Keresés

Részletes keresés

lxrose Creative Commons License 2005.01.11 0 0 230

"Tehat mit szamit, hogy egy izotrop sugarzas okozza azokat a reltivisztikus effektusokat + gravitaciot, vagy valami mas, ha ugyanazok a kepletek?"

 

Mert esetleg a képletek is csak speciális esetben adják a helyes értéket. Esetleg a relativisztikus tömegnövekedés sem bármely megfigyelőhöz képest mozogva érvényes.

Előzmény: Törölt nick (227)
lxrose Creative Commons License 2005.01.11 0 0 229

"Dehogynem, az a vége, hogy a nyomás az időegység alatt a felületre eső energiától függ. Ugyanakkora energia esetén mindegy a frekvencia."

 

Ebben az esetben speciel arra gondoltam, hogy elkezdtem magyarázni, hogy hogyan hat az elektromos és mágneses tér az atomokra, majd felhoztam összehasonlításképpen a Földet és a Holdat, erre Te azt írtad, hogy hogyan jön az ide. Én leírtam, hogy hogyan, de szerintem a vita itt félbemaradt.

Előzmény: mmormota (228)
mmormota Creative Commons License 2005.01.11 0 0 228

A fénynyomás mechanizmusának magyarázata is félbemaradt, mmormota nem fejezte be a gondolatát

 

Dehogynem, az a vége, hogy a nyomás az időegység alatt a felületre eső energiától függ. Ugyanakkora energia esetén mindegy a frekvencia.

 

Előzmény: lxrose (223)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.11 0 0 227
Tehat mit szamit, hogy egy izotrop sugarzas okozza azokat a reltivisztikus effektusokat + gravitaciot, vagy valami mas, ha ugyanazok a kepletek?
Előzmény: lxrose (224)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.11 0 0 226

Bocsanat:

Nem latom miert lenne tobb a mainstream 'gravitacios kepletnel + specrel kepleteinel'?

Előzmény: Törölt nick (225)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.11 0 0 225

Nem latom miert lenne tobb a mainstream 'gravitacios kepletnel'?

Előzmény: lxrose (224)
lxrose Creative Commons License 2005.01.11 0 0 224
Ha abból indul ki, hogy a forrása egy közel izotróp sugárzás, amelyet a tömegek leárnyékolnak azzal arányosan, de a közel izotróp jelleg nagy sebességek esetén nagyon nem lesz izotróp, akkor már mond valamit legalább.
Előzmény: Törölt nick (222)
lxrose Creative Commons License 2005.01.11 0 0 223
203-as hozzászólásomban írott témára senki másnak nincs elmondandó gondolata? A fénynyomás mechanizmusának magyarázata is félbemaradt, mmormota nem fejezte be a gondolatát. Félbehagytuk a különböző képletek összehasonlítását is, miszerint akkor függ -e a fénynyomás a sugárzás frekvenciájától, vagy csak az E és B vektoroktól? (Ha van.)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.11 0 0 222

"Azon csodálkozom, hogy ami a hivatalos fizika ellen van, arra annyi jó ellenérvetek van, pedig esetleg megmagyarázná a relatív tömegnövekedés okát"

 

Vegyunk egy egyszeru, mainstream ellen (?) valo elmeletet, peldaul a nyomo gravitaciot. Miben magyaraz ez barmivel tobbet, mifele valodi oka(??) ez a gravitacionak? Honnantol szamit valodi oknak(??) egy magyarazat?

Előzmény: lxrose (221)
lxrose Creative Commons License 2005.01.11 0 0 221
"A mikrohullámú sugárzás nyomása nagyon kis erő.

A nyomó gravitáció alapeffektusa viszont nagyon nagy erő, ha képes pályán tartani a Földet. Ezért van értelme feszefetni, hogy ha a centrális komponens ennyire nagy, miért észlelhetetlen az érintő irányú, a Föld sebességéből adódó komponens."

 

Én el tudom képzelni, hogy az a sugárzás, ami a nyomó gravitációt okozná, közel izotróp, így a sebességtől csak kis mértékben függ (kis sebességeknél), de a tömegek árnyékoló hatása komoly különbséget tesz. Nekem inkább az a bajom, hogy mégha meg is magyaráznánk a gravitációt ilyen módon, még mindig ott lenne az elektromágnesesség, meg a másik 2 kölcsönhatás, ami véleményem szerint nem annyira más dolog, csak másképpen jelentkezik.

Azon csodálkozom, hogy ami a hivatalos fizika ellen van, arra annyi jó ellenérvetek van, pedig esetleg megmagyarázná a relatív tömegnövekedés okát, amire a specrelnek semmi magyarázata nincs, egyszerűen csak kijelenti, hogy a relatív sebességektől függ.

Előzmény: mmormota (220)
mmormota Creative Commons License 2005.01.11 0 0 220

Nem ennek kellene lennie a kitüntetett rendszernek akkor?

 

Ilyen értelemben van kitüntetett rendszer.

Bár ez azért eléggé más, mint mondjuk egy "abszolut álló" rendszer lenne. Pl. a Naprendszerben is van kitüntetett hely meg sebesség, ami abból adódik hogy ott van a Nap.

 

A mikrohullámú sugárzás nyomása nagyon kis erő.

A nyomó gravitáció alapeffektusa viszont nagyon nagy erő, ha képes pályán tartani a Földet. Ezért van értelme feszefetni, hogy ha a centrális komponens ennyire nagy, miért észlelhetetlen az érintő irányú, a Föld sebességéből adódó komponens.

 

Talán nem volt nyilvánvaló, miért vagyok pl. én ennyire kritikus ezzel az "elmélettel", és miért nem lelkesedik érte más se.

- Nem hozott újat. Ha pl. Einstein csak annyit mondott volna, a gravitációt a tér görbülete okozza, de nem állított volna semmi újat, ami többlet, eltérő Newton törvényéhez képest, senki se törődött volna vele. Amiatt lett hitele, hogy új előrejelzést tett, és az bejött.

- Ha már újat nem hozott, esetleg lehetne szeretni, ha egy nagyon meggyőző magyarázattal szolgálna. Bár Occam hajlamos lenne még akkor is leborotválni... :-) De ráadásul még a magyarázattal is baj van. Ezek után miért kellene hogy tetsszen?   

Előzmény: lxrose (218)
mmormota Creative Commons License 2005.01.11 0 0 219

Az esőcseppek nyomása nem úgy működik, hogy sebességkülönbség van az elől becsapódó és a hátul becsapódó cseppek között a tárgyhoz viszonyítva?

 

De.

Előzmény: lxrose (217)
lxrose Creative Commons License 2005.01.11 0 0 218

" A mikrohullámú háttérsugárzás esetében létezik olyan sebesség, mely esetén a spektrum irányfüggetlen. Kimérték, meghatározták."

 

 

Nem ennek kellene lennie a kitüntetett rendszernek akkor?

 

"Kérdés, hogy lehet az, hogy pont egyforma az erő elölről és hátulról is?

Ha az erőt áramló valamik okozzák, kéne legyen valamilyen átlagsebességük. Ha egy ettől eltérő sebeségű tárgy mozog ebben a közegben, erőt fejtene ki rá, a sebesség és átlagsebesség különbsége szerint. Pont mint a légellenállás."

 

Talán van különbség, de kicsi, azonban eléggé megnő, ha a sebesség megközelíti a fénysebességet. :-)

Előzmény: mmormota (214)
lxrose Creative Commons License 2005.01.11 0 0 217

"Valahogy nem egyről beszélünk. Nézzük az esőt, az esőcseppek nyomását. Nyomja lefelé a tárgyakat. ha oldalt mozognak, akkor fékezi is őket."

 

Tényleg nem egyről beszélünk? Az esőcseppek nyomása nem úgy működik, hogy sebességkülönbség van az elől becsapódó és a hátul becsapódó cseppek között a tárgyhoz viszonyítva?

Előzmény: mmormota (211)
mmormota Creative Commons License 2005.01.11 0 0 216

Az összes bitzonyíték a nyomó gravitáció ellen ennyi: kéne lenni.

 

Ez nem meglepő, ugyanis semmi mást, újat, érdekeset nem adott Newtonhoz képest, csak egy magyarázatot - és az se jó...

 

Előzmény: Astrojan (215)
Astrojan Creative Commons License 2005.01.11 0 0 215

A Virgo A körül is keringünk, ebben a kérdésben ez ugyanúgy mindegy mint ahogy a Nap körül keringünk.

 

<Ha az erőt áramló valamik okozzák, kéne legyen valamilyen átlagsebességük. Ha egy ettől eltérő sebeségű tárgy mozog ebben a közegben, erőt fejtene ki rá, a sebesség és átlagsebesség különbsége szerint. Pont mint a légellenállás.>

 

Ne felejtsd el egy egész elmélet függ ezen a kéne lenni -n. Az összes bitzonyíték a nyomó gravitáció ellen ennyi: kéne lenni. Egy olyan dologról beszélünk (gravitáció), amiről szinte a legelemibb fogalmunk sincsen, és az emberek még azt is képesek bevenni, nem is erő, hanem az üres, anyagmentes térdefinició görbülete szüli. És a legcsekélyebb mértékben sem olyan mint a légellenállás.

Ez a sugárzásjellegű valami igen, erőt fejt ki az anyagra, a mozgó Földre, méghozzá nagyot. De a fenekére is. És a kettő különbségéről jó lenne tudni valamit, de nyugodtan állíthatom, az égvilágon semmit nem tudunk. Viszont feltételezünk, lehet, hogy jól de valószínűleg rosszul.

Attol tartok ennyi a bizonyíték, amely alapján elvetjük a nyomó gravitációt.

Előzmény: mmormota (214)
mmormota Creative Commons License 2005.01.11 0 0 214

Pl. a Föld Nap körüli keringése során a gravitációs erő értelemszerűen a Nap irányába mutat. A Föld sebessége erre merőleges.

 

Kérdés, hogy lehet az, hogy pont egyforma az erő elölről és hátulról is?

Ha az erőt áramló valamik okozzák, kéne legyen valamilyen átlagsebességük. Ha egy ettől eltérő sebeségű tárgy mozog ebben a közegben, erőt fejtene ki rá, a sebesség és átlagsebesség különbsége szerint. Pont mint a légellenállás.

 

Hogy bírtad idekeverni a kvantumvákumot? Két dolog miatt nem passzol:

1, senki se mondta, hogy áramló valamik vannak benne

2, senki se mondta, hogy felelős lenne a gravitációért

 

:-)

 

A helyzet analóg azzal, amikor a Föld a mikrohullámú háttérsugárzás tengerben mozog például.

 

Látod, ez egy jó példa. A mikrohullámú háttérsugárzás esetében létezik olyan sebesség, mely esetén a spektrum irányfüggetlen. Kimérték, meghatározták. Minden más sebességű tárgyat irányfüggő spektrumú sugárzás ér, és emiatt erő hat rá. :-)

 

 

Előzmény: Astrojan (213)
Astrojan Creative Commons License 2005.01.11 0 0 213

<Tehát egy a gravitáció irányára merőleges jelentős sebességgel rendelkező tárgy esetében várható lenne, hogy keresztirányú erőkomponens is fellép.>

 

Szerinted a Föld pályamozgása esetén (most ugye nyomó gravitációs erőteret feltételezünk), melyik a gravitáció iránya amelyre merőleges a föld mozgása? A Föld egy erőtér tengerben úszik, nincs itt semmiféle merőleges irány. Szembe úszik a gravitációs sugarakkal, hátulról meg kapja őket a fenekébe.

 

A helyzet analóg azzal, amikor a Föld a mikrohullámú háttérsugárzás tengerben mozog például.

Előzmény: mmormota (207)
Astrojan Creative Commons License 2005.01.11 0 0 212

<Valahogy nem egyről beszélünk.>

 

Akkor próbáld meg, hátha sikerül: "Ha hátulról is ugyanaz az erő hat, mint előlről, akkor nincs fékezés"

 

Ellentétben a kvantum vákuummal, ahol senki nem várja el, hogy legyen fékezés

valamint ami ezzel analóg kérdés:

Ellentétben a sötét energiával, ahol senki nem várja el, hogy legyen fékezés, pedig a sötét energiának antigravitációs hatást feltételeznek, tehát úgymond nyomó gravitációs hatást.

 

 

Előzmény: mmormota (211)
mmormota Creative Commons License 2005.01.10 0 0 211
Valahogy nem egyről beszélünk. Nézzük az esőt, az esőcseppek nyomását. Nyomja lefelé a tárgyakat. ha oldalt mozognak, akkor fékezi is őket.
Előzmény: lxrose (210)
lxrose Creative Commons License 2005.01.10 0 0 210

"Úgy értem, keresztben is lennie kéne erőnek, ha a tárgy mozog oldalt."

 

Ha hátulról is ugyanaz az erő hat,mint előlről, akkor nincs fékezés, de ha különbség van, akkor ez függhet a sebességtől.

Előzmény: mmormota (207)
lxrose Creative Commons License 2005.01.10 0 0 209
A sebességfüggő erőhatás még talán meg is van a relativisztikus tömegnövekedésben...
Előzmény: mmormota (207)
redled Creative Commons License 2005.01.10 0 0 208
Na igen, az se rossz, ha kicsit megirtjuk az agysejteket. Utánna sokáig csendben maradnak.   :)
Előzmény: mmormota (206)
mmormota Creative Commons License 2005.01.10 0 0 207

Úgy érted, hogy a kifejtett erő sebességfüggő lenne? Ráadásul nagyobb lenne a bolygó előtt, mint után, ahogy a kozegellenállás esetében van?

 

Úgy értem, keresztben is lennie kéne erőnek, ha a tárgy mozog oldalt. Tehát egy a gravitáció irányára merőleges jelentős sebességgel rendelkező tárgy esetében várható lenne, hogy keresztirányú erőkomponens is fellép. Végül is, azok a meg nemnevezett valamik áramlanak a vonzó tömeg felé, és képesek arra, hogy áramlásuk közben erőt fejtsenek ki egy próbatestre. Ha erre képesek, az lehetne várni, hogy ha valami oldalról beléjük megy, azt fékezik. 

Előzmény: lxrose (204)
mmormota Creative Commons License 2005.01.10 0 0 206

Ki kellene kapcsolni azt a szerencsétlen szerkezetet, amit a koponyámba raktak, hogy hagyjon pihenni, de nem megy :(

 

24 óra napban. 24 üveg sör egy rekeszben. Hmmmm....

 

Előzmény: Törölt nick (202)
redled Creative Commons License 2005.01.10 0 0 205

Meditáció.

És azon a fránya kompúteren is van egy off kapcsoló.Semmi nem ér annyit, hogy az ember tönkre tegye magát.

 

Előzmény: Törölt nick (202)
lxrose Creative Commons License 2005.01.10 0 0 204

"Nyomó gravitáció: egy modelltől annyit el szokás várni, hogy önmagához konzekvens legyen. A nyomó gravitáció azt állította, a gravitáció áramló valamik által az anyagra kifejtett nyomásból származik. Kézenfekvő kérdés, hogy ha ez így van, akkor keresztirányú sebességgel rendelkező anyagra miért nem fejt ki erőt. "

 

Úgy érted, hogy a kifejtett erő sebességfüggő lenne? Ráadásul nagyobb lenne a bolygó előtt, mint után, ahogy a kozegellenállás esetében van?

Előzmény: mmormota (191)
lxrose Creative Commons License 2005.01.10 0 0 203

"A perihéliumforgás számolható és mérhető, akármilyen hihetetlennek is tűnik. A csillagászok már Einstein előtt tudtak erről a 43 szögmásodperc/100 évről, ami az elméleti számítások és a megfigyelések közti diszkrepancia volt, és a newtoni elmélettel nem lehetett megmagyarázni."

 

A naprendszer és a galaxis forgását is figyelembe vették?

 

"Miért kéne védeni a fénynyomást? A Naprendszer 5-6 milliárd éves, a bolygókra kifejtett fénynyomás meg igen kicsi, az eltelt idő nem volt elég rá, hogy jelentős hatást fejtsen ki, különösen, hogy ennél sokkal fontosabb hatások is vannak a rendszerben (pl. a bolygók egymásra gyakorolt hatása). Még ha csak a szokásos newtoni gravitációt vesszük figyelembe, akkor sem tudunk a Naprendszer hosszútávú stabilitásáról semmit, ez pedig elemi előfeltétele lenne annak (de messze nem elégséges hozzá), hogy egy ilyen, még a teljes élettartam alatt is iciri-pici effektusról bármit értelmesen mondani lehessen."

 

Kiszámoltam konkrétan a multkor, hogy az a kis nyomás a Földnyi tömegre mekkora gyorsulást okozna, mennyi lenne a távolodás sebessége 4 milliárd év alatt, illetve legalább milyen távol kellene legyen a Föld a Naptól. Ez utóbbi biztosan nem teljesül. (7.89*1017m)

A bolygók egymásra gyakorolt hatása azért nem jó érv, mert a fénynyomás mindegyikre kellene, hogy hasson, legfeljebb különböző mértékben. A belső bolygókra hatna a legnagyobb fényomás, plussz azokra még hatna a többi bolygó vonzó ereje is. A Jupiternek van a legnagyobb, ezért az lenne a meghatározó, de az évmilliárdok átlagában hol lenne a tömegközéppont, ami felé a bolygók mozognának, ha nem lenne a fénynyomás? A különböző keringési idők miatt ezzel tényleg nem könnyű számolni, de a Földet a többi bolygó biztosan nem tolná a Nap felé, hogy kompenzálják a feltételezett fénynyomást, miután a többi bolygó is kifelé mozogna, ráadásul a nagyobb tömeg a Földtől kifelé van.

 

Amit Te számoltál, az a gyorsulás, ami valóban kicsi, de nem is a létrehozott sebesség a lényeg, hanem ahogy már írtam, a távolság ezidő alatt. (Neked nem kell mondani, hogy az út az idő négyzetével arányos egyenletes gyorsulás esetén. Az esetleges közelebbi pályán a sugárzás nyomása is nagyobb kellett legyen, így eleinte még inkább gyorsult volna, mint amit a mostani értékből számolnánk.)

 

Előzmény: Törölt nick (183)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.10 0 0 202
Különben tudom, mi a baj. Túl vagyok pörögve. Legalább öt dolgot csinálok egyszerre, és nem tudok leállni. Ki kellene kapcsolni azt a szerencsétlen szerkezetet, amit a koponyámba raktak, hogy hagyjon pihenni, de nem megy :(
Előzmény: notwe (200)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.10 0 0 201
Egyre szenilisebb leszek egyébként, néha előadás közben is rámjön ez. Megbeszélem magammal a tábla előtt 20 másodpercben, melyik utat válasszam az anyagon keresztül. A hallgatók meg jót nevetnek -- velem együtt.
Előzmény: notwe (200)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!