-A veszteségek mindig az energiahordozók átalakításánál jönnek be. Szélgép - elektromos e. Nem lehetne ekkor pl. levegősűrítést alkalmazni? és avval hajtani gépeket (lásd kompresszor)
- átszámolta már valaki a tevékenységeink energiaszükségletét mondjuk szénmennyiségre? Ez mégiscsak megfoghatóbb, hogy egy esti tévézéssel hány lapát szenet fogyasztunk?
Viszont akár te iszod meg, akár az autód, adóköteles (lásd pálinkafőzés). Sőt! Nem is akármennyire! Van rá törvény. Még a biodízelt is csak az használhatja fel, aki megtermelte az alapanyagot. Egyelőre.
Nem volt célom (amúgy igen) 100%-ban kiváltani a földgázt.
Állami támogatás szerintem nem lesz, hacsak az EU rá nem csap a kormány asztalára. Jó bolt az államnak a földgáz nemtámogatása - sőt érdekelt az áremelésben - közvetlen és közvetett áfa és adók formájában. A mostani államháztartáshiányos-eladósodottsági időkben meg úgy kell neki, mint a falat kenyér.
Egyébként jár az agyam olyanon, hogy napenergiával működtetett lepárló. Megvásárolok néhány tonna keményítő vagy cukortartalmú mezőgazdasági terményt. Aztán a napsütéses szezonban etilalkohollá lepárlom, így máris kiküszöböltem a téli kevésbé hasznosítható napsugárzást. Persze a termény nem ingyenes, szóval messze nem egyenértékű a napenergiával és nem is annyira környezetbarát. Fűtésre pedig bizonyára jóval drágább lenne, mint a földgáz. De autóba szívesen tölteném. De akkor megint elértünk az adócsalás kategóriájába, bár nem ismerem az erre vonatkozó törvényt. Szerintem ha nem kerül kereskedelembe, akkor nem adóköteles.
Szia Feremba'! Sajat kutfobol megcsinaltam a hoveszteseg szamitast a hazra, ami kb 8kW-ra jott ki. Javitsatok ki ha rossz metodust hasznalok: Q [W] = k [W/m2K] * A [m2] * T[K], ahol: Q - hoveszteseg k - hoatbocsajtasi tenyezo (ablaknal 1.1, falaknal 0.4-el, talajon fekvo padlo 0.5, teto 0.2) A - lehulo felulet T - a kulso es belso homerseklet kulonbsege. En -15C kulso homerseklet eseten 35K-el szamoltam. Udv, Gabor
Erdeklodom, hogy egy kb. 160nm-es csaladi haz HMV es futesrasegitesehez mekkora rendszerre (kollektorfelulet meret, sik/vakum, tarolokapacitas, es persze saccolt koltseg) lenne szuksegem es milyen mertekben tud a futesrasegites teli idoszakban valoban segiteni. A rendszert ugy szeretnem megepittetni, hogy mindenkepp a teli napsugarzasra legyen kielezve.
Koszi, Gabor " Szia Gábor!
Az általad megadott épületről nem adtál semmilyen energetikai adatot. Így csak kuruzslás adható, méretezés aligha. Fontos lenne az épület számított hővesztesége, ennek hiányában legalább egy fűtési szezon energia költsége. Viszont tudni kellene a gázkazánod ( ha azzal fűtesz ) éves átlag hatásfokát. Ez nem fog megegyezni az adatlapon szereplő gyönyörű, százhoz közelítő számmal - erről Erbe tudna mesélni bővebben- ez a gyakorlatban 40-60% körül van. Fontos még az épület passzív napenergia hasznosítása, a tető tájolása, dőlésszöge, milyen hőleadókkal fűtesz( előremenő és visszatérő ág hőfoka). Egy napkollektoros fűtésrásegítés az igazi kemény téli hónapokban 10% alatti kiváltásnál alig tud többet, hacsak nem passzív házat építettél. Elsősorban az átmeneti hónapokban számíthatsz jelentős energia kiváltásra, alapvetően egy jó rendszerrel a fűtési szezont lecsökkentheted 3 hónapra, és ez sem kis eredmény. Sokan nem veszik figyelembe, hogy az éves hasznosítható napenergia 2/3-a a nyári félévre esik, és mi a maradék 1/3-ból tudunk "fűtésrásegíteni". Ha több infót adsz, szívesen méretezek Neked.
Csakhogy a kollektor nem fed le minden hideg napot. :( A kollektor mellé kell egy szélkerék is, sőt(!) egypár napelem sem árt. Miután a ház hőközpontja a hőcserélő, ezért ebből olyat kell venni, amelyben fűtőszál is van. A fűtőszálat működteti a szélkerék és (vagy) a napelemek az alsó hőcserélő hőkígyót meg a kollektorok. Ha ezen beruházások összességét összeadod, akkor mindjárt rájösz hogy csak zöld vagy de okos nem. :/ Baromira kelle már az az állami támogatás!
Pillanatnyilag véleményem szerint csak úgy lehet belátható idejű módon rentábilissá tenni ezeket a beruházásokat, hogy a vezetékes gázfűtés mellé kollektorokat szerel az ember.
a 2. ra én is gondoltam, de ha egy magasságu10 x hosszu10 es cellát mondjuk elvágsz, ugy hogy 10 magasságu 5xhosszú, tehát a csikozással keresztbe, akkor kéne hogy jo legyen nem?
Pont ebben az esetekben a hatásfok relatív. A kondenzációs kazán fűtéstechnikai hatásfoka nem jobb a másiknál. Adott mennyiségű fűtőanyagból azonos energiát nyer ki. Azonban a füstgáz víztartalmát kicsapatva, annak párolgási hőjét (530 kcal/kg) és a hőlépcsőre jutó fajhőjét (100 fok/40fok=60kcal/kg) a leadott hőmennyiséget ennyivel megnöveli. A maximális érték fűtőanyagtól függően a 114%-ot is elérheti. Kazánoknál általánosságban használt számítási módszerek szerint ez 100% fölé megy. Valós energetikai egyenleget számolva ez lenne a 96-98%, a többi kazán meg - talán 85%-os. Hőszivattyúnál inkább hatékonyságról beszélhetünk. Ennyi elektromos energiából annyi fűtésre használható hőt gyűjt össze (nem termel, összegyűjt!).
Két lehetőség van: 1. vágás közben egyes cellák megsérültek, esetleg zárlatosak lettek. A vágásvonalat finoman megcsiszolva ettől talán meg lehet szabadulni. 2. ha nem igazán lehet meglátni a cellák panelen belüli elrendezését, összekötését, rossz helyen vágtál.
Technikai jellegü kérdésem lenne. Szereztem egy kis napelemet, ami kb magnokazetta méretű, 5V 100mA namost, a csikokkal merölegesen elvágtam, hogy sorosan nagyobb feszültséget tudjak levenni kisebb áram mellett.
10V ot szerettem volna, erre az egyik 2,8at ad le, a másik 3,8 at... Ez hogy lehet???
100%-ban egyetértek azzal, amit írtál. A feladat adott. Elkezdtem már bizonyos átalakításokat. Két éve kicseréltettem az ablakokat, kíváló asztalos szaki gyártmánya - aki ablakot gyárt az ablakba, fából, valóban szép munka. Az üvegezés "hőszigetelt" szintén kisiparos üveges lelkiismeretes munkája, bár sok fogalma nem lehet a "k-ról", de legalább precízen dolgozik. A berakott üveg: 4-12-4, "k"-ja legfeljebb számítható, de nem foglalkoztam vele. Az biztos, hogy javult valamit a helyzet, a régihez képest. Az első télen jelentkezett megtakarítás, de az idei tél hosszú és hideg is volt, a fogyasztás is elég magas volt. Az idén a tetőt kellett felújítani. Folytatódik a felújítás, meglátjuk mire futja a pénztárcából. Lehet, hogy az én életemben már be sem tudom fejezni amit meg szeretnék oldani. Legkevésbé a kazán hatásfoka foglalkoztat! A kazánon nyerhetek 3,6%-ot, a hőszigetelésen 46%-ot. Világos mivel kell foglalkozni, és mire kell költeni!
De a napenergia hasznosításra, mindig felkapom a fejem. Még a hetvenes évek második felében csináltam egyszerű dolgokat, amiknek mérhető haszna volt (használati melegvíz terén). Mindig valami komolyabbat szerettem volna, de nem jött valamiért össze.
Az idén beneveztem az Esztergomi Környezetvédő Egyesület nyári napkollektor építő tanfolyamára, és vegyes érzelmekkel jöttem el. Ennél én igényesebb barkácsmunkákat szoktam csinálni. És a költségeket is sokallottam. Biztos, hogy valamit csinálok napenergia ügyben, addig úgysem nyugszom.
Te mire jutottál az összehasolításokkal? Nem egyszerű dolog, a kérdést kell jól megfogalmazni mire is kíváncsi az ember!
A hatásfok kérdésköre relatív. Egy mp-re sem hiszem, hogy olyan baromi nagy összegről beszélünk egy fűtésszezonban, amikor az adott kazán 10x v. 98%-os hatásfokú. Inkább abban van nagy lé hogy, se nem alul se nem felülméretezett az épülethez a beleszerelt kazán teljesítménye. ;)
Én a helyedben megcsinálnám a szigeteléseket (nyílászáró csé 1,1k hőértékű üveggel, valamint dryvit, amely legalább 6cm-es), aztán felvenném a kapcsolatot egy jó gépészmérnökkel és elkészítettném vele azokat a hőtechnikai számításokat, amelyek eredménye a pontos kazánteljesítmény meghatározása. Csak ezután elmélkednék el azon hogy agyonmarketingolt 108%-os kondenzációs szart vegyek v. inkább valami emberes ámde 98%-os öntöttvas állót. ;)
Nekem a hatásfok többet jelent - ez műszaki értelemben egy korrekt dolog (ha helyesen használjuk). A hatékonyság szvsz valamilyen gazdasági kategória, és itt már lehet kavarni, másképp értelmezni.
Off. Köszönöm, valóban jól érezzük magunkat a házban, bár a könnyűszerkezetes építésnek is van hátránya. Sajnos a hangszigetelése ezeknek az épületeknek nem egy világbajnok, de szerencsére nagyon csendes környéken lakunk. Egy zajos szomszéd nagyon meg tudná keseríteni az életünket. (Szerencsére egyik szomszédunk sem akar elköltözni)
On. A jó hőszigetelés valóban alapfeltétele egy kollektoros fűtésrásegítésnek.
Hidd el, a hatásfokok stimmelnek, bár ebben az esetekben inkább hatékonyságnak kellene írni. A kondenzációs kazán és a hőszivattyúk hatásmechanizmusáról, az említett hatásfokok elérésének módjáról sokat olvashatsz máshol. "az ára sem csillagászati, és a hatásfoka is nagyon szép (túl szép)." Hát igen, a mai kazánok már csak ilyenek. A sógorék 99000-es bóvlikazánját, több változatot is, agyba-főbe akciózzák az erre szakosodott építő és barkács áruházak. Neveket talán nem említek, de teknősbéka, Bau..., P...ker, lépten nyomon megtalálod őket.
Köszi az adatokat (a gázfogyasztással kapcsolatosakat)!
Ezekkel a hatásfokokkal csínján kéne bánni, mert a végén feltalálja valaki a perpetum mobile-t - már egy páran beleőrültek ebbe.
Sajnos a korszerű jó hatásfokú ezsközök méregdrágák, de annak a kazánnak - amit a sógorodék vettek - az ára sem csillagászati, és a hatásfoka is nagyon szép (túl szép). Ha nem titok (vagy nem reklám) érdekelne a típusa - esetleg emilben (megadtam a címemet) - és hogy mikor vették?
Nekem cirko-m van, C21-es magyar gyártmányú kb. 20 éves. (ugye ez még nem reklám?) Ha jól emlékszem ez 21kW névleges teljesítményű. Elő fogom keresni az gépkönyvét (ill. használati utasítását) találok-e benne a hatásfokra utaló adatokat.
Gratulálok ehhez a jó kis házhoz! Jó választás volt (energetikailag biztos)!
Remélem jól érzitek benne magatokat!
Köszönöm az adatokat, most már van fogalmam arról mit lehet elvárni. A régi épületek közelébe sem jönnek ennek, bár utólagosan sokat lehet javítani, csak meg kell találni a megfelelő módot. Tudom, van egy topik ami a hőszigeteléssel foglalkozik, ezt is tanulmányozom. A napenergia hasznosítás alapfeltétele egy hőtechnikailag megfelelő épület.
Nem fordult még olyan elő, hogy nyáron be kellett volna valamivel fűteni. Éppen a jó hőszigetelés miatt nem hűl le a lakás, pláne ha beleszámolom az egyébként is keletkező egyéb "technológiai" hulladékhőt (főzés, hajszárító, HMV előállítás hulladékhője stb). Amíg nem volt meg a fűtés, a márciusi 4-6 fokokban egy 2 KW-os hősugárzóval fél óra alatt befűtöttem 20 fokra.
A komfortérzetet szerintem sokkal jobban befolyásolja a levegő páratartalma, amit a kb 6m3 gipszkarton remekül lekezel.
Nem fáztok benne olyan időben, mint ami a héten volt? Az unokahugomék is faházat építettek és amikor az a genya esős hűvös idő volt akkor dobtak fát a kandallóba és augusztusban begyujtottak!
Nekem az a bajom a fából készült falakkal, hogy hőtárolóképessége szinte nulla és ez erősen befolyásolhatja a komfortérzetet. Mik az ezirányú tapasztalataid?
A ház faház, német hőtechnikai szabvány alapján épült, külső "falak" k=0,18, nyílászárók k=1,1. Egyébként mielőtt leszerződtem az építő céggel, kb. ugyan ilyen gázfogyasztást említett a szaki, de nem igazán hittem el neki. Tekintve hogy ez a harmadik házam és az előzőekben nem igen tudtam 2200-2500 m3 alá szorítani a fogyasztást, pedig volt rajta hőszigetelés rendesen, így kellemesen meglepődtem.
Már ötödik éve lakunk benne, és stabilan tartja az 1200-1250 m3-t. Az első év végén kijött a gázszolgáltató, és végig néztek mindent, hogy nem lopom-e a gázt.
Milyen furcsa(?), hogy a vegyiparban, élelmiszeriparban már 50éve üzemelő technikát újként akarják eladni a háztartásoknak. Meg is kérik az árát. Inkább elbütykölök egy saját napkollektorral, minthogy kiadjak 1-2 milliót ilyen kazánra, ami vélhetőleg sose térül meg. Ha lenne is rá pénzem, még akkor se vennék ilyen felesleges és drága termékeket.
Kondenzációs kazánt kell venni, aminek pl. langyosvizes padlófűtésnél akár a 108 %-ot is elérheti a hatásfoka (félmilka), vagy gázmotoros hőszivattyút, ha lehet, kipufogóhűtéssel, aminek a bruttó hatásfoka a 160-190 %-ot is elérheti (3milka). Évi 76000.-Ft-os gázszámlánál (korábbi saját példám) kalkuláljuk a megtérülést! A sógor gázkazánja 99000.-be került a P.kernél és 92-96% hatásfokú (adattábla szerint).
A kondenzációs kazán árkülönbözete kb. 39 év alatt térül vissza, a gázmotor legjobb hatásfoknál már 76 év alatt!!! Nem is rossz ahhoz képest, hogy a napkollektorom 3 hónap alatt hozta az árát, igaz, palackos gázzal számolva.
A kérdés az volt, mennyi 1 m3 földgáz energiatartalma? Gázszámla elő:34,36 MJ - kisebb számolgatás után A MJ nem valami kézreálló, mit kóstál ez kWh-ban? A watt mint teljesítmény egység eléggé közismert. Annyi derengett, hogy a joule nem más mint Ws (wattsecundum) Vagyis egy 1W teljesítményű eszköz egy másodperc alatt 1joule munkát végez. Mivel egy óra 3600s, 1Wh (wattóra) akkor 3600J (joule) azaz 3,6kJ (kilojoule) Akkor 1kWh (kilowattóra)= 3600kJ = 3,6 MJ (megajoule) Vagyis, ha a gázszámlán szereplő értéket elosztom 3,6-al kWh-ban kapom 34,36/3,6=9,5444 -et kapok. Tehát 1m3gáz=34,36MJ=9,54 kWh
(Ez egybevág azzal, amit erbe írt 997-ben) Természetesen a hatásfokról nem szabad megfeledkezni. A gázból az energiát kiszabadító eszköztől sok függ!
Az energia ára gázoséknál most (2005. ápr-júl) 1,603Ft/MJ (nettó) és ezt 15% ÁFA terheli, azaz 1,84345 Ft/MJ (a gáz ártámogatás figyelemen kívül hagyva) 1kWh = 3,6 MJ x 1,84345 Ft/MJ = 6,64 Ft-ba kerül.
Vegyünk csak elő egy villanyszámlát is! Az energia villanyoséknál 28 Ft/kWh (nettó) és ezt 25% ÁFA terheli (miért???), azaz 35 Ft-ba kerül 1kWh. (ez is a kedvezmény nélküli ár)
Vagyis az jön ki, hogy egységnyi (1kWh) energia villanyból 5,27-szer többe kerül, mint gázból! Sose számoltam ennek utána! Bár ha a hatásfokot figyelembe vesszük a gázkészüléknél ez az arány szelídül, de akkor is tekintélyes.
Ezt mind csak nagyon halkan írtam, nehogy valaki illetékes ezt meghallja, és emeljen, mert szerintem ez így is drága!
