Az elv ugyanaz amiben én gondolkodom, csak házszinten:
csinálni pár ezer literes puffert, amit rendesen körbeszigetelni, ozt nyáron abba letárolni hőt, amit az átmeneti időszakban egy darabig lehet használni, meg természetesen a télen keletkezett hőt is abba vezetni...
Az előbbi kérdés azért volt, mert ebben a pufferban olyan 60-70 fokig kellene melegíteni a vizet,nem tovább, és amikor elérte ezt a szintet, akkor kell semlegesíteni a kollektort....
Ezt vagy árnyékolással lehetne megoldani, vagy ezzel a leeresztéses módszerrel ha működik...
Azért nem érted, mert túl egyszerű. Kell egy delta T vezérlő, vagy szolar szabályzó, mindegy hogy hívjuk ( a fagyállós cucchoz is kell, nincs eltérés a vezérlésben!! ).Ehhez tartozik 2 db hőérzékelő ( pl. PT1000 ), az egyik a kollektort méri, a másik a fűtendő valamit (pl. boilert ).
Ha a kollektor néhány fokkal melegebb mint a boiler, akkor a keringető szivattyú bekapcsol, és felnyomja a vizet az addig üres napkollektorba, és cirkulálni fog addig,
amíg a szivattyú be van kapcsolva. Ha jön egy nagy kövér fekete felhő, akkor a szolárvez. lekapcsolja a szivattyút. Ekkor, és MINDEN alkalommal, amikor a szivattyú
megáll, a víz visszaürül a Drain-Back tartályba, attól függetlenül, hogy hideg van-e
vagy meleg. Tehát naponta akár tízszer is leüríti magát a rendszer, ha a szabályzás
bármiért is kikapcsolást parancsol.
Nem csoda, hogy elsőre nem esik le a tantusz, túl egyszerű.
Azt már ne is mondjam, hogy nem kell a kollektorhoz légtelenítő, és visszacsapó
szelepre sincs szükség,hiszen az üres kollektor felé nem tud éjszaka "visszagravitálni" a meleg.
Ha nem stimmel valami, holnap küldök egy skiccrajzot.
Nem régiben láttam egy filmet a Spektrumon, abban muttaták, hogy valahol Németországban az egyik városkában, vagy faluban csináltak olyat, hogy a település határában építettek egy nem emléxem pontosan hány ezer köbméteres víztárolót. Majd földdel takarták le. Így lett egy szép kis domb, amibe nyáron elvezették a kollektorok által felmelegített vizet, majd télen ezzel a meleg vízzel fűtik a lakásokat.
Tetszik ez a vízleeresztős megoldás, őszintét bevallva ez nekem nem jutott volna eszembe!:)
Ugyanezt a technológiát szerinted nyáron is lehet használni, ha túl sok a feles hő?(lásd pufferben letárolom a szükséges hőmennyiséget, ozt utána leeresztem a vizet a rendszerből, tehát csak maga a kollektor melegszik fel, de gondolom ennyi töblethőt bírni kell az anyagnak!?)
Hali ferembá! Bocs, hogy belepofázok. Most mi a lehetőség, amikor arról van szó, hogy a kollektorban megkeményedhet a víz éjszakára?
Kézi állítás van, vagy lehet egy olyan automatikát kapni, amely a külső hőmérséklet csökkenésekor kiadja a parancsot: "Víz, a kollektorból irány vissza a védett helyre!"
Ezt most nagyon komolyan kérdeztem, mert nekem is a gondom, hogy mi van fagyveszély esetén - ezért gondoltam a hőcserélős megoldásra, tudván azt, hogy ez egy rohadt nagy veszteséget jelent a hatásfokban. A megoldás érdekelne, ha ez nem "hadititok"!
Jól értetted. A kollektorban csak a hőtovábbítás ideje alatt kell folyadéknak cirkulálni, ilyenkor nem tényez a fagy, hiszen a megtermelt hőenergia "közlekedik" a vízben.
Ha nincs hőtermelés, ( éjszaka,-15 fok ) nincs szükség folyadékra a kollektorban, minek legyen ott, csak vacogna szegény.
A szivattyú emelőmagasságát kell jól megválasztani, hogy induláskor fel tudja tölteni az üres cső- és kollektorrendszert, valamint biztosítani kell egy kiegyenlítő tartályt, ami valamivel nagyobb űrtartalmú, mint a leüríteni kívánt szabadtéri rendszer. Ennek a tartálynak viszont illik fagymentes helyen tartózkodni.
A víznek minden fizikai és kémiai tulajdonsága sokkal jobb a hőszállítás szempontjából,mint a fagyállónak,soha nem kell frissre cserélni, nem fog megváltozni a kémhatása, és literenként csak 36 fillérbe kerül.
A rendszer kialakítása akkora precizitást igényel, mint a szennyvízcsatornáé, kell valamennyi "esést" adni a csöveknek, és a kollektornak. Annyival pedig biztonságosabb, hogy nem fog eldugulni, ha túl nagy az esés :-)
A rendszer lehet zárt, akár túlnyomás is lehet benne, ha a tartály "okosan" van kialakítva.
A fő előnye szerintem a téli magasabb hozam, mivel a reggeli napfénynek nem kell órák hosszat melengetni a -15 fokos fagyállót, hanem azonnal fűteni kezd a felnyomuló langyos vízzel.
A neten van irodalma, sajnos főként angolul, "Drain- Back system"-re keress rá, ha érdekel.
Viszont egy dologra nagyon oda kell figyelni, nem minden napkollektor alkalmas erre az üzemre.
A vákuumcsöves és a síkkollektorok egyes típusai nem leüríthetők !!
Kazán kéne, kazán kéne. De hát mivel szeretnél fűteni benne?
Rézcsövet. A réz olvadáspontja 1083 fok, ezt pedig csak nem fogja megközelíteni, mivel a benne áramló víz, mint hőelvezető közeg hűti. Az egy másik téma lenne, hogy mi van akkor, ha nem forró víz, hanem gőz feljődik, mert olyan nagy felületet használunk. Ekkor még megoldásra várna a gőz magasabb nyomáson való kezelése, hogy áramtermelő turbina forgatására használhassuk, de mint említettem, ez egy másik téma.
Az aluminium fóliának emlékeim szerint 92-95%-os a fényvisszaverő tulajdonsága, úgyhogy nem lenne rossz választás. Dekor vagy jobb írószerboltban lehet kapni öntapadós fényes fóliákat. Kb mintha öntapadós hátú lenne az alufólia. Vagy kb ilyen jó lehet még a Solflex nevű fólia (vagy hasonló termékek), ezt többnyire tetőhöz használják hőtükörnek. De szerintem ez nem annyira jó fényvisszaverő, mert egy-egy réteg igenvékony műanyag között van, talán PE lehet.
És ha nem titok a gyújtóvonalra mit szándékozol tenni? Mi fogja elnyelni a sugarakat?
Jól gondoltad, parabola alakú, de nem kerek, hanem "vályú", azaz nem egy gyujtópontban, hanem egy gyujtóvonalban szedi össze a meleget. A fémbevonatra az egyik gépész haverom vákumos fémgőzölést javasolt - hasomlóan, mint az autók lámpáiban, de szerintem ez túl bonyolult lenne. Első nekifutásra - a kisérleti időszakban - szerintem megteszi a hagyományos háztartási alufólia is. Pár hónapja egy ismerőstől kaptam egy régebbi Ezermester számot, abban arról számol be egy Mezőtúri barkácsgyerek, hogy egy ilyen parabolavályús grillsütőt készített egy fémlemez meghajlításával, majd a belsejét 2 cm széles tükörlapokkal borította. Azt írta, hogy mínusz 10 foknál is megsült a gyujtóvonalban forgatott husi a nyárson.
Ha belegondolsz, eleve rontja a hatásfokot, ha nem pontosan parabolikus a metszet!, és ennek ellenére a rendszer műxik!
Az állandó lassú keringetésről szóló ötleted nem is rossz!!!! Én csak addig jutottam el, hogy ha bejön a minusz időszak, és több napig nincs nap, akkor a víz sajna belekeményedik a csőbe, az pedig nagy baj, ezért gondoltam a fagyállós-hőcserélős rendszerre.
Azért beszélek kísérleti példányról, mert már a családomban, haveri körben többen jelezték, ha sirerül a rendszer, akkor nekik is kell, tehát később még le kell gyártanom néhány teknőt, mert én biztos vagyok benne, hogy dolgozik a rendszer.
A kivitelezendő kollektor, amihez öntőformát készítesz parabolikus alakzatú, kb. mint az említett hősugárzó?
Milyen fény- és hővisszaverő bevonatot szándékozol az üvegszál testre? Szerintem a krómozás lenne a legjobb megoldás, csak ugyebár az üvegszálra közvetlenül nem hordható fel. Ezt hogy képzeled el?
Ami a téli fagyot illeti, ezen én is törtem a fejem. És arra jutottam, hogy kihagynám a fagyálló folyadékot és a hőcserélőt, inkább a közeg keringtetését oldanám meg kis térfogatáramú szivattyúval. Ha a keringtetett víz befagy, akkor még mindig van lehetőség fagyállóra és leginkább hőcserélőre költeni a pénzt.
Ha jól értem a problémád akkor a fűtésrásegítés a probléma. Ez azért azt feltételezi, hogy van egy olyan fűtési rendszered ami önállóan megáll a saját lábán. Viszont amikor kisüt a nap akkor valamilyen szinten átveszi a fűtés energia előállítás egy részét. A mútl héten (-15) valószinüleg ezzel nem kell számolni. A piactéren olyan cégek találhatók többségében akik megújjuló energiával foglalkoznak. Igazából az ajánlatok nem pótolják a terveket.
Látom, nem csak nálam megy lassan a napenergiahasznosítási program! Ma délután akadtam rátok, végigolvastam a hozzászólásokat, és megnyugodtam. (A topikban felvetett probléma megoldása, és az ötletem megvalósítása közel azonos sebességgel "száguld" a végkifejlet felé).
Sok évvel ezelőtt volt egy kísérletem, egy kb 60 cm átmérőjű hősugárzó "lavór" gyujtópontjába rögzítettem egy poharat, ami vízzel volt töltve. Úgy 10 perc elteltével a víz forrni kezdett, és ebbe raktam az őrölt kv-t, így törökös kávét készítettem a nappal!
Na itt jön a kivitelezés lassúsága. Eltelt pár év, míg 2003-ban elkezdtem a napkollektor kivitelezését. Először az "öntőforma" készítését kell még befejeznem - ezzel még nem vagyok készen, ez egy kiszámított keresztmetszetű, fából gyalult, reszelt alakzat lesz, amelyre, majd az üvegszálas anyag kerül. (ezért neveztem öntőformának). Két ilyen egységből áll össze az 1 négyzetméternyi felület, amit számolnak az épületgépészek fejenként.
A hatásfok szempontjából két módszer lehet: fix, ez a gyengébb. a másik a napkövetős rendszer, amely úgy vízszintesen, mint függőlegesen követi a napot - a szükséges áramot természetesen szintén napelem biztosítaná- , ez egy nagyobb hatásfokú lenne, hiszen mindig merőleges a napra. Erre vonatkozó elképzeléseim is már vannak - mivel az automatizálás a szakmám - , de konkrét számításokat még nem végeztem, kapcsolási rajztervet nem készítettem.
A hatásfokot viszont rontja, hogy - mivel télen mínusz is van, de bőven!, és sokszor "napokig nincs nap" - fagyálló folyadék használata, illetve hőcserélő alkalmazására lenne szükség.
Kinek, mi erről a véleménye? Érdemes belevágni, vagy feljtsem el az egészet,
Köszönöm ferembá, most már nem aggódom, hogy kiveri a biztit egy ilyen hálózati összekapcsolás. Egyébként már régen gondolkodtam nagy energiaellátó rendszerek összekapcsolásának mikéntjéről is és mivel nem vagyok ilyen nagyonerősáramban járatos ezért azt gondoltam lenni kell valamilyen mindenhová eljutó szinkronjelnek amire az erőművek ráállnak és ezután már problémamentesen rákapcsolhatók az országos energiahálózatra
A felvetés jogos, két azonos frekvenciájú jelet "összeereszteni" csak úgy ajánlott, ha a jelalakok minden időben lefedik egymást. Ha a két jelet grafikonon léptékhelyesen ábrázoljuk és egymásra helyezzük,( hálózati visszatáplálásnál két szinuszjelről beszélünk ) akkor a felső görbe teljesen takarja az alsót.
Esetünkben az egyik jel a hálózati 230 V ( 50 Hz ) , a másik az inverter által előállított azonos paraméterű szinuszjel.
A füstmentes üzem kulcsa az, hogy az inverter un. indított üzemmódban dolgozik, és az indító jelet ( ez egy tűimpulzus ) a hálózati szinuszjelből állítja elő.
A hálózattal való energia-betöltő összekapcsolódás az inverteren belül akkor történik meg, amikor ez a szinkronüzem már fennáll.
Ha mindkét jel effektív értéke azonos nagyságú (pl. 228-228 V ) akkor nem fogyasztasz és nem is táplálsz vissza.
Ha a hálózat 228 V és az inverter 229 V ( a két jel időben azonos futása mellett ) akkor visszatáplálsz a hálózatba. Hogy mekkora teljesítményt pumpálsz vissza, az függ még az inverter belső ellenállásától is ( persze a hálózatétól is függ, de az nagyságrendekkel alacsonyabb).
Ugyan az elektromosság és elektronika nem idegen tőlem de elképzelésem sincs hogyan működik a betáplálás a hálózatba. Miként lehet elérni, hogy fázis, feszültség és frekvenciahelyesen történjen, gondolom erre szolgál az inverter. Meg az sem mellékes, hogy az elektromos energia befelé menjen a hálózatba ne pedig kifelé és az inverterből ezáltal ne legyen egy füstölgő szétégett doboz.
Szélgenerátorok után kutatva véletlenül leltem erre:
"ELMÜ, ÉMÁSZ területen fontos változások történtek a kisteljesítményű hálózatra kapcsolt rendszerek által termelt és el nem fogyasztott áram átvételében!!!
ˇ Kis rendszerek esetében nem kell modem, nem kell völgy-csúcs mérés, elegendő egy sima ad-vesz mérős villanyóra, amit a szolgáltató ad (kb. 20-30.000Ft)!!! 5 kVA alatt sima 2 számsoros ad-vesz mérő szaldós elszámolás / feltétel, hogy a fogyasztás 50%-a több legyen az éves termelésnél 50 kW-ig zónaidős mérés / csúcs, völgy 50 kW felett a többi kiserőműhöz hasonlóan. "
Ezzel talán előrébb lehet kerülni. Forrás: www.klnsys.hu
Remélem segítettem.
Ha teszem azt, mégis saját napelems energia termelésre adnám a fejem, és még visszai táplálnék valamennyit a hálózatba, azt honnan tudnánk, hogy mikor és mennyit adtam át? Kell hozzá valami extra kütyü? Mert úgy sejtem a sima villanyóra nem elég. No meg kell valamiféle megállapodást kötni? Vagy csak kiépítem aztán hadd szóljon? Nem hiszem.
Szervusz boattis Lesz hamarosan árajánlat, addig gondolkodhatsz a mesterséges öregbítés lehetőségeiről. Mi lesz, ha 8 000 m2 eladása után elkezd leperegni a festék?
Visszarendeljük a kollektorokat, ahogy az autógyáraknál szokás?
A festék továbbra is érdekel, csak valami ár kellene. Más csatornából is van gyenge ígéretem.
Egyébként nem tudom mennyire vagy képben a házi kivitelezésű síkkolektor bekerülési kültségében, de úgy a fele ár alatt jön ki, és ha a szelektív bevonat meglesz, hát legfeljebb 5%-al marad el a gyáritól. (számításaim szerint)
Ez a Te általad telepített mennyiségnél már jelentős összeg!
A 105/2003 (XII.29) számú (átvételkötelezett erőművekről szóló) GKM rendelet szerint a szolgáltató számára akkor kötelező az így termelt villamos energia átvétele, ha a teljesítmény min. 100 kW és megfelel a hálózatra adás feltételeinek, ekkor az átvételi ár csúcsidőben 25,3 Ft/kWh; csúcson kívüli időben 15,8 Ft/kWh (ennek az árnak kb. 41,5 %-a állami támogatás). Csúcsidő hétfőtől-péntekig 7-13 óra és 17-20 óra közötti időszak, az ezen kívüli idő számít csúcson kívüli időszaknak. Ha nem éri el a beépített teljesítmény a 100 kW-ot akkor az áramszolgáltatót semmi nem kötelezi az átvételre, így átvétel esetén legfeljebb csúcsban 16,9 Ft/kWh; csúcson kívül 8,44 Ft/kWh átvételi árra lehet számítani. /ELMÜ-ÉMÁSZ adatok 2004.03./
Sajnos tudom. 100 kW alatt NEM veszik át, bármennyire "zöld" áram.Ha fotovoltaikus napelemekből akarnál előállítani ekkora teljesítményt, akkor a napelem
importőrök megadják a legnagyobb kedvezményt, és kb. 120 millió Ft-ból megvásárolhatod a szükséges napelem felületet,mely 8-900 m2-t jelent.Elhelyezéséhez szükség lesz egy kisebb közparkra, vagy egy nagyobb középületre, déli tájolással.Szükség van még nagyteljesítményű hálózatra visszatápláló inverterekre, kb. 15 millió. Így sikerül túllépned a KIOP 125 milliós alsó határát, és hozzájuthatsz vissza-nem térítendő állami támogatáshoz, Neked csak a maradék 50-60 milliót kell előteremtened ahhoz, hogy egy baromi jó üzletet köss.
Így érheted el azt a szintet, hogy 20 Ft-ért átvegyenek 1 kWh-t.
Magyarországon ma 1 kWh zöld energia mínusz 10 Ft-ot ér.( +/- 10%, nem vagyok naprakész,...emeltek valamit tegnap óta ? )
Azt tudja-é valaki, hogy a hálózatba visszatáplált áramot mennyiért vásárolja vissza az áramszolgáltató? Gondolom, kell hozzá valami megállapodás, bejelentés?
Tudom ajánlani a linket a külföldiül nem sokat beszélő, de a téma után érdeklődőknek, mert a Solar-dictionary fülre klikkelve van magyarra fordítási lehetőség is, ami nagyon jól tud jönni, mert 9 nyelvről fordítja a napenergiával kapcsolatos dolgokat!
A többi részét még nézegetem, de én már csak ezért is elmentettem!
www.spf.ch , én is itt találtam. Van ott lebutított online verzió is, kísérletezhetsz vele. Nem mesélek róla,túl hosszú lenne. Ha konkrét kérdésed van, arra szívesen válaszolok.
Lehet kapni "kurblis" töltőt sokkal olcsóbbért. Vagy jobban járnál, ha egy (utángyártott ~2000-3000 Ft) pótakksi lapulna a zsebedben a napelemes töltő helyett. Főleg ha nem süt a nap, amikor szükséged lenne rá.
A napenergia erőssége télen is eléri a 900 W/m2-t a déli órákban,de 16 órakor már töksötét van december végén.Ebből következik, hogy a júliusban nyerhető napenergia 5*nagyobb a decemberinél(még WOLF-al is).
A direkt NAP-fűtés az őszi-tavaszi időszakban alkalmas 100%-os fűtéskiváltásra, de a három kemény téli hónapban csak a töredékét tudja biztosítani az igényeknek.
Ha a nyári időszakban keletkező többszörös energiát nem tudjuk mire fordítani (pl. medencefűtés,vagy forróvizet árulok a piacon ),akkor az erre szánt összeget érdemesebb hőszigetelésre fordítani.
Sajnos a napenergiával való fűtés egy anakronizmus, hiszen azért van hideg és tél,mert a Nap alacsony pályán "jár",rövidek a nappalok, és sűrűbb a felhőzet, mint nyáron.
A nagy okosság a nyári hő "bedunsztolása" évszakos tárolóba,de itt megint szembejönnek az "anyagiak".
Nyáron egyébként még nem tudom mi lesz a többszörös hővel. Ez egy kísérletnek indult,de csodát nem hozott( pedig bevetettünk több Mo.-on nem használt technikát).
Talán lesz egy medence a kis "onokámnak", és akkor már megérte.
Köszönöm a kedves fogadtatást, megpróbálok kielégítően válaszolni nem kevés kérdésedre.
1. A teljesítményt egy Pollucom hőmennyiségmérő (Becker kft, Bp. kb.39 000 Ft. ) rögzíti,van neki "M-bus" adatkimenete is, nem azt használom,nincs még meg a szoftver.
2. Jól számoltál, én spóroltam el a tizedeket a deltaT-nél,így nem jött ki a 3 kW.
A gáz (csak a földgáz, a PB nem szíve csücske senkinek )egy kicsit politikai kérdés,de a gázszámlán 34MJ/m3-t írnak.Ez 9,4kWh lenne, ha a kazán 100% hatásfokot produkálna.
Lesz aki majd beszól, hogy az ő kondenzációsa 108%-ot tud,de ezek az adatok sosem a részterhelésekre vonatkoznak.A legtöbb lakossági kazán üzemidejének 98%-át részterhelésen tölti, ha túlméretezték,akkor 100%-át.( csak akkor vitatkozom bárkivel erről a kérdésről, ha hőmennyiségmérőt kötött a kazánjára)
Ezek után én 1m3 gázt 4,5kWh-nak számolok.
Gyanítom, hogy megtérülési időt akarsz számolni,ne feledd, az elmúlt 16 évben átlagosan 14%-ot drágult évente a földgáz. A következő 16 évben vajon mennyit fog?
3/1. A beruházás kb. 700 000 Ft eddig, a szükséges 1 000 literes puffertartállyal
eléri az 1 milliót.
4/2 Ilyen adataim nincsenek.De rendelkezésemre áll (és a Tiédre is ) a svájci Napenergia Tudományegyetem méretező programja( Polysun),mellyel havi bontásban kinyerhetjük a hasznosítható napenergiát a Föld bármely országában.
Ha megvan az épület hővesztesége,passzív naphő hasznosítása, a szükséges melegvízigény( tájolás, dőlésszög), bármit ki tudunk számolni.
Leellenőriztük a szoftvert, tényleg jól kalkulál.
5/3 Úgy 30 liter víz cirkulál a rendszerben.
Helyzetjelentés :ma 18 kWh "termett" a NAP kazánjából. A helyiségben 36 órája csak szolár fűtés van, mivel tegnap nagyképűen lezártam a szomszéd épületből érkező segédfűtést,ami az éjszakai -15C fokban el is fagyott,a hőszigetelés ellenére.
Most még 18C fok van az irodában, holnap jöhet a hősugárzó+nagykabát.
Örülök, hogy gyakorlati megvalósításról számolsz be, sajnos azt kell látnom szükség is van ennyire "túlméretezni" a rendszert, hogy a fűtési idényben valamirevaló teljesítményt állítson elő. Amit kissé meglepőnek tartok az a téli (3Kw) és a nyári (4,4Kw) teljesítmény közötti kis különbség. Ebben nincs valami hiba, mivel a két évszak m2-re eső teljesítményértékeinek különbsége ennél jóval nagyobb? Nyáron mire tudod használni ezt az egyébként nem csekély energiát?
Azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy örülünk, hogy megjelentél a topikban a tartalmas információiddal! Iszom szavaid! :)) Elmentettem a hozzászólásodat, biztos, ami biztos.
Érdekelne néhány dolog:
Ma 11 órakor 3 kW teljesítménnyel fűtöttek a kollektorok (max. 4,4 kW-ot tudnak nyáron ).A mai "termés" 15kWh volt. Padló 32 C fok, iroda 23C .
Mivel mérted a kollektor teljesítményét? Kiszámoltad, vagy van hozzá társítva valami szerkezet, ha igen, hol lehet ilyet beszerezni és mennyibe kerül?
--------------------------------
A mai fagyos napon 38fokos víz ment fel a tetőre ,és 43 fokos jött le. Ez így még "nulla" információ . Ha megadjuk a tömegáramot is (itt 440 liter/óra)
Tehát 5 C fokot hűlt a víz miután leadta hőjét a padlónak?
Ha jól számolom, akkor ez:
P= (c*m*dt)/t, azaz (4200*440*5)60*60 = 2567W = 2,567kW óránként,
villamos energia tarifájával számolva:
2,567kWh = 2,567*32,125 = 82,46 Ft/óra (a megtakarítás).
A gáznál hány Ft 1 kWh? (arról nincs adatom)
-------------------------------
Ez a kis szolár rendszer 2004 nov.10-óta 715kWh-t termelt (ma estig bezáróan)
715 * 32,125 = 22970Ft (villanyárammal számolva). Eltelt 80 nappal számolva átlagban 8613 Ft/hó-t váltott ki.
Gázra lenne érdekesebb az adat, mert az azért olcsóbb, mint villannyal számolva.
-------------------------------
Még néhány kérdés:
1. Mennyibe került a beruházás, ha nem titok?
2. Van-e adatod arról, hogy napon belül mely időpontokban (vagy egyszerűsítve hajnalban, délelőtt, délben, délután, este, éjjel) hány C fokos volt a helység levegője ill. a rendszerben keringő víz?
Én is belekotyognék, ha lehet.Jók a következtetéseid,onnan tudom, hogy nálam szeptember vége óta egy 25 nm-es önálló irodaépületben szolárról megy a padlófűtés.Sejtettem, hogy a lehetetlent kísértem,de egyszer valakinek ezt is ki kellett próbálni.
12 nm bruttó felületű napkollektort telepítettünk, 50 fok dőlésszöggel(télre hegyezve )lapos tetőn, tökéletes déli orientációval. Ez 2,5* nagyobb felület,mint a szakmailag ajánlott. Kispóroltam viszont a puffertartályt, átmenetileg a padló hőtehetetlensége hivatott a hőenergia tárolására. Ez nem célravezető megoldás, november közepe táján volt egy napos időszak, aminek a vége felé a padlólapok elérték a 37 C fokot, 5 percen túl csak busmanok állták az iroda klímáját.Ráadásul a padló tömege sokat késleltet,az éjszaka a legmelegebb,amikor nincs senki a helyiségben. Puffertároló sajnos kell.
December elején viszont nagykabátban ültünk a számítógép előtt, 12 C-ra hűlt le a benti hőfok,hétszámra csak a fénymérő érzékelt vmi világosságot a fekete felhők alatt.Szégyenszemre be kellett vetni a fosszilis energiahordozókat is.
Ha ilyen időjárás lenne télen végig, mint ma, jan.29-én, akkor el lehetne zárni a gázcsapot.
Ma 11 órakor 3 kW teljesítménnyel fűtöttek a kollektorok (max. 4,4 kW-ot tudnak nyáron ).A mai "termés" 15kWh volt. Padló 32 C fok, iroda 23C .
Korábban beszélgettetek a 20-28 fokos kollektorról télen.
A mai fagyos napon 38fokos víz ment fel a tetőre ,és 43 fokos jött le. Ez így még "nulla" információ . Ha megadjuk a tömegáramot is (itt 440 liter/óra), akkor lesz ez egy használható műszaki adat, egy hőmennyiség érték.
Fagyálló folyadék nincs a rendszerben, a padlóban cirkuláló víz közlekedik a kollektorokban is . Drain-Back system, ahogy Mazsaroff mester emlegette egy korábbi hozzászólásában.
Ez a kis szolár rendszer 2004 nov.10-óta 715kWh-t termelt (ma estig bezáróan) .
Talán sikerül szelektív abszorber festéket rendelni Boattis-nak, bár szerintem nem a kollektoron érdemes spórolni.
A matt fekete festék visszasugárzási értéke 80-90%, a szelektív bevonaté 8-30%
A jelzett szelektív festék visszasugárzási értéke 22%.
Ennek akkor van jelentős hatása, amikor a külső hőmérséklet és a kollektor elnyelő felületének hőmérséklete között nagy a különbség, vagyis hideg van. Ekkor az egyébként is gyengébb napsugárzási energiát a normál festék leadja a környezetének, így jelentősen csökken a hatásfok. A szelektív bevonat a hő környezet felé való leadását akadályozza meg, ezért sokkal több hőt tud leadni a tárolód felé.
Egyébként a gyári szelektív bevonatok elektro-galvanikus úton vannak előállítva, úgyhogy a problémát meg tudná oldani egy jó vegyész szakember is, csak ehhez berendezés is szükségeltetik. Maradna tehát a szelektív festék.
Amennyiben megfelelőnek tartod, hogy az általad megadott méretű és fűtési rendszerű házhoz néhány m2-nyi eltérésű ház, és megegyező fűtési rendszer adatait megadjam, kérlek keress.
Saját rendszerem adatait heti illetve havi bontásban vezetem, igaz konkrét meteorológiai adtaim nincsenek.:)
És még egy - szerintem - fontos adat. Egész éve üzem esetén a szelektív síkkolektorok hatékonyabban alakalmazhatók a magyarországi időjárási körülmények között. Ez az én tapasztalatom, de ha ragaszkodsz hozzá, vannak vákumcsöves kollektoraink is.:)
A cégek sajnos nem tették közzé az áraikat a neten. Ezért kellene egy olyan kereskedő, vagy ismerős, rokon, barát stb. Amerikában, akin keresztül az üzletet le lehetne bonyolítani.
A rendelhető legkisebb mennyiség 1 Gallon, ami 80-90 nm kollektor felületre elég. Én 1-2 Gallont átvállalok, de ha többen vagyunk, sokkal nagyobb eséllyel indulunk.
Amennyiben a padlófűtés visszatérő vezetékében a melegvíz (miután leadta a hőjét) 20-28 C foknál alacsonyabb hőmérsékletű, akkor van értelme a 20-28 C fokot tudó kollektoros rásegítésnek. De 1-2 fok pluszért viszont nem érdemes rá beruházni. Ne úgy számold, hogy a hideg csapvizet kell felmelegíteni.
Ez a 20-28 C fok elég nagy tartomány, a 20 C fokot előállító kollektorral bizonyára semmit sem érsz el, de még talán a 28-cal sem.
A használati melegvíz előállításhoz viszont jól jön, ha a hidegvízből (10-14 C) 25-öt tudsz csinálni, amit majd 40-45 fokra melegítesz gázzal/villannyal.
Üdvözlök minden napcsapoló vállalkozó kedvű bajtársat!
Nagyon örülök a sok hozzászólásnak, csak egy kis adalék, illetve segítség kérés!
A síkkolektorok abszorber felületének kialakításával kapcsolatban lenne ötletem, illetve kérdésem.
Ugyebár adva van a 0,5-0,6 mm vörösréz lemez, ráforrasztva a 10-12 mm átmérőjű rézcső. Igen ám, de ha egyszer lúd, miért ne lehetne kövér. A kollektorok hatásfokát, (legfőképpen télen) a szelektív bevonat biztosítja, amihez találtam kétféle speciális festéket is. A baj csak az, hogy ezeket Amerikában forgalmazzák.
Ha lenne pár vállalkozó kedvű házi kollektorgyártó akik összefognának, és valaki, aki ezt a festéket meg tudná hozatni nagyobb tételben Amerikából, az rengeteget lendítene a házi készítésű kollektorok használati értékén.
Ezzel a bevonattal a kollektorok hatásfoka megegyezne a gyári kollektorokéval.
Ha megfelelően méretezett a kollektoros rendszer, akkor gyenge napsütésben már kell, hogy tudjon legalább olyan hőfokú vizet adni, mint amit írtál, sőt még többet is.
A kért adatok nem biztos hogy ilyen formában lesznek meg, mert a mért adatok inkább az általánosan is értelmezhető, termelt hőmennyiségre vonatkoznak. A kollektorméretező programunk által megadott számítási adatok egészen pontosak a valóságban mért adatokhoz képest, ezért nyugodtan merem állítani, hogy a feladat pontos ismeretében egészen pontosan meg tudjuk határozni a hatékony fűtésrásegítéshez szükséges kollektor mennyiséget. Küldök anyagot az E-mail címedre, ha tudok.
A feladat pontos ismerete a következőket takarja:
Mit kell ellátni, és milyen mértékben a napkollektorokkal megtermelt energiával?
Milyen a fűtésrendszer és a használati melegvíz termelés kialakítása? Ez már önmagában is egy nagyon összetett kérdés!
Mekkora, milyen alakú és tájolású a kollektorok elhelyezésére alkalmas tetőfelület, valamint van-e takarása, vagy teljesen szabad?
Az ország mely részén lenne a telepítés?
A kazánodhoz milyen szabályozót vettél meg?
A fenti ismeretek hiányában, aki tapasztalatára hivatkozva bármit saccolna, az olyan mintha a hasára ütne és mondana egy számot. Ez nem az én stílusom és felelőtlenségnek is tartom!
Ha továbbra is úgy gondolod, hogy megfelelően szigetelt házadhoz megfelelően méretezett kollektoros rendszerre van szükséged, akkor keress meg egy épületgépészt aki, már csinált ilyet és rendelkezik a megfelelő méretező programmal is. Ha engem választasz, akkor köszönöm bizalmad, ha nem, akkor meg örülök, ha segíthettem.
A házad külső szigetelésére inkább valamilyen " lélegző szigetelőt alkalmazz, mert különben "dunsztba" teszed a házat.
"20c°-os vízért tényleg nem lenne érdemes vákumcsöves kollektorért pénzt adni, nem sokat lendítene a lakás hőmérsékletén."
Nem értek egyet. A padlófűtés 43 celsiuson megy. Ha ehez a nap előállítja a 20-28 celsiusos vizet, akkor "csak" a különbözeti hőt kell gázzal előállítanom. Ez felezheti a fűtésköltségeket. Miután a kifűtendő légköbméter nagynak mondható, ez nem elhanyagolható megtakarításhoz vezethet. Van még érvem. A kollektor nem igényel megfizethetetlenül magas karbantartási költségeket így abban a pénz hatékonyan "áll el". :)
"Egy megfelelően tájolt, benapozott, árnyékolt, hőelnyelő tömeggel és felületekkel és szigeteléssel ellátott ház tervezése az ő dolga. Utána jöhet a napkollektoros rásegítés."
Éppen itt tartok. A ház szinte teljesen elkészült. Jól van tájolva, sok a napenergia elnyelő felület (napcsapdaként működő üvegfelület) és csak a külső szigetelés hiányzik az egyébként is 38-as vastagságú falfelületekről. :)
A könyves tippet köszönöm szépen, de mostmár a gyakorlati tapasztalatok érdekelnének jobban. :)
20c°-os vízért tényleg nem lenne érdemes vákumcsöves kollektorért pénzt adni, nem sokat lendítene a lakás hőmérsékletén. Ha ilyen jellegű terveid vannak akkor az első hozzáértőnek az építész tervezőnek kellett lenni. Egy megfelelően tájolt, benapozott, árnyékolt, hőelnyelő tömeggel és felületekkel és szigeteléssel ellátott ház tervezése az ő dolga. Utána jöhet a napkollektoros rásegítés.
Erről a témáról jelent meg egy könyv, Hőtermelés napsugárból (Műszaki, Bp., 1987), sokat lehet belőle tanulni attól függetlenül, hogy elég régi kiadás.
Szóval télen napsütéses időben simán tartható a 20-28 C fokos víz, szerintem még sima napkollektorral is ami nem vákuumcsöves. Erre persze nincs konkrétan ilyen jellegű tapasztalatom, kicsit más jellegű és irányú kísérleteimből, méréseimből következtetve mondom ezt. Ha rosszul következtetek és hülyeséget mondtam, akkor bocsesz. Végülis nem nehéz lemodellezni (vákuumcső helyett síkkollektorosan), ha van kedved barkácsolni.
Építek egy házat és komoly hangsúlyt (pénzt) fektettem annak gazdaságos üzemeltetésébe. Ennek okán padló és radiátor (vegyes) fűtés került kialakításra valamint a szigeteléstechnika irányában amely így néz ki: fölfelé tükröző hőtükör fólia a padlóban + alatta 5 cm-nyi nikecell (3 és 2 cm-es lapokból eltolva) ill. a tetőtérben ki és befelé szintén hőtükör + ugyanitt 17-30 cm vastagságban rétegesen kiszigetelve (légrésekkel többször rétegelve és átszellőztetve), valamint a 38-as Porotherm ellenére 8 cm-es nikecellt (drivit-et) terveztem kívűlre, de ez utóbbi még nincsen készen így ez változhat.
Beszéltem néhány hozzáértővel és váltig állítják hogy a legkeményebb télben is a napsütéses napokon 20-28(?) celsius hőmérsékletű vizet lehet nyerni a nap fényéből vákumcsöves kollektorral. Szerinted ez igaz lehet? Még nem vettem meg az eszközöket csak becsöveztettem a házat a kazánháztól a padlásig biztos ami biztos. Nekem egy folyamatosan dokumentált téli időszak hőmérsékleti analitikája érdekelne felfűtött fűtésvízmennyiség szerint. Van esetleg ilyened? Ha van akkor abból ki lehetne tervezni, hogy hány db. és milyen típusú kollektor kell egy 400 nm-es (kb. 1000 légköbméter) ház hatékony fűtésrásegítéséhez? A gázkazán típusa Viessmann Vitogas 100 (47? kw). Előre is köszönöm az esetleges választ! Nem kell konkrét számításokat végezni csak a szakmai tapasztalatod alapján megformált első megérzéseidre lennék kíváncsi.:)
Kvánságaidat köszönöm, sajnos -de ezt mindenki tudja- nem olyan egyszerű ebbe belevágni. Nem a mérhetetlen sok pénz elköltésének vágya motivál, hanem a kölkök miatt szeretnénk építkezni.
Ha bele akarsz fogni az építkezésbe, akkor próbáld meg az egészet úgy kezdeni, hogy a telek kiválasztásánál már legyen meg (és kérd is a segítségüket) az építész tevező és egy lakberendező. A tervezés megkezdése előtt készíts vázlatokat az elképzeléseidről. Igazából ezt már a telekvásárlás előtt is megteheted, mert akkor célirányosabban lehet telket választani. Mielőtt a tervezőnek megbízást adsz a házad megtevezésére, előtte keres lakberendezőt, épületgépészmérnököt és villamossági szakembert. A négy szakival üljetek le és beszéljétek meg a koncepciót, így az építész kevésbé fog tudni számotokra csak látszólag jó házat tervezni. Sőt javaslom, hogy először a lakberendező alakítsa ki a belső tereket, majd ezt körítse az építész. A gépészre és a villanyászra meg azért van szükség már a tervezés stádiumában, mert különben nem biztos, hogy a korszerű gépészethez megfelelő méretű helység(ek) lesznek biztosítva az épületben. A lakberendező sokkal több pénzt fog neked megspórolni, mint amennyit elkér a munkájáért.
Én azt hittem, hogy mindenki észreveszi az ebben rejlő (fogalmam sincs mekkora) üzleti lehetőségeket. Aztán meg azt hittem, hogy senki.
Örülök, hogy végre jelentkezett valaki, aki nem zavar el engem rögtön, mert nem akarok tőle megvenni mindent, amit csak a polcon tart.
Azt hiszem, még fogunk találkozni. (Sajnos építkezéssel kell kezdenem a dolgot, de lehet, hogy már a tervezés közben is felkeresném/felkeresnélek tanácsadás ügyében.)
Épületgépészeti kereskedelemmel, tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozom 1993-tól. 2000-ben terveztem az első, már saját fejlesztésű falfűtési rendszeremre alapuló fűtési rendszert, melyet azóta több, mint 30 követett. Jelenleg, kiaknázandó az alacsonyhőmérsékletű fűtésrendszer adta lehetőségeket, alternatív hőtermelők (napkollektor, hőszivattyú) alkalmazásával, vagy annak későbbi telepíthetőségének lehetőségét biztosító rendszereket tervezek és kivitelezünk. Ezekre a rendszerekre gázkazánt is lehet telepíteni, ráadásul nincs szükség alacsonyhőmérsékletű üzemre, sőt modulációra sem a magas hatásfokú működéshez. A napkollektor és/vagy a hőszivattyú szintén "ráakasztható" a rendszerre, mint hőtermelő. Gyártáselőkészítés stádiumában van saját tervezésű napkollektorunk, amelynek óriási előnye, - természetesen kedvező ára mellett, hogy alkalmazásukkal kialakítható lesz olyan rendszer (Drain Back), amely nem igényel fagyállóval kevert vizet, és szoláris biztonsági szerelvényeket. Amint elkészül és üzembe helyezzük, a mérési adatokat honlapunkon (lásd nevem) közzé fogjuk tenni.
Bemutatkozásom alapján láthatják, hogy nem vagyok teljesen laikus. Sajnálom, hogy eldurvult a hangnem, a téma (Napenergia) nem érdemli meg, és inkább a korrekt tájékozódás elősegítése lenne a cél -szerintem.
Véleményem szerint:
1. Nem a falfűtéshez kell kazánt rendelni, hanem az adott fűtési rendszerhez, amely az épület hőszükségletét hivatott ellátni, tehát mindenféleképpen javaslom, hogy épületgépész mérnökkel konzultáljon, de leginkább terveztesse meg fűtési rendszerét.
2. A gyári termékek természetesen nagyon jók, de sajnos a mai magyar valóság (pénztárcánk) nem mindig teszik lehetővé, - bármennyire is szeretnénk azt, hogy azokat építsük be.
3. A gyári termékek, mivel tömeggyártásban készülnek, nem biztos, hogy épületünkhöz, vagy a tervezett rendszerünkhöz illeszthetők. Ilyenkor elkerülhetelen, hogy más, de a feladatnak megfelelő terméket tervezzünk és építsünk be.
4. Napkollektor telepítése előtt el kell dönteni, hogy mit szeretnénk elérni alkalmazásukkal: Melegvízkészítés fürdéshez, fűtés rásegítés, medencefűtés, az év mely évszakában kívánjuk áldásos működését. Tudni kell, hogy a sík kollektorok (ilyet tudunk házilag is készíteni, valóban nem túl drágán) csak és kizárólag napsütésben (lehet részleges is) termelnek hőenergiát, tehát amikor leginkább kellene, akkor tudják a legkevesebbet nyújtani. A napkollektorok másik változata csak gyáriban létezik, ezek a vákuumcsövesek. Sajnos lényegesen drágábbak, mint az átlagos síkkollektorok, de ha valakinek van pénze megvenni egy szuper gyári síkkolektort, akkor nem biztos, hogy sokkal mélyebbre kell nyúljon a zsebébe ahhoz, hogy jó minőségű és lényegesen magasabb energiahozamú vákuumcsöves kollektor boldog tulajdonosa lehessen. A vákuumos már akkor is termel, amikor a síkkollektor még "átfordul a másik oldalára és alszik tovább", mert nem süt a nap.
5. Dicséretesnek tartom, ha valaki csak azért, mert nem túl vastag a pénztárcája nem veti el a napkollektor alkalmazását otthonában, és inkább házilag készít magának (kézügyességét is bizonyítva), mégha az nem is működik olyan hatásfokkal, mint a gyári kollektorok, de akkor is spórol a gázzal, ezzel is védve környezetünket. Az ilyen embereknek minden támogatást meg kéne adni!
Bárkinek segíthetek, keressen meg e-mailen, vagy telefonon.
Azért nem kellene ilyen stilust használni ilyen dolgokra nyitott emberekkel szemben.
Én Önt már megkerestem, konkrét árajánlatot is kaptam, de most elgondolkoztam, hogy Önnél szeretném-e megvenni a rendszert. Valahogy ami itt történik nem szimpatikus, pedig a levelek alapján az volt....
Mint írtam, magam is gondolkodom valamilyen napkollektoros rendszerről, melyben a kollektorokat szeretném HÁZILAG elkészíteni, viszont a rendszer többi részét én is úgy VENNÉM meg.
Nos, egy már biztos, nem az urbancsok.hu lesz az a cég, akinél ezt lebonyolítom.
"vén betyár" hozzászólását már nem olvastad, aki frankón megoldotta a napenergia hasznosítását, vagy csak nem birod elviselni, hogy urbancsok nélkül is másnak is süt a nap?
Úgy gondolom, hogy jelen esetben te vagy az a paraszt aki nemcsak hogy nem hagyja magát elvakítani, de nyílvánvalóan jobban is ért ezekhez a napkollektoros rendszerekhez mint pl. én. Így számomra nem világos, hogy miért nem osztot tapasztalataidat a magamfajta, profitorientált cégtulajdonosoknak azokról a rendszerekről, melyet már megépítettél.
Nem értem, hogy jön ide, hogy leparasztozol, de ez inkáb téged minősít. És ahelyett, hogy megválaszoltad volna a leírt kérdéseket, ami bizonyítaná, hogy jobban értesz hozzá, (addig csak egy cégtulajdonos vagy, akinek valóban a profitorientáltság a célja - ahogy írtad magadról - és elkülönül a szakmai hozzáértés részétől, mert azt az igazi szakemberekre bízza). Valamint ha olyan nagy szakértő vagy, miért nem a saját tervezésű és gyártású cuccaiddal kereskedsz?
Persze ha lenne ilyen, akkor azt is tudnád, hogy ezt nem csak azért nevezik rendszernek, mert nem csak egy vagy több napkollektor alkotja.
Engem csak a kollektor része érdekel, a többi átülthető a hagyományos fűtési rendszerekből.
Nyílván azt is tudnád, hogy egy szelektív bevonatú síkkolektor hány fokra melegszik fel szórt fényben, egyáltalán milyen fényviszonyok mellett működik.
A nagy szakértelmeddel ezt a kérdésemet se válaszoltad meg, hanem magaslóról dobod vissza a labdát.
És még egy észrevétel. Hozzászólásaidból sugárzik az a fajta kicsinyesség, mely garanciája annak, hogy te a büdös életben sem leszel képes egy ilyen rendszert megvásárolni.
Én inkább kreativitásnak nevezem, ha valaki olcsóbban elő tudja állítani a neki megfelelő eszközt, tárgyat, akármit, és azzal büszkélkedhet jogosan, hogy milyen jól megoldotta ezt a "feladatot". De jól látod, hogy nem fogok ilyen rendszerre 1millió körüli összeget kifizetni, mert nekem nem éri meg! Amit "házilag" összeállítok legfeljebb a profi cuccokhoz képest nem 100%-os lesz, hanem 80%-os, de tizedébe fog kerülni.
Úgy gondolom, hogy jelen esetben te vagy az a paraszt aki nemcsak hogy nem hagyja magát elvakítani, de nyílvánvalóan jobban is ért ezekhez a napkollektoros rendszerekhez mint pl. én. Így számomra nem világos, hogy miért nem osztot tapasztalataidat a magamfajta, profitorientált cégtulajdonosoknak azokról a rendszerekről, melyet már megépítettél.
Persze ha lenne ilyen, akkor azt is tudnád, hogy ezt nem csak azért nevezik rendszernek, mert nem csak egy vagy több napkollektor alkotja.
Nyílván azt is tudnád, hogy egy szelektív bevonatú síkkolektor hány fokra melegszik fel szórt fényben, egyáltalán milyen fényviszonyok mellett működik.
És még egy észrevétel. Hozzászólásaidból sugárzik az a fajta kicsinyesség, mely garanciája annak, hogy te a büdös életben sem leszel képes egy ilyen rendszert megvásárolni.
Összeállítási rajz, pár oldalas - részletes, esetleg alapvető kérdéseket boncoló - technikai leírás és már teszem is ki a napenergia.fw.hu GYAKORLAT oldalára erbe kollega cikke mellé.
Először járok itt , de gyakorlati tapasztalataim vannak.Több évi próbálkozás után 2003-ban előállítottam egy barkács kültéri zuhanyt. Az eszköz olyan hétvégi házban van , ahol áprilistól októberig tartózkodunk , gyakran több napon át ,de nem állandó jelleggel.
A felépítés egy használt 150literes hajdú bojler és két 180*60-as lapradiátor.
Két főt az adott időszakban jól kiszolgál.Sorozatos esős/borult napok esetén nem kielégítő , de ilyen esetekben a városi lakásban tartózkodunk , és így nem okoz gondot.
2004-ben egy hasonló rendszert gyári műanyag elemekből szereltem össze , de az a hőszigetelés miatt túlmelegszik és ereszt.Egyik rendszer sem került egy gyári napkollektor beszerzési árába.Nem is fog addig tartani és nincs is olyan hatásfoka. De vidéken elmegy.
A családom építkezés előtt áll és szeretnénk a lehető legjobban kiaknázni a nap és a geotermikus energiaforrásokat. A házban legalább 50%-ban padló és fal azaz alacsonyhőmérsékletű fűtés lenne. A napkollektorokkal az a gondom, hogy a nyári időszakban a felesleges hőt is el kell vezetni, de egyenlőre nem lesz medence, aminek a segítségével ezt meg lehetne tenni. A fűtésnél elsősorban a geotermikus fűtésre a hőszivattyúra gondoltunk. Állítólag 1 kw befektetett energiával 5 kw fűtési és 7 kw hűtési energia érhető el. Az lenne a kérdésem, hogy látott-e már valaki ilyet, mennyi a bekerülési költsége és a megtérülése. Én egy helyről tudok az pedig a M3 kevezető szakaszán egy peugeot szalon, amiben 100%-ban ilyen módszerrel oldották meg a hűtést és a fűtést. A gázcsonk be sincs kötve....
A rendszer működési elvét ismerem, de ennek ellenére aki tud valami infóval szolgálni, vagy esetleg használ ilyet az írjon bátran.
Elfogadom, hogy aki ebből él, az nem lelkesedik a saját kivitelezésű kollektorokért. De valóban olyan óriási a különbség a gyári és a házi kivitel között? Mármint az árát leszámítva. :)
Én is beszereztem egy Környezetkultúra Egyesülettől a házi kivitelezéshez egy kis segédanyagot, viszont szívesen felvenném a kapcsolatot olyannal, aki már csinált is ilyet. Egy-két trükk érdekelne.
Nagyon tervezgetem az építkezést, és ha már, akkor jó lenne mindjárt valami ilyesmi rendszert is beépíteni. Én úgy gondolkodtam, hogy a kollektorokat magam állítanám elő, és csak a szükséges (és speciális, ha az) cuccokat venném meg.
Van ugyebár olyan napkollektor, ami a szórt fényt is hasznosítja. Csak az a kérdés, milyen mértékben. Mertha a 12 C fokos vízet melegít 14 C fokosra, akkor nem sok értelme van, csak az eladhatóságot célozza marketinges parasztvakítással.
Azt tudom, pontosan ezért vagyok érdekelt a dologban . Az eredeti ár tört részéért vannak napelemek :) Ha érdekel valakit, akkor magánban szívesen segítek mindenkinek.
A koveto elektronika nem veszes (http://www.redrok.com/main.htm), inkabb a tukrok rogzitese - a foncsor tartasa/idojaras allosaga miatt... van otletetek ra, mibol lenne celszeru megepiteni? (esetleg valami nagyon fenyes/polirozott lemez?)
Sziasztok!
A napelemekkel mi ujság van? Érdekel valakit? Van valami tapasztalat?
Én tudnék segíteni sokat.
Konkrétabban ebben : http://www.foek.hu/korkep/termek/20031.html érdekel.
A Dunasolar napelemek.
Üdv.
Ez a napenergiahasznosítás is egy agyonmisztifikált dolog mint annyi minden az újdonságok terén, már ami az anyagi oldalát, költségeit jelenti. Az ilyen cégek arra alapoznak, hogy aki építkezik, az úgyis tele van pénzzel, illetve viszonylag kevés megrendelés mellett kell nekik a profitot termelni, tehát egy szolárcuccért irreálisan nagy pénzeket el lehet kérni.
Nem árt figyelembe venni tervezéskor, hogy az esetek többségében (szerintem 80%-ban) akkor van szükség melegvízre, amikor már/még nem hasznosítható a napsugárzás energiája. Ebből még lejön azon napok száma, amikor nem is lehet fizikailag hasznosítani a napsugarakat. Mindezek mellett a te helyedben nem költenék 1,5 M Ft +áfa-t erre a projektre. Inkább vegyél külön kapható napkollektort 60-80ezer Ft/db ~1,5 m2 felületű. Aztán egy épületgépésszel hozzátok össze a fűtés-, melegvízrendszerre.
A falfűtés kemény dió, mert nincs olyan kazán - kivéve a kondenzációsat - ami gazdaságosan tudná fűteni. És így a beruházás költségei nagyságrendekkel megnőnek.
A készülékekre gyári kiépítés esetén 5 év a garancia.
A alacsok hőmérsékletű fűtés mindössze annyit jelent, hogy a terveződ nem 80 fokos vízre számítja ki a radiátorok méretét, hanem - mondjuk - 60-65 fokra.
Jogos a két pont, időjárásra nincs gari :) max az Aigner Szilárd kft. mondhatna biztosat. Viszont a rendszerre kellene - arra mennyi garancia várható (általában)?
Szerinted van a világon olyan ember aki garanciát tud adni az időjárásra?
Ami viszont tény, hogy mennyi energiát képes egy kollektor termelni. Ebből és a már működő rendszerek adataiból jó közelítéssel lehet kalkulálni.
Én 40-50%-os megtakarítással és - 220-240 nm-es lakás esetén - 8-10 év megtérüléssel számolok. Azért az sem elfelejtendő, hogy olcsóbb sosem lesz a gáz!
Ha ehhez még a GKM pályázat 250 ezer forintját is hozzá teszed, akkor még kedvezőbb a "tájolás".
De ha most építkezel, beszélj a gépész terveződdel, hogy alacsony hőmérsékletű fűtést tervezzen. Ezzel még jobban hasznosíthatóvá válik a kollektorok által termelt energia.
Most épitkezünk, és én is nagy kedvvel nézegettem a napenergiás fűtésrásegitéssel meg melegvizkészitéssel foglalkozó cégek honlapjait.
Ami számomra nem igazán világos, az a dolog anyagi vonzata: nevezetesen hogy mikor térül meg ez egy átlagember számára.
Tehát: 120 m2-es családi házat épitünk (+ ugyanekkora pince, de azt most ne számoljuk). Ahogy a weboldalakon néztem, egy ekkora házhoz (3-6 személy) egy ilyen rendszer kiépitése 1.500.000 + ÁFA környékéről indul.
Namost: amikor egy több mint 200 m2-es (+pince) ikerházban laktunk, a teljes ház fűtési+melegviz költsége (gáz) a legkeményebb hónapokban olyan 40.000 HUF körül volt.
Ha egy évben számolok mondjuk 6 hónapot ilyen költséggel (ami erősen felülbecslés ugye) az maximum 240.000 HUF/év.
Ez egy kisebb ház lesz, de hát ugye energiaárak meg minden, számoljunk tovább ezzel.
Namost, amig visszajön az ára egy ilyen cuccosnak, az ugye ideális esetben 6.5 év lenne ha 100%-ra ki tudná váltani a fűtést. Én legjobbb esetben is olyan 30% körüli megtakaritásokról hallottam/olvastam (télen el is tudom képzelni, hogy a kollektorból nem dől a gőz) -> az olyan 22 év körüli megtérülést jelent.
Nekem ez elég kevésnek/rizikósnak tűnik, mert addigra - ismerve napjaink minőségpolitikáját - szinte biztos, hogy gallyra megy a rendszer, lehet megint invesztálni bele a 100 ezreket. Ha egyáltalán ennyi idő múlva lehet kapni hozzá bármit is... :(
Egyáltalán, a telepitő cégek vállalnak valami garanciát arra, hogy az általuk eladott rendszer mennyivel csökkenti egy épület költségeit? Meg tudják ezt mondani előre?
Vagy ez afféle zsákbamacska, aminek a rizikóját nekem kell állnom?
A tavaly a kezembe került egy ősrégi könyv, "Hőtermelés napsugárból" címmel. Építettem is egy egyszerű 2m*1m-es napkollektort a leírás alapján, egész jól működik a dolog. Egyelőre csak a kerti zuhanyzót látja el, de azt kiválóan :-))).
Nem Naplopó-s, de érdemes megnézni. Miskolcon a 2003-as év környezetbarát lakóháza lett. Fűtés és melegvíz készítés napkollektoros rásegítéssel. www.urbancsok.hu
Hali !!
Most van tervezés alatt a házikonk és minap jártam a "NAPLOPÓ Kft-nél",csak használati melegvízben gondolkodunk, mi is magunk építenénk be a rendszert és pályázunk is. Kérdéseim lennének:
1;Van-e valakinek konkrét összehasonlítható erdménmye(megtakarítás)a napenergia felhasználásában.
2;Van-e valakinek konkrét tapasztalata a "NAPLOPÓ Kft -vel kapcsolatban.(Ha naplopós olvassa akkor,BOCS.)
Köszi
Indult egy internetes szakportál a megújuló energiaforrások témakörében, a Zöldtech Magazin.
Többek között napenergiával is foglalkozik. Itt olvasható:
http://zoldtech.hu
Sziasztok......Két dolog van, ami a házi kivitelezés mellett szól. Több hazai terméket láttam és nem különbek, mint ami kézimunkával, kisszériában némi lemez és csőszerelői ismerettel megvalósítható. A másik, hogy a lakóhelyemen vagyunk hárman négyen, akik szeretnénk első kőrben a melegvíz napenergiás megnyerését kipróbálni. Ez azt jelenti, hogy 3-4 boylerre és 60-80 m2 panelre eleve volna igény. A boyler első darabjait vaslemezből, utólagos horganyzással készítjük, cca 300-350 L/db ürtartalommal. A panelekből 2 félét készítünk. Az egyik 'pillangó' felülettel kiegészített rézcsöves, ( svéd minta szerint ) a másik pedig sima acél lapradiátor felhasználásával, rétegezett polikarbonát fedéssel készűlne. Ezen a nyáron a két panelt teszteljük 300 l víz melegítésének adataival. Naponta 3x jegyezzük az adatokat, 7-13-19 órakor. A panelba épített hőérzékelő kapcsolja a forgató motort és a víz egy szigetelés nélküli fekete vastartályban lesz tárolva. A próbapanel 1 m2 felületű lesz. A hőmérsékletet a tartály alján és tetelyén mérjük. Az infócserében ha tudtok kérlek segítsetek. Érdekelnek az interneten felfedezhető oldalak címei, ebben a témakőrben. Természetesen szívesen átadjuk a megszerzett tapasztalatainkat.
Nem tudom mennyire vagy képben, de vannak egyesületek, ahol remekül el lehet lesni a fogásokat és még apróbb napkollektor előállító eszközöket is lehet kölcsönözni, vagy igénybe venni.
Nekem sikerült egy ezzel és a gyártással foglalkozó dokumentációt áttanulmányozni és látszólag a napkollektor előállítása igen egyszerűnek tűnik. Persze ehhez hozzátartozik az, hogy ez nem vákumos, hanem sima és persze nem is annyira tartós, mint egy profi eszköz, de összevetve a profi cuccok árával jóval alacsonyabb az előállítási költsége.
Mivel egy házi rendszer komolyabb költsége a napkollektor és a tároló együttese, ezért érdemes elgondolkodni a dolgon. De mivel a hatékonyság már tervezés kérdése, ezért talán célszerű lenne ezzel kezdeni, vagy elfogadni azt, hogy a rendszer nem a leghatékonyabban működik.
Én is gondolkodom ebben a házi fusiban és számomra az az egyik legfontosabb, hogy legyen inkább kevésbé hatékony, de legyen biztonságos, tehát ha házi macerába kezdetek, szerintem a Ti szemetek előtt is ez lebegjen.
Szeretnék néhány barátommal házi kivitelezésű napkollektort, boylert, rendszert építeni. Vannak ötleteink és várunk ötleteket. Elsősorban a használati melegvízellátás a cél, valamint az apró ötletek felhasználásával készűlt minél nagyobb hatásfokkal üzemelő rendszer létrehozása, elérhető áron. Remélem sokunkat érdekel a napenergia, valamint más alternatív energia házilagos felhasználásának témája, barátságosabb környezetünk érdekében.
