Tegnap nézegettem az ACO cég Construmáról hozott prospiját. Az üreges PC lapokra max 110 C-t írnak. Itt a fórumon már olvastam extrém esetben fellépő 200 C-t is. Akkor ez kizárja a PC-t?
A sima edzett üveg viszont nem hőszigetel.
A tetőablakokban is edzett üveg van, vagy csak egyszerűen dupla üveg? Ha ott nem kell edzett, akkor nekünk miért kell az?
Az 5000ft/nm-ár a prizmásitott edzett üvegé,ami ki volt állitva.
Sokban különböznek a nm/lit adatok, műszaki megoldások egy-egy gyártó között,elég sok honlapot átböngésztem e célból,egy gyártó válaszraméltatva megnyugtatott,mindenki a saját termékére esküszik.Szerintem a gazdaságosságot már akkor elértem,ha összeáll az egész rendszer,és kevesebb lessz a villanyszámla, a többi már csak a napon múlik,mert lehet egy kollektor szuper német csoda,ahogy azt a kiállitáson vetitik,de ha nemsüt a nap akkor szt...sem ér.Ha meg süt,már egy fekete hordó is ad melegvizet.
És a "prizmásított, edzett solárüveg" (idézet a PannonSolar lapról) mennyibe kerülhet vajon? Mert azért ez az üveg/PC arány egy kollektor esetén még nem is olyan vészes.
"Vajon a radiátorban átfolyó ivóvíz ivóvíz minőségű marad?"Ezt MINDENKÉPPEN olvasd el:http://www.vgf.hu/list.php?action=viewfull&ID=732 Egyébként van gyártó,aki azt javasolta,használt radiátort már látott kollektorként,minek töröm magam feleslegesen,de szerintem túl nagy tömegű vasanyag,nehezen melegedne fel.
Gpeti
A lemez csikokra vágása a Construmán látottak alapján nem elvetendő ötlet,kár hogy már megvettem a réztáblát,ert 03-as csikot lehet kapni.( a bronzker drágább,mint a metalloglobus!!)
Edzett üveget a Pannonsolar árul,5000ft/nm,egyéni méret esetén drágább.Pc:2800/nm.-körül van,attól függ hol veszem meg.
Sajnos árakat lusta voltam felírni, butaságot meg nem akarok mondani. Prospit egyedül a Pannon Solar-tól hoztam, ők a síkkolektort maguk gyártják, ezek árai 39.000 - 55.000 HUF/m2 között mozog, természetesen plusz ÁFA, így már el is érték a min. 100.000-es határt. A vákumcsövest ők is úgy veszik. Pannon Solar
Sajnos nincsenek itthon a rajzaim, hétfőn a melóban megnézem. Több féle tervet készítettem, természetesen én is a számomra legkönnyebben beszerezhető csőméretekből. Először arra mentem rú, hogy minél nagyobb területet fedjenek le a csövek, később viszont Ferembá elbizonytalanított ebben, ezért most az általa javasolt 10cm-es osztásközű hárfásban gondolkodom. Szóval pontos adatok hétfőn.
"Aztán meg én is láttam a hiper-szuper német csodát. Komolyan, az árak eléggé elborzasztottak."
Mennyibe került?
Volt még egy kiállító, nevezetesen az Accusealed kft, bent a pavilonban, aki ezzel foglalkozik. Nagyon durva árakkal dolgoznak ők is, a prospektusuk alapján.
Átnéztem a gyártók kollektorméretezését,még mindig számolok,húrcső és gyűjtőcső keresztmetszet,csőhálózat hossz-térfogat arányai milyen méretezéssel közelitenének legjobban egy gyári megoldáshoz,de nincs még meg a megoldás.Egy gyári 2nm-es hárfa átm 8-as csővel,2m-hosszban 9 cm3, 22-es gyűjtővel.Nekem a vizszintes kialakitás miatt 5x2méter átm 12-es görbehárfahúr lenne 1nm-es lemezen,ez 11.3 cm3, 22es gyűjtővel,ha összehasonlitom ,11.3-4.5 tehát több mint kétszerannyi vizem lessz.Te hogyan számoltál?
Gpeti
A forrasztás nem lessz egyszerű ezekszerint,még jó hogy már van tapasztalatod.
Az edzettüvegről ma annyit sikerült megtudni,hogy bárhol venném meg azt a gyártónak kell méretrevágva megedzeni,mert utánna már nem vágható,törni viszont éppúgy tud mint a normál,csak apróra,pl:buszmegálló betört üvege.Árat még nemsikerült megtudni.Ami nem törne az a biztonsági üveg(kétréteg üveg között fóliával)
Én is kint voltam a Construmán - lehet, hogy egymás mellett álltunk mindannyian :)
Szóval bevallom, életemben először láttam vákumcsöveset. Hát a webes ismertetők alapján sokkal komolyabbra gondoltam. Viszont azon gondolkodom, hogyan lehetnek befogva a csövek, mivel a műanyag burkolat alatt ez nem látszott. Valaki megosztaná velem ezt a titkot?
Aztán meg én is láttam a hiper-szuper német csodát. Komolyan, az árak eléggé elborzasztottak.
Még az motoszkál a fejemben, hogy van-e valami standardizálás ezen a területen. Van-e vmi féle szabvány, aminek meg kell felelnie a kereskedelemben árusított kollektoroknak, akár méret, akár teljesítmény, akár anyag, élettartam vonatkozásában. Ilyesmiről tudtok?
Na, remélem május első hetében azért többet is fogunk látni.
Valóban hasonló szerkezetű, csak az egész vékonyabb anyagból készül, ritkábbak a bordák és vékonyabbak. Nem keresztben van, mint a lapradiátoron, hanem hosszában.
Én is azt a kollektort néztem meg legalaposabban. Már az üvege is érdekes volt, nem sík felületű, hanem olyan, mint az én szobaajtóm üvege. Állítólag mikroprízmás. Ez mit is jelent? Nem tudta az ember megmondani, de szerintem pici gúlák vannak a felületébe nyomva. Ettől lehetséges, hogy amikor oldalról éri a fény, a kis gúlák akkor is be tudják tükrözni a fény egy részét, nem keletkezik teljes visszaverődés. Aztán lehet, hogy hülyeség az egész.
A szárnyak vörösrézből voltak, de elég vékonyből. Szerintem max 0.2-0.3 mm lehetettm és valami kis minta volt belenyomva. Nekem azt mondták, hogy ultrahangos hegesztéssel volt felrakva.
Ők a tetőbe integrálást erőltetik, mert szerintük akkor nem hűl annyira a hátulja. Ha a tetősíkból ki akarod emelni, akkor megerősített szigetelés kell bele.
A kollektor egyébként semmi extrát nem tartalmazott, klasszikus szelektív bevonatos síkkollektor volt. Asszem, az volt a www.pannonsolar.hu
"Láttam már olyan kollektort, ahol két bordázott lemezt fordítottak szembe, vonalhegesztéssel összefogták a bordák között, a bordákban áramlott a hűtőközeg."
Én is ezt preferálom, mint ahogy már korábban irtam is.
Mit problémáztok ennyit a forrasztással-vetemedéssel! Fogj egy dupla méretű lemezt, hajtsd ketté, éleit forraszd végig. Alul egyik sarkán megtáplálod, felül átellenes sarkán elvezeted. Minden ponton egyenletes a hőelvitel, csak egy kicsit több folyadékot tárol. Ja, és a nyomást nem bírja! Viszont a drain-back változatokhoz tökéletes. Ez nekem csak azért nem tetszik, mert nagyobb teljesítményű szivattyú kell hozzá és ha leáll a keringés, leszalad a víz. Jó kollektornál ilyenkor akár 200 fokot is elérhet a hőmérséklet, amit már tényleg csak az üveggyapot bír ki.
Láttam már olyan kollektort, ahol két bordázott lemezt fordítottak szembe, vonalhegesztéssel összefogták a bordák között, a bordákban áramlott a hűtőközeg.
A tegnapi akciós ajánlat (532) bruttó 100 alatt van (2m2). Cégnevet nem akarom kiírni, mailben szívesen.
Én is voltam ott, én is néztem, de nem láttam semmit. Se egy kiírás hogy mitől a legjobb, se egy adattábla, se semmi. Amíg a többinél volt.
Az egyik magyar(?) kollektornál, aminek a sarka ki volt vágva, hogy lehessen látni, mi van belül,azt néztem, hogy az abszorber szárnyak nem forrasztva voltak, hanem csak mintegy rátekerve a csőre. Nem tudom, hogy mennyire érintkezhet a csővel, lehet hogy semennyire.
Azt viszont ne felejtsük el, hogy a hővezetés is az elektronok áramlásából adódik. Tehát ha lenne két felpolirozott felelületünk, ezzek összeillesztésével már elégséges volna, nem kéne forrasztani se. Szerintem.
De meg fog vetemedni. Én is így csináltam, és pont azért vetemedett el, mert így csináltam. Amint elkezded melegíteni két már rögzített pont között, egyből elkezd görbülni. Mivel a cső felé nem tud, ezért a csőtől elfelé fog hajlani. Ahol hidegen tökéletesen felfekszik, ott melegen 3 mm-re el fog távolodni tőle. Én ha újra kezdhetném, akkor feldarabolnám a lemezt 10 centi széles csíkokra, és azt a húrokra merőlegesen raknám rá. Nem tudom, hogy ez így ront -e valamit a konstrukción, de ezerszer szebb lesz, és nem marad benne akkora feszültség.
Voltam Construma-n. Láttam néhány napkollektoros céget, szinte csak síkkollektorok voltak. Sajnos egyiknek sem volt az ára 100e alatt, még nettóban sem (2 m2-esek). Én úgy vettem észre, az összes cég extra profitot akar. Ja, és meglepő módon rengetegen érdeklődtek. Láttam a világ legjobb német síkkollektorát is. Megálltam előtte és hangosan elkezdtem röhögni, ugyanis olyan hullámos volt az abszorbere, mintha én csináltam volna. beszéltem hőszivattyús emberrel is, eléggé elvette a kedvem, leginkább azzal a szöveggel, hogy ők mindent megcsinálnak, legyek nyugodt, ők értenek hozzá (én hülye meg fogjam be, ne okoskodjak csak fizessek sokat (olyan 3-4 millió között))
A szilikonpaszta jó hőátadásának egyik feltétele,hogy vékony rétegben,teljes felületen érintkezzen,ez egy összevissza táguló réz esetén nem megoldható ,mert mi fogja össze ha nincs rögzités? A ragasztásnak igen szélsőséges körülményeket kellene birni,nemhiszem hogy van ilyen ragasztó.Én lágyforrasztással fogom a csövet a lemezre forrasztani, (ha végre odajutok),és azt próbálnám meg,hogy előbb helyenként forrasztanám meg rögzitésnek,és utánna mindenhol,hátha nemvetemedik meg.
"Vannak ilyen portartalmú hőálló ragasztók is, forrasztás helyett, de az sem olcsó."
Ez engem nagyon érdekelne! Hol lehet ennek utánajárni?
Hívtam már a Henkel Hungáriát, több emberrel is beszéltem, de nem tudtak segíteni.
Az szerintem is jó ötlet lenne, hogy ugyan arra a kollektorra feltennénk egyszer üveget, egyszer polikarbonátot!
Egyébként én két egyformát fogok csinálni, úgyhogy lehet, hogy ott egyszerre lehetne kipróbálni (bár inkább csak a kollektorhőmérsékletet lehetne vele mérni, mert ugyan abba a tartályba fognak dolgozni)
A névleges teljesítményhez szükségesnél alacsonyabb feszültséggel üzemeltetem, alig melegszik, így csendesebb is. A slip (nem bugyi! csúszás) miatt kisebb fordulaton megy, mint max. feszültségen. De ez csak az örvényáramú motoroknál alkalmazható. Lehet kapni olcsó olasz szivattyút, amiben állandó mágneses forgórész van, az 3000 - szinkron fordulattal megy. Az valóban nem alkalmas ilyen célra. Egyébként az elsődleges cél az olcsóság és egyszerűség volt. Ennek ellenére remekül teljesít.
Ha valakit érdekel! Közelemben van egy napkollektorgyártó cég, éppen most akciózza termékeit. Titán gőzölésű kollektorokat gyárt. Annyiért adja akciósan, mint néhány éve simán. Nekem még így is sok. Na ezért láttam neki magam!
Most hívott egy ember, olvasta a Zöldtech piactéren, hogy vákumcsövek iránt érdeklődök.
Nyomatékosan le akart beszélni róla, mert szerinte nagyon drágák az olyan kollektorok (szerintem is :-), és csak minimálisan hatékonyabbak, mint egy jó síkkollektor. Persze egyből ajánlotta is az ő termékét, amit megnézhetek a www.napkollektor.hu oldalon. Megnéztem, szerintem ők is baromi drágán adják a cuccokat, legalábbis az én ingerküszöbömet bőven átlépi.
Amikor közöltem vele, hogy én csak csövet akarok, és magam kisérleteznék ilyen elvű kollektor készítésével, akkor meg egyenesen hülyének nézett. Pedig nekem szilárd meggyőződésem, hogy vákumcsöves kollektort könyebb és olcsóbb házilag készíteni, mint síkot. Én legalábbis mindenképp meg fogok próbálkozni vele. (Kínai csövek 3-5 dollárba kerülnek, egy 40 csöves rendszer anyagköltsége szerintem 100e Ft alatt van komplett.)
Remélem, nem bántottalak meg azzal, hogy lefikáztam a művedet. Egyébként nem is tudtam, hogy Te készítetted. Elnézést, ha bántó lett volna a megjegyzés. Továbbá azt is nagyon tiszteletben tartom, hogy Te már legalább csináltál valamit, ami működik, és hasznot hoz. Akár milyen tákolmány is, nem csak a szád járt, hanem a kezed, és ezt el kell ismerni.
Ha már így felfedted az inkognítódat, akkor engedj meg egy kérdést: - A mosógép szivattyú nem túl erős? Én nézegettem, de úgy tünt, hogy azt a motort rövid ideig tartó intenzív működésre tervezték, nem pedig folyamatos üzemre. Az újratekercselés után neked valyon mennyit fogyaszt, és melegszik-e?
Egyébként a tetőre feltenni egy kollektort teljesen más igénybevétel, mint az eresz alatt a falon. Sokkal intenzívebben ki van téve az időjárás viszontagságainak (beázik, szétmállik, rozsdásodik, stb)
250-300 fokig biztos, hogy nem csöpög le a szilikonpaszta. Az alufóliát ha elégeted, az már alu-oxid, ami nem túl jó hővezető. Van alu- ill. ezüstpor tartalmú hővezető paszta is, de azok még drágábbak. Vannak ilyen portartalmú hőálló ragasztók is, forrasztás helyett, de az sem olcsó. A "Művem"-ről: "ami biztosan nem tart ki sok évig és esztétikailag is kihívásokkal küzd." Két éve hiba nélkül működő "kísérleti" példány. Kit érdekel az esztétika, amíg működik. Különben is, belül fekete, csak közelről látni, mi van benne. Ez ugyan a falon van, de a tetőn ki nézegeti?
Akkor tényleg félreértettük egymást. Ha csak cső van, akkor én ezüstösre csiálnám. Az enyém is ilyennel lesz bevonva, bár nekem nem ver vissza semmit, mert teljesen árnyékban tartja az abszorber lemez. Én azért teszek rá mégis, hogy a PS lap kisebb hőterhelésnek legyen kitéve.
Elvégeztem egy egyszerű kisérletet: vágtam egy csíkot a hablemezből, és forrás alatt lévő fazék vízbe mártottam. Minden gond nélkül bírta. Utána egy hőfokszabályzós pákával beállítottam a legalacsonyabb hőmérsékletet, amit nagyon precízen tud tartani, és ez 200 fok volt. A páka simán megolvasztotta. Ebből azt állapítottam meg, hogy a PS lap 100 és 200 fok között olvad :-) Síkkollektorban az alaklmazása szerintem határeset, ráadásul nem tudjuk, milyen a hosszúidejű stabilitása ekkora hőfokon. Lehet, hogy nem esik össze, de 3 év alatt szétmállik. Valami jobb anyag kellene. A szálas anyagok jók, de rögztésük bonyodalmas.
Én vettem kb 1700 Ft-ért alukasírozott polifoam-ot tekercsben, 3-5 mm vastag, már nem emlékszem. Radiátor mögé árulják hővisszaverőnek. Ezt fogom felragasztani a 3 cm Nikecell EPS lapra. Ezzel védem az UV-tól és talán a hőtől is egy kicsit a hablemezt.
Mi van még? Ja, szilikonzsír: Házilag kell megpróbálni előállítani. Valahol olvastam, hogy alufóliát kell elégetni, majd porrá törni, és valami hordozó pasztába keverni. Gondolkodom, hogy sziloplasztba keverem, az biztosan nem csöpög le. Erre lenne jó a hőkamera, lehetne jó kis felvételeket készíteni before-after. Most jut eszembe, létezik infravörös negatív film fényképezőgépbe. Talán azzal?
Construmára kettőkor lelépek és megyek. Muszály tájékozódni, jövőre építkezni akarok. Már csak azért is, mert az ott megváltott jegy érvényes a Hungarotherm-re is.
Ha jól értem, akkor mi másról beszélünk. Az én kérdésem a cső mögötti, de a csőre néző felületre vonatkozott. Szóval azok a sugarak, amik nem ütköznek a csőbe, azok a cső háta mögött lévő anyagba ütköznek. Amit alapesetben PS táblából gondoltam a hőszigetelés miatt (a PS tábla mögött OSB lap vagy ilyesmi vázként) erre jönne a hőtükör fólia vagy egy feketére festett fémlemez.
Egyelőre csak csövet gondoltam.
Viszont ez a szilikonzsíros megoldás nagyon jól hangzik, csak szerintem rettentő drága.
Ez az infrakamera jó ötlet. Remélem talász ilyet. Esetleg egyetemeken érdemes próbálkozni.
A Construma du. 5-ig van nyitva, így kalkulálj. Hőtechnikai rész most nem lesz, külön kerül megrendezésre májusban.
Szerintem az a paszta simán lecsöpög olyan hőmérsékleten. Valami tartósabb kellene.
Azt a lapot természetesen láttam, remélem, az én szerkezetem is oda kerül mellé. Azt azért megjegyezném, hogy - tiszteletben tartva - barkácsoló társam lelkesedését, véleményem szerint óriási gányolás az egész, ami biztosan nem tart ki sok évig és esztétikailag is kihívásokkal küzd. Tudom, hogy ott a cél elsősorban az olcsóság volt, de én ennél nagyságrendekkel igényesebb eszközt kívánok készíteni. Igaz, az ára sem annyi lesz.
