A sávalap ugyan olyan rendes alap mint a lemezalap. A talaj teherbírása miatt teljesen elegendő egy 40cm széles sávalap. Ezt azonban nehéz kiásni, 50 cm széles gond nélkül építhető (kényelmes). Ha az épületnek lesz padlója is akkor a lemezalap sokkal célszerűbb összevasalva a fagygerendával. Kérdés, hogy miből lesznek a falak és a tető. Ez abból a szempontból számít, hogy ha túl könnyű akkor elfújhatja a szél. Bárki bármit is mond...
Nem tudom jó helyre írok e. Sávalap vagy alap készítésében kérnék tanácsokat. Tavasszal szeretnék építeni egy faépületet műheéynek és tárolónak. Mivel várhatóan minden olyan szaki akit megbíznék ezzel el lesz foglalva az épitési támogatás miatt. Így muszáj leszek magam végezni.
Egy kb 5x6m-es épületet szeretnék. Ennek elég lenne sávalapot készíteni vagy rendes 6x5m-es alapra van szükség.
A vékony 1-es vezetéket kár, fölösleges nagyobb megszakítóra cserélni. Mert túlterhelés esetén. A vékonyvezeték ég el. Nem a bíztit veri le. (hosszútávon gondoltam)
a biztosítékot néha cserélik és nem olyant tesznek be amilyent kellene.
Ez ellen azzal kell védekezni, hogy hozzánemértő nem szerelhet villanyt.
A másik védekezés meg az, hogy sehova nem tesznek 1.5mm2 alatti vezetéket. Hiába csak 40w izzó lesz rajta, akkor sem. És szabályos kotőelemeket használnak, ha csak a kapuvsengő megy róla, akkor is. És persze az aljzatban nincs kötés sehol. Ez nyilvánvaló.
:) Az a sok szépcső. ahány csövet látsz. Annyi lakásba van leosztva a fővezeték. Nyilvánvalóan ez egy nyolc lakásos társasháznak a villanyszerelése, egy nyolcdarabos villanyóráról. Amit a lépcsőház bejáratánál lehet látni ha belépsz. magánlakáson belül ekkora villanyszerelés nincs, még a mesébe se:)
De mint írta az egyik topiktárs /89 / mi lesz a dobozokkal, amikben a kötések vannak ?
A dugaljak még csak hagyján a padlótól 10 cm -re, de már egy villanykapcsolónál is kellene kb. egy m felfelé menni és a mennyezeti világításnál meg lényegesen többet. Nálam pl. az egyik lakásban van vagy 40 doboz. Egyszer egy biztosítási érdeklődésnél külön kitértem erre, hogy ezt hogyan vesszük a szerződésbe , Az ügynök kitért előle én meg nem kötöttem biztosítást.
Egy másiknál szintén rábeszéltek volna a teljes vezeték cserére.. Nos mondja a 'mester ' a csillárban nagy a terhelés a z 5 db. világítótesttel. Miért mert ott 5 db 60 -s égő van. De mondom 5 db 15 W -os lesz. Na szóval nem lett 750 eft-os munka .... a 'mester' nagyon szerette volna. Ahol igazán nagy terhelés volt várható oda egy falon kívüli takart vezetékkel megoldottam.
A villany egy ravasz dolog.
Túlterhelésnél éppen a kötéseknél lép fel kritikus dolog... jobb az ha 'szem előtt' van.-
Teljesen szabályos,manapság új építésnél szokás így csinálni, példa kép itt. Symalen csőben (ez van a képen is, narancssárga színű erős cső) lehet vezetni, az teljesen alkalmas erre a célra.
Biztos lehet ilyet. ha egyenesen megy a cső/vezeték? De konnektorok? A kapcsolók? Hogyan lesznek leszedve a fővezetékről, ami a betonba lesz? Minden konnektorhoz/kapcsolóhoz. kell egy összekötődoboz. Vagy az is a betonon lesz? A falat mindenképp vésni kell.
Hogy szabályos-e abban nem vagyok biztos, de meg lehet csinálni strapabíróan. Acélcsőben, elég nagy sugarú ívben simán vezethető. Végül is a falban is úgy vezetik. Egy elektromos szakembert kell megkérdezni.
BuÉK Mindenkinek! Szerintetek épületen belül, mennyire szabályos az aljzatbeton alatt vezetni az áram vezetéket? Lehet jól megcsinálni, megfelelő csövezéssel, vezetékkel?
Nem szeretném körbe vésni az egész lakást, az aljzat meg ugyis fel van szedve burkolás miatt.
Ha nem titok,akkor mond meg hol laksz.Mondok boltot,hol tudsz venni bádogot. Ott adnak bádogos embert. Csak az van jövőre indul ez a támogatásos dolog szakem nem igazán fogsz találni. Ha mégis akkor az olyan is.
Egyedi rétegrended van, agyalj még rajta, szerintem az utolsó a pluzibilis és ha keresel kapsz egy jó bádogost, most januárba egy kicsitk leáll az ipar.
Két nap alatt kész kell legyen, ennyi anyag van készleten egy szakcégnék.
Mindent a bádogos kell lehajtson, de általába a jobb szakik egy bádogos műhellyel dolgoznak, akiknek van 6 méteres hajlitógépe és mindeféle más gép is.
Az Bauder membránost megoldást mindig kiadom egy szakvállakozónak. B@szott drága. A hőszitelelés fele is jön egy aljzatbeton és arra a PVC szigetelés. Arra még egy aljzat, ami védi... de ez járható lapostető rétegrend.
hát még tanakodok, van amelyik kivitelező szerint átereszt annyi párát a pvc amennyi elegendő (osb vel alatta), vagy amelyik azért betenne páraszellőzőt, én most azon gondolkozok, hogy a magas oldalon egy légrést hagyva kiszellőzne a tető.
Gondolom azért van a fórum hogy érdeklődjek, hátha belebotlok valami okos emberbe aki tudja mit beszél, nyilván óvatosan kell kezelni minden információt de nem veszt vele semmit az ember.
Egyébként az attika fal tetejének hőszigeteléséről érdeklődtem, nem a tető rétegrendről ahova végülis eljutottunk.
Beszéltem több tervezővel is, de mivel nem szükséges egyszerű bejelentés így nincs terv.
PVC fedés OSB re teljesen elfogadott az összes PVC vagy akár TPO vagy bármilyen hasonló anyagot előállító gyártó útmutatása alapján. (könnyűszerkezetes lapostetős házak is így készülnek pl...)
A tervező is ugyanezt a rétegrendet adja amit én leírtam meg hisz ez egy létező rétegrend amit a lapostetők között kéthéjú hidegtetőként definiálnak. Ezeknek a tetőknek az egyik fontos eleme a szellőzés amelynél már sokszor a tervező is széttárja a kezét, és javasol páraszellőzőt, áttörést az attikán vagy a magas oldalon is kiszellőztetni légréssel. Nálam 20-60 cm magasságú légrés van a szigetelés és a faszerkezet között ami teljesen kielégítő légrés szempontjából, csak a levegő mozgása kérdéses mert 3 oldalról körbe van zárva (a 4. oldal viszont nyitott 10m hosszon). Volt tervező aki nem a szellőzés kérdését vitte volna tovább, hanem tenne szigetelést (5cm) az OSB és a vízszigetelés közé így megakadályozva a páralecsapódást.
Ezt csak az egyébként nagyon hasznos "Olyan is lesz" komment miatt írtam.. Biztos létezik tervező aki talál megoldást erre a problémára, de én három személlyel már felvettem a kapcsolatot és egyik se volt túl meggyőző. Magam is építőmérnök vagyok bár más vonalon mozgok, de 1-2 anyagot áttanulmányozva semmi újat nem hallottam egyik tervezőtől se. Szóval ha lenne esetleg tervem, és rétegrendem netán megrajzolt csomópontom is, attól még lehet az még olyanabb is mintha magamtól találnám ki esetleg egy tapasztalt kivitelezővel.
Ez egy 35 éves ház, ami teljes felújításon esik át. Jelenleg 4 fokos szarufákon hullámpala van, és néha intenzív csapadék esetén be is ázik + hőszigeteljük a födémet és attikát így mindenképp lekerül róla.
Mivel az ácsszerkezetet elvileg nem módosítjuk csak a fedés anyaga változik így egyszerű bejelentés nélkül menne, ezért nincs tervező és rétegrend se. Szimplán magam és a kivitelezőkkel együtt agyalok, hogy melyik megoldás legyen.
Nyilván a korcolt fedés is egy jó megoldás lehetne, csak igen ahogy mondtad az már attika fal magasítást jelentene + szarufa emelést innentől kezdve meg már egyszerű bejelentés. Egyébként már így is 7,8 m körül van az attika fal teteje a járda szinthez képest :),
És igen, kellene egy jó bádogos szakember, ami szintén nehéz ügy :D
