Az a gondom, hogy kezdettől fogva lila és fényes volt, most talán mattabb, de úgy látom, hogy még nő. Alárakhatok valamit fertőződés ellen. És nem tudom, hogy 1 db kicsi padlizsánból mit lehet csinálni. Örülnék, ha tudnál valamit ajánlani, hús nélkül. Sárgarépám most nincs, az ne legyen benne. Nem vagyok valami fényes háziasszony, és tulajdonképpen remekül ellennék kenyéren és krumplin valami tejtermékkel és friss zöldséggel. Míg férjhez nem mentem, nagyjából ezen is éltem. A padlizsánt se azért ültettem, mert szükség volt rá, hanem kellett valami növény az uborkával szembe az üvegházba, ami bírja a meleget. Csak hát ha már terem, ne vesszen kárba. Igazából a termesztést jobban élvezem, mint a főzést, és imádom nézni, ahogy nőnek. Úgyhogy nagyon örülök, hogy engedélyezve vannak a receptek. Az újonnak növő alsó ágacskákat kell leszedni, ugye? Nagyon nem akarom megcsonkítani őket, olyan szépek így. Igaz, hogy a paradicsom metszését se szoktam túlzásba vinni, a kicsi oldalhajtásokat kitöröm, a fürt alatti erős, sokszor villás elágazást eleinte meghagyom, később néha kitöröm, ha már nem tudom normálisan felkötözni. Ha sok az eső, így is, úgy is tönkremennek. Viszont összesen két sorban vannak a tövek, a sorok között kb. 2 méter távolság van.
Én ezt már levenném, azért is mert leér a földre és könnyen megfertőződik és megromlik. Én az alsó hajtásokat leszedem úgy mint a paradicsomról annál bokrosabb lesz és szebb termések lesznek.
Ha lila a héj és fényes akkor már finom. Inkább akkor vann baj ha túl érik mert akkor már sok a keserű anyag benne de sóval azt is kilehet csapatni.
Annak is kétféle módja van a besózás és a lé kicspegtetése vagy sós vízben való áztatás kb. 2 óra hűtőben.
A pasztinákról tudom, hogy hosszú tenyészidejű, de ha nem fontos, hogy ló méretűre megnőjenek, akkor lehet/érdemes vetni? Arra gondolok, hogy esetleg magszárat növeszt a hosszú nappalokon, vagy csak méretben maradna le a mostani vetéssel?
Pasztinákot nem, hosszú tenyészidejű, azt lkell legkorábban elvetni a zöldségfélék közül. Céklát, uborkát folyamatosan július végéig. Répából junius végéig. én fertődi vöröset vetek, mert az bevált, bár nem a legrövidebb tenyészidejű. A kelésig állandó nedves talaj kell nekik, főleg ilyen szárazságban. Uborka Perz F1 Mohikán, Kecskeméti berakó, fűrtös.
Kösz a gyors választ. Elég vegyesen vannak nálam is a növények, de abban az ágyásban jelenleg csak csíranövények vannak mindenből. Magvetés előtt csak meg kellett kapálni tisztára. Eddig nálunk is kevés volt, hagymán már előfordult tripsz, azokkal nem csináltunk semmit. Elég sok növény túlélte, de nagyon rondák voltak, pedig abban az ágyásban szinte takarta a talajt a körömvirág. Viszont ott nagyon kevés tápanyag volt a talajban, eléggé nyamvadtak voltak a hagymák. Azok a hagymák évelők, az ágyás közepén almacsemete, rendes trágyát beásni nem tudtam, korábban az a rész nem volt művelve. Nyár végétől hordtam oda a macskaalmot (darált kukoricacsutka nitrogénben dús folyadékkal átitatva), tavasszal bedolgoztam, ez szemmel láthatóan jót tett. Egyébként ez az anyag az évelőágyásokban is nagyon jó hatásúnak bizonyult. Azt hiszem, inkább reménykedek, hogy túlélik a növények, mint permetezek. Majd locsolom őket rendesen, ártani most még nem fog, a növénykék hamar leszáradnak és ha jó kondiban lesznek, talán kibírják. Végül is nyáron el lehet lenni saláta nélkül, az uborkát meg a paradicsomot jobban szeretem, csak ez új fajta, szeretném megkóstolni. A kelbimbót és a brokkolit szorgalmasan locsolom, hogy nedves legyen a talaj, hátha nem lesz káposztabolha.
A kék lapokat ajánlják. Most, hogy olvasgattam, a legnagyobb ellenságük a ragadozó poloskák. Azok pedig főleg a fészkesvirágzatúakat, meg a zöldségféléket látogatják. Nálam pedig eléggé sok helyen van felmagzott zeller, petrezselyem, koriander. Még az üvegházban is van magzeller, amit riasztónak hagytam meg. tehát úgy néz ki, hogy működik.
Fátyolka - levéltetvek ellen : A fátyolkának (Chrysopa carnea) ugyancsak a rablólárvái fogyasztják a levéltetveket, ám nem vetik meg a tripszeket és takácsatkákat sem.
Gubacsszúnyogok - levéltetvek ellen : A kifejlett gubacsszúnyog (Aphydoletes aphidimyza) tudatosan a levéltetű-telepek közelébe rakja tojásait. A belőlük kikelő lárvák naponta, fejenként tíznél több levéltetvet falnak föl. Mivel a gubacsszúnyognak viszonylag magas légnedvességre van szüksége, kizárólag télikertben vagy kisebb növényházban használható eredményesen.
Ragadozó atkák - takácsatkák ellen : A phytoseiulus ragozó atkák kizárólag takácsatkával vagy annak tojásaival táplálkoznak. Egy ragadozó atka naponta hét kifejlett vagy 20 fiatal takácsatkát vagy tojást képes elfogyasztani.
Katicabogár - viaszos pajzstetvek ellen : A kifejlett ausztráliai katicabogár (Cryptolaemus montrouzieri) és annak lárvája egyaránt előszeretettel fogyaszt viaszos pajzstetveket. A tények megdöbbentőek: egyetlen katicabogár-lárva 300-nál is több viaszos pajzstetvet képes naponta elpusztítani.
Ragadozó poloskák - tripszek ellen : Az Orius poloskanemzetség fajainak lárvái és kifejlett egyedei egyaránt képesek akár napi tíz tripszlárvát is elpusztítani, de nem vetik meg a levéltetűt, a takácsatkát, és az üvegházi molytatüt sem.
Fürkészdarazsak - üvegházi molytetü ellen: Nem mai keletű az Encarsia formosa nevű fürkészdarázsfaj üvegházi molytetű elleni alkalmazása. A nőstények egyenesen a kártevőkbe rakják tojásaikat, és a kikelő utódok az üvegházi molytetűn élősködnek, belűről addig, amíg csak el nem pusztítják őket. Egyéb fürkészdarázsfajokat is használnak kártevők elpusztítására. A kifejlett Metaphycus fürkészfaj megszúrja a pajzstetveket, és kiszívja őket. A nőstények a
Pajzstetvek alá helyezik tojásaikat, igy kikelő lárváiknak a pajzstetű szolgál táplálékul. A Leptomastix dactylopii fürkészfaj viaszos pajzstetvekben helyezi el tojásait, és lárvái végeznek a kártevőkkel.
Nem nagyon tudok biológiai védekezést. Nálam általában nem szoktak jelentkezni, vagy csak olyan kismértékben, hogy észre sem veszem. De az is lehet, hogy a vegyeskulturás termesztésnél működik a riasztó, ellnségcsalogató hatás.
A vegyszeres védekezés a fejlodési stádiumok teljes idejére (2-3 hét) kiterjed. Megjelenésének pillanatától védekeznünk kell. Az állományt rendszeresen szemléznünk kell, de segftségünkre lehetnek a kék színu ragadós lapok is. Alkalmazott növényvédoszerek az ellene történo védekezésben: Unifosz 50 EC, melyet permetezéssel, nagy lémennyiség felhasználása mellett juttatunk ki (0,5 1/m2), füstöléssel és ködfejlesztéssel. A gázosított szer jól bediffundál a legkisebb zugokba is. Hatása rövid, 1-2 nap. Ezt követoen védekezhetünk Evisect felhasználásával, vagy szintetikus piretroidokkal. A mindenkori általános termesztési higiéniára vigyázni kell!
Ma már rendelkezésünkre áll egy gomba-fermentációs termék is a tripszek, atkák, aknázólegyek leküzdésére, ez a Vertimec 1,8 EC, mely a Streptomyces avermitilis gomba terméke. A szakemberek szerint az addig letesztelt, természetbol ellesett, leghatékonyabb atkaölo mol&127;kula. A rovar mozgó idegpályáinak ingerátviteli mechanizmusát gátolja ez a készítmény azáltal, hogy blokkolja a gamma-aminobutirik sav lebomlását (Sárospataki 1998). A kezelt rovar megbénul, képtelen mozogni és táplálkozni, majd 3-4 nap múlva elpusztul. E készítmény hatóanyaga a permetezést követo 4 órán belül felszívódik a növénybe és a sejtekben elraktározódik. A 2-3 óra idotartamig tartó kontakt hatása szinte jelentéktelen, ami különösen a hasznos szervezetek megkímélése szempontjából jelent elonyt. Ez a permetezoszer gyomorméregként hat, ahová a tápcsatornán keresztül jut el. Ajánlott dózisa: 0,25-0,5 I/ha, ill. a 0,025%-os permetlé-koncentrációban használható zöldségnövényeink védelmére.
A frissen kelt salátáimat ellepték a tripszek. Mit lehet ez ellen tenni? Az öregebb növényeken nem látok. Il, nem tudod, milyen életkörülményeket utálnak a tripszek? Nem szívesen nyúlnék vegyszerhez.
A réztartalmú permetek baktérium- és gombaölők. Nem felszívódók, hanem bevonják a növényt, és meggátolják, hogy megközelítse őket a betegséget okozó dolog. Ezért csak megelőzésre jók, ha már megjelent a betegség, felesleges. Nagyon sok szer, sok néven tartalmaz rezet. A réz biotermesztésben is használható. Előfordulnak rézérzékeny növények, pl. gyümölcsök között némely őszibarack réz hatására ledobálja az összes levelét.
Köszi. Az eprem nem tudom, milyen fajta, előbb volt itt, mint én. Hát igen, ez a rossz ezekkel az innen-onnan kapott kitudjamilyenfajta dolgokkal. Olvasom, hogy használtok rezet. Ez pl. mi?
Alszik egyet, a hátára fordulva, sütteti a hasát a nappal, aztán még alszik sokat, örökké. Szedd össze, ha van macskád, mert egyébként is mérgező, de a macska nem tudja.
nagyon nem néztem még utána, sok nincsen de ahhoz elég hogy mindig legyen vhol túrás. akkor ettől feljön a föld tetejére és szédeleg mint egy alkoholista és? meg is döglik? vagy alszik egyet, napozik egy kicsit még utána, ha már fönt van és visszamegy túrnitúrnitúrni.
Az Arvalin eleve lótetű- és pocokirtó. Ha sok van, szórsz a járatokba, ahol elrágott valamit, és másnapra feljön a föld tetejére, és szédeleg mint alkoholista.
Nekem nincs fóliám, de kint azt csinálom, hogy hagyom visszahajolni. Ilyenkor a hegye még tovább terem, plusz egy (több) felső oldalhajtás is megindul, azt is hagyom lehajolni.
