Some would say that Tyrkir was just a German slave, but he'd been like a foster father to Leif, he'd served Leif's father, and many was the time he'd played with Leif as a boy or taught him the skills a Viking warrior would need.
A saga egyébként világosan mondja, hogy olyan, fürtökben álló bogyókat talált Türkir, amelyeket a skandinávok nem ismertek, és ettől jött olyan váratlan izgalomba, mintha eszét vesztette volna. És azt is mondja a saga, hogy erről a bogyóról nevezték el Vinlandnak azt a földet. (Előtte Hellulandon és Marklandon is kikötöttek, és azok a helyek is hasonló módon kapták a nevüket a viking felfedezőktől.)
Az lehet persze, hogy nem "a szőlő földjé"-nek, hanem "a bor földjé"-nek kéne értelmezni a szót...
"Szőlő Vinland ma feltételezett helyén sincs (L' ans aux Meadows)..."
Melyik feltételezett helyre gondolsz? Mert van egy pár.
L'Anse aux Meadows Új-Foundlandon van, ott tényleg bajosan találnánk szőlőt... De már Helge Ingstad norvég amatőr régész talált egy antracitdarabot 1960-ban Rode Island partjainál (Boston és New York között) egy feltételezhető vikingar településnél, amelyhez hasonlót Thorfinn Karlsefni grönlandi háza alól is kiástak. (Thorfinn volt az egyik utazó, aki Leifék után Vinlandon partra szállt.) Grönlandon ilyen antracit természetes formában nem fordul elő.
"...erdetileg Leif apjának rabszolgája volt..."
Ilyen értelmezéssel eddig még nem találkoztam.
"A kutatás szerint ez a szőlős story utólag gyártott legenda, mert a vin- szó eredetileg település, tanya jerlentésű..."
Ez az egyik feltételezés a néhány közül, érvelni pedig nem hipotézisekkel szoktak, hanem adatokkal.
Ahogy a magyar–izlandi kapcsolatokat is például. Türkir vitéz, a „Szerencsés” Leif Eirikson nevelője, a nevezetes expedíció rangidőse, a kölönös „déli” harcos, aki a legdélibb felfedezett amerikai földnek a Vinland (Szőlőország) nevet adta, mert elkóborolva különös – a vikingek számára ismeretlen – bogyókat talált, aligha lehetett magányosan kóborló türk száműzött az izlandiak között… (Szőlő egyébként nem fordul elő a 46. szélességi körtől északra Amerikában, ami fontos támpont Vinland fekvésének meghatározásánál.)
Tyrkir Leif Eriksson nevelője volt.
A források csak annyit tudnak róla, h "déli", és erdetileg Leif apjának rabszolgája volt.
Szvsz lehetett magyar is (ezt a gondolatkisérletet magam is támogatnám)
A kutatás szerint ez a szőlős story utólag gyártott legenda, mert a vin- szó eredetileg település, tanya jerlentésű, s mindolyan helyeken megtalálható helynévi anyagban, ahol skandinávok éltek, de szőlő a közelben sincs.
Szőlő Vinland ma feltételezett helyén sincs (L' ans aux Meadows), csak egy más, fürtös--bogyós termésű növény.
Nem sikerült még sehol alaposan kifejtenem, ez a topik is részben abból a célból jött létre, hogy majd folyamatosan pótoljam ezt a mulasztást :) Eddig inkább csak egymáshoz illesztgettem néhány mozaikdarabkát, pl. a kronológiát illetően. Így elmondtam, hogy a parthusok elleni Szászánida puccs 228-ban történt, ezt követően az avarok visszaszorultak Turkesztán keleti végeire, ahol 310 körül a heftalita hunok meghódították őket. Így jött létre a hun-avar (hunogur, onogur, kangar, várkony) nép, amelynek egy része Európába költözött a VI. század közepén.
Az igazán érdekes dolog az lesz, amikor pl. régészetileg utánanézünk majd a hunogur etnikum összetettségének; erről én sem olvastam még átfogó tanulmányt, részleteket viszont igen.
Hasonlóan érdekesnek ígérkezik az iráni és a közép-európai parthus nehézpáncélos lovagi fegyverzet összehasonlítása... :)
Részlet tőlem A nagy földrajzi felfedezések topikból (159. hsz.):
Az olasz Amerigo és a lat. Emericus, Americus a magyar Imre személynév megfelelője.
Szt. István magyar király fiának nagy kultusza volt Itáliában, és Vespucci is egy Imre herceg tiszteletére szentelt firenzei templomban esett át a keresztségen 1451-ben. (A Vespucciké igen tekintélyes és híres család volt egyébként, gondoljunk Simonetta Vespuccira például.)
Martin Waldseemüller kartográfus és Mathias Ringmann csillagász javasolták aztán 1507-ben, hogy az újonnan felfedezett földeket Vespucciról nevezzék el, méghozzá "nőies" alakban, mivel a többi földrész is női neveket visel.
Így Amerika tkp. Imre-föld. Sajnos kevesen tudják.
Mit szóltok a következő filmhez?
Ring of the Nibelungs / Curse of the Ring
Rendezte: Uli Edel
Német–angol–olasz–amerikai koprodukció
2004
Bizonyára sokaknak feltűnt benne egy bizonyos vérszerződő rítus, amikor Günther király, Siegfried és Giselher herceg szövetkeznek egymással, miközben a gonosz Hagen kihallgatja őket. Ennek a jogi aktusnak a szertartása emlékeztet a Hérodotosz és az Anonymus (P. magister) által leírt vérszerződési eljárásra.
De ott van pl. a kovácskirály motívuma is, amely a sztyeppei tárkányok szerepét idézi fel előttünk (vö. még a méltóságnevet az etruszk Tarkhuna város nevével). És a sort még hosszan folytathatnánk.
A Nibelung-ének hunjai köztudottan azonosak a hunogurokkal, Európa akkori vezető katonai hatalmának birtokosaival… Krimhilda, Brünhilda, a sárkány kincse – ezeknek a mitikus szereplőknek és elemeknek a germán voltát a történeti valóság kutatóinak majd valószínűleg gyökeresen revideálnia kell…
Ahogy a magyar–izlandi kapcsolatokat is például. Türkir vitéz, a „Szerencsés” Leif Eirikson nevelője, a nevezetes expedíció rangidőse, a kölönös „déli” harcos, aki a legdélibb felfedezett amerikai földnek a Vinland (Szőlőország) nevet adta, mert elkóborolva különös – a vikingek számára ismeretlen – bogyókat talált, aligha lehetett magányosan kóborló türk száműzött az izlandiak között… (Szőlő egyébként nem fordul elő a 46. szélességi körtől északra Amerikában, ami fontos támpont Vinland fekvésének meghatározásánál.)
A dán Schöning már 1777-ben felismerte, hogy Türkir magyar lehetett, és 1844-ben az angol Samuel Laing is osztotta ebbéli nézeteit nevezetes művében…
A Fehér M. Jenő szerkesztette Ősmagyarok és vikingek kötet mellett (Buenos Aires, 1973) mindenkinek figyelmébe ajánlom a Nibelung-ének magyar fordítását:
A Nibelung-ének – Ó-német hősköltemény; ford.: Szász Károly; Ráth Mór, Pest, 1868 (Attraktor Kft., Gödöllő, 2004)
Nekem ebben a kiadásban volt meg:
A Nibelung-ének és a Frithiof-monda I-II; ford.: Szász Károly, Győry Vilmos; Lampel, Bp., é. n. (Remekírók képes könyvtára)
Magyar_Adorján:_A_Nibelung-ének_magyar_eredete
A teljes Nibelung-ének először a hálón:
A Badeni Állami Múzeum és a Badeni Állami Könyvtár 2003. december 13-ától 2004. március 14-éig tartó, közös kiállításának részeként először olvasható az Interneten a teljes Nibelung-ének.
Először olvashatjuk az Interneten a Nibelung-ének teljes szövegét. 2400 strófát 380 internet-oldalon. Mindez a Karlsruhéban működő Badeni Állami Könyvtárnak köszönhető, akik a Szigfrid, Krimhilda és Hágen történetét őrző kéziratot digitalizálták. A hangfelvétel közép-felnémet dialektusban hallható. A Nibelung-énekhez Lothar Voetz fűzött előszót, magáról a kéziratról és annak feldolgozásáról Ute Obhof szövege olvasható a badeni könyvtár honlapján.
Én nem látok avar-hatti azonosságot, ha szorosan a két népet és nem pl. egy-egy avar vagy hatti vezetésű államképződmény összlakosságát nézzük.
Szerintem:
parthus=avar
és
hatti = szkíta.
Eddigi olvasmányaim alapján előttem az is nyilvánvaló, hogy az említett két nép az őskor végén-ókor elején Elő-Ázsiában egymás közeli szomszédságában élt, talán keveredések is voltak, és innen a nyelvi, kulturális, életmódbeli rokonság. A humánbiológiai vonalnak is érdemes lenne közelebbről utánanézni.
Nagy szerettel kérlek a párthus-avar-hatti-szkíta azonosság indokainak elővezetésére. Szépek a képeid, de kis hiányt érzek. A párthus-szkíta vonalig magam is eljutottam az ókoriak nyomán, de elakadtam. Légy kedves homályosíts fel.
De nem baj, mert – ahogy egy előrehaladott szenilitás jeleit mutató fórumtársunk írta – az arany íj a mongolokhoz köthető, tehát Glatz szerint mongol volt az egész sztyeppe, és különben is a PONy nevű nyugalmazott vízvezeték-szerelő ezzel fog egyetérteni... :))
Vagy nem Götz nevét foglaltam aranyba legutóbb is a sumérok szkítaságát illetően? :))
"...hogyan csinált a magyar mitologikus anyagból Wagner (egyébként kiváló) nagynémet operát..."
Brünhilde (Kristanna Loken)
Avar alattvaló a Perzsa Birodalomból
Az Avar (másként: Parthus) Birodalom
Az arámi és pahlevi (Arszakida és Szászánida) betűsor egybevetése
A pahlevi ábécé parthus és Szászánida változata
Parthus nőalak Hatrából
André Verstandig: Histoire de l'Empire parthe (-250–227); Le Cri, Brüsszel, 2001
Parthus nőalakok Hatrából
Egy hasonló parthus figura a berlini Elő-ázsiai Múzeumból
II. Pakur (Pakórosz) tetradrachmája
Vagy itt?
Talán itt?