Az utobbi idoben nagyon beleastam magam a napenergia felhasznalasaval kapcsolatos dolgokban. Fogtam magam es a hetvegen leszereltem a haztetorol a 90cm-es mar hasznalaton kivuli paravola antennat. Letisztitottam, es megprobaltam a leheto legpontosabban alufoliaval "kitapetazni". Masnap szerencsemre eleg szep napos ido volt es tudtam tesztelni egy kicsit. Mivel egy kicsit fujdogalt a szel elegge fodrozta az alufoliat a parabola feluleten es igy nem tudtam kelloen koncentralt fokuszt eloallitani. A masik problemam meg az volt, hogy nehez talaltam a pontos beallitast es a pontos fokuszpontot. Az eredmeny egy kb 10-15 cm atmeroju fokuszpont lett es lathatoan meg eleg sok feny elment szort fenyben. A kialakult homersekletet ugy tudnam jellemezni, hogy voltak olyan szerencses beallitasok, amikor bk 5-10mp-ig tudtam a kezem a fokuszban tartani. Probaltam ujsagpapir gyujtassal. Sajnos csak feher papirom volt, de az is kelloen elkezdett futsolni.
Tervezem, hogy keszitek egy pontosabb es nagyobb meretu hotukrot.
Nem tudom pontosan milyen tukrozo felulet lenne a legmegfelelobb erre a celra. Gondolkoztam normal tukron, de attol tartok, hogy az "csak" a lathato feny tartomanyban reflektal. A heten kapok egy konzervuzembol hulladek konzervdoboz alapanyagot, ami eleg jo tukrozo felulet es lehetoleg mas tartomanyokban is jo a hatasfoka. Van olyan aki epitett mar ilyesmit itt Magyarorszagon? Mik a tapasztalaotok?
Futesrasegitesnek szeretnem hasznalni a rendszert.
Mivel az epitesi adottsagok miatt a hazam jelentos ablakfelulete E-K-i fekvesu gondolkozok egy ilyen megepitesen is: http://www.egis.org/Helio_us.html Velemeny?
Természetesen. Mindvégig idézőjelek közti "barkácsolásról" volt szó, ami még minőségromlás nélkül kivitelezhető.
Egyébként saját magam is tapasztaltam (szintén mint kivitelező) hogy sok esetben a megrendelő pénztárcája már nem bírná el a költségeket, ha egy kis "barkács "nincs belekalkulálva.
Teljesen egyetértek, az első a teljesítmény/ár arány.
Nem csak a hatalmas fejlesztő aparátussal rendelkező multi cégeknek vannak jó termékeik vagy technológiájuk. Igen-is a "barkács" dolgoknak is van létjogosultsága.
Mert hogyan gondolkodik a multi: jó cucc kell? Hát fizesd meg. Hogy gondolkodik egy "barkács": jó cucc kell? Hogyan tudom legolcsóbban megcsinálni. Így esetleg egy minimális teljesítmény csökkenéssel vagy akár növeléssel lényeges ár csökkentés érhető el.
Bocs, ez egy kicsit OFF-os volt, de ki kívánkozott belőlem.
Olvasgattalak titeket, és magam is felbátorodtam. Az a helyzet, hogy jövőre építkezni fogok, és addig ki szeretnék két dolgot próbálni, amit majd nagyban megvalósítanék a házamban. Az egyik a napkollektoros HMV+fűtésrásegítés, a másik a talajvizes klimatizálás. Idén ezt a két dolgot akarom kipróbálni kicsiben. Magamról annyit, hogy viszonylag jól felszerszámozott, barkácsoló kedvű és (másik által) jó kézügysségű (-nek mondott) műszaki ember vagyok, aki nem riad vissza dolgoktól.
Szeretnék egy napkollektort készíteni, amit a garázsom tetejére helyeznék el. A tető majdnem pont i tájolású, 35 fokos hajlásszögű. A kollektorral a gyerekek felállítható pancsolóját (kb 1 m3) szeretném temperálni. A szerkezet teljesen házi készítésú, de profi kivitelű akar lenni. Az alábbiakat gondoltam eddig végig:
- Rögzítés: Meghatároztam egy olyan tartókonzolt, amit a szarufákhoz lehet csavarozni, és szépen kibújik a cserepek közül. Így nem kell cserepet fúrni, ha valamikor leszerelem, akkor nem marad nyoma. Ezt az alkatrészt 1.5-2 mm vastag, 5 cm széles lemezből hajtogatom. Ezzel nincs is gond.
- Abszorber: Ebben még vacillálok. A legkézenfekvőbb egy konvektor nélküli szimpla méretű lapradiátor, amit matt feketére festek. Ezzel csak az a gondom, hogy a gyárilag fehérre festett elemre ráfestek egy feketét, az mennyire lesz jó? Esetleg homokszórással lecsiszoltatom a gyári festést, de megéri-e? A másik megoldás rézcsövekből és T idomokból összeforrasztok egy létrát, amire mattfeketére festett alulemezeket erősítek. Ez kicsit munkásabb, de talán jobb. Az alulemez rézcsőre rögzítése még megoldandó feladat.
- Ház: Ez a legnehezebb része, ha tartós szerkezetet akarunk csinálni. Több probléma is felvetődik: 1. Időjárásálló keret. Én osb lapra gondoltam, ami viszonylag olcsó, jól szabható, és már gyárilag impregnálva van. Ezt még lakkozással megerősíteném, de így sem fog éveket kibírni a tetőn, további védelemre van szükség. 2. Hőszigetelés: a legegyszerűbbnek a 3-5 cm nikecell lap tűnik. Ez viszont nem bírja az UV sugárzást, ezért nem hagyható úgy. Talán le kellen festeni. Namármost milyen színre fessem? Mi a jó? Ha fényt visszaverő a felület? Esetleg alufóliával lehetne kasírozni, vagy a lapokat bevonni még egy vékonyabb kasírozott polifoammal? (az mondjuk nem olcsó) 3. Fedés: Üveglap, 4 mm-esre gondoltam. Kérdés, hogy ez hogy bírja egy esetleges jégesőt, illetve a hóteher nem repeszti -e el? Valamint érdemes-e termoüveggel fedni? Szerintem nem, mivel ez inkább a nyári hónapokban fog működni, de azért jó lenne tudnom, hogy a dupla üvegezés mennyit javít, főleg a hidegebb-borultabb időben a teljesítményén. 4. Vízvédelem: Nagyon fontos, hogy ne jusson be víz, mert rontja a hőszigetelést, valamint bepárásodik az üveg, és akkor nem fog megfelelően működni. Szerintem ez ellen kétféleképpen lehet védekezni. Vagy egy atombiztos vízhatlan szerkezetet készítesz, és akkor szárazon összerakod, aztán kész. Ebben én nem hiszek, egyrészt képtelenség hosszú időn át vízmentesen tartani a belsejét, másrészt a fában amúgy is van egy kis maradék nedvesség. Ebből előbb-utóbb gond lesz. Inkább arra szavazok, hogy az alsó élén apró szellőző furatokat csinálok, hogy egy minimális légcsere legyen, de ne tudjon kihülni a szerkezet. 5: Esővédelem: Az a tervem, hogy a tetőfedésben alkalmazott bádog kerettel látom el, ami letarar minden olyan illesztést, amit érhet az eső. Mint a tetőablakok burkolókerete.
Szóval egyáltalán nem egyszerű egy ilyent jól megcsinálni. Az elkészítést, a tapasztalatokat folyamatosan dokumentálni fogom, és kirakom valahová.
Mi a véleményetek a tervről? Várom azépítő jellegű észrevételeket, tanácsokat is!
Nincs miért elnézést kérned, mert teljesen egyetértünk, talán félreérthető voltam, amiért én kérek elnézést.
A bojler kört ki fogom próbálni megfordított szivattyúval, két megfordított visszacsapó szeleppel, hogy mit csinál vízelvételkor.
A rétegződés egy másik kérdés. Ne felejtsd, hogy a szabályozómon három ford. szab. szivattyú van, és be lehet állítani a hőcserélő köri delta T-t is. Ha ezt úgy 15-20 C közé teszem, és a szivattyú nam cseréli a bojler vizét óránként háromszor, akkor már van értelme víz rétegeződésről beszélni, ebben az esetben jobb a hatásfoka a hőcserélőnek is.
Én így értettem a dolgot a rétegződésről és a hatásfokról megfordított szivattyú esetében.
Szia Iv ! "Gázzal való fűtésnél a villanybojler csak tároló (nem működik), az átfolyós gázkazán pedig a "HMV" felirathoz képzelendő? " Beírhatsz egy piros pontot. ferembá
"Milyen időközönként kell a fagyállós rendszereknél lecserélni a fagyállót? " Bocs, hogy csak most válaszolok. Az ajánlások némi szórást mutatnak, 18-24 hónap, ha nem volt üzemzavar. Egy gyártói előírás szerint 6,8 és 7,2 közt kell lenni a PH értéknek, ezen kívül a fagyáspont is legyen meg -30 fok. Nyári szabadság alatt, ha senki nem fogyaszt vizet, szinte biztos, hogy többször megforr, és elsavasodik. Véletlenül van egy PH mérőm, majd laborozom egy kicsit, és közkinccsé teszem az eredményeket. Üdv ferembá
Nekem is úgy lenne szimpatikusabb, de felfűtés közbeni vízelvételnél mindig megfordulna az áramlás iránya, azt meg a szivattyú nem szereti. Boattis téved a rétegeződés szétesésében. Külső hőcserélővel való fűtésnél eleve nem is lehet rétegeződés- hőbevitel közben - mivel a szivattyú óránként többször átforgatja a tároló teljes víztömegét. Majd lesz rétegeződés este/ éjszaka, a felhasználás során. Ez a megoldás nem nagyon jó, hanem nagyon olcsó. A nagyon jó szerintem is az indirekt fűtésű tároló 1 vagy 2 hőcserélővel. Előnye is van- megint Boattisnak kell ellentmondanom, majd elnézést kérek Tőle- a külső hőcserélős szolár-energia bevitel jobb hatásfokú, mint mint a belső csőspirálos. És éppen azért, mert a kollektorok átlaghőmérséklete alacsonyabb! Üdv ferembá
Tényleg jópofa a rajzfilmed, San Diegóban olcsó lehet az áram, hogy a dögnagy medence- forgatóval cirkuláltatják a szolárkört. Nekem sincs medencém, lehet hogy egész nap szűrni kell a vizet? Nem hiszem, hacsak nem kérész rajzás van :) Van itthon solarpool, éppen az amit találtál, elküldtem az elérést. Egész ócsó+ 10 év gar, kutyarágásra nem érvényes, úgyhogy inkább a tetőre tedd. Látom Te sem sem értesz hozzá, miért nem vákuumcsővel fűtöd a medencéket? :-)) Üdv. ferembá
A solarpool absorber rendszerü napkollektorra csak az Ikarus solar Ag.- nél találtam leirásokat esteleg máshol, más email címen, ha tudsz. Esetleges magyar, forgalmazó, jön a nyár! Segítségedet előre is köszönöm!
Ha egy kicsit jobban ismernéd a konkurencia (sicc) termékeit, ezt illene tudnod. Mint ahogy azt is, mikor kell alkalmazni a hóleolvasztó - a gyengébbek kedvéért - jégtelenítő funkciót.
Mellény, mellény, mellény!:( " IDÉZET VÉGE
Félreértettél kérlek, nem először. Én azt írtam, hogy a csöveken nem maradt meg a hó, mivel nem alkotnak összefüggő felületet. Így nem kell foglalkozni a hó letakarításával, sem a leolvasztással, ami ez esetben kárbaveszett hőenergia. Nem értem, miért kellene behatóan megismernem, hogyan kell a síkkollektorokról havat olvasztani, amikor nekem nincsenek síkkollektoraim.
256-os hozzászólásodban írtad: " szabadtéri uszoda fűtésére vákumcsöves kollektor" Ezt kifejtenéd bővebben? A szakirodalom a "solarpool absorber" , vagyis fedetlen, zéró hőszigetelésű fekete műanyagcső-rendszereket ajánlja, mivel a delta T nulla körül van ebben az üzemmódban. Szintén nem én írom, hanem a szakirodalomban olvastam, hogy a vákuumcsövek alacsony hőveszteségük miatt különösen jó teljesítményt produkálnak téli hideg viszonyok közepette. Légyszíves magyarázd el nekem- mint egy betévedt vevőnek- miért is vegyek medencefűtéshez vákuumcsöves napkollektort, háromszor drágábban. 256-os hozzászólásodban említett Buderus síkkollektorok tervezési segédletében a Buderus Logasol SK3 ( ha jól emlékszem, nem tudom könyv nélkül a konkurenciát) napkollektorral kapcsolatban maga a Buderus cég ódákat zeng a Drain-Back üzemmódról. Hangsúlyozom, egy német gyártó a saját gyártmányával kapcsolatban magasztalja a visszaeresztős üzemmódot. TEHÁT: nem én találtam ki (sajnos ) a Drain-Back üzemmódot. Miért nem ezt alkalmazzák mégsem az erre alkalmas síkkollektoroknál sem a telepítők? ( a fagyálló benne van a szet-ben ??) Mert elő kellene venni a vízmértéket, és nem kell visszajárni fagyálló ellenőrzés céljából, és akkor miből élünk meg jövőre? A Buderus tervezési segédletet - egy szavadba kerül - elküldöm, tanulni sohasem késő. A napokban feltettünk néhány fájl-t, azzal kapcsolatban, hogy az olcsóbb gyengébb-e, mi a véleményed? Valamint: légy szíves meghivatkozni, melyik hozzászólásomban nyilatkoztam negatívan a Wolf kollektorokkal kapcsolatban, mert én nem emlékszem ilyen esetre. Ha nem sértődsz meg, elmondanám, hogy a konkurencia szapulása az ellenkező hatást váltja ki. Ez egy alapvető marketing szabály. Ha a német forgalmazók ezt nem oktatják, akkor ott még lesznek problémák( csak a gyengébbek kedvéért említem, ahogy Tőled hallottam ) ferembá
Na végre két héten keresztül minden nap megpróbáltam a bejelentkezést végre kaptam jeszót! Tiszteletem mindenkinek! minden nap olvastam és napra kész voltam azért, egy két hozzászólás ami eszembejut:
1. Nem lehetetlen az a "kis" fogyasztás hiszen én is az ikerházamba 210 négyzetméter (pincével 70) havi leghidegebb napokba max:500 köbméter egy Ferroli Domina oasi tárolós készülékkel!
2. Én is a Drain back rendszer és a vákumcsöves kollektor híve vagyok.
3. Kiviteletző lévén én nagyon is ismerem azt a "barkácsolás"-nak nevezett dolgot amikor is a pénztárca határol be mindent. Éppen ezért mint minden szolgáltató én is barkácsolok és ha lehet olcsobban már pedig lehet, nem vetetem meg az "egységcsomagot", ha arra kérnek. Nekem is egyszerübb lenne, de azért úgy is müködik talán, lehet hogy ugyanolyan jól húz is az az öszvér mint a Ló.
4. Az unokáink füstjéről és levegőjéről! Igen is kell hogy gondoljunk rájuk, kell hogy azt ami környezetbarát használjuk, még ha a megtérülés csak az első második születésnapi tortájuk elfogyasztása után kezd a zsebünkbe vissza vándorolni.
bár a megújuló energiaforrások híve vagyok,de a megtérülésben benne van az inflációs tényező,ill a a beruházási összeg várható kamatai?(hogy értve legyek x összeg a bankban a mai viszonyok közt kb10 év alatt duplázódik)
Kb erre az árra számítottam. Kérlek írd meg nekem (akár a mélemre), hogy mik vannak ebben az árban. Tároló van-e, mekkora (liter, és méret), mennyi kollektor, stb. Ugyanis most csinálom a második szint beépítését, és akkor úgy alakítom ki, hogy könnyedén adaptálható legyen.
Nem írtad, hogy a drainback, és a hagyományos rendszer között van-e számottevő energiatermelés különbség. Bár nekem valószínűleg ígyis úgyis vákuumcsöves lesz, mert nekem télen kell majd a több melegvíz (nyáron inkább csak tusolunk, legtöbbször csak hideg vízzel).
Egyébként ez nem is olyan rossz ár, mert amennyiben jobban elterjed, gondolom olcsóbb lesz még 15-20%-kal. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy elvileg van rá támogatás (talán majd jövőre összejön), akkor az sokkal jobb megtérülést eredményez.
Nekem most úgysincs pénzem, de ha már most elkezdünk rá gyűjteni, és jövőre esetleg lesz már támogatás is, akkor jövőre beruházhatunk! Addig még gyűjtöm a terveket, megoldásokat, és próbálok minél közelebb jutni egy passzív lakáshoz ;-)
Az 50-55 fokos vizet úgy kalkuláltam, hogy egy nap egy kád melegvíz biztosan elmegy fejenként, és ennek fele 50 fokos, fele 20, így lesz belőle kb 35-40 fokos víz.
Az ismertetett rendszer felszerelve, kulcsrakészen 530 000 Ft. Napi 180 liter 45 fokos melegvizet ( HMV ) állít elő, éves szinten 55%-ban váltja ki a hagyományos energia hordozót. Anyagigény ezen belül 348 000 Ft + ÁFA. A Drain- Back felépítés a beruházás összegében csak 10 000 Ft megtakarítást jelent, hasznossága az üzemeltetés során jelentkezik. A fagyálló folyadékot a szakirodalom alapján két évente cserélni ajánlott, illetve két " megforrás" ( nyári szabadság, vagy áramszünet ) után ellenőrizni kellene a kémhatását, szükség esetén pedig lecserélni. Kevés épületgépész hord a ládájában PH mérőt, ráadásul a réz korróziója nem rögtön jelentkezik. A visszaeresztős rendszernél viszont az oxigéndiffúzióra kell figyelni, bár oxigén utánpótlás nem lesz, mivel a rendszer zárt, csak nem lesz nyomás alá helyezve. A megtérülési időt tekinti mindenki kulcskérdésnek, bár ez a kérdés a gázkazán vásárlásánál sosem merül fel. Tulajdonképpen nem is értem miért, hiszen ahhoz folyamatosan vennünk kell az egyre dráguló földgázt ( vagy más tüzelőanyagot ) és akkor sem térülne meg ha örökké tartana. Födgázzal szemben 15-25 év megtérülési időt "saccolhatunk", komoly számítást lehetetlen végezni a várható EU-s szintre való áremelés miatt. Az elmúlt 16 évben nálunk átlagosan évi 14%-os volt a gázáremelkedés,a következő tizenhat évről kevés az info. Villanyáram kiváltásánál gazdaságosabb lenne a beruházás, ott 5-10 évvel számolunk. Neked az is költségnövelő tényező, hogy tárolót is venni kell az átfolyós HMV előállítás miatt. Az egyedi fűtésű társasházaknál a jóval gazdaságosabb központi melegvíz ellátás sem alakítható ki. A tecnika mai állása, és állami támogatás nélkül ez a helyzet.
