Szociopatákkal való bármilyen kapcsolat, legyen az szomszéd, főnök, munkatárs vagy akár családtag. Hogyan alkalmazkodjunk hozzájuk. Hova soroljuk őket ha a társadalomban egyre több van?
Meddig toleráljuk a betegségeiket főleg válságos időkben? Meddig terheljék az empatikus érzelmű embereket?
Ez egy fertőzés, ami gyógyítható vagy esetleg felvehetjük velük valahogy a harcot? Mit tegyünk?
Lehet-e jelentősége egyáltalán a tetteinek? Miért fontos ez? Miért érzed úgy, hogy meg akarod változtatni ezt az embert? Kevésbé lesz destruktív, ha a címke a "szociopata" helyett "valamilyen betegség"?
Azok a tünetek, amiket leírtál, leginkább a narcisztikus személyiségzavarra jellemző. (A pszichiátria jelenlegi besorolási kategóriái szerint 10 féle személyiségzavart különítenek el. Ezen belül három alcsoportot. A "B" alcsoportra a dramatikus viselkedés jellemző, ide tartozik a borderline, a hisztrionikus, a narcisztikus és antiszociális személyiségzavar)
A narcisztikusra jellemző az, hogy azt képzeli magáról, hogy ő nagyon különleges és nagyon fontos személy, aki mindent megengedhet magának. Önértékelésük törékeny. Ha szembesítik hibáikkal, akkor megsértődnek vagy ellenségessé válnak.
Kérdezed a sértésekkel kapcsolatos érzéketlenségeket. Valóban, empátiára alig képesek, szimpátiára is csak akkor képesek, ha attól őket pozitívabban ítélik meg.
Kérdezem:szerintetek ezek szociopata tünetek vagy sem?
Ha valaki rendszeresen, minden ok nélkül különböző szitukban más más személlyel szemben sértő, megalázó megjegyzéseket tesz, egy ideig tűrik, majd kérdőre vonják ezt miért teszi, erre a válasza: ő ezeket nem sértésként mondja, hanem csak úgy. Valahogy nem érzi mikor sérteget és mikor nem. Beszólásai megalázóak, becsmérlőek.
Lehet hogy egyszerűen csak gonosz és hazudik, de az is lehet, hogy egy tényleges betegség áll e mögött a tünet mögött...???
( e mellett, szorongások, körülményesség, irányítási kényszer jellemzi. Ha szembesítik a hibáival vagy letagadja, hárítja esetleg üvöltésszintű hangerővel menekülést tapasztalunk...mondván mindenki hagyja békén ő nem akar vitázni..mind ezt ordítva miközben a vitapartnere higgadtan beszél hozzá.)
Persze engem leginkább sértésekkel kapcsolatos érzéketlensége érdekel amit egyenlőre nem tudunk hova tenni. Amennyiben konkrétan tudja valaki, hogy ez milyen betegség tünete kérem írja meg.
A nyári szünetnek vége. Apuka nem érzi szükségesnek, hogy gyerektartást fizessen. Már 4 hónapja! Nem is fog. Annyit mondott: neki nem lesz soha rendes munkahelye. Meg ugyse lehet behajtani tőle semmit. De a munkarendjére hivatkozva persze becitált a gyámhatóságra, mert neki a láthatás 18.30-20.00-ig jobb lenne keddenként!!! A gyerek már nem olyan fontos, egy hét is elég belőle nyáron, nem hogy három. Még volt egy alibi közös nyaralás, de az augusztusi héten fontosabb volt a barátnőjével Horvátországba utazni kettesbe, mint a gyerekével lenni. Persze a jogaiba ne korlátozzam! Beintettem neki! Csak a végzés!
Persze dühít, hogy nem fizet és cinikusan röhög rajtam!
De valóban esélytelen vagyok, a hivatalok se tesznek semmit, hiába adom be a kérvényeimet. Az apa-gyerek kapcsolat szentségére hivatkoznak!
De az belefér hogy
- nem gondoskodik a fiáról,
- nem hozza vissza időben
- nem tartja a kapcsolatot a megegyezés szerint
- magánál felejti a gyerek bicaját, ruháját, tanszereit
- kész tények elé állít, oldjam meg a gyerek felügyeletét mert nyaral a mucussal.
Stb.
Hát ennyit erről!
Születésnaplemente, egyszer azt mondtad: le kell írni azokat, akiket ellenem fordított. Most éppen ezt teszem! Elég rossz, de nagy igazság, mert bármit teszek én az ő szemükben jó nem leszek!
Emlékszem volt olyan hogy elment gombát szedni és velem akarta a bevizsgálatlan gombát megfőzetni. Hatalmas cirkusz lett belőle, de kidobtam. Nem arra gondolok hogy direktben akar ártani, de mivel mindent jobban tud, a másikat meg h#nek nézi, egyszerűen csak tartok attól hogy egy 7 éves nem mer vele dacolni. Meg az apa felé szerintem amúgy is van egyfajta "ősbizalom" egy gyerekben. De sajna a veszélykeresés lehet gyorshajtás, bányatavazás ilyesmi...
Lenne egy kérdésem: Képes egy ilyen személyiség ártani a saját gyerekének csak a versengés miatt vagy a szankciók azért visszatartják? Vagy ebbe azért ne bízzak?
Ez már régi történet, azóta elváltunk, tavaly szeptember óta nem is élünk együtt. A telefonjához nem nyúltam hozzá, még akkor sem, amikor együtt laktunk. Előfordult, 8 év alatt kb. ötször, de akkor igen alapos okom volt rá, és meg is találtam, amit kerestem.
Ugye? Az egyébként tény, hogy a volt férjem nem részeges. Nem járt kocsmába, és otthon sem ivott alkoholt, így aztán nagyon hamar én is antialkoholista lettem mellette, ami alapesetben egyáltalán nem probléma, viszont azt sem hiszem, hogy EGY nyár esti kocsmalátogatás miatt elhanyagoltam volna a családom. Én nem járhattam soha sehova, bezzeg ha ő tűnt el a "haverjaival" órák hosszára, vagy akár egész éjszakára - telefon kikapcsolva, vagy nem veszi fel -, én pedig otthon vártam a gyerekkel, akkor én egy szót sem szólhattam. És még azért is balhézott, hogy miért hívogatom? Micsoda dolog, hogy én akár egyszer is fel merem hívni?
Egy sörtől még 40 fokban sem rúgok be. Ettől függetlenül fenyegetett, a videó azóta is megvan a telefonján, sőt, a 7 éves kisfiam is azt emlegeti, hogy "apa <felfilmezte> anyát, ahogy a kocsma előtt sörözik a haverjával". Mi kell ennél több?
én nem ismerlek téged, nem tudom, mire hogyan reagálsz, lehet, hogy egy kis gyakorlattal meg tudod ezt valósítani, de az is lehet, hogy egyáltalán nem fog menni, nem tudhatom. viszont szinte ez az egyedüli védekezés az ilyenfajta emberek ellen, legalábbis a tudomány mai állása szerint, hiszen megváltozni nem fognak, és győzni velük szemben iszonyatosan nehéz, hiszen ők mindig mindent versengésnek élnek meg, vagyis iszonyatos rutinjuk van ebben.
Köszönöm a tanácsaidat, mert bevállnak. Van mit dolgozni magamon. Az érzelmek elrejtésében mindenképp. Nem akarom én sem hogy a félelmeim által uralkodjon rajtam.
a p/n/s azon élősködik, hogy te félsz tőle, kiborulsz, felháborodsz, stb. neki ez azért jó, mert uralodik rajtad ezeken keresztül. az egyedüli mód, hogy lerázd, az az, hogy nem adsz látható reakciót rá. egyrészt ez nem elutasítás, vagyis nem fog agresszívan reagálni, másrészt nem kapja meg a provokációért a gyötrődésedet, a jutalmat, így hamarosan más gazdatestet keres. ez az un. grey rock, vagyis szürke szikla technika: legyél unalmas és érdektelen számára.
Sajnos igaza volt születésnaplementének. A gyereket maga elött tolva keseríti az életem egy szociopata. A végzést úgy játsza ki ahogy épp kedve tartja, közben engem feketít be. Valahogy mesterien forgatja ki a dolgokat. Ha szólok ha nem sehogy se jövök ki normálisan az általa generált kényes szitukból. A nyilvánosság erejében sem bízhatok. A hivatalok elhajtanak, nem tehetnek semmit, ha forróvá válik a helyzet a "civilek" is meghátrálnak, kihátrál mindenki. Mondjuk ezt még meg is értem!
Próbálom követni a tanácsokat, nem legyözni akarni, de újabb és újabb követelésekkel áll elő. Olyanokkal, ami már tényleg feszegeti a tűrőképességem. Nem merek szólni olyan dolog miatt, ami egyébként nagyon zavar vagy félelmet kelt bennem, mert attól félek hogy ezzel is csak kiadnám magam neki.
Sajnos aki segíthetne esetleg, az meg nem látja át, hogy tényleg egy szociopatával van dolgunk!
Talán egy kommunikációs szakember észre venné az ellentmondásait egy szociopatának ???, de a mediációtol is elzárkózik. Nem "véletlen,, hisz generálni szereti a konfliktusokat nem megoldani... Az általatok ajánlott olvasmányok is azt erősítik bennem, hogy még a pszichológusok is átverhetők egy jó ideig. Még az a rohadt idő is neki dolgozik...
A mi válóperünk egy kb. harmincas férfi bíróhoz került. Az első tárgyaláson semmi mást nem csinált, mint egy kazettás magnóba statisztikai adatokhoz való kérdéseket, és az ezekre adott válaszainkat diktálta be. Ezek után megkérdezte, mindenben megegyeztünk-e, és látunk-e esélyt a békülésre? Hiába mondtuk, hogy igen, közös megegyezéssel válunk, és nem, nem fogunk békülni, semmi mást nem mondott vagy kérdezett (az okokról, részletekről), csak hogy neki most az a kötelessége, hívja fel a figyelmünket rá, hogy 30 napon belül kell kérnünk az eljárás folytatását, és ki fognak tűzni még egy "határnapot", azaz egy újabb tárgyalási időpontot. De arról hogy azon mi lesz, vagy hogy lesz, szó sem esett. Csak reménykedni tudok, hogy akkor már hivatalosan is elválasztanak minket, és ezt már egyáltalán nem bánom. Már én is kezdem elhinni, hogy jobb ötlet volt megszabadulni tőle. Bár a második tárgyalás időpontjáról még nem kaptam értesítést, de már alig várom!
Ezt figyeljétek! Tavaly nyáron, egy forró, augusztusi napon, miután 8 óra munkából hazaértem, úgy döntöttem, kell egy kis kikapcsolódás, és - miután elrendeztem a már otthon lévő gyerekem és férjem dolgait, plusz elkészítettem a vacsorát, és ettem is belőle - átmentem a kocsmába, mert egy hideg sörre vágytam. A faluban, ahol laktunk, a kocsma a házunkkal majdnem szemben van. Találkoztam haverokkal, és leültünk a kocsma elé kitett székekre a napernyők alá, beszélgettünk, és ittam a jó hideg sört. Nagyon jól esett! A férjem egyébként nem szokott átjárni a kocsmába, és alkoholt sem iszik, tehát mielőtt megkérdezitek, elsősorban arra vágytam, hogy kicsit más társaságban legyek, ne otthon, és ne egyedül kelljen "alkoholizálnom". A kisfiam és a férjem a házunk udvarán maradt, én pedig kb. másfél órát töltöttem az előbb említett műintézményben, illetve az előtte található kerthelyiségben.
Pár héttel később, amikor már tarthatatlan volt a helyzet (az előtte fél évig zajló herce-hurca után, hazugságok, megcsalás, sorozatos veszekedések az ő részéről), végül beleegyeztem, hogy én költözök el a házból, és el fogunk válni. Ekkor a férjem előhozakodott azzal, hogy amikor én a kocsmában "részegeskedtem" a haverokkal, ő videófelvételt készített róla a telefonjával, és ha bármilyen úton-módon megakadályozom, hogy ő láthassa a gyerekét, vagy el akarom venni tőle, akkor a bíróságon bemutatja ezt a videófelvételt, miszerint egy családanya hétköznap este a kocsmában tölti az időt, ahelyett, hogy a családjával törődne. És nem csak a bíróságnak, bárkinek képes megmutatni, ha arról lesz szó, hogy miért válunk el?
Már csak azon gondolkodom, hogyan bizonyítsam, hogy ezzel megfenyegetett?
Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét és Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolta. A vád szerint a két egykori MDF-es politikus egy titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával fenyegette meg 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett attól, hogy az MDF elnökjelöltje legyen.
