegebb van mint kívül.
Az a poén, hogy eddig annyit költött a házra, amennyiért vette. De ebből semmi sem látszik :) Na jó ez így nem igaz. Az a +1 szoba amit melléhúztak az látszik. 2 hónap alatt az alapásástól a tetőig semmi szigeteléssel. Valamiért folyik a víz a szobában :)
No, ellentetben a masik kollegaval, nekem ugy nez ki bejott ez a 10 centi uvegyapot a valyogos padlasra moka. Ido es kedv hijan (el kene pakolni a sok lomot :) ) csak a ket eszaki szoba, meg az egyikhez kapcsolodo kisebb, de futott szoba fole kerult az uvegyapot, de hetvegen a kb 21 fok helyett siman volt 22.5 :) estere meg mar majdnem 23. Igaz, a gazszamla egy dekaval nem lesz kisebb (a termosztat nem innen vezerel), de legalabb melegebb van :). Viszont mivel ennyire erezheto a dolog, lehet hogy a karacsonyi szunetben megiscsak ledobalok minden szart a padlasrol, es akkor a futetlen eloszoba, a furdo, a szinten futetlen speiz (bar ott a cirko, sz'al azert nincs hideg ott sem) es a konyha, amely egybenyilik a futest vezerlo ytongos szobaval (20 cm ytong + 40 centi valyog van kozte), mert ebbol meg akar megiscsak kijohet egy kis megtakaritas ;)
A sztrajk miatt ma is hetvegi futes volt, az igazi teszt meg varat magara, hany fok lesz, amikor nappal visszavett futes utan este hazaerek, de az tuti, hogy nem 20.5-21 :).
10 centi kőzetgyapot falra +födémre. Régi kockaház 3/4-e B30, a többi sóskuti 40-es. 5 ablakból kettő legrosszabb kicseélve 3 rétegűre, a három jobb még marad 1-2 évig.
Ez hihetetlen! Gondoltam a hétvégén szétnézek Algyőn az újonnan épült és a most épülő házak között, hogy ki milyen szigetelést csinál. Az eredmény: egyetlen házon sem láttam szigetelést. Nemhogy 10-20 cm-t, de még 5-öt se. Bakker ezt nem gondoltam volna. A tetőkről meg olyan szépen olvadt le a hó, ahogy kell :). Azt hiszem ezt a topicot óriásplakáton kellene reklámozni. A szomszédunk lebontotta a konyhában a födémet és belambériázta a tetőt. Nem tudom mit rakott szigetelésnek, de a cserép hóesés közben is majdnem száraz volt :))) És csodálkozik, hogy sok a gázszámla :).
Jó bütkölgetést ott fönt, ebben a rossz időbem kint úgysem lehet mit csinálni.
Én pár éve a padláson a kiegyenlítőtartálynál szedtem fel a hőszigetelést és a tartályt körültekertem üveggyapottal, hogy alulról kapjon egy kis meleget, mert amikor kint - 15-20 fok hideg volt belefagyott a víz. Onnan vettem észre, hogy dübögve indult a kazán.
Mi a muskátlikat télire az első fagyok előtt kihúzzuk a földből és fagymentes száraz sötét helyen egy madzagon fejjel lefele lógatva telelnek. Lehull a levelük és kiszáradnak, de tavasszal elültetjük őket és ujraindulnak. Az asszony ennek a mestere, ilyenkor szokta szétszedni és szaporítani őket. Már régóta nem vettünk muskátlit mert ilyen módon mindíg leleslegünk van belőle.
Ha a fal tud párársodni,akkor az ablak is bapárásodik.azt mondták,hogy az ablak szigetelőképessége egy külsőfal szigetelőképeségével egyező.Nem polisztirozatt falhoz hasonlították,hanem sima téglafalhoz
Párásodhat, hisz mindenképpen alacsonyabb a hőszigetelő képessége, mint a faladnak. Más kérdés, hogy ha párásodik, akkor magas a páratartalmad vagy nem jó a légmozgás vagy az ablak nem eléggé szigetel VAGY mind együtt!
A tetőtérben 10 cm PS-t raktam le födémszigetelésnek. (Nem használom a tetőteret, csak lomtárnak.) Előtte úgy sütötte a hideget a plafon, mintha hideg dara hullna a nyakamba. Ez leginkább az előszobában volt így, mert az monolit vasbeton födém, a többi az PTH födém, ott nemigen éreztem ezt a "hideghullást".
Másik: korábban vidáman bütykölgettem a padláson, most meg majd megfagyok. Dehát ez várható volt, ezért csináltam. A hőszig olyan időszakban lett lerakva, amikor állandósult kint a hőmérséklet. Tehát nem (csak) azért van most fent hideg, mert kint is hidegebb van.
Megvalósítottam azt a régi gondolatomat, hogy virágtelelő a tetőtérben. Egy 5 m2-es kis helyiséget körbefalaztam odafent, annak a padlójára nem tettem hőszigetelést, hogy meleget kapjon alulról. Egy távhőmérővel figyelem az eseményeket:
Kint: -5
Tetőtérben: +2
Virágszoba: +9
Az is bekövetkezett, hogy alulról pára is feljut (mert sajnos a fürdő van alatta), de ez várható volt. Napsugaras délutánokon kiszellőztetek odafönt, remélem nem indul be a penész (a muskátlik jól vannak). Ha az ereszek tökéletesen lennének zárva, talán elérné a tetőtér a +3-4 fokot. Ez csak annyiban érdekes, hogy odafent bütykölgetek.
Nos, tegnapelőtt megjött az éves (pontosabban 2007 01 20 -2007 12 05) közötti elszámoló számla. A fogyasztás 760m3 gáz:) Úgyhogy most lóg nekem a Tigáz 90 ezer Ft-al:) Hozzátartozik a képhez, hogy ebben az értékben még nincs benne teljesen a homlokzati szigetelés meg a két db 3 réteg ablak, mert azok csak október végétől léptek be.
Az igazság az, hogy ilyen tél mellett a cserépkályha napi két begyújtással ki tudja fűteni a házat, gázt csak akkor használunk, ha lusták vagyunk, illetve a melegvízhez.
Tavaly az enyhe tél ellenére a homlokzati szigetelés nélkül nem tudot kifűteni csak 3 helyiséget a 6-ból.
Az éves faköltséget max. 35-40 ezer Ft-ra becsülöm.
Úgyhogy most úgy érezzük hogy megérte a fejlesztés. Ráadásul nem 20 fok van, hanem 23.....
Különben olyan hülye vagyok, eszembe jutott, hogy mondta, csak a kocsmában voltunk, és nekem olyankor hát nem valami éles a memóriám ;-) Különben tegnap én is olyan álmos voltam, hogy majd leragadt a szemem, csak nem akartam mondani, úgy látszik ez ragályos. Le is feküdtem, aztán reggelig aludtam. Azt hiszem, utoljára csecsemőkoromban aludtam ennyit :-) Asszony reggel lábújhegyen jött be a szobába, azt kérdezte: "jól vagy?"
> A fűtetlen helységeket milyen hőmőrsékkel vetted figyelembe? > Szerintem ha kellő légcserével szellőztetsz akkor nem alakulna ott sem ki lecsapódás.
Amilyen lesz bennük! Ez nem rajtam múlik, hanem az időjáráson. Fene se akar a spájzban meg a garázsban különössebben szellőztetni. Filtráció megengedett, de nem nagy. Inkább a fűtött szobákban nem megengedett, mert ott még nagyobb veszteséget okoz. Azt hiszem, a garázs meg spájz felőli ajtónak kell jól záródnia, és akkor nincs ilyen veszély, mert azt a kis párát, ami bemegy, kiviszi a filtráció az ablakon.
A fűtetlen helységeket milyen hőmőrsékkel vetted figyelembe? Szerintem ha kellő légcserével szellőztetsz akkor nem alakulna ott sem ki lecsapódás. Arra gondolsz, hogy ezeknél a helységeknél a minimális filtráció sem megengedett? Ide kellenek a fix ablakok? Esetleg a jól záródó ajtó? Manapság a jobb ajtók azok próbálnak lehetőségeikhez mérten légmentesen záródni? Mert ugye amik régebben voltak beltériajtók meg a mai lowcost az inkább csak csukódik de a légáramlás zárása meg sem fordul a fejemben.
Gond egy szál se! ;-) Az van, hogy a fűtetlen helyiségekben ne legyen túl magas a páratartalom, nehogy véletlenül lecsapódás legyen. A lakott szobákban kell biztosítani valamekkora páratartalmat, és ha a légcsere ezt a levegőt beviszi a fűtetlen részekbe, akkor ott túl magas lehet a rel. páratartalom. Csak még nem voltam képes felfogni, hogyan derül ez ki a programban. Megoldás az lehet rá, hogy a nyílászárók légzárásának az arányát kell úgy megválasztani, hogy szellőztetés nélkül se lehessen nagyobb a fűtetlen szobákba bejutó pára, mint az onnan filtrációval a külvilágba távozó. A másik dolog, amit még meg kell tervezni, hogy a szellőztetés nyomásviszonyai, meg a befújási és elszívási pontok hogyan alakuljanak, hogy ne eredményezzen valahol kondenzációt, de ez megvalósítható utólag is, mármint nem feltétlen befolyásolja az épületszerkezetet, úgyhogy ez utóbbi miatt egyelőre nem aggódom.
Eltévesztettem volna a topicot? :)))) Az igazat megvallva ebben a témában valóban szűz vagyok, mégha nem is lány :). De azt bizton állíthatom, hogy elég sok építkezést látok a környéken, de úgy látszik azok nem olvassák ezt a topicot :))) és valószínűleg mást se.
Jó éjt. Amúgy úgy kellett csinálni, hogy a garázs mögött van a spájz, és ugyanott az előszoba, és akkor a spájz jó hűvös a sarokban, az előszoba meg átmenet a garázs és a lakás között, így akkor az előszobát sem kell fűteni. Még jó is, ha nem a 25 fokban öltözik télikabátba az ember.
Ja ha te így vizsgálod akkor igen csak ez így nem teljesen igaz mert a 0.3-as falhoz hozzá kell adni a garázsod falát is mert evvel elzártad a külső levegőhőmérsékletet, és akkor már nem 0.3 jön ki hanem kevesebb.:-)))
Egy passzív háznál már 10 vagy 100 W-okon múlik. Kicseréltem a spájz ajtaját, és megváltozott a hőmérsélket a padláson! Na ezt csináld utánam egy normál házban! Áttettem a garázst a másik oldalra, ahol egyel kevesebb fala volt, és máris följebb ment a hőmérséklet, és már nem kellett szigetelés se a ház és a garázs közötti falra, se a garázs külső falára, és még így is belül voltam a ph méretezésben, ha a többi helyen rendesen optimalizálva voltak a szigetelés arányok! Na erre varrj gombot, passzív ház 0,3-as fallal...
Nem tudnak olyant ajánlani, mert minden háznál másra kell helyezni a hangsúlyt. Azért kell megtervezni. Ha biztosra akarsz menni, akkor rá kell dobni mindenre 20%-ot, de az kicsit sokba fog kerülni, viszont valószínűleg visszatáplálási szerződést köthetsz a távfűtőművekkel...
A BME-n tanulok, és éppen egy homiburi tervvel küzdök. TERCA téglaburkolattal dolgozok, és ez 10,2 cm széles. Ha jól tudom 12 cm vtg-ig erősítőpillér alkalmazása szükséges. Megmondaná nekem valaki hogy hogy néz ez ki? vagy van valakinek cades csomópontja egy ilyenről? miből csinálják, mérete, stb?
Én 100 m2-rel számolok, ha általánosságban házról beszélek. Aztán lehet 200-at is építeni, de az már nagyon nagy, 200 fűtött m2. Meg szorozni mindenki tud. A pecsét tényleg a 15 kWh/m2a-től függ, de a ph működése inkább a 10W/m2 méretezési fűtésigényen múlik, azt kell megközelíteni. Olvasd el a linket.
de nagyon nem mind1, hogy az a passzív ház 50nm vagy 500 nm és valószínű, hogy az 500nms házat nem lehet annyira leszigetelni, hogy 1kw elég legyen neki, míg az 50nmst simán le lehet, és attól még mind2 lehet PH
hát szerintem azért az aljzat nem a legjelentősebb hőleadó, de majd meglátom, ha tudok olcsón szerezni szigetelőanyagot akkor rakok többet az aljzatba is, így is tudod milyen nehéz meggyőzni bárkit is , hogy ne 4cm legyen ott?:)
Ezt írja a passzív ház intézet, meg kiszámoltam, és nekem is ennyi jött ki. Töltsd le feltétlenül az ignis mester programját, múltkor itt láttam valahol a linket. Ott pont össze lehet tételesen hasonlítani az összes elemet, és rögtön kibuknak a ház gyenge pontjai.
Én is majd akarok vele beszélni és igaza van ha így hagyod a szigetelésedet de akkor ez nem lesz PH.:-))) Nem is kötözködöm, most. Kuzo2 az kötözködik.:-))
Akkor 20cm xps mert ha a 10cm nem válik utólag problémás pótolni.:-) Nekem most a 120m2 elég a 4kw 22belső és -15 kölső hőfoknál ha a fal 0.1 (+10cm), födém 40cm, aljzat 25cm, ablak 0.7 lenne akkor elég lenne 2kw.:-)
Minek nagyobbat venni ha a különbségéből egy kis odafigyeléssel meg tudod oldani a szigetelést és akkor talán teljesíti a PH normát.:-))) Ja és kevesebb lesz a rezsid.:-)))
A szerelőbeton fölé fölösleges tenni xps-t inkább lépésállóból (100-as) tegyél 25cm és a födémbe 40cm már elég és az üveggyapot tökéletes.:-) Az ablak jó.
aljzat: pincénél(3m mélyen) 6 cm xps földszintnél 10 cm xps (nem lesz teljesen alápincézve) födém: min 30 cm gyapot(valszeg üveg mert az olcsóbb, de ez még változhat csak a vastagság nem)
homlokzat: pincénél 10 cm xps az utolsó 0,5 méteren 20 cm, falon 25 cm eps (30 nf téglán)
Magát az ellenáramú hőcserélőt 30eft anyagköltségből kilehet hozni , 50cm széles 100cm hosszú és 40cm magas. A splitklíma a hőszivattyú és az olcsóbb az 60eft, a beltérit a befújási oldalra teszed a külső egységet pedig a kifulyásra. Ignis nek már lerajzoltam de azt hiszem a légtechnika topikban is van egy házi készítésű keresztirányú hőcserélő.
Ha jól láttam porker képein, akkor a hőszigetelés csinálják. Én is hasonló fázisban tartok, de azt olvastam, hogy 5fokC alatt nem szerencsés kivitelezni, ezért azt tavaszra halasztottam, de a ház temperálása így egy vagyon. A kérdésem, hogy szerintetek belekezdjek-e, vagy tényleg érdemesebb várni amíg egyhül az idő. A fal 30NF és 10cm EPS menne rá. (Terranova M752-es ragasztóval)
A szomszédom most szigeteltetett 4 cm EPS-sel. Amikor meglátta hogy 10 cm-t rakok fel, vigyorogva kérdezte, hogy nem akarok fűteni? Mondtam neki ha az ereszem elég széles lenne hozzá 20 cm-t raknék fel és akkor nem fűtenék.
Neki anyaggal 600 000-ért csinálták 120 m2 felragasztva,háló beágyazva.
Én sk. csináltam eddig 275 000 Ft 130 m2 felragasztva, háló beágyazva.
Tudod, az a gond hogy a régi dolgokra pontosan emlékszem (TUTO lakatkulcsok száma, biciklim vázszáma, motorjaim-autóim rendszáma,stb) most meg ha elmegyek a boltba és háromfélénél több dolgot kell hozni fel kell írnom mert elfelejtem.
Hát igen. A házbővítés során fel kellett volna vennem videóra egy-két reakciót arra válaszra, hogy 12 - 15 cm-es szigetelést tervezek a házra... Félelmentes, mennyire hasonlóan ragáltak: "Elég oda a öccentis is!", "Nincs is olyan", "Minek, erre a falra?", stb. - de minimum egy, a normálisnál hosszabb tekintet árulkodott arról, hogy valami szokatlant hallottak. Könyörgöm, és akkor még hol van a passzív ház előírása, vagy egy nálam is előrelátóbb, erre többet áldozi tudó kolléga? Örömmel konstatáltam viszont, hogy voltak, akik egyszerűen tudomásul tudták venni (kőműves, ács).
Sötét lelkű! Mindenütt 25 cm a padlásfödém szigetelése (a szobák felett több is), de ott még késöbb is növelhető. A garázsnak a nem csináltam födémet, hanem meghagytam a teljes magasságot (hogy könnyűszerkezetes tárolással egy csomó cuccot el lehessen ott rakni), ezért lesz rögtön a héjalás alatt a szigetelés és a gipszkarton. De ezt a szigetelést később már nagyon bonyi lenne növelni, ezért egyszerűbb most arra a 35 négyzetméterre + 5 cm-t berakni. A garázst meg amúgy is csak temperáljuk ... picit.
Ijesztő? ... Én meg már azt hittem, hogy mindenki bőszen tervezi a legalább 20-as szigeteléseket! ... Most növeltettem meg az épület egyetlen olyan helyén a szigetelés vastagságát (25-ről 30-ra) ahol kvázi tetőtér beépítés van (a tetőhéjalás és hőszigetelés után már csak a gipszkarton van), a garázs tetején.
Persze sokat olvastam már itt a vastagságokról, de így képen látni azért mégis más. Főleg úgy, hogy a legtöbb helyen még most is 5 cm-eket tesznek ahogy a városban járva látom.
Trabant nem jó, mert hol kapsz ma olyant, a mai leggagyibban is ABS van meg légzsák, más a szolgáltatás, ezért az autók ára jobban emelkedett az inflációnál. Benzin... adó, olajválság, világpiaci ár, semmit nem tudunk meg belőle. Sokol rádiót mivel hasonlítod össze? A 600 Ft-os kínai piacinak kicsit jobb a külseje meg a hangja, viszont a Sokol még nem gagyiból volt, akkoriban egy rádióvásárlás beruházásnak számított, egy normális rádióval sem lehet, mert más kategória, mit a sokol, aztán ma más az IC gyártás költsége stb, műszaki cikkek ezért tkp kiesnek. 15000 Ft-ért ma olyan biciklit kapsz, amihez képest az 1000 Ft-os Csepel parasztbicikli egy varázshintó volt. Ki van írva a hipermarketben, hogy el kell vinni szervízbe beállíttatni. Ott majd kiderül, hogy minden cserére szorul rajta, mert kínai selejt. Parasztbiciklit viszont nem kapsz ma, hiába keresel. Csokiszeleteket ma margarinból gyártják, szintén a fogyasztói társadalom igényeinek megfelelően. A kenyér a Sparban 200 Ft, a Tescoban 89. Buszjegy hatósági áras; a fém újragyűjtés politika kérdése.
Semmi sem ugyanaz. Még az ilyen alap cikkekkel is nehéz számolni, pl a tej otthon 140 Ft, Nyugat-Európában 1,2 . Most akkor melyik tükrözi jobban az értékét? Benne van az is, hogy jobban keresnek az emberek, többet hajlandók adni valamiért, ezért a tejtermelő meg a közértes is jobban kereshet. Vagyis ugyanúgy benne van az 1960-as és a mai életszínvonal közötti különbség is. Meg a technológiai különbség is. Akkor nem szja-ból, hanem államadósságból tartották fenn az országot, ami nem került bele a termék árába járulék, áfa, jövedéki adó meg szja formájában. Most akkor ezeket le kell vonni vagy nem? De mennyit vonjunk le, mennyi a szállítási költség, amit pl. még a benzin jövedéki adója is terhel? Így sem egyértelmű, akárhogy is nézzük. Egy házon akkor még sártapasztás volt, ma 30 cm üveggyapot. A két épületnek csak a neve ugyanaz, egyébként nem azonos termék. Nem találtak még ki jó indexet, ami alapján Tibettől Patagóniáig, az ókortól majd a földi készletek kimerüléséig össze lehetne hasonlítani a dolgok értékét.
Különben hogyan emlékszel ennyi számra? Nekem még néha az is fejtörést okoz, hogy mennyi volt a múlt héten a sajt.
Igen, részben ezért maradt a gáz. Másrészről szüleimnek épül és ott a faelgázosító pont annyival több munkát igényel, mint amennyivel kevesebbet a gáz ;) Szóval ezt egyszerűbb távvezérelni szükség esetén.
... nem kell attól tartani, h lefagy a ragasztóig ...
Remélem! ... Eredetileg 4 dübelt terveztem, de az építész szerint túlzás. Azért még 2-vel megfogatnám, de pillanatnyilag olyan stabila áll a kezdőelemen, hogy kezdek kételkedni benne kell-e egyáltalán. A PROFIBAUSTOFFE technológiája szerint 20 m magasságig nem kell dübelezés új épület esetében.
A "Baltavári B-Rekorkd" redőnyszekrény már így is kikerült a lehető legjobban. Lehetett volna más tokkal próbálkozni, de mindegyiknél akadtak gondok. Az ablak síkját elsősorban ez határozta meg. Más kérdés, hogy ez a garázsablak volt, ahol nincs redőny... Talán az alanti képen jobban látszik!
Amikor én kezdtem benzint fogyasztani, akkor már 20 Ft-ba került, de még faterom 3000 ft benzinpénzt kapott a hetvenes években amikor 3 Ft volt a benzin, és aggyá nekije a 25-30 literes fogyasztású Volga sem tudta azt egy hónap alatt megzabálni. (előtte meg volt egy Varszawa, amiből ki lett dobálva az összes ülés, belekerült egy kissámli és az az autó hordta az építőanyagot a házunkhoz (mész, cement, tégla, homok simán elfért benne)
Nekem legutóbb azt mondta a tervező, hogy mindenre kell engedély ami 1 m-nél magasabb. Ha valamire mégse kérek, legyek jóba a szomszédokkal nehogy 10 éven belül feljelentsenek.
Én az emlékeim szerinti árakhoz és bérekhez viszonyítok. Apám 1000-1500 Ft-ot keresett. A Trabant 500-as 24 000 Ft volt.(ilyen volt a szomszédunknak) Egy liter benzin 3 Ft volt, keverék 3,30-3,50. De egy Sokol rádió 600 Ft volt, most egy hasonló 2000. Duna televízió 5000 Ft volt. Egy bicikli 1000 Ft volt, ma 15000. A kannástej 3Ft, az üveges 3,60, barnakenyér 3Ft, fehérkenyér 3,60 volt, bocicsoki 30f, gránitkocka 40f, sportszelet 1 Ft, savanyúcukor 2Ft/zacskó, jobb cukrok 2,50-4 Ft, legolcsóbb mozijegy 2 Ft gyerekjegy a strandra 2 Ft, lángos 1,20 Ft és a felnőtt buszjegy 60f,gyerekjegy 40f,átszálló 80f, tanulóbérlet 20 Ft,felnőtt bérlet 50 Ft. A MÉH telepen a vasat 40 fillér/kg áron vették át, vaslemez 3 mm alatt 20 f, az öntöttvas 60 f volt.
Lehet számolgatni.
Hőszigetelés a falon nem volt szokás, az aljzatbeton alatt salakfeltöltés, a padlást meg letapasztottuk 10-12 cm szalmás sárral. Amikor 1987-ben építkeztünk először sárral akartam letapasztani ahogy azelőtt volt szokás, de a tervező elmagyarázta hogy vegyek 10 cm Therwoolin üveggyapotot és hőszigetelés szempontjából az olyan mintha 1 m vastagon letapasztanám. Nem is volt drága, mint munka is kevesebb, és még jobb is, így lett a padlásomon sár helyett üveggyapot.
Ez így nem igaz. Ha van időd és kedved, nagyon kellemes falat építhetsz szinte ingyen. Alapot, lábazatot rendeset kell építeni és szigetelni, mert ez a baj a régi vályogházakkal hogy nem szigetelték és felnedvesednek.
Láttam olyan vályogfalat, hogy az alján a nedves rész kihasasodott a felülről ránehezedő súly miatt, időnként egy ásóval megfaragták és egyre alacsonyabb lett a ház. Aztán egy cég jó pénzért bevert a falba vaslemezeket szigetelés céljából, úgy hirdették hogy rozsdamentes lemezeket vernek be.Azóta aztán pár év múlva mégis rozsdásodik és kiderült hogy horganyzott lemezeket vertek be, ami a tetőn is 10-15 év múlva rozsdásodik, a nedves falban pedig sokkal hamarabb.
Nem messze tőlünk egy ilyen zöld, vissza a természethez beállítottságú emberke épített (kb 5 éven keresztül) egy ilyen vertfalas földházat, kivülről durva görbén fűrészelt padlók vannak vakolat helyett és állítja hogy jól érzi magát benne. Engedélyt nem tudom hogyan szerzett de nem is érdekes.
Nem számolgattam, de lehetett az 100×-os is. Nagyon nehéz, mert nincs egy viszonyítási alap. A termékekhez nem nagyon lehet, mert nem volt szabad piac, a dollárhoz nem, mert nem volt konvertibilis a forint, a bérekhez nem, mert annak sem sok köze van a maihoz, a BigMac-hez sem, mert még nem volt kapható, nem mintha sokra mennénk vele. Az aranyhoz se nagyon, mert az is ment föl-le...
A vályognak nagyon rossz a hőszigetelése. Csak vastag falakat építenek belőle, és így már közepes. A nagy tömege miatt pedig nagy a hőtárolás, lassan melegszik föl nyáron. De ott főleg a csupasz padlótól van hűvös.
Egyébként abba azért a kisebb ablakok is vastagon belejátszottak, hogy régebben hűvösebbek voltak a házak. NEm véletlen, hogy a mediterrán országokban kisebb ablakokat építenek általában.
Ma a megoldás a nagyobb méretű ablakok esetében a külső árnyékolás. Sajnos mi csak a már kész ház esetében tudtunk erre gondolni, amikor már nem olyan esztétikus a megoldás, de a célszerűség érve döntött. Hőszigetelt aluredönyt raktunk fel. Persze az építkezés során pénzünk sem volt rá, de a helyét azért kihagyhattuk volna...
A vályogház jó,de ma már inkább csak nosztalgia. Első ránézésre néhány dolgot említenék:
A téglaépülethez hasonló alapot kell rakni és szigetelni.
A vályogot nem árulják a tüzépen, gödröt kell ásni, megtaposni a szalmássarat, vályogot vetni belőle és szellősen gúlába rakva hónapokig szárítani. Márpedig mostanában kevés munkával 3-4 hónap alatt szeretjük ha kész a ház.
Nem tudom hogy engedélyezik-e mostanában a vályogot falazóanyagnak, EU tanúsítványt biztos hogy nem lehet kapni hozzá.
A tapasztott fal mostanában nem divat, vakolni körülményes, bár rabichálót lehet rá szegelni,úgy nem lehetetlen.
Én mindössze annyit akartam javasolni, hogy ne 5 cm-t tegyél rá hanem 10-15-öt. Anyagárban, munkabérben nem sokban különbözik, viszont az eredményben sokat jelent.
Ha már állnak a 38-as falak akkor arra, ha még választhatsz akkor elég a 30-as fal is.
Én és még itt sokan EPS-sel szigetelünk, ez jó hőszigetelő de alig hangszigetel. Olvastam de nem próbáltam, hogy a kőzetgyapot mint hangszigetelő is jó, egy baj van vele hogy drága.
HMV-re éjszakai áramról izzított bojler+napkollektor.
Mi az a szint, ahol már nem kell komoly fűtés? Otthoni kivitelezéssel nagyon be lehet bukni, nem raksz kéményt, oszt mégsem lesz elég a szigetelés,, az csúnya baleset utólag... Én majd maradok a padlófűtés+hőcserélős szellőztetés+napkollektor kombónál. :)
Most meg azon filóztam, hogy egy nagyon leszigetelt házban ami az u értékek szerint már PH abba kivitelezni egy szellőző rendszert ellenáramú hőcserélővel ( házi kivitelezés esetén 50eft-ból megvan a hőcserélő) abba beépíteni egy hűtő-fűtő splitklímát. 60eft-ból ez is megvan és a fűtés-hűtés ha kell már megvan oldva már csak a HMV-re kellene valami tuti megoldás.:-))
Vmivel akkor is kell fűteni... Igaz, h könnyűszerkezet (15cm gyapot+10cm nikecell) + 3 rétegű ablak mellett én is nagyon filózom, h vmi faelgázosító cuccal jobban járnék. A fene tudja, gáz az elég kényelmes dolog.
tapasztalni fogod. nálunk az új ház első telén (2 éve) sokáig nem volt szigetelés a födémen (falak 375 ytong), és brutál mennyiségű gáz fogyott (6-700 m3/hó egy kemény decemberben és januárban), aztán felraktam 10cm-t, és hirtelen visszaesett 400-ra februárban, majd tavaly újabb 10-t, és még kevesebb lett, bár itt a tél is enyhe volt.
Nálunk a padlás szinte tiszta, de az udvarról összejött több mint 15köbméter! Amire nev volt szükségük, kiborították a madaraknak. A dinnye, szőlő, cserépkályha, salak...
janijani, ncc1701, köszi. Tudtam szerezni végül 20 cm-es dübelt, ráadásul még olcsóbb is volt, mint a 17.5-ös. A kőművessel teljesen meg vagyok elégedve, ez inkább egyfajta kérés volt a részéről, el lett volna ő a 17-essel is...
Ez így igaz! DE...az anyagok különféle vezetési tényezői miatt máshogy fogod érezni a felületi hőmérsékletét. Ha ráteszed a kezed, abban a pillanatban megindul a hőkiegyenlítődés, ez vasnál több százszor gyorsabb mint például fánál, pont az előbb említett anyagjellemzők miatt. Vagyis nem a vas hidegebb, hanem a kezed hül le jobban, míg a fa érintésénél a kezed szinte azonos hőmérsékletű marad! Tehát: "A két tárgy hőmérséklete egyforma, de a vas jobb hővezető, mint a fa, ezért kezünktől több hőt von el"
Polisztirol és a kő között azért van különbség, mert a 22 fokos kő vezeti a hőt, ezért sok hőt el tud vonni a talpadról. PS-nál csak a felületi 1-2 mm-t kell felmelegítened, és nagyon kicsi lesz utána a hőáram, az meg csak pár gram, alig von el hőt, pedig egyik is, másik is 22 C-os.
Padló hője igazából sztem csak padlófűtéstől változik. Padló anyaga sem mindegy, hajópadló pl nem tűnik hidegnek, kő az. Ha leszigeteled alulról 5-10cm szigeteléssel, akkor csökken a gázszámlád, mert arra nem megy el a meleg.
Ez függ a falfelület anyagától is. Egy ugyanolyan hőmérsékletű csempézett falat hidegnek érez a kezünk, egy vastag tapétával borítottat meg melegnek. Ugyanígy ha a hideg kőpadlóra leterítünk egy habalátétes padlószőnyeget már nem olyan hideg.
Ez új nekem, hogy már aludni sem jó a padlófűtéses szobában.
Eddig azt hallottam, hogy ha túl meleg a padló boka-térdizületi bajokat okozhat.
Ellenvetéseim:
-csak rosszul hőszigetelt házban túl meleg a padló, jól szigetelt házban alig lehet melegnek érezni, viszont nagyon finom érzés hogy nem hideg.
-általában nem alszunk állva (kivétel a katonaságnál a támlásőrséget, ott én is aludtam éjjel állva), az ágyon fekve meg nem ér a lábunk a meleg padlóhoz.
Nekünk a házban van csak padlófűtés rész és van csak radiátoros rész 20 éve, úgyhogy ismerem mind a kettőt és nagyon jókat tudok aludni a padlófűtésesben.
Ja, a padlofutes jo, csak a kicsi szobak valoszinuleg haloszoba jelleguek, ott meg nem tul jo a padlofutes.
Egyreszt mert allitolag egeszsegugyileg nemjo padlofutesesben aludni, masreszt meg nem tudod a homersekletet napon belul valtoztatgatni. (reggel, este 22 fok, nappal nincsottsenki 18, ejjel huvosbenjobbaludni 20).
Hat ez az... pedig ha igazan kellemesen akarom erezni magamat abban a ket ominozus "hideg" szobaban, akkor muszaj lesz megcsinalni. Meg az a szerencse, hogy kicsi mind a ketto (10 ill. 11 nm), igy talan nem annyira egbekiallto a koltsege... inkabb a felfordulastol es a rombolastol cidrizek.
Nálunk elég hiányos "szigetelés" volt a födémen. 20 centi üveggyapot került rá. Elötte a 23°C-ra állított termosztát mellett sem voltam elégedett, most 21°C is elegendő. A falak még nincsenek leszigetelve. Talán jövőre, de addig még pár ablak is bekerül.
És hát ugye "kedv" kérdése is a dolog, mert csak a szigetelés-vakolás munka- és anyagdíja 2M fölött áll meg. :(
Én a meglevő 10 cm szigetelésre tettem a padlás kb 1/3 részén még 10 centit, közvetlenül nem érzem de a + szigetelt rész alatti helyiségekben a hőmérő 2 fokkal melegebbet mutat mint a szigetelés előtt.(a termosztátos helyiség fölött még nincs + szigetelés)
Nem tudom, nalunk valahogy ez hatas elmaradt (bar a padlo a leghidegebb, lehet, hogy az meg mindig annyira erosen sugarozza a hideget, hogy hiaba javult a fodem, nem erezzuk).
A hőszigetelés ezt teszi, hogy lassabban hül a ház.
A plafon hőszigetelését közvetlenül nem érzed, viszont a fal hőszigetelése ha lesz közvetlenül érzékelhető.
Én eddig a házam két oldalát hőszigeteltem most ősszel 10 cm EPS-sel és határozottan érezhető a különbség. A hőszigetelt részen külső fal ugyanolyan meleg mint a belső közfalak.
A melegérzet nő tőle, mert nem kapsz felülről hidegsugárzást. És mivel a fej-nyak-váll elég jelentős szerepet játszik a hőérzet megatározásban, ezért egy födém-/padlásszigetelés pár fokos hőérzet javulást okoz.
Szerintem a hoerzetre gondolt. Az pedig miert ne lehetne jobb ugyannal a beallitott homersekletnel? (Epp ez a lenyege a szigetelesnek... a fogyasztas csokkentesen kivul).
Melegebb nem igazan lett... legalabbis en nem ereztem. Talan annyi valtozott, hogy este, mikor lejjebb veszem a beallitott hofokot, lassabban hul ki a haz, igy kesobb kapcsol be eloszor a kazan. Szombat delutan lesz egy hete... kivancsi leszek a fogyasztasra... bar nem mervado, mert nagyon enyhe ido volt egesz heten.
A legolcsóbb ha veszel használtan egy ablakklímát és beállítod a szoba közepére egy stoki-n (háttámla nélküli faszék) lejtést adva hátra , mögé a túlfolyó alá vödröt teszel.
Valamit biztosan segít, de azért egy izzadó fal vagy nagyon hideg, azt kívülről kéne megoldani, vagy nagyon magas a belső páratartalom, azt vagy szellőztetéssel, vagy valami párátlanító berendezéssel kéne csökkenteni.
De azért váltig állítottad az igazad, nem semmi. Akkor ezt hívják blöffnek, csak nem jött be..ezért nem szabad mindent elhinni ami itt a Fórumon elhangzik...:)
Így, ilyen megközelítésben ez viccesen hangzik, de mégis igaz amit mondtam. Azonos leadott hőmennyiség mellett (arányában) értendő.
Természetesen a forróbb felület jobban sugárzik, de ha nem akarod felgyujtani a házat, akkor vagy kisebb a forró felület, vagy rövidebb ideig izzítod.
A falfűtés a legjobb példa, ami ugye még hidegebb, mint általában a fűtőtest, mégis leginkább sugárzással adja le a meleget. Nagy felület tartosan meleg többre megy, mint pici felület csak rövid időszakokra forró.
Persze falfűtés jól szigetelt házakban van, konvektor és vaskályha meg rosszul szigeteltbe, így utóbbiak többet is fűtenek, többet sugároznak abszolult értékben.
Ahogy igy magam ele kepzelem, szerintem ugy van, ahogy irod. Mint emlitettem "uj" haz, viszonylag modern cuccokkal. A radiatoroknal alol jon ki a padlobol ket cso es az csatlakozik be a radiator also sarkanal (a radiator oldalan egy rozsdamentes cso fut fel - ahol az felul becsatlakozik, asszem ott van egy szelep... valahogy igy epul fel, legalabbis emlekezetbol valami ilyesmi ugrik be, tul sokat nem nezegettem oket elmelyulten:).
Basszus, pont a napokban krepalt be a digi gepem (a baj nem jar egyedul, ugyebar:) pedig lefotozgattam volna, hogy megmutassam.
Sarokban sehol nincs radiator, mindenutt altalaban az adott falszakasz kozepenel van, az ablakok alatt. Tehat ezek szerint ha esetleg cserere kerulne sor, akkor az viszonylag konnyen megvalosithato. Mi van akkor, ha plusz radiatort akarnek bekottetni a rendszerbe? Azert gondoltam ra, mert az egyik szobaban (egy 11nm-es halo), ahol a leghidegebb van, ket eleg nagy ablak talalhato es csak az egyik alatt van egy kb. 1 m szeles radiator. Gondoltam, hogy oda a masik ablak ala is kellene egyet betenni... vagy felesleges? Irtatok multkor azokat a "kedvezotlen" legaramlatokat, mikor a radiatorok elhelyezkedeserol kerdeztem, emiatt jutott eszembe.
Tegnap megneztem kicsit jobban az ablakokat is. Fel lehet ezeken a muanyag ablakokon a vasalatokat ujittatni (egyaltalan erdemes, nem tul horror osszeg a javitas?). Tomito gumit lehet cserelni hazilag? (tudom, mindent lehet hazilag:) Eszrevettem, hogy az egyik ablaknal mindha szetmallott volna egy szakaszon a gumi. Meg a kereten vannak "fulek" nem tudom mi a pontos nevuk, gondolom a zarszerkezet ezekbe kapaszkodik bele, mikor zarom az ablakot. Nos, ezek a fulek nehol ugy tunik, hogy nem jol vannak beallitva (kereszthornyolt csavarral vannak rogzitve es van bennuk egy imbusz allitocsavar). Egyszeru halando be tudja ezeket allitani, vagy mindenkeppen erdemes szakembert hivni? (Motorblokkot osszerakok kosarbol, tehat nemi muszaki erzekem van, de egy ablak azert megiscsak mas, nem tudom, hogy erdemes-e kiserleteznem vele:)
Nálam 2,7 m a belmagasság, így 4,88888 a m3-re számított fűtési fogyasztás. A főzés-melegvízre a nyári gázfogyasztásunk 50-60 m3, télen egy kicsit feljebb csavarjuk a bojlert, így kb 60m3-számoltam le.
Nekem alul kisméretű 38-as, fölül poroton 36-osak a falak, rajta kőpor vakolat hibátlan állapotban. Én is sajnáltam de most ősszel mégis elkezdtem a hőszigetelést, 10 cm EPS kétoldalon rajta van alapvakolattal, nemesvakolat majd tavasszal. Aztán majd jöhet a másik két oldal.
A meglevő radiátorokat szerintem nyugodtan összerakhatod duplázva és ahova kell veszel megfelelő méretűt. A csövekhez nemigen tudok hozzászólni, kérdezz inkább egy szakembert.
Nekem fűtésszerelő csinálta még a vegyestüzelésű rendszert, a kazántól 2"-os cső indul,ahol szétágazik onnan már csak 1,5"-os, újabb elágazás után már csak 1"-os és a radiátorokhoz van ahol 3/4"-os megy és van ahol csak 1/2"-os. Erre a rendszerre lett rákötve utólag a gázkazán 1"-os csővel.
Már az előbb írtam, 50-60 Watt/m3 az egy egyszerű számítás, nekem egy 4x4-es szobát 60x190 centis dupla Dunaferr lapradiátor 50/30 fokos rendszerben vidáman kifűt.
Ha kicsi a radiátor, akkor sem biztos, hogy megéri szétbombázni a lakást, és nagyobb radiátorokat betenni. Ha meglesz a hőszigetelés, akkor csökken a hőigény, és a radiátorok mennyisége is jó lehet.
De valóban jó 5let szakembert megkérdezni, különösen úgy hogy Ő látni is fogja a házat, mi azt se tudjuk hány és mekkor ablakod van, milyen az alapterület (7x10, vagy négyzet alapú), mekkora a lábazat (asszem alacsony az egyik oldalon, erről volt szó), és még sok-sok apróság ami mind számít.
Az üvegyapot tuti nem kidbott pénz, azt a 600 m3 gáz árátt max 2 év alatt megspórolja.
Sajnos a 10-20% fogyasztáscsökkenést nehéz mérni, mert ennyit (sőt többet) az időjárás is simán ingadozik, az se mindegy mennyit szellőztetsz stb, szóval egy kicsit mindig ingadozik a fogyasztás, hosszabb távon azért talán látható lesz a hatás.
Ne add fel, szépen lépésenként haladva jó lesz az!
Bocsi! Azt hittem csak nyelvbotlás volt a parapetes :))) Azt nem írtad, hogy konvektor. Egyébként nálam is konvektorok voltak és csak úgy süvített mellette a szél a réseken.
Nincs itt keveredes, csak nem lattal meg kozelrol konvektort :-)
A konvektor kivezetese egy vastag cso, ami a tuzterre csatlakozik, es annak a felso reszeben egy joval vekonyabb cso, ami szinten. A vastag cso a bemenet, a vekony a kimenet. Belul olyan a kialakitas, hogy a meleg egestermek ahogy felfele szall a vekony csobe kenyszerul, helyere alul a vastag csovon friss levego nyomul. Mondjuk ugy, hogy jo furmanyosan van kialakitva, es egy mazli folytan ez igy mukodik magatol, ventillator nelkul. Ez benne az innovacio, a nagy otlet. Raadasul ha a dolog valami miatt nem mukszik, akkor nemjut friss levego az egesterbe, a lang elalszik, az egesbiztosito elzarja a gazt. Az egester egy zart doboz a fenti csovekkel, normalis esetben (ha nincs szetesve, jol szereltek fel) nem szellozik a lakasba.
A kemenyesnel a belso kis csovet csovezik a kemenybe, es akkor a kulso vastag csovon a szoba levegojet szivja.
őőőő, itt asszem fogalmi keveredések vannak, és én sem vagyok 100% biztos a magam véleményében.
Szeintem a parapet önmagában nem jelent dupla csövet, csak vízszintes faláttörést.
Dupla cső esetén ugye kell a ventillátor, hogy melyik szív és melyiken fúj. Konvektornál ez honnan lenne meg, honan tudná a levegő melyik a ki és melyik a be irány?
Kéménynél azért megy ki, mert a meleg felszáll, és az a ki, ami lejebb van az a be.
Konvektornál azt gondolnám egy cső megy ki, azt azon jön be is meg ki is a levegő, tehát olyan mint ha külső térben égne szabadon (kis teljesítmény esetén belső téárben is lehet ilyet használni), de azért a hő nagyobb része mégis bent marad.
Ebből következően azért a cső felmelegszik, ha nem is izzik.
Igen ezt en is szamolgattam, nekem is kozel 8 ora "uzemido" jott ki. Allandoan nem sasolom, de valamelyik nap direkt figyeltem mikor a furdoben pancsoltam a gyerekkel kb. 40-50 percen keresztul, es akkor az elobb leirt modon uzelmelt. Meg altalaban igaz az, hogy gyakran bekapcsol, megy rovid ideig, majd ujra kikapcsol es igy tovabb... hogy pontosan hany percenkent, azt a joeg szamolgatja, nekem olyan max. 5 perces szuneteknek tunt es nehany percnel tovabb sosem ment egyfolytaban... sot, mint ahogy emlitettem, volt ugy, hogy egy percig sem. De lehet, hogy vannak kozben hosszabb szakaszai is (nem allok ott mellette allandoan:) A lenyeg, hogy gyakran kapcsol ki-be es ekozben elpofekel tobb, mint 10m3-et egy nap alatt... s emellett nincs helydenagyon melegunk (es kint sincs farkasordito hideg). Mindegy, felesleges tovabb boncolgatni ezt a kobmeter kerdest, felmerem a radiatorokat, meg beszelek a futestervezo ismeros sraccal es akkor lehet, hogy okosabb leszek. Ha kiderul hogy a rendszer meretezesevel megis minden stimmel, akkor lehet tovabb agyalni, hogy mi lehet a bibi... egy biztos, nem nyugszom, amig utana nem jarok, mert en nem akarok jovore (meg az elkovetkezo evekben) vagyonokat a gazert kifizetni, mert januarban is emelik az arat, meg jovo ev kozepere is be van igerve egy ujabb emeles (varhatoan 119 forint korul fog kerulni egy m3 annak, aki nem kap tamogatast).
Mert ha a modernebb fajta, ahol alul egymas mellett van a ket csonk, akkor siman lehet helyette nagyobb radiatort feltenni, csak a csonkkal atellenes oldalra lesz nagyobb.
En direkt ugy csinaltam, hogy ahol sarokban van a radiator, ott a sarokban van a csonk, ahol meg ablak alatt, vagy falszakaszon kozepen, ott kozepen. Igy ha nagyobbra kellene cserelni, akkor csak a konzolokat kell atrakni.
Korábban azt írtad, hogy kb. 22 liter/perc a kazánod gázfogyasztása. 12 óra alatt 10m3 akkor folyik le a torkán, ha összesen 7,5 órát üzemel, azaz az idő 60%-ában fűt.
Viszont a leírásod alapján a kezdeti felfűtéstől eltekintve 10-20%-os kitöltéssel megy, így fizikai képtelenség a 10m3 elfogyasztása. Valami nem stimmel itt.
A kiegyenlítő valóban benn van a kazánban. A fene tudja, hogy az is tud-e ereszteni.
Nekem teljesen más rendszerű a kazánom, ott kívül van.
A termosztatrol jut eszembe: nem tudom, hogy ez mennyire normalis jelenseg, de azt vettem eszre, hogy mikor a termosztat kapcsol, akkor megjelenik a digitalis kijelzojen egy kis langnyelv, viszont olyankor altalaban a kazan meg nem kapcsol be. Tehat sokszor olyan, mintha nem lennenek teljesen szinkronban a termosztat altal kijelzett dolgok a kazan tenyleges mukodesevel (a termosztat azt mutatja, hogy eg a kazan, kozben meg nem is... vagy csak nemi kesleltetessel).
Es hogy a kerdesedre valaszolja, szerintem az kapcsolgat surun... de azert lecsekkolom.
Na ez egy jo kerdes, akar engem is erinthet. Ha bebizonyosodik, hogy a radiatoraim alulmeretezettsege miatt szopat a rendszer, akkor nalam is eszkozolni kell itt-ott radiator "hizlalast". Viszont mindenutt a padlo alatt mennek a csovek... nagyon nem lenne jo a szam ize, ha hirtelen szet kellene robbantani az egesz lakast. Nem szamitva a felfordulast, egy rakas plusz koltseggel jarna.
Nézd meg a termosztátot, hogy az kapcsolgat e ilyen sűrűn. És ha van digit szobahőmérőd azt tedd mellé, hogy le tudd ellenőrizni mit mutat a termosztát.
A parapet kivezetés szerinted szépen légmentesre körbe volt dolgozva? Főleg ott, ahol hosszú idő után, intenzív hő ingadozás miatt tágulás-zsugorodás jelentkezhetett.... (Fémcső, tömítések és a fal eltérő mértékben tágul.)
Persze ezt utólag már nehéz megnézni.
A forróbb felületű fűtőfelület nagyobb légmozgást okoz, kevesebb a sugárzással leadott hő.
En ezt mind ertem es el is hiszem, csak tudod az a ciki, hogy esetunkben egy 6 eves (igaz kello mertekben elcseszett) hazrol van szo... kiraz a hideg, ha csak elkezdem izlelgetni a szot: hazkorszerusites. Azert vettem ilyen fiatal hazat, mert biztam benne, hogy 15-20 evig nem kell ilyen dolgokkal foglalkoznom. Elhiszem, hogy sose terul meg. Ez igy van egy oreg motornal is - hogy csak a sajat "erdeklodesi teruletemet" emlitsem - mert azt sosem fogja senki megfizetni, ha magadnak normalisan megcsinalod. Nekik bezzeg megerte eladni, mert tuti jol kaszaltak rajta... eleg ha csak belegondolok, hogy mi mindent sporoltak ki.
En nem lattam semmilyen plusz tartalyt a kazan mellett (vagy annak a burkolat alatt kellene lennie? Egyaltalan alaptartozek az? Lama vagyok a temakorben).
Nem az oraba nyultak bele (bar abba is belenyulhattak volna, mert nem voltam otthon:), hanem az ora elott levo "biszbaszokat" baszkuraltak.:) (Lovesem sincs milyen alkatreszekbol all, azert poenkodom el az elnevezeseket, de gondolom mindenfele szukitok es szelepek es egyeb gazszereles-technikaban hasznalatos alkatreszek). Allitolag "el voltak hasznalodva" (egy 5 eves technikanal???), azert kellett cserelni oket.
A kazan ugy mukodik, hogy ha beallitok egy az aktualis hofoknal magasabb homersekletet a termosztaton, akkor huzamosabb ideig megy (akar fel oraig is egyfolytaban.. tehat addig, amig el nem eri a kivant homersekletet). Altalaban ezido alatt a radiatorok total felforrosodnak. Ezutan pedig ennek a hofoknak a szinten tartasa nagyjabol ugy zajlik, hogy kb. 5-10 percenkent bekapcsol a kazan 1-1 percre... sot, van amikor meg egy percig sem uzemel egyfolytaban. Aztan megint csend van nehany percig es ujra bekapcsol egy rovid idore, et cetera, et cetera, et cetera. :)
Megerősítem a sztorit, nálunk is régi már széjjelszakadóban levő FÉg kazán volt,, ami helyett vettünk egy BAXI kondenzációsat. Nekünk radiátorokat is kellett cserélni, de azt mindenképp kellett volna, mert kilyukadtak. Eddig úgy tűnik kb fele annyi gáz fogy, mint a régi kazánnal - de ebben benne van egy kevés szigetelés is, nemrég tettem fel hőtükröt a falra a radiátorok mögé, és még folytatjuk a szigetelést is (plusz nyílászárócsere is folyamatban). Azt nem tudom, hogy mennyit számított, hogy az új kazán kondenzációs, de összességében sokat lehetett nekünk is megfogni így a gázszámlán.
Induljunk ki abból, hogy a párakeltő és szellőztető szokások nem változtak.
Ha feltételezzük, hogy ugyanolyan hőfokú volt a levegő hőmérséklete konvektorral, mint radiátorral, akkor talán a levegő páratartalma is azonos. Avagy a forróbb konvektor sugárzó hője akár több párát is kicsalt mondjuk a meglocsolt virágcserépből.
Na csak dadogok ide-oda:-(((
Szal miért nem volt kicsapódás a forróbb felületű konvektornál?
És még egy borzalom. Konvektor csak a nagyszobában volt, a meleg onnan kúszott be a kisszobába. Akkor még a kisszoba tök száraz volt.
Most a kisszobában is van radiátor, és az a legnedvesebb szoba.
A gázművek emberei belenyúltak az órába???? Nem csak a plombát cserélték a csonkokon?
Általában hogyan működik a kazánod, 5 percet megy 5 percet áll?
A kiegyenlítő tartályról írtam, hogy ha zárt rendszerű, akkor szökhet belőle a levegő, és egyszerűen csak fel kell pumpálni. Ha így van, nem a vized folyik el, és nem is szabad vizet utánatölteni, sőt a felesleget le kell engedni.
Nem tudom miért annyi a számlád,én csak a saját példámat tudom.
18 éven át fűtöttünk FÉG C30-as kazánnal, a fogyasztás 13,2 m3 gáz/lakás m2-re jött ki sok év átlagában egy fűtési idényre. Egy télen (kb 5 éve) megpróbáltuk vettünk egy teherautónyi szenet a vegyestüzelésűbe,nappal begyujtottunk,éjjel amikor kialudt a tűz a gázkazán fűtött tovább. Olcsóbb lett ugyan, de nem annyival hogy megérte volna. A nagypapa (aki ráért mert otthon volt egész nap) sem akart fűteni, így a család leszavazta, maradt a gáz.
Két éve nézegettem a neten, az én kazánom hatásfoka 86%. A kondenzációs kazánoké 107%. Hogy is van ez? Mi ez a 21% különbség? Első látásra baromságnak tünt, de aztán felfogtam és megértettem. Addig nézegettem, hogy tavaly nyáron akcióban lecseréltem egy Ecosy F 28 E AS kondenzációs kazánra.
A fűtési rendszer nem változott, hőszigetelést sem kezdtem még el és vártam a 21% megtakarítást. Igaz hogy az enyhe tél is belejátszott, de jobb mint vártam, 49% megtakarítást hozott tavaly télen. Eddig az idén is jó a részeredmény.Ez a kazáncsere volt a lehető legjobb húzásom.
Nekem adottak voltak az ideális nagy radiátorok, de egyszer azt is meg kellett venni és sosem volt olcsó. A házkorszerűsítés egyébként egy soha meg nem térülő beruházás. Legolcsóbb egy belvárosi alacsonyrezsijű emeleti lakás ahol körbefűtenek a szoszédok, nem kell havat lapátolni meg füvet nyírni. A fene tudja sokan mégis családi házba vágynak.
A radiátorteljesítmény meghatározásának pedig van egy régi egyszerű módja, légköbméterenként 50-60 Watt. Ezt most olvastam a Viz-, Gaz-, Futesszereles topikban, utánaszámoltam és nálam stimmel.
1. Hőhidak megszüntetése (padlás hőszigetelés, külső hőszigetelés)
2. Higro szabályozású szellőzőrendszer kiépítése, vagy ha erre nincs keret, venni kell egy páratartalom mérőt és ha 65 % fölé megy a páratartalom, kereszthuzatot csinálni pár percre.
3. lehetőleg nem bent kell teregetni
4. fürdés, zuhanyzás, főzés után szellőztetni kell
de neki nem volt nyilt egesteru kazanja vagy egyebe. parapetes konvektora volt, ami zart egesteru, kivulrol veszi a levegot, es kivulre kuldi a fustot.
Mit olvastál több évig? A bibliát? :))) A nyílt égésterű kazán vagy akármi kihúzta a levegőt a lakásból, a zárt égésterű meg nem, mivel kintről szívja a levegőt is, tehát mivel nincs légcsere, ott marad a pára is. Szelőztetés!!!
Ott cseszted el, h nem szóltál nekik, h nem-e lehetne-e vmi okosabb órát feltenni. Havernál az utóbbi 2-3 évben lecserélték a víz, gáz, villany órát, és olyanokat kapott, ami a felét méri. Ez a legolcsóbb, leggyorsabb módja a spórolásnak. :)
Valoszinuleg igazad van, csak akkor azt nem ertem (es ezert sopankodok itt, lassan hulyet csinalva magambol:-), hogy mindezt miert nem erezzuk "kezzelfoghatoan". (Egyebkent 60-ba kerult, nem 45-be, de reszletkerdes.)
Nem hiszem, hogy megpiszkaltak volna az orat, mert mikor atirattuk a nevunkre, akkor beszeltem a gazmuvekkel es mondtak, hogy az eddigi evek fogyasztasa alapjan valami 36 ezer koruli atalanydijat allapitanak meg nekunk... na ekkor seggeltem le, mert elkepzelhetetlennek tartottam, hogy valaki ennyit fogyasszon rgy ilyen kis haz eseten, persze reklamaltam, hogy en inkabb valasztanam a diktalos modszert aztan meglatjuk mi lesz. Ha jol belegondolok, akkor a 30ezer feletti atalanydijhoz siman kellett teli honapokban 50-60 ezer forintos szamlakat is produkalniuk... gondolom ok durvabban futottek, mint mi... igy nekunk "csak" 35-40 ezer koruli osszegek jonnek ki egy honapra. Ja, meg szinte rogton az atiratas utan jartak kint a gazmuvektol es kicsereltek nehany biszbaszt az oraban... tehat ha jelenleg valami nem koser, akkor arrol a "ceg" emberei tehetnek... eleinte en is erre gyanakodtam, de igazabol nem hinnem, hogy ott van a bibi, mert a kazan parameterei alapjan megmertem, hogy mennyi gaz kell, hogy elfogyjon idoegyseg alatt es nincs elteres (vagyis van, de negativ iranyban). Meg ugye egy ora vagy jol mer, vagy csal... olyan nincs, hogy egyszer jo, masszor meg nem.
(Hogy azt az alacsony gazszamlat hogyan generaltak... jo kerdes, biztos van ezernyi modja. Igazabol en nem nezegettem meg, hogy pontosan milyen jogcimen fizettek, csak azt lattam, hogy gazszamla, tizen-x ezer forintrol szol, meg talan februari keltezesu volt... lehetett ez akar egy egyszeru elmaradasrol szolo kiegeszitoszamla is, amit szepen benyeltem... vagy mittudomen. Eszembe se jutott ilyen melysegekben ellenorizni oket... nagy hiba volt.)
A kiegyenlito tartallyal kapcsolatban elvesztettem a fonalat...
Ez a 3vs10m3 nagyon nehezen magyarázható a kazán működésével. Nem lehet, hogy az óra hülyéskedik? Ha alacsony gázszámlát mutattak, akkor simán hekkelhették is az órát, aminek a következtében meghibásodhatott.
A kiegyenlítő tartályt megnézted a nyomásveszteséggel kapcsolatban?
Több évi olvasgatás után talán már nekem is tudni kéne a választ, de most megbuktam a kolleganőm előtt. Segítsetek plíz!
Volt egy parapetes gázfűtés, hozzá fa ablakok.
2006 novemberben lecserélték a fűtést zárt égésterű kombi cirkóra. Azonnal elkezdett folyni a víz az ablakokon (azelőtt ilyen nem volt!). A fa ablak egy év alatt elrohadt, ezért kicserélték műanyagra. Az ablakokon továbbra is megvan a vízfolyás, sőt most már a falak is nedvesek és penészednek.
Hogy a jól szigetelő műanyag ablaktól miért lett nedves a lakás, azt még értem.
De a cirko kombi felszerelésekor mi változott rosszabbra?
"Igazabol nem amiatt nezegetem, hogy mennyit sporolok (valoszinuleg semmit) azzal a szaros 10centis gyapottal a fodemen,"
Amiért ezt írtad, kapsz egy kis házi felasatot: ha hazamész, emeld fel a hőszigetelést és nyúlj be alá, tapogasd meg a betont.
Ha azt érzed hogy meleg (szobahőmérsékletű) akkor gondolj arra, hogy ez a szigetelés nélkül elszállt volna.
Ennek a 10 cm üveggyapotnak a szigetelési értéke megfelel 120 cm vastag kisméretű tömör téglafal szigetelési értékének, nagyon valószinű hogy most ez a házad legjobban szigetelt felülete.
Mindezt megúsztad 45 000 Ft-ból. Ha a házadon jobbítani akarsz,ez a legolcsóbb műveletek egyike volt.
Tehat akkor nagy valoszinuseggel janijani beletenyerelt a dologba, mikor azt irta, hogy valoszinuleg alul vannak meretezve a radiatorok. Legalabb van valami, amin el lehet indulni.
Egyreszt ejjel jopar orat nem megy, mert elobb le kell huljon a lakas, ez meg is magyarazza reszbena z ejjeli csokkent fogyasztast.
Masreszt ha 5 percenkent kapcsol a kazan, akkor egy problema meg is van. Te sem hiheted el, hogy a termosztatnal a levego lehul 21 fokra, bekapcsolja a kazant, a radiator elkezd futeni, es 5 perc mulva mar 22 fokos a levego a termosztatnal es kikapcsol. Az tortenik, hogy a kazan fut, a radiatorok meg nem tudjak leadni a teljesitmenyt, es 5 perc mulva mar tok forro viz jon beloluk vissza. Ezt a tok meleg visszaterot meg nem birja a kazan, mert ha erre meg futene akkor felforrna a viz. Tehat a kazan sajat vedelme lekapcsol. Aztan hul egy kicsit a dolog, es elolrol.
egyreszt ha ejjelre 21-re allitottad, akkor termosztattol fuggoen siman lehet hogy a haz 20-ra hult es meg mindig nem kapcsolt be a futes. Amikor meg 21.5-re allitod, akkor mnimum 22 fokra fut mielott kikapcsol.
Siman lehet hogy ugy mukodik a futesed hogy 4 ora futes, 4 ora pihi. Ha 12 orankent nezegeted hogy mi az allas, mazli kerdese hogy hany 4 oras menet volt a 12 oras periodusban.
Mert ugye azt nekem ne mondja senki, hogy azzal "porkol el par kobmetert", hogy az ejjeli 21 fokrol felfutson a hihetetlen 21.5 fokos magassagig. (Szerintem akkor lenyegesen tobbnek el kellett volna mennie, mikor a nappali 21.5 utan este felnyomattam 22.5-re ugy, hogy kozben parszaz liter forro vizet is kiengedtem... Na de tenyleg hagyjuk, mert semmi kedvem blamalni magam, egyszeruen nem ertek ezekhez a dolgokhoz (sosem erdekelt, csak mostanaban, ahogy a boromon tapasztalom azt, hogy mas balfaszsagat kell megfizetnem... mert ha en valamihez nem ertek, akkor nem vallalom el. Ha viszont elvallalom, akkor azt precizen megcsinalom... ki is csinalnanak a japan ugyfeleink, ha szart adnank ki a kezunkbol, a minosegellenorzes fogalma naluk kisse szigorubb, mint idehaza).
Na de ez a furcsa, hogy napkozben sincs mozgas, lakashutes, stb... es ejjel sem vettem jelentosen alacsonyabbra, mint amekkora hofokon egesz nap volt. Reggel fel8-tol este fel8-ig 21.5fok = 10 kobmeter Este fel8-tol kb. este10-ig 22.5 fok, kozben teli kad forro viz, furdes, stb, utana 10-tol reggel fel8-ig 21 fok = 3 kobmeter Ekozben a kornyezeti homerseklet szinte semmit nem valtozott (ugy ertem az utobbi napokban szinte allandoan 6-10 fok kozott mozog a homerseklet ejjel nappal).
Igazabol nem amiatt nezegetem, hogy mennyit sporolok (valoszinuleg semmit) azzal a szaros 10centis gyapottal a fodemen, hanem feltunt, hogy mennyire nem egyforman fogy a gaz akkor, hogy ha egyenletesen van egy viszonylag alacsony hofok beallitva, illetve ha rovid ideig van egy joval magasabb hofok es aztan egy alacsonyabb... erdemesebb lesz az allando hofokrol atallni egy ilyen "hullamzo" (felfutom, aztan remelhetoleg lassan lehul) modszerre... lehet, hogy ez csak nekem uj... elvegre akinek csak ket kereke van.
Probald mar meg meglesni hogy mikor eg a kazan :-)
Nappal futod a hazat, fogy a gaz. Aztan ejjelre leveszed hidegebbre, plusz nem nyitogatod az ajtot, igy kapasbol az elso par orraban nem is fog futeni egyaltalan, hiszen varja hogy kihuljon a beallitottra. Aztan reggel visszaall a termosztat, es reggel el is porkol par m3-t hogy visszafutson a beallitottra.
Ha a hazad hoszigetelese erdekel, akkor tenyleg a teljes szezont kell nezni. Ha a cash-flow, akkor is max 24 orankent.
Koszi az infokat, meg fogom merni a radiatorokat es majd megirom, hogy az egyes szobameretekhez jelenleg mekkora radiatorok tartoznak. Hatha az alapjan mar ki tudtok szurni valami bakit. Igazabol az is szivas, mint ahogy azt par napja emlitettem, hogy bekrepalt a kazan hofokmeroje, igy lovesem sincs, hogy mennyi lehet az eloremeno hofok (de az asszonykam emlekei szerint altalaban 60-70 fok kornyeken mocorgott a mutato, mikor rendesen futott a kazan). A kazan aljan talaltam ket egymas melletti csovet, gondolom egyik lehet az eloremeno, masik a visszatero... haaaat, kezzel tapintva baromi forronak tunt mindketto, de nemi homersekletkulonbseg azert volt koztuk... lehet, hogy tenyleg a radiatorok merete a ludas (teny, hogy mikor megy a futes, akkor a radiatorok nagyon forroak... de en eddig azt gondoltam, hogy az a jo.:) A napokban probalok beszelni az epuletgepesz ismeros sraccal, hogy hetvegen mindenkeppen szakitson rank egy orat, hatha O is tud valami okosat mondani, mert ha kiderul, hogy a futes van rosszul meretezve, akkor egybol megvan, hogy mire koltom azt a kis felretett penzemet... aztan ha meg mindig indokolt (valoszinuleg igen), akkor lehet tovabb szigetelni.
Mar megbocsass, de szerintem negy kerek csak annak kell, aki ketton bena megallni.:)))
Mielott atmennenk humortopicba, leirom mit tapasztaltam tegnap. Altalaban fel8-kor indulok el reggel otthonrol es este pont fel8-ra erek haza. Kozben szinte hajszal pontosan 10kobmeter gaz fogyott el (merges is voltam, mikor este hazaerve meglattam, mert amilyen enyhe ido volt napkozben, ez baromi sok). Aztan este fel8 es ma reggel fel8 kozott (ami szinten egy 12 oras intervallum) mar csak 3 kobmeter ment el... na erre varrjatok gombot! A ket 12 oras idoszak futesi "metodusa" kozott az alabbi elteres volt. Mig napkozben (mikor sok fogyott) egesz ido alatt 21.5 fokon allt a termosztat, addig az esti intervallumban (mikor keves fogyott) kb. 2 ora hosszat (furdetes, stb.) 22.5 fokon allt a termosztat, aztan lefekves elott levettem 21 fokra es ugy ment reggelig.
És még hozzáteszem, fontos ha nagyon leszigeteled az ajtókat-ablakokat és marad ez a kazán a fürdőszobára kell valami légbeejtő a szénmonoxidveszély miatt.
Az,hogy a kemeny kihuzza a meleget úgy értsed, hogy a benti meleg levegőt kiszívja és megy ki a kéményen. Amennyi itt kimegy, ugyanannyi hideg levegő bejön az ajtókon-ablakokon. Zárt rendszerű kazánnál kintről szívja a kazán a levegőt és kimegy az égéstermék is, így a lakásban nincs levegőcsere. Igaz ezzel odalenne a jól szellőző fürdőszoba és a feleséged hordhatná a ruhát a padlásra szárítani.A fürdőszobádban azért van olyan jó meleg, mert ott van a kazán és a kazántest sok hőt lead. De ez a hő is benne van abban a 90%-ban ami a kazánod hatásfoka. Így ennyivel kevesebb megy a radiátorokra.
Ha kazánt cserélnél, csakis kondenzációsra érdemes cserélni a jobb hatásfok miatt. Ez viszont csak akkor működik jó hatásfokkal ha alacsony a visszatérő víz hőmérséklete (30 fok) Akkor lesz 30 fok a visszatérő víz, ha az előremenő nem több mint 50 fok. Hogy így tudj fűteni kellő méretű radiátorok kellenek hozzá. A D-ÉG honlapján megnézheted a radiátorok teljesítményadatait.(a lap alján)Ezek 90/70 és 75/65 fokos rendszerben adják meg a teljesítményeket, csak viszonyításként írom hogy nekem 50/30 fokos rendszerben 4x4-es szobában 60x190 centis dupla Dunaferr lapradiátor van. Ez alacson hőfokon is kifűti a szobát.
A radiátort centiben mérjük, a teljesítményét pedig Watt-ban.
Az előremenő vízhőfokot mutatja a kazán hőmérője, a visszatérőt mérheted ha a visszatérő csőre veszel egy cső-hőmérőt.
Hallgass a nejedre,okos asszony az! Nem jó az ha átfúj a szél az ajtó mellett.
Nem kell mindjárt drága hőszigetelt ajtó, de a Purfix szalagot ismered ugye? Tudod, az a ragasztós szivacsszalag.
A gáz fogyasztás is erősen függ sok mindentől : Külső hőmérséklet, belső hőmérséglet, szokások megváltozása, új elemek beépítése, gáz minősége, rossz/ vagy baráti fogyásztásra hangolt óra cseréje jóra..:))
Eloturtam a gazszamlakat, ket evvel ezelottrol meg hanyzik fel evnyi, azt meg meg kell talalni, mindenesetre a 35 m2 ytong + ~70 m2 valyog kombo volt a 2006-os szamlak alapjan 3270 m3 gaz, es most 10 szamla alapjan tartunk 2000-nel, tekintve hogy oktoberrol novemberre volt 460 m3, a 3000 siman meglesz :(.
Szoposzorzo a dologban, hogy juniusban orat csereltek, es mintha emiatt bonusz emelkedest velnek felfedezni...
Esetleg annyit kérdeznék még, hogy ebben az esetben tk. mekkora dübel kell? Van valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalata? Egyes oldalak szerint a 16-17 cm-es is jó a 12-es EPS-hez, a kőmíjes 18-20-asat kér.
Én úgy tudom, hogy csupasz téglára, betonra nem kell dübel. A jó ragasztó megtartja a szigetelést, csak a vakolat bizonytalan teherbírása miatt kell dübelezni.
Szegeden keresek a 12 cm-es homlokzati EPS-hez dübelt; 20 v. 22 cm-eset (vakolatan tömör téglafalra lesz feltéve). Nincs tippetek, hol kéne keresnem? Az EPS-t szállító cég nem tudott adni... eddig a legnagyobb, amit találtam, 17.5 cm-es vala. Előre is köszi!
Felreertes ne essek, csak erdeklodom! (Ha lenne ablakonkent 50-60 ezrem + beepitesi koltseg, akkor nem cidriznek itt.:) Hetvegen megprobalom megkerni az egyik falubeli ismeros sracot (epuletgepesz, ha jol tudom, abbol el, hogy futesi rendszereket tervez), hogy jojjon mar at es nezze meg a radiatoraimat, meg ugy cakk-pakk az egesz rendszert es mondjon rola velemenyt. Ha rendben talalja (meretezes szempontjabol), akkor nincs mese, tovabb kell lepni szigeteles ugyben (elso korben koszoru, majd labazat... es ha lesz egy nagyobb lelegzetvetelnyi lovettam, akkor a homlokzat is).
Azt írod, hogy nincs pénzed, most meg már új ablakokat akarsz :))
Viccet félretéve, szerintem előbb szigetelj, ahol tudsz, és csak utána cseréld az ablakokat, na meg azután, hogy kitalálsz valami szellőztetési módot :)
Mert ha továbbra sem lesz meleg a lakásban, akkor úgy jársz mint az anyósom :))
Kicserélték az összes ajtót, ablakot, szigetelés semmi, fűteni nem akar mert sokba kerül :) és most úgy néz ki a ház, mint egy gombatenyészet :). A falak már lassan teljes magasságban penészesek a sarkok meg egyenesen virágoznak.
Szóval először nézd meg a fűtést, mert valami azzal se százas, aztán ha van rá keret szigetelj.
Igazabol en egy eletre terveztem... viccen kivul. (Nem vagyok az a koltozkodos fajta... meg amit megszoktam es jo, ahhoz ragaszkodom... valoszinuleg ezert jarok mai napig 40 eves jarmuvel... meg kitartok egy no mellett:-) Csak mostanaban bizonytalanodtam el egy kicsit, hogy vajon erdemes-e... bar egy ujabb hazvasarlas ujabb lutri. Nem szivesen jatszanam vegig megegyszer (szaladgalas, hitelugyintezes, koltozes... persze most is idegeskedem eleget, de legalabb kozben van fedel a fejem felett... es "elvileg" a sajatomat szepitgetem/javitgatom, ha koltok ra).
Arrol van valami infotok (vagy ez megint a megsaccolhatatlan kategoria?), hogy pl. egy uj ablak beepitesenel altalaban mekkora plusz koltseget jelent a beepites? Szazalekosan? Bar ez gondolom hulye kerdes, mert cege/ablaka/kornyezete valogatja... Csak mert nezegettem az ablakokat a neten es ha jol lattam, akkor kb. 50e HUF korul vannak a normalisabb hoszigigetelt darabok (mondjuk 120x120-as meretben, ami nekem is kellene tobbek kozott), de kerdes, hogy mennyit tesz erre ra a regi kibontasanak es az uj beepitesenek dija... valoszinuleg ez csak helyszini felmeres alapjan menne.
Azon is agyalok, hogy mi erne meg jobban: kicserelni a koplett ablakokat, vagy a meglevoeket felujitani... szivem szerint az elsot valasztanam, valahogy sosem voltam a felujitott cuccok hive, csak most ugye nem a sziv diktal, hanem a penztarca.:-)
Na, ez az. Nekem pl. ilyen munkahoz semmim sincs, tehat eselyem sincs, hogy esetleg sajatkezuleg megcsinaljam. (Motorszereleshez van cucc, a jarganyokat sose hordom szervizbe... de ezzel most sokra megyek.:) Ez van, mindenki a sajat haza tajan soporjon... ha egyszer nem ertek hozza, akkor tetszik, nem tetszik, fizetnem kell erte. (Csak az a baj, hogy a "szakmaban" is annyi kokler van, hogy ilyenkor meg attol fosok, hogy kifizetek egy rakas penzt valami mekk-mesternek es ugyanott leszek, mintha magamnak kokanyoltam volna ossze. Ordogi kor.)
valamelyik tv műsorban 2 kislány mutatta be ezt a megoldást. lényege, hogy az ablakeretben egy bemarást csinálnak egy kis (pl mint egy fodrász hajnyíró) géppel. mejd ebbe a nutba teszik a szigetelést - gumit.. valami karitatív cég is csinál ilyet rászorulóknak... ezt mutatta be a 2 kislány... valami minimális kltg-et kellett állni. az anyagot talán csak...
Nekem az 1 éves kfbny 2mx1.5m-es erkélyajtóm úgy elvetemedett, h középen szorult a 2 szárny, lennt, fennt meg nem ért össze a vasalat, plusz az ajtók maguk vagy 1 centivel kissebbek lettek. Nagyjából 1 hétvégém ment rá, h befaragjam azokat a kis fadarabokat. Mondjuk otthon megvan felsőmarótól kezdve minden. Kellemes volt a pince, és a tetőtér között mászkálni a 30-40 kilós ajtószárnyakkal. :) TUdom, garis volt, de sokra megyek vele, én már nem szedem ki tokostul, ha már szépen becsináltam.
Azert legyszi ne oszd mar be az idomet. ;-) (Napi 4 orat utazom, 8-9 orat dolgozom... ha lehet, akkor a fennmarado hangyapocsnyi idomben inkabb a fiamat nevelgetem... meg persze alszom egy keveset:). Elhiszem, hogy ugy a legolcsobb, ha magamnak csinalom - nyaron felhuztam az oregemmel egy garazst, az legalabb jo lett - , de ehhez az asztalosmunkahoz momentan se idom, se szerszamom, se tudasom.)
Mas kerdes, hogy egy 5 eves ajto megis mi a joelettol lenne elvetemedve? Ha el van, akkor az mar akkor is el volt, mikor beepitettek (mert mondjuk olcso szar volt, vagy mittudomen).
Régen úgy javították a megvetemedett ajtokat, hogy a résbe begyalultak egy kis lécet. Ne légy már olyan mint az autószerelők, jó része, csak a cserét ismerik. javitani is lehet! Mig leirtad milyen drága egy bejárati ajtó, már meg lehetett volna szüntetni a hézagot.
Azt nem mondta senki ,hogy nem sok a fogyasztás. Csak egy szigeteletlen sátornak több az energia igénye mint egy szigetelté.:-))) Képeket a rendszerről jó lenne ha feltennél, de a szigetelést nem úszod meg az biztos, vagy eladod és veszel egy másikat, most már tudod mit kell nézni.:-)) Akkor adják el az autót is amikor már sokat kellene rákölteni.:-)))
Bejárati ajtó: profin hőszigetelt az iszonyú drága. Nekünk tavalyik volt egy olyan 100eFt kategóriájú ajtónk, de elé kellett tenni egy függönyt, mert nagyon hideg volt. A komolyabban hőszigetelő ajtó nagyon drága, ezért vettem akciósan 30e-ért egy mezei fa ajtót, és a régebbi elé tettem, azóta nem hideg az előszoba. :)
Mindenfele szamitasi hokuszpokuszt felreteve, egy 70nm-es haz havi gazigenyet figyelembe veve szerintem (es nem csak szerintem) az evi 2300-2500kobmeter igenis sok.
Ahogy en a volt tulajekat ismerem (meg latom, hogy itt-ott mit muveltek kivitelezes teren), nem hinnem, hogy barmit is figyelembe vettek volna a futesrendszer kialakitasanal... mi meg isszuk a levet.
A kazánt a ház legnagyobb hidegben történő hőveszteség alapján választunk, a radiátort pedig az előremenő vízhőfok alapján az adott helység hőigényének figyelembe vételével.:-))
Ezt, hogy a kemeny kihuzza a meleget, ugy kepzelnem el, hogy abban a helysegben, ahonnan a kemeny "nyilik", erezhetoen huvosebbnek kellene lennie, vagy nem? Nalunk a furdoben az egyik kozfalra van felszerelve a kazan es erdekes modon pont a furdoszoba a legmelegebb helyseg a lakasban (pedig a furdo kis ablaka pont a nyilt egesteru kazan miatt sosincs "hermetikusan" lezarva). Amikor van a nappaliban 21 fok, akkor a furdoben siman 23-24 fok es emellett egyaltalan nem paras. Kiserleteztunk egy darabig, hogy hol szaradnak legkonnyevbben a ruhak... kellett hozza egy kis ido, mire a nejem kitapasztalta, hogy hiaba pici a furdo, annyira jo a klimaja, hogy egyik nap mos, masnapra szarazak a ruhak. Barmelyik masik helysegben probalta, csak nedves, felig szaradt ruhakat talalt masnap, az ablakokrol csopogo nedvessegrol nem is beszelve.
Ezeket a hofokokat (visszatero, eloremeno, meg a joegtudja:) hogyan tudnam konnyen, hazi korulmenyek kozott megmerni? (Spec. egyelore azt sem tudom, hogy hogyan kellene - ugy vagyok futessel, mint a legtobb no - elnezest - az autoval: lovese sincs, hogy mi van a motorhazteto alatt:)
A radiatorok merete... jo kerdes, mi szamit kicsinek? Mi nagynak? Egyaltalan miben merik ezeket (mert ugye a krumplit kiloban... es a radiatort?:-)
A nyilaszarokra kanyarodva azt egyebkent eszrevettem, hogy a leghidegebb az eloszobaban van... a bejarati ajto felul szo szerint huz a hideg (nejem cseszeget is allandoan, hogy valahogyan rekesszuk le az eloszobat... bar szerintem egy jobban hoszigetelo bejarati ajto, profin beepitve talan jobb otlet lenne, csak van egy olyan sejtesem, hogy egy ilyen ajto szamlajan vastagon fogna a ceruza).
Mekkorák a radiátoraid? Az előremenő és a visszatérő víz hőfoka mennyi?
Egy fűtési rendszert úgy lehet elbaltázni, ha rossz hatásfokú kazánra ráakasztanak pici radiátorokat és ezt magas hőfokon üzemeltetik. Plusz egy jó huzatú kémény az így megtermelt meleget is kirántja a házból.
Ha jól emlékszem Kolibri kazánod van,gyári adat szerint a hatásfoka 90%. Ehez viszonyítva kondenzációsok 106-108%.
Ha picik a radiátorok, alacsony hőfokon nem tudnak elég hőt leadni a lakásban hanem a kazánhoz visszatérő víz meleg marad, ezáltal a kazánnál nem veszi fel a meleget. Hogy mégis fűtsön magas hőfokon üzemel (pl 80/60 vagy 90/70 fok) A jó fűtés minél alacsonyabb hőfokon üzemel és az előremenő és a visszatérő víz között kb 20 fok a különbség(pl 50/30 fok) A kazán amikor fűt megy ki a 120 fokos égéstermék, amikor áll, a kémény akkor is húzza ki a meleg levegőt a lakásból és az ajtóknál-ablakoknál húzza be a hideget.
Megmértem a kondenzációs kazánom füstgázhőmérséklete a kazánnál 41 fok, ezt 10 m hosszú csövön még átvezettem a műhelyemen,itt 15-18 fok lesz tőle és a szabadba kilépő végén 31-32 fok. A lakásból nem húz semmi meleget mert kintről a szabadból szívja a levegőt.
Tehát mi kell a pocsékoló fűtéshez? Alacsony hatásfokú kazán jóhuzatú kéménnyel, pici radiátorok magas hőfokon üzemeltetve.
ráadásul ami 20 fok belső és 5 fok külső hőmérsékleten 10%, az 20 fok belső és -10 fok külsőn, amikor igazán durván megy a fűtés, valószínűleg lényegesen több lesz.
ja, bocs, mikor az előzőt írtam ezt még nem olvastam:
" mint pl. most, a napokban, 5-6 fok nappal) napi 10kobmeter gaz elmegy... ha meg fagyok is vannak (mint 1-2 hete, minusz 5-10 fok volt nalunk), akkor elmegy 15kobmeter is egy nap alatt"
Egyébként ez is elég tág szórás egy pontos mérésre.
Ha egy azonos hőmérsékletű napon, mint tegnap, korábban 11 m3-t mértél, most pedig 10 m3-t az máris 10% megtakarítás, és ennyi hiba tuti benne van a mérésedben. Majd hosszú idő átlagában kijön az eredmény, lehetetlen, hogy teljesen feleslegesen tetted le a szigetelést.
Nem lehet, hogy csak túl sokat vártál, azért nem jött el a csoda?
Pár hete (napja?) írtad, hogy "Megis osszesegeben annyit megy a kazan, hogy egy nap alatt osszejon 14-15 kobmeter", most pedig, azt írod, "ugyanugy elmegy napi 10kobmeter gaz"
Ezek szerint vagy nem mértél következetesen, vagy 30%-kal kevesebb lett a fogyasztásod a szigetelés után.
Ne keseredj el. Inkább módszeresen menj végig az egész házon. Hol áramolhat ki a hő? Nem biztos hogy csak a falakon, és a fődémen. Egy rosszul zárodó ablak, ajtó továbbra is komoly hőveszteséget fog okozni. egy kéménytisztító nyilás is okozhat problémát. Várj meg egy kicsit szelesebb időt, és egy égő gyertyával menj végig a nyilászárók szélein. De ha megnézed a bejárati ajtó kulcslyukát meg fogsz lepödni. Ahol nem lesz egyenes a láng ott gond van. Ezek a hibák pár száz Ft-ból javíthatóak, nagyon jó tömitőgumik kaphatók. Nagyon sok dolgot csinálhatsz ami nem kerül sokba. Egy redőny zsinórjának a furata is veszteséget okoz, nem is kicsit, főleg ha pancserek szerelték.
A médiama...-nál a szorólapon így van pl tv 179900ft vagy 10x17990ft. Ez tényleg 0% THM ha nem kell még fizetni a szerződés kötésért amit nem tudok mert nem vettem még így.:-))) Valaki tud erről valamit? Bár nem hőszigetelés de ide tartozik mert az így megspórolt pénzt hőszigre lehet költeni és a megtakarításből kifizetni a plazma tv, bár aki manapság lcd tv helyett plazmát vesz sikeres ember nem lehet.:-)))
Na, mi meg asszonnyal úgy vagyunk, h van egy ~15M körüli lakás + ugye a 2.5M szocpol, és lefosom a bokám a gondolattól, h építkezésbe belevágjak, ert ugye 10-12M a telek, rá egy szolíd 100nm könnyűszerkezetes kecó 15M+Áfa. És nincs sok kedvem 10 milla hitelt felvenni. :(
Mar arra is gondoltam kinomban, hogy mi van, ha az egesz futesi rendszer van elbaltazva... eddig akarkinek mondtam, mindenki kikerekedett szemmel fogadta, hogy sz@ros 70nm-re enyhe idoben (tehat mikor fagypont felett van a homerseklet -- mint pl. most, a napokban, 5-6 fok nappal) napi 10kobmeter gaz elmegy... ha meg fagyok is vannak (mint 1-2 hete, minusz 5-10 fok volt nalunk), akkor elmegy 15kobmeter is egy nap alatt.
Ha legközelebb mész csinálj képeket a falról-födémről kívül-belül, vastagság ,miből van, ablakról kivül-belül, aljzatról, erről elég lesz belülről és akkor okosabbak leszünk.:-)
Akkor te szerencses voltal. En meg nem. Nekem 5 ev kellett, hogy egyaltalan a hazvasarlashoz a beugrora ossze tudjam szedni alberlet mellett a penzt... de ez ahhoz nem lett volna eleg, hogy epitkezesbe fogjak (pedig azt szerettem volna, de nem jott ossze, mert 4-5 millaval egy keszhaz megvasarlasaba mar bele lehetett fogni, de epitkezesbe bajosan - eleg, ha csak a telekarakra gondolsz). 0-rol, szuloi hatszel nelkul ennyire futotta.
Okes, hogy a 10 centi nem csinal csodat, de azt gondoltam, hogy egy kicsit erezheto lesz... mert igy elbizonytalanodtam, hogy radobjak-e meg 10-et (20-at)... mert nem hinnem, hogy exponencialis lenne a javulas. :)
Ha úgy veszel hitelre, hogy nem fizetsz többet érte mint a vételára akkor miért ne tenné az ember. És mint tudjuk csak pénzből lehet pénzt csinálni és ha a zsebedbe marad az a pénz amit elköltenél akkor nyert ügyed van ha jól tudod megforgatni.:-))) Főleg ha tényleg 0% a THM.:-))))
Nem volt elég hited és ezért nem éreztél kézzelfoghatoan semmit.:-)))))))) Szerintem senki nem mondta azt ,hogy 10cm-rel csodákat teszel, ez kb arra elég ,hogy egy kicsit melegebb a lakás de ha a padló,fal és az ablak ugyanugy húz akkor a melegérzeted nem változik és fűtesz ugyanúgy.
Nálam érezhető volt a javulás mert a fadödémre utólag került fel a szigetelés de a többi tökéletes volt.:-))
És valóban a födém szigetelés csak akkor és valamit ha meg is csinálják és egy 10cm "paplan" nem tartozik ezek közé, ehez már hit is kell.:-))
A autófogyasztás csökkentésére lábat kell cserélni elsődlegesen.:-))) Amikor még volt egy ladánk nekem 8l a nejemnek 10l evett, és nem piszkáltam a porlasztót.:-)))
Sajnos tudom milyen érzés egy fárasztó nap (hét) után várni a csodára, ami nem akar eljönni. De azért szerintem várj még egy pár napot, hiszen ha előtte is hidegek voltak a szobák, akkor kell pár nap, mire átmelegszenek a falak. Ha óriási változásnak nem is, de legalább minimálisnak kell történnie. Tehát fel a fejjel és csak optimistán. Mi is hitelből vettük a kis 100 éves házunkat, és már két éve újítgatom a fizetésem fennmaradó részéből, ugyanis a páromé elmegy a részletekre és a rezsire.
Jelenleg nálunk is 10-11 m3 fogy naponta, de én már ennek is örülök, hisz se a fűtést nem tudtam befejezni teljesen, se a szigetelést. Úgyhogy már ez is egy kisebb csoda:)
Ne gyere mar te is ezzel a plazmatv-s hulyeseggel.:) Aki muszaki cikkre hitelt vesz fel, az meg is erdemli... bar ahogy hallgatom a hireket reggelente meloba utazas kozben, ez kedves honfitarsainknal egyre nagyobb divat... marmint hogy egy-egy csillivilli karacsonyi ajandek erdekeben kepesek fel-1 evre eladosodni. Nonszensz, bar ehhez is mindenkinek szive joga. Az en elvem mindig is az volt, hogy addig nyujtozkodom, amig a takarom er... es ez a takaro egyre rovidebb. Csak az a baj, hogy mar eleve a haz is erosen hitelbol megy... ha meg a szigetelesre megint hitelt veszek fel, akkor az egyresz kezd szamomra penzugyi csapda-szagu lenni, masreszt nagyon ott tartanek, hogy jobban megerte volna sajatot epiteni, csak sose mertem belefogni, mert ugy epitkezni, hogy kozben alberletben lakik az ember... na az nem egyszeru. Konnyu ugy, hogy addig a szuloknel elvan az ember, aztan lassacskan majdcsak elkeszul a haz... de sajnos nekem ez nem adatott meg, igy maradt a kesz haz vasarlas... na jol be is vasaroltunk.:)
Hát nem tudom, hihetetlen hogy semmit nem hozott a födém hőszigetelése. Én a saját példámat tudom, ahol ráterítettem 10 cm-t (a meglevő 10 cm-re) 2 fokkal emelkedett az alatta levő helyiségben a hőmérséklet (nem vagyok még kész csak kb 1/3 részen,nekem is a lom az akadály) Mivel 1 fok 6%-ot jelent a fűtésnél, ha kész leszek 10-12% gázfogyasztás csökkenést várok.
Az igazán nagy eredményt (49% csökkenést) az hozta, amikor másfél éve lecseréltem a régi C30-as kazánomat (nyílt égésterű, kéményes) egy Ecosy kondenzációs kazánra. Persze ehez is az kell, hogy alacsony hőmérsékletű (nagy radiátorok vagy padlófűtés) legyen a fűtési rendszer, hogy kondenzációs üzemben működjön a kazán.
Azokat a millákat apránként is kifizetheted a fűtésért, rajtad múlik. Én inkább szigetelnék. :) Erre megéri kölcsönt felvenni, nem a karácsonyi ajándék plazmatv-re.
Akkor mar csak azt nem ertem, hogy masnal miert volt rogton "kezzel foghato" javulas. Meg akik azt tanacsoltatok, hogy szigeteljem le a fodemet, azt miert nem ugy irtatok, hogy "szigetelj, de onmagaban igazabol az eg vilagon semmi haszna nem lesz, csak akkor, ha mindent mast is leszigetelsz." :))
Kezd olyan erzesem lenni, mint az egyszeri embernek, aki elmegy a szerelohoz az oreg autojaval, hogy sokat fogyaszt. Erre a szerelo azt tanacsolja neki, hogy allittassa be a karburatorokat es akkor jobb lesz, mert igazabol az a legolcsobb es legegyszerubb beavatkozas. Megtortenik, de szerencsetlen muki tovabbra is magas fogyasztasra panaszkodik. Erre a szerelo: "Jaaa, hat ahhoz, hogy tenyleg keveset fogyasszon, cserelje ki az egesz motort... vagy tudja mit? Vegyen egy uj autot!"
Tenyleg nem szemrehanyas, meg hogy is jonnek en ahhoz, hisz' ez egy internetes forum, ahol altalaban az emberek a sajat tapasztalataikat irjak le. Csak nekem ez olyan furcsa, hogy egy hettel ezelott kb. 10-en irtatok, hogy szigeteljem le a fodemet, mert azzal lehet rogton erezheto javulast viszonylag olcson elerni, aztan miutan megtettem es "elpanaszoltam" hogy megsincs javulas, akkor jossz (illetve majd jottok) azzal, hogy "jaaaa, hat onmagaban a fodemszigeteles valojaban szart sem er". :))
Mert ugye ebbol a "Ha a komplett házat megcsinálod, akkor elérsz vmit." mondatbol egyertelmuen ez olvashato ki... de elotte nem ezt irtatok.
Felreertes ne essek, abszolute nem "olyan" celzattal irtam ezt a hozzaszolast, nehogy valaki megsertodjon rajta, csak kicsit most bosszant a dolog es gondoltam leirom.
Mas kerdes, hogy sajnos millioim nincsenek ilyen celra... sot nem is erne meg a dolog, mert ha mar ennyit kellene rakolteni a hazra ahhoz, hogy a megfelelo szintet elerje, akkor messze nem eri meg foglalkozni vele.
Ne nagyon panaszkodj, mi az előző tulaj után 4 könténer szemetet szállítottunk el. Amúgy elvileg ezt a kipakolt üres telekről/házból. Csak a tetőről összejött 1 konténer szemét/madárszar.
A hő okos, elmegy arra, amerre könnyebb. Ha leszigeteled a födémet, de pl a koszorú egy korrekt nagy hőhíd, akkor arra megy. Ha meszigeteled még a homlokzatot is, akkor kimegy az ablakon. Ha kicseréled az ablakot, akkor meg a pince/lábazat felé megy el. Ha a komplett házat megcsinálod, akkor elérsz vmit. Csak ez mondjuk 2 misi (speciel nálunk).
Irigylem a szuleidet, mert en nagyon szomoru vagyok a hetvege tapasztalatai utan. A szombati napot teljes egeszeben a padlason toltottem. A delelott azzal ment el, hogy lepakoltam a sok lomot, aztan letakaritottam (na itt az elozo tulaj jovoltabol nyelhettem az epitesi tormelekek porat... gyakorlatilag 1 par tudo es 1 elektrolux porszivo banta az akciot... na jo, talan kis torodessel mindketto rendbe hozhato:). Utana delutan szepen precizen, figyelve az illeszkedesekre letakartam az egesz fodemet a 10centis gyapottal. Este, mikor hulla faradtan levanszorogtam, azert meg felirtam a gazora aktualis allasat es vartam a csodat. Ami - hisz' a neveben is benne van - nem kovetkezett be... az eg vilagon semmilyen javulast nem tapasztaltunk. Ugyanolyan huvos a ket eszaki haloszoba, es az enyhe ido ellenere (ma reggel is 6-7 fok volt) ugyanugy elmegy napi 10kobmeter gaz...
Szoval ennyit arrol, hogy talan kievickelek ebbol a szemet szituaciobol... abban biztam, hogy talan par ezer forintot mar fog jelenteni ez a kis szigeteles is havi szinten es elkezdhetek sporolni a kovetkezo lepesekre. Ezek utan viszont fogalmam sincs, hogy mit csinaljak (azon kivul, hogy eladom a hazat a francba - bart ez az utolso lepes, amit megtennek), mert felek, hogy megint penz olok valamibe, aztan ugyanugy nem lesz semmi valtozas.
Annak is van létjogosultsága / feadata. Attól még a szigetelésed is működik. Ez az: a korlát. Szóval nem lehet vékonyan szigetelni, hanem ha belevág valaki, akkor meg kell csinálni rendesen!
1989 ben épített házam van. abban az időben Neszmélyi RÁBA téglát lehetett kapni melyben föggőlegesen voltak a lyukak a beépítés szerint. két típusú tégla kombinációjával adta ki a 38 cm-tert. kívűlről került rá 3 cm előre kevert zsákos hőszigetelő vakolat. szerintetek mekkora lehet a hőszigetelő képessége? és hány cm külső burkolat kell a mai modern normákhoz? a tetőtérben 13 cm salak gyapot van majd stukatur deszkázat és puculás. ezzel mit lehet kezdeni? az ablakaim SOFa fa ablakok hőszigetelt üvegezéssel.
A kiszellőztetés nem is csodatételre való, hanem egy eszköz. Kiszellőztetni lehet pl. a födém és a párazáró fólia között, ha szükséges. Azt pedig tudomásul kell venni, hogy léteznek technológiai korlátok. Ilyen pl. egy vert födém vékony szigetelése.
Sajnos a kiszellőztetés nem tesz csodát -- mint ahogy te is írod, ha a hőmérséklet eléri a harmatponti hőmérsékletet, akkor ott menthetetlenül kicsapódik a pára. Ez ellen két dolgot lehet tenni, megemelni a hőmérsékletet abban a rétegben, vagy a páratartalom csökkentésével lejjebb vinni a harmatponti hőmérsékletet.
Egy födémet nyilván csak a meleg oldal felől tudnál kiszellőztetni, ha szigetelni akarod, viszont ezek a régi födémek salakkal, sárral szigetelve vannak, és akkor volna rá szükség, ha egy vékony ü.gy. réteggel "javítani" akarod a födém saját hőszigetelését. Vagyis pont akkor nem használható, amikor szükség volna rá.
Pl. a vályogos födémnél is iazad van... félig. Ha a felszálló pára eléri a harmatpontot akkor kíméletlenül ott okoz kárt a kicsapódással. Erre a megoldás, hogy ha párazársz akkor szükség esetén ki kell szellőztetni! Hogy ez hol és mikor szükséges, ahhoz viszont számolni/modellezni kell!
Ál probléma ! A pára, ami átmegy a födémeden ( elfelejtettem itt általában a födémről beszélünk), tehát ami átmegy - nem oszt - szoroz - ha a szigetelést felülről nem zárod le !
Alulra mindig kerüljön párazáró fólia!!! Akármennyire is "nem árt a nedvesség" valamely szigetelőanyagnak, a bekerülő pára kicsapódhat a belsejében, ami rossz esetben tavaszig ki sem szárad és esetleg ideális körülményeket teremt penésznek, gombának!
Ó már megint.:-)))<a href="http://www.conrad.hu/conrad.php?name=Products&cid=VkZaU1ZrMUZPVlZhZWxKT1pXeEdNdz09&pid=VkZod1JrMVZOVlZVVkVwUFZrZGpPUT09" target="_blank"></a>
Ha valaki akar venni ilyet egy két jó tanács amire rájöttem. Figyelni az optikát, minnél nagyobb annál távolabb mérhetünk ugyanolyan felületi területen. Válaszidő is minnél kisebb legyen és az emisszió is az a jó amit állítani lehet.
Vagy olyat vesz amin állítani lehet az emissziót 0.1-1-ig és nem kell variálni. Az olcsóbbak 0.95 fix beállításúak és ezen a táblázaton megnézheted mit tudsz vele pontosan megmérni.
Csak hogy megerősítselek a döntésedben: a szüleimnél 2 hete szigeteltük a födémet utólag és ráadásul csak két szobát. 15 cm-t raktam rá, igaz itt a gerendák közé, mivel előtte semmi sem volt ott. A mai infó alapján a változás annyi, hogy megállt a falak penészedése, az eddig 60-70 fokos víz helyett 40-50 fokos vízzel fűtenek (vegyes tüzelésű kazánnal), ami reggelre sem hűl le és egy pólóban szaladgálnak egész nap a házban. Ez a két hetes tapasztalat. És persze áldják a nevemet :))) Én meg az itt hozzászólókét, akik tanácsokkal láttak el :))
Üdv ! Vegyél ,nem bánod meg. Fűtésbeállitásra is használható , ellenben a rézcsövet vagy feketére fújod vagy le ragasztószalagozod ha pontos eredményre akarsz jutni.
Mit szeretnél kiszámolni? Az ablakot ne számolgasd, felesleges, mert úgysincs sok választás. Ha már cseréled, mindenképpen 3 rétegűre, 2 LEC réteggel (napsütötte déli ablaknál lehet 1 réteg is, de ez nüansznyi különbség, csak passzív házaknál érdemes számolgatni). Az argon, kripton relatíve keveset javít, viszont megbízhatatlan a tömítés, így lehet, hogy pár év múlva nyoma sincs. A 16 mm rés szinte kötelező, ha elfér a keretben.
4Le-16-4-16-Le4, gázzal vagy gáz nélkül
Persze ha a keret nem jó, akkor gazdaságosabb egyszerre cserélni a teljes ablakot.
:-)
Akármilyen szerkezetet is építünk a hő útjába, kialakul egy hőmérsékleteloszlás a szerkezeti elemek hővezetése függvényében. A páraáteresztésük függvényében meg kialakul egy páratartalom-eloszlás. Ennek a kettőnek nem szabad úgy összejönni, hogy valahol a páratartalom az ott fennálló hőmérsékleten elérje a 100%-ot.
Régi ökölszabály, hogy belülről kifelé egyre csökkenő páradiffúzuós ellenállású anyagokat kell használni. Ez általában megoldja, hiszen a hidegebb rétegekbe kevesebb pára jut. Valójában ez nem életbiztosítás, ezért kényesebb helyeken (tartófalak) számolni kell.
Számolás nélkül lehet néhány tanácsot adni azért:
- ha vastag szigetelést rakunk a födémre, akkor utóbbi meleg lesz, nyugodtan tehetünk rá párafékező fóliát. Vékony szigetelés esetén a fólia hideg lesz, kicsapódhat rajta a födémen átjutó pára. Ezért ha fóliázol, ne kíséletezgess azzal, mennyi szigetelés legyen, mindjárt tegyél rá 25-30 cm-t.
- valaki írta, hogy vályogos födémet szigetelne. Nem egy szerencsés dolog, ha a pára a vályogban csapódik ki. Ha nincs fólia rajta, akkor nem fog, mert az üveggyapot jobb páradiffúziójú (persze vastag gyapotban könnyen lehet ezután kondenzáció, de azt még mindig könnyebb cserélni, mit a födémet) Vastag szigetelésnél ugyanaz a helyzet, mint az előbb, csak más számokkal.
Szóval ha a födém páraáteresztő, akkor csak óvatosan lehet rá párafékező fóliát tenni. Az ideális az volna, ha a födém alacsony páradiffúziójú, az alsó fólia közepes, a szigetelés magas, a fölső fólia még magasabb páraáteresztő-képességű.
"Pl. kiderül, hogy bevonat nélküli üvegnél az argon töltés gyakorlatilag semmit nem ér."
A kettő nem függ (közvetlenül) össze. Az argon a konvekciós hőáramot csökkenti, az LEC a radiációt és az emissziót (attól függően, melyik oldalon van).
Nem is volt kerdes, a tetejet nem is akartam. Talan te tanacsoltad, hogy ha mar koltok, akkor inkabb plussz par centit dobjak ra, minthogy sokpenz/nm aron holmi foliaval teritgessem le.
Vartam, hogy paran ramozdultok a temara. Bejott. :-)
Nos, a fodem teljesen le van betonozva (ranezesre kb. 7-10 cm betonreteg van) a gerendak felett, legalabbis igy lattam a padlasfeljaronal). A padlas egyebkent csont szaraz, mondhatni teljesen pormentes (teszi a dolgat a cserepek alatti folia). Eddig nehany kacat (foleg gyerekruhak bedobozolva) tarolasara hasznaltuk... talan kiepitek nehany "szigetet" elere allitott deszkakbol meg OSB lapokbol, de egyelore az se baj, ha ez nem lesz (a cel a gazszamla csokkentese, aztan majd tavasszal/nyaron foglalkozok azzal is, hogy hasznalhatobba tegyem... addig meg elkeruljuk messzire a padlast:).
Szoval egyre inkabb ugy erzem, hogy nem vacakolok a foliaval... se alol, se felol. Ha be is jut nemi nedvesseg a gyapotba, akkor annak elvileg ki kellene szelloznie belole, mert legmozgas azert van a padlason.
Egyebkent mi lehet a legrosszabb, ami tortenhet, ha megis para jut at a fodemen?
Ja es megegy dolog: gondolom, amig teritem a cuccot, addig nem gond, ha itt-ott atgazolok rajta (100 kilos habtestemmel:)... csak az a lenyeg, hogy tartosan ne taroljak rajta semmit, meg rendszeresen ne maszkaljunk rajta, nemigaz?
Látom nagy a zűrzavar fólia ügyben. Na egy kicsit keverek rajta én is.
Szóval a teljes rétegrend: födém - párazáró fólia - hőszigetelés - páraáteresztő fólia.
A padlásod le van betonozva, vagy csak a gerendáknál van kiöntve a béléstestek széleinél?
Ha le van betonozva, elvileg a beton önmagában párazáró, ezen keresztül nemigen mehet pára, ebben az esetben akár el is hagyhatod a párazáró fóliát. Ha nincs lebetonozva mindenképpen kell párazáró fólia, mert a béléstestek közötti hézagokon feljön a pára (pl jó a kertészboltban kapható feketefólia is jó). Ha toldani kell jó nagy átfedésekkel tedd egymásra.
Ha járni akarsz a padláson, deszkából kell csinálni valami dobogót olyan magasat amilyen vastag lesz a hőszigetelés, mert az üveggyapoton nem lehet járni mert letaposod.
A hőszigetelés tetejére NE TEGYÉL PÁRAZÁRÓ FÓLIÁT! ha sok pénzed van tehetsz páraáteresztő fóliát, vagy ne tegyél rá semmit úgy is jó.
Ezt a fóliakérdést már én is feszegettem párszor. Nekem többen írták azt, hogy fóliát a meleg oldalra, vagy sehova. Tehát utólagos szigetelésnél erre már nem sok esélyed van. Viszont a szigetelést felülről nem árt letakarni állítólag, hogy ne szálljon rá a por. Ha visszaolvasol néhány oldalt, megtalálod a válaszokat, amiket nekem adtak.
szerintem az üveggyapotnak nem árt a pára, nem raktároz nedvességet, nem romlik a hőszigetelése, de ha később felülről letakarod, mert tüsszögsz tőle, akkor meg jobb, ha alatta is van, de egyébként később kiszedni talán kisebb meló, mint alátenni :)
Csak egy a sok kozul (igaz nem pont nekem irtak, de akar nekem is tanacsolhattak volna, mert nalam ugyanez a helyzet):
"Ne foglalkozz a párazárással !
Ál probléma ! A pára, ami átmegy a födémeden ( elfelejtettem itt általában a födémről beszélünk), tehát ami átmegy - nem oszt - szoroz - ha a szigetelést felülről nem zárod le !
A könnyűszerkezetes falaknál /födémeknél kell a pára zárás - más okok miatt !"
Es meg jonehany hasonlo velemenyt talalnek, ha lenne idom visszakeresgelni. Csak az a baj, hogy ellenvelemenyt is (azaz olyat, aki veled ert egyet).
Pedig nem artana, ha most az egyszer ugyanazt fujnatok... mert igy nem konnyititek meg a dolgomat. Ahol a szigetelest vettem, ott termeszetesen nem fogom megkerdezni, mert egy kereskedo elsosorban eladni akar es ugy is azt fogja mondani, hogy "persze, kell oda, ezt vedd meg!"
Alulra KELL párazáró fólia. Bármilyen lépésálló szar megteszi, csak hagyj jó nagy átfedéseket a darabok között. Felülre JAVASOLNAK páraáteresztőt, de én annyi pénzért inkább +szigetelést tennék rá, vagy megintcsak párazárót.
Nem ertelek en titeket... egyszer azt irjatok, hogy nem kell, masszor meg, hogy "hat, jo lenne, ha tennel..." Ezen igazodjon ki az egyszeri ember... :)
En most szereztem kolcson egy infras homerot, azzal mericskelem hogy hol mi hany fokos, probalok rajonni hol szokik a meleg.
Le tudnál írni némi tapasztalatot, mennyire használható ez a fajta hőmérő, én is szándékozom valami ilyent szerezni felületeket mérni (fal, padló, ablak keret- üveg) illetve rézcső felületi hőmérsékletét meg lehet-e mérni vele, és ebből valahogy kitalálni, hogy ott éppen hány fokos a víz (tudnám-e mondjuk vhogy erre "kalibrálni" kazán kijövőnél előremenő hőm. ismeretében?)
Köszönöm. Ebben úgy látom mindenre választ kapok. Pl. kiderül, hogy bevonat nélküli üvegnél az argon töltés gyakorlatilag semmit nem ér.
Viszont a doksi a low-e bevonatra sokféle emissziós tényezőt felsorol, gyakorlatilag 5 és 80% között. Honnan tudom, hogy a gyakorlatban egy üveg valójában milyen értékkel rendelkezik?
Nna, ma vettem 100mm-es URSA gyapotot ordogi 666HUF/nm aron (gondolom ez nem rossz osszeg), meghozza a falu tuzepjen (igy a szallitasra legalabb nem kell koltenem). Holnap letakaritom a padlast aztan leteritem.... es varjuk a hatast.:-) Ha erezhetoen javul a helyzet, akkor radobok meg 100mm-t, esetleg 150-et.
Műanyag ablakokat 1954 óta gyártanak üzemszerűen. Az első üzemek az NSZK-ban, Olaszországban épülnek. Az 1970-es években az NDK-ban épült ki jelentős gyártói kapacitás... Magyarországon kb. 15 éve gyakorlatilag a rendszervátást követő technológiai és piaci liberalizációt követően kezdődött el nagyüzemi jelleggel a műanyag nyílászárók gyártása. Jól megfigyelhető az iparágban a profilgyártás és az összeszerelés különválasztottsága. A műanyag ablak lehet teljes keresztmetszetében tömör vagy üreges. A tömör keresztmetszet állhat egyetlen anyagból vagy állhat magból (fa, műgyantakötésű faforgács, könnyűbeton, fémbetét) és köpenyből. A köpeny lehet a magra ráhúzva, ráextrudálva, ráöntve, formában injektálva, rétegelve. Az üreges keresztmetszet állhat egyetlen anyagból (kemény PVC) vagy készülhet fém erősítéssel is... ...A műanyag ablakok átlagos élettartalma -éppen a rövid ideje tartó felhasználtsága miatt- még nem ismert. Megfelelő felelületkezelés esetén -amelyet ritkábban, de speciális felületkezelő anyaggal kell elvégezni - a nyílászárók élettartalma jelentős mértékben meghosszabbítható. Beépítés, a használat során keletkezező mechanikai felületi sérülések, anyagkitörések, benyomódások csak nehezen javíthatók. A termékek életciklus-elemzése során lényeges kérdés a már nem használható rész kezelése. A PVC a természetben lassan bomlik le, miközben sósav szabadul fel. (erre vonatkozóan meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre.) Égetéssel történő megsemmisítése csak nagyon speciális égetőberendezésekben valósítható meg. Ismert a hulladék PVC illetve reciklálás során történő új termék előállításának lehetősége is....
A fából készült nyílászárókról...
Az első fából készült nyílászárónak sokan azt tekintik, amikor az ősember ágakkal zárta el a barlang bejáratát a vadállatok elöl. Az ókori asszír, babiloni, egyiptomi, görög, majd római építészeti emlékekben száos módon megörökítették a fa nyílászárókat.Ezeknek jelentősége napjainkban sem csökkent, azonban megfigyelhető a tömör fa felhasználási arányának csökkentése: fakompozitok jelentek meg ezen a területen is.
A Magyarországon ma készített és lakásokban beépített, fából készült nyílászárók szerkezetét a hőtechnikai előírások magymértékben meghatározzák. Az egyes profilok vastagsága, kialakítása emelettt esztétikai és funkcionális célokat is szolgál. Különbségek lehetnek a felhasznált fa anyagában (fenyőfélék, tölgy, egzóták), az alkatrészek elkészítésének módjában( tömb, rétegragsztás, hossztoldás), a felületkezelés módjában (pácolás, lakkozás).
A hideg idő beálltával évről évre felmerülő probléma, hogy a hőszigetelő üvegezésű ablakok üvegezésén páralecsapódás keletkezik... ...A régi, rossz légzárású ablakokkal felszerelt lakásokban kisebb a páralecsapódás veszélye, mert ott a nagy légcsere miatt nem emelkedik meg a páratartalom. Igaz, ennek nagy ára van, a fűtési költségeken lehet ezt érezni. Az hogy az ipar elkezdte a jó légzárást nyújtó ablalokat gyártani, elkezdődtek a párásodással, penészesedéssel kapcsolatos reklamációk is. A páralecsapódások a hideg felületeken, az ún. hőhidakon történnek, legyen az üveg, panel sarokcsatlakozás, vagy szigeteletlen monolit vasbeton áthidaló... ...A jelenség fizikai törvényszerűségeken alapul, adott külső és belső hőmérséglet, belső relatív páratartalom és üveg hőszigetelési érték melett törvényszerűen keletkezik páralecsapódás. Teljes egészében el nem kerülhető, legfeljebb gyakorisága csökkenthető...
A párásodás oka
Fizikai törvényszerűségek alapján mondhatjuk, hogy a levegő a hőmérsékletétől függő mennyiségű vízgőzt tartalmazhat gőz (pára) formájában. Ha a levegő az adot hőmérsékletének megfelelően maximális vízgőzmennyiséget tartalmazza, akkor telített állapot áll elő, ez a 100%-os relatív páratartalom, ekkor páralecsapódás történik....
... Az ablak belső felületén, akár a kereten, akár az üvegezésen, a leghidegebb pontokon indul el a páralecsapódás, annak környezetében ugyanis a levegő messze a belső szobahőmérséklet, pl. 20 C alatt van, tehán ott a fentiek alapján a relatív páratartalom is megnőtt.A leggyakoribb párásodási hely "U" alakban, a hőszigetelő üveg alsó éle mentén van, ugyanis ott a jó hővezető képességű távtartó miatt az él hőmérséklete alacsonyabb, mint egyébként a táblaközepén, ill. az alsó élén az üvegléc felett a szellős, légmozgás is gyenge... ...Az üveggyártok már kifejlesztették a normál alumínum távtartóknál rosszabb hővezetésű anyagok -melegperemek- műanyag, ill. nemesacél távtartókat, amelyekkel a kerületi rész nem hűl lea távtartó jó hővezetése miatt, ezek a megoldások azonban még nem terjedtek el, ill. egyenlőre drágábbak....
....nem elég tehát csupán az üveg "U" értéke alapján kombinálni, az üveg éle jóval hidegebb télen, mint a tábla közepe. Ha már az üvegtábla közepén is párásodás lép fel, akkor már nagy a baj. Vagy az üveg nem elég jó hőszigetelésű, vagy a belső térben igen magas a páratartalom. Természetessen az alacsonyabb "U" értékkel rendelkező üveg belső felülete azonos a külső hőmérséklet esetén magasabb, mint a gyengébb hőszigetelésűé. A belső tér magas páratartalma növeli a páralecsapódás gyakoriságát...
A Párásodás megelőzése
Lehetőleg az ablakok az épület kiszárított állapotában kerüljenek beépítésre.
Főleg az első fűtési szezonban intenzív fűtéssel, szellőztetéssel kell a mindig nagy páratartalmat csökkenteni.
Az ablakok alatti fűtőtestek később a levegő mozgása miatt csökkentik a párásodás veszélyét
Ha jók az ablakaid és nem túl sokat fizetsz fűtésre akkor a legjobb hőszigetelés a plafoné...az ablak üveg csere nem mindig lehetséges. Régi nyilászárokba pedig nem jelent elönyt ha a nyilászáró zárodása nem megfelelő. Ilyenkor a teljes nyilászárót cserélni kell...A csere munkadíja és az üveg ára, helyének kialakítása némely esetben többe kerülne mint egy új ablak beépítése és megvétele...
Nekem meg több szakember is azt mondta, hogy az ablakokhoz nem érdemes hozzányúlnom...
Fa tokok, amolyan SOFA szerűség. A ház felén 3-12-3-as üvegezés, a másik felén pár éve cseréltettem 4-16-4-es argontöltésűre. A két fajta között érzetre nincs különbség.
Ez utóbbi K értékét nem találom, mennyi lehet? Érdemes ilyen nyílászárókban üveget cserélni low-e-sre, vagy kuka az egész?
Passzívház építésekor a gondos kivitelezők légtömör határolófelületeket készítenek. Jó lenne, ha ez a hagyományos épületeknél is szempont lenne, hogy a belső levegő ne távozzék ellenőrzés nélkül az épületből. A légtömörség nem az energiatakarékos építészet hobbija, hanem minden épületre nézve alapkövetelmény. A 2001. február elsején Németországban érvénybe lépett Energiamegtakarítási Rendeletben (Energieeinsparverordnung, röviden EnEV) előszőr határoztak meg határértéket a légtömörségre. Beépített szellőztetőrendszer nélküli lakásban a nyomásteszt eredménye (mely során 50 Pa túlnyomás alá helyezik a lakást) alapján a légcsereszám a 3 1/h-t, illetve szellőztető rendszerrel pedig az 1,5 1/h-et nem lépheti túl. Az alacsony energiaszintű házaknál szerzett tapasztalatokból következik, hogy érdemes minél jobb érték (azaz minél alacsonyabb n50-érték) elérését célul kitűzni. A passzívházak ennél lényegesen jobb értékeket tudnak felmutatni, a követelmény szerint az n50 értéke nem lehet több, mint 0,6 1/h, vagyis egy óra alatt a lakás levegőjének legfeljebb 60%-a cserélődhet ki ellenőrizetlenül. Lényeges, hogy a légtömörség nem függ az építési módtól, könnyű- ás nehéz szerkezetes épületeknél egyaránt teljesíthető.
Minden a külvilággal érintkező épületrésznél meg kell határozni, hogy a rétegrend mely elemének köszönhetően lesz az légtömör (pl. egy falazott falnál a belső vakolat, a pince és a földszint között a betonfödém, stb.). A fűtött légtérfogatot légtömör réteggel teljesen körül kell keríteni. Második lépésben azt kell megtervezni, hogy a légtömör rétegek az illesztéseknél hogyan lesznek tartósan légtömören összekötve. Fontos: nem elég pl. az ablakkeretet a falhoz "hozzákötni" (a vakolatlan falazat ugyanis nem légtömör!). A keretet a fal légtömör rétegével (a belső vakolattal) kell tartósan légtömören összekötni; pl. egy vakolható tömítőszalaggal.
A harmadik lépésben az esetlegesen szükséges áttöréseket kell megtervezni: elektromos vezetékeket és csöveket, melyek a pincefödémen áthatolnak, konnektorokat és kapcsolódobozokat, stb. Ezen feladatokra ma már minősített és kipróbált megoldások léteznek. A csatlakozásokat mindig körültekintően kell tervezni és gondosan kivitelezni.
Célszerű megoldás például, hogy a villamos vezeték csak egy helyen törje át a szerkezetet, mert akkor csak itt, ezen az egyetlen helyen kell gondoskodni annak légtömör kialakításról. A belső vezetékek elhelyezésnél törekedni kell a hőszigetelt burkon belüli kialakításra; ne legyen átluggatva a gondosan kialakított légtömör födém csak azért, mert a padláson egyszerűbb (olcsóbb) a kábelek elhelyezése.
Egyszerű példa. Télen hidegben legyél kinnt egy kicsit kesztyű nélkül. Utána fogd meg valamelyik fedett testrészedet. Válogass, kedved szerint. A kezedet hidegnek fogod érezni pedig a testhőmérsékleted nagyjából egyforma. Most igy van a fődémed is. Nincs szigetelve, vagyis hideg.
Havas szeles időben nézz fel a padlásra, és 1 nap múlva! Ha nincs fólia, a porhó szépen díszíti a padlást. Van aki leszed néhány cserepet, és kilapátolja a havat, van aki megvárja, hogy elolvadjon. Én vödörrel szoktam a nagyját levinni.
(A deres tető nem mutatja meg, de azért a havason is látszik.)
Ertem. Valami ilyesmi sejtesem volt nekem is, ahogy jobban belegondoltam: annyira eros a hideg levego szabad aramlasa, hogy ha "at is jut" nemi meleg levego (pontosabban ho), az rogton lehul. Vagy valami ilyesmi... nem vagyok egy nagy aramlastan-guru.:-)
Leginkabb azert tettem fel a kerdest, mert nemreg az egyik szomszed oreg szaki emlitett valami ilyesmit, hogy "onnan lehet latni, hogy egy haznak rossz - vagy nincs - fodem szigetelese, hogy annak a tetejen hamarabb elolvad a ho". Teljesen logikusnak gondoltam ezt az eszmefuttatast, mert gondoltam, ha a fodem "futi" a padlaster levegojet, akkor az valamilyen szinten melegiti alulrol a cserepeket... viszont ahogy reggel megneztem a hazat kivulrol, ugyanolyan deres volt a teto, mint a szomszed hazake. (ezek szerint gondolom azert, mert tulzott intenzitassal nem futunk es tul hideg van ahhoz, hogy a fodemen atjuto ho barmit is befolyasoljon. De mondjatok meg nyugodtan, ha rosszul gorgetem a fonalat, nehogy tevesen beleeljem magam, hogy kezdem kapisgalni.:-))
Merd meg a plafon es a padlason a beton homersekletet.
A padlason azert van bazi hideg, mert a cserep egyaltalan nem szigetel, meg a padlas is szellozik. Akarmennyi meleget tolsz fel a padlasra, az azonnal elillan, felfuteni nem fogja semmi. Pont ez a baj vele. Ha felmelegedne a padlas, es nem lenne jelentosen hidegebb mint a lakas, nem is menne arra a meleg, mert az mindig a hideg fele megy. De igy a padlas olyan mint egy lefolyo: mnidig hidegebb, igy megy oda a meleg, es mivel onnan eltunik, soha nem all meg az aramlas.
Ugy tudod a padlason a beton homersekletet megmerni, hogy rateszel egy homerot, es rapakosz egy bala uveggyapotot, vagy hungarocellbe csinalsz neki melyedest, rateszed es teszel meg ra hungarocellt. Igy megszunteteted a huteset, merhetove valik hogy mennyire jon alulrol a meleg.
A kuszobon allo fodemszigetelesemmel kapcsolatban lenne meg egy kerdesem (bar konnyen lehet, hogy ismet az ordito nagysagu fizika-tudomanyi hianyossagaim fognak napvilagot latni... egye fene, vallalom, inkabb megkerdezem, minthogy hulyen haljak meg.:-)
Naszoval, tobben is tanacsoltatok, hogy szigeteljem a fodemet, mert a szereny kis kazanom altal termelt ho jelentos resze ott szokik el. Szoget utott a fejembe, hogy a meleg levego, amig "atverekszi" magat a csunya hideg betonretegen, vajon mennyire hul le? En a jozan paraszti eszemmel azt gondoltam, hogy ennek a folyamatnak koszonhetoen, a padlasterben, legalabbis a fodemszint kozeleben kisse erezhetoen"melegebbnek" kellene lennie. (Vagy ez hulyeseg?) Csak mert ma reggel amolyan allapotfelmeres celjabol felmentem a padlasra es olyan baromi hideg volt fent, hogy csak na... kb. ugyanolyan, mint kint a szabadban. Tehat kerdem en, ereznem kellene akar csak egy kicsit is, hogy a betonfodemen keresztul "szokik" a meleg? Vagy amig atjut, addigra teljesen lehul es ez igy normalis? (Ismet megfeszkelte magat bennem a bizonytalansag, ezert kerdeztem... nehogy aztan beleoljek egy 100-ast a gyapotba, aztan kideruljon, hogy nem arra kellett volna lepni.:-)
En a "te" verziodat epitettem meg, az acs nem szolt bele es a FEMU is mellettem allt! A Tyvek nagyon jo paraatereszto en is ezt hasznaltam! De ekkor az ellenlecet nehogy lesoporoljak a tetolec alol, mert akkor nem lesz legres a cserep alatt!
Az alubevonatos, parazaro folia a belso oldalra kerult, igy a para bentrol nem jut be a szigetelesbe.
Én kétszintes, tetőtérbeépítéses, félig alápincézett, szabadonálló beépítésű, összközműves családi házról beszéltem, aminek a kertjében diófa áll, és az nem lakás, úgyhogy nincs igazad!
Valóban fel kéne keresni egy ügyvédet konzultációra. Ha 4 éve volt, akkor a fogkefét, alsóneműt már nem kell csomagolni az eladónak, de egy polgári per még belefér.
> Az első két linken lévő dokumentumot lennél kedves elolvasni ?
> A delta T -t hagyjuk már ki.
Jó, akkor mondjuk meg a csillagok alapján! :~~~$
Nem lennék, mert a Zsebik prof féle az nem is erről szól :-)
Az ablak helyett lehetne 3× több hőszigetelés a falon??? De ha az ablak helyett próbálod a falat hőszigetelni, akkor nem fog neked bejönni a szél? Nem tudom, ezt hogy kell elképzelni, én azért inkább az ablakkal kezdeném, mert ha az nincs, akkor 3 misiből sem fűtöd ki a kecót, úgy meg már olyan mindegy, hogy az ablakon megtakarítod-e a 10 000-et.
Hogy védekezünk? Kb sehogy. :) Elkezdtem szigetelni a kecót, de családi okok miatt úgy tűnik, h tiplizünk asszonnyal itthonról. De fullra leszigeteltem volna a homlokzatot 10 centivel, ablakokba tettem volna dupla 1.1-es üvegezést, födém szigetelés 25-40cm-es vastagságban kész, lábazatra is ment volna 10cm, és kapott volna a kecó egy okos gépi szellőztetést. Nade most majd lesz könnyűszerkezet 10cm EPS-el, és 15cm gyapottal, rosxz esetben 1.1-es ablakokkal, jobb esetben 0.7-es 3 rétegűvel.. :)
Nem kell megijedni! Sok szempontból hasonló cipőben járunk. Nálam is előjött ugyanez a probléma, talán Nálad is ugyanaz lesz hiba.
Nekem a kazán mellett van egy zárt, piros, hengerszerű kiegyenlítő tartály. Ebben felül van egy légzsák, alatta a víz. A tetején van egy szelep (autógumi pumpa jó rá) ahol fel lehet fújni. Ha a szelep ereszt, a víz feljön. Nálam teljesen megtelt a tartály. Belemegy vagy 25 liter, ennek megfelelően dög nehéz volt.
A végső stádiumban már nagyon ingadozott a nyomás a víz hőmérsékletének függvényében.
Szóval ha esik a nyomás, akkor pumpálni kell, illetve szükség esetén részben vízteleníteni a tartályt.
Szóval, ha így is ki tudod fűteni 25 C-ra, hogy lyuk van az ablak helyén, akkor ugyanannyi megy át a falon, mintha lenne benne ablak. Mondom, a delta T-től függ, ez nem olyan, mint a légy, hogy megy az ablak felé.
Nálam is így csináltuk most meg. A vízszintes részre 20 centi üveggyapot került.
A falra kívül a függőleges részen, és ahol befordul 8-as EPS lett ragasztva, ezen kívül 5-ös üveggyapot terítve a talpszelemenre, hogy a két oldalt összekösse.
Annyit kell betenni, ami a tetőfólia alá befér.
Nálam is penészedett a plafon és fal találkozásánál.
Ha kint hideg van, kézzel simogatva a kérdéses részeket egyértelműen érezhető, hogy hol fog penészedni. Hirtelen hidegebb a fal a problémás helyeken.
A penészgátló festék, de főleg a meszelés jó megoldás. Nálam amíg meszelve volt, nyoma nem volt a penésznek. A diszperzittől meg egy idő után sok helyen előjött.
Télen én vinnék egy lézeres hőmérőt és lepásztáznám a falakat. Ahol jól szigetelt, ott a fal hőmérséklete szinte egyenlő a levegő hőmérsékletével, a hőhídak is egyértelműen látszanak, ahol harmatpont alatt/környékén van, ott eltüntették a penészt (vagy rossz az ablak). Tessék, itt egy harmatpont táblázat: http://www.datapress.hu/dokumentumok/dir8/118_9_peltier_dewpoint_new.pdf De igazából ez nem is érdekes, mert szigetelni mindenképpen kell, az meg elűzi a penészt is, szóval inkább arra koncentrálnék, hogy milyen a fal, vizes, repedt, hová folyt az esővíz, talajvíz magassága, meg hogy milyen a környék, a szomszédság, mert azon nehéz javítani, hiába jó a ház, ha a szomszédnak 35 kutyája van meg 134 disznója.
kuzo2 feladom! ... Értsd már meg, hogy nem elszigetelt falfelületeket vizsgálsz, hanem komplett építményt! Ha egy adott pontban a kétszeresére növeled a hőszigetelésed vastagságát, attól még nem lesz az építményed hővesztesége fele akkora!
Számlákat nem kell kérni, elég ha betelefonálsz az Eonhoz hogy mondják meg mikor volt cserélve az óra és akkor hol állt (mert nálunk pl cserénél használt villanyórát kaptunk kb 1200 kW volt rajta. Gázóra új volt és 0-n állt)
Ha akarja, azzal is be tudja csapni. Nekunk (nemtom honnan szedtek) egy 12 ezer forintos gazszamlat mutogattak (amire elismeroen hummogtunk), aztan jott a feketeleves...
Na most megfogtatok. Először is a 30-as téglát én az alaprajzból szedtem, hogy B30-as vagy sem, azt nem tudom. Az ingatlanos adatlapja szerint "A ház poroton téglából épült 1986-ban", azt sem tudom, van-e ilyen. Vagy ez a porotherm akar lenni és akkor abból nincs is 30-as? Ha jól értem, mindenképp rá kell tegyek külső szigetelést, vakolatot stb. Ezt már eljátszottuk az eredetileg új építésű társasházunkkal, úgyhogy azt ismerem. Sok pénz az biztos.
Az álmennyezetről meg annyit, hogy még nem láttam a házat, pénteken mennék oda, ezért nem tudom, hogy miből van. De láttam már ilyet, ott OSB lapból volt, vagy abból a műanyag cuccból, ami ilyen kisebb négyzetekre van osztva, aztán vagy mintás vagy nem. Hányadék - bocs, ha bárkit megbántok ezzel. Ha OSB-ből van, akkor az mennyiben rosszabb a gipszkartonnál?
