A tervek szerint Románia összesen mintegy 600 katonát küld majd Irakba - közölte Mihail Popescu tábornok, a román hadsereg vezérkari főnöke a Jurnalul National című román lapnak adott interjújában. A tábornok a lap szerdai számában megjelent interjúban elmondta, hogy az iraki háború kitörését megelőzően Románia utászokat, vegyvédelmi alakulatot ajánlott fel a szövetséges erők rendelkezésére. Ebből a kontingensből mostanáig 70 román vegyvédelmi katona utazott Irakba. A háború befejezését követően Románia újabb katonákat - egy gépesített lövész zászlóaljat és egy katonai rendőri szakaszt - ajánlott fel. Ehhez járul 24, a helyszínen szolgálatot teljesítő összekötő tiszt. A jelenleg Irakban lévő román vegyvédelmi katonák amerikai parancsnokság alatt vannak, a gyalogos zászlóalj egy olasz alakulattal együtt brit parancsnokság alá kerül.
A Helsinki Bizottság beperelte a legfőbb ügyészséget
Beperelte Románia főügyészét és a legfőbb ügyészséget a román Helsinki Bizottság nevű emberjogi szervezet (CH-APADOR), miután jogerős törvényszéki döntés ellenére sem kapott tájékoztatást az ügyészségtől az állampolgárok megfigyelésével kapcsolatban - írta kedden a román sajtó.
Az emberjogi szervezet azt szeretné egyebek között megtudni, hogy az elmúlt 12 évben a román nemzetbiztonsági törvény alapján az ügyészség engedélyével hány telefonbeszélgetést hallgattak le, hány személyről készítettek felvételt Romániában. Tudni szeretné továbbá, hogy mennyi ideig tartott az ügyészség által jóváhagyott leghosszabb megfigyelés, valamint a megfigyelt személyek közül hány állampolgárt állítottak bíróság elé, a megfigyeltek közül hányan tettek panaszt.
A szervezet mindezeket az adatokat éves lebontásban kérte.
A CH-APADOR már tavaly kérte ezeket az adatokat, de akkor az ügyészség elutasította a kérést. Az emberjogi szervezet ezután bírósághoz fordult, s a bíróság kötelezte az ügyészséget az adatszolgáltatásra. A jogerős bírósági döntés idén áprilisban született meg.
Miután a román ügyészség ezt követően is megtagadta a kért adatokat kiadását, az emberjogi szervezet beperelte az ügyészséget, azt kérve a bíróságtól, hogy állapítsa meg az állami intézmény által elkövetett jogsértést.
Az Evenimentul Zilei című napilap emlékeztetett arra, hogy nemrég a román parlament emberjogi bizottsága számon kérte a román titkosszolgálattól, hogy mi szükség volt mintegy ezer ember telefonbeszélgetéseinek hivatalos felhatalmazással történő lehallgatására.
Tiltott területté kívánja nyilváníttatni a román vasút sínpályáit Miron Mitrea román közlekedési miniszter. A tárca meggyőződése szerint a tilalom segítene abban, hogy csökkenjen az öngyilkosságok száma, illetve hogy kevesebb vasúti sínt, talpfát, egyéb berendezést lopjanak el Romániában. - Az állampolgároknak nincs mit keresniük a vasúti síneknél. Rendszerint azért járkálnak az emberek a pályáknál, hogy elgázoltassák magukat a vonattal, vagy egyszerűen valamit el akarnak lopni - magyarázta a miniszter a tervezett rendelkezés értelmét.
Az elképzelések szerint a tilalom megszegőit pénzbírsággal, súlyosabb esetekben börtönbüntetéssel sújtanák.
A miniszter azt is tervezi, hogy a városokban, a pályaudvarok kivezető szakaszán zajcsökkentő falakat emelnek majd a vasúti pályák mentén. Mint mondta, ezeknek a falaknak kettős hasznuk lenne: egyrészt a lakosok nyugalmát védenék az elhaladó szerelvények zajának tompításával, másrészt a vonaton utazók komfortérzete növekedne, mivel a falak jótékonyan eltakarnák az utasok szeme elől a külvárosi hátsó udvarok nem igazán szívderítő látványát.
Mihai Nicolaiciuc, a román vasutak vezérigazgatója messzemenően egyetért minisztere elképzeléseivel. (...)
A vezérigazgató nem titkolta, hogy egy komoly problémával számolni kell. A falnak olyan anyagból kell lennie, ami semmilyen más célra nem használható, mert ellenkező esetben fennáll a veszély, hogy ellopják. Ebben az esetben pedig feltehetően a tilalmi zóna területét kell majd növelni.
Pénzbüntetésre ítélte a nagyváradi polgármesteri hivatal a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet, mivel az egyházkerület által állított Bethlen-szobor talapzatán magyar nyelvű felirat szerepel - írta hétfőn a Krónika című erdélyi napilap. A 75 millió lej - mintegy 500 ezer forint - büntetést azt követően rótta ki a hivatal, hogy az elmúlt időben kétszer is eltűnt a két héttel ezelőtt felavatott szobor feliratát eltakaró fekete lepel.
A szoborral kapcsolatos vita azért keletkezett, mert a nagyváradi tanács és a román kulturális minisztérium engedélyében az szerepelt, hogy Bethlen Gábor neve és híres jelmondata - "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk" - latinul kerül a talapzatra. Miután az egyházkerület ezt figyelmen kívül hagyta, a nagyváradi városi tanács egyik tanácsosa feljelentést tett a magyar név és a magyar felirat miatt, Petru Filip polgármester pedig nem vett részt a szobor avatásán. Csury István egyházi főjegyző szerint indokolatlan a büntetés, mivel egyrészt nem az egyházkerület feladata őriztetni a szobrot, másrészt már folyamatban van a szükséges engedélyek beszerzése. Az egyházkerület fellebbezést nyújt be a bírság ellen a helyi tanácsnál. Az egyházkerület azt szeretné, hogy a fejedelem neve Bethlen Gábor formában maradjon, míg jelmondata románul is felkerüljön a talapzatra.
Ha jól emlékszem, kb 10éve az akkori miniszterelnök, most államfő, a lej bevezetéséről nyilatkozott a Moldovai köztársaságban zajló népszavazás kapcsán. De valamiért nem rohantak a testvérek csatlakozni ...
A demokratikus közösség kelet felé történő bővítésében Románia jelentős szerepet játszhat - írja a bukaresti lap, a Romania Libera.
A demokrácia terjesztését három szakaszban képzeli el a román lap. Az első szakaszban Németország újraegyesítése és a három közép-európai állam, Lengyelország, Csehország és Magyarország integrálása történt ez utóbbiaknak a NATO-bővítés első hullámába történő beiktatásával. A jelenleg is zajló második szakasz az Európai Unió és a NATO masszív bővítéséből áll, mely Európa újraegyesítéséhez vezet.
A fejlődés azonban itt még nem ér véget - írja a Romania Libera. A NATO-ügyek amerikai szakértői azt mondják, hogy hosszú távon a terv harmadik szakasza következik, amely Nyugat-Balkán, Moldovai Köztársaság, Ukrajna, Törökország, Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország integrálását jelenti meg, természetesen az után, hogy ezen országok javítanak majd viselkedésükön, ami az emberi jogok tiszteletben tartását illeti.
Ez a demokráciának Közép-Ázsiáig történő kiterjesztését jelenti majd. Ezen folyamatban Románia fontos szerepet játszhat. Ahogy azt nemrég Bukaresten Bruce Jackson, az Egyesült Államok NATO-bizottságának elnöke kijelentette, stabil és viszonylag nagy állam lévén Románia „hídfője" lehet a kelet felé történő bővítésnek. Románia területén kis, mozgékony amerikai bázisokat hoznak majd létre, ahonnan hatékony akciók indíthatók a krízisek megelőzésére.
Ezzel szemben Románia nagy gondja a korrupció, figyelmeztetett Jackson. Az amerikai tisztségviselő véleménye szerint, ezen gondok egyedül csak a románok oldhatják meg. „Amerika partnere Romániának és nem az anyja", jelentette ki Jackson.
Most, hogy meglibbentették neki a csatlakozási tárgyalások lezárásának dátumát (2005), megint kva nagy lett a pofája. Ráeshetne már egyszer, de jó alaposan.
A román kormányt nem érdekli az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítása, és nem is támogatja azt - jelentette ki a román kormányfő csütörtökön.
Adrian Nastase azt követően nyilatkozott az aradi emlékműről a megyei prefektusokkal tartott szokásos heti távkonferenciáján, hogy a román kormány szerdai ülésén elfogadta a romániai emlékművek helyreállításáról szóló országos programot.
Az Aradon újból felállítandó Szabadság-emlékmű az egyedüli, amely a román kormányt "nem érdekli különösebben" - fogalmazott a kormányfő.
Szavai szerint a műalkotás helyreállítását azért nem kell támogatni, mert szimbolikájánál fogva a szoborcsoport nem az egyetértést sugallja, illetve nem illeszkedik bele a románok és a magyarok közötti barátság és együttműködés szellemiségébe. Nastase úgy vélekedett, hogy egy műalkotásnak "a szeparatizmus és a nézeteltérés helyett az egységnek és egyetértésnek a jelét kellene adnia." S mivel szerinte az aradi szoborcsoport nem felel meg ez utóbbi követelménynek, függetlenül az alkotás művészi értékétől, Nastase "nem hisz abban, hogy szükség volna az emlékmű újbóli felállítására".
Ha tudsz üzlet összehozni ezzel román ,segítsél!
Mindketten jól járunk.Én is, meg az unokatestvérem is Chengdou-ban.Eladnám ennek román,piros-sárga-kék fogkefe helyett, azt a Shell autómosót.Biztos többször is bedobná reggel zseton,hogy lássák a szomszédok neki mije van.Árulhatnál zseton,neki.
Shell automosóval meg nem lesz baj,hozok rokonság ,azok kézzel szebben mosnak autó.
Packázás a városnapi ünnepségen
Egzotikus nyelvnek tartották a magyart a május 16. és 18. között megtartott utcai városnapi ünnepségeken Szatmárnémetiben, a magyar nyelven éneklők fellépése előtt gagyogtak el néhány magyar szót a műsorvezetők, majd vigyorogva figyelték, megértette-e a tömeg. De ami nagyobb baj, hogy először a népzenei színpadról felejtették le a Kölcsey Ferenc Főgimnázium népi táncegyüttesét, késő este pedig a nagyszínpadon fellépő magyarországi Republic énekesének vették ki a kezéből idő előtt a mikrofont. Feliratokban is hanyagolták a magyarul beszélőket, a színpad végében kifeszített transzparens szövege szerint szívesen látták a románokat és a németeket is az ünnepségen, a magyarokhoz azonban nem szólt az Isten hozta.
A népzenei színpadon egy apró fejmozdulat miatt kellett három órát várniuk azoknak, akik magyar néptáncot szerettek volna látni. Felkonferáláskor egyszerűen eggyel több sort ugrott a műsorvezető, így a kölcseysek mintha nem is léteztek volna, csak az nem világos, miért csak három óra múlva találtak rést az avasi kurjongatások és tropotyálások között, miért nem lehetett ugrani egyet a román nevek között is.
A nagyszínpadon ennek éppen a fordítottja történt, ott nem később kezdődött a magyar együttes fellépése, hanem a kívántnál később ért véget. Itt a Republic ismerhette meg a román vendégszeretetet, hat énekszám után az egyik dal felénél kiragadták Cipő kezéből a mikrofont, mondván: köszönik szépen, de lejárt a számukra fenntartott műsoridő. A fiúkra már a hangolás idején is görbe szemmel néztek a színpad mögött, Fani Boca, az aznapi szervezéssel megbízott – és a tátikázó román műzenéhez hozzászokott – "nagyfőnök" feleslegesnek tartott a húszperces készülődést, lefitymálva a magyarországiak igényességét. A Republic-dalokat fél óra múlva unták meg, nem úgy, mint a refréneket egy emberként harsogó harmincezres nézősereg. A hetedik slágert már nem is engedték befejezni: a műsorvezető hölgyemény és társa szó szerint kitépték a mikrofont az énekes kezéből, a "ródok" pedig már kezdték is átrendezni a színpadot a következő fellépő számára. Egy rövid újrát sem engedtek meg a Republicnak, egyedül Cipő tért még vissza az emelvényre és rúgott akkorát egy már odaállított díszletelembe, hogy az felborult. Az indoklásként felhozott időhiány ellenére a rendezvény főtámogatójának jutott ideje a szónoklatra, ám a történtek miatt magából kikelt tömeg füttykoncertje és hurrogása miatt semmit nem lehetett érteni belőle. Nem csitult a hangzavar akkor sem, amikor énekelni kezdett a következő meghívott, a közönség még hosszú percekig harsogta a lik-lik-republikot és követelte a fejüket a műsorvezetőknek.
Nem mondható tehát, hogy szépen zárult a szatmári magyarok számára a városnapi majális. Volt sült hús, kolbász és sör szekérderékszám a három nap alatt, de a tele has nem mindig elégít ki mindenkit...
Funar egy tegnapi sajtótájékoztatón bejelentette, háromszínű -- piros, sárga, kék -- bútorokat vásárolt egy besztercei cégtől, és a jövőben ezekkel tartják majd a szabadtéri tanácsüléséket. A felszerelés több mint 60 millió lejébe került a városi tanácsnak, és 100 darab székből, 50 asztalból és 50 napernyőből áll. A frissen beszerzett bútorzat -- a polgármester ötletét kivitelezendő -- a Kolozsvár terein tartandó nyílt városi tanácsüléseket hivatott kényelmessé tenni. Az elsőre -- Funar szerint -- a főtéren, Mátyás király szobra előtt kerül sor.(ez)
ÚJ HANG?
URR: más minõségû kapcsolatok a magyar kisebbséggel
[15.5.2003]
A Szövetség Románia Újjáépítéséért bejelentette, új alapokra kívánja helyezni a román-magyar viszonyt. Ennek bizonyítékaként többek között magyar állami egyetemet kér, és mától honlapjuk magyarul is elérhetõ.
A Szövetség Románia Újjáépítéséért (URR) csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján olyan megoldásokat javasoltak, amelyek a többségi román nemzet és a magyar kisebbség közötti viszony normalizálódását célozzák meg. Az URR abból az elvbõl indul ki, hogy a közös gazdasági és szociális célok csak egy olyan társadalomban valósíthatók meg, amely már túlvan az etnikai megosztottságon, rivalizáláson – áll a párt vezetõsége által kiadott közleményben.
Véleményük szerint a nacionalizmus el kellene veszítse a román politikai életben játszott központi szerepét. A jólét megteremtését és az egyén fejlõdését szem elõtt tartó civilizáltabb társadalom elõfeltétele a mindenfajta demagógiáról való lemondás, többek között a nacionalizmusról is. A nemzeti kisebbségekre vonatkozó európai elvek és értékek felvállalása mellett az URR fontosnak tartja olyan konkrét megoldások kidolgozását a magyar kisebbséget érintõ problémákban, amelyek elõsegítik -- mint a közleményben áll -- a harmonikusabb együttélést.
A párt által fontosnak ítélt megoldások között szerepel a magyar állami egyetem megalapítása; a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó útvonalú autósztráda megépítése; a közigazgatás decentralizálása; az önkormányzatok szintjén maradó adók és illetékek arányának a növelése (legkevesebb 50%-ra); egyenlõ, etnikai megkülönböztetéstõl mentes feltételek biztosítása az állami intézményekbe való bejutáshoz, beleértve a hadsereget is; a külföldi befektetõk – különösen a magyarországiak – diszkriminációjának a beszûntetése; a kisebbségek kultúráját ismertetõ civil szervezetek pénzügyi támogatása; az oktatási körülmények javítása, különösen a történelem és a polgári ismeretek területén, ezzel is elõsegítve egymás jobb megértését.
URR bejelentette, hogy a mai naptól kezdve honlapjuk magyar nyelven is olvasható. Az URR fiatal, választásokon még nem megmérettetett párt, amely tavaly került a sajtó figyelmébe Nastase kormányfõt bíráló rendhagyó hangneme miatt. A párt elsõ vonala fõként multinacionális cégek romániai képviseleteinek csúcsmenedzsereibõl áll.
Persze, mert mi nagyvonalú úriemberek vagyunk.
Vagy sz@rháziak.
Megint nem mi, hanem a főembereink. Nehogy már botrány legyen! Nehogy már úgy járjanak, mint ahogy ők tettek Orbánnal Benes-ügyben! Jobb, ha behúzzák a nyakukat és fizetnek, mint a katonatiszt. A mi pénzünkből. A francba!
