A helyzet fokozódik. Arra gondoltam, hogy feltennék néhány számítógépes méretezést, melyekből bárki számára továbbanalizálhatóan kitűnhet, mennyi energiát termel egy napenergia-hasznosító rendszer az év során, havi bontásban. Csak olyan napkollektorokkal tudok számolni, amelynek független minősítő intézet által mért adatai léteznek. Tehát a leendő "háztájikkal" nem, ott összehasonlító mérésekkel lehet majd korrekt hozamokat számolni. Arra gondoltam, hogy a topikon eddig legtöbbet emlegetett napkollektorokkal kezdhetnénk a szeánszot. A program a svájci Napenergia Tudományegyetem által forgalmazott Polysun. Magyarország területén 6 város meteorológiai adatait választhatjuk. Budapesttel számolnék, Győr kevesebb, Szeged több napenergiát "terem". Éves átlagban, és havonta is táblázatból leolvasható, hogy a nevezett napkollektor az adott üzemmódban mennyi energiát termel( kWh- ban lesz, a MJ még sokunknak idegen lehet). A méretezés egy megvalósítás előtt álló, napi 5200 liter 50 C fokos HMV-t fogyasztó objektumhoz készült. Az egyik variáció az egyik legjobb paraméterekkel rendelkező WOLF F3 síkkollektorral, a másik a sokat vitatott APRICUS AP20 vákuumcsöves kollektorral kalkulál. A táblázatok külön hozzák a szolárkör, a puffertartály, az HMV cirkuláció veszteségeit, a hozamokat, a kollektorok havi átlag hatásfokát, a teljes rendszerhatásfokot, és még több tucat adatot. Akár július 12-én (1995 évi adatokkal) a szolár tartály bármely rétegének a max. hőmérsékletét.( külön kérésre felteszem) Mindkét variáció 39 db kollektorral készül, az áraik nemrégen itt a topikon megjelentek. Mivel a fizikát nem lehet meg..., sok vitát( pl. mikor térül meg a .....gázkazán ) megtakaríthatunk azzal ,ha csak a technikai paraméterekkel számolunk, azok nem szólnak vissza, nem érdekli őket a marketingstratégia, sem senkinek a pillanatnyi üzleti érdeke. Egy-két visszajelzést kérek, hogy érdekel Benneteket.
A napenergia árát nem emelik és a növekvő igények miatt egyre több gyártó ill. fejlesztő foglakozik vele azaz kiszámíthatóan egyre olcsóbbak lesznek a kféle eszközök és alkatrészek hozzá. Ha ebben a pillanatban sokallod is az árfekvését figyelni mindenképpen érdemes a fejlődését. :)
Én úgy átvertem mindenkit, hogy magamnak is megépítettem. Tárolóval, medence nélkül. Az átverésnek az lett a vége, hogy 43%-al kevesebb gázt fogyasztottunk. El is döntöttem, hogy ez még nem elég szélhámos dolog, így tavasszal felteszek még egy kollektort.
Családi házhoz (ha nincs medence) nem szélhámosság szerintetek ilyen szolár rendszereket ajánlani? Utána számoltam, állami támogatás nélkül az élettartam vége után hozná be az árát. Akkor meg már minek?
Igaz, hogy csak 500W-ot tud, de ez a szoláris+hőcserélős szivattyúkhoz is rendesen túl van méretezve. Az alap PIC vezérli, egy szem meghajtó IC (alaphelyzetben 3 fázisú, de kellő ügyességgel 3 egyfázisú motort tud vezérelni.) Aztán némi IGBT és már készen is van. A három motorra ez össz: 12 ropi körül van.
Egyébként ugye az alap vezérlő kell hozzá. A 2 soros 16 karakteres kijelzőn a fordulat, a térfogatáram és a lehozott hőteljesítmény KWh-ban is megjeleníthető.
(Én mondtam, hogy megcsinálom, de már akkor sem hittél nekem. Egyébként a dimmer is működik, csak nehéz összehozni a vezérlését a PIC-el, ezért indultunk neki a frekiváltónak.)
Egyébként van frekiváltós szolár szabályozó, csak éppen ezt is a tengeren túl forgalmazzák. Hiába no, odaát jóval előttünk járnak szolár téren.
Nem mondod, hogy négyezerért frekiváltót csináltál?! Most vettem egy Omront félár alatt, 45 000-ért, igaz 1,1 kW-os. A magam részéről frekiváltós szabályzót semennyiért sem találtam eddig, gagyi szilárdtestrelés szaggatást alkalmaznak. Wilo-s mérnök elsápadt, amikor mondtam neki, mit művelnek a szivattyúikkal.
A festék ami Neked kell kb 4 dl. Ha meghozták, értesítelek.
A normál polikarbonát lemez nem mondom hogy sokkal jobb az edzett biztonsági üvegnél, de erre a célra kiválóan megfelelő:
Sokkal jobb a hőszigetelő tulajdonsága, ami még javítja a szelektív bevonat hatékonyságát.
Sokkal kisebb a súlya, megkönnyíti a tetőre szerelést.
A lágyuláspontja kb 150 C körül van, ami nem zavaró, mert az abszorber felülettől kb 20 mm-re van.
Nem utolsó sorban a 6 mm-es üvegkamrás ára Br. 3000,- Ft
Szilárdsága lehetővé teszi bármilyen előtetők, medencefedések stb. alkalmazását, amin sokkal nagyobb fesztávokat is alkalmaznak.
A szabályozó rajzával még nem sokmindenre mész, mert a PIC lelke a szoftver, amit nem én írtam, ezért a szülő attya nem hiszem, hogy csak úgy grátisz átadja. Majd megérdeklődöm. (Egyébként a hardver része szinte nagyker anyagárban van, ennél nem igen lehetne olcsóbban kihozni)
Élnék vele. Kellene a szelektív bevonatból kb. 8 m2-re elegendő. Ha megvan, légyszi emilezzél.
Más. Az általad említett polikarbonát lemez beszerezhetősége is érdekelne. Mennyivel jobb, mint az üveg? Üvegeseknél érdeklődtem, a 4-es edzett, biztonsági üveget tudnák hozni 5000 Ft/m2 környékén. A polikarbonáttól egy kicsit tartok. A merevsége és a tartóssága ébreszt kétségeket bennem. Milyen vastag polikarbonát lemezt használsz?
A szabályozó is érdekelne, de ha rajzot is árulsz, lehet, hogy az jobban. :)
A saját rendszerem két db alig két évet használt 200l-es porcelán bevonatú bojlerrel lesz szerelve mint puffer. Használtan a kettő 20-25 ezer, de újonan is csak 70-80 ezer, ellentétben az arany árú két hőcserélős szolár tárolóval, ami úgy 250-300 ezer.
Kedves Frembá! van nekem is öltetem hogy hogyan lehet legegszerűbben a már meglévő bojlert , vagy beszerzett bojlert használni egy külső hőcserélőn keresztül, de megoszthatnád Velünk az ötletedet (ha már úgyis felajánlottad)
Pár héttel ezelőtt írtam utoljára a topikba, és az azóta eltelt időben pedig "barkácsoltam" .
A saját síkkollektoros rendszerem jelenleg az alábbi fázisban van:
Hárfahúros kollektor átm 22x1 mm réz osztó-gyűjtő (sorolhatóság miatt), közte 10 cm-ként átm 10x1 mm rézcső keményforrasztva. Mindez ráforrasztva 1000x2000x0,5 mm vörösréz lemezre.
A keret 80x20x2 alumínium zártszelvény, szigetelés 60 mm bazaltgyapot.
A fedés Bayer multi UV polikarbonát lemez (fényáteresztő képesség 92%) Illetve ez még csak lessz, mert várom az Amerikai Szelektív bevonatot.
(Kedves Frembá: A Ferro festéknek semmi köze a szelektív bevonathoz, ráadásul arany árban adják.)
Ez a festék amit én tudok rendelni, 60 USD/Gallon, és kb 80 nm kollektor abszorberhez elég. A szállítási költségekkel együtt sem haladja meg a 250-300,-Ft/nm árat, ami szerintem bőven megfizethető ár.
A kollektor anyagárban 38-40 ezerben van. Teljesen kulcsrakészen tudnám adni 60 ezer környékén, vagy akár félkészen, ahogy tetszik.
Az első mérési eredményekről remélem hamarosan be tudok számolni, de számításaim szerint egy átlag középkategóriás síkkolektor teljesítményével azonos, árban viszont csak a fele.
Ha valakit érdekel a bevonat, most szóljatok, mert rendelem a következő adagot.
Minél többet rendelünk egyszerre, annál olcsóbb lehetne.
A szabályzón egy informatikus barátommal dolgozunk, erről Frembá már többet tud. Meg lehet oldani korrektül a szivattyú(-k) fordulatszám szabályozását is, ráadásul már kidolgoztuk a frekvenciaváltós változatot is, motoronként 4000,- Ft plusz költséggel, ami megintcsak egy elfogadható összeg.
Ráadásul a szabályozó kimondottan a Drain-back rendszerre lesz optimalizálva. Egyéni rendszerre beállítható az összes paraméter, delta T-k, HVM és puffer tárolók hőmérséklete, előnykapcsolások, minden ami csak kell. PL: teljes fordulaton indul a motor a feltöltés gyorsítása miatt, és amikor már feltöltött, beállítható a fordulatszám szabályozás késleltetése, hogy ne kapcsolgasson ki-be (feltöltés-leürülés)
Komplett térfogatáram és hőmennyiségmérés (természetesen egy nagyon olcsó jeladóval) stb.
Nyolc hőfok bemenettel, két napsugárzás teljesítmény mérő bemenettel, egy térfogatáram mérő bemenettel és nyolc relé (két pár záró/bontó) + 3 fordulatszám szabályozott kimenettel.
A legbonyolultabb (fenti frekvenciaváltókkal) ára sem lesz 60.000,- felett, a legegyszerűbb (3 bemenet+ 1 ford.szab. kimenet megálna úgy 30.000,- körül. A hőmennyiség mérő jeladó plusz 7.500,-
Lehet hogy első nekifutásra soknak tűnik, de egy ilyen frekiváltós szabályzó (örök élettartam a szivattyúra) 100.000.- felett indul.
Bocsánat az időrablásért, de nem állt meg bennem ez a sokminden, amire eddig jutottam.
Ha valakinek kérdése, kérése van, csak ne kíméljen.
Rézlemezek közé milyen térelválasztó, de nagyon jó hővezető anyag ("kamrák" kialakításához anyag) a legmegfelelőbb?
Értehetőbben és leegyszerűsítve:
adott két sik rézlemez, ezek között hosszában menne sok ilyen térelválasztó "spagettitészta" kb 20 mm-enként, ami kialakítja a hosszanti kamrákat és erre is fekszik fel a két lemez, tehát tömítenie is kell. A kamrák persze egymással folytatólagosan kapcsolódnak. Tehát elvében olyan lenne mint egy csőkígyó, csak nagyobb felülettel rendelkezik. De mivel a hátsó rézlemezt nem éri napsugárzás, ezért kéne a kérdéses anyag, ami az első rézlemezről, a hátsókhoz viszi a hőt.
Az általam ismert műanyagok jó hőszigetelők, ezért azok sajnos nem jöhetnek szóba. A gumi talán egy fokkal jobb. Van valami javaslatotok erre?
De az is jó (bár házilag nem kivitelezhető és emiatt drágább is), ha tudtok olyat javasolni, ahol geometriailag profilossá alakitják (kb. mint trapézlemez) a sik lemezt préseléssel és aztán vonalhegesztéssel a megfelelő vonalon pontosan összehegeszetik.
Némi derűvel tölt el, hogy a jó marketing – és nem utolsó sorban a közös ellenség - micsoda hallgatóságot képes vonzani. (A jó a tálalásra vonatkozik, nem a reklám valóság tartalmára)
Gratulálok a megnyert pályázathoz! Érdekelne, hogy kik vettek még részt a meghívásos pályázaton? Illetve, az is érdekelne, miért kell ezt a drain-back technikát alkalmazni HMV készítésnél?
Nem sértésnek szántam a barkácsolást, mindössze tényként közöltem. Megítélésem szerint, ha valaki összeállít egy olyan rendszert, melynek az elemeit innen-onnan összevásárolja, a barkácsolás. (Láttam én már kispolszki motorgenerált egy lakótelepi parkolóban.) Ez nem baj! Sőt, dicséretes az elszántság. Azonban nem ezt az irány kell (kellene) követnie mindenkinek.
Én fontosabbnak tartom olyan rendszerek összeállítását, melyek „gyári” méretezett elemekből állnak. Ez fontos az üzembiztonság miatt, és a garancia miatt is. Nyílván ennek meg van az ára, de minimum ennyivel jobbak is. És a mögötte álló kutató fejlesztő kapacitásról sem lehet elfeledkezni.
A kollektorok teljesítményének mérése az összehasonlító teszteken túl, egyedi körülmények között lehetséges. Erre minden gyártónak meg vannak a megfelelő kiegészítői. Azonban a mérés folyamata, pontosabban a mért paraméterek jelentősen eltérnek egymástól. E"nnek az oka, hogy minden rendszer más beállításokkal, pontosabban a felhasználó igényeinek megfelelően dolgozik. Pl. ha a pályázati rendszeredben nem lenne 2 napig vízelvétel, hiába sütne a nap, nem nőnének a MW-ok. " ------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Megtiszteltél hosszú fogalmazásoddal. Az orosházi vákuumcsöves napkollektoros rendszer úgy lett kivitelezve , hogy a laikus érdeklődők megtekinthessék a rendszer minden elemét működés közben, kérlek egyeztess időpontot a városi önkormányzatnál, ha rám hivatkozol, biztosan szívesen látnak. Megnézheted a hitelesített hőmennyiségmérőt, és meg fogják mondani, kik vettek részt a pályázaton. Ha további kérdéseid lennének, szívesen látunk cégünk irodájában, hétköznap, 8-16 óra között.
Lelkes (eddigi) olvasóként kb. másfél éve eldöntöttem, hogy az új házba csináltatok napkollektor(mezőt)t is a melegvíz készítéséhez.
Aztán kértem árajánlatokat és már sokkal kevésbé lelkesen eljutottam odáig, hogy beszereztem egy 300 l-es két hőcserélős tározót. (Jelenleg csak a kazán melegíti a felső hőcserélőt.)
Látva az újabb kollektorokat és árakat, ismét lelkes vagyok: ez kell nekem!
De:
1. Már megint nem tudom, hogy milyen kollektorra van szükségem: egyes hozzászólások alapján azt látom, hogy kis felületű kollektorok esetén és csak HMV készítésre (főleg télen) hatékonyabb a vákuumcsöves koll. Egész éves használat esetén viszont a síkkollektorok a hatékonyabbak. Végignézve a gyártói/forgalmazói adatlapokat nekem az tűnt fel, hogy az elnyelési/visszasugárzási tényezők közti különbség alig 1-2%. Ez (nálam) nem indokolja az árakban található 60-70 %-os különbséget.
Érthetőbben: az ember fia azért akar napenergiát hasznosítani, hogy: 1. védje környezetét; 2. kímélje a pénztárcáját. Amíg egy "napbefogó" rendszer milliós tétel, addig ez nem igazán kivitelezhető.
2. A kollektorok belső anyaga réz. A tározók hőcserélői acélból készültek. Ez emlékeim szerint galvánelemként funkcionál, melynek végeredménye egy lyukas tároló-csőkígyó. Van erre valami megoldás?
3. Hőcserélő nélküli rendszer. Magát a fogyasztani kívánt folyadékot (konkrétan vizet) melegítjük a kollektorban. Ilyenkor mit lehet kezdeni a magas hőfokon képződő vízkővel? (A kémiai módszer ugye szóba sem jöhet. A mágneses - alias ultrahangos- készülékek pedig nem hatásosak ilyen hőmérsékleti tartományban)
4. Drain-back rendszer. Hogyan lehet kiküszöbölni a korróziót? Mivel a rendszer tele van levegővel, ráadásul nincs is állandóan víz alatt...
Jelenlegi fejemmel úgy tűnik, hogy a rendszer hatásfokát legjobban befolyásoló tényező, az maga a kollektor. Tehát abból célszerű minél jobb hatásfokút venni.(Ha valaki tudna arra válaszolni, hogy 2db síkkoll. vagy 1db vákuumcsöves hatékonyabb télen, azt nagyon megköszönöm. A kérdész azért így teszem fel, mert ez van kb azonos árban.) A szerelvény-igénye a drain-back rendszerű szerkezeteknek sokkal kisebb, így ez tűnik a jobb választásnak (plusz nem kell fagyállót keringető szivattyú). A vezérlő elektronika pedig szinte filléres dolog, házilag.
Ha valahol nagyon nagy hozzánemértésről teszek tanubizonyságot a kérdéseimmel, kérlek benneteket, nyissátok fel szemeimet!
Kár, hogy nincsen kisebb tároló, mint 300L, mert nekem nem hiszem, hogy ez beférne a fürdőszobába :-(
Egy rendszer költségeit elemeire bontva nem ésszerű összehasonlítani. Tehát egy alább leírt család HMV ellátására összesen kellene kalkulálnom egy összköltséget a különböző rendszerekből. Azután mellétenni egy mondjuk 10 éves periódus fenntartási költségeit.
Először egy ilyen kókány megoldás keltette fel az érdeklődésemet: http://www.freeweb.hu/napenergia/gyak/rb/rb1.htm
A kollégáim mutatták, hogy milyen jópofa. Na én ennél már százszor jobbat is össze tudnék rakni, csak hát rá kellene fordítani 3-4x ennyit, de ár/érték arányban ez akkor is jobb lenne. Na innen jött az ötlet, hogy meddig mennék el árban, és abból a keretből mi az a legoptimálisabb megoldás, amit még megéri megcsinálni.
Leolvasztás: A "normális vezérlés"-en azt kell érteni, hogy megforgatja a kollektorban a pufferból a melegebb folyadékot és így leolvaszt? Vagy van valami egyszerűbb/hatékonyabb megoldás?
Az említett síkkolektorok éves teljesítménye és hatásfoka is magasabb.
Tehát nem hatékonyabban több órán át, hanem kevésbé hatékonyak!
Nem tudom ki hozta fel ezt a fentartási költséget, de ez téves információ. Ha megfelelő - előírt - fagyállóval töltik fel a rendszer nincsenek járulékos költségek.
Az olcsóság relatív. Ha nincs rá pénzed minden drága, de ha van akkor minőséget veszel. Bizonyára elegendő neked egy gyengébb rendszer is, de az megtakarítások is gyengébbek lesznek.
Az olcsóságra: az Apricus 20 nettó ára 149.250.- Ft, a Wolf F3 nettó ára (ferembá figyelj!) 168.500.- Ft.
Kérdéseidre:
1. 50 liter/fő, azonban solar tárolóból 300 literes a legkisebb.
2. A tető színe legalább olyan fontos mint a szobák színe.:) A tájolás megfelelő.
3. Nem kell takarítani a kollektorokat. Egy normális vezérlés leolvasztja a mezőket. A vákumcsövesről nehezebben olvad le a hó!
Ha lesz kollektorom, akkor nagy valószínűséggel nem a tetőre fogom felhelyezni, hanem a talajra a háztól X méterre (a csövet jól leszigetlve a földben), pont az ilyen takarítási és tájolási macerák miatt. Nem mellékesen a napkövető mozgatás is könnyebben megoldható. Nem is értem, hogy a gyártók miért szajkózzák a nyeregtetőre való felhelyezést déli tájolással bizonyos szögben. Felesleges kolonc az üzemeltetőnek. A tetőre való rögzítés is számos hibaforrásra ad okot, főként szigetelési problémát értek ezalatt. Úgyhogy akinek van helye a ház mellett, az jobban jár szerintem, ha a "földre" telepíti.
Nyilván akkor az Apricus vákuumcsöves kollektorokat erre tervezték. Tehát ha jól értem, akkor ennek a teljesítménye alatta marad a Wolf, Viessmann és Buderus síkkollektoroknak, de cserébe olcsóbb megvenni, fenntartani. Mondjuk a honlapon olvasottak alapján ugyan alacsonyabb teljesítményűek, de több órán át hatékonyak!
Ha most nekem egyenlőre úgysincs pénzem, és lehetőségem egy társasházi kétszintes tetőtéri lakásban komoly, fűtésre is maradéktalanul alkalmas napkollektoros rendszer kiépítésére, akkor azért HMV előállítására elég lehet nekem egy gyengébb teljesítményű, de legalább kifizethető rendszer ugye?
Kérdéseim: 1, Vajon mennyi használati melegvízzel kell számolni egy 3-4 fős család esetén? Mosogatás (nem géppel), fürdés, mosás stb. Ezekből ugyanis főleg csak a fürdést tudom megsaccolni, a többit csak a hidegvíz alapján tartom nyilván.
2, Ha nekem kb 40 fokos dél-délnyugati tetőm van, amit fa biztosan nem árnyékol (és nem is fog soha), akkor ez a tájolás/dőlésszög mennyire hatékony? A tetőn sötétbarna mázas cserép van.
3, A hó mennyire takarja el a napkollektorokat télen? A síkkollektort könnyebb takarítani, de a vákumcsövesről hamarabb leolvad a hó...
