Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
A repülővel történő utazásra speciális szabályok vonatkoznak. Minden schengeni ország repülőterein fizikailag el kell különíteni az ún. belső és külső járatokat. Belső járatnak minősül minden olyan járat, amely schengeni tagállamból schengeni tagállamba repül anélkül, hogy nem schengeni tagországban megszakítaná útját.
Külső járat minden olyan járat, ami nem schengeni országból schengeni tagállamba érkezik, vagy schengeni országból indul nem schengeni országba. (itt is érvényes, hogy az Egyesült Királyság és Írország nem schengeni tagállam, Norvégia és Izland viszont az. Nem biztos, hogy az újonnan EU-hoz csatlakozott országok mindegyike schengeni tag lesz, Bulgária és Románia egy ideig még biztosan nem.)
A külső járatok esetében van személyellenőrzés (ún. határforgalom-ellenőrzés) méghozzá akkor, amikor a schengeni repülőtérre megérkezik a gép, illetve mielőtt a schengeni repülőtérről induló gépbe beszállnánk. Természetesen az EU-állampolgároknak a már említett minimum ellenőrzés az irányadó szabály.
A belső járatoknál nincs személyforgalom-ellenőrzés, tehát útlevélkezelés nélkül bejuthatunk a géphez, illetve a repülőtér érkezési várójáig. Van viszont utasbiztonsági ellenőrzés, vagyis poggyászok és személyek átvilágítása. Ez ugyanis az utasok és a repülőgép biztonságát szolgálja és nem beutazási szabály.
„Az utazók számára 21-e lesz az ünnep: hajnaltól ellenőrzés nélkül juthatnak át a szlovén, az osztrák és a szlovák átkelőkön, sőt, bárhol a zöldhatáron. Az unió december 6-án vagy 7-én hozza meg a végső, tanácsi döntést.”
(...)
„December 20-án éjfélkor a schengeni belső határokon az útlevélkezelők felhúzzák a sorompókat, bezárják a fülkéket, és attól kezdve csak azért maradnak az átkelőkön, hogy segítsék a forgalmat - közölte kérdésünkre Samu István, az országos rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese, korábban a határőrség rendészeti főigazgatója. Erre a külföldi tapasztalatok alapján szükség is van, mert az autósok egy része valószínűleg hetekig megáll majd a határnál, és várja a pecsétet. (...)
Senki ne lepődjön meg azon, ha december végétől a belső határoktól számított tíz kilométeres sávban idegen egyenruhát lát - hívta fel a figyelmet a tábornok. A szomszédos országok közti rendőri együttműködés része ugyanis, hogy a határ két oldalán közös járőrök végzik a mélységi ellenőrzést. Így a magyar járőrök társaságában is gyakran feltűnnek majd szlovén, osztrák vagy szlovák egyenruhások.”
(...)
„Bárhol a zöld határon”
Emlékszik valaki erre?
<—
Népiesen „vasfüggöny” Leánykori nevén SZ-100-as elektromos jelzőrendszer (EJR).
MNO Egyenruhaváltásra nem lesz lehetősége a határőrségnek, egyrészt az idő rövidsége, másrészt a költségek miatt sem. Csak a szolgálati igazolványt és a jelvényt cserélik le – nyilatkozta Béndek József egy hétfői tévéműsorban, melyben kiderült: a határőrségnek teljes vagyonával kell a rendőrségbe beolvadni.
A ruhákon marad a határőrség felirata, feltehetőleg 3-4 év múlva lesz egységes öltözetre pénz – jelentette ki Béndek József egy hétfői tévéműsorban. A schengeni csatlakozással megszűnő Határőrség jövőbeni feladatairól és szervezeti felállásáról szólva a szervezet országos parancsnoka elmondta: az állomány döntő többsége a rendőrség szervezetébe fog átkerülni. Csak kevesen lesznek, akik pályát módosítanak vagy nyugdíjba vonulnak.
A rendőrség szervezete úgy épül föl, hogy a közlekedésrendészet, a közbiztonság, az igazgatásrendészet mellett a határrendészet önálló szakmai ágként viszi tovább a határőrzés szakmai irányítását és magát a végrehajtást is. A külső határokon megmaradnak a kirendeltségek ugyanabban a szerkezeti struktúrában, mint jelenleg – így az ukrán, román, szerb és a horvát határszakaszon.
A Határőrség ezentúl a megyei rendőr-főkapitányság alá fog tartozni, és a városi kapitányságoknak lesz az a feladata, hogy a határ menti területeket felügyeljék. Mind a rendőrség, mind a határőrség specifikusan végzi majd a dolgát, és megtanulják egymás munkáját is ellátni. Béndek elmondta: a feladatrendszer jelen pillanatban is nagyon hasonló, ezért lehet a két testületet integrálni, ám ahhoz, hogy a két szerv egységes legyen, évekre lesz szükség.
Teljes vagyonukkal kell a rendőrségbe beolvadni
A parancsnok elmondása szerint egyeztetés alatt áll azon objektumok sorsa, melyekbe a határőrség átköltözik. Azt is vizsgálják, hol lehet közös elhelyezést biztosítani a szerveknek január 1-jétől. A tervek szerint a határőrségnek teljes vagyonával kell a rendőrségbe beolvadni.
Egyenruhaváltásra nem lesz lehetőség az idő rövidsége, másrészt a költségek miatt sem, mely több milliárd forintra rúgna. Csak a szolgálati igazolványt és a jelvényt cserélik le. A ruhákon marad a határőrség felirata, feltehetőleg 3-4 év múlva lesz egységes öltözetre pénz.
Ruhára nincs pénz, vízágyúra igen
Jelenleg nincs pénz egyenruhákra, nemrégiben viszont több százmillió forintért vásárolt mikrobuszokat és terepjárókat a rendőrség, melyeket a tömegoszlatásoknál készültek bevetni. A rendőrség összesen 61 járművet vásárolt a tender győztesétől, a Duna Autó Zrt.-től. Ezek között szép számmal vannak olyanok, amelyeket tömegoszlatásnál, illetve rendezvények biztosításánál vethetnek majd be. Így 33 úgynevezett felszólító nehézterepjárót és 16 közbiztonsági járőr nehézterepjárót vettek. Emellett nyolc forgalomtechnikai kisbusz, három sima közúti terepjáró és egy kisáruszállító gépkocsi is gyarapítja a rendőrségi járműarzenált.
A buszok és terepjárók mellett izraeli vízágyúkat is vett a rendőrség. A vízágyúk beszerzésének terve nem szerepelt az Európai Bizottságnak a schengeni csatlakozást elősegítő pénzügyi hozzájárulási alapjáról szóló, 2006. december 20-i döntésében. Az Európai Bizottság alelnöke, Franco Frattini szóvivője kiemelte: minden olyan kiadást viszszakövetelnek, amely nem indokolható. Vagyis a jövő évben esedékes számonkéréskor hazánknak feltehetőleg vissza kell majd fizetnie a három izraeli vízágyú megvásárlására fölvett 315 millió forintnyi uniós támogatást.
A jövő évi összevonást követően mi lesz a technikával? Gondolok itt az új beszerzésű Skoda személyautókra, a Nissan terepjárókra, a motorokra stb.? Ezt azért kérdezem, mert ezek zöld színű járgányok és ha ezekkel nem csinálnak valamit akkor több 100millió Ft,- megy a lecsóba (persze ennek nagy része EU-s pénz, de akkor is). Mondjuk elgondolásom az van róla, persze nem biztos közelről sem, hogy ez valósul meg. Szóval magyarán az egyszerűség kedvéért a járművekről leveszik a Határőrség feliratú matricát és címert és helyette a Rendőrség feliratot és címert ragasztják rá. Ez elég otromba megoldás és főleg otromba képet ad majd, de spórolás gyanánt jó lesz (gondolhatják a fejesek)… Még szerencse, hogy a Schengen-buszokat, MBK-kat, hő kamerás autókat gond nélkül lehet majd integrálni a Rendőrségbe (max. a matricát kell átcserélni meg a feliratot). Majd valamilyen események alkalmával kitűnően fel lehet használni őket. Mondjuk tűntetésekkor a rendőri erők célszerű mozgatásánál és azok parancsnoki kommunikációjánál, a nép tevékenységének kamerával történő megfigyeléséig és az igazoltatások folyamatának felgyorsítására. A BTR 80-asokat eladták, így a Határőrségnek már nem kell ezzel a technikával foglalkoznia. A RÁBA teherautókat valszeg átveszi a yard, amit nem vesz át az a buszokkal és egyéb lerobbant járgányokkal megy a bontóba vagy árveréseken eladják Fillérekért. A Nivákkal a helyzet dettó, bár ezek balesetveszélyes járgányok és Én már rég kivontam volna őket a szolgálatból!
Az állománynál leépítés is lesz. Helyes, de a tisztekkel kezdjék a leépítést, mert azokból amúgy is sok van feleslegesen. Ráadásul nagy részük nem konyít egy kicsit sem a jelenlegi munkájához, hátha még rendőr lenne belőle (tiszta vicc!)… A másik gond azon hivatásos határőrök helyzete, akik 1998 előtt szereltek fel a „céghez”, de az akkori szabályozás értelmével nem kellett érettségivel rendelkezniük (csak ajánlott volt). Azzal, hogy Ők is átkerülnének a yardhoz (főként akinek nincs érettségije, de hiába van nagyfokú tapasztalata terepen) az felvet bizonyos problémákat. Gondolom a célszerű megoldást itt is megtalálják. Például kötelezik ezen embereket arra, hogy 5 éven belül letegyék az érettségit vagy az egyszerű és brutális megoldást választják a vezetők és leszerelnek minden olyan határőrt akinek nincs érettségije (hiába hivatásos az illető). Persze aki nyugdíj előtt áll vagy amúgy is elkívánja hagyni a pályát az jelentősen megkönnyíti a vezetők dolgát.
A schengeni csatlakozást követően több szomszédos Államba személyigazolvány mellett (ahogy napjainkban is) több ponton léphetünk majd át, ahol jónak látjuk és kedvünk szottyan rá éppen. De ne gondolja senki, hogy ettől függetlenül az osztrák katona vagy rendőr nem fog megállítani és igazoltatni senkit…
Ez felvet néhány gondot, főként a csempészést magyar részről (legyen az drog, autó, ember, műkincs, fegyver, védett madár, fa stb.) illetően. Miként kívánnak ennek ellenállni a magyar Állam vezetői? Ez úgy elfog szaporodni, hogy egy idő után kezelhetetlen lesz a folyamat és az Államnak néhány éven belül komolyan bekell majd avatkoznia. Nem beszélve arról, hogy elszaporodnak majd a határ menti településeken a betörések, rablások (amik napjainkban a fokozott határőri jelenlétnek is köszönhetően elég elenyészők). Magyarul, új embereket kell felvennie, kiképeznie az Államnak. Megkell sokszorosítani a járőrözéseket ezen fertőzött területeken. Technikát kell a térségbe helyezni alkalom adtán, kiképzett állománnyal együtt. Odafogunk jutni, mint a németek néhány éve és „tömegesen” kell embereket felvenni, hogy a szervezet működni tudjon és eltudja látni a feladatát (az okos ember más kárán tanul).
Ez csak néhány gondolat, észrevétel volt a részemről.
Az IRM az összevonásoktól évi 20-22 milliárd forintos megtakarítást remél
Magyarország 2008 január elsejétől csatlakozik a schengeni övezethez, ezért több mint ezer kilométernyi határszakaszon – Szlovákiába, Ausztriába és Szlovéniába akár a szántóföldeken is szabadon átsétálhatunk – megszűnik a határellenőrzés. Ebből logikusan következik, hogy a határőrség mostani rendszerét a továbbiakban már nem lesz célszerű fenntartani változatlan formában. Erre az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban (IRM) is rájöttek, ezért a tárcánál elkészítettek egy nem végleges tartalmú törvénytervezetet, amelyben a határőrséget a rendőrséggel vonnák össze. A javaslatot április közepén az Államreform Bizottság láttamozza, majd a kormány is megtárgyalja. Szinte bizonyos, hogy ezeket az akadályokat sikeresen fogja venni a tervezet, a parlamentben azonban könnyen elvérezhet, hiszen az összevonáshoz az alkotmányt és a kétharmados rendőrségi törvényt is módosítani kellene.
„Nem azért, mert tilos nyilatkoznom, de semmi konkrétumot nem tudok mondani az új struktúráról. Nem tudom, hogy a tíz határőr igazgatóságból hánynak kell majd megszűnnie” – mondta lapunknak Tímár Zoltán. A Határőrség Országos Parancsnokságának szóvivő-helyettese hozzátette: tévedés azt hinni, hogy a schengeni térséghez való csatlakozással a határőrség munka nélkül marad és kényelmesen hátradőlhet, hiszen így „kőkemény” mélységi ellenőrzésekre lesz majd szükség az embercsempészek lebuktatására. A tapasztalat ugyanis az, hogy például a moldávok Magyarországra még érvényes vízummal érkeznek, de Ausztriába már a zöldhatáron át próbálnak bejutni. Itt azonban az év végén megszűnhet a járőrözés, ezért új feladatot jelent majd az ország belsejében tettenérni az illegális migrációt. Lehetséges tehát, hogy végül mindegyik határőr igazgatóság megmarad. Emlékezetes, hogy Lamperth Mónika 2005-ben, még belügyminiszterként három bezárását is fontolgatta, de Balassagyarmaton, Szombathelyen és Nagykanizsán még ma is zavartalanul működnek a kiürítéssel fenyegetett hivatalok.
Az IRM a két szervezet összevonása után három-négyezerrel csökkentené a 48 ezer fős létszámot, amitől évente 20-22 milliárd forintos megtakarítást remélnek. Igaz, a leépítés sincs ingyen: az ehhez kapcsolódó egyszeri kiadásokat – végkielégítések – nyolcmilliárd forintra becsülik. Kondorosi Ferenc államtitkár szerint azonban nem takarékossági megfontolások indokolják az integrációt, hanem kizárólag a hatékonyság alapelve lebeg a kormány szeme előtt. Az új szervezetről viszont csak annyit árult el, hogy a határrendészeti kirendeltségek – nem tudni hol és hány fővel állnának fel – az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) struktúrájába tagozódnának be 2008-tól. Az ORFK szóvivője, Garamvölgyi László pedig nem kívánt nyilatkozni a kényszerházasság részleteiről, mondván, azokról csak az illetékes tárca adhat tájékoztatást.
„Türelemmel várjuk a kormány kikristályosodott elképzeléseit a témában, és utána a Fidesz is kialakítja a saját álláspontját. Nem zárkózunk el a változtatástól, így van esély az ésszerű megállapodásra. Számunkra azonban a legfontosabb, hogy az állományt meg kell védeni a tömeges elbocsátásoktól” – mondta lapunknak Lázár János. A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy számos érvet tud, amely a határőrség függetlenségét támasztják alá. Így jelezve, hogy a kormánynak a Fidesz igen szavazatáért még meg kell dolgoznia.
Január végére elkészül a rendőrség és a határőrség összevonásának terve – jelentette be a sajtótájékoztatón Vadai Ágnes, kérdésre válaszolva. A szocialista politikus szerint a rendőrség és a határőrség szervezeti és szerkezeti átalakítására a hatékonyabb működés miatt van szükség.
(....) Kiemelkedő nemzetközi sikernek nevezte, hogy a schengeni követelményrendszernek egyedül Magyarország tudott megfelelni.
(...)
Megjegyezte, hosszú idő után először a határőrségnél és a rendőrségnél sem keletkezett beszállítói tartozás.
(mszp.hu)
--------------------
Január vége hamarosan itt van,ha valaki valahol belefut ennek a tervezetnek a nyilvánosság elé tárt változatába,légyszi tolja fel ide,rohadt kiváncsi vagyok..
Igaz egyre kevesebben de még vagyunk, hogy meddig (mint általában) azt nem tudjuk. ezért lehet, hogy utóljára kívánok minden határőrnek Boldog Új Évet!!!
Igen, az elmúlt időben a rendőröknek más dolga akadt, ezért nem voltak elegen. Emiatt lettek felvezényelve vidéki igazgatóságokról határőrök, emlékeim szerint két hetes váltásban.
Az előzetes adatok alapján mintegy 1200-an távoznak jövőre a határőrségtől – erről Béndek József, a határőrség országos parancsnoka a Kriminálexpo egyik konferenciáján beszélt kedden Budapesten.
Béndek József az előadását követően az MTI-nek azt mondta: "ha az a költségvetés lesz, ami jelen pillanatban kinéz, akkor ez azzal fog járni, hogy körülbelül 1200 fővel csökken a határőrség létszáma". Nyolcszázan jelezték, hogy távoznak a szervezettől. Közülük sokan nyugdíjazásukat kérték. Az önként távozók száma mintegy duplája a korábbi évekhez hasonlítva - tette hozzá.
Hangsúlyozta: ezek csak előzetes számítások. Az országos parancsnok szólt arról is, hogy sokan a rendőrséghez próbálnak átkerülni. "Nagy a mozgás a rendőrség felé (...) eddig 30-40 fő ment át egy évben a rendőrséghez, most 79 már átment", de további 128 kérelmet még nem bíráltak el.
A fennmaradó mintegy 400 emberrel kapcsolatban Béndek József az előadásában úgy fogalmazott: a jövő évi költségvetése miatt kénytelenek lesznek csökkenteni a létszámot. Az MTI-nek az előadást követően az elbocsátásokkal kapcsolatban azt mondta: olyan területeket kell ennek érintenie, amelyek nélkül is működőképes a szervezet. Példaként említette a közétkeztetést, amely nem kötelező jellegű feladata a határőrségnek, hanem akár vállalkozó számára is kiadható.
Arra a kérdésre, hogy az 1200 ember távozása mennyire fogja a működőképességét befolyásolni a szervezetnek, kijelentette: belső átcsoportosításokra van szükség, így minőségi munkát tudnak végezni.
Bene László országos rendőrfőkapitány az MTI érdeklődésére elmondta: bár pontos adatokat nem tud mondani, évente 800-1000 ember távozik a rendőrségtől. Ez a szám várhatóan jövőre sem változik - mondta Bene László, hangsúlyozva azt, hogy ez egy becslés. A főkapitány szólt arról is, hogy - miután az Országgyűlés nem szavazta meg a szolgálati idő után járó nyugdíjkedvezmények eltörlését - "sokan azok közül, akik korábban jelezték, hogy nyugdíjba vonulnának meggondolták magukat és visszavonták nyugdíjazási kérelmüket".
A legtöbb sztori olyan, hogy ahhoz ismerni kéne a szereplőket. Meg egyelőre amúgy is inkább negatív dolgok jutnak eszembe, ha arra az időre visszagondolok...