Keresés

Részletes keresés

iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1783

2004 óta világszerte tudják a fizikusok, különösen a gravitáció kutatók (erröl gondoskodtam), hogy Galilei egyetemes eséstörvénye nem stimmel.

 

Megfigyelhetitek majd meddig fog még tartani a tudományos falazás ahhoz, hogy a fizika elsö feltétele már nem volt helytálló.

 

 

Előzmény: iszugyi (1782)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1782
Magyarul mondva az ekvivalencia elv nincs kísérletekkel igazolva, ez az elv nem is érvényes a természetben.

Előzmény: iszugyi (1781)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1781
Az Eötvös-féle torzíós inga kísérleteknél a gravitáció kutatók a |F(e.m.)| << |F(grav.)| feltételt figyelembe sem veszik, ezért az ilyen féle kísérletek nem hoznak hiteles eredményeket a kétfajta tömeg relációjára!

Előzmény: iszugyi (1778)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1780
Az elemi gravitációs töltésekböl kiindulva egy A tömegszámú izotóp súlyos tömege

m(A-ozotóp;g) = A (m(P) - m(e))

a tehetetlen tömege meg

m(A-izotóp) = A (m(P) + m(e)) + 2 M m(e) - E(kötés)/c^2,

kifejezve a proton és elektron elemi tömegével, a magkötést képzö (e,p)-neutrínók M számával és a magot alkotó részecskék kötési energiájával.

Nyilvánvalóan az izotópok kétfajta tömege ezreléknyi nagyságrendben különbözik és ezt ejtökísérletes szabadeséssel kitünöen ki is lehet mutatni:

nmkt.extra.hu







Előzmény: iszugyi (1779)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1779
Az elektromágneses erdetü eröt elhanyagolva az

m(test;i) a(test) = - G(grav.) M(g) m(test;g)/r^2

mozgásegyenlet marad fent, és a tehetetlen és súlyos tömeg relációjával

m(test:i) = m(test;g) (1- delta(test))

a nehézségi gyorsulás a test összetételétöl függ

a(test) = a0 (1+delta(test)).

A vas esik a leggyorsabban és a hidrogén a leglassabban.

Előzmény: iszugyi (1778)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1778
A japán 490 m-es ejtötorony már 2003 óta nem müködik, de ez a jóval nagyobb készülék nem is felelt volna meg az én feltételemnek. A vákuumot az ejtöcsöben computeres vezérléssel szimulálták a japánok. Mivel én az

m(test;i) a(test) = F(e.m.) + F(grav.)

mozgásegyenletet ellenörzöm az ejtökísérlettel, arra törekedtem, hogy a szabadon esö próbatest közelében lehetöleg nem legyen zavaró anyag, vagyis a környezetböl eredö elektromágneses eredetü zavaró erö jóval kisebb legyen mint a gravitációs erö, tehát az |F(e.m.)| << |F(grav.)| feltétel a lehetö legjobban legyen teljesítve. (Ezért is én nem tartom a STEP-projektet célhoz vezetönek, amivel a gravitáció kutatók egy ürszatellitben probálják az UFF-et 10^-18-as pontossággal kimérni 2012-ben.)

Ne felejtsük el, hogy a statikus F(e.m.) erö kb 10^40-nel nagyobb mint a statikus F(grav.) és az izotópok tömeghiányából elvárható effektus a gravitációs erö ezreléknyi nagyságrendjében lép csak fel.
Előzmény: élőlény (1776)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1777

Ejtökísérlettel kimutattam, hogy a nehézségi gyorsulás az izotópösszetételtöl ezreléknyi nagyságrendben függ

 

a(Al) > a(Pb) > a(C) > a(Li),

 

mint ahogy ezt az izotópok tehetetlen tömege mérése (tömegspektromos mérések, F. Aston) után elvárjuk.

 

 

 

Előzmény: elsoszulott (1775)
élőlény Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1776
Mintha valaki írta volna régebben, hogy Japánban is van lehetőség ilyen kísérlet elvégzésére. Miért nem ismétled meg ott az ejtőkísérletedet?
Előzmény: iszugyi (1769)
elsoszulott Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1775
Ön úgy véli, hogy a különböző testek, különböző sebességgel esnek légüres térben? Ezt kísérletileg ellenőrizte?
Előzmény: iszugyi (1770)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1774
-> 1752
Előzmény: pint (1773)
pint Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1773
senki nem tagadja le, hogy te ott bohóckodtál brémában. csak sajnos a mérés maga nem ért egy fabatkát sem. elpocsékolt idő és pénz.
Előzmény: iszugyi (1772)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1772

Ejtökísérletem dokumentálásához:

 

2004.VI.21.-én a ejtökísérletemröl egy GLP-protokoll készült kb. 10 jelenlevö aláírásával.

 

A GLP-protokoll egy másolatát a DLR-nél örzik, egy meg nálam van.

 

A GLP-protokoll azért készült, hogy ne lehessen senkinek letagadni az UFF ellenörzését.

 

(A brémaiak/Dittus által világszerte szétkülödött e-mail másolata is nálam van. Ezt egy potenciális refereetöl kaptam az U.S.A-ból.)

 

Ne ennyit még a fizikai tudományban végbenmenö csalásokról.

Előzmény: iszugyi (1769)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1771

Fefe: "Na de ha ilyen jelentős a különbség különböző anyagoknál, akkor ezt az űrállomásokon miért nem vette még észre senki?"

 

Elöször is valószinüen nem figyeltek oda senik kellöen (nem tudták hogy mitöl függ).

Másodszor meg nem kell az űrállomásokre feszállni, hogy a jelentös különbségek kimutathatóvá válljanak!

 

 

Előzmény: iszugyi (1770)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1770
A különbözö testek szadadesése kísérleti ellenörzése elmulasztása (és a mérések eltitkolás) nagy tudományos bün. (Valami büzlik Dániában!)



Előzmény: iszugyi (1769)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1769
Fefe: "Na de ha ilyen jelentős a különbség különböző anyagoknál, akkor ezt az űrállomásokon miért nem vette még észre senki? Nem tudom, te mekkora eltérésekre gondolsz, de mondjuk egy ezrelék már baromi látványos lenne. Persze egy ppm eltérés is forradalmasítaná a fizikát, de ha ilyen biztos vagy a dolgodban, miért nem dokumentálod le hitelesen a kísérleteidet?"


Mindig fel merül az a kérés: ".. miért nem dokumentálod le hitelesen a kísérleteidet?"

A válasz többréteges:

a) Elöször is ledokumentáltam: A "Physics of Elementary Processes" címü könyvem tartalmazza az ejtökísérletemet a kiértékeléssel együtt, ami szerint ezreléknyi nagyságrend különbség van az Al, Pb, C és Li-ból álló testek nehézségi gyorsulása között. Egy kivonat megtalálható itt

nmkt.extra.hu

A 2004.VI.21-én a brémai 140 m magas ejtötoronyban elvégzett ejtökísérletem alatt rögzített relatívmozgása a Pb/C/Li próbatesteknek, az alumíniumból álló ejtökapszulához képest, egy videófilmre van felvéve, és a DLR-nél is van egy hivatalos filmmásolat. A DLR-töl minden kutató elkérheti, az én (mint kísérletezö) engedélyezésem után, a digitális videófilmet kiértékelés céljából. A videófilmröl a próbatestek 4.7 s-ás mozgása kb. 1 mm pontossággal leolvasható 118 idöpontban (0.04 s idöpont távolságokban). Az elérhetö relatívgyorsulás mérés kb. 10^-5 volt. Nincs tehát semmilyen 'titkosítás' sem az ezreléknyi nagyságú UFF kísérleti cáfolásáról az én oldalamról.


b) A 'hitelesítést', a folyoíratokban történö leközlést, az akadémikus fizika akadályozta meg: A brémai gravitáció kutatók maffiaféle akciója után (világszerte elküldött e-maillel felhívták a refereek figyelmét, ne hozzák nyilvánosságra az ejtökísérletem eredményét) a fizikai szakfolyóiratok (pl. Phys. Rev.Lett., New J. of Physics) nem közölték le a kísérletemet. Dokumentált ügyvéd ügy is lett belöle. Ez azért is sajnálatos, mert hasonló ejtökísérletek nincsenek a fizikai szakirodalomban nyilvánosságra hozva. A fizika a szabadesés egyetemessége feltevését használja, mint egy dogmát, kísérleti ellenörzés nélkül.

Ezen túl a brémaiak azóta mindent elkövettek az ejtökísérlem megismétlése megakadályozására, amit kezdetben a DLR még támogatott is. A kisérlet megismétlésére a kísérleti berendezéssel és anyagilag is fel vagyok készülve, de az akadémikus fizika ezt megtíltja. Mi ez, ha nem a szabad fizikai kutatási lehetöség megfolytása? Ez ellen én a leghatásosabban protestálok! (Itt megjegyzem, hogy a brémaiak az ejtötornyukban nem tudták eddig az UFF-et igazolni, de a STEP-projekttel 10^-18-as pontosságú méréset akarnak csinálnia világürben, ami 2012-re van elnapolva, mert nem sikerülnek az elökísérletek.)





Előzmény: _Fefe__ (1754)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1768

Innen

 

http://home.arcor.de/manfred_feller/Himmelsscheibe

 

olvasd el figyelmesen mit ír Manfred Feller és Johannes Koch:

 

"Mul.Apin: Der Name MUL.APIN, „Pflugstern", ist dem Anfangswort von Tafel I des im antiken Mesopotamien beheimateten astronomischen Kompendiums entnommen. Mit dem „Pflugstern" (Andromeda-Sterne) beginnt dort die Aufzählung der Sterne und Sternbilder, die im oberen von drei an der Himmelssphäre angenommenen Bereichen der Gottheit der Erde: Enlil zugerechnet waren. Das meiste von Tafel I war in Keilschriftkopien bereits 1912 von L. W. King, einem der bis heute verdienstvollsten Assyriologen des British Museum, publiziert worden. Seitdem wurde nicht nur Tafel II, sondern darüber hinaus auch eine Grosszahl von Fragmenten zu den Tafeln I und II gefunden und wird noch immer weiteres Quellmaterial ans Tageslicht gebracht, womit sich stets neu bestätigt, dass MUL.APIN bis in die letzten Jahrhunderte v.Chr. in Mesopotamien in Gebrauch war. Es gibt unter den vielen bekanntgewordenen sogar zwei datierte Texte: Text HH stammt aus dem Jahr 687 v.Chr., Text K aus der hellenistischen Ära, wie ein hier genannter König namens Seleucus verrät. MUL.APIN verstand sich als Merk- und Lehrbuch aller wichtigen, von Mesopotamiens Gelehrten gewonnenen und gesammelten astronomischen Erkenntnisse. Heute werden diese Erkenntnisse üblicherweise in 4 Themenbereiche gefasst und diskutiert: 1. Sterne und Sternbilder, 2. Planeten, 3. Schaltschemen, 4. Zeitbestimmung. W. Papke's seit 1978 - unbelehrbar - hartnäckiges Mühen (insbesondere: „Die Keilschriftserie MUL.APIN. Dokument wissenschaftlicher Astronomie im 3. Jahrtausend", 1978 (Dissertation); „Zwei Plejaden-Schaltregeln aus dem 3. Jahrtausend", Af0 31 (1984) 67-70; „Die Sterne von Babylon. Die geheime Botschaft des Gilgamesch - nach 4000 Jahren entschlüsselt", Bergisch Gladbach, 1989), den Ursprung der Haupterkenntnisse von MUL.APIN dem Jahr 2340 v.Chr., also altbabylonisch-sumerischer Zeit zuweisen zu wollen, ist von der seriösen Forschung der Gegenwart textgeschichtlich und -kritisch wie astronomisch als unsinnig und gescheitert entlarvt. Vielmehr ist davon auszugehen, dass die in MUL.APIN zusammengestellten Lehrstücke zwischen ca. 1100 und 600 v.Chr., also vorzugsweise während der neuassyrischen Ära, erarbeitet und ermittelt wurden. Literatur: [23-26]"

 

Enlil-t és Gilgamesch-t (a sumérokkal együtt) egyszerüen ki akarják törölni a múltból!

 

 

Előzmény: iszugyi (1767)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.05 0 0 1767

Varhun: "Tényleg nem tudom, mennyi táblát nem fejtettek meg, de A.J. Sachs és H. Hunger kiadott egy nagy háromkötetest, ahol a kronológiai azonosítás mind rossz."

 

Pont erröl van szó! Pedig már fizikai szempontból is jó lenne visszanyúlni több ezeréves csillagászati megfigyelésekre.

 

 

Előzmény: varhun (1766)
varhun Creative Commons License 2007.07.04 0 0 1766
Tényleg nem tudom, mennyi táblát nem fejtettek meg, de A.J. Sachs és H. Hunger kiadott egy nagy háromkötetest, ahol a kronológiai azonosítás mind rossz.
Előzmény: iszugyi (1765)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.04 0 0 1765

Varhun: ""Sajnos a fizikusok/csillagászok sem rendelkeznek a távolmúltban történt megbízható pontos csillagászati feljegyzésekkel. " 

 

Ez nem igaz, a British Museum tele van csillagászati feljegyzéseket tartalmazó babyloni agyagtáblákkal.

Csak rosszul értelmezik őket..."

 

Az anyagtáblák nagyobb részét (kb. 80%-át) nem fejtették még meg.

 

A 'rossz értelmezéshez' hozzátartozik, hogy a csillagászati feljegyzések idörendi beállítása a mai idöszámításhoz bizonytalan. Na, én erre gondoltam! 

Előzmény: varhun (1762)
varhun Creative Commons License 2007.07.04 0 0 1764
Előzmény: varhun (1763)
varhun Creative Commons License 2007.07.04 -1 0 1763

Persze már Newton is megpróbálkozott vele." 

 

Igen, most adták ki oroszul és angolul 

 

http://hungariancalendar.com/

 

 

Előzmény: iszugyi (1758)
varhun Creative Commons License 2007.07.04 0 0 1762

Sajnos a fizikusok/csillagászok sem rendelkeznek a távolmúltban történt megbízható pontos csillagászati feljegyzésekkel. " 

 

Ez nem igaz, a British Museum tele van csillagászati feljegyzéseket tartalmazó babyloni agyagtáblákkal.

Csak rosszul értelmezik őket...

Előzmény: iszugyi (1757)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.04 0 0 1761
Ide tartoznak a QED és az ekvivalencia elv állítólagos kísérleti alátámasztásai.
Előzmény: iszugyi (1760)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.04 -1 0 1760

A topik címére vonatkoztatva, ez alapján meg lehet fogalmazni a fizikai csalás határát:

 

Eleve minden fizikai eredmény, aminél a bizonytalasági határ jóval 10^-7 alatt van csalás/ferdítés eredménye. 

 

 

Előzmény: iszugyi (1759)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.04 0 0 1759

Varhun: "A történelemben nekem két óra/2000 év hiba megfelel."

 

Ami 10^-7 idöfolyás pontosságot jelent és beleesik abban a bizonytalansági tartományba, ami az összes fizika állandót (töltés, stabil részecskék tömege, Loschmidt szám, Planck állandó, Boltzmann állandó stb.) jellemez, a gravitációs G(Newton) állandó kivételével.  

 

 

Előzmény: varhun (1755)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.04 0 0 1758
Persze már Newton is megpróbálkozott vele.
Előzmény: iszugyi (1757)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.04 0 0 1757

Varhun: "A fizikusoknak/csillagászoknak ez biztos sok, de ha megértik a 200 év hibát, akkor már nem is lesz sok..."

 

Sajnos a fizikusok/csillagászok sem rendelkeznek a távolmúltban történt megbízható pontos csillagászati feljegyzésekkel. 

 

A sokak által tárgyalt 200 év bizonytalanságok a történelmi adatok alapján történö rekonsztruálás bizonytalanságából származik.

Előzmény: varhun (1755)
iszugyi Creative Commons License 2007.07.04 0 0 1756

Varhun: "Ki tudják számolni, én is csak a Nap, a Hold, és a Föld mozgásával tudok visszaszámolni. Más kérdés a pontosság.

A történelemben nekem két óra/2000 év hiba megfelel."

 

Többek között ez kb. igy van. Ez csak az idö folyása bizonytalanságáról mond valamit, de egyben érzékelteti hogy az idö abszolút kiszámításával nagyobb baj van. Mihez szabjuk az abszolút idöt, ha nincs pontos támpont? Az Univerzum 'teremtését' csak az emberi fantázia képezte?

 

 

 

 

Előzmény: varhun (1755)
varhun Creative Commons License 2007.07.03 0 0 1755

Tévedsz, ha azt hiszed hogy a csillagászok az idöt a csillagok mozgásából pontosan ki tudják számítani."

 

Ki tudják számolni, én is csak a Nap, a Hold, és a Föld mozgásával tudok visszaszámolni. Más kérdés a pontosság.

A történelemben nekem két óra/2000 év hiba megfelel.

  A fizikusoknak/csillagászoknak ez biztos sok, de ha megértik a 200 év hibát, akkor már nem is lesz sok...   

Előzmény: iszugyi (1743)
_Fefe__ Creative Commons License 2007.07.03 0 0 1754

Na de ha ilyen jelentős a különbség különböző anyagoknál, akkor ezt az űrállomásokon miért nem vette még észre senki? Nem tudom, te mekkora eltérésekre gondolsz, de mondjuk egy ezrelék már baromi látványos lenne. Persze egy ppm eltérés is forradalmasítaná a fizikát, de ha ilyen biztos vagy a dolgodban, miért nem dokumentálod le hitelesen a kísérleteidet?

 

Előzmény: iszugyi (1749)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!