E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Az Adria palota/Hotel Meridien múltját keresem (bár nem ezt terveztem mára), mert nagy összevisszaság van a net bugyraiban.
Na, így jutottam ide a hozzászólásodhoz :)
Pont most fedeztem fel az "Ürményi-ház" megjegyzést, aminek lelőhelye a lipótvárosi hivatalos oldala, ami a térképes linked adatbázisa lehet.
"ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ADATOK Stílus szecessziós-premodern Építés éve 1914-18+helyreáll. 1944-45 Építész Pogány Móric és Tőry Emil irodájában Willem Kvasnicka terve+helyreáll. Lauber László Építtető Adria Biztosító Egyéb / megjegyzés v. "Ürményi-ház", majd Adria Biztosító székháza " http://www.belvaros-lipotvaros.hu/_user/rendeletek/DL_BLVSZ_ADAT_NYOMATASRA.pdf
Innen származhat az ürményi vonal, de ugyanolyan kérdés Willem Kvasnicka nevének említése is (mint tervező), ami egy 1960-as Képzőművészeti Alap kiadványának szövegében szerepel.
Az Adria palotáról olvastam, hogy nagyon korán műemlék lett, 1952-ben. Ez a tárolt változat, az eredeti oldalt a böngészőm nem ajánlja Feltételezem, hogy hajdan bekerült egy tévedés, ami a mai napig megmaradt. Ha nem tévedés, akkor pedig mi az ok? De ez mellékszál már.
Az Adria palotát 1918-ban adták át. 1944-45- ben kiégett, a homlokzati díszek megsemmisültek. A lajta archívumban két érdekes dologra bukkantam. Lajta is pályázott.
Az egyik az eredeti Pogány Móric és Tőry Emil pályázati terve, fantasztikusan szép árkádosított megoldással. A másik, egy régi cikk, melyben tudósítanak arról, -de inkább olvassátok el.
Az Adria palota/Hotel Meridien múltját keresem (bár nem ezt terveztem mára), mert nagy összevisszaság van a net bugyraiban.
Na, így jutottam ide a hozzászólásodhoz :)
Pont most fedeztem fel az "Ürményi-ház" megjegyzést, aminek lelőhelye a lipótvárosi hivatalos oldala, ami a térképes linked adatbázisa lehet.
"ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ADATOK Stílus szecessziós-premodern Építés éve 1914-18+helyreáll. 1944-45 Építész Pogány Móric és Tőry Emil irodájában Willem Kvasnicka terve+helyreáll. Lauber László Építtető Adria Biztosító Egyéb / megjegyzés v. "Ürményi-ház", majd Adria Biztosító székháza " http://www.belvaros-lipotvaros.hu/_user/rendeletek/DL_BLVSZ_ADAT_NYOMATASRA.pdf
Innen származhat az ürményi vonal, de ugyanolyan kérdés Willem Kvasnicka nevének említése is (mint tervező), ami egy 1960-as Képzőművészeti Alap kiadványának szövegében szerepel.
Az Adria palotáról olvastam, hogy nagyon korán műemlék lett, 1952-ben. Ez a tárolt változat, az eredeti oldalt a böngészőm nem ajánlja Feltételezem, hogy hajdan bekerült egy tévedés, ami a mai napig megmaradt. Ha nem tévedés, akkor pedig mi az ok? De ez mellékszál már.
Az Adria palotát 1918-ban adták át. 1944-45- ben kiégett, a homlokzati díszek megsemmisültek. A lajta archívumban két érdekes dologra bukkantam. Lajta is pályázott.
Az egyik az eredeti Pogány Móric és Tőry Emil pályázati terve, fantasztikusan szép árkádosított megoldással. A másik, egy régi cikk, melyben tudósítanak arról, -de inkább olvassátok el.
Akkor a dátumokat módosítani kell, mert az 55557 és 55558-nél 1942, a többinél 1934.
Van valahol elszórva Magyar Pálról is egy kép, ami ugyanezen a kavicsos tengerparton készült, az életkora alapján meg lehetne becsülni az utazás tényleges dátumát.
Az 55551 talán inkább Velencében készült, sok hasonló kút (pozzo) van ott. (Első nekirugaszkodásra nem találtam meg)
Részeredmény, csak hogy lássátok, én sem lazsálok.
4349
2fillérnek teljesen igaza volt, ez egy Domanovszky Endre mű. A problémát Rózsa Gyula műkritikus elé tártam, aki a következőt írta: " Az az első látásra nyilvánvaló volt, hogy a főfalon egy Domanovszky gobelin. A kismonográfiából azt is könnyű volt azonosítani, hogy ez a Fonó. (1971; 392x726 cm.)"
Mondjuk ha engem addig vernek, se jövök rá, hogy ez egy gobelin, de ezért kell profikkal kezdeni. :-) A dologban az az izgalmas, hogy a Fonó egyes adatok (pontosabban: láthatóan egyetlen, de a teljes szakirodalmon végigvonuló adat) szerint a moszkvai magyar nagykövetség fogadótermébe készült 1971-ben, ez viszont láthatóan nem az a helyszín. Rózsa Gyula úgy tudja, hogy volt egy Domanovszky-mű, amelyet a szovjet elvtársak eltávolíttattak mint túl absztraktot, meglehet, ez volt az...
A kérdés attól még nincs megoldva: hogy a kép hol készült. (Szerintem valami pártiskola.) Gyula még nyomoz, és ahogy ismerem, meg fogja oldani.
Mindig itt vagyok passzív olvasóként, ugyanis lankadatlanul csodálom, hogy mi mindent találtok ki előbb-utóbb.
Emma dicsérő szavait köszönöm, de nem érdemlem meg. Azért tűnik néha úgy, hogy ismerem jól a Várat, mert birtokomban van egy repi kiadású könyv, amiben minden 30 év előtti önkormányzati vári ház szerepel: A budavári lakónegyed rekonstrukciója (1982-1986) – kiadta a Bp. Főv. Tanács VB Ingatlankezelési és Építési Főigazgatósága.
E szerint az Országház u. 20. az egyik legépebben megmaradt budai középkori lakóház. Utcai szárnya a XIV. század végén épült és az 1686-os ostrom alatt is nagyrészt ép maradt. A háborúban az utcai szárny elpusztult. Az 1960-as helyreállítást Dragonits Tamás tervei alapján végezték. Akkor épült fel az udvari szárny is. A most 90 éves építészt megkérdezhetem, ha szükséges, de előbb megpróbálok bejutni a kétlakásos (!) házba.
A tetőket körbenéztem a magasból, nem nagyon tudtam azonosítani, de ez nem jelent semmit. Tényleg az lesz a legjobb, ha előbb vagy utóbb valaki személyesen gyárt bizonyítékot.