Sir 24.30-34
"Olyan vagyok, mint a folyam mellékága, mint a csatorna, amely átszeli a kertet.
Így szóltam: "Öntözni akarom kertemet, locsolni akarom a virágágyaimat." De nézd csak, az árkom folyóvá változott, a folyamból pedig tenger kerekedett.
Tanításom ragyogjon, mint a hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon sugara.
Prófétai szózatként ontom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a késő nemzedékek.
Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki bölcsességet keres."
"Christos Annesti!" - Alithos Annesti ! Igen Krisztus valóban feltámadt !
Isten Szava él és eleven !
„Az igazságosság fog uralkodni. Megromlott teremtés! Még Szodoma bűne is kisebb mint a tied. Nagy volt az ő bűnük, de a tied az egekig hatol. Garabandalt nem fogják eltemetni, Garabandal kegyelmei újraélednek!”
"Így készülnek Istennek szószólói az emberek között.
Leszállnak a bűntudatnak a mélységébe. Szembe kerülnek az élő Istennel, aki szentségben uralkodik mindenek felett. Ebben a találkozásban feljajdul a lelkük. Elviselhetetlenné válik számukra az, hogy ennek az Istennek a színe előtt olyan emberi élettel kell megjelenniük, mint amilyen az övék is. Gyötrelmes teherré válik a bűn.
De azután felemelkednek az üdvösség bizonyosságának a magasságába. Megrendült önvádjukban csodálkozva tapasztalják meg, hogy a Szent Isten őket, a bűnösöket, mégsem taszítja el, hanem figyelmébe, sőt munkájába veszi. Átélnek valamit, ami előttük is titok marad: megszabadulnak a bűnnek szennyétől. Tiszták már Isten előtt.
És azután elindulnak a szolgálatnak az útján. Megértik, hogy a megtisztulás, amit elnyertek, nem öncél volt, hanem felavattatás. Azért égette ki Isten belőlük a bűnt, mert fel akarja használni valamilyen fontos szerepre az életüket. Meg is hallják az elhívó szót. Fel is ajánlják az életüket. És attól kezdve nem a magukéi, hanem az ő Uruk Istenükéi, aki rendelkezik velük."
"Uzzijjá király halála évében láttam az Urat, magasra emelt trónon ülve. Palástja betöltötte a templomot. Szeráfok álltak mellett, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel arcát takarta el, kettővel lábát fedte be, kettővel pedig repült. Így kiáltott egyik a másiknak: Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet!
A hangos kiáltástól megremegtek a küszöbök eresztékei, és a templom megtelt füsttel. Ekkor megszólaltam: Jaj nekem! Elvesztem, mert tisztátalan ajkú vagyok, és tisztátalan ajkú nép között lakom.
Hiszen a Királyt, a Seregek urát látták szemeim!
És hozzám repült az egyik szeráf, kezében parázs volt, amelyet fogóval vett le az oltárról.
Számhoz érintette, és ezt mondta: Íme, ez megérintette ajkadat, bűnöd el van véve, vétked meg van bocsátva.
Majd az Úr szavát hallottam, aki ezt mondta: Kit küldjek el, ki megy el követségünkben? Én ezt mondtam: Itt vagyok, engem küldj!"
Mindent mit adsz könnyű felismerni Mindent mit adsz jó Könnyű felismerni szelídséged Könnyű felismerni türelmedet Mit adsz, nem méred, méretlenül adod Ha Reád figyelek, meglátom mit adsz Adományod jöhet bármely kézből Adományod szenteli meg a kezet, örömmel tölti el a lelket Ha figyelek, megértem beszédedet Beszéded hordozza örömömet, örömödet Minden mi más elválik tőle Mi más, figyelmeztet, nézzek arcodra, gyengeségemben kereszt megtart Ha lépek Reád nézek, nézésem kérdésem Ha bizonytalan vagyok kérdésem megformázom Válaszod felismerem, engedelmesség az úton tart engem Válaszod magadnak meg nem tartod Ha meg nem értem, újra kérdezem Türelmed elviseli vétkem, gyengeségem, kezedbe rakom Megerősítesz, és én tudom ezt, tudom mit kaptam Tőled való Örömödet megadod, örömöd jó Mindent betölt, mindent igazol
”Teremtés! Lélek! Te, aki olvasol, aki hallasz engem, dicsérj, dicsőíts engem! Napkeltétől napnyugtáig dicsérj engem, szüntelenül dicsérj és magasztalj, engesztelj azok helyett, akik sohasem dicsérnek és dicsőítenek engem! Áldj engem, imádj és vágyakozz utánam! Senki sem beszélt nektek a három ifjú énekéről? Tanuljátok meg, és hirdessétek a nemzeteknek! Az igazság Lelke van veletek, kis gyermekeim! Emlékeztetlek benneteket, hogy Isten vagyok, és ti azért jöttök hozzám, hogy találkozzatok velem és imádkozzatok. Mivel élő Isten vagyok, megérzem, ha csupán ajkatok imájával fordultok hozzám. Azt akarom, hogy vágyakozzatok utánam, vágyakozzatok utánam, vágyakozzatok utánam, szomjazzatok engem, buzgón keressetek! Ne legyen rajtam kívül más vágyatok! Vágyódjatok arra, hogy állandó kapcsolatban legyetek velem! Vágyódjatok arra, hogy örömöt szerezzetek nekem! Vágyódjatok arra, hogy érezzetek és halljatok engem! Vágyódjatok jelenlétemre! Ne hagyjátok, hogy e világból bármi is megtévesszen benneteket! Mert ha gyűlöl benneteket a világ, ne feledjétek, hogy engem előbb gyűlölt. Engem helyezzetek az első helyre! Ne sebezzétek meg Szentséges Szívemet azzal, hogy nem törődtök velem. Közelemben megérzitek szeretetemet, békémet, és ha még közelebb jöttök hozzám, ti is élvezhetitek az égi harmóniát, amelyben angyalaimmal élek. Örökkétartó szeretettel szeretlek benneteket, olyan szeretettel, amelyet ti a Földön nem tudtok felfogni. Jöjjetek, és megmutatom nektek, ha akarjátok, mit jelent az igaz élet Istenben! Bizony mondom nektek, hogy aki a szeretetben él, bennem, Istenetekben él, és én őbenne. Ébredjetek álmotokból, ébredjetek fásultságotokból, és ne csapjátok be magatokat mondván: "Hiszen én szeretem az Urat, és Ő tudja, hogy mindig is szerettem, ezért tiszta a lelkiismeretem." Ma azt mondom nektek: "Térjetek vissza hozzám!" Azt kérdezitek: "Dehát hogyan térjünk vissza?" Megmondom hogyan: "Térjetek meg!" És ha azt mondjátok: "Hiszen mi már megtértünk, hogyan kell megtérnünk?" Megmondom hogyan: Vágyakozzatok utánam, szomjazzatok, keressetek engem, a Szentet! Jöjjetek és imádjatok, hadd legyek én a ti Szent Istenetek, a ti sorsotok! Hullassátok a szeretet könnyeit jelenlétemben! Legyetek éberek, legyetek éberek! Bárcsak tudnátok, mennyire aggasztó, hogy nem ismeritek bűneitek okát, nem érzitek bűneiteket, és elveszítettétek érzéketeket a jó és a rossz megkülönböztetésére! Álljatok ellen az ördög taktikájának! Legyetek éberek az imádságban! Szüntelenül imádkozzatok! Hadd érezzem, hogy állandóan vágyakoztok utánam. Az állandó imádság, a szívből jövő ima vágyakozás Isten után! Szeretteim, ha növekedni akartok szeretetemben, vessétek le fásultságotokat, és hagyjátok abba az ajkak imáját! Állandó imádságban lenni annyi, mint utánam, Istenetek után vágyakozni! Próbáljátok meg! Értsétek meg üzenetemet! Örömmel vágyakozzatok utánam! A szívetekkel vágyakozzatok utánam, és ne az ajkatokkal! Hadd halljam, amint azt kiáltjátok, Abba! Jöjjetek újból kisgyermekként hozzám! Forduljatok vissza hozzám, és szívből kérjetek, a szívetekkel keressetek engem! Jöjjetek, és ajánljátok fel nekem szíveteket! Az odaadás széppé teszi lelketeket. Ne térjetek el az igazságtól, mert az igazság szeretet. Jöjjetek hozzám szeretettel, merítsetek Szívemből! Legyetek az igazságban, éljetek az igazságban szüntelenül utánam vágyakozva! Mindezt úgy tegyétek, hogy éljetek!
Ezekben a végső napokban kiárasztom a kegyelem Lelkét az egész emberiségre. Nem veszitek észre, hogy még a legkisebbnek is adok? Kiárasztom nemzedéketekre a kegyelem Lelkét, Ő fog megtanítani titeket, hogy szeressetek engem. Azért jövök, hogy emlékeztesselek benneteket Szavamra, azért jövök, hogy világosságommal eloszlassam ezt a sötétséget! Azért jövök, hogy figyelmeztesselek és felébresszelek benneteket mély álmotokból. Nem haraggal jövök, hanem szeretettel, békével és irgalommal, hogy levegyem a halál szemfedőjét, amely nemzeteteket takarja. Azért jövök, hogy emlékeztesselek, Szent vagyok és szentül kellene élnetek! Azért jövök, hogy emlékeztesselek, hogyan kell imádkozni és megtanítsalak rá. Mindent megadtam nektek, hogy hozzám emeljétek lelketeket, és osztozhassatok velem királyságomon. Koldusként jövök hozzátok kérlelve benneteket. Bölcsességként jövök hozzátok, hogy újból mindent buzgón megtanítsak nektek a szentségről. Felkínálom nektek Szívemet. Nagy alázattal felkínálom magamat, hogy mindennapi Kenyeretek lehessek. Eledelt adok nektek, hogy kedvetek szerint egyetek és jóllakjatok. Jöjjetek hozzám, forduljatok vissza hozzám, és dicsérjetek engem, Isteneteket! Megáldalak benneteket. Szeretetem leheletét hagyom homlokotokon. A Szeretet szeret benneteket. Legyetek eggyé!”
„Jahve meglátogatott. Mint szélroham úgy emelt fel Lelke, és megmutatta nekem Arcát. Gyengédséget, szeretetet és végtelen jóságot fedett fel előttem, majd elárasztott áldásokkal és mannát kínált bőséggel, hogy megosszam testvéreimmel. Járt velem a feledés földjén, lentről, a holtak közül vett fel. Azok közül emelt fel, akik elfelejtették őt, és visszaadta lelkemnek az emlékezetet. Ó Uram, Jahve, mily hálás vagyok! Legyen rajtunk, Uram, a Te szelídséged! Legyen áldott Jahve mindörökre! Amen.”
„Maradjatok bennem még inkább, mint valaha, és ne féljetek! Olyan sokat írtam nektek szeretetemről. Aki hűséges marad hozzám, azt nem tépi ki a vihar, de aki hagyja, hogy a világ uralkodjék felette, az el fogja veszíteni Szívemet. Ezeket az üzeneteket a Lélek kente fel. A Lélek Igazság. Ezért senki sem fogja tudni feltartóztatni az Igazságot.”
„Ezek az üzenetek a magasságokból érkeznek, és én sugallom őket. Segítséget nyújtanak a tanításhoz és a tévedések elkerüléséhez. Útmutatást adnak ahhoz, hogyan juthat egységre az Egyház, alkalmas arra, hogy az emberek életét irányítsa és megtanítsa, miként legyenek szentek. Azért kaptátok, hogy könnyebben megértsétek a nektek adott kinyilatkoztatást. Ez az üzenet a csodálatos kegyelmek kimeríthetetlen forrása számotokra, hogy megújuljatok.
….. Azokat pedig, akik megtámadják minden Szavamat és nem akarják kinyitni szívüket, nem akarják látni azt a nagy segítséget, amit Egyházam kapott, nem akarják látni áldásaimat és szeretetemet, méltatlannak fogom találni, mert mind a mai napig lebecsülték és lebecsülik hatalmamat és irgalmamat.”
„Béke legyen veled! A következő üzenet az egyik legnemesebb a rólam szóló üzenetek között. Felfedem előtted most tartalmát az Egyház dicsőségére és javára, melyet Jézus saját Vére árán váltott meg. Szükséges, hogy kinyilvánítsam e gazdagságot testvéreiteknek, hogy ők is táplálkozzanak e kimeríthetetlen kincsből, mely bőségesen kiárad az Egyház megsegítésére. Fordítsd teljesen felém gondolataidat és figyelmedet! Engedd, hogy értelmedbe hatoljak és a megértés kifinomult világosságát adjam neked ahhoz a nemes üzenethez, melyet isteni módon fogok felfedni előtted! Leszállok jóindulatomban, és nemcsak hozzád szólok, hanem az egész emberiséghez, hogy a csodálatos Isten saját maga tárja tudását elétek. Íme a Vőlegény lép hozzátok, hogy átadja nektek az Élet szavait, melyek királyi bíborral ékesítenek benneteket. Ha kinyitod a szíved, szent kegyelmeket kapsz tőlem, melyek megerősítik lelkedet és a tökéletességre vezetnek téged. Akik az Élet szavait felkészületlenül és nem az igazságban fogadják, képtelenségnek fogják tartani, mert megszokták, hogy meddően éljenek és nem érinti meg őket. De azokra, akik a szív egyszerűségében keresik a Paradicsomot és nem tesznek próbára engem, kiárasztom világosságomat és sugaraimat. Megvilágosítom őket. Utat nyitok bennük és megtisztítom őket. És amikor remegve jönnek, hogy elszámoljanak tisztátalanságukkal és bűneikkel, felsóhajtanak majd, ahogy az újszülött sír fel életében először, és új életre születnek bennem. Megadják magukat a féltékeny Szeretetnek. Miután szentségben meghódítottam, éltető folyóként elárasztom őket. Nem marad nyom nélkül bennük éltető átvonulásom. Nem leszek olyan, mint a hajó, mely keresztültöri magát a háborgó hullámokon anélkül, hogy nyomot hagyna, és nem leszek olyan, mint a madár, mely elrepül és nem hagy bizonyítékot vagy jelet arról, hogy arra járt. Eljövök hozzájuk, egybekelek velük, és Krisztusba öltöztetem őket. Édenné változtatom lelküket, mert lámpásként fogják magukban hordozni Istent. Ez lesz a jel, melyet legyőzhetetlen szentségemben adok nekik. Bennük maradok, és vigyázok rájuk, magam ékesítem fel őket jegyesi ruhával. Megkoronázom őket istenségemmel, a ragyogó királyi koronával, a Szentháromság kezéből való szépséges diadémmal. Senki sem méltó ilyen kegyre, de kimondhatatlan szeretetemben így szóltam: "Az éjszaka forduljon nappalra, a bűn pedig erényre!" Úgy munkálkodom lelkükben, hogy mértékletesség, okosság, igazságosság és erősség legyen a gazdagságuk. Ó, ….. , megmunkálom nemzedékedet és megértetem vele, hogy halhatatlanságának alapja az, hogy rokoni kapcsolatban van velünk, a Háromságos Istennel. Mi jelent nagyobb gazdagságot, mint az irgalmasságnak ez a műve, melyet én, az Isten hozok létre bennük? Majd miután életet leheltem e lelkekbe, elküldöm a dicsőség trónjáról a Bölcsességet, hogy tegyen csodát velük. Isteni jóakaratomban akkor mindazokat újból életre keltem és felvirágoztatom, akik készek rá és akik a Föld meddősége miatt az elmúlt években hamuvá váltak. Mondom neked, nemzedék, hogy világosságom meleg sugaraitól termékennyé válva megisteniesülsz és isteni leszel a Háromságos Istenben. ….. , ma minden ember úgy lát, ahogyan látni képes, de ha majd átvonulok közöttetek, nem lesz többé korlátozott a látástok és nem úgy fogtok látni, ahogy most, hanem kimondhatatlan és isteni módon, az én világosságommal, behatolva még Isten rejtett dolgaiba is, mert az én ragyogásomban látjátok majd a dolgokat. Egész testetek ragyogó világossággal fog fényleni. Én leszek testetek lámpása, és megtöltelek országunk ragyogásával: igazsággal, szelídséggel, szeretettel, irgalommal, örömmel, békével, türelemmel, igazságossággal, jósággal és kedvességgel. Kezdettől fogva saját természetünk hasonlóságára teremtettünk titeket. Így szóltunk: "Teremtsünk embert a mi képünkre, igen a mi hasonlatosságunkra!" Az ördög irígysége azonban halálba vitt benneteket. A Föld most felnyög fájdalmában, önmagát bünteti, sóhajtozik és sír, sajnálja, hogy megszűnt lenni, könnyezik és fuldokolva kapkod levegőért, megolvad és feloszlik belsejében. Igen, megszűntél létezni ...”
„Én vagyok az Ige, az Alfa és az Omega, én vagyok az életadó Ital, a Szeretet Forrása és tőlem származik mindaz, ami létezik. Testet öltöttem és leszálltam a Földre, hogy megváltsalak benneteket. Leányom, Egyházamban olyan sok félreértés támadt kereszten elhangzott szavaim nyomán, amelyeket Jánosnak és Édesanyámnak mondtam! Hadd emlékeztesselek benneteket másra is, mindenekelőtt arra, hogy miként koronáztam meg én, az Úr, Édesanyámat, a Mennyország Királynőjét.
Én, az Isten, Anyám méhében növekedtem. Ő táplálta Isteneteket, teremtés! Belőle táplálkoztam. Én, az Ige szeretem és tisztelem őt!
"Áldottabb vagy te minden asszonynál, és áldott a te méhednek gyümölcse. Hogyan lehet az, hogy Uram Anyja jön hozzám?" Azok a szavak, amelyeket keresztemen mondtam, olyan mélyek, hogy közületek sokan talán nem is értik. Tiszteljétek Édesanyámat, aki a ti Szent Édesanyátok is.”
„Szeretet vagyok, én vagyok a szeretet igazi Forrása, ne szegüljetek tehát ellenem, jöjjetek hozzám, merüljetek el bennem, mert a gyengédség és a béke Óceánja vagyok. Merítsetek mindannyian Szentséges Szívemből, hogy megtöltsétek vele saját szíveteket. Széppé teszlek, tökéletesítelek benneteket. Jöjjetek, egyetek belőlem, és örökké fogtok élni, mert én vagyok az élő Kenyér és az élet Kenyere! Szeretteim, ne kételkedjetek Gondviselésem felszólításaiban! Én mindig közöttetek vagyok, részt veszek találkozóitokon, segítek nektek, és jelen vagyok. Érezzétek jelenlétemet! Én vagyok a Főpap, aki szívetekben beszél, és arra bátorít titeket, hogy közeledjetek hozzám. Mennyire igyekszem, hogy közel hozzalak benneteket magamhoz! Ó, mennyire vágyom arra, hogy karjaimba vegyelek és gyengéden megöleljelek benneteket! Mennyire vágyom arra, hogy közeledjetek hozzám és bensőséges kapcsolatba kerüljetek velem! Én vagyok Főpapotok és a Szent, Testvéretek, Társatok, Jegyesetek. Én vagyok a ti Teremtőtök, és ti mindannyian az én ivadékaim vagytok...
Hiszen megmondtam, hogy meg fogom öntözni gyümölcsömet és meglocsolom kertem! Úgy fogok leszállni rátok, mint a reggeli pára, rajtatok hagyom a béke és a szeretet harmatát. Ne szegüljetek tehát ellenem! Szándékomban van megújítani téged, teremtés! Áldottak mindazok, akik megnyílnak előttem, és megengedik, hogy a béke és a szeretet harmata rájuk hulljon. Áldottak mindazok, akik hűségesek hozzám és szeretnek engem, mert még közelebb vonom őket magamhoz, és betakarom őket szeretetemmel.
Képmásomra vagytok teremtve, és arra vagytok hivatva, hogy magatokra öltsétek ezt a képmást, amelyet sokan elfelejtettek. De én, a Főpap, emlékeztetni foglak benneteket istenségemre és szentségemre. Emlékeztetni foglak arra, hogy Szent vagyok.
Emlékeztetni foglak titeket arra, hogy szent vagyok, azért hogy szentül éljetek. Szeretet vagyok, és végtelen szeretetemben figyelmeztetéseket és jeleket adok nektek a földkerekség különböző helyein. Hiszen megmondtam nektek, hogy a Szószóló, a Szentlélek, akit az Atya elküld az én nevemben, megtanít benneteket mindenre, és emlékeztet mindarra, amit nektek mondtam!”
Szavad éltető erő, lép szívemhez, lép értelmemhez Jóságos ó Szelíd szó Szelíd kézfogás Szelíd útmutatás Szemedbe nézve a kulcs egyszerű Arcodat megtalálva a gondolat egyszerű Erőd erőm lesz, nem fáraszt a lépés Lépek be csendbe, bent örömébe
Megfogom gondolatom, s aszerint teszem szavam, úgy kell lenni ahogy kimondom Úgy olvasok gondolatokban, mint tenyeremben Tudom mint kell mondanom, hogy meglegyen, szavam átok Ki megteszi sovánnyá teszem, magam csak hízok, egyre kövérebb leszek Ha ketten találkozunk ugyanúgy, mindketten másikra mosolygunk, ketten mondjuk ki az átkot Ő tudja, és én is tudom Úgy isszuk átkot, mint vizet, az átkot szeretem Csontom és bőröm között nincs semmi, de ezt el nem fogadom Ki rám mosolyog gyűlöletemet fogja kiinni, gyűlöletemért pénzt nem kérek, fogom és elveszem Ha tehetném mindenkin áttaposok Boldogságot nem ismerem, arcom mosolyog, nem engedek mosolyom mögé nézni, ki meglátja arra átkot szórok Átkom visszacsap, szeret engem, de tagadom, hogy szerencsétlen vagyok Gazdagságom fitogtatom Szép ruhába öltözöm, kit átkom megfog, szépnek lát engem Ha kell ölök, ha kell gyilkolok, ha kell saját gyermekem vérére taposok, kéjt örömnek mondom, kéjt örömnek gondolom Rablás kenyerem, más kenyere kedvesebb nekem Élvezem, ha elvehetek Élvezem, ha nagy lehetek
Dühömet növeli, ha valaki megáld engemet Ki megáld, ellenem áll, próbálom, de eltaposni nem bírom Fogok egy fekete leplet, rápróbálom Úgy hasad el, ahogy ráborítom Fekete lepedő sziklája mellbe vág Fogom a következőt, más az alakja, más a formája, feketesége csak alulról látható Fogom és hajítom, ahogy hajítom magamra esik
Ki áld fényben áll, fénye rám esik Áldása rám hullott lepedőt ismét elrepeszti Sötétségben állok Átkaim nem engednek kinéznem Átkaim megfognak megkötöznek Átkok gúzs kötelek Én szőttem, én terveztem, útjára én engedtem Hogy kinézzek átkot valaki vegye el Csomóját kioldja valaki? csomóját magam nem lelem Kötele síkos, úgy van összeszőve, csomója elbújik Hazugság betakarja, gyűlölet eltakarja
Mond valaki még áldást, rám gyilkosra? Mond valaki még áldást, rám, mást keserítőre? Ki mondja rám? légy áldott! Átkomat ki töri meg? Ki mondja ki? megbocsátok Ki veszi az erőt? megbocsátást szívből kívánni! ó ki?
Átkot magamról magam le nem vehetem Átkom üldöz engem Sötét leplek borítanak, csak az áldás tudja megemelni
Beléd kést döftem, áldanál engem? Téged megfojtottalak Szegénységben fürösztöttelek Nem vettem el mást, csak mi kedves volt neked, csak mi legkedvesebb volt neked Véredet kiszívtam, megtapostalak
„Áldottak legyetek mindannyian, akik meghallottátok és felismertétek a Pásztor hívását. Áldottak legyetek mindannyian; akik áldozatokat ajánlottatok fel nekem. Mindazokat megmentem, akik hozzám ragaszkodnak. Két karom a bölcsőtök, Szentséges Szívem a menedéketek, én vagyok a ti Istenetek, és ti az én népem, örvendjetek! Örvendjetek szeretteim! Ne akarjátok megérteni, miért lett ez a gyenge eszköz Szavam hordozója! Higgyetek a szív egyszerűségével, ne akarjatok engem próbára tenni, legyetek kedvesek előttem, mint az ártatlan és tiszta gyermekek! Tekintsetek Szentséges Szívemre! Előttetek állok, felfedem előttetek Szívemet. Érezzétek irántatok való égő szeretetemet! Ne szegüljetek ellenem, ne álljatok ellen könyörgésemnek! Jöjjetek hozzám, és engedjétek, hogy Szentséges Szívem mélyére fogadjalak benneteket! Az én Szívem legyen a ti menedéketek! Én ne jönnék segítségetekre, szeretteim? Én, aki a Szeretet magasztos Forrása vagyok, én okoznék nektek csalódást? Segélykiáltástok visszhangja az egész mennyet betöltötte. Meghallottam Földről jövő könyörgéseteket. Ne féljetek szeretteim, ne féljetek! Szemem mindent lát, és mindent meghallok. Bizony mondom nektek, hogy minden lépéseteket én vezetem és én áldom meg. Én vagyok a ti hűséges őrzőtök. Meg fogom öntözni szőlőmet, és saját kezemmel fogom gondozni. Éjjel is őrködni fogok felette, nehogy betörők hatoljanak be szőlőmbe. Akik el akarnak jönni, hogy megnézzék szőlőmet, jöjjenek nappal! Csak a rókák járnak éjszaka. Keljetek tehát fel napfelkeltekor, mint a józan emberek, és látogassátok meg a szőlőmet. Én az Úr vagyok gondozója. Végtelen szeretetemben és nagy szánalmamban jövök, hogy rendbe hozzam szőlőmet! . Legyetek boldogok, és hallja meg az ég dicséreteteket! Örvendezzetek és hirdessétek az Úr dicsőségét! Legyetek az én kis követeim, akik Szavamat hordozzák. Hangotokra ébredjenek fel az alvók! Hirdessétek szeretetemet minden nemzetnek, hogy visszatérjenek, akik eltávolodtak tőlem. Nem fogom elutasítani őket, bár szívük száraz és bőrük skarlátvörös. Megmutatom nekik megbocsátó Szívem gazdagságát. Énekeljetek és örvendjetek, mert mindvégig veletek maradok!”
„Szeretetemnek készséges, áldozatot vállaló lelkekre van szüksége, hogy megpihentessenek és osztozzanak velem keresztemben. Felfoghatatlanul szeretlek benneteket, és nem akarom, hogy egy is elvesszen közületek. Arra van szükségem, hogy jóságos lelkekkel megoszthassam szenvedésemet.
….. és hogy bűneitek meg tökéletlenségetek ellenére teljesen megbocsátok nektek. Kész vagyok örökbe fogadni benneteket, hogy osztozhassatok velem mennyei királyságomban. Szeretetem mindörökké kiterjed minden nemzedékre. Fogjátok meg kezemet, és engedjétek, hogy házamba vezesselek benneteket! Jöjjetek hozzám úgy, amilyenek vagytok, szeretettel vállamra veszlek, és úgy viszlek benneteket házamba.”
Olyan vagyok, mint öklelő bika S mondom magamról nádszál vagyok Lépéseim virágokat dúlnak, és hangosan mondom megöntözöm őket Rájuk taposok, s ecettel szolgálom őket Fogom kitartom mindkét kezem, mindenkit eltolok magamtól, segítségem én vagyok Erővel lépek, vissza nem nézek, hát nem látom, hova léptem sírást ültettem Nem tudom magamtól mi vagyok, míg magamat meg nem látom tudatlan vagyok Magamtól por és hamu vagyok Magamtól másokat megégető tűz vagyok Rám ki néz könnyet ejt, könnyet ejtőt kinevetem Könnyet nem ejtek, nem indul, le sem kell nyelnem
Nem tudom kérnem kell Ha könnyet ejtve kérek, Lélek jár körbe, jól látja magamtól mi vagyok Üres kezembe kérést tesz, kérést, hogy megadja mi jó Fogja szememet kinyitja, kinyitja megtaposott virágokra Könnyem hull, könnyemet sokszor szégyellem, tetteimet szégyellem, könnyem sokszor befelé hull, minden cseppje fáj, minden csepp erőt adva szívemre hull Bátorságot és félelmet meglátom, különbség nagy kettő között Bátorságot Lélekben találom Merek kérni, s tudom elnyerem, békét kérek, békét kapok, nem magamtól kapom Kedvességet, szelídséget kérek, hova szavam elér, virágot harmat tölti el Szeretetet kérek, s ha csak mosolyt adok, a szeretet életre kel Gyengédségemre bikák megállnak, meglátják hol állnak, szemük életre gyúl Lélektől kérek kedvességet, kedvességem kulcs, megkopott zárakat járja, olajával megkeni, bár zár még morog, zár megindul Megállok gyűlöletre, ó Lélek, türelmet adj nekem! s kapott türelem szikrát gyújt Mint a kígyó jön a kérdés, tanúságom igazság, tanúságom lámpát gyújt Merem mondani, ki merem mondani, bátorságot Te adod nekem, nem fáj, örömmel tölt el kimondott szó, örömödet adod vele S az öröm megy magától, öröm gyümölcse öröm lesz Ha adok Rád nézek, mit adok érted adom, örömöm a tálca, örömmel adom S az öröm lép Fájdalmam bika lépése, irgalmadban bízva szólok, irgalmadban bízva hallgatok Rád nézek irgalom tetteiben, irgalom erejét Tőled kapom
Tudom ha kérek, kapok Kezem tele gyümölcseiddel, gyümölcseidet megkóstolom Gyümölcseid jók, életre visznek, zsákom megtelik Öröm minden perc, öröm minden küzdelem, örömömben örömödet leled Ó, minden gyümölcsöd jó Gyümölcsödet eszem és élek, meg nem halok Mindent mit kapok, Tőled kapom
„Én, az Úr, megáldalak téged. Szentséges Szívem gyötrődik fájdalmában, tövisekkel van tele. Megkönnyebbülést és vigaszt keresek mindazoknál, akik szeretnek engem. Áldj és keress engem! Kis lelkeimhez fordulok, hozzájuk megyek, mert az ő kicsinységükben találok pihenést és vigaszt.
Imádkozz azokért a lelkekért, akiket meg kell menteni! Imádkozz hozzám, mert az én Nevem: "Az aki megszabadít". Az órák elszállnak, a leszámolás napjai megkezdődtek, a megtorlás napjai itt vannak. Ennek a nemzedéknek olyan nagy a gonoszsága, és olyan súlyos a hitehagyása, hogy Szívünket át- meg átjárják a szúrások, amelyeket igazságtalansága és nyilvános sértései okoznak. Kérlek benneteket, forduljatok vissza hozzám, forduljatok felém, és meg fogok bocsátani nektek! Tartsatok ki a szeretetben és eltöltelek áldásokkal. Legyetek igazságosak és jók egymáshoz! Szeressétek egymást! Váljatok világosságom gyermekeivé! Értsétek meg, hogy miért sújt ennyi katasztrófa benneteket! A gonoszság hozta rátok, ami lelketekben felhalmozódott. Térjetek vissza hozzám, és engedjétek, hogy Vérem megtisztítson benneteket.”
Kezeden ejtett sebből vér cseppen a földre, hova lehull, élet kél Lábadon ejtett sebből vér indul, ki vesz kendőt bekötözni? Szíved nyitva, telve vággyal, ó ki lép be? ki adja magát, belépve Első lépés nehéz, nehéz magamra nézni Rád nézni küzdelem, tudom előttem vagy, hát Rád nézek Térd ereszkedik önként, könny tör elő önként Mint megismerem szeretetet, megismerem vágyát, vágya én vagyok Mikor látja kezemben lecsapó pallost, mikor szavam szúr és vág nem kímélve, Szíved éri csapásom És tűröd És mit tehetek Szívedbe lépve, adom szeretetem, adom mit adtál, tudom jó Neked Adom küzdve Adom megállva, és adom lépve Eltakarod magad, vágyad kitartsak Ó hát küzdelem értékét adom, és szeretek Szívedbe lépek és szeretek Tudva kicsi vagyok, tudva fekete vagyok
Nincs lépésünk, mit nem látnál Nincs szavunk, mit ne hallanál Gondolatunkat megérted Rádnéző szemünkben ránk nézel Tudunk kéz a kézben járni Tudunk együtt szaladni Örömünk egy
Örülsz küzdelmünknek S ha megharcoljuk, magad adod magadat Harcban jársz előttünk, lépsz mögöttünk Erődet nekünk adod Szelídséged megadod
Fekszem vagy állok? Ha fekszem, hangosan kiáltok Szavam olyan mint pelyva, szél felkapja elviszi Fogom kezemet, szememre rakom, és mondom, és gondolom látok Indulat úgy kél bennem, úgy lakik bennem, szolgája vagyok Gondolatomat gondolom élesnek, és szavam szúr és vág Gondolom magam elsőnek, magamat nem látom Rohanok és rohanok, fekvőhelyemről fel nem kelek Mit kell, hogy meglássak, hogy észrevegyem jobb és bal kezemet? Kérő szót kerülöm Rosszra mondom jó, előnyét kiélvezem, elveszem Jóra nem nézek, félek megfogja szavam, gondolatomat magához vezeti Ha tehetném jót kivágnám Ha jót kivágom mi marad? nem marad semmim
”Teremtés! Lélek! Te, aki olvasol, aki hallasz engem, dicsérj, dicsőíts engem! Napkeltétől napnyugtáig dicsérj engem, szüntelenül dicsérj és magasztalj, engesztelj azok helyett, akik sohasem dicsérnek és dicsőítenek engem! Áldj engem, imádj és vágyakozz utánam! Senki sem beszélt nektek a három ifjú énekéről? Tanuljátok meg, és hirdessétek a nemzeteknek! Az igazság Lelke van veletek, kis gyermekeim! Emlékeztetlek benneteket, hogy Isten vagyok, és ti azért jöttök hozzám, hogy találkozzatok velem és imádkozzatok. Mivel élő Isten vagyok, megérzem, ha csupán ajkatok imájával fordultok hozzám. Azt akarom, hogy vágyakozzatok utánam, vágyakozzatok utánam, vágyakozzatok utánam, szomjazzatok engem, buzgón keressetek! Ne legyen rajtam kívül más vágyatok! Vágyódjatok arra, hogy állandó kapcsolatban legyetek velem! Vágyódjatok arra, hogy örömöt szerezzetek nekem! Vágyódjatok arra, hogy érezzetek és halljatok engem! Vágyódjatok jelenlétemre! Ne hagyjátok, hogy e világból bármi is megtévesszen benneteket
Testet öltöttem és leszálltam a Földre, hogy megváltsalak benneteket. 
ajánlottatok fel nekem. Mindazokat megmentem, akik hozzám ragaszkodnak. Két karom a bölcsőtök, Szentséges Szívem a menedéketek, én vagyok a ti Istenetek, és ti az én népem, örvendjetek! Örvendjetek szeretteim! Ne akarjátok megérteni, miért lett ez a gyenge eszköz Szavam hordozója! Higgyetek a szív egyszerűségével, ne akarjatok engem próbára tenni, legyetek kedvesek előttem, mint az ártatlan és tiszta gyermekek
„Én, az Úr, megáldalak téged. 