Sir 24.30-34
"Olyan vagyok, mint a folyam mellékága, mint a csatorna, amely átszeli a kertet.
Így szóltam: "Öntözni akarom kertemet, locsolni akarom a virágágyaimat." De nézd csak, az árkom folyóvá változott, a folyamból pedig tenger kerekedett.
Tanításom ragyogjon, mint a hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon sugara.
Prófétai szózatként ontom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a késő nemzedékek.
Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki bölcsességet keres."
"Christos Annesti!" - Alithos Annesti ! Igen Krisztus valóban feltámadt !
Isten Szava él és eleven !
„Hallottátok, hogy napjaitokban megerősödik a Sátán hatalma. De irgalmam végtelen és könyörületem is. Ha átkot mond a Sátán szája, az én szájamból fakadó áldás kioltja átkát. Az én áldásom a szájamból származó Szó, amely világosságot ad sötétségetekben nektek és azoknak, akik a halál árnyékában élnek. Rajtatok nyugszik jóakaratom, és így mindent, amit e napokban teszek, nemzedéketek megmentésére teszem.”
„Isten az egész Föld és a menny Királya. Senki sem olyan, mint ő! Ő a ti üdvösségetek, erőtök és békétek. Szorongattatásaitokban ki fogja nyújtani kezét, hogy felemeljen és megmentsen benneteket. Isten a menny és a Föld Ura, és senki sem olyan, mint ő. Senkit sem lehet Hozzá hasonlítani.
Mondom nektek: maradjatok ébren, mert senki sem ismeri azt a napot, amikor Uratok eljön hozzátok! A Mindenható nem vár tovább elhatározásával. Tűzoszlopként jön el hozzátok, népének világossága tűzzé lesz, és Szent Istenetek égő lángként fogja felemészteni a gonoszság álnokságát. Világossága be fog hatolni a sötétségbe, áthatol rajta, és látni fognak akik nem láttak. El fogja pusztítani a jelenlegi világ kevélyeit. A fennmaradó maradék az övé lesz. Ez a maradék olyan kevés lesz, hogy még egy gyermek is meg tudná számolni, hacsak nem hall bűnbánó kiáltást a Földről a Mindenható. Az Ő ítélete igazságos.”
Ha valaki megkérdezi, hogy miről szól mindez, így válaszolj:
A Könyörület és a Szeretet nyilvánítja ki magát az emberiség előtt. Az Üdvösség hajol le az égből, hogy elérje a nyomorúságosokat, és könyörögve kéri, hogy hagyjanak fel esztelenségükkel. Amit Isten ma nekünk mond, az béke, kiengesztelődés és szeretet,
Mikor már tudom, tennem kell Nem tudom, hogy lépjek tovább Szóval tovább adni „bent” kincseit, hogy tegyem? Közelebb lépek Jézushoz, mekkora utat tettem felé, úgy közelít felém Arcára nézek, tanúságomat így teszem Tanúságról beszélek, mit élek, elbeszélem Rövid a szó, hangos a csend Csak egy kicsi lángot adok tovább Mint kicsiny maradok, Jézus úgy emelkedik Ha kérdeznek, válaszolok és figyelek Láng tovább dolgozik Mit tettem szóval, teszem cselekedettel Mindem tettem újabb tanúság
„Drága barátaim! Lejöttem az égből, hogy új szeretet-himnuszt énekeljek nektek, és emlékeztesselek benneteket hűséges szeretetemre.
Én vagyok a ti legjobb barátotok, a ti drága, Szent Társatok.
Mindvégig mellettetek voltam, és bár sokszor nem vettetek tudomást rólam, veletek maradtam, hogy éreztessem veletek jelenlétemet. Valahányszor ellenem akartatok lázadni, én, az Úr, telve könyörülettel, jobb kezeteknél fogva Szívembe vontalak, hogy megmutassam nektek végtelen szeretetemet.
Lelkem áldottja! Nem vagy egyedül. Mindig veled vagyok, hogy megvigasztaljalak és vigyázzak rád, ahogy a szeme világára vigyáz az ember. Ne mondd: "Sötétség van körülöttem." A közeledben vagyok, hogy kivezesselek ebből a sötétségből. Csak annyit kell mondanod: "Jöjj, Uram!", és én repülve jövök hozzád, gyermekem. Éjjel és nappal várom, hogy rám hagyatkozz, ne késlekedj!
Teljesen bízzátok magatokat rám, hogy képesek legyetek az én világosságomban lenni! Ha szerettek engem, meg fogjátok engedni, hogy azt tegyem, amit a legjobbnak gondolok számotokra. Ne féljetek! Ajánljátok fel nekem szíveteket, és én Szentséges Szívembe teszem és magamba olvasztom szíveteket. Ha úgy van, ahogy mondjátok, és szerettek engem, el fogjátok énekelni a nemzeteknek új szeretet-himnuszomat, hogy dicsőítsetek engem, és új életet adjatok minden léleknek.
Felkínáltam nektek Szívemet, ti is felajánlanátok nekem a tiéteket? Mellettetek van a Szeretet, megáldalak benneteket és családjaitokat szeretetem sóhaját hagyva homlokotokon. Legyetek egy!”
Magamba nézek, meglátom, Isten gyermeke vagyok Meglátom, tenyerén tart engem Könnyeim igazolják, megtaláltam ki vagyok, Isten gyermeke vagyok Ránézek, tudom megtesz mindent értem S nem vár többet, mint legyek gyermeke Ha megértem, megértem mit kell tennem, úgy kell élnem, mint gyermekének
„... Ó, te őre a toronynak! Még meddig mardosod áldozatodat? Hiábavalók lesznek gyűlölködő fenyegetéseid...
És te, aki tömjént égetsz a vadállat előtt, miképpen jöhetsz hozzám, léphetsz szentélyembe, mutatkozhatsz trónom előtt e szavakkal: "Biztonságban érzem magam, és vagyok olyan hatalmas, hogy minden királyságot megdönthetek. Biztonságban vagyok, és így továbbra is elkövethetem ezeket az utálatos tetteket. Senki sem látott meg engem."
Én azonban láttalak. Láttalak téged, és meg foglak mutatni a nemzeteknek... Nézd, mennyire meghamisítottad tieid hazug tollával törvényemet és Oltáriszentségem alapítását! Még mindig azt mondod: "Hiszen nem lát engem Krisztus." Miképpen lehetséges, hogy te, aki azt állítod, hogy látsz, nem veszed észre, és nem ismered fel Megváltódat és örökségedet? Nálad még a vakond is jobban lát, mert felismeri lakhelyét.
Jöjj és bánd meg bűneidet! Vagy talán képtelen vagy a bánatra? Hullass szemedből könnyeket és tarts bűnbánatot! Jöjj, bánd meg teljes szívedből bűneidet, én gyengéden átalakítalak, és megbocsátom, amit elkövettél. Ne sértsd meg többé Szentlelkemet! Megvetem a gőgöt és a fennhéjázást, de ha megbánod, nem kell félned. Látod? Megváltód nyújtja feléd a kezét!
A Szent Isten, aki a papságot adta neked és királyi ruhával ékesített, aki a tekintély jeleivel látott el téged, hogy legeltesd nyáját, most mint apa szól fiához: "A vadállat vagyonából semmit sem örökölsz, fiam, de tőlem, a te Uradtól örök életet kapsz: Én vagyok a te osztályrészed és a te örökséged."
Hallom-e tőled ez áldott szavakat: "Örömtől ujjongok az Úrban! Háromszorosan Szent Istenemben örvend a lelkem, mert az üdvösség ruhájába, istenségébe öltöztetett engem. És mint a vőlegény, aki menyasszonyát ékesíti, soha nem hervadó koszorúval koronázott. Mint ékszerekkel díszes menyasszonyt, úgy ruházott fel ékszereivel. Gyönyörködjön most bennem Háromságos dicsőségében az én Istenem! Szívemben és csontjaimban virágozzék ki a Tavasz! Mennyire örvendez a lelkem az Ő istenségében, ami annak a jele, hogy átistenített engem.
Te. aki minden esztendőben felékesíted a Földet, életet adsz szárazságának, és sokszínű virágágyássá változtatod, jöjj, ékesítsd fel szívemet és változtasd tavasszá, hogy örömükben így kiáltsanak az angyalok: "Nézd! Jahve tavasza van benne! Most a teremtés Vőlegénye beléphet kertjébe, az Ő Paradicsomába. Most az Urak Ura örvendezhet benne, és csodálattal szemlélheti saját tükörképét. A Magasságbelit megilleti a szépség és a dicsőség. Dicsőség ruhája, ne késlekedj: Öltöztesd királyi bíborba gyermekedet!" Méltóztass kegyesen meghallgatni engem, szabadíts meg nyomorúságos testemtől és mindattól, ami az én birodalmam volt, ami hatalmában és rabságában tartott ezen a Földön. Eljövök trónod elé, hogy szeretetem jeléül felkínáljam Neked a szívemet, az egyetlen dolgot, ami az enyém.
Ó, imádandó Vőlegény, változtasd szívemet tiszta szívvé, és isteníts át (részesíts isteni természetedben] a Szentlélek Isten, a Parakletosz isteni hatalma által! Ragyogtasd fel bennem Őt parúziaként, akkor élni fog lelkem és dicsőíteni fog Téged, a Háromságos Egy Istent."
Akkor én, Jézus Krisztus, így fogok neked válaszolni: "Megjutalmazom alázatodat, és hagyom, hogy feleméssze önmagát az átok. Az már nem lesz többé a te sötét társad, mert te szeretetre váltottad a bűnt, világosságra cserélted a sötétséget. És bár továbbra is testben fogsz élni, a lelked a mennyben jár majd, és szíved, amit nekem adtál, megtartja menyegzőjét. Igen gyermekem, mert miként a vőlegény örül a menyasszonyának, úgy fog a te Istened és Mindened örvendezni benned. A végtelen Jóság lesz a rokonod mostantól fogva."
Szememmel Rád nézek, együtt látunk Téged figyellek, együtt érezünk Fájdalmad fájdalmam, örömöd örömöm Ketten járunk, ketten lépünk, ketten lélegzünk Csodálkozom, hisz csodálatosak tetteid, tetteid mindig segítenek Csodálkozásom meg nem szűnik Következő percben újabb csodát teszel Engeded meglátni, engeded szemlélni Értelem utol nem érhet, mi marad számára csodálkozó tisztelet, csodálkozó köszönet Szépséget adsz, szépséged utolér Tanácsot adsz, tanácsod megsegít S ha valami hiányzik megadod, mindig időben és mindig eleget, többet mint mi elég
Szeretlek leányom a hitért, amit nekem adsz. Ne aggódj, támaszkodj rám, és figyelj Szívemre, erre a Szívre, amely keres és szeret titeket, amelyet azonban sokan elítélnek! Leányom, gyakran imádkozz hozzám, hogy erőt adjak neked! Mindig megadom neked erőmet. Imádkozd velem ezt az imát, az eljövetelemért való imát:
"Jöjj Uram! Térj vissza hozzánk, hallgasd meg fájdalmas kiáltásunkat ebből a pusztaságból! Érezd szomjúságunkat, és légy irgalommal irántunk! Térj vissza hozzánk, jöjj, törölj el minden gonoszságot, és adj helyette szeretetet! Amen."
Az ima után hallani fogjátok, amint azt válaszolom, hogy én, aki a Szeretet vagyok, Szeretetként térek vissza hozzátok. Még egy kis ideig legyetek türelmesek szeretteim, és visszatérek hozzátok. Legyetek éberek, vigyázzatok, mert eljövetelem váratlan lesz! Ezért készüljetek fel rá, tartsatok bűnbánatot! Tiszta szívvel nézzetek rám, a ti Uratokra, és akkor nem ijesztenek meg benneteket a földi árnyékok, és a sötétség órája sem rettent meg. A halálos csönd órájában sem fogtok kínt vagy aggodalmat érezni. Figyeljetek hát rám, figyeljetek szavaimra, amelyek vigasztalást nyújtanak nektek, amikor a sötétség órája leszáll egész teremtésemre. Bizony mondom nektek, hogy ez az óra már közel van. Én, aki Szeretet vagyok, mindazokat magamhoz vonom, akik szeretnek engem, és enyhíteni fogyom félelmüket. Betakarom őket szeretetem fátylával, megvigasztalom őket Szívemmel, és oltalmat találnak bennem. Jaj azoknak, akik nem készültek fel, és sohasem szerettek engem! Saját gonoszságukba halnak majd bele, és saját bűnük súlya alatt fulladozva feküsznek majd a porban. Mert bemocskolták Szent Nevemet a második sárkány segítségével, aki fekete ruhát visel, aki a Világosság ellentéte. Ó teremtés! Ó érzékelten lelkű teremtés! Mennyire sajnállak! Csak egyetlen szerető tekintetet vess rám, és megszabadítalak! Születésed napja óta tudom, hogy istentelen vagy, mégis hajlandó vagyok ezt megbocsátani, és újból megszólítalak. Köldökzsinórod még hozzám köt; ezért ha azt mondod nekem, hogy "félrevezettek", és abbahagyod a vétkezést, ha csupán ennyit mondasz nekem, akkor én, aki Szeretet vagyok, megmentelek téged, gyermekem. Előre megígérem, hogy megbocsátok, csak ne hívd ki haragomat többé! Jöjj vissza hozzám, és az én békémet adom neked.”
„Bőséges táplálékkal fogom felfrissíteni a földet, és csupa jóval töltöm el maradékomat. Örökké tartó szeretettel szeretlek benneteket, és kitartok irántatok érzett szeretetemben.
Engedd meg nekem, te, aki soraimat olvasod, hogy neveljelek. Ha elfogadod tanításomat, visszahozlak magamhoz, örökbe fogadlak, és megtanítalak törvényemre. Megvigasztallak, ahogyan az anya vigasztalja gyermekét. A Szeretet szeretetet kér.”
Szelíd vagy és alázatos, hívó Szavad szelíd és alázatos, hívó Szavad él, most beszél, most tanít, most hív Ha Szavadat megtalálom, olyan leszek, mint folyópartra ültetett facsemete Mikor meglátom rácsodálkozom Járom körbe körbe, és ízlelgetem Úgy ízlelgetem, mint friss kenyeret, nem tudok betelni vele Szavad oktat, mellém áll Hova megyek, oda viszem Hol vagyok ott értem, ott segít megértenem Szavaddal járok, Veled járok Ha veled járok, Szavadat értem Szavad egyszerű, Szavad Benned értem Rádnézek és Te rám nézel Lábunk egymás mellett jár Jól tudom, s jól tudod Minden Szavad újabb világosság
”Én vagyok nyájam nagy Pásztora. Megtanítottam a pásztorokat, hogy ügyeljenek nyájamra, de sok társam bizonyult alkalmatlannak, nem törődtek az elveszettekkel, nem hozták vissza a nyájba az elszéledteket. Legjobb barátaim okozzák nekem a legnagyobb bánatot, és Testemen a legmélyebb sebet azzal a bottal ütik, amelyet én magam adtam nekik. Ők az én legjobb barátaim, mégis az ő kezük sebzett meg engem a felismerhetetlenségig. Szüntelenül ostorozzák hátamat. Egész Testem rázkódik a fájdalomtól, kiszáradt ajkam remeg. Félelem nélkül kiáltanak a békéért, de nincs béke, mert engedték, hogy megragadja és félrevezesse őket a racionalizmus, az engedetlenség és a hiúság. Micsoda bánatot okoznak nekem, és milyen sebeket ütnek rajtam!
Nehéz kiengedni kezükből a hazugság jogarát, ha már egyszer a kezükben tartják. Nehéz feladni emberi tanaikat és szabályaikat. Nehéz meghalniuk saját kapzsiságuknak, nehéz elfogadni az önmegalázás ruháit. Ezeknek mondom: zokogjatok pásztorok, jajveszékeljetek! Vessétek magatokat a földre, ti urai a nyájnak, mert elérkezett lemészárlásotok ideje! Úgy dőltök el egymás után, mint a legszebb kosok. Nektek kínáltam fel barátaim közül a legjobb örökséget, egy sorba állítottalak benneteket a választottakkal. Rátok bízom házamat, de ti nem követtétek utasításaimat. Elhagytátok hiteteket, azt tettétek, amit gonosznak tartok. Hívtalak benneteket, de nem akartok figyelni, nem engedelmeskedtetek nekem.
….. most az irgalom idejében vagytok, nem vetted észre, miként árad rátok a kegyelem Lelke? Itt az idő, hogy bűnbánatot tartsatok, itt az idő, hogy megváltoztassátok életeteket! Szüntelenül imádkozzatok, szeretettel imádkozzatok! Ne maradjatok meg lázadásban, mert hamarosan eljön az igazságosság rettenetes órája. Készüljetek fel arra, hogy mint bíróval kell majd velem szembenéznetek. Fiaim és leányaim, már régen megszabadítottalak benneteket láncaitoktól, melyek a halálhoz kötöttek, és nagy együttérzéssel hoztalak vissza titeket. Megszabadítottalak a gonosztól, megmutattam nektek Szívemet, és azt, hogy őseitek mennyire átszúrták. Azért áldoztam fel magamat; hogy szabaddá tegyelek benneteket. A ti korszakotok szüntelenül megbánt engem, de én nagy könyörületemben mégis emlékeztetlek benneteket a kegyelem Lelke által parancsolataimra. Irgalmam ma egyik végétől a másikig átfogja az egész világot. Figyelmeztettelek mai hangomra, fogadjátok el mai kegyelmemet! Komolyan kérlek benneteket, hogy szívből imádkozzatok, böjtöljetek, tartsatok bűnbánatot, szeressétek egymást, újuljatok meg, legyetek új kenyérré, hogy a ti átváltozástok által nyilváníthassam ki dicsőségemet!”
„Szólásra nyitottam ajkamat és beszéltem, győződjetek meg róla... de a világ ma nem gondol Alkotójára, szívében nincs hely Teremtője számára... a világ hűtlensége azonban nem fogja kioltani az én hűségemet. Lelkem hatalmával megújítom a rászorulót, ezért mindazt, amit háromszorosan Szent Lelkemben tesznek az emberek, azt dicsőítésünkre fogják tenni. Továbbra is kiárasztom rátok kegyelmeimet, hogy ámulatba ejtsem a ti időtök bölcseit és tudósait. Egyetlen ember sem képes igazán értékelni és teljesen megérteni Szentlelkemet. Lelkem különféle módon munkálkodik, de mindig a jó érdekében. Éppen ezért igyekezz áldást adni Szentlelkem nevében! Lelkiismereted legyen teljes egységben Szentlelkemmel, hogy amit teszel, azt a Szentlélek által jusson kifejezésre. Engedd, hogy Szentlelkem átjárja lelkedet, de ennek érdekében meg kell halnod önmagad számára! Minél alázatosabb leszel, annál könnyebben fog utat találni benned Szentlelkem. Mi ketten? IC”
Szomjúhozol Szomjad vágya én vagyok Szomjad akkor alszik, ha adhatsz nekem Adsz szeretetet Mindent megadsz, semmit nem tagadsz el tőlem És én is szomjas leszek, szomjamat Te oltod Adok, hogy kaphassak, adsz, mert kérem Tőled S ha adok, és ha kapok, egyek vagyunk, egyek vagyunk szeretetben, szent egységben
Távolról hallom a Szót, ismeretlen dal fülemnek Pedig a dal engem hív, Fénybe hív, látásba hív, hallásba hív, értelembe és bölcsességbe hív
Ha egy könnycseppedet érezném, tudom megállnék Ha szomjadat reám vetnéd, tudom szomjas lennék
Kitartom kezem, nem engedlek közelebb Talán a másik lép Talán meglátom rajta, mi meghív, mi hitbe hív
Kitartom kezemet, mégis tudom, ha hitbe lépek megkapom Szomjúságodat kapom, italom kapom Ki nem mondom, mégis tudom
Szó meghajol, letérdel előtted Szó meghajol az előtt, mit érez Szívedet érzi, Szívedről beszél, érző Szívedről beszél Élő Szívedről beszél Gyengédségről beszél, türelemről beszél Szíved befogad és érez, és érzem mindenemmel Jön és belép szívembe És mi körbevett, teljességgel van szívemben Fenséggel van jelen Szíved port vesz körbe, úgy vesz körbe, mint menyasszonyát, első vágyát Szíved tűzbe merít, élő folyamodba Gyengédséggel merít tüzedbe Szó tanúsítja gyengédséged, szó tanúsítja szelídséged
„Oly sokszor nyújtottam felétek királyi jogaromat, hogy elérjelek titeket, és olyan sokszor jöttem el hozzátok, hogy megillatosítsam fejeteket.
….. Teljes Szívemből megáldalak téged és azokat, akik az isteni tűz oszlopai lettek, és készek átadni szavaimat ezekben a sürgető üzenetekben. Megáldom azokat, akik önként és szeretettel megtették mindazt, amire képesek voltak, akik szeretettel és lelkesedéssel készek voltak az igazság megismertetésére, hogy kereszténnyé tegyék ezt a kereszténységét vesztett népet.
….. Művem dicsősége, hogy minden lelket Szentséges Szívembe hoz. Ha nem sietek jogarommal tanítványokat támasztani, nem borul virágba a fügefa, nem marad gyümölcs a szőlőtőn, és juhaim még jobban szétszóródnak, míg végül egy sem marad a nyájban. A Jóság és az Irgalom nem tudja elviselni, hogy oly sok lélek tart az örök tűz felé. Kezemben a Szívemmel továbbra is szüntelenül és fáradhatatlanul betekintek minden szív ablakán, hogy felébresszem és istenségem izzó szeretetébe vigyem ezeket a lelkeket. Akkor a rendkívüli és megszentelt kegyelmek áradatával szívük oltárára helyezem a szükséges erényeket, hogy teljes egységben legyenek az Atyával, énvelem és a Szentlélekkel, és belemerítem őket a menny örökkévaló boldogságába és a mi gyönyörűségeinkbe.
Ó nemzedék, nem kaphattál volna nagyobb segítséget e könyvnél erre a nyomorúságos időre! Egyházam nem kaphatott volna ennél nagyobb adományt megújulásához, de Egyházam újból hibát követett el, mert nem értette meg szándékaimat...”
„És az én szemem a mai világra tekint. Felkeresi sorra a nemzeteket, megvizsgálja a lelkeket egy kevés melegségért, egy csekély nagylelkűségért és szeretetért. De igen kevesen örvendeznek jóságomnak. Igen kevesen igyekeznek szent életet élni, a napok pedig elrepülnek, és meg vannak számlálva az órák a nagy leszámolás előtt. Városaim sajnálkozás nélkül paráznaságra adták magukat! A gonosz lelkek erődei lettek! Mind romlott belülről, férgek rágják őket! Viperák és skorpiók menedéke lettek. Hogyan tudnám nem rálehelni ezekre a hitehagyottakra tisztító tüzemet?
A Föld megremeg és megrendül, és minden gonoszság, amit toronymagasságúra építettek kőhalommá omlik össze, és el lesz temetve a bűn porában! Fent a magasban megrendül a menny, és a Föld alapja meginog! Imádkozz, nehogy télen essen rátok az Atya keze! Mennydörgéssel és lánggal látogatom meg váratlanul a szigeteket, a tengereket és a szárazföldeket. Figyeljetek jól végső figyelmeztető szavaimra! Most figyeljetek, amíg még van idő! Olvassátok üzeneteinket, és ne legyetek gúnyosak vagy süketek, amikor a menny szól! Halkítsátok le hangotokat, és akkor meg fogjátok hallani a miénket. Kétszer is fontoljátok meg, mielőtt elítélitek a Szentlélek műveit! Senkit sem fogok megkímélni, aki kigúnyolja a Szentlelket és nyíltan káromolja Őt. Az igazságosság az alvilágba küldi őket. Emeljétek fel arcotokat, és keressétek a mennyet, hogy Szent Arcomat szemlélhessétek. Emeljétek szemeteket az égre, és nem fogtok elveszni. Bánjátok meg bűneiteket, és kérjétek az Atyát, hogy engesztelődjön meg! Hamarosan, igen hamar megnyílik a menny és megmutatom nektek
„Szeretet vagyok, és a Szeretet folytatja megváltó munkáját, amelyet nem hagytam abba, továbbra is hívlak titeket az üdvösségre. Továbbra is követem a bűnöst. Ezért legyetek készen, mert hamarosan eljövök, és magammal viszlek benneteket. Én, az Úr, szenvedélyesen szeretlek benneteket!”
„Nem hagyom el azt, aki dicsőít engem, nem veszem semmibe azt, aki megöntözi a kiszáradt földet. Szívem túl érzékeny és tiszta ahhoz, hogy meg ne hatódjon. Jóakaratom úgy vigyáz rátok, mint az anya, mint az apa. Figyelemmel kísérem viselkedéseteket. Szeretlek. Ne kételkedj szeretetemben! Te az én tanítványom vagy, és én a Tanítód.”
„Fogadjátok békémet! Mondottam, hogy csütörtökön rendkívüli módon fogok visszatérni hozzájuk. Így jöttem el. Szeretném megkérdezni tőlük:
Akartok-e tökéletesen széppé lenni? Gyűljetek össze, ahogy most, és imádkozzatok velem együtt! Azt mondom, hogy "velem együtt", mert amikor imádkoztok, én is veletek imádkozom, gyermekeim. Ó, mennyire megvigasztal engem imátok!... Ne féljetek az emberi ellenkezéstől, mert van védelmezőtök. Én vagyok az.
Nem maradtok védelem nélkül. Köpenyem betakarja Jézus kis nyáját. Legyetek hűségesek Jézushoz és hozzám, Szívünk csoportja! A gonosznak nem lesz hatalma felettetek, kicsinyeim. Legyetek éberek és figyelmesek az imában! Megáldunk benneteket, a Magasságbeli leányait és fiait.”
„Béke legyen veled! Ezért mondom, légy olyan, mint a vámos, mert sokan elítélik közületek felebarátaikat, és elfelejtik, hogy tegnap még maguk is ugyanabba az álomba merültek. Ne mondjátok: "Rendet raktam házamban, és előkészítettem az Úr számára. Bármikor eljöhet hozzám. Készen állok fogadására. Nem vagyok olyan, mint felebarátom, aki nem böjtöl, nem imádkozik és gonosz életet él." Világosodjatok meg, mondom nektek! Ajkatok már elítélt benneteket. Először ti magatok gyógyuljatok meg, és ne ítéljétek el azokat, akik nem tudják, melyik a jobb és melyik a bal kezük. Úgy jöjjetek hozzám, mint a vámos, és kérjetek, hogy legyek irgalmas hozzátok, bűnösökhöz, mert mindannyian alá vagytok vetve a bűnnek. Templom! Kelj fel és szolgálj nekem, Istenednek! Segítsd az özvegyet, mert ezzel engem szolgálsz. Menj békében. Veled vagyok.”
”Igen, mindazoknak, akik szeretnek engem. Én, az Úr semmiféle megosztottságot nem akarok Egyházamban! Az én kedvemért fogtok egyesülni, és az én Nevemben fogtok engem szeretni, követni és tanúságot tenni mellettem. Úgy fogjátok egymást szeretni, ahogy én szeretlek benneteket. Egyesülni fogtok, és egyetlen nyáj lesztek egyetlen pásztor vezetésével. Ahogy mindannyian tudjátok, Pétert választottam, és neki adtam a hatalmat. Ahogy mindannyian tudjátok, neki adtam a mennyország kulcsait. Azt kértem Pétertől, hogy táplálja juhaimat és bárányaimat, és őrizze őket. Én adtam ezt a hatalmat. Nem én kívántam, hogy megváltoztassátok akaratomat! Gyűljetek össze kedveseim, erősítsétek meg Egyházamat! Azt keressétek bennem, ami az én akaratom! Az én szándékaimat keressétek, ne a magatokét! Igyekezzetek megdicsőíteni engem, egyesülésetek által dicsőíts engem, teremtés! Tegyétek élővé Testemet! Szeretlek benneteket! Nyissátok ki fületeket, és halljátok meg keresztemen elhangzott kiáltásomat!”
Mikor hamissággal küzködik elmém, Téged hívlak ki magam ellen Mikor álnokság szavam, ellened vétkezem Nem tudom, utam gyilkosok útja Ahogy jön egyik lépés a másik után, úgy jön egyik gondolat másik után Gyilkos országodba be nem léphet
Óvakodok test gyilkosa lenni, de lelket megölöm Lelket megölöm, gyilkos vagyok Kit megöltem szólítom magam mellé – gyere, öljünk együtt Ha valaki ellenáll, nem értem, dühvel lépek ellene, eltaposom Nem értem, mikor gyengét taposom, eltaposni nem bírom, saját fejemet taposom
Gyenge nem áll ellenem, hallgat Hallgatása olyan nekem, mint méreg Nem értem, de én vagyok ő kezében Ha akarja tüzet hoz fejemre A jussa neki én vagyok