Kedves Jbercike! Mégsem megyek aludni, inkább számolok egyet. Én is egy 120m2-es családi házban lakom,van rajta kb. 28m2 nyílászáró. Ha mindegyik 1,3 K/W/m2 minőségű lenne, akkor az 28* 1,3= 36,4W hőveszteség fokonként.Ha a külső hőm. -10, a belső +20, akkor delta T =30. 36,4 *30 = 1092W veszteség. Napi 24 óra alatt ez 26,2 kWh. 45 000 Ft-ért kb. 2250 kWh villamos energiát (éjszakait) lehet vásárolni. 2250 : 26,2 = 86. Vagyis 86 napig elegendő ez az energia a nyílászárók hőveszteségének a pótlására. Igaz nincs mindig -10 C fok, de a fűtési szezon sem 86 napos. Viszont van még az épületnek 420 m2 külső felülete, ha csak 0,2 k/W/m2 a veszteség (asszem ez már "passzív"minőség ), akkor egy hidegebb napon ez még 60,48kWh. És több hidegebb nap van telente. Mit számolok rosszul?
Gpeti ! Kína a világ egyetlen országa, ahol kétszer annyi vákuumcsöves kollektor üzemel, mint sík. Ott az alapanyag, és az ezeréves üveggyártási technológia. Közel annyi napkollektoruk van ,mint egész Európának. Ennek tükrében Amerika a jó beszerzési forrás? Viszont csak komplett konténerrel szabad rendelni. Én próbáltam kisebb tételekben, nem vált be, kissé "megmorzsásodott"mire ideért. Ha szeretnél néhány darabot kísérletezésre csak szólj, szívesen adok(1 000-et most nem). A kollektoroknak egyébként oly mindegy, hogy falra, tetőre, talajra telepíted, csak Dél felé nézzenek, és lehetőleg ne kerüljön semmikor árnyékba. CSOBOGÁS: van egy "echte" francia Drain-back tartályom, úgy csobog, hogy be lehet mellette...... A továbbfejlesztett piano-verzió rajzát a napokban felteszem, más is érdeklődött ez ügyben. Üdv: ferembá
Ezt azért megnézném magamnak ezt az ismerősöd! Nagyon lenyulta valaki. Én megnézetem egy oóiylen rendszert 120 m2 ház éjszakai árammal semmi puffer csak a padlófütés évi 45000 Ft villanyszámla!!!!!!!!!!
Kössz.Ez egy "igazi"megoldás, de elhiheted én nem pont ilyet tervezek, illusztráció van az elképzelésemről,http://www.xsany.hu/napkoll.html de nemtudom hogy fog kinézni a falon,mint döntött ablak.De azért kössz.
Sziasztok.Kedves ferembá.Végigolvastam a topicot,és igencsak megváltozott az elképzelésem,hogy milyen kollektort csináljak.Méretezésben vannak gondjaim,mert elhelyezés szempontjából két megoldás van:a délre néző házfal A"felső ablakai alá,vagy a nyugati tetősikra.Látott már valaki házfalra szerelve kollektort?Ha a déli házfalat választom,vizszintesen kialakitott 2-m hosszú 50-cm széles kollektorokban gondolkozom(4 nm felülettel) 50-60-fokban döntve nem áll el túlzottan a faltól,de viszont a vizszintes létra 10cm-es közökkel 8m hosszban(4 kollektor)igensok keményforrasztást jelent.A nyugati tetősikra 6nm felületet számolok ami meg anyagárban több.Kell e a vizszintes kialakitásnál 10cm-es létrakiosztás?Már arra is gondoltam,teszek bele mégis hajltásokat,igy nagyobb a csőkigyó hossz és kevesebb bekötést kell forrasztani.A tervezett csőátmérő 18-as a gyűjtő és,a létra fokoknak 12-es lenne.Kell e 22.es gyűjtőnek a kolletoron?A rendszer kialakitása Drain-back megoldású lenne(ezt nemigen irják máshol,itt okosodtam ki)amivel kapcsolatban az a kérdés,hogyan follyon be a tartályba a viz úgy hogy ne csobogjon?Egy rajzot megérne a kérdés.Tárolónak ha tud valaki 200lit-es bojlert vevő lennék rá.Üdv mindenkinek.
Csak óvatosan azzal a hőszivattyúval! Van egy ismerősöm aki 15(!) millát költött erre a dologra és mégsincs neki az amit akart, viszont van (volt) neki 100 eFt-os havi villanyszámlája. Aztán váltott gázra.
Egyébként a T-Markt-ososknak sem jött be a sajátjuk sem. Mindenkit megpróbálnak ledumálni róla. Kedvedet nem szeretném szegni csak arra szeretnélek kérni hogy légy szkeptikus amikor kérdezel a tényekről. Nagy hangsúlyt kell fektetni a "mennyire tudok meleget csinálni" a "mennyi a villanyszámla" és a "mennyi a bekerülés" mondatokba. Általában úgy adják el a dolgot, hogy a "pince szintjén télen nyáron 14 fok van". A dolog talán jó is idáig. A pofonok ezután jönnek. :)
Azért nagyon jó lenne, hogy ha valaki ilyen helyeken jár, és a tulaj beleegyezik, készíthetne néhány fotót, esetleg csak úgy messziről. Feltehetné valahová a netre. Egy csomó ember azon is csodálkozik hogy ilyen egyáltalán létezik, pláne Magyarországon. Szóval dobna a lelkesedésen rendesen.
Találtam egy kínai gyártót, aki ilyen csöveket gyárt, többféle méretben is. Csak az üvegcső, a többit te barkácsolhatod hozzá. Sajnos a minimális rendelési darabszám ezer darab. Az árát azért még megkérdem, csak úgy kiváncsiságból.
Nem lenne rossz házilag ilyent készíteni, de esélytelennek tartom, hogy ezer (900) csóre lenne jelentkező.
A másik, amin még erősen gondolkodom, az a napelem. kollektor helyett. Ez sem olcsó :-) A napelem (és a szélturbina) pedig a hőszívattyúnak segítene be hűteni vagy fűteni. 1 kW villamos teljesítménnyel már lehet valamit kezdeni.
Ez azért már utópisztikus: télen a hideg szeles napokon a szélenergia hajtja a hőszívattyút, ami a földből kinyert hővel fűti a házat. Nyáron meg süt a nap, a napelemek forgatják a hőszivattyút, ami nyomja le a földbe a házból kivont hőt. Jövőre építkezek, de esküszöm, megcsinálom. Teljesen rá vagyok kattanva az ingyenélésre.
U.i.: Aki most azt mondja, hülye vagyok és ezek sosem hozzák be az árukat, annak azért elmondom, hogy egy jó kéményt egy milláért ajánlottak valakinek a múltkoriban. Én eleve be sem köttetem a gázt, nem lesz gázkazán, ezzel még egy millát spóroltam. A harmadik milla a split klímák meg nem vásárlásával spórolódik. Már csak 3-at kell hozzátenni, és jó vagyok.
Először is Sümegen voltam (arról a környékről származom) és mint kiderült, apám jól ismeri azt az embert, aki ott gyártja ezeket a kollektorokat. Először beszélgettem vele, napenergiában látszik, hogy otthon van. De amikor rátértünk a geotermikus hőenergiára és a hőszivattyúkra, akkor már elhangzott néhány tárgyi tévedés és túlzás. Szerintem ezt a témát már nem ismeri elég alaposan, tapasztalata sincs benne.
Volt szerencsém szétszedett (széttört) vákuumcsövet alaposan megvizsgálom. Nem egy bonyolult szerkezet, de sajnos házilag tényleg nem gyártható. egy kétrétegű cső, a belső henger szelektív bevonattal ellátva. A légüres térben a leszippantás után valami bárium patront is eldurrantanak. Ez két dologra jó. Egyrészt a még megmaradt és a felhevüléskor keletkező részecskéket megköti, másrészt ha sérül a csó és megszűnik a vákuum, akkor elfehéredik. Űgy néz ki, mintha fehér füsttel megfüstölték volna a végét. A sérült csövet az alsó kupak rögzítésének lecsavarozása után le lehet húzni, és rátolni egy újat. Ő állítólag amerikából hozza a csöveket. A belsejét maga gyártja, abban nincs semmi csúcstechnika. Egy 6-8 mm-es rézcső van U alakban meghajtva, és egy hengeres rézlemezbe préselve, de csak laza illesztéssel. Ez viszi el a hőt. Heat-pipe-ról még nem hallottak. Neki a saját házán 5 m2 van ezekből felrakva, és nézegethettem a szoftverével a kollektorok termelését évekre visszamenőleg. Borult időben mentünk oda, de aznap is termeltek a kollektorok, melegedett a tárolója. Három érzékelője volt, egy a kollektoron, egy a tároló tetején, egy meg az alján. Érdekes volt nézegetni, ahogyan felkelt a nap, már emelkedett is a kollektorhőmérséklet, meg a rétegződés is érdekes volt. Teljes rendszer árra (csak HMV) mondott olyan 700 körül. Ez szerintem eszetlen sok, ha nekem valaha lesz, akkor biztos nagy részét házilag kivitelezem majd.
A másik meg az, hogy két sonkaevés közben elkészítettem a kollektortartó vasakat, amik a szarufákba kapaszkodnak, és a cserepek között bújnak ki. Kis lépés, de lépés. Remélem, hétvégén több minden is történik.
Valószínűleg jobban igazad van, mint gondolnád.Sokan szeretnének napenergia hasznosítással rásegíteni a fűtésre, a magas számlák miatt. Energetikai szempontok szerint először hőszigetelni kell, másodszor tovább faragni a hőveszteségeket, és csak harmadsorban a Nap-fűtésre beruházni, ami az alacsonyra csökkent fűtésszámlát akár felére is csökkentheti. Komoly számítások nélkül is belátható, a hőszigetelés az év minden napján hasznot hoz, nyáron akár a klímát is megspórolhatja, valamint megnöveli az épület termodinamikai időállandóját( biztos nem ez a helyes szakkifejezés, sacperkb , ha erre jár, remélem kijavít). Üdv: ferembá
Kedves Gpeti ! A solar méretező szoftver szerint a március hónapban kinyerhető napenergia szinte pontosan a fele a júliusinak. Saját méréseink szerint igaza van a programnak. Vagyis, ha most fedezi a rendszer a teljes HMV igényt, akkor kétszeresen túl van méretezve a kollektorfelület. Ez nem baj, ha a nyári túltermelés problémái jól vannak kezelve. Egy ilyen "gazdagon" méretezett szolár éves szinten 80% körüli hagyományos energia kiváltást biztosít. Az osztó/gyűjtő valószínűleg az általad is javasolt vízszintes pozícióban üzemel jobban, hiszen ilyenkor a melegedésből eredő feláramlás is segíti az egyenletes tömegáram eloszlást a vékony csövekben. Szivattyú nélküli gravitációs üzemben kizárólag így működhetne. Jobb ennél maradni kényszeráramlásos keringetésnél is. A létrás keresztágas hárfás ügyet pár hete jól átbeszéltük, egyebek közt minden profi cég így csinálja, mert jobb a hatásfok. Szép Ünnepet kívánok mindenkinek: ferembá
Sziasztok.Bekapcsolódnék a kollektorkészitők csapatába .Én a nimfea ( http://www.nimfea.hu/programjaink/zold/kalakas.htm) alapján készülök elkésziteni a kollektorjaimat a falra lesznek szerelve,de mérete más lessz,2m-szer 0.5m-es. A tárolóval vannak gondjaim,mert két hőcserélőst szeretnék (vegyeskazán lenne a másik körön)de igen drágák.Van valakinek olcsó tippje?A másik ami kellene a szolárfesték mert úgy lenne az igazi,van valakinek?
Nálunk a hőmérséklet szintén 19,5 fokig esik vissza reggelre, akkor a rendszer felfűti 22 fokig egy fél óra alatt, utána a fűtés leáll, és a tájolás, és a sötétbarna parketta, illetve a sötét falak miatt további 23,5 fokig emelkedik délután 4-ig. Este 6-tól ha kell megint megy a fűtés 10-ig. Ez szerintem jól mutatja, hogy egy jó tájolású, és jó passzív elemekkel ellátott társasházi lakásban egy kisebb napkollektoros rendszernek is van létjogosultsága.
Nem fog. Az érkező víz, és a réz össztömegének a fajhője miatt a víz le fogja fullasztani a gőzképződést. A víz fajhője jóval magasabb, mint a rézé. A kollektorok feltöltésénél az érkező víztömeg eleve nagyobb, mint a rézcsövek össz. tömege. Üdv: ferembá
Köszönöm kérdésed, jól. Komolyra fordítva a szót , 03.14-óta a korábban említett irodában csak "Nap" fűtés üzemel, teljesen ellátja a helyiség hőigényét, ( így hőtároló tartály nélkül, tudod nem volt a szetben bojler ) napi 20-23 kWh hőenergiát mérünk, ez éppen fedezi a hőigényt. Reggel 19,5 C, délután 21,5 C fok az iroda hőfoka. 2004 okt.11 óta a halmozott hőmennyiség 1300 kWh ( 0,0013 GWh :-) ). Tudom, ha sváb kollektorok lennének felszerelve, akkor téglát is égethetnénk az íróasztalon, dehát én így jártam, itt csak 4 db AP 20-as napkollektorra futotta. A polikarbonáttal kapcsolatban azt hallottam, hogy néhány év alatt elhomályosul, volt hazai gyártó, aki már leállt erről az anyagról. Üdv. ferembá
Szolárszônyeg futés medencéhez A kapilláriscsô rendszerben a vizet a napsütés felmelegíti. A medence különálló (nem függesztett) szurôberendezéséhez kapcsolható. Egy szolárszônyeg maximum 25 köbméter víz futésére használható. Hosszú élettartam és egyszeru szerelés jellemzi.
A Praktiker legfrissebb számában van egy "álló indirekt villanyboler 80 PT" ISEA márkájú, 35990 Ft. Akinek kell hőcserélő, esetleg jó lehet. Kép is van róla: a bojler palástja ki van vágva, hogy látszódjon a belseje. Ahogy elnézem, 3-4 menetszámú lehet a leadó közeg spirális csöve - ami szerintem kevés. Ipari hőcserélők sokkal nagyobb felületűek, bár azok nem töltenek be tároló szerepet.
A szöveg elég egyoldalúan (a bojler szemszögéből) jellemzi:
Az új ISEA indirekt bojlerrel 70% áramot áramot takaríthat meg, mert:
- a központi fűtés hálózatára kötve a rendszer maga melegíti fel a vizet (1), vagy
- a fűtési szezonon kívül hagyományos bojlerként működik, vagy
- szükéség esetén a központi fűtés energiája (1) és az elektromos fűtőegység egyszerre használható, a víz így gyorsabban, de még mindig takarékosabban melegszik fel.
(1) csak azt elfelejtik megemlíteni, hogy igy a fűtés vize hidegebb lesz, így annak a melegítése kerül többe. Bár gázzal tényleg olcsóbb. Ha meg a fűtés visszatérő vize alacsonyabb, mint a bojlerben beállított kivánt hőfok, akkor meg a villanybojlerrel füti a fűtés vizét. Ami meg drágább, mint gázzal.
Dehogy veszem kötözködésnek a kérdéseket, ha annak venném nem lennék itt a topikon.
A polikarbonát nem az én ötletem, vannak és működnek nagyobb rendszerek is ilyen fedéssel. A polikarbonát fedés egy komplett építőipari rendszer. Vannak hozzá tartó, lefogató, szorító, soroló stb. elemek. Mondjuk a "gyári" kiegészítők nagyon drágák, szinte ,meghaladják a lap árát, de kis ötletességgel teljesen korrekt módon lehet szerelni hasonló, csak éppen bárhol beszerezhető alu profilokkal és EPDM gumival. Ez lehetővé teszi a hőtágulás kompenzálását.
Két dologra kell figyelni, csak az egyik fele UV védet, ha fordítva teszed a nap felé, 1-2 év alat elporlad. Ha vékony 6-8 mm -est veszel, az 1000x2000 közepén is egy vékony csíkban alá kell támasztani. (átkötő, ami lehetőleg a legkisebb felületen takarja a napot)
Rendeléseteket vettem, ha megjött a cucc, írok, és megbeszéljük az átvételt is.
Mondjuk télire az ilyen vázszerkezetes "kollektorok" nem igazán lennének hatásosak, hacsak nem vákuumcsövekből lennének összeállítva ;-)
Egyébként úgy gondoltam, hogy a korlátra kívülre síkkollektorokat szerelek, enyhe dőléssel.
A poén viszont benne van, mert alatta is van egy terasz, tehár, ha nyáron a kollektorok alját kibillentem, hogy 45 fokban álljon, akkor máris kapok egy "napellenző-kollektort", meg ideális hatásfokot. Egy flexibilis csatlakozás kérdése csupán!
Sőt !!! Pergola-kollektor vagy lugas-kollektor (télen úgysincs levél a szőlőn meg a többi futó-árnyékoló növényzeten), gépkocsibeállótető-kollektor, előtető-kollektor. Megbolondítva egy kis drain-back módszerrel sok helyre lehetne pakolni.
Volt kollega a hegyoldalra vezető jó hosszú lépcsője mellett lévő korlátban zavarta körbe a vizet, mielőtt a bojlerbe vezette volna. Egyszerű volt és hatásos.
Lehetőség van rengeteg, csak ne gondolkozzon már mindenki mindig téglalap alakú lapos dobozokban...
