E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Igazad van. Eddig János hegy volt a képaláírásban, de a napokban elbizonytalanodtunk, s magam is a Nagy-Hárs-hegyre voksoltam.
Már akkor elő kellett volna venni a térképet; a Hárs-hegy (a Normafa felől nézve) a maga 450 méterével megbújik a János hegy mögött, tehát a Normafától nem látható! :(
"Erzsébet királyné 1882-ben járt először a János-hegyen.
Korábban is állt már egy kilátó, egy gloriett, egy egyszerű fából készült vadász les volt, melyet az akkoriban fellendülő turizmusnak következtében egyre gyakrabban használtak kilátóként."
Értem én, de ahhoz, hogy az ott a Hárshegy legyen, az kéne, hogy legyen közvetlenül egymás mellett két tökéletesen egyező alakú hegy, valamint hogy a János hegy köddé váljon a fotózás idejére. :)
"...ez viszont láthatóan nem az a helyszín. Rózsa Gyula úgy tudja, hogy volt egy Domanovszky-mű, amelyet a szovjet elvtársak eltávolíttattak mint túl absztraktot, meglehet, ez volt az..."
" Az az első látásra nyilvánvaló volt, hogy a főfalon egy Domanovszky gobelin. A kismonográfiából azt is könnyű volt azonosítani, hogy ez a Fonó. (1971; 392x726 cm.)"
Kedves Fórumozók, mindenkit szeretettel várunk az alábbi programra!
üdv
t.m.
MEGHÍVÓ
a Vivian Maier nyomában című film
premier előtti bemutatójával egybekötött
FORTEPAN TALÁLKOZÓRA
A filmről
Élt egyszer Amerikában egy dada, aki a XX. század egyik legnagyobb fotósa volt,
ám ezt nem gyanította magáról. Vivian Maier úgy halt meg, hogy hátrahagyott több
ezernyi remekművéből soha egy sem került nyomtatásba.
Egy nap egy John Maloof nevű fiatal történész Chicago régi épületeinek történetét kutatva egy bolhapiaci aukción megvett egy doboznyi negatívot, és ez a nap nemcsak megváltoztatta életét, de csakhamar milliomossá is tette.
A Vivian Maier nyomában című film e két mesét bontja ki: a szegénységben és elhagyatottságban meghalt magányos
dada történetét, aki alkalmi munkái mellett egész életében fotózott, mintegy végigdokumentálva a XX. század második felét. Úgy használta a fényképezőgépet, mint Van Gogh az ecsetet: a nélkül ontotta magából a remekműveket, hogy arra a világ kíváncsi lett volna.
A Vivian Maier nyomában azonban a felfedezés örömének dokumentuma is, John Maloof szerencséjének és inspiráló erőfeszítéseinek története.
PREMIER ELŐTTI VETÍTÉS
Ideje:2014. június 10. (kedd) 18.30 óra
Helye: Átrium Film-Színház
(1024 Budapest, Margit krt. 55.)
A belépés díjtalan, de előzetes bejelentkezés szükséges.
A minap gyűjtögettem cikkhez infókat az 1920-as évekből, és a közlekedési problémák java része erősen hasonlatos a maihoz. A jövő a metró, el Bp le van maradva a világvárosoktól, az utak minősége rossz, kátyús, a kijavításukról nem gondoskodik kellőképpen a székesfőváros, a kerékpárosokat nem igazán érdeklik a közlekedési szabályok, és mivel nincs azonosítójuk, nem lehet őket megbüntetni, új autóbuszokra és új dunai hidakra lenne szükség, stb. És vajon mi volt a magyarázat? Milliárdokra lenne szükség, de az nincs :-)))
Azért az nem gyenge, hogy azóta gyakorlatilag semmit nem változott sem a ház (a szomszédos sem), sem a környék - jó, le lett aszfaltozva az utca, meg bevezették a villanyt a házba... :-)
Eredetileg (a gőzvontatású HÉV korában) Haraszti felől a mai Hunyadi utca-Zsellér dűlő útvonalon vezetett az egyvágányú HÉV, egészen a vasútvonal mellé, Soroksár vasútállomásig, majd ott élesen balra Hősök tere felé, és vissza a Grassalkovich út mellé fordulva mentek tovább a főváros felé. A villamosításkor (1909) került a Grassalkovich útra végig az ekkortól már kétvágányú pálya, de megmaradt a régi szakasz is ezen a "kerülőúton", amit egészen a második világháború végéig használtak iparvágányként, a negyvenes évek végén pedig elbontották.
Kérdésem lenne, nem tudom jól gondolom-e: a 02788 sz. kép a Normafán készült. A háttérben a kép aláírása szerint a Nagy-Hárs hegy látható, de szerintem az a János-hegy. Ennek a tetején csak 1908-1910 között épült meg az Erzsébet-kilátó, de előtte - a Wiki szócikke szerint - egy fából épült kilátó volt ott, 1900-ban valószínűleg inkább az volt látható.
