Szerintem kivitelezhető lehet az ötleted. Valamelyest én is ismerem az autós technikát. Bontott dolgokból simán meg lehetne csinálni. Csak azt próbáld majd ki, hogy ne egy löttyintés legyen, mert ugye bár, a forró cserépről hamarabb párolog. De ha folyamatosan csepegtetsz rá és hűtöd a cserepet, hiszen ez a cél, akkor mennyi víz kell? Szerintem próba képpen tegyél fel egy 5 literes tartályt és abból folyamatosan csepegtess legalább egy órán át 3-4 cserép sorra.
(A mai korszerű GÁZKAZÁNOK fogyasztanak többnyire optimálisan... De egy "környezettudatos" pellet vagy faelgázosító puffer nélkül kicsit reménytelen. Ráadásul egy pufferelt faelgázosítót jó hőszigetelés esetén fűtéshez csak minden második/harmadik napon kell beröccenteni... (HMV kivét esetén sűrűbben.))
Szeretettel: Szalma
ui.: Gázárak!!! Most a legolcsóbb (?), de mi lesz, ha a nyugdíjból kell majd fizetni? Inkább lopok fát a nyugdíjasotthon többi lakójával szövetkezve... :)
"Azt akartam csak írni, hogy nem a lefolyó víz és a cserép közti hőmérséklet-különbség hűtene, hanem a víz párolgása."
Ezzel teljes mértékben egyetértek. Az a problémám hogy ennek megvalósítása árban messze túlmutathat egy klímarendszer-beruházáson és az üzembiztonsági dolgokról itt nem is említenék szót. Ez a rendszer a párologtatásra tekintettel akkor hatékony ha csepegteted. Cserépsoronként. Sőt. Cserepenként. Ha ezt Te is így látod és mellérakod az átlagos háztartásban lévő gazdasági lehetőségeket is akkor csak az lehet a vége, hogy a gerincről vékony sugárban folyó víz eseténél jobbra nem telik. A semminél az is jobb. Nem? :))
Ennek komoly korlátai vannak. Ha a kútmélység 35 m (mint mifelénk), akkor kurvára nem ingyen van ui. egy 35 m magas vízoszlop mozgatásához (+gerincmagasság) nem két fillér a szolárszivattyú.
" A tetőt nem kell áztatni, csak nedvesen kell tartani."
Ezt nem tudod maradéktalanul megoldani. Mindenképpen mutatkozik az ereszből lecsorgó víz.
"A víz ui. nem közvetlenül hűtené a cserepet, mert az eléggé reménytelen vállalkozás. A párolgás endoterm reakció, vagyis hőt von el. "
Már nem értem. Mely felületen párologna el ha nem a cserepeken? Hol párologtatnád? Erről bővebben lécci mert elveszítettem a fonalat! :)
Nem értem a lényegét , a kazánnak miért kellene melegiteni vizet , az csak fűtse a házikot . A mai korszerü kazánok mindig optimálisan fogyasztanak, és nem fog rjatuk segiteni ilyen tároló. Sőt sokkal több lenne a vezsteség. A napkollektoros melegités lenne csak ok. A tároló 1 hétre s veszteséget is beleszámolva kb 15m3 amely még mindig nem olcsó , és ha azt veszed ekkora mennyiséghez 20m2 kollektor kell és nyári viszonyok között is 1 hétig melegitené ezt a vizmennyiséget. A legjobb megoldás talán a gázzal üzemeltetett hőszivattyu lenne, de nem tudom egyáétalán látezik-e ilyen. Üdv
Az iment az a foszilisenergiahordozo-egeto-agregat, amelyik megy ha kell ha nem, most pedig ez a tetomoso. Ami meg mukodhetne is, ha nem tennenk a tetobe jo vastag szigetelest, mert hogy "jon a tel", meg ha nem alkalmaznank a legrest, merthogy a nyar is jon...
Szoval mint mondtam, mukodhetne, minthogy mukodik is. Legutobb vmi tescos nyari-vasar-satoron lattam a gyakorlati megvalositasat. Innen mar csak egy lepes a jurta, mint ahogy vki a multkor felvetette a hoszig. topicban. Szoval szellozes meg a klima mar meg is van.
Nem egész éves fűtésre lenne a dolog, hanem úgymond áthidaló megoldásnak! Szóval úgy lenne méretezve a puffer, hogy mondjuk a ház egy heti fűtés és melegvíz szükségletét tudja. Ez az átmeneti időszakban amikor még sok a nap, és nincs túl hideg, önállóan elég lenne kollektorról, meg másodlagosnak be lenne építve valamilyen kazán ami a hideg, nap nélküli időszakot vinné... A kazánt túlméretezve(szükséges XkWos helyett pl.:4Xkwos kazánt beépítve)elvileg megoldható, hogy csak mondjuk minden 4. nap kell begyújtani, mert a kazán által termelt többletet simán le lehet tárolni a pufferban.Így szerintem egyszerűbb a kazánnak is, mert nem kell agyba-főbe szabályozgatni, hogy a víz a fűtésben a megfelelő X fokos legyen, hanem azon a hőfokon melegít, ahol neki a legoptimálisabb. Az előbb leírtakhoz elvileg elég egy 1-2-3 ezer literes tartály, amire könnyebb extra hőszigetelést tenni mint a 200e literesre, meg igy egy hetes időintervallumban gondolkozva a hőveszteség sem annyira katasztrófális. Így pontosítva a képet vélemény? Tisztelettel:
A kolléga kívülről hűtené vele a tetőt így ha megfelelő az ablakok árnyékolástechnikája, akkor nem tudna oly mértékben felhevülni a cserép hogy a belsőtérben elviselhetetlen meleg alakuljon ki. Az elv jó csak korlátozott feltételek teljesülésével gazdaságos. Ráadásul a tetőről lecsorgó vizet is ildomos lenne nem elpázérolni' és ez is növeli a beruházási értéket, de ha fussa rá akkor kurvára zöld. :)))
"Különben is csak az elektromos energiát érné meg termelni vele."
Nem melegvíz termelési szándékkal jön létre a dolog, hanem a motor működéséből kifolyólag folyamatosan _van 90 fokos vized. Ha ezt átforgatod egy hőcserélőn akkor forróvized van. Az meg már fűtés is lehet, de használati melegvíz biztos. :)
Mindig az a kérdés, hogy milyen mélyről mennyire magasra. Ugye. Ha egy 7 m magas gerincről beszélünk és 3 m mély kútról akkor ojcsó, de ha 35 m-ről kell felhozni a vizet és utána 13 m-re felnyomni akkor baromi drága is lehet. Hűtésnek viszont optimális. :)
Igen ez jól hangzik , a forrasztás lehet lágy is , csak az a kérdés hogy a regisztercsövekre hogy fogatjuk rá a rézlemezt. A lágyforrasztás nem tudom mennyire jó mivel az nagyon rossz hővezető. Az a visszaeresztős kollektorral kapcsolatba nem tudom hogy vitelezhető ki hogy 1 zárt rendszerbe bemegy a levegő majd magától légtelenítí magát. Üdv
Ez jó ötlet lenne csak ha veszünk mai építésü és jól hőszigetelt házat pl 120m2 8kW hőszükséglettel akkor is kb 200 000 literes tartály kellene és akkor nem számoltam a tartály vesztesígét amely 3-4 havi szinten elék sok lehet. Üdv
Na azért a fűtést ne keverd össze a hűtéssel. Ha iylent állítasz akkor nem sokat konyítasz a dologhoz. A falhűtést akár 10W-os szivattyú elműködteti szemben a klimával amely 2-3kw-ot is fogyaszt. Nembeszélve a falhűtés további előnyeiről amit FGGF Sir Bors is említett a 130. hozzászólásában. plusz még a konfortérzet is és életanilag is jobb mint a klima. De hogy jobban értsed ez fűtésre fordítva olyan mintha lenne végtelen mennyiségü 35 fokos vized. Lehet te akkor is vennél olyan készüléket amely a kinti hideg levegő melegítené fel. Üdv
Ez nem ujdonság ugyhalottam már jó régen hogy a csehek vagy a szlovákok használják. Ugyhívják hogy gázmotor. Csak magyarosrszágon az vele a bibi hogy a gázszolgáltatók nem engedélyezik a hálózatra kapcsolását. Különben is csak az elektromos energiát érné meg termelni vele.
Ezzel akkor be is határoltad a maximálisan elhelyezhető csőmennyiséget. Pedig én már remek rajzokat konstruáltam a "minél több cső a két négyzetméterre" elv alapján. Viszont végiggondolva igazad lehet, hiszen több szálon egyszerre melegszik fel. A csőkígyónak ellenben akkor lehet előnye, amikor csak lassan tud felmelegedni a folyadék. Azt hiszem, kipróbálom mind a kettőt, aztán majd a tapasztalat győz.
Én meg 3 lityi körüli szívó üzemű Volvo-motorral szerelt házi energiarendszeről hallottam mostanság. A feltaláló átalakított egy benzinmotort földgázüzeműre. A hűtővíz átfolyt a fűtést biztosító hőcserélőn, a főtengely meg meghajtott egy villanymotort amely így már agregátorként áramot is termelt. Állítólag a dolog rendkívül gazdaságos üzeműre sikeredett. Most hajkurászom a csákót mert megnézném a dolgot. Ha összejön fotókat is csinálok meg remélem, hogy konkrétabb adatokkal is tudok szolgálni. Valami ilyesminek képzelem az oly sokat emlegetett magyar szellemi tőkét. :))
No meg tegyük hozzá, hogy a vízoszlop mozgatása sem ingyen van. Szerintem ez az egész üzemeltetésében sokkal drágább és kevésbé is hatékony mint egy klímagép (az eseti javításáról már nem is szólva).
A geotermikus szivattyúról is beigazolódott, hogy csak különleges esetekben (pl.: geotermikus forrás) rentábilis az üzemeltetése.
A lehetséges belső kialakításra egyféle megoldást láttam, attól tartok nincs is több lehetőség. A síkkollektor ( legyen most 1 * 2 méter ) rövid oldalai mentén 1-1, általában 22 mm-es rézcső a hideg, ill. meleg gerinc. Közöttük, kb. 10-15 cm-ként húrként feszülnek és az oldalukban lévő furatokba vannak csatlakoztatva ( keményforrasztás ! ) a 6-8 mm-es vékony rézcsövek. Hasonlít a csőrendszer egy
hárfához. Ennek a csőhálózatnak teljesen mindegy a beállítás iránya, szöge,
fekve is leürül. Az abszorber felületről jobb hatásfokkal gyűjti össze a hőt, mint a csőkígyós kivitelűek.
Láthatóan macerásabb a gyártás, a szükséges cső mennyiség kb. ugyanannyi, csak több forrasztási pont van benne.
A hőcserélőket a veszteségen túl azért érdemes elhagyni, mert mindkét oldalán igényel 1-1 szivattyút. Ha elmarad a hőcserélő, 1 szivattyút, és az ő áramfogyasztását is meg lehet takarítani.
A veszteség nem is a hőcserélőn mutatkozik, hanem a hőlépcső miatt magasabb
hőfokon üzemelő napkollektoron.
Egyéb kritérium nincs, illetve a többemeletes ( szintes) kollektorrendszereknél ki kell
alakítani egy közös legmagasabb pontot a csőrendszeren, itt változik a végig megtartott pici emelkedés bármekkora esésre lefelé a DB tartályhoz .Ezen a ponton lenne a légtelenítő, ha fagyállós volna a felépítés.
Ha a falat, mennyezetet hűtöd akkor a víz hőmérséklete nem lehet alacsonyabb mint 16-18 fok. Ekkor nem kell tartani a páralecsapódástól. Ha kútból vezed a vizet akkor már majdnem jó a hőmérséklete. A kútnál figyelembe kell venni, hogy egy kútból nyert vizet kettőben lehet elnyeletni, viszont az így kialakított rendszer energia igénye minimális a közkedvelt splittek szemben. Padlófűtés alkalmatlan hűtésre.
