Ok. köszönöm.Sokszor járok Győr-be el tudom hozni. Amúgy gratula a megvalósításhoz.
A frekiváltó még mindíg nem értem minek a cucchoz? Amiatt kapcsolgatna ki mert túl gyorsan keringeti a vizet a szivattyú? ideális keringetés viszont nem tudja felnyomni a rendszert?
A mostanság használatos fűtés szivattyuk ált 3 fokozatosak. Ezeknél hogy van megoldva a fordsz. szabályozás? Üdv
Hát ennél azért az én kollektorom lényegesen közelebb áll a síkkolektorhoz, már majdnem gyári. Az alapanyag árát már írtam, (38-40 ezer) ha tudsz kemélyforrasztani, akkor a többi részét összehozni már szinte gyerekjáték.
Az én rendszerem saját kollektorral, használt villanybojlerrel, saját szabályozóval 8nm kollektorral 3 szivattyúval (két irányba tályolt kollektorok DK, DNY) külső hőcserélővel és mindennel ami még kell, 300 ezerben van. Ennek a megtérülését és 5,5-6 évre számoltam a saját energia használatom alapján.
Az esti redőnylehúzás jó dolog, főleg, ha spéci hőszigetelős aluredőnyt szereltetsz fel! Az nyáron kint (!!), télen bent tartja a meleget (kár, hogy drága), és van olyan is, amit automatika szabályoz (na ez az igazán drága...) De nálunk télen nappal is le van húzva az erkélyajtó redőnye, de csak ha nem süt a nap. Ha süt a nap, a sötét falak miatt szépen bemelegszik a nappali, gondolom ez is számít valamit. Nyáron hátrány, de mivel a nap magasaban jár, és a tető egy kicsit az erkély fölé nyúlik, csak reggel és délután süt be a nap.
"Én is drágának tartom a mostanit, de ha most nem vesszük meg, akkor később is ugyanennyibe fog kerülni."
Az EU-ban gyártott napkollektorok, de a fűtőkészülékek ára is évről-évre felfelé kúszik. Néhány jó minőségű (pl. vákuumcsöves kollektor) ára azonban képes lefelé is menni, hiszen ezek közül sok Kínában készül. Mint tudjuk, a kínai termékek ára a gyártott mennyiség miatt erősen le tud csökkenni. Az a kollektor, amiről tudok néhány dolgot, csak alig több, mint egy éve van a piacon. Ha belegondolok abba, hogy az egyre nagyobb kereslet egyre nagyobb termelési volument indukál, ez az árak drasztikus eséséhez fog vezetni, akkor egy-két év és mindenki hozzáférhet "gombokért". Ráadásul az hagyományosan az energiaárak sosem csökkennek!
Ha saját házad van, és ahogy olvasom nem vagy elveszett ember, akkor gondolkozhatsz valami ilyenben is: http://www2.freeweb.hu/napenergia/gyak/rb/rb1.htm
Persze ennél szebben is meg lehet csinálni ;-)
De a drainback rendszerben még a fagyállót sem kell cserélned soha..
A legkeményebb téli hónapokban emlékszem 11 ezer forint körüli számlára, ezért nekem is elég hihetetlen, de tegnap kérdeztük meg a szolgáltatót (mivel nincsenek meg a számlák)
1169 köbméter gáz = 68726 Ft volt összesen 2004 jan 01-től dec. 31-ig
Ez egy 77+43nm alapterületű III.-IV. emeleti kétszintes tetőtéri társasházi lakás. Az alsó szint mellett a lakás 4 oldala mentén a falak: lépcsőház/bejárati ajtó(8? méter), szomszéd (8 méter), erkély (kb 5 méter) szomszéd ház fala (10? méter hungarocellel gyengén szigetelve a két ház között), és utcafront (ide már leér a tető, mert tört a tető lejtése, kb 1,5m a parapetmagasság). A felső szint falai: 2 oldalod tető, másik két oldal egyik oldala szomszéd, a másik oldalon pedig a szomszéd ház tetője felett álló házfal (nyugat-északnyugat, innen jön a legtöbbször a szél) Alsó szinti ablakok: 110cmx110cm, 2db 78x110-es tetőablak (régi típusú Veluxok) 110x110, 80x110, és erkélyajtó a másik oldalon (ezek normál műanyag ablakok) Felső szinti ablakok: 2 régi, és 2 új 78x110-es Velux tetőablak.
A ház '95-ben épült, B30-as téglákból ha jól tudom, és mindent kispóroltak belőle, amit csak lehetett... Mi '2003-ban vettük, akkor még csak az alsó szint volt beépítve, a tetőfeljáró le volt takarva, és üveggyapottal volt leborítva. A felső szintet 2004 októberében gipszkartonoztuk be (gyakorlatilag az év végéig jó idő volt tavaly!). Szigetelés: 5cm légrés a cserép, és a párazáró fólia alatt, aztán 10 cm üveggyapot, utána 6cm alukasírozott üveggyapot, 2,cm légrés, és gipszkarton. A felső szint feletti padlástér (140cm magas) is le van szigetelve 10cm-es alukasírozott üveggyapottal.
Egy régi 24kW-os Ferroli kazán fűt, 7 radiátor alul, és tegnap óta 2 felül. A fenti rész egy légtér, a lenti pedig 1 nagyszoba (dél-délnyugati ablakokkal, erkéllyel), 1 kisszoba, és 1 konyha-étkező (észak-északkeleti ablakokkal), fürdőszoba, és előszoba a lakás közepén.
A falak színe: fent világos, lent pedig inkább sötét tónusok, a cserép színe sötétbarna, télen is felmelegszik kézmelegre (jó sz@r csabai cserép) Estére mindíg leengedjük a redőnyt a nagyszobában, így reggelre nem hűl ki annyira.
Annyit még, hogy amíg nem volt fűtés fent, addig az alső fűtés felszálló meleg levegője 18-19 fokra fűtötte fel a fenti szint levegőjét.
Remélem ez már elég információ számolgatni. Ha esetleg kellenek a tervrajzok is a pontos számításokhoz, otthon az is megvan, a jövő héten tudok küldeni belőle.
Hasonló gondolatok motoszkálnak bennem, mint Sebastiánoban! :)
83 nettó m2-es külterületen álló, saját szerelésű/gyártású faház - az elmúlt 3 év átlagában - évi ~65.000 Ft-ot "fogyasztott" el fűtésre és HMV-re. Mondjuk "odafigyeltem a hőszigetelésre. :)
Szeretnék előbre lépni a "feketehordónál", de igen-igen lassan fog csak megtérülni a beruházás, még akkor is, ismét minden saját kezüleg készül. :(
Milyen időközönként kell a fagyállós rendszereknél lecserélni a fagyállót?
(Ha érdekel vkit megadom az elérhetőséget privátban.)
A külső szerelést megcsinálták teljesen.
Befelé csak két db rézcső (+hőérz. vez.) állt, arra kötöttünk rá.
Amúgy le volt takarva fekete fóliával. Mikor leamortizálódott róla, akkor felhívtam őket, de azt mondták nem baj ha nincs letakarva, csak feltöltés elött kell letakarni.
Hol lakol Te? Föld alatt másfél szoba? :))) Nem lehet hogy valamit elszámoltál? Cirkóval 70-80 nm-es lakásokat fűtenek ki havonta 14-20 eFt körüli költségen az emberek. Egy átlagos 4 fős család havi 3-5 eFt-ot költ HMV-re.
Milyen kollektort napoztatsz szárazon ,van amelyiknek megárt. Nem akarlak ijesztgetni, de a koncentrátorosak nyáridőben károsodhatnak. A kollektor bekötésén nem szabad forrasztani, ide ropp. gyűrűs csatlakozó,és klingerittömítés ajánlott. A kollektortól 1,5 m-re már bőven jó a lágyforrasztás. EPDM hőszigetelés Pesten 3 helyen van ( már a barátságos árú) Naplopó, Soltec, Kardos labor. Fekete, műkaucsuk féle, valami kínai felirattal( HUA MEI FOAM) 170 fokig jó. Kívülről tegyetek rá öntapadós alufóliát, mert elviszik a madarak néha.
Várj, ne mondj semmit, kitalálom. Biztosan fával fűtesz, és saját erdőd van, vagy passzív házat építettél. Egészen komolyan kérdezem, ráadásul egy aktuális panelfelújításhoz gyűjtök adatokat, ez annyira hihetetlenül alacsony, hogy kérnék még több információt. Mik az energiahordozók, társas, vagy családi ház, fűtés hőleadói, stb........... Előre is köszönöm.
URAK ! Bocs,de csak holnap tudom feltenni az ígért méretezéseket. Addig is, álmodjunk merészeket: ferembá
(Azért a "viszonylag gazdaságosan üzemeltetek egy gázkazánt" egy elég bonyolult kérdés, mert a gáz ára csak emelkedni fog, pénzt kell termelni hozzá. A pénz kifejezetten káros a környezetre... Nem túl egyértelmű azért a kérdés. Egy kondenzációs gázkazán teljesítményét és időben széthúzott pénzigényét egyszerre érdemes figyelembe venni.
Az unokás szöveg tényleg demagóg, de nem emiatt... :)
Hát igen, valóban ez tűnik a legegyszerűbbnek, de...
Agyonvágja a víz rétegződését, és mindig a legmelegebb vizet nyomja a hőcserélőbe, a hideg helyett, amiért jóval magasabb hőfokon kell járatni a kollektort, romló hatásfok mellett.
Én pont fordítva terveztem a szivattyút, hideg felől kergetve a meleg felé, bár ehhez meg egy mágnesszelep kellene amikor meleg vizet veszel el, ami bonyolítja a rendszert.
Azt kellene kipróbálni, hogy egy visszacsapó szelep (persze a szivattyűval együtt azt is megfordítva, esetleg kettő) nem tudna-e akkora nyomáskülömbséget produkálni a hőcserélő szekunder körben, hogy melegvíz elvételkor szelep nélkül ne a hőcserélőn keresztül a hideg vizet szippantsa ki?
Lehet, hogy egy kicsit bonyolultan fogalmaztam, de talán érthető.
Erre az 5200 liter/nap HMV-re gondoltam, amikor azt mondtam, hogy a mi kis házikónkon nem éri meg.
Nem azt mondom, hogy a napsütés ára emelkedni fog, egyszerüen azt, hogy van egy méretgazdaságosság, ami alatt nem éri meg. Ahogy látom, a megépülö rendszerek jelentös része ez alatt a méret alatt épül, így erre értettem, hogy szélhámosságot látok benne.
Ami meg az unokáink kirándulóhelyeit illeti szerinem ez egy demagóg duma. Nem lárom be, hogy jobban ártanék a természetnek azáltal, hogy viszonylag gazdaságosan üzemeltetek egy gázkazánt, mint úgy, hogy felszereltetek (ezáltal legyártatok) egy olyan rendszert, amiböl elöbb-utóbb szemét lesz. Szerintem az, ami nem gazdaságos, az jobban terheli a környezetet (nem a Tesco termékekre gondoltam).
Engem is érdekel a számítás, főleg, mivel szegedi lévén benne vagyok a táblázatban :-)
De még jobban érdekelne, ha egy kisebb rendszerre (mondjuk csak HMV, 4 fő) is lehetne számolni drainback adatokkal! Sajnos a szolgáltatókból kicsit nehéz kiszedni az elmúlt 1 év adatait, a számlák meg már nincsenek meg...
Nem véletlenül írtam, hogy nem feltétlenül a legjobb a polikarbonát.
A Bayer homelapján szerepelnek a műszaki adatok (be kell regisztrálni, hogy hozzájuss), ha nem állja meg a helyét, Náluk reklamálj, én csak utánuk írtam. (és természetesen ez alapján vettem meg) A hőtágulása az alu keretnek sem éppen kicsi, így számításaim szerint csak 3-4 mm a különbség a kettő között, ezt pedig már egyszerűen áthidalja az EPDE gumi + normál üvegszorító. Ha netán mégse, marad a biztonsági üveg, de hangsúlyozom, ennek sokkal rosszabb a hőszigetelése, ami ellensúlyozza az UV szűrés által kinnrekedt energiát. Ha megnézel egy fénysprektum diagramot, az UV energia értéke elenyésző.
Az IC az IR2130 és nem tudom mi bajod vele, mert itt nem kell 0,1%-on belül tartanod a fordulatszámot, és erre tökéletesen megfelel.
A lényeg az, hogy ne kapcsolgasson ki-be a szabályozó, mert a drainback ezt nehezebben viseli mint a glikolos rendszer, de sokkal jobb az össz hatásfoka nem beszélve számtalan + előnyéről, ezért szerintem megéri az a kis ráfordítás egy egyszerű frekiváltóra.
A réz lemezre a hárfa úgy van felforrasztva, hogy ~100mm-ként ~30mm keményforrasztva 15% ezüst tartalmú pálcával, ami már majdnem önmagában is elég lehet, a maradék pedig lágyforrasz. Ha a rendszerem végre elindul (zord télben nincs igen kedvem a tetőn futkosni) csinálok róla hőtérképet, hogy mennyire tudja a hőt elvinni az abszorber lemezről. Ha nem jó, teljesen keményforrasztani is lehet. Ez mondjuk nem éppen költségtakarékos megoldás, és valószínűleg nem hozná a teljesítmény/ár arányt a kívánt irányba. Egyébként a cél az volt, hogy ez az arány a lehető legjobb legyen, esetleg némi hatásfok csökkenés árán is. Inkább felteszek a gyári szükségesnél egy panellel többet, így a teljesítményem ugyan ott van, az ára meg még mindig a fele. Persze ezzel az elvvel nem kötelező egyetérteni.
Ferembá! Lesz rajz a bojler bekötésről? Természetesen az összehasonlító táblázat közkincsé tételével maxima egyetértek, márcsak ezért is, mert nekem már mutattad.
Bődületes eltérést tud produkálni télen a vákumcsöves cucc!
"Kezdj el gondolkodni ilyeneken : ferembá biztosan modifikálta a számítógépes méretezést."
És? Ez mit jelent?
Miután forgalmazom, ismerem a kollektorokat.
Ha egy kicsit jobban ismernéd a konkurencia (sicc) termékeit, ezt illene tudnod. Mint ahogy azt is, mikor kell alkalmazni a hóleolvasztó - a gyengébbek kedvéért - jégtelenítő funkciót.
Irásoddal kapcsolatban sajna majdnem mindennel kapcsolatba vannak fentertásaim. A polikarbonáttal kapcsolatban. Én ugy tudom hogy 110fok a max hőtürése, ami messze alatta marad annak amit ferembá állitott. A fényáteresztését én csak 80% nak tudom, és még szüri az uv sugarakat is ami szintén veszteség. Az élettertama megint más kérdés. A rézcső forrasztása a lemezhez lágy? Mert az sem jó hővezető. A frekiváltó remélem nem azzal a bizonyos cél ic vel készül amely több helyen kapható aszen IR2136 mert akkor nem sok jót halottam róla. Igaz azt sem értem mindek a frekivalto a cumohoz, felesleges szerintem és hazi megvalósitása nem 1xü dolog. A bojlerrel kapcsolatba igazad lehet de már jó lenne már valami megvalósitást is látni róla.
" Az olcsóságra: az Apricus 20 nettó ára 149.250.- Ft, a Wolf F3 nettó ára (ferembá figyelj!) 168.500.- Ft. "
FIGYELEK. Kezdj el gondolkodni ilyeneken : ferembá biztosan modifikálta a számítógépes méretezést.
"3. Nem kell takarítani a kollektorokat. Egy normális vezérlés leolvasztja a mezőket. A vákumcsövesről nehezebben olva d le a hó! "
Honnan tudod ? Nálam vákuumcsöves rendszer üzemel , nálad pedig síkkollektoros. Amúgy igazad lenne, hiszen a szolárcsövek hővesztesége fele sincs a síkkollektorokénak, így nem olvadnak le a kárbaveszett hőenergiától. Ezen a télen hullott hó rendesen, a csövek körkörös felületén nem sok maradt,(hja, a fizika ), nem kellett leolvasztani a szabályzónak.
Figyelj egy kicsit, de inkább nagyon. Gondolatban főzz két kávét. Az egyiket helyezd el egy akváriumban, amit letakarsz egy üveglappal (4mm-es biztonsági üveg legyen ) A másik KV-t tedd termoszba, figyelj, melyik hűl ki hamarabb. A mérési adatokat ne tagadd meg tőlünk. Na, ez a különbség a sík, és a vákuumcsöves technika között.
"Az olcsóság relatív. Ha nincs rá pénzed minden drága, de ha van akkor minőséget veszel. Bizonyára elegendő neked egy gyengébb rendszer is, de az megtakarítások is gyengébbek lesznek. "
Én már csak megmaradok a vákuumcsöves technikánál. " Az megtakarítások" így kicsit nagyobbak. Ha nem lennél, unalmas volna ez a topik: Üdv: ferembá
