Látom, nem csak nálam megy lassan a napenergiahasznosítási program! Ma délután akadtam rátok, végigolvastam a hozzászólásokat, és megnyugodtam. (A topikban felvetett probléma megoldása, és az ötletem megvalósítása közel azonos sebességgel "száguld" a végkifejlet felé).
Sok évvel ezelőtt volt egy kísérletem, egy kb 60 cm átmérőjű hősugárzó "lavór" gyujtópontjába rögzítettem egy poharat, ami vízzel volt töltve. Úgy 10 perc elteltével a víz forrni kezdett, és ebbe raktam az őrölt kv-t, így törökös kávét készítettem a nappal!
Na itt jön a kivitelezés lassúsága. Eltelt pár év, míg 2003-ban elkezdtem a napkollektor kivitelezését. Először az "öntőforma" készítését kell még befejeznem - ezzel még nem vagyok készen, ez egy kiszámított keresztmetszetű, fából gyalult, reszelt alakzat lesz, amelyre, majd az üvegszálas anyag kerül. (ezért neveztem öntőformának). Két ilyen egységből áll össze az 1 négyzetméternyi felület, amit számolnak az épületgépészek fejenként.
A hatásfok szempontjából két módszer lehet: fix, ez a gyengébb. a másik a napkövetős rendszer, amely úgy vízszintesen, mint függőlegesen követi a napot - a szükséges áramot természetesen szintén napelem biztosítaná- , ez egy nagyobb hatásfokú lenne, hiszen mindig merőleges a napra. Erre vonatkozó elképzeléseim is már vannak - mivel az automatizálás a szakmám - , de konkrét számításokat még nem végeztem, kapcsolási rajztervet nem készítettem.
A hatásfokot viszont rontja, hogy - mivel télen mínusz is van, de bőven!, és sokszor "napokig nincs nap" - fagyálló folyadék használata, illetve hőcserélő alkalmazására lenne szükség.
Kinek, mi erről a véleménye? Érdemes belevágni, vagy feljtsem el az egészet,
Köszönöm ferembá, most már nem aggódom, hogy kiveri a biztit egy ilyen hálózati összekapcsolás. Egyébként már régen gondolkodtam nagy energiaellátó rendszerek összekapcsolásának mikéntjéről is és mivel nem vagyok ilyen nagyonerősáramban járatos ezért azt gondoltam lenni kell valamilyen mindenhová eljutó szinkronjelnek amire az erőművek ráállnak és ezután már problémamentesen rákapcsolhatók az országos energiahálózatra
A felvetés jogos, két azonos frekvenciájú jelet "összeereszteni" csak úgy ajánlott, ha a jelalakok minden időben lefedik egymást. Ha a két jelet grafikonon léptékhelyesen ábrázoljuk és egymásra helyezzük,( hálózati visszatáplálásnál két szinuszjelről beszélünk ) akkor a felső görbe teljesen takarja az alsót.
Esetünkben az egyik jel a hálózati 230 V ( 50 Hz ) , a másik az inverter által előállított azonos paraméterű szinuszjel.
A füstmentes üzem kulcsa az, hogy az inverter un. indított üzemmódban dolgozik, és az indító jelet ( ez egy tűimpulzus ) a hálózati szinuszjelből állítja elő.
A hálózattal való energia-betöltő összekapcsolódás az inverteren belül akkor történik meg, amikor ez a szinkronüzem már fennáll.
Ha mindkét jel effektív értéke azonos nagyságú (pl. 228-228 V ) akkor nem fogyasztasz és nem is táplálsz vissza.
Ha a hálózat 228 V és az inverter 229 V ( a két jel időben azonos futása mellett ) akkor visszatáplálsz a hálózatba. Hogy mekkora teljesítményt pumpálsz vissza, az függ még az inverter belső ellenállásától is ( persze a hálózatétól is függ, de az nagyságrendekkel alacsonyabb).
Ugyan az elektromosság és elektronika nem idegen tőlem de elképzelésem sincs hogyan működik a betáplálás a hálózatba. Miként lehet elérni, hogy fázis, feszültség és frekvenciahelyesen történjen, gondolom erre szolgál az inverter. Meg az sem mellékes, hogy az elektromos energia befelé menjen a hálózatba ne pedig kifelé és az inverterből ezáltal ne legyen egy füstölgő szétégett doboz.
Szélgenerátorok után kutatva véletlenül leltem erre:
"ELMÜ, ÉMÁSZ területen fontos változások történtek a kisteljesítményű hálózatra kapcsolt rendszerek által termelt és el nem fogyasztott áram átvételében!!!
ˇ Kis rendszerek esetében nem kell modem, nem kell völgy-csúcs mérés, elegendő egy sima ad-vesz mérős villanyóra, amit a szolgáltató ad (kb. 20-30.000Ft)!!! 5 kVA alatt sima 2 számsoros ad-vesz mérő szaldós elszámolás / feltétel, hogy a fogyasztás 50%-a több legyen az éves termelésnél 50 kW-ig zónaidős mérés / csúcs, völgy 50 kW felett a többi kiserőműhöz hasonlóan. "
Ezzel talán előrébb lehet kerülni. Forrás: www.klnsys.hu
Remélem segítettem.
Ha teszem azt, mégis saját napelems energia termelésre adnám a fejem, és még visszai táplálnék valamennyit a hálózatba, azt honnan tudnánk, hogy mikor és mennyit adtam át? Kell hozzá valami extra kütyü? Mert úgy sejtem a sima villanyóra nem elég. No meg kell valamiféle megállapodást kötni? Vagy csak kiépítem aztán hadd szóljon? Nem hiszem.
Szervusz boattis Lesz hamarosan árajánlat, addig gondolkodhatsz a mesterséges öregbítés lehetőségeiről. Mi lesz, ha 8 000 m2 eladása után elkezd leperegni a festék?
Visszarendeljük a kollektorokat, ahogy az autógyáraknál szokás?
A festék továbbra is érdekel, csak valami ár kellene. Más csatornából is van gyenge ígéretem.
Egyébként nem tudom mennyire vagy képben a házi kivitelezésű síkkolektor bekerülési kültségében, de úgy a fele ár alatt jön ki, és ha a szelektív bevonat meglesz, hát legfeljebb 5%-al marad el a gyáritól. (számításaim szerint)
Ez a Te általad telepített mennyiségnél már jelentős összeg!
A 105/2003 (XII.29) számú (átvételkötelezett erőművekről szóló) GKM rendelet szerint a szolgáltató számára akkor kötelező az így termelt villamos energia átvétele, ha a teljesítmény min. 100 kW és megfelel a hálózatra adás feltételeinek, ekkor az átvételi ár csúcsidőben 25,3 Ft/kWh; csúcson kívüli időben 15,8 Ft/kWh (ennek az árnak kb. 41,5 %-a állami támogatás). Csúcsidő hétfőtől-péntekig 7-13 óra és 17-20 óra közötti időszak, az ezen kívüli idő számít csúcson kívüli időszaknak. Ha nem éri el a beépített teljesítmény a 100 kW-ot akkor az áramszolgáltatót semmi nem kötelezi az átvételre, így átvétel esetén legfeljebb csúcsban 16,9 Ft/kWh; csúcson kívül 8,44 Ft/kWh átvételi árra lehet számítani. /ELMÜ-ÉMÁSZ adatok 2004.03./
Sajnos tudom. 100 kW alatt NEM veszik át, bármennyire "zöld" áram.Ha fotovoltaikus napelemekből akarnál előállítani ekkora teljesítményt, akkor a napelem
importőrök megadják a legnagyobb kedvezményt, és kb. 120 millió Ft-ból megvásárolhatod a szükséges napelem felületet,mely 8-900 m2-t jelent.Elhelyezéséhez szükség lesz egy kisebb közparkra, vagy egy nagyobb középületre, déli tájolással.Szükség van még nagyteljesítményű hálózatra visszatápláló inverterekre, kb. 15 millió. Így sikerül túllépned a KIOP 125 milliós alsó határát, és hozzájuthatsz vissza-nem térítendő állami támogatáshoz, Neked csak a maradék 50-60 milliót kell előteremtened ahhoz, hogy egy baromi jó üzletet köss.
Így érheted el azt a szintet, hogy 20 Ft-ért átvegyenek 1 kWh-t.
Magyarországon ma 1 kWh zöld energia mínusz 10 Ft-ot ér.( +/- 10%, nem vagyok naprakész,...emeltek valamit tegnap óta ? )
Azt tudja-é valaki, hogy a hálózatba visszatáplált áramot mennyiért vásárolja vissza az áramszolgáltató? Gondolom, kell hozzá valami megállapodás, bejelentés?
Tudom ajánlani a linket a külföldiül nem sokat beszélő, de a téma után érdeklődőknek, mert a Solar-dictionary fülre klikkelve van magyarra fordítási lehetőség is, ami nagyon jól tud jönni, mert 9 nyelvről fordítja a napenergiával kapcsolatos dolgokat!
A többi részét még nézegetem, de én már csak ezért is elmentettem!
www.spf.ch , én is itt találtam. Van ott lebutított online verzió is, kísérletezhetsz vele. Nem mesélek róla,túl hosszú lenne. Ha konkrét kérdésed van, arra szívesen válaszolok.
Lehet kapni "kurblis" töltőt sokkal olcsóbbért. Vagy jobban járnál, ha egy (utángyártott ~2000-3000 Ft) pótakksi lapulna a zsebedben a napelemes töltő helyett. Főleg ha nem süt a nap, amikor szükséged lenne rá.
A napenergia erőssége télen is eléri a 900 W/m2-t a déli órákban,de 16 órakor már töksötét van december végén.Ebből következik, hogy a júliusban nyerhető napenergia 5*nagyobb a decemberinél(még WOLF-al is).
A direkt NAP-fűtés az őszi-tavaszi időszakban alkalmas 100%-os fűtéskiváltásra, de a három kemény téli hónapban csak a töredékét tudja biztosítani az igényeknek.
Ha a nyári időszakban keletkező többszörös energiát nem tudjuk mire fordítani (pl. medencefűtés,vagy forróvizet árulok a piacon ),akkor az erre szánt összeget érdemesebb hőszigetelésre fordítani.
Sajnos a napenergiával való fűtés egy anakronizmus, hiszen azért van hideg és tél,mert a Nap alacsony pályán "jár",rövidek a nappalok, és sűrűbb a felhőzet, mint nyáron.
A nagy okosság a nyári hő "bedunsztolása" évszakos tárolóba,de itt megint szembejönnek az "anyagiak".
Nyáron egyébként még nem tudom mi lesz a többszörös hővel. Ez egy kísérletnek indult,de csodát nem hozott( pedig bevetettünk több Mo.-on nem használt technikát).
Talán lesz egy medence a kis "onokámnak", és akkor már megérte.
Köszönöm a kedves fogadtatást, megpróbálok kielégítően válaszolni nem kevés kérdésedre.
1. A teljesítményt egy Pollucom hőmennyiségmérő (Becker kft, Bp. kb.39 000 Ft. ) rögzíti,van neki "M-bus" adatkimenete is, nem azt használom,nincs még meg a szoftver.
2. Jól számoltál, én spóroltam el a tizedeket a deltaT-nél,így nem jött ki a 3 kW.
A gáz (csak a földgáz, a PB nem szíve csücske senkinek )egy kicsit politikai kérdés,de a gázszámlán 34MJ/m3-t írnak.Ez 9,4kWh lenne, ha a kazán 100% hatásfokot produkálna.
Lesz aki majd beszól, hogy az ő kondenzációsa 108%-ot tud,de ezek az adatok sosem a részterhelésekre vonatkoznak.A legtöbb lakossági kazán üzemidejének 98%-át részterhelésen tölti, ha túlméretezték,akkor 100%-át.( csak akkor vitatkozom bárkivel erről a kérdésről, ha hőmennyiségmérőt kötött a kazánjára)
Ezek után én 1m3 gázt 4,5kWh-nak számolok.
Gyanítom, hogy megtérülési időt akarsz számolni,ne feledd, az elmúlt 16 évben átlagosan 14%-ot drágult évente a földgáz. A következő 16 évben vajon mennyit fog?
3/1. A beruházás kb. 700 000 Ft eddig, a szükséges 1 000 literes puffertartállyal
eléri az 1 milliót.
4/2 Ilyen adataim nincsenek.De rendelkezésemre áll (és a Tiédre is ) a svájci Napenergia Tudományegyetem méretező programja( Polysun),mellyel havi bontásban kinyerhetjük a hasznosítható napenergiát a Föld bármely országában.
Ha megvan az épület hővesztesége,passzív naphő hasznosítása, a szükséges melegvízigény( tájolás, dőlésszög), bármit ki tudunk számolni.
Leellenőriztük a szoftvert, tényleg jól kalkulál.
5/3 Úgy 30 liter víz cirkulál a rendszerben.
Helyzetjelentés :ma 18 kWh "termett" a NAP kazánjából. A helyiségben 36 órája csak szolár fűtés van, mivel tegnap nagyképűen lezártam a szomszéd épületből érkező segédfűtést,ami az éjszakai -15C fokban el is fagyott,a hőszigetelés ellenére.
Most még 18C fok van az irodában, holnap jöhet a hősugárzó+nagykabát.
Örülök, hogy gyakorlati megvalósításról számolsz be, sajnos azt kell látnom szükség is van ennyire "túlméretezni" a rendszert, hogy a fűtési idényben valamirevaló teljesítményt állítson elő. Amit kissé meglepőnek tartok az a téli (3Kw) és a nyári (4,4Kw) teljesítmény közötti kis különbség. Ebben nincs valami hiba, mivel a két évszak m2-re eső teljesítményértékeinek különbsége ennél jóval nagyobb? Nyáron mire tudod használni ezt az egyébként nem csekély energiát?
