Bár én nem értek a drain-back-hez, de azt gondolom, hogy ha a pincébe teszed le a tartályt, ahhoz elég komoly szivattyú kell, hogy több méter magasra fel tudja nyomni. Milyen szivattyú nyomja fel neked 5 méterre a vizet? Ahhoz fél bar nyomásra képes szerkezet kell. Vagy búvárszivattyúra gondoltok?
Az én széthúzott csőkígyóm is le tud ürülni teljesen. Igaz, ez csak 1 méter magas. Ugyanezt 2 méter magas kivitelben nem készíteném el, mert nagyon munkás. Akkor már inkább a hárfa. Már 2 hete nem dolgoztam semmit a projekten, de most hétvégén belehúzok. Végre fotók is készülnek majd.
Az ötlet jó, majdnem kitűnő, de: a golyós légtelenítő T elágazás utáni leszálló előremenő vezetékből a víz a Drain back tartályban lévő vízen keresztül tud csak kibugyborékolni, ami hangos lesz. Tapasztalati javaslat: Hagyd meg a golyós légtelenítőből lejövő vízlefutást segítő levegő utánengedő csövet (de megvariáltam) és a Drain back tartályba úgy vezesd bele felülről a vizet, hogy a bevezető cső leér majdnem az aljáig, és a Drain back tartályon belül majdnem a tetejénél fúrjál rá két, három átm 1,5 mm-es furatot, ahol a maradék levegő is hangtalanul kitalál, viszont a víz nem tud rajta spriccelni. Egyébként a légtelenítőt akár el is lehet hagyni, elég csak egy vékony csövet a legmagasabb pontból először felfelé megindítva leágaztatni és a tartály tetejébe bekötni, ahogy rajzoltad.
Valahogy így terveztem a saját rendszeremet, ami előreláthatólag május végére el is készül.
Várom a véleményeket, a jobbító ötleteket.
Köszi!
Eqvus
Kollektor: leereszthető csőkígyós kollektor, szelektív bevonattal
Drain back tartály: egy ötlet arra, hogy ne csobogjon, illetve gyorsabb és biztosabb legyen a leürülés. A golyós légtelenítő levegőt kivezető csöve van összekötve a drain back tartállyal
A 2. szivattyút csak a beállított hőfok elérésekor kapcsolja be a termosztát.
Nem az aknával van gond, a pincében lesz a tartály, ott elférne minden, hanem a kollektorban maradna sok folyadék, nehéz lenne úgy megoldani, hogy teljesen leürüljön.
Ha egy nem fűtött hétvégi házban van az egész rendszer, akkor is meg lehet talán oldani, ha van valahol egy olyan akna (víz, csatorna, bármi) ahova le lehet telepíteni a tartályt, a szivattyút, esetleg a hőcserélőt. a Primer (fűtő) kört hasonló módon egy másik tartállyal, ami szintén vissza tud ürülni az aknába.
Lehet hogy badarságnak tűnik a gondolat, de esetleg érdemes lehet elgondolkodni rajt.
Elolvastam az ajánlott ismertetőt. Sajnos, az én körülményeimre nem alkalmazható, bár egyből végigvettem a lehetőségeket, de a kialakítás miatt csak részlegesen tudnám leüríteni a rendszert, a fagyásveszély maradna.
Annak a minimális levegőnek a korróziós hatása ami van a rendszerben, elhanyagolható a savas glikol hatásával szemben. Szerintem 30-50 év alatt sem lesz tőle semmi baja a rendszernek. Nem szabad ebbe plusz energiát fektetni.
Nem láttam, csupán a jellemzők alapján elképzeltem, megterveztem a működését. Köszönöm az ajánlatot, elolvasom. Egyébként a zárt rendszer is csak akkor lenne igazi, ha levegő helyett tiszta nitrogénnel vagy nemesgázzal töltenék fel.
A Drain-Back rendszerrel kapcsolatos kifogásaiddal csak minimálisan tudok azonosulni!
Az igaz, hogy ha nem kellő odafigyeléssel van a tartály elkészítve, akkor "glugyoghat", illetve mindenhol megfelelő lejtést kell biztosítani a csövezésnek.
-De: annak ellenére hogy levegő van a rendszerben, ez egy ugyan olyan zárt rendszer mint a glikolos, tehát a korrózió szinte kizárva. A szivattyú teljesítmény csak feltöltéskor nagyobb, amikor a rendszer már feltöltött, a teljesítmény igénye ugyan akkora mint a glikolosé, sőt kisebb!
Akkor lássuk a glikolos hátrányait: Minimum kétévente, de minden megforrás után glikol csere, különben savasodás lép fel, és az tényleg "megeszi" a rendszer fém részeit. A légtelenítése csak méregdrága speciális szolár automata légtelenítővel oldható meg, ami tökéletes ezzel sem lesz. Télen a -15 fokos glikolt kell felmelegítenie az egyébként is gyengusz napocskának, így lényegesen rosszabb a hatásfoka. Ezt még tovább lehetne sorolni, de ezek az előnyök-hátrányok nagyon prímán csokorba vannak szedve a Kardoslabor home-lapján.
Egyébként természetesen láttam már ilyen rendszert testközelből, és a zaja is egyenlő volt a nullával. Te láttál már ilyen működő rendszert? Mire alapozod a véleményedet?
"Hol találtál összehasonlitást?" Sajnos, nem mentettem el, most eddig nem találtam meg. A táblázatban az üveges 80%-ról ment lefelé 0-ig a külső hőmérséklet függvényében, míg a PC kb. 60%-ról nagyon lassan csökkent. Mire az üveg elérte a 0-át, még mindig valahol 40%-nál tartott.
"Drain-Back rendszert készitett látott e már valaki milyen tartály kell hozzá érdemes e a fagyállós megoldás helyett ezt a rendszert választani?Nem e lessz állandóan levegős a keringetés?" Több okból sem igazán célszerű a "Drain-back". Megfelelő kialakítás mellett a levegőt ki tudja kergetni. - De: a levegő-víz állandó cserélődése korróziós problémákat okoz. Rozsdamentes vagy réz alkalmazása mindenhol jóval költségesebb. Nagyobb az energia (szivattyúteljesítmény) igénye, zajos lehet.
Pontos paramétereket nemkérdeztem meg,méreteit szerintem te is láttad,Gpeti 541-nél ir róla.A lemezek közötti cső 8-as lehet,a lemez meg 03-as. Ami előnyösnek tűnik hogy feketekróm bevonattal adnák.Pontos adatokat a Pannontól kérjél,szerintem segitőkészek.
erbe
Hol találtál összehasonlitást?
Az árakról annyit,hogy Pc 2800/nm-körül kapható,orosházi edzett biztonsági üveg 5400/nm,szállitás nélkül a gyárban kiadva.Úgylátom mégiscsak PC-t fogok venni,tud valaki olcsó gyártót?
Más: Drain-Back rendszert készitett látott e már valaki milyen tartály kell hozzá érdemes e a fagyállós megoldás helyett ezt a rendszert választani?Nem e lessz állandóan levegős a keringetés?
Összefoglalva röviden: Külön higítást nem igényel, felhordás lehetőleg pisztollyal 0,025mm vastagságban (éppen elfedje a réz színét). A réz lemezről az oxid réteget előtte híg savval (pl. háztartási sósav) lemaratni, nitróval átmosni, és azonnal lefújni. Száradási idő 1-3 óra hőmérséklet függvényében.
Ha kicsit keresgéltek, van néhány ilyen táblázat, ahol értékelik az üveg-polikarbonát eltéréseket. Magas külső hőmérséklet mellett (nyáron), az üveg, jobb átlátszósága miatt többet teljesít, minz a PC (amikor amúgy sem kell annyi meleg). Télen a PC, hőszigetelése miatt a csökkent átlátszóság ellenére is gazdaságosabb. Ezen az alapon azt lehet megállapítani, aki medencét akar fűteni, üveget használjon, aki lakást, az PC-t. Nyáron meg árnyékolja, vagy vegye le!
Szia boattis. 4 nm felületre nekem is kell festék,ha tudsz adni. ?
A Construmára visszatérve (nem reklám)a Pannonsolar nemcsak üveget ad külön,hanem az általuk használt abszorber anyagot is,nevezzük lemezszárnyas hárfahúrnak.A felülete kezelt ára 18ef/nm.Egyébként állitólag ez a lemezszárnyas hárfahúr anyag kereskedelmi termék ,bevonat nélkül kapható,hogy hol azt nemtudtam meg.
A PC-ről annyit,hogy a Pannonos szaki véleménye szerint szépen elhajlik a melegtől,eléri a forró rézfelületet,és ügyesen ráolvad.Már én is az ablaküvegen gondolkozom,mert törni az edzett is éppúgy tud ha akar.A prizmás üveg jelentősége,hogy 15%-al átlátszóbb,de ez ha rendesen süt a nap nemhiszem hogy nekem fontos tényező lenne.A zöld energia program esztergomi,túrkevei kollektorjai 6-os PC-vel készülnek ,a gyári kolektor viszont tudomásom szerint mind szolárüvegezettek.Kell e PC vagy nem?
Bocsi, hogy egy kicsit elhanyagoltam a Tisztelt Öntevékeny Naplopó Kollégákat, (TÖNK), de hogy ne jussak a tönk szélére, egy kicsit dolgoznom is kellett.
Tehát az abszorber festékről: amikor már azt hittem, hogy félúton van valahol a Csendes óceánon a festékünk egyre-másra jöttek elő a problémák: veszélyes anyag, vámtarifa, hulladék megsemmisítésről nyilatkozat, stb. Most már azt hiszem, minden letisztult a dolog körül, tényleg elindítják végre a festéket.
Viszont a vám+áfa+szállítás bizony nem két fillér, ezért egy kicsit drágább lesz a lé, mai árfolyamon olyan 500-600 Ft/nm áron áll. Szerintem még így is maxima megéri az árát.
Eddigi előjegyzés a következő:
IV 1/2 l
egrus 1/2 l
HHapci 1/2 l
S.P.T. 1/2 l
Gpeti ? l
Ha fenntartjátok a rendelést, kérlek jelezzétek.
Egyébként az én legyártott síkkolektoraim is erre a fránya festékre várnak!!
A szabályozó teljes gőzerővel készül, (végső stádiumban van), de ennek a teszteléséhez is kell a festék.
Egyébként tényleg piszkosul tágul a lemez, amikor felforrasztod, de ezt lehet csökkenteni a forrasztás haladási irányával. Tapasztalatom az, hogy az egyik sarkától kell elindulni, és átlósan egyszerre forrasztani az összes csövet. Persze egyszerre nehéz lenne, de úgy 100-100 mm-enként sorban átlósan az összes csövet megállás nélkül. és akkor elég jól kiterül a lemez meleg állapotában is.
Ha van aki segít lenyomni az aktuálisan forrasztott darabot, szinte tökéletesen 100%-ban le lehet forrasztani.
A szabályozó tesztjéhez nekem is kész a segédprogi, percenként méri az átfolyt víz mennyiségét literben, a lejött hőmennyiséget, a szivattyúk fordulatszámát és az összes mérhető hőmérsékletet.
A 200 fok feletti hőmérséklet a fekete cső felületén jelentkezik. Jó esetben ez nem ér hozzá a felette levő PC lemezhez. A hő egy része vezetéssel, hátra és oldalra, más része a levegőkeringéssel, a maradék sugárzással távozik. Nem lehetetlen, hogy semmi baja nem történne a PC lemeznek. Mindenesetre én inkább keringetném a hűtőközeget és a felesleges meleget valahol máshol szélnek ereszteném, vagy nyitható szellőzőt tennék a kollektorra. Ilyen hőmérsékletnél a PC elfárad, megereszkedik, majd hozzáér a végzetes hőmérsékletű csőhöz. Persze ez csak a drain-back rendszerre igaz, az állandóan feltöltött rendszerek fagyállója eleve el sem bírja ezt a hőt, de el is viszi, nem enged ilyen hőmérsékletet kialakulni.
Tudtommal az edzett üveg hőszigetelő képessége semmivel sem jobb, mint az edzetlené. Serintem csakis a jégeső elleni védelem miatt kell.
Én erősen gondolkodom, hogy a kisérleti kollektoromat hagyományos négyes üveggel fedem, és vállalom a kockázatát a jégesőnek (hány évente van komolyabb jég?)
