Az enyém két karú, a 12-es, 15-ös csövet ~5 cm-es, a 22-est ~10 cm-es sugárban 180°-ig tudja hajlítani. Nagyon jól bevált cucc! A neve most nem jut eszembe, valami angol cég gyártja, ha kell még a délelőtt megtudom.
Én a csőkígyómat az íveknél flexibilis műanyagcső+bilinccsel fogom kialakítani. Levágom késsel a megfelelő méretre, ráhúzom a rézcső végére, rászorítom a bilinccsel, aztán kész is. Hőtechnikailag sem rosszabb. Arról nem is beszélve, hogy tized annyi időbe se telik, mintha forrasztatnád (ha jól értem, hogy az íveket forrasztással rögzítenéd az egyenes csőhöz) és hibázásra is jóval kevesebb a lehetőség, szinte semmi.
Akkor már olcsóbb, ha veszel egy csőhajlítót (13.000-ért tud 12;15;22) , meg lágy 15-ös rézcsövet és kollektoronként már csak két 15/22-es T idomot kell forrasztanod. Sokkal kevesebb macera, nem beszélve arról, hogy a második kollektornál már meg is jön a befeccölés.
Ma délután veszem meg a rézcsöveket. Szomorúan tapasztaltam, hogy olyan T idomot nem lehet kapni, ami nekem kell. (18 vagy 22-ről szűkít 10-esre). A másik megoldás, miszerint kifúrom az osztócsövet, és beledugom a vékonyat, az nem lesz jó, mert csak lágyforrasztani tudok, azzal meg szerintem nem fogja bírni a hőtágulásokat.
Ezért kicsit átgondoltam a dolgot, és megváltoztattam a konstrukciót. Úgy döntöttem, hogy 15-ös csövet és 90 fokos íveket veszek. Ezekből rakok össze egy csőkígyót. Azaz egy 1 méteres cső vizszintesen, majd kétszer 90 fokkal visszafordulok, megint egy méteres cső, és így tovább. utána ezt az egészet ráforrasztanám a rézlemez alapra. A csöveket nem pont párhuzamosan raknám, hanem egy kicsit mindig emelkedne, így könnyen le tudna légtelenedni.
Ha valakinek van ellenvetése, az most gyorsan szóljon, mert akkor mégsem veszek csöveket, meg kanyarokat.
és mire mentél vele? (ha tettél volna smiley-t a végére akkor megúsztad volna a következő 23 sort. De nem tettél. tehát megkapod ami jár:)
minek linkelted ide? nincs ott semmi, csak az hogy hol keress tovább !!!!
visszanyomoztad a linket ? Hány szintig visszamenőleg kell kukába küldeni az infódat?
<HTML><HEAD><TITLE></TITLE></HEAD> <BODY LINK="#005555" VLINK="#00B000" ALINK="#000080" Bgcolor="ffffff" basefont="arial"> <font face="arial"><FONT SIZE=-1><FONT COLOR="#800000"> <CENTER> <br> Ha el tudja olvasni ezt az oldalt, ajánluk, kattintson <a href="../labviz.html">IDE</a><p> <br> </CENTER> </BODY></HTML>
Arról szól csaknem az egész kapcsolódó fórumvilág, hogy ne erőltessünk feleslegesen energiát feleslegesen sem használható célok érdekében. Zutty ki mndent ami fecsérli a jövőt !!!
Erre jönnek ide hogy kattintsak ide meg oda. Röhely, főleg itt.
Idén lesznek tapasztalataim egy Kelet-Nyugat tájolású vályúval (ha a Nagy Zöld Fejű Manitou is úgy akarja). Ez a heti utánállítós elv, eléggé délutáni pályára kihegyezve. Tehát még lejtése is lesz. Majd beírom a tapasztalatokat ide is, bár nem hiszem hogy sokra mentek vele, vagy sok hasznos infó lesz benne, olyan egyszerű az egész hogy még mérést se teszek bele :-) Illetve kontrollként a korábbi évek vezérelt áramfogyasztása lehet egy jó kis bázis.
18-asból 18méter ad 1nm felületet,15-ösből 20méter 0.94nm.Azon is gondolkozom,hogy lemezes hőcserérőn keresztül fűtöm a bojlert,de nem a nemrég ferembá által rajzoltak szerint,hanem beépitenék egy plussz kivezető csövet mely által a keringetés független lenne a melegvizelvételtől és nem kellene a felső melegebb réteget is keringetni,ha alulról a feléig engedem bele a csövet a tartályba.
http://www.naplopo.hu/pdf/tervseg.pdf Nemtudom ezt olvastad e,én egyébként 1nm hőcserélő felületet tervezek 4nm kollektorhoz,200lit-es bojlerba,csak még kellene egy használt bojler olcsón.
Uraim! Nemigen találtam arra utalást, hogy valaki úgy próbálkozott volna növeni a napkollektora vagy napcellája teljesítményét, hogy tükrök és forgatóberendezés segítségével többször annyi napsugárzás érje a felületet. Vannak ezzel kapolatban tapasztalatok? Üdv: Stufi
Találtam egy egyszerű vezérlést,szerintetek milyen?http://www.conrad.hu/product.asp?catalog%5Fname=Conrad&category%5Fname=002123%5FGuid528F963F2089FC09E10000000A010233&product%5Fid=194360
A kolektorokhoz van 12*1-es X méter maradék rézcsövem,ez lenne az alapanyag.Túl vastag hárfahúrnak????Az összeállitás úgy nézne ki( 4 kollektor),hogy 2-db kollektor lenne sorbakötve,majd a 2-2 sorbakötött páros lenne közösitve egy főágra. Az abszorber méret 2m-szer 50cm,mennyi hárfahúrt javasolsz ha a ritkitás miatt erős lejtésű csőkigyót alakitok ki egyenes húrok helyett,és milyen csőátmérőket?
Ezért kérdeztem mert nyomástartó rendszert megcsinálni így macerásabb, mint egy flexicsövet beiktatni szerintem.
Egyébként a párom kiderítette, hogy neki kell a napocska nyáron, én csak ne árnyékoljak holmi kollektorokkal, úgyhogy marad a függőleges fix elrendezés.
Szerintetek nagy baj lenne, ha ecsettel mázolnám vékonyan az abszorber csöveket szórás helyett? Tavaly kísérletképpen csináltam egy csőkígyót rézből 3 (vagy 5? már nem emlékszem) méteres hosszból. Meghajlítva persze nem nagy az egész és elment rá egy nagy flakon szpré. A festék 80-90%-a szerintem a papíron landolt, amit mögé tettem, hogy ne a falat rondítsam.
ferembá, ha tudnál adni pár vákumcsövet, azzal nagyon boldoggá tennél. Természetesen nem ingyen kívánom, mi a darabára a mekkora csőnek? Írj e-mail-t az itteni címemre, megbeszéljük.
Egy olcsó és jó szivattyút mondjatok nekem, ami a kisérleti rendszert tudja nem túl nagy intenzitással keringetni? Arra gondoltam, hogy körülnézek az olcsóbb kerti szökőkút szivattyúk között, hátha akad nekem tetsző. Vagy veszek egy rendes wilo-t, amit majd késöbb fel tudok használni a végleges rendszerben. Egyéb ötlet? Az első kollektorom végül 1 m2 netto abszorber felületű lesz, ezzel akarom a gyerekek kb 400 Literes pancsolóját langyosítani, meg persze méréseket végezni közben. Tegnap lefestettem a tartóvasakat, ma leszabják a keretnek való anyagot, délután beugrok a rézlemezért, holnap megveszem a csöveket és idomokat. Hétvégén sokat akarok vele haladni.
Ennyire nem kell kavarni, a k értékkel önmagában számolni elég jó közelítés. Vannak még a külső és a belső falak mentén a légáramlás miatti tényezők, amit szintén figyelembe kell venni, ez a szerkezet k értékét kicsit rontja, de ferembá számolása teljesen jó kiindulási alapnak (bár a 420 m2 egy kicsit soknak tűnik, a fal k meg kevésnek).
Még annyit ehhez, hogy a falon vagy üvegen átáramlott hő a kültérben nem tűnik el, tehát a radiáció/konvekció hatására a fal külső (hideg) oldalán nem egyenletes a hideg, a példánál maradva -10C... Ha jól gondolom.
Nem tudom, mit számolsz rosszul, a gyakorlat szerencsére kedvezőbb :)
Egyébként ismereteimben homály fedi a k (W/m2K) érték pontos megfogalmazását. Az addig rendben van, ahogy te is írtad, hogy X watt szükséges m2-enként 1 Kelvin különbségnél. És itt szerintem az időtényező a kérdéses. Az SI-ben ugye a secundum az alap egység és nem az óra, és a Watt is másodperccel van definiálva (1W = 1J/1s = 1kgm2/s3) Persze ha másodpercenként számoljuk, akkor még durvább energiafogyasztás jön ki. Tényleg utána kéne járni, hogy a hőátbocsátási tényezővel (k) hogy kell számolni.
Azért a 6-os COP-ot csak termálvizes patak mellett lehet elérni. Én 4-et feltételeznék, aztán örülnék, ha 4.5 lenne végül. Nagyon jó lenne mennél több tulajjal beszélni, hogy mik a tapasztalatok. Pl érdekelne, hogy 2 db 100 méteres szondát ki lehet-e váltani 20 méteresekkel (azt ugyanis házilag el tudom készíteni). Nem lenne mindegy, mert a szondák megfúrása egy milla körüli összeg. De lenne még ezer másik kérdésem is.
Attól függ, hány kollektort kötsz rendszerbe. Az összes vékonycső keresztmetszetnek, vagyis ezek összegének cca. egyezni kellene a gyűjtőcső keresztmetszetével. Dekázni nem kell, de nagyságrendi eltérés azért ne legyen. Ha ritkítani akarod a vékonycső hálózatot, akkor jó lenne vastagabb abszorber-rézlemez, hogy ne nőjön a kollektor átlaghőmérséklete. Üdv: ferembá