Ki lehet számolni csak nálam ez nem (volt) szempont ;-)
334 kg szőlő
23,5 kg kocsány
6 óra áztatás (18°C volt a szőlő beérkezéskor és ehhez ment 10 kg szárazjég zúzás-bogyózás közben)
120 liter must (könnyedén elvéve, préselés nélkül és még a 350 l-es kádat sem kellett megdönteni)
105 liter must erjesztése indult 21,5 óra ülepítés után
A maradék cefre kierjesztve-kihordózva kb. 172 kg
Ha érzésre kellene valami számot mondani akkor 50-52% must lejött volna préselés nélkül (de azzal már "tökölni" kellett volna a "levegőn" majd annyi időt mint amennyi idő alatt a 120 liter összejött)
Nem tudom mit jelent egy ilyen terhelés a Solarisnak, de tele van energiával, nagy, életerős vesszők, úgy kellett keresni a fürtöket a lombban... és hát a beltartalom...
Cukor: 230 gr
pH - 3,18
Tsav - 9,5
Tavaly csak megmutatta magát, hasonló paraméterekkel volt szüretelve, csak ott a bogyók egy kicsit léhiányosak voltak.
Ebből nem lehet gyenge bort készíteni, ráadásul hamar kell korán szüretelni ;-)
Lehet igazad van, azt még nem láttam működés közben. (Nézz utána, hogy milyen nyomást igényel.) /Az én piros bokoröntözőm az 1 m magasan lévő IBC tartályról üzemeltetve csepeg, a kút szivattyúját közvetlen rákapcsolva 8 ágra arasznyira spriccel./
Én LPE csövet és szabályozható, tisztítható bokoröntöző gombákat használok 10 éve. IBC tartályról öntözök, amit fekete alvázvédővel festettem le a Nap ellen.
Kiskertben a szőlő öntözést, hogy lehet megoldani?
Arra gondoltam, hogy KPE csövet rözítenék a legalsó dróthoz és egy nyomás csökkentővel rákötném a hálózatra vagy IBC tartályra, csak kérdés, hogy mennyire fog alágásodni a fehér tartály és mennyire bírja a napot.
A kérdésem az lenne, hogy az elgondolás jó-e és mekkora lyukat kellene fúrni a KPE csőre?
Nem csak szerinted. A Dr. Kocsis László tanár úr mondta az FD kapcsán, hogy eddig még nem volt egyetlen karantén kártevö/kórokozó se, ami ellen a karantén hatásos tudott volna lenni. Pláne, hogy ez a nyavalya már rég itt van az iszalagban, a csallánban, a bálványfában, a füzekben és még ki tudja miben, csak eddig nem volt, ami ezekröl a növényekröl aktívan átvigye a szölöre.
A fertözött tökék eltávolítása szükséges, de nem elégséges feltétel.
A Szent-György-hegyen azon ültetvények, amik kivágásra kerültek, azoknak az oldalamellett dzsumbuj volt, elsösorban iszalaggal benöve, ami az egyik alapvetö tápnövénye (vagy hogy hívják) az aranyszínü sárgaság FP-nak. onnét folyton újrafertözödött a terület.
A kabócás/vektoros/fitoplazmás/FD történethez... (még így szürethez közeledve)
"A kutatók új eredményeket mutattak be a szőlő flavescence dorée („aranysárgulás”) nevű betegségével és vektorával, az amerikai szőlőkabócával kapcsolatban. Ezek a rettegett rovarok északon és a magasabb, hűvösebb tengerszint feletti magasságokban profitálnak a globális felmelegedésből, míg délen megfékezhetők. Petéik 30 Celsius-fok feletti hőmérsékleten, a kifejlett egyedek pedig 40 Celsius-fok felett szenvednek. A kabócák sokkal mozgékonyabbak is, mint korábban gondolták. A kifejlett egyedek rendszeresen legalább 400 méteres távolságokat tesznek meg. Ez a megállapítás arra enged következtetni a kutatóknak, hogy a művelt szőlőültetvények közelében lévő ugaroldat vagy vadon termő növények alááshatják a szőlőtermesztők betegség elleni küzdelmét, mivel a rovarok könnyen elbújhatnak ott. Bordeaux-ban végzett tanulmányok szerint a betegség egyetlen fertőzési forrásból átlagosan évi 17 méterre terjedt. A fertőzések 80 százaléka a fertőzött szőlőtőke 22 méteres körzetében történt. 50 méternél nagyobb távolságokban a fertőzések jelentősen csökkentek. „A betegség meglehetősen alacsony terjedését, de nagyon hatékony átvitelét figyeltük meg” – jelentette Sylvie Malembic-Maher kutató. Champagne-ban, Aisne megyében hét hektárnyi területet figyeltek meg. A fertőzések ötven százaléka a beteg szőlőtőke 34 méteres körzetében, míg 80 százaléka 54 méteres körzetben fordult elő. Ezért a fertőzés terjedése itt nagyobb volt. A Chardonnay fertőzés valószínűsége majdnem kétszer akkora, mint a Pinot Noir és a Pinot Meunier esetében. Egy másik kutatócsoport a szőlőkabóca, mint a betegség vektorának kiküszöbölésének lehetőségét vizsgálta. A Flavescence dorée fitoplazmájának megszerzéséhez a rovarnak két receptorfehérjére van szüksége. A csapat megfigyelte, hogy e két fehérje termelődése a rovar sejtjeiben csökkenthető az úgynevezett RNS-interferencia módszerrel. További kutatásokra azonban szükség van. A flavescencia egyik fő problémája, hogy a fertőzött szőlőtőkék gyakran több mint egy évig nem mutatnak tüneteket. Ezért ezeknek a szőlőtőkéknek az egyszerű eltávolítása nem elegendő, hangsúlyozza Sylvie Malembic-Maher: „Még ha az összes tüneteket mutató szőlőtőkét el is távolítják, a betegség a fertőzött, de tünetmentes szőlőtőkék közvetítésével terjed.” A legjobb lenne az összes szőlőtőkét eltávolítani az érintett szőlőtőke egy bizonyos sugarú körzetében. Mivel azonban ez aligha elképzelhető, a gyökér eltávolításának és a kabóca elleni védekezésnek a kombinációjára van szükség." (vitisphere)
A bogyófejlődés engem is foglalkoztat, mert van a terasznál egy Zala gyöngye tőke, ami már közel van a zsendüléshez, de a bogyók nagysága még messze van a megszokottól, bár érés közben is növekszenek még.
A kései kékeknek még van idejük. Van tehát miért izgulni annál is inkább, mert valamelyik meteorológus szerint a hétvégén akár 2-4 cm nagyságú jég is lehet.
Igen, eddig a Teremtő megadott mindent, hogy ne legyen nagy fertőzési nyomás ;-)
Reméljük ez kitart a szüretig... és elkerülik az ültetvényeket a nagy forróság utáni "csúnyaságok" (nem mondom ki a nevét)
Kíváncsi vagyok a bogyófejlődésre, így csapadék nélkül.
A zalagyöngyében már 3 éve nem voltam, felfutott a felső bújtató drótra és onnan éli világát. Egy közeli, elhagyott kékszőlő ültetvény (vagy 10 éve csak a vadak járják) ahol az "indák" felfutottak az oszlopokra ott is tökéletes (úgy értve betegség menetesek) állapotban vannak mind a levelek, mind a fürtök.
Mintha láttam volna valami videót valami hasonlóról (DACH régió) ahol olyan jó magasan voltak a fürtök - meg a fű is - és csak limitált betegségek voltak fellelhetőek az ültetvényben. Még mosolyogtam is, hogy valószínűleg pótkocsiról szüretelnek.
A múltkor írtam, hogy a kertszomszédom gyakorlatilag semmit nem csinált a szőlőjével és semmilyen betegséget nem látok rajta pedig van néhány, fehér fajtából álló tőkéje, amit a korábbi években ekkorra már szinte mindig megfertőzött a lisztharmat.
Most annyit csinált, hogy a derékig érő gaz egy részét kiirtotta, a szőlőt pedig részben letetejezte.
Úgy gondolom, hogy a fertőzés mentesség oka az időjárásban keresendő. Erre felé /Galga völgye/ nagyon kevés eső esett.
A növényvédelmi előrejelzések ( a Mátrai borvidékhez vagyunk a legközelebb) főleg a lisztharmat fertőzés veszélyére folyamatosan figyelmeztetnek, de eddig itt szerencsére nyoma sincs.
Tudom, hogy még bármi lehet, de mint korábban valaki írta, eddig a szőlő védelme nincs nagy kihívásnak kitéve. Remélem így is marad, de nem tudom más vidékeken mi a helyzet.
A kabóca valahol megszúrja a szölö zöld hajtását, jellemzöen az alsó levelek környékén, próbaszívást végez, ekkor nyálat ereszt a szipókáján keresztül a szölö börszövetébe.
A nyálban benne lehet a fitoplazma (sejtfal nélküli baktérium, csak sejthártyája van, ezért terjed kizárólag vektorokkal, mert a nem létezö sejtfal nem ad neki védelmet). Lassan, de biztosan mozog a növény háncsszövetében a gyökér felé. Egyes elméletek szerint télre lehúzódik a gyökérzónába, de egyesek szerint ez nem feltétlen igaz. Bizonyos fajták megmenthetöek eröteljes visszavágással, de vannak olyanok, amelyek így nem menthetöek meg. Ez viszont fajtafüggö dolog, amit csak tapasztalati úton lehet megtudni, kisérlet nem volt és valószínü nem is lesz rá.
Viszont az, hogy a fitoplazma az aranyszínü sárgaság fp. vagy valami más, kizárólag laborvizsgálattal dönthetö el.
Ha tudod a területileg illetékes NÉBIH növényvédelmi felelösöd elérhetöségét, jelezd neki, hogy van aranyszínü sárgaság fitoplazma gyanús tökéd, szeretnéd megtudni, hogy tényleg az-e, ezért kéred, hogy vegyen a tökéröl levélmintát és vizsgáltassa meg. neki az ilyen kérésre kötelezö kimenni, mintát venni és analizáltatni. Vagy ha borvidéken vagy, keresd a hegybíródat, ö is kell tudjon segíteni hogy mi a további teendö.
Azt lehet tudni, hogy a növényen belül hogyan mozog a fertőzés? Azért kérdem... mert nagy a baj nálam. Az viszont látszik, hogy a tavaszi metszéskor lehúzott vesszőkön nőtt új hajtások a fertőzöttek, a tőkefejből kinőtt hajtások viszont sok esetben nem mutatnak tünetet. Abban reménykedem, hogy ha a tüneteket mutató hajtásokat a lehúzott vesszővel együtt vágom, akkor a növény még menthető, vagy legalábbis késleltethető a sztori vége...
Minden anyag vegyszer (valami ilyesmit tanítottak) de manapság úgy gondoljuk, hogy csak a mérgek a vegyszerek... (de mint tudjuk a konyhasó is méreg sőt a víz is)
Minden méreg kivéve a bort, mert az kismértékben gyógyszer, nagymértékben orvosság ;-)
és ha ezt megtanítjuk a gyerekeinkkel akkor nem fog sírni a globális borászati szakma...
bár ahol elkezdtük a fitoplazma és amerikai szőlőkabóca kombója ezt is elrendezi...
Ezért nem értem azt, amikor egy biós azt állítja, hogy ö aztán nem használ vegyszert. Nem a lfszt nem. A wetcit alkohol-etoxilátja pl. ugyanolyan mesterségesen elöállított vegyület, mint bármely más permetezöszer vegyületei.
Meg ha pl. egy szert "csak" érérsig használhatsz, akkor hiába nincs termés a szölön szüret után, nem használhatod a már leszüretelt állományod kezelésére jóval a szüret után... Pedig a kabócák még akkor is ott lesznek, akár októberben is.
