Tavaly építettek a szomszéd ólba is egy fészket, még figyelem, oda is repkednek már, vagy csak a korábbira.
Viszont így nem tudom, merjek-e az óludvarban rendet tenni, pakolgatni a faágakat, összeszedni a leveleket, amit eddig rest voltam megtenni. Várjak még,nehogy inkább nyugisabb helyet keresennek?
Igen, rigó nagyságú madárhoz(rigóhoz) el tudom képzelni. Rengeteg feketerigó van itt a környéken, konkrétan az udvaron is mindig keresgél néhány. Énekes rigót is szoktam látni, de jóval kevesebbet. Az előkertben van egy fenyő, tavaly arra fészkelt feketerigó, idén nem vettem észre, de attól még lehet. A múltkori kis vitába a rigókról nem akartam beleszólni, mert ti Nobodyval jobban értetek hozzá, de most leírom, hogy nálam se járnak rá a gyümölcsre. Az almafa tetején maradt, elérhetetlen almát TÉLEN csipkedik, de a meggyet ilyenkor-éréskor-nem eszik. Annál többet látom gilisztát kihúzni a földből...
Sziasztok. Itt nálunk kisütött végre a nap, zöld a fű, az almafa virágjain méhek szorgoskodnak, mindjárt alágyújtok a bográcsnak. Ja, és a legfontosabb, ma délelőtt többet láttam a cinkéimet az odúba bejárkálni, mint az elmúlt 3 hétben összesen, úgyhogy most idilli az élet! 🙂
Köszönöm a helyzetelemzést! Amúgy tegnap egy alkalommal láttam a bejáratnál egy cinkét. Igaz, közben dolgozom is, tehát nem mindig figyelem egész nap, meg közben kizöldült a fa is, lehet, hogy nem is látom, ha jön is. A karvalyra nem akarok gondolni, de sajnos benne van az is...
Ha kész a fészek, elkezd tojni. Minden nap egy tojást. Mire 8-10-12 tojást letojik, majdnem 2 hét elmegy. Aztán elkezd kotlani, az is két hét mire kikelnek... Na akkor kezdődik igazán a mozgás :)
A rigó nem megy be a házba, az csak bokrokban fészkel.
Egyébként mindkettő rovarevő, de mindkettő szereti a gyümölcsöt is dézsmálni (a rigónak télen az a fő tápláléka), csak míg a rigó leginkább tényleg csak megdézsmálgatja, a seregély teljesen lezabálja :(
Persze elég összetett, attól függ, hogy a gyümölcs érése hogy esik egybe a fiókák kirepülésével. Mondjuk azt nem értem, hogy egy rovarevő gyomra hogy képes feldolgozni a gyümölcsöt... de ha érik már a cseresznye amikor a fiókák kirepülés előtt/után vannak, akkor minden seregély a gyümölcsöt hordja (hülyék lennének keresgélni a szöcskéket, mikor a cseresznye ott van a fán, és ha egy perc múlva visszamennek akkor is ott lesz) Viszont ha elég korán jó idő van, és már február végén elkezdik a fészkelést (idén nagyon későn kezdték), mikor a fiókák kirepülnek, még nincs cseresznye, akkor viszik őket a fűbe bogarászni.
Nem látok mozgást a cinkeodúmnál. KB 2 hete írtam, hogy rakja a fészket, mert láttam bemenni egy nagy tollal. Azután jött az a hidegbetörés, lehűlés, sok eső. Azóta nem látok mozgást. Mi történhetett? Itthagyta a félkész fészket? Vagy még az időjárás nem megfelelő? Vagy ha kész a fészek, akkor erre se néz, amíg tojni nem kezd? Mi lehet vele?
Itt nincs kétlábú garázdálkodás. Van, akinél még a nagykaput sem láttam soha becsukva. Volt, hogy én felejtettem kitárva a melléképület ajtaját napokra, de nem vittek be sajna semmit.
De megcsipkedett szárak voltak bőven. Látszódott, hogy madarak eszegették. Van kismadár bőven a portán. Szeretik a madárfürdőt, én meg a csicsergésüket.
Akkor a seregély szőlőérésre elköltözik, már nem fellelhető akkor nálunk? Vagy addigra teleeszi magát, és nem csipeget? Csak tájékozódásképpen.
Nekem rigónak tűnt a szőlőn a madár, csak itt a seregélyes felvetésre figyeltem fel.
Összecsipkedhetnek sokmindenit, de a kártételre vonatkoztatott területi eloszlásuk a megnövekedett egyedszámuk ellenére sincs annyi, mint egy 200-500 fős seregélybrigádnak, csak mivel ők szinte egész nap, viszonylag kis revirmozgással, szem előtt vannak, így rájuk jobban gyanakszik mindenki. A seregélyek a nap folyamán "kampány" szerüen csapatban korzóznak, főleg hajnalban és estefelé, így, ha napközben nem őket figyeltük egész nap, akkor a kártételekért is könnyen mást okolhatunk...
A rigó, seregély témában, seregély fészkel a ház eresze alatt? A deszka elkorhadt, és ott fészkelnek a madarak, én eddig rigónak néztem őket. Onnan szokott alatta a szőlőre lejárni. Egy részét ők ették meg.'
A feketerigók rendszeresen repkednek a portán, a meggyfákon sűrűn látom énekelni őket. A seregély dalol olyan szépen?
Még felújítom, nem lakok a háznál. Tavaly elkezdett érni a meggy, azután volt egy jó hét kihagyás, és mire újra jártam a háznál, a meggyfák termése el is tűnt. Eddig az egyébként is a portán, és a meggyfákon is jelen lévő rigóknak tudtam be. Mondjuk én a meggyért annyira nem vagyok oda, betudtam díjnak cserében az énekszóért.
A pár tőke szőlőről meg bőven jutott nekem is. De azt majd idén megpróbálom lehálózni.
Ne vedd zokon, de nem lehet, hogy seregélyek okoznak nálatok károkat, messzebbről sokan nézik rigónak őket..? Bár a tavaszi...kora nyári fészkelésük idején ők is elsősorban rovarral etetnek! Tanyánkon van 8 mindenféle gyümölcsfa, de számottevő károkat Ők sem okoztak, rigóék meg pláne..!
Valóban több a fekete rigó az utóbbi 10-15 évben. Azt viszont nem tapasztaltam, hogy észrevehető kárt okoznának. Az eper és a cseresznye érésének idején a rigók nem sok gyümölcsöt esznek. Nem mondom, hogy soha, de ők a talajon giliszták után kutatnak mert az a fő táplálékuk ebben az időszakban és elvétve vagy vízhiányos időben belecsíphetnek 1-1 eperbe, de nem jellemző. (Tudom, mert rigóim, eprem és cseresznyém is van.)
A cseresznyét viszont a fán még soha nem láttam, hogy bántanák. Inkább a seregélyek által leszórt, kivágott szemeket eszik meg a földön. Szerintem sok emberhez hasonlóan összetéveszted a seregélyekkel, mert azok még az odúban lévő fiókáikat is gyümölccsel etetik és ezek tömeges kirepülése pont az eper és cseresznye érésének idejére esik és elég ha csak 2-3 seregélycsalád összeverődik, egy kiskertet máris tönkre tesznek.
Az epret viszonylag egyszerűen le lehet hálóval takarni a madárkár ellen. Kisebb cseresznyefák is megvédhetők hálóval. A lényeg, hogy feszesen legyen a háló és ne tudjon alá bejutni madár...
A fekete rigók károkozásairól mi a véleményed? Szerintem a házikertekben túlszaporodtak és mindennek(gyümölcs) nekimennek. Az embertől már nem is félnek, sőt a saját kertemből el akar zavarni, mert ő ott fészkel. Jó,tudom hogy rengeteg rovart is összeszednek, de a sok összerágott gyümölcsöt ez nem kárpótolja. Az eper szétvagdosva, a cseresznye leveleken a lé szét spriccelve és ez kedvez korompenésznek, mindenféle nyavalyának. Kezd a hócipőm nagyon tele lenni velük, annak ellenére hogy nagyon szépek, meg télen etetjük a madarakat, szeretjük a természetet.
Szép és tartalmas életutat jártál be, gratulálok! Sajnálom a családoddal történteket, kiváltképp a fiad elvesztését tudom apaként átérezni. Az egyesületnek való adományozás szép, és előremutató gondolat! Most rohanok, mert két járat közt vagyok éppen! További szép napot neked, és mindenkinek! 🙂
Madarász körökben kortól, nemtől függetlenül tegeződünk. Ez mindig így volt az MME 1974-es megalakulása óta. Előtte a "nagy öregeket" persze mi még magáztuk, de ők már odafentről lesik az ég madarait. Szóval az lenne furcsa, ha magáznál... :)
Nem olyan nagy az én birtokom (csak 3 hektár) és jelenleg nem része a védett területnek, de 160 m-en határos vele. Szerencsére az állatok és főleg a madarak nem foglalkoznak a határvonallal, na meg át is látok a védett részre. Eredetileg - a tanya körül - szántóföld volt az egész, de én szép lassan "visszavadítottam". Lett árvalányhajos legelő, kis erdő, bokros részek, sekély vízállás, stb, stb. Mivel sajnos a fiam sok éve, és a közelmúltban az összes többi rokonom is meghalt ezért terveim szerint hamarosan neki adom az MME-nek az egész birtokot, mert nem szeretném ha valaki mindent tönkre tenne mikor én már nem leszek. Így remélem majd idővel hozzákapcsolják a védett területhez...
Á, nem foglalkoznak velem. Még azért is hónapokig könyörögnöm kellett, hogy egy "leszerelésemkor" nálam maradt "tájvédelmi körzet" táblát elvigyenek.
A halászok többször jöttek szaktanácsért, ugyanis az egyik diplomamunkám halszaporításból írtam, a másikat meg a vadmadarak halastavi károkozásából. Érdekes módon akkoriban meg tudtuk oldani, hogy a halastó is maximumon működjön és a természetvédelem érdekei se sérüljenek. A mostaniaknak ez az együttműködés már nem ment...
Köszönöm a kimerítő választ! Ilyen szakmai múlttal nem csoda, hogy ilyen szaktudásod van a madarakról, és általában a természetről. Ne haragudj, hogy tegeződve írok neked, mivel te több éve madarászol, mint ahány éves én vagyok. 🤪 De szerintem nem ezen múlik a másik felé a tisztelet megadása. Még kérdeznék, ha nem tartod tolakodásnak az érdeklődésemet. A telek, amin élsz, része a természetvédelmi területnek? Úgy emlékszem, korábban említetted, hogy az a terület oda tartozik. Szoktak még felkérni feladatokra a hatalmas tapasztalatod miatt? Van irányodba egyfajta megbecsülés,szintén a felhalmozott tudásod alapján? Bocs a hülye kérdésrkért, de ezek a mai világban sajnos nem számítanak értéknek, pedig felbecsülhetetlenek az ilyen "öreg szakik" szerintem.
Azért annyira nem közvetlenül mellette, mert van vagy 25-30 méter a tó meg a ház között. :))) Így viszont legalább az itt lévő nyárfákra télen fel tudnak ülni a réti sasok. :)
Jövőre lesz 50 éve, hogy elkezdtem rendszeresen kijárni ide madarászni, közben 16 évig itt (is) természetvédelmi őr voltam és idén 37 éve lakom itt. Szóval elég jól ismerem a tó múltját...
Érdekes, hogy magánterületként említik a tavat, mert tavalyelőtt még szövetkezeti (tsz jogutód) tulajdon volt, aztán átvette a Kiskunsági Nemzeti Park, így most állami tulajdon kellene legyen...
Ez egy szikes pusztán és szikes tóból kialakított közel 1000 hektáros 15 tóegységből álló mesterséges halastó. Ezeket le lehet ereszteni teljesen szárazra, így gyakorlatilag 100%-osan kifogható az összes hal. Ha netán 1-2 kis pocsolyában mégis visszamaradna néhány hal, azt a madarak, rókák, vidrák és újabban a vaddisznók tuti összeszedik.
Persze pár év alatt természetes úton majd "visszahalasodik" a víz, de most nem vagyok biztos benne, hogy van "halászsas méretű" vagyis legalább fél kilós hal a vízben. Viszont ha nem látnak értelmes méretű halat, ők könnyen odébb állnak és pár száz méterre a csanyi halastó most is üzemel... :)
Szerintem nem lehet lehalászni teljesen üresre egy tavat. Biztosan maradt még benne, talán ha kisebbek is, egy-két év múlva jók lehetnek. Megnéztem, merre van a Csaj-tó,én akkor jártam arrafelé, amikor még csináltam a Szolnok-Szeged járatot, vagy 10 éve. Azt írja, hogy a tó magánterület, te közvetlenül mellette laksz? Már ha elárulod.... 🙂Neked ez kész paradicsom lehet!
