Részlet tőlem A nagy földrajzi felfedezések topikból (159. hsz.):
Az olasz Amerigo és a lat. Emericus, Americus a magyar Imre személynév megfelelője.
Szt. István magyar király fiának nagy kultusza volt Itáliában, és Vespucci is egy Imre herceg tiszteletére szentelt firenzei templomban esett át a keresztségen 1451-ben. (A Vespucciké igen tekintélyes és híres család volt egyébként, gondoljunk Simonetta Vespuccira például.)
Martin Waldseemüller kartográfus és Mathias Ringmann csillagász javasolták aztán 1507-ben, hogy az újonnan felfedezett földeket Vespucciról nevezzék el, méghozzá "nőies" alakban, mivel a többi földrész is női neveket visel.
Így Amerika tkp. Imre-föld. Sajnos kevesen tudják.
Mit szóltok a következő filmhez?
Ring of the Nibelungs / Curse of the Ring
Rendezte: Uli Edel
Német–angol–olasz–amerikai koprodukció
2004
Bizonyára sokaknak feltűnt benne egy bizonyos vérszerződő rítus, amikor Günther király, Siegfried és Giselher herceg szövetkeznek egymással, miközben a gonosz Hagen kihallgatja őket. Ennek a jogi aktusnak a szertartása emlékeztet a Hérodotosz és az Anonymus (P. magister) által leírt vérszerződési eljárásra.
De ott van pl. a kovácskirály motívuma is, amely a sztyeppei tárkányok szerepét idézi fel előttünk (vö. még a méltóságnevet az etruszk Tarkhuna város nevével). És a sort még hosszan folytathatnánk.
A Nibelung-ének hunjai köztudottan azonosak a hunogurokkal, Európa akkori vezető katonai hatalmának birtokosaival… Krimhilda, Brünhilda, a sárkány kincse – ezeknek a mitikus szereplőknek és elemeknek a germán voltát a történeti valóság kutatóinak majd valószínűleg gyökeresen revideálnia kell…
Ahogy a magyar–izlandi kapcsolatokat is például. Türkir vitéz, a „Szerencsés” Leif Eirikson nevelője, a nevezetes expedíció rangidőse, a kölönös „déli” harcos, aki a legdélibb felfedezett amerikai földnek a Vinland (Szőlőország) nevet adta, mert elkóborolva különös – a vikingek számára ismeretlen – bogyókat talált, aligha lehetett magányosan kóborló türk száműzött az izlandiak között… (Szőlő egyébként nem fordul elő a 46. szélességi körtől északra Amerikában, ami fontos támpont Vinland fekvésének meghatározásánál.)
A dán Schöning már 1777-ben felismerte, hogy Türkir magyar lehetett, és 1844-ben az angol Samuel Laing is osztotta ebbéli nézeteit nevezetes művében…
A Fehér M. Jenő szerkesztette Ősmagyarok és vikingek kötet mellett (Buenos Aires, 1973) mindenkinek figyelmébe ajánlom a Nibelung-ének magyar fordítását:
A Nibelung-ének – Ó-német hősköltemény; ford.: Szász Károly; Ráth Mór, Pest, 1868 (Attraktor Kft., Gödöllő, 2004)
Nekem ebben a kiadásban volt meg:
A Nibelung-ének és a Frithiof-monda I-II; ford.: Szász Károly, Győry Vilmos; Lampel, Bp., é. n. (Remekírók képes könyvtára)
Magyar_Adorján:_A_Nibelung-ének_magyar_eredete
A teljes Nibelung-ének először a hálón:
A Badeni Állami Múzeum és a Badeni Állami Könyvtár 2003. december 13-ától 2004. március 14-éig tartó, közös kiállításának részeként először olvasható az Interneten a teljes Nibelung-ének.
Először olvashatjuk az Interneten a Nibelung-ének teljes szövegét. 2400 strófát 380 internet-oldalon. Mindez a Karlsruhéban működő Badeni Állami Könyvtárnak köszönhető, akik a Szigfrid, Krimhilda és Hágen történetét őrző kéziratot digitalizálták. A hangfelvétel közép-felnémet dialektusban hallható. A Nibelung-énekhez Lothar Voetz fűzött előszót, magáról a kéziratról és annak feldolgozásáról Ute Obhof szövege olvasható a badeni könyvtár honlapján.
Én nem látok avar-hatti azonosságot, ha szorosan a két népet és nem pl. egy-egy avar vagy hatti vezetésű államképződmény összlakosságát nézzük.
Szerintem:
parthus=avar
és
hatti = szkíta.
Eddigi olvasmányaim alapján előttem az is nyilvánvaló, hogy az említett két nép az őskor végén-ókor elején Elő-Ázsiában egymás közeli szomszédságában élt, talán keveredések is voltak, és innen a nyelvi, kulturális, életmódbeli rokonság. A humánbiológiai vonalnak is érdemes lenne közelebbről utánanézni.
Nagy szerettel kérlek a párthus-avar-hatti-szkíta azonosság indokainak elővezetésére. Szépek a képeid, de kis hiányt érzek. A párthus-szkíta vonalig magam is eljutottam az ókoriak nyomán, de elakadtam. Légy kedves homályosíts fel.
De nem baj, mert – ahogy egy előrehaladott szenilitás jeleit mutató fórumtársunk írta – az arany íj a mongolokhoz köthető, tehát Glatz szerint mongol volt az egész sztyeppe, és különben is a PONy nevű nyugalmazott vízvezeték-szerelő ezzel fog egyetérteni... :))
Vagy nem Götz nevét foglaltam aranyba legutóbb is a sumérok szkítaságát illetően? :))
"...hogyan csinált a magyar mitologikus anyagból Wagner (egyébként kiváló) nagynémet operát..."
Brünhilde (Kristanna Loken)
Avar alattvaló a Perzsa Birodalomból
Az Avar (másként: Parthus) Birodalom
Az arámi és pahlevi (Arszakida és Szászánida) betűsor egybevetése
A pahlevi ábécé parthus és Szászánida változata
Parthus nőalak Hatrából
André Verstandig: Histoire de l'Empire parthe (-250–227); Le Cri, Brüsszel, 2001
Parthus nőalakok Hatrából
Egy hasonló parthus figura a berlini Elő-ázsiai Múzeumból
II. Pakur (Pakórosz) tetradrachmája
Vagy itt?
Talán itt?
Elümaiszi herceg portréja Sámiból
Egy királyt ábrázoló bronz plasztika töredéke
Parthus nőalak, feltehetően az uralkodó körökből
Parthus emberalak
Parthus szemöldökkő Hatrából
Parthus mázas vízköpő
Áldozat Conon keresztény mártír tiszteletére